A statisztika oktatása a Szovjetunióban

(1)

TORTENETI DOLGOZATOK

A STATISZTIKA OKTATÁSA A SZOVJETUNIÓBAW

V. OVSZlENKOv

A párt és a kormány kiemelkedő figyelmet fordít az oktatás, a szakemberképzés továbbfejlesztésére, melyeknek a gazdasági és társadalmi haladás ütemének gyor—

sítására gyakorolt hatása. ebben elfoglalt szerepe állandóan növekszik. A szovjet

állam egyik legnagyobb vívmánya a nagyszámú szakembergárda megteremtése.

A szocialista rendszer óriási lehetőségeket tárt fel a statisztikai oktatás fejlesz-

tése számára is. A gazdaság, a kultúra, a tudomány fejlődése, a közgazdasági kép- zés kibővülése eredményeként és alapján továbbfejlődött a statisztika oktatása is.

Napjainkban a statisztika alapjainak oktatása a közgazdász—, a mérnök-közgaz- dász-, a geográfus-, a jogészképzésben és más szakégazatokban az oktatás köte- lező eleme. Ezenkívül létezik közép- és felsőfokú statisztikai szakképzés; amely arra hivatott. hogy biztosítsa a népgazdaságnak közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező statisztikus—szakemberekkel való ellátását. Folyik szakemberképzés a tár—

sadalmi ismeretterjesztő hálózatban is. A világ egyetlen orszógóban sincs ilyen szé- les körű statisztikai oktatás.

A statisztikai oktatás ilyen mértékű fejlesztését az a szerep indokolja. amelyet a statisztika a tarsadalom megismerésében, a társadalmi—gazdasági folyamatok iró—

nyitásának minden szintjén játszik. Ez a fejlődés a marxista—leninista elméleten alapul, és szorosan kapcsolódik a kommunista építés gyakorlati feladataihoz. Azok a lenini tételek, hogy a társadalmi—gazdasági statisztika a társadalom megismeré—

sének egyik leghatalmasabb eszköze. s hogy a vezető szervek gyakorlati munkájá—

hoz nélkülözhetetlenül szükségesek a statisztikai adatok, nemcsak hogy nem ve—

szítették el érvényüket, hanem egyre időszerűbbé válnak.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt az országban nem képeztek sta—

tisztikus—szakembereket. Az oroszországi felsőfokú tanintézményekben tanuló jöven- dő közgazdószok, jogászok és más szakemberek mégis megismerkedtek a statisz-

tika alapjaival.

A XIX. század második felében és az XX. század elején kiváló tudósok és pe- dagógusok több kitűnő statisztikai tankönyvét adták ki. A tankönyvek közül meg kell említenünk mindenekelőtt Ju. É. ]anszon professzor ,.A statisztika elmélete" c. tan- könyvét, amelyet annak idején nemcsak Oroszországban, hanem külföldön is a leg-

jobb tankönyvnek tartottak. Ennek ítélték az első akadémiai aranyérmet. A Janszon

könyvének kitüntetését javasoló K. Sz. Veszelovszkii akadémikus az alábbiakat írta:

,.A mű (A statisztika elmélete) nemcsak a statisztika elméletét, hanem a statisztika gyakorlatát is átfogja. mégpedig olyan mértékben és olyan teljességgel. amelyet

" [fddkk eredeti címe: Sztatiszticseszkoe obrazovanie v SZSZSZR. Vesztník Sztatisztiki. 1978. évi 7. sz.

68—75. o .

(2)

OVSZIENKO: A STATISZTIKA OKTATÁSA 395

hiába keresnénk. bármely más műben ..."í Meg kell említeni még A. I. Csuprov, A. A. Kaufman, valamint N, A. Kablukov egyetemi tanárok tankönyveit is.

Az emlitett professzorok, de mások is, nevezetesen A. A. Csuprov, A. F. Fortuna-

tov statisztikát oktattak az egyetemeken és egyéb felsőfokú tanintézetekben. S bár a statisztika oktatásában nem voltak egységes alapelvek, azaz minden egyetem (fő -

iskola) a maga módján oktatta tantárgyát, mégis bizonyos oktatási tapasztalatok halmozódtak fel. Az emlitett egyetemi tanárok előadásai magas elméleti és mód- szertani szinvonalat értek el. A fiatal szovjetállam ezt a tapasztalatot kellőképpen felhasználhatta.

