804
A közgyűlés ugyancsak titkos szavazás u—
tán ajánlást tett a Minisztertanácsnak, hogy Láng Istvánt nevezze ki az Akadémia főtit—
kárává és Csurgay Árpádot, Kulcsár Kól- mánt főtitkárhelyettesekké.
A közgyűlés az Akadémia Elnökségének tagjává választotta Beck Mihály, Berényi Dénes, Bognár József, Fülöp József, Klani-
SZEMLE
czay Tibor, Pach Zsigmond Pál, Pásztor Emil, Stefanovits Pál, Szentágothai János.
Vajda György és Vámos Tibor akadémikuso- kat. Az Elnökségnek tagja még a 10 osztály- elnök, akiket a rendtartás szerint a közgyű- lés utáni egy hónapon belül kell megválasz- tani; a IX. osztály elnöke Bognár József akadémikus lett.
A MARX KÁROLY KÓZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM STATlSZTlKAl TANSZÉKÉNEK TUDOMÁNYOS ULÉSSZAKN
JUHÁSZ GYORGYNÉ — DR. MELEGA TlBORNÉ
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztikai Tanszéke 1985. március 14-én és 15-én tudományos konferenciát rendezett a statisztika oktatásában és gya- korlatában jelentkező problémák megvitatá- sára. Az ülésszakra benyújtott és ott el- hangzott előadásokat számos érdeklődő hallgatta meg. Jelen voltak több társintéz—
mény (az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kara, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi Kara. a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola) oktatói. a Közpon- ti Statisztikai Hivatal, az Állami Népesség—
nyilvántartó Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal és az Agrárgazdasági Kutató ln—
tézet munkatársai. a Marx Károly Közgaz—
daságtudományi Egyetem tanszékeinek. il- letve intézeteinek oktatói és az egyetem hallgatói.
A konferencia első három szekcióján dr.
Ollé Laios tanszékvezető egyetemi tanár. a negyediken pedig dr. Ay lános docens el- nökölt. Az ülésszak négy munkaülését mind- végig élénk érdeklődés kísérte.
Dr. Ollé Lajos megnyitójában hangsú—
lyozta, hogy az összejövetelt annak remé- nyében szervezték. hogy véleménycsere ala—
kul ki a résztvevőket közösen érintő kérdé- sekről. A referátumok témaválasztásában a tanszéken folyó tudományos munkákat vet- ték alapul.
Kifejtette, hogy az oktatási kérdésekkel igen fontos foglalkozni. '*hiszen a tanszéknek mint oktatási intézménynek ez az elsőrendű feladata. Oktatni azonban csak akkor lehet magas színvonalon, ha mellette tudományos munka is folyik. Ez a tevékenység a tanszé- ken — mint azt az ülésszak programja is tükrözi — szerteágazó és gyakorlatorientált még abban az esetben is, ha főként alap- kutatásokról van szó. Köszönet illeti a Köz- ponti Statisztikai Hivatalt és a többi társ—
intézményt azért, hogy lehetővé tették, hogy
' A tudományos ülésszakot hazánk feiszabadulá- sának 40. évfordulója tiszteletére rendezték.
a Tanszék munkatársai a náluk folyó tudo- mányos és gyarkorlati munkába bekapcso- lódhassanak.
A munkaülések és az azokon elhangzott előadások a következőképpen követték egy- 'mást.
l, A statisztika oktatása és az oktatás feilesztése:
Iványi Tamás: A felsőoktatásban folyó statisztikai képzés néhány problémája hazánkban;
Kerékgyártó Györgyné — Köves Pál: Az egyetemi előadások korszerűsítésének követelménye;
Kupcsik József: A statisztikai posztgraduális kép- zés problémái;
Besenyei Lajos: A középiskolai statisztikaszakos tanárok képzése.
Iványi Tamás docens beszámolt a Közpon- ti Statisztikai Hivatal megbízásából végzett kutatómunkájáról, melynek célja a Magyar—
országon a felsőfokú intézményekben folyó teljes statisztikai oktatás felmérése volt. A vizsgálat során tisztáznia kellett, hogy mi tekintendő statisztikai oktatásnak, mi a ma- tematika és a matematikai statisztika viszo-
nya, valamint az általános és szakstatisztikák hogyan határolhatók el. A Központi Statisz;
tikai Hivatal igyekszik összefogni és a mi- nőségi feltételeket biztosítani a statisztika oktatásához: az oktatás szinvonala azonban a tárgyi feltételektől is függ (azaz hányfél—
éven keresztül, milyen óraszámban és fel- szereltséggel folyik az oktatás).
