A statisztika oktatása a Közgazdaságtudományi Egyetemen

__ A STATISZTIKA OKTATÁSA

A KOZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN*

DR. BENEDECKI JÁNOSNÉ — DR. OLLÉ LAJOS

A 20 éve önállóvá lett Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem az ország egyetlen közgazdasági felsőoktatási intézménye, ahol egyetemi szintű közgazdászképzés és a közgazdasági szakközépiskolák számára tanárképzés folyik. A beiratkozott diákok száma évente eléri a 4000 főt, s ennek mintegy

60 százaléka délelőtti tagozatos. Avégzők száma évente 700— 800 fő.

Az egyetemi közgazdászképzés alapvető célja olyan elméletileg jól fel—

készült és a közgazdasági elemzés módszereit magas színvonalon elsajátító Szakemberek képzése, akik viszonylag rövid gyakorlati idő alatt az egyes termelő szervezetekben vagy intézményekben érdemi közgazdasági szervező, irányító és elemző munkát tudnak végezni. Ennek megfelelően alakult ki egyetemünk szakosodási rendszere és az egyes szakok oktatási programja, tantárgyi struktúrája. Az alapvető képzési cél határozza meg egyetemünkön a statisztikai oktatás helyét és kereteit is.

Korszerű és magas színvonalú közgazdász szakembereket csak úgy képez—

hetünk, ha a közgazdaságtudomány és a kutatási módszerek fejlődésével együtt fejlesztjük a tananyagokat, az oktatási módszereket, s időről időre — a gya—

korlati igényeket figyelembe véve —— korszerűsítjük a képzési koncepciót is.

Az Egyetem vezetőinek kezdeményezésére (szem előtt tartva a gazdaságirányí—

tási rendszerben 19'68-tól bevezetett változtatásokat) az elmúlt tanévben az egyetemi képzésnek és szakosodási rendszernek a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen módosított változatát dolgoztuk ki. A korszerűsítési elveket, a gyakorlati megvalósítás kereteit a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyta, s ezeknek megfelelően kezdtük az 1968/69. tanévre felvett I. évfolyamosok oktatását. Az egyetemi képzés korszerűsítése a Statisztikai Tanszék oktata—

tóitól mind az oktató, mind pedig a szakmai tudományos munka gyorsabb fej—

lesztését igényli.

1. AZ EGYETEW FELÉPíTÉSE, SZAKosíTÁSI És OKTATÁSI RENDSZERE

A Közgazdaságtudományi Egyetemen három önálló kar van. Az Általá—

nos Karhoz az ún. funkcionális (pénzügy), a népgazdasági tervezés-elemzés és a tanárképző szakok; az Ipari Karhoz a termelési (ipari, közlekedési, agrár—)

* A cikk az MTA Statisztikai Bizottságának Oktatási Albizottságához ,,A statisztikai oktatás szerepe és helye aéközgazdászképzésben a Marx Károly Közgazdaságtudomanyi Egyetemen" címmel benyújtott vitaanyag alapján k szült.

58 DR. BENEDECKI JÁNOSNÉ -— DR. OLLÉ LAJOS

szakok; a Kereskedelmi Karhoz pedig az áruforgalmi kérdésekkel foglalkozó közgazdászokat képző (bel— és külkereskedelelmi) szakok tartoznak. Minden karon a délelőtti tagozat mellett esti és levelező (vidéki) tagozat is működik.

A vidék jobb közgazdászellátása érdekében 3 éve Miskolcon, Győrött, Szegeden és Pécsett az első évfolyamok levelező hallgatói számára (az esti oktatás rend—

szerének megfelelően) ún. kihelyezett tagozataink működnek. Ezeken túl- menően az Ipari Karon és a Kereskedelmi Karon esti oktatási formában (2 éves szorgalmi időszakkal) a mérnöki diplomával rendelkezők részére ún.

mérnök-közgazdász képzés folyik. A délelőtti tagozaton az 1968/69. tanévtől kezdődően az I. évfolyam végén történik a szakosodás. (Az I. évfolyamos délelőtti tagozat nem tartozik a fent említett egyik kar irányítása alá sem, hanem önálló tagozatként az oktatási rektorhelyettes irányításával működik.) A délelőtti tagozaton a képzési idő 4 év, ez alól csak a tanárképző szakok és a népgazdasági tervezés-elemzési szak kivétel. (Ezek a szakok ugyanis 5 éve—

sek.) Az esti és a levelező tagozaton (ahol továbbra is a felvétellel egyidejűleg történik a szakosodás) a képzés ideje egységesen 5 év.

A hallgatók a II. évfolyam végén ideológiai tárgyakból, a IV. évfolyam (illetve az esti és a levelező tagozaton az V. évfolyam) végén szaktárgyakból tesznek államvizsga—szigorlatot, majd szakdolgozat benyújtásával és megvédé—

sével szerzik meg a közgazdász diplomát.

A közgazdász hallgatók szakok és karok szerinti megoszlása eltér egymás- tól a délelőtti és az esti és levelező tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton az Általános Karhoz tartozó szakok közül csak pénzügy szakot szervezünk.

Az Ipari Kar és a Kereskedelmi Kar szakok szerinti bontása minden tagozaton

megyezik egymással. '

1. tábla

Az 1968/69. tanévben beiratkozott II. évfolyamos hallgatók megoszlása karok és szakok szerint

Az esti és A délelőtti a levelező

Szak

tagozat hallgatóinak szama (százalék)

Ipar ... 25 41

Közlekedés ... 8 (l

Agrár ... 8 7

Ipari Kar 41 5.4

Belkereskedelem ... 1 l l 7 Külkereskedelem ... 12 1 3

Kereskedelmi Kar 23 80

Pénzügy ... l l 1 6 Népgazdasági tervezés—elemzés* ... 14 ——

Tanárképző ... 1 l —

Általános Kar 36 16

Mind együtt 1 00 1 00

* Ebben a tanévben még elméleti-tervezési és terv-matematika szak.