A statisztikai képzés tudományos problémáinak megoldása során. a célszerű oktatási módszer és a folyamat ésszerű megszervezésének kutatásában számos ne- hézséget kellett legyőzni, A nehézségek általában a felsőfokú szakképzettségű sta—

tisztikusok szervezett képzéséhez fűződtek, mivel ilyen szakemberek képzésének ta- pasztalataival sehol a világon nem rendelkeztek.

A szovjet államnak új tipusú szakemberekre volt szüksége. 1919-ben Lenin is foglalkozott a Központi Statisztikai Hivatal szakembereinek politikai jellemzésével.

Lenin a petrográdi szovjet 1919. március 12-én tartott ülésén felszólalva kijelentette:

.,... van már Központi Statisztikai Hivatalunk, amelynek munkájába Oroszország legjobb statisztikusait vontuk be, e szakemberek többsége azonban jobbos eszer.

mensevik, sőt kadét; bolsevik avagy kommunista alig van közöttük, mivel többet fog- lalkoztak a cárizmus ellen vívott harccal, mint a gyakorlati tudás megszerzésével.

Ezek a szakemberek — megfigyeléseim alapján — megfelelően és kielégítően dol—

gaznak, ami egyáltalán nem azt jelenti természetesen, hogy egyes személyek ellen

nem kellene küzdenünk . . ."2

Már a szovjethatalom első éveiben elkezdődött a statisztikusok képzése. Ezt a képzést elsősorban tanfolyamok hálózata segítségével végezték. amelynek ered—

ményeként viszonylag gyorsan készíthették fel a statisztikai szolgálat különböző szer- vei részére a szakembereket, és végezhették el a meghatározott statisztikai képesí—

téssel rendelkező személyek átképzését. A Központi Statisztikai Hivatal 1919 októbe- rében jóváhagyta e tanfolyamok szabályzatát. A szabályzat rendelkezett a központi, a körzeti (kormányzóságok közötti) és a kormányzósági tanfolyamok létrehozásáról.

A központi tanfolyamokra bízták a statisztikusok tudományos oktatását. A kormány- zóságközi tanfolyamoknak kellett felkészíteniök a kormányzósági és a járási sta—

tisztikai hivatalok apparátusának dolgozóit. A kormányzósági tanfolyamokon képez- ték ki a járások statisztikusait. A tantervekbe nemcsak a szakstatisztikai tárgyak ok—

tatását vették fel. hanem az új tipusú szakemberek számára szükséges egyéb tár—

gyak oktatását is.

A polgárháború, az intervenció, a gazdasági nehézségek, az oktatók hiánya mi—

att nem lehetett teljesen megvalósítani a kitűzött célt, mégis ami történt, az nagy szerepet játszott nemcsak a statisztikusok gyors képzésében és átképzésében, hanem lényegesen segítette a tapasztalatok szerzését, a statisztikai oktatás szervezése terén is.

A polgárháború befejezése és az intervenció leverése után megkezdődött a gaz—

dasági újjáépítés időszaka, s a népgazdaság viharos fejlődésnek indult. Ennek kap- csán az országban széles körben fejlődött a felsőoktatás, többek között a felsőfokú statisztikai képzés is; 1922—ben a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem Társadalom—

tudományi Karán megkezdte működését a Statisztikai Tanszék. Ez lett a felsőfokú képzettségű szakstatisztikusok képzése szervezésének bázisa a Szovjetunióban. Szá—

_ilu. _É. lanszon: Teorija sztatisztikí. (A statisztika elmélete.) SZPB, 1913.

1 Lenin Osszes Művei. 38. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1972. 14—15. old.

(3)

396 V. OVSZlENKO

mos itt végzett növendék híres szakember lett, akik az állami statisztikai szervekben

vezető tisztséget töltöttek be; neves statisztikus tudósok végeztek e tanszéken, akik jelentős mértékben járultak hozzá a statisztikai tudomány fejlődéséhez és a népgaz—

daság részére szükséges szakstatisztikusok képzéséhez. Közülük csak néhányat ne- vezünk meg. V. N. Sztarovszkij, a Szocialista Munka Hőse. a Szovjetunió Tudomá—

nyos Akadémiájának levelező tagja, a közgazdaságtudományok doktora, egyetemi

tanár, aki harmincöt éven keresztül (1940—1975) irányította az ország legfelsőbb rétor-s

