• Nem Talált Eredményt

A statisztikai szakoktatás kérdései

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A statisztikai szakoktatás kérdései"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

A statisztikai szakoktatás kérdései

Az ötéves terv eredményeképpen népgazdaságunk szerkezete döntő mértékben megváltozik: a terv végére agrár—ipari országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország leszünk. ,,A magasabb színvonalú ipari és mezőgazdasági termelés jelentette ki Gerő Ernő —— mind több és több szakembert követel meg. Öt év alatt, nem kevesebb, mint 100.000 új, magasabb képzettségű szakemberre lesz szüksége az orszagnak".

§

A statisztika a tervgazdálkodás egyik döntő ellenőrző és kiértékelő része. A hatalmas arányú ipari és mezőgazdasági fejlődés kÖVetkeztében egyre több szak—

képzett statisztikust kell beállítanunk az ipari és mezőgazdasági szektorba. Sürgős kérdés tehát, hogy statisztikai szakoktatásunkat mielőbb megszervezzük s kellő számú új, szakképzett statisztikust tudjunk tervgazdálkodásunk rendelkezésére bocsátani.

A statisztikai szakoktatást a Szovjetúnióban a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala végzi, ahol is a Hivatal mellett szervezett főiskolai jellegű intézetben képezik itt nemcsak az ipari és mezőgazdasági, hanem az egyéb tudományos területen dolgozó statisztikusokat is. A Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának irányítása alatt álló tudományos káder—képzésnek köszönhető, hogy a Szovjetúnió kiterjedt statisztikai apparátusa, körzeti felügyelőségei óramű pontossággal dolgoznak.

A Szovjetúnió példáját követnünk kell s a Magyar Központi Statisztikai Hivatal—

nak kell kézbevennie a statisztikai oktatás irányítását. Ennek gyakorlati jelentősége

—— amint a Szovjetúnió példájából látható —— az, hogy a szakoktatás nem elvont, öncélú, hanem a gyakorlati kérdéseket állandóan szem előtt tartó tudományos kikepzest jelent, továbbá a központi irányítás révén biztosítható az oktatás ideológiai egysége.

A jelenlegi statisztikai oktatás az egyes egyetemeken még mindig a burzsoá statisztika jegyében folyik. Az utolsó tanév egyetemi statisztikai jegyzetei híven tük—

rözik vissza a burzsoá statisztika elködösítő, meghamisító voltát. Az egyetemi sta- tisztikai oktatás még mindig demográfiával foglalkozik, a nélkül, hogy a statisztikának a tervgazdálkodásban betöltött szerepét figyelembe venné. A tanárok a régi polgari statisztikát adják elő és nem Veszik tekintetbe azt a hatalmas fejlődést, amely a sze—

eialista statisztika tudományában a Szovjetúnióban 30 év alatt végbement. Nem méltatják figyelemre Lenin és Sztálin tanitásait,amelyeka szocialista statisztikának alapját képezik.

A statisztika, mint minden tudomány, osztálytudomány s nekünk a proletariátus osztálytudományává kell tennünk. A szocialista statisztika merőben más, mint az áltndof manyos burzsoá statisztika. Erőssége s objektiv volta abban van, hogy a marxizmus;

leninlzmus tudományos elméletén alapszik. Lenin a társadalomstatisztikát a társadalmi-z megiSmere'se egyik legfontosabb eszközének nevezte. A szocialista statisztika tárgya nem az ele—

mi tömegjelenségek egyszerű megfigyelése, hanem a tervgazdálkodás jelenségeinek szám— ' bavétele. A szocialista statisztika anépgazdaság tervszerűsifésének közvetlen, gyakorlati eszköze, szemben a burzsoá statisztikával, amelynek rothadtságara, erőtlensegére es apologetikus jellegére Lenin és Sztálin számtalanszor rámutatott. Ahhoz tehát, hogy a statisztika területén a szocializmus építésének megfelelően jó munkát tudjunk végezni, szükséges, hogy kiirtsuk a területünkön mutatkozó burzsoá ideológiát, a polgári statisztika minden maradványát és teljes mértékben alkalmazzuk —— helyi viszonyainknak megfelelően a Szovjetúnió statisztikáját, a szocialista statisztikát. Ezért olyan káderekre van szük"

ségünk, akik ismerik és magukévá teszik a marxizmus—leninizmus elméletét és tisztában vannak a tervgazdálkodás, szocializmus felé haladó nép demokráciánk döntő politikai és gazdasági kérdéseivel, továbbá szakemberek azon a területen, amelynekrstatisz—

tikájával foglalkoznak. A statisztika nem öncélú tudomány. Nekünk nem pusztán ,,statisztikusokra", hanem közgazdász—statisztikusokra, mezőgazdász—statisztikusokra van szükségünk. Hogyan láthatja el helyesen a feladatát például egy gépgyári vagy kohászati üzem statisztikusa, ha nincs teljesen tisztában üzeme gyakorlati kérdéseivel

250

(2)

és termelési problémáival. 'szüzemi statisztikusoknak —— s ez vonatkozik valamennyi statisztikusre —— szeizmográfoknak kell lenniök, s érzékelniök kell az üzemben; a termelésben mutatkozó legapróbb hibákat is.