A STATISZTIKA OKTATASA

59

A szakosodás rendszerén túl a korszerűsített egyetemi képzésben a III.

évfolyamtól ún. ,,szakágazati" tagolás is történik. A szakágazati specializálódás azt jelenti, hogy alternatív és fakultatív tárgyak rendszerével a hallgatók a

termelési, forgalmi szakokon, például a tervezés—elemzés, szervezés, piackuta-

tás irányában kaphatnak további funkcionális jellegű szakismereteket. A tan- tervi felépítés jellemzője a délelőtti hallgatóknál, hogy az első évben szakosítás nélküli oktatás folyik, a szakosodásra a második tanévben kerül sor, a szak- ágazati specializálódás pedig a harmadik évfolyamban kezdődik. Ennek meg—

felelően helyezkednek el a tanterven belül az alapozó tárgyak és a szakmai tárgyak (mindkettőnél beszélhetünk alapvetően elméleti és módszertani tár—

gyakról). Az alapozó tárgyak oktatása egységes program alapján folyik vala—

mennyi szakon. A szakmai tárgyak programja általában a szak—, illetve a szak—

ágazati képzés szempontjait, tantervi struktúráját veszi figyelembe.

A statisztika oktatása a fenti tárgystruktúrának megfelelően két részre tagolódik. Oktatunk általános statisztikát, amely alapozó módszertani tárgy, s így egységes program szerint kerül oktatásra minden szakon és tagozaton, és oktatunk szakstatisztikákat a főbb szakoknak megfelelően külön-külön program és tematika szerint; a funkcionális szakoknak gazdaságstatisztikát tanítunk. (A szakstatisztikákat és a gazdaságstatisztikát a szakmódszertani tárgyak körébe soroljuk.)

Tájékoztatásul közöljük a népgazdasági tervezés—elemzés szak vázlatos tantervét (lásd a 2. táblát). A tantervben szereplő statisztikai kollégiumok tmtervi elhelyezése és óraszáma néhány kisebb kivételtől eltekintve, ugyanaz a többi szakon is. Csupán annyi különbség jelentkezik a termelési és forgalmi szakok tantervénél, hogy ezeknél gazdaságstatisztika helyett a megfelelő ága—

zati (ipar—, belkereskedelmi, mezőgazdasági stb.) statisztika szerepel. * A kötelező általános és szakstatisztikai oktatás mellett az elmúlt 2 évben indítottunk alternatív, illetve fakultatív jelleggel egy, illetve két szemeszteres statisztikai szakkollégiumokat is. Ezek témái: a ) demográfiai (két szemeszter);

b) gazdasági növekedésünk elemzésének statisztikai módszertani eszközei (egy szemeszter); c ) a statisztikai becslések néhány problémája (egy szemeszter).

Ezenkívül az egyetem tanárképző szakán a közgazdasági szakközépiskolák számára statisztika—számvitel szakos (,,B" szak) tanárokat képeznek. A sta- tisztika-számvitel szakos tanárképzés mellett az egyetem képezi ki a közép—

iskolák politikai gazdaságtan, tervezés, gazdaságföldrajz, áruismeret szakos tanárait. Az utóbbiak képzésénél együttműködik az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Természettudományi Karával. Évente 15—20 statisztika-számvitel

szakos tanár kerül ki Egyetemünkről. A tanárképző ,,B" szak statisztikai

képzéséért a Statisztikai Tanszék felelős.

A statisztika oktatásának súlya és szerepe az 1968/69. tanévtől megvaló- suló korszerűsített oktatási koncepció szerint nem csökken. A féléveken belüli oktatási idő ugyan a heti óraszámot tekintve minimális mértékben csökkent, de az összoktatási időn belüli arány (a hallgatók terhelésének elég nagyarányú csökkentése miatt) kedvezően alakult. Változik viszont a statisztika oktatásá- nak belső struktúrája, mert eltolódik az arány az általános statisztika (azaz az egységes statisztikai módszertani tárgy) javára. A statisztikai oktatás növe—

lésének irányába hat a szakágazati képzés keretében megvalósuló statisztikai módszertani oktatás kiszélesedése (illetve bevezetése) az egyes ágazati szako- kon, valamint a tervező—elemző szakon.

60 DR. BENEDECKI JÁNOSNÉ -— DR. OLLÉ LAJOS

Oktatási koncepciónk korszerűsítésének egyik lényeges mozzanata a már említett szakágazati képzés bevezetése. A szakágazatok az egyes szakokon

belül alternatív ,,funkcionális" alágazatok, amelyeknek keretébenahallgatók,

részben a szakuknak megfelelően specializált tárgyak, részben pedig a szaká—

gazatra általánosan jellemző módszertani tárgyak révén bővítik ismereteiket.

2. tábla

A népgazdasági tervezés-elemzés szak vázlatos tanterve*

(a heti összóraszám és a félév zárásának módja)

1. ! II. l III. ' IV. ! V.