Kerékgyártó Györgyné a Marx Károly Köz- gazdaságtudományi Egyetem általános sta- tisztika előadásainak problémájával foglal- kozott. Szükségesnek tartja az előadásokat, de újra kell gondolni azok funkcióját, és módszertanilag is korszerűsíteni kell azokat.
Új megoldásként javasolta a differenciált oktatás bevezetését (az érdeklődőbb hallga- tóknak külön előadás), illetve az összóra- számon belül az előadások óraszámának csökkentését és csak bevezető és szintetizá-
ló előadások tartását. *
Kupcsik József egyetemi tanár a poszt- araduális képzésről beszélt. A Közgazdasági Továbbképző intézet 1971-ben kezdte meg munkáját két szakon, ezek egyike a statisz-
SZEMLE
tika szak volt. Jelenleg tizenhat szakon fo- lyik oktatás. A statisztika szakon eddig 116 fő végzett. A Központi Statisztikai Hivatal jelentős segítséget nyújtott mind a szerve—
zésben és tananyagellátásban, mind az ok—
tatás feltételeinek biztosításában.
Besenyei Laios docens a középiskolai sta- tisztikaszakos tanárok képzéséről számolt be.
Elmondta, hogy a szakközépiskolákban — mint ahogy az oktatók érzik —— csökkent a statisztika oktatásának presztízse. Ez egyes ágazatokban a tárgy teljes hiányában, má- sutt az óraszám csökkentésében, valamint abban nyilvánul meg, hogy az egyetemi fel- vételi tárgyak közé sem került be a statisz- tika. Ezzel szemben külföldön (például Ang- liában) fontos, szemléletformáló tárgynak tartják, ezért bővítik a statisztika oktatásá-
nak körét.
Il. Regionális (területi és más egységek szerinti) statisztikai adatfelvétel és elemzés:
Ay lános:
gyűjtés?
Mundruczó György: A regresszió—számítás és a mintavétel összefüggései;
Kerékgyártó Györgyné — Mundruczó György: A mezőgazdasági termelés színvonalának összehason—
lítása hozammutatók alapján;
Németh Józsefné — Rózsa Béláné — Vita László:
A magyar mezőgazdaság európai összehasonlítás—
ban.
Mintavételes vagy teljes körű adat'
Ay János docens a statisztika területén végrehajtható különböző megfigyelésekről szólt. Az adatfelvételeknek négy kritérium-
nak kell eleget tenniük;
— megfelelő mélységűek,
—- megfelelő részletezettségűek legyenek;
— pontosan tükrözzék a mért jelenséget;
--a lehető legrövidebb idő alatt rendelkezésre álljanak az eredmények.
A követelményeknek költségkihatásai is vannak. Mindezen követelmények alapján kell eldönteni, hogy teljes körű vagy repre- zentatív adatfelvételt hajtsanak-e végre.
Mundruczó György referátumában a reg- resszió-számításnak a reprezentatív megfi- gyelés során történő olyan felhasználásáról beszélt, amelynek célja az alapsokaságra vonatkozó becslések pontosságának javítá- sa. A rétegezett kiválasztás két fajtáját ha- sonlította össze, a független és a korrelált mintákat, valamint a hányadosbecslés új módszereit elemezte.
Kerékgyártó Györgyné docens a mező- gazdasági termelés fejlettségének naturális mérőszámok alapján történő összehasonlítá- sáról tartott előadást, A fajlagos mérőszá- mokkal jellemzett szinvonalat a pontozásos és különböző indexszámítási módszerek se—
gítségével (Benett-módszer, átlagsúlyok módszere, optimális kiegyenlítési módszer) hasonlította össze. (Az előadás anyagát részletesen lásd a Statisztikai Szemle 1985.
évi 3. sz. 244—256. old.).
