DRECHSLER LÁSZLÓ :
A STATISZTIKA OKTAíI'ÁSÁNAK PROBLÉMÁI A MARX KÁROLY KOZGAZDASÁGTUDOMÁNYI
— EGYETEMEN
Minden közgazdásznak —— függetlenül attól, hogy a gazdasági élet milyen területén dolgozik, gyakorlati vagy szoros értelemben vett kutató munkát végez—e —— feltétlenül jártasnak kell lennie a statisztikában. Minden gazdasági vezetőnek, önálló közgazdasági munkakört betöltő dolgozónak ismernie kell munkaterületére vonatkozó gazdasági mutatószámokat, azoknak képzési mód— ,
— ját, összefüggéseit, értenie kell ahhoz, hogy az egyes konkrét területeken milyen statisztikai módszerekkel mérhetők le az eredmények, tárhatók, fel a hiányosságok. Egy-egy területre vonatkozóan ki kell tudniok választani azt a néhány legmegfelelőbb, a vizsgálat szempontjából legfontosabb mérőszámot, amelyre a vezetésnél támaszkodni kell. Pártunk III. kongresszusán szó volt a vezetés hibáiról, a bürokratizmusról és túlzott centralizációról; ez sok eset—
ben a statisztika nem kellő ismeretéből, szerepének meg nem értéséből szár- mazott.
Az egyetem statisztikai oktatásának feladata, hogy a közgazdász hallga- tókkal megismertesse a statisztika szerepét, elméleti és gyakorlati kérdéseit, megszüntesse a számoktól való idegenkedést. Az a célja, hogy megfelelő sta- tisztikai tudást nyujtson mind az egyetemről kikerülő vállalati statisztikusok, tervesek számára, mind a felsőbb szervek (OT, KSH, minisztériumok stb.) leendő dolgozói számára. Ez a feladat igen sokrétű, s ennek érdekében a statisztikai oktatás a következőképpen épül fel:
Az egyetem minden hallgatója a második évfolyamon egy teljes éven keresztül tanul általános statisztikát. E tárgy keretében megismerkedik a sta- tisztikai kifejezés és elemzés eszközeivel, a statisztikai megfigyelés szerveze- tével, a statisztika történetével és egyes gazdaságstatisztikai kérdésekkel. A felsőbb évfolyamokon a hallgatók választott szakuknak megfelelően tanulnak ágazati statisztikát vagy gazdaságstatisztikát. —Az iparszak iparstatisztikát, a belkereskedelmi szak gkereskedelmi statisztikát a politikai gazdaságtan és pénzügy szak pedig gazdaságstatisztikát tanul egy egész éven keresztül.
(A statisztikai szak tantervéről a későbbiekben lesz Szó.)
A statisztikai oktatás jelenlegi szervezetében nehézséget okoz a gazdaság- statisztikai kérdések tanítása. Az általános statisztika keretében a statisztikai elemzés és kifejezés eszközeinek tananyaga egyre bővül, s emiatt egyre keve- sebb idő jut az általános statisztikával foglalkozó tanfolyamon belül az egyes gazdaságstatisztikai kérdések ismertetésére. Ez a gazdaságstatisztikai rész
706 , Dancnsuan LASZIJO ,
egyébként, jellegét tekintve, annyira elütő az általános statisztika tananyagá-
" nak többi részétől, hogy elméletileg s didaktikailag sem helyes az általános statisztikával együttesen történő oktatása. Az elmúlt 1953—54—es tanévben:
az általános statisztika keretében a gazdaságstatisztikai kérdések közül már, csak a népesség statisztikáját és az életszínvonal vizsgálatát tanítottuk; az egyes ágazati statisztikák legfontosabb kérdéseiről és a népgazdasági mérleg- ről nem volt szó. Miután gazdaságstatisztikát csak a pénzügy és politikai gazdaságtanszakos hallgatók tanulnak, az ipar— és kereskedelemszakos halli- gatók anélkül végzik el az egyetemet, hogy egyes fontosabb gazdaságstatiszti—
kai kérdésekről egyáltalán hallottak volna. így például nem hallanak a mező- gazdaság legfontosabb statisztikai kérdéseiről, a beruházások, építkezések statisztikájáról, a népgazdasági mérlegről, ezen kívül az iparszakosak nem tanulnak semmit a kereskedelem legfontosabb mutatószámairól, a kereskede- lemszakosak az ipar legfontosabb statisztikai kérdéseiről stb.