évfolyam Tantárgy

1. 2. ] 3. l 4. l 5. ! 6. l 7. ! e. ! 9. ! 10.

tanítási félév

Politikai gazdaságtan ... Alk 3k ők fia; A — —- —- — — ——

Közgazdaságtan története . . . . —— —— — — 3k 2k 3k 2k — —- Világgazdaságtan ... . . —— — -— — —— — —— —— 1,5k 1,5k, Filozófia ... 2a 21; 2a; A -—- _ —- —- —— — — Logika ... —— -— — 1,5k __ —-— -— —— — _ Szociológia ... —— — -— —- 1 ,ök —— -— — — -—

Tudományos szocializmus ... —— — —— — — — 29, 21; —— ——

Népgazdasági tervezés és irányí-

tás ... . ... —- — —- -— 41; 4a; A — —— — — Népgazdasági tervezés informá-

ciórendszere ... . —— — — — __ —— — — 2k —— w.

Matematika ... 4k 4k Sk Sk _ —- — —— —— __ '*'

Optimumszámítás ... — —— —— — gk 3gy 3k 3a; A — —— ;

Matematikai statisztika ... — —— -— -— 33, 3k — -— — —

Matematikai gépek ... — —— —— -— —— 3k —— — — —-—

Általános statisztika ... — 3k 38. 21; _ — —— — — —

Gazdaságstatísztika ... — — — la gk — —- —— — ——

Könyvvitel ... —- —— — — 3k 2k —— — —- —

Vállalati gazdaságtan ... —— —— —— —— —- —— 3a Ek —— ——

Vállalati tevékenység elemzése. — — —— —— _ — — —- 2k 2k

Jog ... — —— —— —— _— —— — -— 2k 3k

Gazdaságtörténet ... l,5k l,5k —- —— _- — — —— — —

Gazdaságföldraj z ... 1 , 5k l,5k — —— _ —- — — — —

Technológia ... — ; — — _ _ — 3k 314 —

Alternatív bevezető kollégium . 2a 2a — —— __ — — — —— —

Szakágazati ismeretek ... —— — — —— _ 2k Sk 3a — —-

Alternatív tárgy ... — — —— — _ —- —— —— 4a 4a

Szakszemináríum ... — — — —— —— —— 2a 2a 3a 3a; A

Nyelv (orosz) ... 4gy 2gy 2gy 2k 2gy 2gy 2sz — — ——

Testnevelés ... 2a 2a 2a 2a _ _ — — —- ——

Összóraszám 21 21 22 20,5 22,5 21 18 18 17,5 13,5

Nyugati nyelv (fakultatív) . . . . 2gy 2gy

* Csak délelőtti tagozat.

Megjegyzés. A félévzáras módjára vonatkozó betűjelek magyarázata:

a _ indexaláírás, k — kollokvium, gy — gyakorlati jegy,

sz — szigorlat,

A — államvizsga szigorlat.

A termelési, forgalmi szakokon általában az előzőkben felsorolt szak- ágazati specializációk fognak beindulni. A funkcionális szakok közül a népgaz—

A STATISZTIKA OKTATÁSA 61

dasági tervezés—elemzés szak szakágazati bontása olyan specializálódási lehe—

tőségeket biztosít, amelyekre a későbbiekben még bővebben visszatérünk. Az Általános Karhoz tartozó népgazdasági tervezés—elemzés szakon a szakágazati képzés keretén belül helyezkedik el a közgazdász—matematikus képzés.

2. A STATISZTIKA OKTATÁSÁNAK KONCEPCIÓJA És STRUKTÚRÁJA

Az Egyetemen a statisztika oktatásának alapvető célja olyan közgazdá- 'szok képzése, kik magas színvonalú statisztikai tájékozottsággal rendelkeznek, de nem statisztikusok. Az elmúlt 10 évben a statisztikai specializálódású ká—

derek képzése csak laza —— nem önálló szak formáját öltő — keretekben folyt.

Alapvetően statisztikai fakultatív és alternatív tárgyak oktatásával, valamint a Tanszékhez kapcsolódó tudományos diákköri csoportok működtetésével biztosítottuk évente néhány hallgató számára az egyetemi átlagos szintű képzésen túl az elmélyültebb statisztikai szaktudás megszerzését.

Az 1968/69-ben induló délelőtti tagozatos hallgatóknál a népgazdasági tervezés-elemzés szak III. évfolyamtól megvalósuló szakágazati tagolása meg—

teremti annak reális lehetőségét, hogy statisztikai specializációjú közgazdá—

szokat is -— az adott igényeknek megfelelően — rendszeresen, szervezett for- mában képezzünk. Erre a következőkben még visszatérünk.

A statisztika oktatásának struktúrája

A statisztikai oktatás belső szerkezetének vizsgálatánál nem vonatkoztat- hatunk el attól, hogy a ,,statisztika" ebben az aspektusban a közgazdászképzés célj ait szolgáló egyetemi tantárgy, s mint ilyen más tantárgyakkal együtt kerül az egyetemen oktatásra.

Tekintettel arra, hogya statisztika a közgazdászképzésben részben ala—

pozó, részben pedig szakmódszertani tantárgyként szerepel, megfelelő tan- tárgyi munkamegosztást kellett kialakítani a másik alapozó módszertani tárgy, a matematika, valamint egyes ágazati gazdaságtanok és ágazati mód—

szertani tárgyak (például számvitel, tervezés stb.) között. Ez a ,,tantárgyi munkamegosztás" az elmúlt években megállapodásszerűen a következőképpen alakult ki.

1. A matematika oktatása egy félévvel megelőzi az általános statisztika oktatását, s felépítésében lehetővé teszi az általános statisztikába beépülő matematikai statisztikai elemek megalapozását. (A valószínűségszámítás pél—

dául előbb kerül leadásra matematikából, mint a reprezentatív felvétel álta—

lános statisztikából.)