805
Vita László adjunktus referátumában Németh ]ánosnéval és Rózsa Bélával (Köz- ponti Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági fő- osztály) közösen végzett nemzetközi össze- hasonlítás előzetes eredményeiről számolt be. Az elemzéshez többváltozós statisztikai módszereket -— faktoranalízist és klaszter- analízist _ használtak.
III. Az idősorok statisztikai elemzése, statisztikai mód- szerek az előrejelzésben:
Besenyei Laios: A statisztikai módszerek felhasz- nálási lehetőségei előrejelzésre;
Kovács Károly: Az idősorok vizsgálatán alapuló rövid távú előrejelzések statisztikai módszerei a vá!- lalati gyakorlatban;
Róth Józsefné: Értékesítési prognózisok statiszti—
kai megalapozása idősorok alapján;
Szarvas Beatrix: A termékgörbe'k vizsgálatának néhány módszertani kérdése.
Besenyei Lajos docens előadásában a statisztikai módszerek előrejelzésre történő felhasználásáról beszélt. Napjainkban a jö- vőkutatási szakemberek idegenkednek azok- tól, így egyre inkább előtérbe kerülnek az ún. intuitív módszerek. Hiba lenne azonban teljes mértékben elvetni a matematikai sta- tisztikai módszereket, mert például rövid tá- vú előrejelzéseknél jó eredményeket adnak.
Hosszabb távra vizsgált jelenséget befolyá- soló tényezők prognosztizálásánál is alkal- mazhatók. Az előadás második része a prognózísmetodika értelmezési szintjeit vá- zolta fel.
Kovács Károly tanársegéd előadásában az idősorok komponensekre bontását és a Box—Jenkins—módszert hasonlította össze.
Részletesen az általánosított multiplikotív ARIMA—modellt, illetve annak felhasználását
mutatta be egy íparvállalati példán.
Róth Józsefné adjunktus az áruforgalmi idősorok előrejelzésének statisztikai módsze- reiről beszélt. Kiemelte, hogy a matematikai modellek csak a kiinduló adatokat adják meg a becslésekhez. mellettük a szakértői vélemények figyelembevételére is szükség van. Megállapításait az előadó a Borsodi Sörgyár értékesítésére vonatkozó előrejelzési
modelljeivel támasztotta alá.
Szarvas Beatrix adjunktus referátumában a termékéletgörbék vizsgálatának statiszti—
kai módszereiről szólt. A vállalatoknak ter—
mékszerkezetük alakításához ismerniük kell, hogy gyártmányaik életük milyen szakaszá—
ban vannak: a bevezetés, a piacképesség vagy a hanyatlás szakában. Az életgörbéket matematikai függvényekkel írhatják le, ame—
lyek eszközei lehetnek a prognózisok készí—
tésének.
lV. Árak a statisztikai megfigyelésben:
Kupcsik József: Az árváltozás vizsgálatának né- hány problémája. Az ár, mint a statisztikai mérés eszköze;
b Köves Pál: Havi árindexek a magyar statisztiká- an.
806 SZEMLE
Kupcsik József egyetemi tanár előadásá—
sában az árak olyan közgazdasági jellegű tulajdonságaival foglalkozott, amelyek lé- nyeges szerepet töltenek be az indexszámí- tásban. A felvetett problémák részben meg- jelentek már a statisztika általános elméle—
tének kapcsolódó műveiben. de az általá- nos, napjainkban tapasztalható sajátossá- gok eredeti szemléletbeli megközelítést igé—
nyelnek. Külön érdeklődésre tarthatnak szá- mot a termelő és a fogyasztó magatartásá- val, a burkolt árváltozással. a divattényező hatásával, valamint az áralakulás és meny- nyiségalakulás közötti korrelációt kiváltó okokkal kapcsolatban tett megállapítások.
Köves Pál egyetemi tanár a hónapról hó- napra bekövetkezett árváltozások mérésére dolgozott ki módszert, és előadásában ezt ismertette. Már a gyakorlat is számít fix bázisú indexeket, de emellett közlik tovább—
ra is az előző év azonos hónapjához viszo- nyított árindexet. A kétféle adatközlés között azonban nincs kapcsolat. Az előadó által is- mertetett módszer alkalmas e kapcsolat megteremtésére is.
