318 SZEMLE
A tanfolyam koncepcióját — figyelembe vé- ve a magasabb vezetési szintből adódó hosz- szabb felkészítési időszakot, a felkészítés egyik szakasza és formájaként — az Országos Vezetőképző Központ közreműködésével az Országos Tervhivatal és a Központi Statisz- tikai Hivatal személyzeti és oktatási főosz- tályai dolgozták ki.
A tanfolyam első, intenziv jellegű lépcső- jében 3 hét alatt (napi 6 órában), az ille- tékes felső szervek által meghatározott álta- lános ideológiai, politikai, gazdaságpolitikai témakörökről, illetve a szocialista vezetés el—
veiről és módszereiről hangzanak el előadá- sok, konzultációkra, kerekasztal-megbeszélé-
sekre kerül sor.
A tanfolyam második Iépcsőjében ún. sza- kaszos formában, az év végéig, kéthetenként, illetve hetente egy napon, 6 órában, össze—
sen 120 órában folyik a képzés, további 100 tanárának megfelelő irányitott önképzéssel
(egyéni tanulással) kiegészülve.
A második lépcsőben az előző témák rész- letes kibontása, az irányító tevékenységben alkalmazott módszerek elemzése, a vezetési és szervezési tevékenység értékelése kerül sorra, az általános alapkérdésektől a konkrét, illetve speciális kérdésekig eljutva.
Az előadások mellett a készségfejlesztő aktivizáló oktatási formáknak, módszereknek jut fő szerep a képzés e szakaszában: szer- vezett véleménycsere kialakítása a két intéz- ményt érintő speciális témák megvitatása- kor, kiselőadások, reierótumok, korreferátu- mok, vita a résztvevők munkájához kapcso—
lódó kérdésekről, kerekasztal-megbeszélések, helyzetfeladatok, vezetői játékok. ,
A második lépcsőben (az említett kéthe—
tes, illetve hetes keretben) előadások is hang- zanak el időszerű tervezési, illetve statiszti- kai kérdésekről. A statisztikus résztvevők to—
vábbi 15 órában a Hivatalban vesznek részt előadásokon. Az előadások a program sze—
rint a következők lesznek:
Dr. Kiss Albert: A Központi Statisztikai Hivatal szerepe és feladatai a társadalmi—gazdasági infor- maciók rendszerében.
Deák Ferenc: A statisztikai adatgyűjtések rend- szerének ismertetése.
Dr. Kiss Albert: A Központi Statisztikai Hivatal munkaprogramjaihól adódó kiemelt fontosságú idő- szeiiű feladatok (a Hivatal 5 éves célkitűzései alap- jan .
Dr. Dörnyeí József: A statisztikai adatbázisrend- szer felépítése és gyakorlati kialakitása.
Dr. Varga Lajos: A statisztikai infarmáclókezelés egységes folyamata.
Dr. Dörnyei József: A számitástechnikai fejlesztés egyes statisztikai vonatkozású kérdései.
A statisztikai fogalmi rendszer fejlesztése, különös tekintettel a definíciós szótárakra, mutatókatalógusokra és nómenklatúrákra c.
téma keretében a következő előadásokra ke—
rül sor:
Végvári Jenő: A statisztika fogalmi rendszerének általános kérdései.
Dr. Dörnyei József: A statisztikai információ—rend- szer tartalmi leirásának problémái.
ól*Nyitraí Ferencné dr.: Az iparstatisztika feladatai-
f .
Dr. Klínger András: A népesedési statisztika fel- adatairól.
Dr. Rácz Albert: Az életszinvonal. az életkörül- mények statisztikai megfigyelése.
Dr. Héia László: A Hivatal tájékoztatási kenysége.
Dr. Fazekas Béla: A mezőgazdasági statisztika feladatairól.
Barabás Miklós: A Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek munkájáról.
Dr. Németh Lóránt: A szocialista országok egy- séges számitástechnikai központi fejlesztési program—
ja. A számítástechnika alkalmazásának jelenlegi helyzete hazánkban.
tevé-
A tanfolyam végén a résztvevők számot ad—
nak a tanultakról, sor kerül minősítésükre. A tanfolyam sikeres elvégzéséről oklevelet kap- nak.
A tanfolyamra az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal is 16—16 dol—
gozóját delegálta. A hivatali résztvevők: Bodó József, Mányi Szabó Istvánné, Bartőcz József- né, Szántó Lajos, Herczeg András, Kalas Zoltánné, Nyíri Gyuláné, Juhász Jánosné, Lu—
kács János, Vita László, Sulász Kosztasz, Jobb Sándor, Józan Péter, Hajnalné Porcsalmy An—
na, Tábi Ferenc, Pongrácz Tiborné.
V. Gy.
MAGYAR SZAKIRODALOM
PARNICZKY GÁBOR:
A STATISZTIKAI INFORMATIKA ALAPJAI A korszerű informatika könyvtára 8. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1976. 190 old.
A Statisztikai Kiadó Vállalat ,.A korszerű informatika könyvtára" sorozattal - úgy tű- nik — olyan műveket kiván az olvasók kezé- be adni, amelyek az informatika, a rendszer- elmélet vagy a számítástechnika területén az ismeretek megalapozására és rendszere-
zésére alkalmasak. A sorozat eddigi. sike- res kötetei utón most olyan mű jelent meg, amely a statisztikai ,,szakinformatika" tudo—
mányas kialakításához ad újszerű rendsze- rezést.