tisztíkai szervét, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalát; ő volt az első szovjet statisztika-tankönyvek egyik szerzője; !. Ju. Piszarev egyetemi tanár, statisztikús, köz- gazdász majdnem tíz évig volt a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnök- helyettese; A. la. Bojarszkij, az OSZFSZK érdemes tudása. a közgazdaságtudomá- nyak doktora, egyetemi tanár, statisztikus, demográfus, közgazdász, hosszú éveken át a Központi Statisztikai Hivatal Tudományos Kutatóintézetének igazgatója. számos statisztikai és demográfiai, közgazdasági munka szerzője; B. C. Urlanisz, a közgaz- daságtudOmányok doktora. egyetemi tanár, demográfus, statisztikus, közgazdász, számos tudományos -— különösen demográfiai témájú —— munka szerzője.

Meg kell említenünk, hogy a felsorolt tudósok oktatói. tanárai olyan kiemelkedő honi statisztikus tudósok voltak, mint például B. Sz. Jasztremszkii, az OSZFSZK ér- demes tudása, a közgazdaságtudományok doktora. egyetemi tanár. a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. M. N. Szmít—Fal'kner; N. A. Szvavickíi,

P. A. Vihljaev, E. E. Varzar professzorok és mások.

1924-ben a Moszkvai Plehanov Népgazdasági Intézet mellett statisztikai tagozatot létesítettek.

Az l920-as. 1930—as évek folyamán tovább folytatták a munkát új statisztika—tan—

könyvek létrehozása és a statisztika elméleti kérdéseinek a marxista—leninista ta—

nítás alapján való feldolgozása érdekében. Az 1930-as években a statisztikai elmé- leti tankönyvek egész sorozatát adták ki. Az elsők között kell megemlítenünk az A. la.

Bojarszkíi, V. N. Sztarovszkij, V. !. Hotimszkíj és B. Sz. !asztremszkij ,.A matematikai statisztika elmélete" (1930) és a számos szerző által írt ,,Statisztika" (1932) című tankönyveket. Természetesen az elvileg új ideológiai alapokon álló tankönyvek meg—

írása nem volt könnyű feladat.

Az 1930-as években jelentős mértékben növekedett a felsőfokú tanintézetekben statisztikával foglalkozó tanulók száma. Számos egyetemen (főiskolán) statisztikai.

népgazdasági és számviteli tanszékeket, népgazdasági számviteli karokat szervez—

tek. (Abban az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal helyett a Szovjetunió Ál- lami Tervhivatala mellett szervezett Központi Népgazdasági Számviteli lgazgatá—

ság működött.) lgy 1930-ban szervezték meg a Moszkvai Tervgazdasági Intézetben

a népgazdasági számviteli kart. !

Az ország iparosítása, az egész népgazdaságnak az új technika bázisán való újjászervezése, a gazdasági növekedés gyors üteme a felsőfokú intézményektől a tanulók számának jelentős növelését, valamint a különböző profilú szakemberek, töb—

bek között a statisztikusok oktatásának minőségi javítását követelte.

A statisztikai oktatás és a szakstatisztikusok képzésének fejlesztésében fontos mérföldkő volt 1932. amikor a Népbiztosok Tanácsa rendeletet adott ki a statisztikai

oktatás széles körű kíbontakoztatásáról és a különböző szintű szakstatisztikusok

képzéséről az országban. A Népbiztosok Tanácsának említett rendelete közép- és felsőfokú szakosított statisztikai tanintézetek egész hálózatának létesítését, statisztikai karoknak egy sor közgazdasági főiskolán való megalapítását, a statisztikai és számviteli dolgozók képzését és szakképzettségének emelését szolgáló különböző statisztikai tanfolyamok szervezését írta elő.

(4)

A STATISZTIKA OKTATASA 397

Ebben a rendszerben sajátos helyet foglalt el a Moszkvai Népgazdasági Szám—

viteli Intézet, a későbbi Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet létesítése, mely a vi—

lágon az első és ekkor az egyetlen felsőfokú statisztikai tanintézet volt. A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet nagy szerepet játszott és játszik a statisztikai tudomány problémáinak feldolgozásában, a statisztikai szakemberek képzésében (újabban a határos szaktudományok oktatásában is). a tanulmányi programok, a tankönyvek és tansegédletek létrehozásában. A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet a Szovjet- unió Közép- és Felsőfokú Szakoktatási Minisztériumának rendszerében a statisztika és a közgazdasági információ gépi feldolgozása kérdéseiben központi helyet fog- lal el, különböző formákban segítséget nyújt az ország különféle felsőfokú tanin- tézeteinek, amelyekben az említett ágazatok szakembereit képzik, vagy ahol idevágó

szaktárgyakat oktatnak.