, 2. Az ágazati gazdaságtanok és az ágazati módszertani tárgyak oktatása viszont a szakstatisztikák oktatásánál később kezdődik. így elkerülhetők

ágazati vonatkozásban a nagyobb fokú átfedések.

Természetesen a tantárgyi egymásraépülésben mindig — így a statisztika más tárgyakkal való kapcsolatánál is — lehetnek kisebb—nagyobb fogyatékos—

ságok, átfedések, esetleges ismétlések. Ezek teljes kiküszöbölését nem tudjuk ugyan biztosítani, de a különböző tanszékek közötti jó együttműködés révén meg lehet teremteni olyan kompromisszumos megoldási lehetőségeket, amelyek a szakmai képzést előmozdítják.

Ilyen kompromisszumos megoldásnak tekinthető nálunk például a Mate—

matikai Tanszék és a Statisztikai Tanszék közötti megállapodás. Ennek értel—

62 DR. BENEDECKI JÁNOSNÉ -— DR. DLLÉ LAJOS

mében a közgazdászok számára általában szükséges matematikai statisztikai módszerek oktatása az altalanos statisztika feladata. Ezt megalapozzák a Mate—

matikai Tanszék diszeiplinái, főként a valószínűségszamítasi kollégium. Az álta- lában szükségesen túli matematikai statisztikai ismeretek nyújtása azokon a szakokon, illetve szakágazatokon, ahol ezt a képzés igényli (például anép—

gazdasági tervezés—elemzés szakon, a piackutató szakágazatokon), a Mate—

matikai Tanszék profiljába tartozik. Emellett azonban a Statisztikai Tanszék is hirdet rokon jellegű specialkollégiumokat (lásd a korábban említett statisz- tikai beoslésekkel foglalkozó kollégiumot). Az ilyen kompromisszumos megol- dásokra épülve készítjük el tantárgyaink programjait, tematikait.

A statisztika oktatásának belső arányai és tagolása

A statisztika különböző kötelező tárgyainak oktatása —- mint már korábban érintettük — az elmúlt években és a reform tanterv szerint is négy féléven ke- resztül folyt, illetve folyik, s az alapozó módszertani tárgyként szereplő alta—

lános statisztikára, valamint a szakstatisztikákra tagolódik. A kötelező sta—

tisztikai tárgyak régi és új tanterv szerinti tagolását a következő tabla mutatja.

3. tábla A statisztika oktatásának tantervi elhelyezkedése a délelőtti tagozaton

(a heti összóraszám és a félév zárásanak módja)

I. II. ! III.

Általánosan kötelező évfolyam

statisztikai targyak 1. l 2. l 3! l 4. l 5. [ 6.

tanítási félév

A régi tanterv szerint

Általános statisztika ... — 3,5a 3,5k

Szakstatisztika (illetve gazdaságstatísztika) ... —— ——- — 39,

aL

Az új tanterv szerint

3k 3a 2k

—— — la

Általános statisztika ... —

Szakstatisztika (illetve gazdaságstatisztíka) ... — 3k

Megjegyzés. A félévzáras módjára vonatkozó bet űjelek magyarázatát lásd a 2. táblánál.

Mint a statisztikai oktatás régi és új tantervi megoszlásának egybevetésé—

ből látható, a korszerűsített képzési koncepció szerint az 1968/69—ben induló évfolyamoknal a kötelező statisztikai oktatáson belül (amelynek terjedelme lényegében változatlan) növeljük az általános statisztika (azaz az altalanos statisztikai módszertan) arányát. így az altalanos statisztika oktatásának ará—

nya az altalaban kötelező statisztikai oktatas kétharmadára emelkedik. Ezzel lehetővé válik az általános statisztika oktatási anyagának továbbfejlesztése két irányban. Egyrészt bővítjük az oktatási anyagot a még hiányzó tovabbi matematikai statisztikai elemekkel, a statisztikai modellképzés módszertani ismertetésével, másrészt pedig az eddig csak a szakstatisztikákban oktatásra kerülő olyan módszertani kérdésekkel, amelyek inkább az általános statiszti—

kaba valók (például a növekményfelbontás problémája). Az altalanos statisz-

A STATISZTIKA OKTATASA.

63

tika oktatásának bővítése azt jelenti, hogy az eddigi 2 félév helyett 3 féléven

keresztül oktatunk általános statisztikát. ,

A szakstatisztikaz' oktatás korábban az általános statisztikai oktatást köz—

vetlenül követte két féléven keresztül az általános statisztikával kb. meg—

egyező óraszámban. Az öt ,,ágazati szaknak" megfelelően ötféle szakstatiszti- kát tanítunk külön program és tananyag alapján. így:

a ) az iparszakosoknak minden tagozaton iparstat'isztikát;

b) a közlekedésszakosoknak közlekedésstatisztikát;

c ) az agrárszakosoknak mezőgazdasági statisztikát;

d ) a belkereskedelem-szakosoknak belkereskedelmi statisztikát;

e ) a külkereskedelem-szakosoknak külkereskedelmi statisztikát.

Az Általános Karhoz tartozó funkcionális szakok hallgatói pedig szak—

statisztika helyett gazdaságstatisztikai oktatában részesülnek, úgyszintén

külön program és tananyag alapján. _

A kötelező statisztikai tárgyak oktatásán belül a szakstatisztikai oktatás tagolása (tehát az ötféle szakstatisztika és a gazdaságstatisztika) a módosított oktatási koncepció szerint is megmarad. Az oktatási idő elosztása azonban módosul. A szakstatisztikák ugyan kétfélévesek maradnak, de —— az oktatási idő első félévében párhuzamosan az általános statisztika harmadik félévével csak heti egy órában folyik e tárgyak oktatása — a képzés a második félévre koncentrálódik (ekkorra biztosított a szakstatisztikai óraszám 75 százaléka).