Ez a helyzet nem kielégítő,'mert az előzőekben említett alapvető gazdaság—
statisztikai kérdéseket minden egyes közgazdásznak ismernie kell. Ahogy a népgazdaság tervezését is az egyetem valamennyi szakának hallgatói tanul- ják, úgy a gazdaságstatisztikát is. szükséges minden szakon tanítani. Ezért helyes lenne, ha —— hasonlóképpen a Szovjetunió és Csehszlovákia megfelelő profilú felsőoktatási intézményeihez —— az egyes ágazati szakok (ipar, keres- kedelem) statisztikai oktatását felemelnék egy fél, vagy egész évvel, méagpedig úgy, hogy az általános statisztika és az ágazati statisztika tanítása közé be- iktatnának egy gazdaságstatisztikai tanfolyamot, amelynek keretében a hatl-
gatók megismerkedhetnek a fentebb említett legfontosabb kérdésekkel.
Külön probléma a statisztikai szakos hallgatók képzése. Ennek a szaknak az a célja, hogy speciális statisztikai szakértőket képezzen, akik mind az ága—
zati statisztikákban, mind a gazdaságstatisztikában jártasak. Ezért a statisz—
tikai szakos hallgatók lényegesen több statisztikai szaktárgyat tanulnak, mint az egyetem többi hallgatói. Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy mi a helyesebb: ha az általános. és gazdaságstatisztikán kívül a statisztikai szakos hallgatók valamennyi ágazati statisztikát külön tárgyként tanulják, vagy pedig csak az egyik ágazat statisztikáját tanulják külön tárgyként, (azt, amelyre [leginkább specializálódnak) s a többi ágazat statisztikáját össze- olvasztják a gazdaságstatisztika anyagával, amelynek tanítási ideje ilymódon másfél, vagy két évre emelkedne fel. Ez utóbbi megoldás tűnik helyesebbnek.
így elkerülhetővé válnának'azok az átfedések, amelyek a külön ágazati sta- tisztikák és a külön gazdaságstatisztika oktatása esetén elkerülhetetlenül fenn—
állnak.
A statisztikai szakos hallgatók a fenti tárgyakon kívül fakultatív tárgy- ként ,,A reprezentatív statisztika és a korreláció számítás", valamint ,,A sta-
tisztikai elemzés" c. tananyagot is tanulhatják, az előbbit egy teljes tanéven, az utóbbit féléven keresztül.
Az egyetem statisztikai oktatásának tantervével kapcsolatban foglalkoz—
nunk kell a statisztika és az egyetemen oktatott más tárgyak átfedésének kér—
désével. A korábbi évek káros jelenségei: a számvitel, az ágazati gazdaság—
tanok, a tervezés és a statisztika átfedései az elmult tanévben lényegesen csök- kentek, s ma már nem vetnek fel külünösebb problémát. Az 1953/54-es tan—, évben ilyen természetű problémát csak a gazdaságstatisztikának a politikai gazdaságtannal és népgazdasági tervezéssel való átfedése jelentett.
s
u..
A STATISZTIKA OKTATÁSkNAK PROBLÉMAI A KÖZGAZDASAGI EGYETEMEN 707
A gazdaságstatisztika és a politikai gazdaságtan, valamint a népgazdaság tervezése anyagának egymástól való elhatárolásánál felmerül az a kérdés, hogy , mit is kell voltaképpen a statisztikai tárgyaknak tanítaniok: azt, hogy milye- nek a társadalom jelenségei és folyamatai, vagy azt, hogy milyen módszerrel kell ezeket a jelenségeket és folyamatokat statisztikai eszközökkel vizsgálni?
' A*Közgazdaságtudományi Egyetemen a statisztikai oktatásnak feltétlenül a módszertant kell tanítania. Ez következik az egyetem jellegéből, az egyetemen oktatott tárgyak anyagából. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről! '
Azt, hogy hogyan alakulnak a társadalmi jelenségek és folyamatok, pél— , dául, hogy hogyan alakult a magyar ipar termelése a felszabadulás óta, hogyan változtak meg az iparon belül az arányok, ezt az egyetem hallgatói a politikai gazdaságtan és'más tárgyak keretében (pl. ipargazdaságtan, nép—
* gazdaság tervezése) tanulják. Éppen ezért a statisztikának nem magát a folya—
imatot kell isme tetnie, hanem azt, hogy milyen módszerekkel vizsgáljuk a folya—
matot. A fenti példánál maradva," a statisztika oktatása keretében arra kell a hallgatókat megtanitani, hogy milyen módszerekkel vizsgáljuk az iparon belüli arányokat, például mi a helyesebb, a teljes termelés, vagy nettó ter- melés alapján számítani ki az arányokat kifejező megoszlási viszonyszámokat, milyen problémák merülnek fel az egyik vagy másik módszer alkalmazásával kapcsolatban stb. *
Természetesen a statisztika tanításánál is kell beszélni arról, hogy hogyan alakulnak nálunk az iparon belüli arányok, ennek azonban csak az illusztrá—
ció szerepét kell betöltenie, az elsőleges a'módszer oktatása kell, hogy legyen.