Az Intézetet mint a felsőfokú képzettségű szakstatisztikusok fő oktatási központ- ját 1932—ben alapították. A Népbiztosok Tanácsának 1932. augusztus 13—án kelt rendelete kimondja: ,,A statisztikai és népgazdasági számviteli szakemberek képzése céljából meg kell szervezni a Központi Népgazdasági Számviteli Igazgatóság hatás—

körében a Moszkvai Népgazdasági Számviteli Intézetet munkás fakultással, az Ál- lami Tervhivatal Moszkvai Tervgazdasági Intézete Népgazdasági Számviteli Osztá- lyának bázisán." A rendelet előírta továbbá a Moszkvai Népgazdasági Számviteli Le—

velező Intézet létesítését, valamint népgazdasági számviteli karok szervezését Uk- rajna, Belorusszia, Szibéria és Közép—Ázsia egy sor felsőfokú tanintézetében. A Köz- ponti Népgazdasági Számviteli Igazgatóságnak kellett megszerveznie a Moszkvai Népgazdasági Számviteli Intézet, valamint a Harkovi Tervgazdasági Intézet igény- bevételével a tudományos dolgozók aspiránsképzését. Valamivel később megalapí- tották a Voronyezsi Népgazdasági Számviteli Intézetet, mely a Nagy Honvédő Há—

ború elején beolvadt a Voronyezsi Állami Egyetembe.

Több intézkedést foganatosítottak a középfokú képzettségű szakemberek okta- tása területén. Az említett. rendelet többek között előírta. hogy a középfokú képzett- ségű szakemberek képzéséhez át kell adni a Központi Népgazdasági Számviteli _ Igazgatóság hatáskörébe a tervezési technikumokat több városban. és azt is, hogy a Moszkvai Tervezési Technikumban népgazdasági számviteli tagozatot kell szervez—

ni. Ezenkivül előirányozták a népgazdasági számviteli levelező technikum létesíté- sét Moszkvában.

Végül néhány szó a tanfolyamhálózatról. A rendelet előírta, hogy a Központi Népgazdasági Számviteli Igazgatóság szervezzen a járási és a városi népgazdasági számviteli szervek 1500 dolgozójának képzésére és átképzésére rövid tanfolyamokat.

Az oktatást a járási és körzeti népgazdasági számviteli felügyelők részére a helyi népgazdasági számviteli igazgatóságokon szervezték meg.

A párt és a kormány sokoldalú gondoskodásainak köszönhetően a statisztikai oktatás fejlesztésének és a statisztikusok képzésének ilyen grandiózus általános

programja bontakozott ki az országban.

A Nagy Honvédő Háború előtt a statisztikai főiskolákon és a statisztikai karo—

kon (tagozatokon) az alábbi tárgyakat oktatták: a statisztika általános elmélete, gazdaságstatisztika, népességstatisztika, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb ágazati statisztika. A közgazdászoknak a két első tantárgyat, valamint a köz—

gazdász választott szakjával összhangban álló ágazati statisztikát oktatták. Ily módon a közgazdászok is jó statisztikai képzést kaptak. A közgazdászoknak a statisztikai ismereteket Iényegében ezen oktatási rendszer szerint adják elő napjainkban is. .

A Nagy Honvédő Háború után a felsőfokú oktatás országos szervezetében lé-

nyeges változások történtek. Több főhatósági irányítás alá tartozó felsőfokú tanin—

(5)

398 v. ÖVSZlENKO

tézetet átadtak a Szovjetunió Közép— és Felsőfokú Szakoktatási Minisztériumának hatáskörébe. A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetet is ebbe a rendszerbe so- rolták be. Ez a rendelkezés elősegítette a szakemberképzés jobb megszervezését.

erősödött az oktatási intézmények közötti tapasztalatcsere, szélesedett és elmélyült ezek módszertani és tudományos munkája. Mindez hozzájárult a szakemberképzés

minőségének javításához.