A szak— és gazdaságstatisztika oktatásában az új oktatási koncepció lényeges módosításokat kíván. Ezért a szak- és gazdaságstatisztikai programokat és tananyagokat át kell dolgoznunk. Az új programok már elkészültek, a tan—

anyagokat pedig 1969 végéig kell elkészíteni. A szakstatisztikai anyagokban, kivéve a gazdaságstatisztikát, elsősorban a vállalati (mikrogazdasági) szem—

léletet kell erősíteni.

Oktatási és vizsgáztatási módszereink

A statisztika oktatása az Egyetemen a rendelkezésre álló saját készítésű tananyagok (tankönyvek, jegyzetek, példatárak és egyéb nyomtatott, sokszo—

rosított segédletek) alapján előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon folyik.

Az általános statisztika és a szakstatisztikák oktatásában eddig az előadások szerepét hangsúlyoztuk, s a tananyag minden lényeges részét előadáson ismer- tettük a délelőtti hallgatókkal. A tanulócsoportonként (20—25 fős csoportok) tartott gyakorlati foglalkozásokon arra törekedtünk, hogy a statisztikai elő—

adásokon ismertetett számítási módszereket begyakoroltassuk. E gyakorla—

tokra az előadásokra biztosított heti óraszámnál kevesebb idő is elegendő volt.

Eddig a kötelező óraszámon belül az előadások aránya 55—60 százalék között mozgott.

Az 1968 /69. tanévtől bevezetésre kerülő korszerűsített oktatási koncepció egyik lényeges vonása az oktatás hatékonyságát növelő intenzív oktatási formák szélesítése. Ennek jegyében az 1968/69. tanévtől kezdve —— tekintettel a statisztikai tárgyakból rendelkezésre álló jegyzetekre — a statisztikai okta- tásban a gyakorlatok—előadások arányát a gyakorlatok javára megváltoz—

tatjuk. A következőkben az összes kötelező óraszámon belül az előadások aránya kb. 30 százalék lesz. Ezzel természetszerűen együtt jár a gyakorlati foglalkozásokról korábban kialakított álláspontunk módosítása is. Gyakorlati foglalkozásaink a következőkben nemcsak a megismert módszerek begyakor—

64 DR. BENEDECKI JÁNOSNÉ —— DR. OLLÉ LAJOS

lását célozzák, hanem a statisztikái, közgazdasági elemzési készség —— a korábbi—

akhoz képest nagyobb fokú —— fejlesztését is.

Ami a számonkérést illeti, eddig a gyakorlati foglalkozásokat (félévközi dolgozatok eredményei és a gyakorlati szereplés alapján) félévenként index- aláírással zártuk. Akik nem kaptak indexaláírást, azok csak utóvizsgaként tehettek pótbeszámolót. Az egyes statisztikai tárgyak lezárásakor a tárgy egész anyagából kollokváltak a hallgatók. A kollokvium írásbeli és szóbeli részből áll, aki írásbelin nem felel meg, szóbeli vizsgát nem tehet. Az írásbeli vizsgán ——

az elmúlt tanév kivételével — csak példákat kaptak a hallgatók, amelyeket meg kellett oldaniok két óra alatt. Az elmúlt tanévben az írásbeli vizsgát — az általános statisztikánál és az ágazati statisztikák nagy részénél — kibőví- tettük teszt jellegű kérdésekkel és egy nagyobb elméleti kérdéssel, s ennek alapján a vizsgázó hallgatóknak a kollokviumi jegyet megajánlottuk. Szóbeli vizsgát csak az tett, aki a megajánlott jegyet nem fogadta el.

Az 1968/69—től bevezetésre kerülő új képzési rendszer szerint —— mint az előzőkben közölt statisztikai oktatási tantervből látható —— az általános statisz—

tika első oktatási szemesztere után (a tanterv szerinti 2. félév Végén) kollok—

viu mmal zárunk. Majd az általános statisztika anyagának második és harma—

dik részéből együtt kollokválnak a hallgatók. Ez a vizsgázási beosztás össze—

függésben van a szakosodási rendszerrel.

A statisztikai oktatás szerepe a szakágazati képzés új rendszerében

Mint már utaltunk erre, a szakágazati képzés az egyes termelési—for—

galmi szakokon belül további funkcionális jellegű speciálizálódást tesz lehetővé.

E másodlagos speciálizálódást az alternative választható kollégiumok (alter- natív tárgyak, szakszemináriumok, gyakorlatok) meghatározott rendszere teszi lehetővé, amelyet azután a szakdolgozat zár le. Az alternatív módon vá—

lasztható kollégiumokon belül statisztikai módszertani diszciplinaként kíván—

juk meghirdetni az árstatisztikával (elsősorban a piackutató és a tervező- elemző szakágazat részére) és a statisztikai információs rendszerrel (elsősorban a szervezői szakágazat részére) foglalkozó tárgyunkat. Ezek programjainak, tananyagainak kidolgozása most van folyamatban.

A népgazdasági tervezési—elemzési szakon belül szakágazati specializáló—

dást a gazdaságpolitikai és a közgazdász—matematikusi képzés fog jelenteni.