Ez nem jelenti azt, hogy ezzel a gazdaságstatisztika tanítása apolitikussá válik, hiszen a társadalom vizsgálatának módszerét lehet és kell politikusan oktatni.
Úgy gondoljuk, elegendő itt arra utalni, hogy minden egyes csoportosítás helyes vagy helytelen kidolgozásának milyen politikai következménye lehet.
Az ágazati statisztikákban a fenti szempontok alapján ezért a módszertant tanítottak, s itt nem is volt átfedés a politikai gazdaságtan anyagával. Az el—
mult tanévben azonban a gazdaságstatisztika tanításánál, különösen a nép—
gazdasági mérlegről szóló előadásokban a konkrét társadalmi jelenségek és folyamatok ismertetésének túlságosan nagy súlya volt, s viszonylag háttérbe szorult a statisztikai megfigyelés és elemzés, módszereinek az ismertetése.
A következő tanévre vonatkozóan szükséges, hogy a módszertani kérdések nagyobb súllyal szerepeljenek a gazdaságstatisztika tananyagában.
* v
A szocialista statisztika oktatása csak 1950—ben indult meg Magyarorszá- gon. Bár nagymértékben igyekeztünk a Szovjetunió oktatási tapasztalatait felhasználni, az a tény, hogy a statisztika tanítása még csak ilyen rövid multra tekint vissza, azt eredményezte, hogy a tananyagok még nincsenek szilárdan kialakulva, évről-évre jelentős mértékben változnak. Ez a változás általában egészséges folyamatnak tekinthető: a gyakorlati élet és az oktatás tapasztalatai újabb és újabb problémákat vetnek fel, amelyek szükségessé teszik a tananyagok továbbfejlesztését. Vizsgáljuk meg, hogy a statisztika tan- anyagának továbbfejlesztése terén milyen eredményeket értünk el az elmult tanévben, s melyek a legközelebbi előttünk álló feladatok.
Általános statisztikából három témakörrel bővült ,a tananyag. Foglal- koztunk a szóródás statisztikai mutatószámainak vizsgálatával, a reprezenta—
tív statisztikai megfigyelés módszertani kérdéseivel és a sztenderdizálás tani—
703 _ _ * * — nnacnsma Laszw
tásával. [Az előbbi két témánál nem is vitatható, hogy ezek az általános sta—
tisztika keretébe tartoznak, tanításukra feltétlenül szükség van, eezért a tan—
anyagba való beépítésük feltétlenül helyes volt. De nagyon nagy jelentősége van a sztenderdizálás tanításának is. A sztenderdizálásból kiindulva a változó,
változatlan állományú indexeket, -'-—— az általános statisztika anyagának leg—
nehezebb részét — eredményesebben lehet tanítani.
Gazdaságstatisztikából az elmult tanévben tanították elöször részletesen a nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem statisztikáját. E mellett jelentősen bővült a tananyag népgazdasági mérlegekkel foglalkozó része. lparstatisztiká- ' ból és kereskedelmi statisztikából nem kerültsor újabb anyagrészek beiktatá—
sára, de a meglévő tananyagok itt is jelentős mértékben fejlődtek. Igy példágl ,_,,..
sokat fejlődött, rendszerezettebb lett az ipari termelés mutatószámainak tani- tása, a munka termelékenysége statisztikájának tanítása, stb.
A következő tanévben általános statisztikából elsősorban a statisztikai, elemzés eszközeinek tanítását kell kibővíteni. A viszonyszámok, átlagok és
indexek oktatásánál erre meg is van a lehetőség. Eza lehetőség ugyanakkor szükSégszerűség is, mert jelenleg nincs meg a kellő különbség a középiskolák- ban, illetve az egyetemen folyó általános statisztikai oktatás tartalma között.
Gazdaságstatisztikából és ágazati statisztikákból a már meglévő anyag- részek továbbfejlesztése mellett egy olyan téma van, amelyet az; eddigiekben nagymértékben elhanyagoltunk, s amelynek tanítására különösen szükség van: ez a jövedelmezőség vizsgálata. Pártunk Ill. kongresszusa rámutatott arra, hogy milyen hibák fordulnak elő vállalataink, szervezeteink müködésé—
nek gazdaságosság-ában. Ez különösen szükségessé teszi azt, hogy az önköltség vizsgálata mellett _— amelyet szintén tovább kell fejlesztenünk —— külön fog—
lalkozzunk a jövedelmezőség kérdésével.