Az új egyetemi (főiskolai) és technikumi statisztikai tankönyvek és tansegédle- tek jelentős mértékben segítették a statisztikai oktatás minőségének javítását. Mégis az alapvető statisztikai tárgy, amelyet általában a statisztika általános elméletének neveznek, oktatása és tankönyvekkel való ellátása nem alakult valami jól. Egyre energikusabban támadták az 1930-as évek tankönyveinek számos alaptételét, és el- vetették ezeket a tankönyveket. A statisztika általános elméletének egyetemi (főis-

kolai) tankönyveit gyakorlatilag ki sem adták.

Az 1954. évi Statisztikai Tudományos Tanácskozás kiemelkedő jelentőségű volt a statisztikai oktatás korszerűsítése. valamint a statisztikusképzés továbbfejlesztése szempontjából. A statisztika kérdéseinek vitája a Moszkvai Gazdaságstatisztikai ln—

tézet oktatóinak szerzői kollektívája által összeállított a ,,A statisztika általános el- mélete" c. tankönyvtervezetének és a Központi Statisztikai Hivatal szerzői kollektívá- ja ,,A statisztika elmélete" c. tankönyvének bírálata alapján folyt. A Tanácskozás záródokumentuma több fontos ajánlást tartalmazott a statisztikai oktatás tovább—

fejlesztése számára. A Tanácskozás munkáját a Szovjetunió Tudományos Akadémiája

Elnökségének, a Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumának és a Felsőoktatási Mi-

nisztérium Kollégiumának együttes ülése jóváhagyta. A határozat a tudományos munka, az oktatás szervezésének javítására, a tudományos irodalom. tankönyvek kiadására, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására számos gyakorlati intézke- dést jelölt meg.

Az emlitett egyesített ülés határozatával összhangban, a Tanácskozás ajánlá- sainak megfelelően 1956-ban kiadták a Moszkvai Gazdaságstatisztikai lntézet szer—

zői kollektívája által irt ,,A statisztika általános elmélete" cimű tankönyvet, az Sz. G.

Sztrumilín akadémikus vezette szerzői kollektíva ..Statisztika" című művét, továbbá a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának széles körű szerzői kollektívája által ,.A statisztika elmélete" címmel írt tankönyvet. A felsorolt tankönyvek közül az első és az utolsó a Tanácskozáson megvitatott tankönyvek átdolgozott változatát jelen—

tették. A statisztika általános elméletének és a gazdaságstatisztikának kérdéseit fel—

ölelő ..Statisztika" c. tankönyv megírására a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá—

nak Elnöksége, a Központi Statisztikai Hivatal Kollégiuma és a Felsőoktatási Minisz- térium Kollégiuma együttes határozata jelölte ki a szerzői kollektívát. A továbbiak- ban jelentősen bővült a tansegédletek kiadása. Több ágazati statisztikai segédkönyv

is megjelent,

A Szovjetunió Közép- és Felsőfokú Szakoktatási Minisztériuma nagy figyelmet szentel a statisztikai oktatásra és a statisztikai szakemberek képzésére. lgy most is

rendszeresen megszervezik az ország egyetemei (főiskolái) statisztikai tanszékveze-

tőinek tanácskozásait, létrehozták a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet mellett az Oktatók Továbbképzésének Karát két tagozattal. Statisztikai Tagozattal és a Gaz-

dasági Információk Gépi Feldolgozása Tagozatával. A Felsőoktatási Minisztérium

Módszertani Igazgatósága mellett Statisztikai Módszertani lrodát létesítettek, majd az egyik tudományos módszertani tanács mellett Statisztikai Szekciót szerveztek, 1976—

ban pedig létrehozták a Statisztikai Tudományos—Módszertani Tanácsot, amely nagy segítséget nyújt a Felsőoktatási Minisztériumnak és a középfokú szakoktatás irányító szerveinek a statisztikai oktatás továbbfejlesztéséhez.

(6)

A STATISZTiKA OKTATASA 399

Állandóan figyelemmel kísérik a statisztikai oktatást a Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatala és a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalai is.

Részt vesznek a tantervek kidolgozásában, szervezik az egyetemisták gyakorlati fog- lalkoztatását szervezeti egységeikben, ellátják az egyetemeket (főiskolákat) és a technikumokat statisztikai kiadványokkal és adatokkal, ápolják a kapcsolatot az egyetemekkel (főiskolákkal) mind a statisztikai gyakorlat, mind pedig a tudományos

munka területén.