Megítélésünk szerint további specializálódási alternatívaként helyes lenne közgazdász—statisztikus szakágazatot is szervezni e szakon belül. A speciali—

záció hallgatóinak létszámát 10 —— 12 főre tervezzük. Képzési eélu nk a szakágazat beindításánál az, hogy statisztikai módszertani kérdésekben a közgazdászoktól általában megkövetelhető témakörön és mélységen túl tájékozott és alkalmazási készséggel felvértezett szakembereket bocsássunk ki. Ennek megfelelően az 5—6. félévtől felveendő alternativ kollégiumaink között szerepelnének a ko—

rábban (az 1. pontban) már említett szakkollégiumokon kívül az első bekez—

désben említett statisztikai módszertani diszoiplinák, továbbá az ökonometriai módszertani kérdésekkel foglalkozó 2 féléves tárgy, valamint Tanszékünk biztosítaná az ún. szakszemináriumi foglalkozásokat.

Ilyen rendszerű közgazdász—statisztikusi specializációnál nem jelentkez- nének az 1950—es évek elején rövid ideig fennálló statisztikai szaknál felmerült problémák. (Akkor széles ágazati spektrumú —— ipari, mezőgazdasági, belkeres—

kedelmi, külkereskedelmi statisztikai kérdéseket egyaránt ismerő —— szakem—

A STATISZTIKA OKTATASA 65

béreket kívántuk képezni, különösebb általános statisztikai módszertani meg—

alapozás nélkül.) Véleményünk szerint a szakágazat beindításával realis, konkrét igényt elégítenénk ki, sok területen alkalmazható szakembereket képeznénk. A szakágazat keretein belül a demográfusképzés elemei is biztosít- hatók lennének.

Tekintettel arra, hogy a köZgazdász—statisztikusi szakágazati képzés bein—

dítására csak 1971—ben kerülhet sor, a szakágazat képzési rendszerét és egyes tárgyainak programját részletesen az 1969 / 70. tanév folyaman dolgozzuk ki.

A szaktanárképzés statisztikai vonatkozásai

Mint már érintettük, az Egyetem Általános Karának. tanárképzős tago- zata is van. Ezen a tagozaton folyik hazánkban egyedül szaktanárképzés a közgazdasági szakiskolák számára. Nálunk is — mint a többi tanárképző főis- kolán — kétszakos tanárokat képezünk. így többek között a ,,B" szakon statisztika — számvitel párosítású tanárképzés folyik.

' A ,,B" szakos tanárok statisztikai szakképzése külön tanterv szerint történik. Közös a többi hallgatóval az általános és az iparstatisztika oktatasa, de ezen túlmenően külön program és tananyag szerint is hallgatnak statisztikai előadásokat, vesznek részt gyakorlatokon, szemináriumokon. A tanárképzősök statisztikai oktatást kapnak 7 féléven keresztül, s statisztikai képzésük a 8.

félév Végén államvizsga szigorlattal zarul.

A ,,B" szakos tanárok kötelező statisztikai oktatásának tantervi elhelyez- kedését a régi és új tanterv szerint a 4. tábla tartalmazza.1

4. tábla A ,,B" szakos tanárok kötelező statisztikai oktatásának tantervi elhelyezkedése

(a heti összóraszám és a félév zárásának módja)

1. ' II. ! III. IV. l V.

T évfolyam

antárg

y 1. 2. l 3. I 4. l 5. l 6. 7. s. 1 9. 10.

tanítási félév

A régi tanterv szerint

Általános statisztika . ... — 3,5a 3,5k —— — -— —- — —-— ——

Iparstatisztika . . . ., ... . — -—- — 4a. 4a —- -— -— —— ——

Gazdaságstatisztika egyes kér—

dései ... —— —— —- —— — 48. 3a 3a; A -— ——

Szakszemínárium. . . ... —- — —- —— — — 29. 23. — ——

Statisztikatanítás módszertana. —- —- -— — —- — — 2k — —

Az új tanterv szerint

Általános statisztika . ... -— 31; 133. 21; — — -— — —- -—

Iparstatisztika ... — -— —— le. 31; — —— —— —- —-

Gazdaságstatisztika egyes kérdé-

sei . . . . ... — — —— —- — 3k 2k 2a; A — —

Szakszeminaríum ... -— —— —— —- — —- 29, 2a 35 3a; A

Statisztikatanítás módszertana —- — — -— —- — — 2k —— ——

Megjegyzés. A félévzarás módjára vonatkozó betűjelek magyarázatát lásd a 2. táblánál.

! A kötelező statisztikai tárgyak mellett természetesen ök is hallgathatnak alternativ vagy fakultativ alapon

más statisztikai kollégiumokat is. '

5 Statisztikai Szemle

66 DR. BENEDECKI JÁNOSNÉ—DR. OLLE LAJOS

§

Az V. évfolyamon szerepel a tanítási gyakorlat, amelyet a tanárjelöltek Egyetemünk gyakorló szakközépiskolájában végeznek.

A szakosítás az új koncepció szerint a tanárképző tagozaton belül is a 3. félévben történik. Szakágazati képzés itt nincs.

2. A FONTOSABB STATISZTIKAI SZAKTÁRGYAK TEMATIKÁJA

Annak érdekében, hogy némi betekintést nyújtsunk az Egyetemen oktatott statisztikai anyag felépítésébe, a következőkben közöljük az általános statisz—w tika és a szakstatisztikák közül az iparstatisztika, valamint a gazdaságstatisz- tika tananyag témavázlatát.

Általános statisztika

Háromféléves tárgy, melyet minden délelőtti, esti és levelező tagozatos közgazdászhallgató tanul, alapozó módszertani tárgyként.

Az általános statisztika félévekre tagolt témaköri beosztása a következő:

'A 2. tanítási félévben:

1. A statisztika gyakorlatának és elméletének alapvető fogalmai.

2. A statisztikai elemzés egyszerűbb módszerei.

3. Középértékek.

4. Szóródásszámítás, aszimmetria-vizsgálat.

A 3. tanitás—i félévben:

Indexszámitás.