% , *
Sokat fejlődött az elmult tanévekben a statisztikai oktatás módszere is.
Minden statisztikai tárgyból az előadásokon kívül heti 2 óra gyakorlati fog—
lalkozáson vesznek részt a hallgatók. A gyakorlatokon folyó oktatás módsze- rének a helyessége rendkívül fontos kérdés, hiszen itt kell a statisztikai elem—
zési eszközök gyakorlati alkalmazására a hallgatókat megtanítani, itt kell az ' egyetemi hallgatók számoktól való idegenkedését felszámolni.
Néhány évvel ezelőtt a statisztika oktatásának legnagyobb problémáját a hallgatók rendkívül gyenge számolási készsége okozta; Nagyszámú olyan hallgató volt, aki egyszerű százalék, vagy átlagszámítási feladatokat ,, sem
tudott megoldani, s emiatt igen nagy volt statisztikából a bukási arányszám. , Ezen a téren évről-évre javulás tapasztalható. Ezt részben a statisztikai oktatás módszerének a megjavítása, a gyenge elöképzettségű hallgatókkal való egyéni foglalkozás, részben pedig az egyetemi beiskolázás javulása eredmé- nyezte. De a számolási készség terén még korántsem kielégítő a helyzet. Az 1953/54-es tanévben az általános statisztikai vizsgákon még mindig (%.—895 volt azoknak a hallgatóknak aránya, akik aránylag egyszerű példákat nem
tudtak megoldani, s ezért buktak meg; *"az ágazati statisztikákból is gyengébb eredmények legtöbbször a megfelelő számolási készség hiánya miatt követ- keztek be.
A statisztikai tárgyakból elért még mindig nem kielégítő eredmények oka bizonyos mértékig az volt, hogy a hallgatókat ' nem ösztönözték kellö—
képen arra, hogy minden egyes gyakorlati foglalkozásra felkészüljenek, hét—
A STATISZTIKA OKTATASANAK PROBLÉMÁI A KÖZGAZDASAGI 'EGYE'I'EMEN ' ' 709
a
ről—hétre folyamatosan fogalkozzagiak az anyaggal, s így az alapvető össze- függéseket, _számítástechnikai részéketxmár évközben megértsék és megtanul- ják. A hallgatók jelentős része 'a tanítási idő alatt nagyon keveset, vagy éppen- séggel semmit sem tanult, s csak a vizsga előtti napokban próbálta ,,roham—
tanulással" korábbi mulasztásait pótolni. Ez legtöbb esetben eredménytelen maradt, mert a statisztika olyan tárgy, ahol minden egyes anyagrész feltételezi az előző előadások alapvető összefüggéseinek, számítástechnikai részeinek kellő ismeretét. Pl. nem értheti meg valaki jól az indexeket, ha előzőleg nem vette át alaposan az átlagról tanultakat.
Az elmúlt tanévekben azokat a hallgatókat, akik a tanítási idő alatt nem tanultak megfelelően, nem tudtuk hatékonyan ellenőrizni. Ez a hallgatók nagyrészénél lazaságra, évközi nem tanulásra vezetett, amelynek azután gyenge vizsgaeredmények lettek a következményei.
Ennek a hiányosságnak kiküszöbölése érdekében szükség van arra, hogy a hallgatóktól már a tanítási idő alatt a gyakorlati foglalkozásokon is meg- követeljünk bizonyos tudást. Ezért a statisztikai tanszék javaslata alapján az egyetem vezetősége úgy határozott, hogy a következő tanévtől kedee, vizsgát csak az a hallgató lehet, akinek gyakorlatát a tanszék elfogadta. A tanszék csak azoknak a hallgatóknak gyakorlatát fogadja el, akik az anyag alapvető tételeit, számítástechnikai részeit már a tanítási idő alatt, a gyakorlati foglal- kozásokon is ismerik és az itt írt dolgozataik eredménye is kielégítő.
*
A Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlésének ülésén Nagy Imre elvtárs folgalkozott közgazdaságtudományunk elmaradottságának kér—
désével, s megjelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek előttünk áll- nak. Azzal, hogy a Közgazdaságtudományi Egytemen a statisztika okatatásá—
nak színvonalát emeljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy közgazdász képzésünk mind elméleti, mind gyakorlati téren jobb legyen.
4 Statisztikai Szemle.