A statisztikai munka mennyisége. minősége és operativitása iránt megnöveke- dett követelmények feladattá tették a statisztikai adatgyűjtés, -továbbítás és —feldol- gozás gépesítését. Széles körben megkezdődött a számítástechnika bevezetése a statisztikai gyakorlatba. Ez új profilú szakemberek. a számviteli és statisztikai mun- kák gépesítésében járatos mérnök—közgazdászok képzését tette szükségessé. A Nagy Honvédő Háború után több egyetemen (főiskolán), nevezetesen a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetben is megszervezték a mérnök—közgazdász szakembe—

rek képzését.

Jelenleg az ország több mint száz egyetemén és főiskoláján oktatják a sta—

tisztikát, majdnem húsz főiskolán képeznek szakstatisztikusokat, emellett több mint harminc főiskolán szervezték meg a gazdasági információ gépi feldolgozásának ok-

tatását.

A főiskolákról kikerült statisztikus szakemberek száma

Év Vegzettek sza ma

(fő)

1940 . . . . . . . . . . . . . . . 214

1960 . . . . . . . . . . . . . . . 570

1965 . . . . . . . . . . . . . . . 713

1967 . . . . . . . . . . . . . . . 987

1975 . . . . . . . . . . . . . . . 1276

1977 . . . . . . . . . . . . . . . 1292

Az ország 1736 főiskoláján a statisztikát szaktárgyként tanulók száma: 1975- ben 7313; 1977—ben 7330 fő volt.

A Moszkvai Gazdaságstatisztikai intézet fennállásának ideje alatt több mint 20000 szakembert képzett ki, akik közül közel 10000 statisztikus, több mint 10000 pedig a gazdasági információ gépi feldolgozása szakon végzett szakember volt.

Napjainkban az intézetben kb. 6000 hallgató tanul, A statisztika és a gazdasági információ gépi feldolgozása tanszékeken nappali, esti és levelező tagozaton ok—

tatják a leendő szakembereket.

Kezdetben statisztikusokat, szűk szakterületeken — népességstatisztika, iparstatisztika, mezőgazdasági statisztika stb. — képeztek. Napjainkban szélesebb pro—

filú statisztikusképzés folyik. A felsőfokú végzettséget igazoló diplomák közgazdász és statisztikus szakképzettséget adnak. A szélesebb profilú szakképzést a szűkebb ágazati statisztikai és a népgazdasági mérleg ismereteket nyújtó szakképzéssel kap—

csalják össze. Az Intézetben öt statisztikai tanszék van: a statisztika általános el—

mélete, gazdaságstatisztika, iparstatisztika (két szakággal: iparstatisztika és beru—- házási statisztika), mezőgazdasági statisztika, népességstatisztika és az anyagi jó- lét statisztikája (két szakággal: népességstatisztika és kereskedelmi statisztika).

Ezenkivül működik még matematikai statisztikai tanszék is.

Az ötéves statisztikai tanterv lehetővé teszi. hogy a leendő statisztikusok meg-

felelő képzést kapjanak a társadalomtudományi tantárgyakból — politikai gazda—

daságtan. marxista—leninista filozófia, az SZKP története és a tudományos kommu—

(7)

) 400 V. OVSZIENKO

niz'mus —, valamint a matematikai és a gazdasági információ gépi feldolgozásával kapcsolatos más tantárgyakból is. Minden főiskolai hallgatónak tanulnia kell matematikai statisztikát, a statisztika általános elméletét, gazdaságstatiszt—ikát. népes- ségstatisztikát a demográfia alapelemeivel; ipar- és mezőgazdasági statisztikát, sta- tisztikatörténetet, statisztikai modellezést és előrejelzést.

A Moszkvai Gazdasá—gstatisztikai Intézetben fokozatosan szervezték mega sta—

tisztikával és a gépesítéssel határos szakok oktatását. így az 1960—es évek végén megnyitották a Gazdasógstatisztikai lntézet gazdasági kibernetikai tagozatát. ké- sőbb pedig az automatizált irányítási rendszerek és az alkalmazott matematikai ta—

gozatokat. ,

A Moszkvai Gazdaságstatisztikai lntézetben a szovjet főiskolások'an kívül szá- mos európai, ázsiai, amerikai és afrikai hallgató is tanul.