Főátlagok összehasonlitása. Standardizálás.

Trendszámitás, a szezonalitás vizsgálata, a ciklikus hatások.

Korrelációszámitás. Asszociációs együtthatók. ,

907195"

A 4. tanítási félévben:

9. Reprezentatív felvétel.

10. A statisztikai becslés további módszerei.

11. Statisztikai hipotézisek ellenőrzése.

Iparstatisztika

Kétféléves tárgy, mely az iparszak délelőtti, esti és levelező tagozatán kerül oktatásra. Ez a legnagyobb létszámú hallgatóságnak oktatott szaksta—

tisztikai tárgyunk. A délelőtti tagozaton évente mintegy 120 főnek, az esti és levelező tagozaton pedig kb. 200 főnek oktatjak.

A tárgy oktatásának célja: az általános statisztikában megismert módsze—

rek felhasználásával az iparvállalatok gazdasági folyamatainak s az azokra ható tényezőknek alapvetően ágazati, mikro- és makroszemléletű statisztikai elemZése.

Az iparstatisztika félévekre tagolt témaköri bontása:

A 4. tanítási félévben:

1. Alapfogalmak.

. Az ipari termelés statisztikája.

Ár és értékesítési statisztika.

Anyagstatisztika.

A munkaerő statisztikája.

A munkabérek statisztikája.

a s s e m

A' STATISZTIKA OKTATÁSA

67

Az 5. tanítási félévben:

7. A munkatermelékenység statisztikája.

8. Az állóeszközök és beruházások statisztikája.

9. A kapacitáskihasználás és a műszaki szinvonal statisztikája.

10. Az önköltség és a jövedelmezőség statisztikája.

11. Az ágazatok közötti kapcsolatok vizsgálata.

Gazdaságstatísztika

Kétféléves tárgy, mely a népgazdasági tervező—elemző szakon és a pénz—

ügy szakon kerül oktatásra (kb. 130 főnek) a délelőtti tagozaton, valamint ezt a tárgyat tanulják az esti és levelező pénzügyszakos hallgatók (kb. 60 fő).

A tárgy oktatásának célja: az általános statisztikában megismert módsze- rek felhasználásával az újratermelés főbb mozzanatainak és az arra ható tényezőknek alapvetően makroszemléletű statisztikai elemzése (némi ökono-

metrí ai vonatkozással ) .

A gazdaságstatisztika félévekre tagolt témaköri bontása:

A 4. tanítási félévben:

1. Alapfogalmak. _

2. Termelési kategóriák. Az eredmény és a dinamika vizsgálata.

3. Forgalom (piaci tevékenység) vizsgálata. Keresletelemzés.

Az 5. tanítási félévben:

4. A ráfordítások és jövedelmek statisztikája.

5. A fogyasztás vizsgálata.

6. A termelési eszközökkel való ellátottság.

. A foglalkoztatottság és a termelékenység.

. A népgazdasági elszámolások rendszere.

. A gazdasági növekedés vizsgálati módszerei.

%%V

'PE3IOME

B ormeuaiomem csoe neanuamneme YHHBepCl/ITeTe akonommecmx Hayx "menu Kapna Mapicca, — B COOTBeTCTBI/ll/l c nocrommo BOSpaCTalOHll/lMl/l npaKTI/HBCKMMH Tpeőonaummn, ——

őbmo npousseneHo cosepmeucrsosanne Komiemmn oőweuus. Tax, 1968/69 weősslü roll HB- mierca HepBblM ronom oöwenmi no B saauurenbuoü Mepe cosepmescrsoaansoü no cpasue—

Hum c l'lpOHlJlblM yaeönoü nporpamme.

Hpenonaaasue ocymecmmercz B paMKax 9 nonpaeneneimü onzmumx B cocras 3 (ba—

KVJleeTOB (npommmnensmü, Topronbiü, oőmuü) Ha Tpex omeneamx (nHeBHoe, seuepuee', saouuoe). Ha 1 Kypce zmésnoro omeneann eme Her cneunannsauun. Bnenem/ie cneuuannsa- mm Hauuuaerca C II Kypca. Horom, Haunsaa C III Kvpca, ocymecmnneTcs Taroxe M T. H.

,,orpacneean cneunannsaum"; mm nocneaaeü moryr Öbl'l'b "söpaau cneuyioume cneuuanb—

uocm: a ) nnasoso—anannmuecxan; 6) oprannsaimossan; e ) nccnenosanne puska (ma meri/mr).—

Hpenonasauue CTaTHCTl/IKM, KaK oönsarenssoro npeame'ra, B coorsercrsun c uenmvm ako—

nowmuecxoro oőpasosasnn nenmcn Ha [me Liacm. Oőman cramcmxa npenoziae'rcn B Kauecme óasucnoeo Memoöoaoeuttecxoeo npeómema — no eauuoü npor'pamme Ha Bcex nonpasnenenusx

" omenesunx — B Teueime Tpex cemecrpon, a saTeM Ha npommesnu 11st cemeCTpOB npenona- e'rcn 5 OTpaCHEBle cramcmx (npOMbiumesuaa, CEHbCKOXOSHüCTBeHHaH, Tpancnopman, snyrpesueü Toprosml, Bueumeü TOpFOBJ'IH) B Kauecme cneunannsuposasuoro meroaonom—

uecxoro npenmera. B omocnumxcs K OűmeSKouomuuecxomv (pakynb'rew (punaucosom " nna- uoao—auannmuecxom nonpaazxenesmix s Kauecrse cnelmanusuposassoro cramcmuecxoro meroaonomuecxoro npenmera Ha npommem/in OHHTb—TaKl/l mayx cemecrpos npenonaeTcsx ako—

nommecxan cramcmxa. Emeneaenbuoe !mcno sanyi-mü no cramcmxe n em pacnpenenenne no cemecrpaM B cnyuae oőmeü cramcmxn cocrasnner S—HH—Z, a B cnyuae orpacnesoü " exo—

Homuuecxoü cramcmx 1—1—3.