Az előadásokat élénk érdeklődés kisérte, amelyet jelez, hogy számos kérdés és hoz- zászólás hangzott el. Az oktatás fejlesztésé- vel összefüggő témakörök kapcsán a társin- tézmények képviselői javaslatokat tettek az együttműködés kiterjesztésére. Elhangzott, hogy közösen lehetne készíteni oktatofilme-
ket, tankönyveket, jegyzeteket, az oktatas-
hoz kapcsolódó számítástechnikai programo- kat, közösen lehetne használni egymás szá—
mítógépparkját. Felmerült egy statisztika ok—
tatási szakbizottság igénye, amely koordi- nálná a felsőoktatásban, a középiskolákban és a különböző tanfolyamokon folyó statisz- tikai oktatást.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Egyetem kapcsolatáról elmondták, hogy ezt alapvetően az 1979-ben megkötött szocialis- ta szerződés keretei szabályozzák, melyet évről évre konkrét tartalommal töltenek meg.
Számos oktató vesz részt a Központi Sta- tisztikai Hivatal kutatósaiban, a Hivatal dol- gozói közül pedig többen is oktatnak az egyetemen. Ez a tevékenység kölcsönösen hasznos mindkét fél számára.
Több hozzászóló egyetértett az előadók- kal abban, hogy mig a statisztikai adatok és módszerek felhasznáiása egyre szélesebb körben terjed. a statisztika oktatása tért ve- szít. Előfordul. hogy még gyakorló közgaz- dászok is úgy használják fel a statisztikai programcsomagokat, hogy az elméleti hát- terüket nem ismerik. A statisztika oktatásá- ban arra kell törekedni, hogy ötvözzék a statisztikai, szómitástechnikai és informatikai
ismereteket.
Többen foglalkoztak a statisztika oktatá—
sának tartalmi kérdéseivel. a mikroszféra statisztikusainak képzési problémájával. A módszertani eszközök fokozottabb felhaszná—
lási lehetőségeiről szóló előadásokat is sok kérdés és hozzászólás követte.
Szó esett a korszerű statisztikai módszerek elterjedésének problémáiról. Ezek részben szemléletbeli okokra vezethetők vissza. pél—
dául csak az új területeken fogadják el a statisztika felhasználói a reprezentatív fel—
vételt a teljes körű helyett abban a tévhit- ben, hogy csak a teljes körű megfigyelés adhat pontos, megbízható és eléggé részle—
tezett eredményeket. A módszerek általános- sá válását a számitógépparkkal kapcsolatos problémák is akadályozzák. Egyes helyeken ugyanis nem áll rendelkezésre a megfelelő kapacitás, vagy — ha van is gép — nem tudják jól felhasználni.
Nem jellemző, hogy ugyanazon problé—
mák megoldására alternatív módon külön- böző módszereket is felhasználnának, pedig ez nagyon gazdagítaná az elemzéseket, és elősegítené a módszerek további fejlődését is. A módszerek jó felhasználása mellett igen lényeges az is, hogy a számítások jó kiinduló adatokon alapuljanak. (Például nagy gondot jelent. ha az árak és az ár- arányok nem jók, a hagyományos indexek nem követik a gazdasági változásokat.)
Ay lános zárszavában kifejtette. a kon—
ferencia elérte azt a célját, hogy jobban megismerjék a statisztika területén dolgozók egymás kutatómunkáját, eredményeit és a kutatások során felmerült kétségeiket. A hozzászólások segítséget nyújtottak a prob- lémák megoldásához és útmutatást adnak a további teendőkhöz.
MAGYAR SZAKlRODALOM
A TERULETFEJLESZTÉSI POLITIKA MAGYARORSZÁGON
(Szerkesztette: Bartke István. Akadémiai Kiadó.
Budapest. 1985. 287 old.)
Újabb kötettel gazdagodott a területfej- lesztéssel foglalkozó hazai irodalmunk. A könyv célját a szerkesztő, Bartke István, a közgazdaságtudomány doktora, a Tervgazda-
sági lntézet tudományos osztályvezetője a következőképpen jellemzi: ,,Az 1960-as és az 1970-es évtizedet Magyarországon aktív te—
rületfejlesztési politika jellemezte. Ez a _ter—
melőerők területi elhelyezkedésének sajátos arányaiból. illetve a múltból örökölt arány- talanságokból, a területfejlesztés számára kedvező társadalmi—gazdasági feltételekből