A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet feladata a tudományos és a tudomóí nyos oktató szakemberek aspiráns képzése a politikai gazdaságtan, statisztika, gaz—

dasági információ gépi feldolgozása és egyes más tárgyak területén is. A Moszkvai Gazdaságstatisztikai lntézet aspirantúráján több külföldi ország képviselője is részt

vesz.

Az Intézet végzett, aspiránsképzésben részesült hallgatói közül sokan neves tu- dósok, oktatók lettek a statisztika és a gazdasági információ gépi feldolgozása te- rületén. Köztük találjuk a következő statisztikusokat—közgazdászokat: T. V. Rjabus—

kin, a Szovjetunió Tudományos Akadé—miájának levelező tagja, a közgazdaságtudo- mányok doktora, egyetemi tanár. G. !. Baklanov, !. G. Veneckij és A. !. Jezsov, az OSZFSZK érdemes tudósai, a közgazdaságtudományok doktorai. egyetemi tanárok.

M. R. Ejdel'man Állami Dijas. a közgazdaságtudományok doktora, egyetemi tanár.

T. !. Kozlov, G. Sz. Kil'disev, P. M. Rabinovics, V. E. Adamov, a közgazdaságtudomá—

nyok doktorai, egyetemi tanárok. A közgazdasági információ gépi feldolgozásának területén neves tudósok és oktatók lettek: M. A. Korolev. a közgazdaságtudományok doktora. egyetemi tanár, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának első elnök- helyettese, V. V. Surako'v, Sz. !. Volkov, a közgazdaságtudományok doktorai. egye-

temi tanárok.

Az Intézet volt hallgatói közül többen is felelős beosztást töltenek be az állami statisztikai szervekben: V. !. Manjakin a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalá—

nak elnökhelyettese; A. F. Ul'janova, !. !. Jevdokimenko, A. A. lszupov a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetői stb. A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet szá—

mos volt hallgatója statisztikai hivatalvezető. a Szovjetunió, az OSZFSZK vagy más szövetségi köztársaság központi statisztikai hivatalának és egyéb statisztikai hiva- taloknak osztályvezetője.

A felsorolt személyeken kívül évtizedek óta, érdemekben gazdag statisztikai ok- tatómunkát végeznek: Moszkvában N. N. Rjauzov, és I. G. Malüi; Ukrajnában F. G.

Dolgusevszkij és I. Sz. Paszhaver; Leningrádban 8. G. Plosko és I. V. Szipovszkaia;

Novoszibirszkben !. P. Szuszlov; Szaratovban L. Sz. Kazinec: Kazahsztánban N. Sz.

Eszipov, a közgazdaságtudományok doktorai, egyetemi tanárok.

Nagy érdemeket szereztek a statisztikai oktatás fejlesztése területén pedagógiai tevékenységgel már nem foglalkozó, de tudományos munkájukat továbbra is foly—

tató következő személyek: a Don melletti Rosztovban A. !. Gozulov; Moszkvában "N.

K. Druzsínyin és A. l. Petrov; az OSZFSZK érdemes tudósai. a közgazdaságtudomá—

nyok doktorai, egyetemi tanárok; úgyszintén Moszkvában E. N. Frejmundt és mások.

Jelentős mértékben hozzájárultak a statisztikai tudomány, a statisztikai oktatás és a felsőfokú szakemberképzés fejlesztéséhez: Moszkvában V. Sz. Nyemcsinav'és Sz. G.

SztrumiIin akadémikusok és P. P. Maszlov egyetemi tanár; Ukrajnában M. V.*Ptuha,

(8)

A STATISZTIKA ÓKTATASA

401

a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja és M. B. Gurevics egyetemi tanár; Moszkvában N. M. Vinogradova, D, V. Szavinszkij, V. !. Szmirnszkij, Ja.

!. Lukomszkij, V. Sz. Novikov, N. P. Titel'baum egyetemi tanárok; Leningrádban A. !.

Rodstejn és L. V. Nekras egyetemi tanárok: Uzbegisztánban V. N. Krülov egyetemi tanár; Grúziában T. F. Beradze egyetemi tanár és mások.