' Hpenonasaune OÖHSaTeanle c-ramcruuecxux npezzme'ros npoussozm-rcz Ha ocsossanu vueönoro marepnana, nonrorosnennoro paÖOTHHKaMH Reubenpbx CTaTHCTHKM B (bopme nexunü

" npammecxux aaimmü. 110512 HeKm/lü B oőmeM uncne sanzmü cocraame'r 30 npouem'om

5*

68 DR. BENEDECKINE—DR. OLLE: A STATISZTIKA OKTATÁSA.

Crvuenru cnaror camera no oőmeif! cramcruxe 2 pasa (e Konue 2 n 4 cemecrpa), a no cnennanb- Hoii cra'mcrme 011145 pas (B KOHue 5 cemecrpa). Sauer no cramcruue cocronr us nucemessoifl u vcmoii uacru.

Hocne oönsarenssoro nevxnemero crarncmuecsoro oőpaeoeanua oővuenue c'ra'mc'rmre npononmaercn (ansrepnaruenbm oőpaeem) " B pan/max cneunanusauuu, npumenmenbuo K TpeőosasMaM nocsenueü. Sro cnenyioume cneuxvpcex: a) cncrema cramcrmecxoü Madonna- nml; 6) HEKOTOpble npoőneMm crarucmeecxux ouenox; e ) cra'mcruuecxuii anem/13 eáouozvm- aecxoro pocra crpanm; .? ) uemorpafpun.

B llaJleel/lmEM s paMKax naponnoxoesücrnennoro nnanoeo-asanmnuecxoro nonpasne- seans nonwm mee-ro eKOHOMuKo-cra'mcrmecxan cnermanusauua (co cpaenmenbno neőonb—

mum aucnOM crynenroe) e nnrepecax vnosne'mopenun Tpeőosaauü, cymecrsvxomux e ereit oónacrn.

Ynneepcme'r rorosur 'ramxe " npenonaeareneü zim exouomuuecxux cpemmx cneunanb- aux mmm. B cekrope _nonro'romm npenonaea'reneü, e c'ra'mcrmecxc-we'mom nonpásneneunn ,,E" sa npenonaeanue crarucrukn orsercreesa Radenpa cramcmxu. Bnecb npenonaeanne 05—

asa'renbuux cra'mcmuecxux npenmeros ocvmec'rsnae'rcn Ha npommeuuu CeMM cemec'rpoe.

B eaxmosmensnoü sacra aerop ocranasnneaercn Ha mecre npenouaeaunn crarucrmcn so eceM yueösom nnane Ynneepcwrera " npneonur nepeueab rem xvpcos no oöuieü, npomumnen—

Hoü " esenozvmsecxoü cramc'mxe.

SUMMARY

In accordance with the ever increasing practical reguirements the training conception has been modernized at the 20 years old Karl Marx University of Economics. Thus the 1968/69 academic year means the starting of a considerably modernized training.

Teaching is held at 9 branches and three sections (day, evening and correspondence course) all belonging to three faculties (Industrial, Trade and General). The students of the first year in the day-school are not specialized but only from the beginning of the second year. From the third year on a so-called branoh specialization is carried out too; the specialized branches from which the students can make their choice are: a ) planning and analyzing; b) organizing;

c ) marketing.

In harmony with the double purpose of the training of economists the teaching of statistics as a compulsory subject is divided into two parts. It is taught as a basic methodologz'cal subject at each faculty and section with uniform program the ,,general statistics" during three semesters, further as a branch-methodological subject, according to the character of the branches 5 diffe—

rent branch-statistics (industrial, transportation, agricultural, home-trade and foreign-trade statistics) are taught during two semesters. At the branches of finances andof planning-analysing, which belong to the General faculty the so-called economic-statistics is being taught as branch—

methodological statistical subject, also for two semesters. The total weekly hours of general statistics and their distribution by semester is 3 4— 34- 2 at the general statistics and 1 4- 3 at the branch and economic-statistics.

The teaching of the compulsory statitstical subjects is based on study matter prepared by the staff of the Statistical Chair and it is done at lectures and seminars. The ratio of lectures within the total number of hours is 30% .Students pass their examinations in general statistics twice (at the end of the second and fourth semester), in branch-statisties once (at the end of the fifth semester). Examinations are both oral and written.

After the two-year compulsory training (with an alternative character) within the frame- work of the branch—specialization there are also given the possibilities of a further statistical training corresponding to the reouirements of the specialization. Courses announced with such a character are: a ) the statistical system of informations, b) some problems of statistical esti- maticns, c ) statistical analysis of our economic growth, d ) demographv.

In the future there will be started a course (With relatively few students) at the branch of planning-analysing on economic-statistical problems to correspond to the demand on it.

The training of teachers of specialized secondary—schools of economies takes also place at _;the University. At the training institute and símilarily at the branch called ,,B" which is a com- bination of statistics and accountancy, it is the Chair of Statistics which takes the responsibility for the teaching of statistics. At these branches training in statistics is compulsory for seven

eemesters.

Finally the study gives the information on the way the teaching of statistics is fitted in

the programme of instruction of the university and gives an outline of the subject-matter of the

general, industrial and economic statistical training.