A szerző munkája, mint azt az élőszóban is leírta, hosszabb címet — ,,Az informatika elméleti alapjai statisztikusok és közgazdá- szok számára" - kaphatott volna. A mű ál—
talános informatikai alapismereteket tartal- maz, statisztikai példákkal illusztrálva. Az in-
SZEMLE
319
formatika tárgya egy általánosan elfogadott definíciója szerint: az információ—rendszerek létrehozása. szerkezete és működése.
Az első fejezetekben megismerhetjük a halmazok és az azokon értelmezett művele- tek rendszerét. Az igen egyszerű halmazal- gebrai műveletek hasznos segítséget nyújta- nak a bonyolultabb feladatok, mint például az osztályozás megoldására. Betekintve a logikai változók körébe s megismerve a Boole-algebrai műveletek sajátosságait, köny- nyen elvégezhető az adatstruktúrák meghatá—
rozásához szükséges nómenklatúra-szerkesz- tés helyességének vizsgálata. Az izomorf Boole-algebrák áttekintése után a matema- tikai logika alapjaiba elmélyedve megérthet—
jük az informatikában fontos szerepet ját—
szó elektronikus számítógép elvi működését.
Az informatikai feladat tervezésénél (: hal- mazok elemei, illetve osztályai között külön- böző összefüggéseket kell definiálni. Általá—
ban az informatikai rendszer felépítésénél a szóba jöhető kapcsolatok teljes hálózatát kívánjuk megismerni, s ezek pontos leírásá- ra, nyilvántartására és számítástechnikai ke- zelésére a legalkalm'asabbnak a relációk és a gráfok látszanak. Az osztályozási rendszer felépítése, fogalmi rendszerek és információ- struktúrák alkotása elméleti modell nélkül, empirikus úton bonyolult, és igen nagy ener- giát igényel. Ezért kell segítségül hivni a reláció- és (: gráfelméletet, amelyek segit—
ségével ezek a problémák egyszerűen kiküL szöbölhetők. Megismerkedhetünk a könyvben a relációk tulajdonságaival és legfontosabb típusaival, s láthatjuk, hogy használatukkal miképp oldható meg egy automatizált nyil- vántartó és visszakereső rendszer. Betekin—
tést nyerve a gráfok világába s eljutva az irányított fákig, modellezhetjük az adatstruk—
túrák ábrázolását, ezekben a szortírozást és a visszakeresést, illetve döntési algoritmu- sainkat.
A mai informatika legfontosabb segédesz- közével, a számítógéppel való kommuniká- lás megköveteli olyan nyelv létét. mely el—
letétben a természetes nyelvvel egyértelmű—
en meghatározott, világos és célratörő. Nagy és bonyolult rendszerek elkészítésekor a gép felhasználóitól sem követelhető már meg, hogy .,elektronikusok" legyenek. Szükséges tehát olyan formális nyelvek létrehozása, a- melyek áthidalják az ember és a gép kö- zötti akadályokat. A könyv segítségével tá- jékozódhatunk a formális nyelvek és nyelv-
tanok, a felismerő és értelmező automaták elméletében.
Részletesen foglalkozik a mű az egyik leg—
újabb 5 a gyakorlatban igen széles körben alkalmazható módszerrel. az automatikus osztályozással vagy cluster analízissel. Ez a kifejezés nem azonos a statisztikai osztályo- zással vagy az adatfeldolgozás automatizá- lásával, hanem új. önálló statisztikai eljárást jelöl, mely a tipusalkotást, illetve kombi- natív csoportok képzését segíti elő. Ennek a módszernek pontos definíciói még nem tel- jesen kidolgozottak, viszont igen hatékonyak és jól algoritmizálhatók a számítógépes fel—
dolgozáshoz. Az informatikában különösen alkalmazható például a regionális osztályo—
zásoknál, a nómenklatúrák szerkesztésénél és a dokumentumok csoportosításánál. Szembe- állítva a hagyományos osztályozással ez a módszer'általános feltételei megfogalmazá- sával .,kevésbé szubjektívnek" minősíthető.
A szerző bemutatja az automatikus osztályo—
zás elméletét, a különböző eljárások erős- ségeit, gyengéit és gyakorlati alkalmazható- ságait. Lényeges megjegyezni azt is, hogy a cluster analízis itteni bemutatása magyar
nyelven az elsők közül való.
A könyv utolsó fejezetében az adatstruk- túráknak a statisztikai információ-rendszer- ben betöltött szerepét tárgyalja. Elemzi az adatokkal kapcsolatos fogalmi, osztályozási és kódolási problémákat, és utal az adatbá—
zisok szervezésével kapcsolatos feladatokra.
Párniczky Gábor könyve hézagpótló, fi- gyelemfelkeltő mű, és különösen hasznos azoknak a statisztikusoknlak és más szakem- bereknek, akik figyelemmel kísérik vagy ér—
deklődnek a számítástechnika révén előtér- be került újabb ,,alkalmazási" tudomány: az informatika iránt.
Reméljük egy későbbi, újabb kiadás az informátikai alapokat a statisztika irányába még inkább kiépíti és saját kutatásai mel- lett az olvasót néhány olyan statisztikai in- formatikai elmélettel, illetve irányzattal is megismerteti, mint amilyen, főként a skan- dináv országokban $. Nordbotten és B.
Sundgren nevéhez fűződően kialakult. Ez an—
nál is inkább célszerű lenne, mivel a mű a statisztikai oktatás terén is bizonyára álta- lános használatba kerül, s így a jövendő sta—
tisztikusok tájékozottságát az alapok elsajá—
tításával egyidejűleg biztosítani lehetne.
Csicsman József