A statisztikai oktatás, a felsőfokú szakemberképzés, (: statisztikai tudományos kutatómunka. valamint a tansegédletek összeállítása területén jelentős tevékenysé—

get folytatnak a Moszkvai Gazdaságstatisztikai lntézeten kívül az ország több fő—

iskoláján, nevezetesen Ukrajnában, a kijevi ,,D. Sz. Korotcsenko" Intézetben, valamint az Ogyesszaí Népgazdasági Intézetben, a leningrádi ,,N. A. Voznyeszenkij"

Pénzügyi—Közgazdasági Intézetben, az Össz-szövetségi Pénzügyi—Közgazdasági Le- velező Intézetben. Ezek olyan főiskolák, amelyekben statisztikus-szakembereket ké—

peznek. De számos egyetemen és olyan főiskolán, ahol statisztikusokat nem ké- peznek. nevezetesen a Moszkvai .,M. V. Lomonoszov" Állami Egyetemen. a Moszk-

vai ,,G. V. Plehanov" Népgazdasági lnte'zetben, a Moszkvai Pénzügyi lntézetben, a Moszkvai ,,K. A. Timirjazev" Mezőgazdasági Akadémián, a Moszkvai Vasúti Köz—

lekedési lntézetben, a Don melletti Rosztovi Népgazdasági Intézetben, a Moszkvai ..Szergo Ordzsonikidze" Vezetéstudományi Intézetben stb. is sokat tesznek a statisztika érdekében.

A felsőfokú, a szak- és az általános statisztikai képzés kérdéseit. a tanterveket, az oktatási programokat. a tansegédletek minőségét, a statisztikai tárgyak oktatá-

sának módszertanát rendszeresen megvitatják az elméleti és tudományos—módszer—

tani konferenciákon, szemináriumokon, tanácskozásokon és a sajtóban. Ilyen vitá- kat különböző formákban és eltérő mértékben évenként rendeznek, különösen, ha

figyelembe vesszük a Felsőoktatási Minisztérium Oktatási—Módszertani Igazgatósá—

ga mellett működő Statisztikai Tudományos Módszertani Tanács és a középfokú szakoktatási irányitó szervek munkáját.

Mint már említettük. a statisztika és a gazdasági információ gépi feldolgozása felsőfokú szakembereinek képzése mellett ugyanezeken a szakokon a középfokú kép—

zést is megszervezték a Szovjetunióban. 1977-ben a technikumokban statisztikai ta—

nulmányokat folytatók száma 2223 fő volt, tanulmányait pedig 1084 statisztikus—szakember fejezte be.

A szakemberképzés területén igen nagy munkát végez a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának a számviteli dolgozók képzésével és továbbképzésével fog—

lalkozó Főigazgatósága. A Főigazgatóság a tanfolyamok, oktatási kombinátok, is—

kolák széles körű hálózatán keresztül irányítja a számviteli szakemberek -—— többek között számlavezetők, könyvelők, főkönyvelők, úgyszintén a gépi számviteli és szó- mltástechnikai szakemberek, nevezetesen számítástechnikai operátorok. mechaniku- sok, műszerészek — képzését és továbbképzését. E hálózat már több millió szakember oktatását végezte.

A statisztikai oktatás fejlesztését és továbbfejlesztését segiti (: statisztikusok szakfolyóirata. a Vesztnik Sztatisztiki és a ,.Sztatisztika" kiadóvállalat. A folyóirat tu- dományos, oktatási, gyakorlati jellegű és egyéb információit az oktatók felhasznál—

ják mind saját képzettségük emelésére, mind az oktatómunkában. A ,,Sztatísztika"

kiadóvállalat nagy példányszámban ad ki statisztikai és számítástechnikai szakiro—

dalmat.

AÉSzovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa által kitűzött hatalmas fel-

adatok, a tudományos—technikai forradalom a statisztikai szakemberképzés szin- vonalának további emelését, továbbá a statisztikusképzés minőségének javítását kí—

vánják gyakorlatilag valamennyi szakágazatban.

5 Statisztikai Szemle

(9)

402 ovszuzuxo: A srAnsanA—gomMAsA

PE 3l-OME

Benrepcxnü nepeaon CTaTbH ,,Cramcmuecxoe oőpaaoaanue s CCCP", onyö'nnmam—f Hon'á a Homepe 7 mypuana _,,Becmmc cramcíunn" u' 1978 ron (crp. 68—75).

5—5:

SUMMARY

The article is the Hungarian version of (: study published in Vestnik Statistiki, 1978fNo, 7 (pp. 68—75.) entitled .,Statísticheskoe obr'ozovanie v SSSR" (Statisticcl edUcation in the

Soviet Union). — *