A Szovjetúnióban erre különös gondot fordítanak s szigorú blrálatban'részesltik mindazokat az üzemi, körzeti statisztikusokat, akik" munkájukat m echanikusan végzik s feladatukat pusztán a kérdőívek kitöltésében látják.

Az üzemi statisztikusoknak a kapott és általuk kiértékelt adatok alapján fel kell hívniok az illetékes szervek figyelmét a termelékenység visszaesésére vagy emel—

kedésére, az anyagfogyasztással, raktárkészlettel, illetményekkel, önköltséggel, stb.

kapcsolatos minden olyan jelenségre, amelyfvisszásságot mutat. Ezt az észrevételt a lehető leggyorsabban meg kell tenniök, mertficsak ilyen módon biztosíthatjuk, hogy a vállalat vezetősége vagy az illetékes felügyeleti szerv a szükséges intézkedéseket idejében meg tudja tenni.

Meg kell állapítanunk, hogy ezt a feladatot a mi üzemi statisztikusaink nem töltik be. Ez erőteljesen mutatkozik a rendkívül fontos gyáripari kérdőívok kitöltésében, ahol gyakran késedelmes és pontatlan adatokat szolgáltatnak. A helytelen adatok korrigálása sok időt, fáradtságot és kiadást jelent, ami a feldolgozás elkészülését késlel—

teti. Územeink még mindig nem helyeznek kellő súlyt a statisztikára, nem látják annak döntö szerepét, nem fordítanak kellő gondosságot a gyáripari kérdőívek kitöltésére és gyakran olyant állítanak be statisztikusnak, akit más munkakörben felhasználni nem tudnak.

Biztosítanunk kell tehát azt, hogy üzemeink statisztikusai kellő szakképzettséggel rendelkezzenek. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal irányításá—

val statisztikai szaktanfolyamokat szervezünk és az üzemi statisztikusi állást szakvizsga letételéhez kötjük.

A jelenlegi helyzetet kiértékelve a Központi Statisztikai Hivatal oktatási ter—

vezetet dolgozott ki, amely biztosítja az új statisztikus—káderek kiképzését. Október hó folyamán a H ivatal a Magánalkalmazottak Szakszervezetével együtt alapfokú általános és 'lparstatl'sztikai tanfolyamot xindít.

Az általános statisztikai tanfolyam 13 hétig, az tput-statisztikai tanfolyam 14 hétig tart, heti háromszor két órai előadással és a megfelelő szemináriumokkal.

A tanfolyam elvégzéséről a hallgatók minősített bizonyítványt kapnak. A vizsga letétele az új kollektív szerződésben is kifejezésre fog jutni: szakvizsgát tett staszti-

tikusok eggyel magasabb bérkategóríába kerülnek. .

A két tanfolyam tanterve a következő :

Általános statisztikai tantolyam lparstatisztlkai tanfolyam

Tárgy Óra Tat-gy Óra

Politikai gazdaságtan ... 12 Politikai gazdaságtan ... . ... 12

A tervgazdálkodás alapfogalmai ... 4 A tervgazdálkodás alapfogalmai ... 4

Statisztikai elmélet ... a Statisztikai elmélet ... 10

Statisztikai feldolgozás, kiértékelés ... 16 Statisztikai feldolgozás, kiértékelés ... 6

Statisztikai szolgálat ... 2 A számvitel és a statisztika összefüggése . . . 2

Népmozgalmi statisztika ... 4 Termelésstatlsztika ... 3

Iparstatisztika ... 6 MMkaerő— és munkabérstatisztika --- _- . 3 Mwmsági statisztika ________________ 4 Munkatermelékenység ... 6

Kereskedelmi és közlekedési statisztika _ . . _ 2 Energia, kapacitás ... 6

, , Anyagfelbasználás . . : ... 2

Árstatlsztlka ... 2 Önk liltsé g 4 Snoclans és kultúrstatisztika ... 2 Beruházás és felújítás _ ...: ____ 4 Pénzügyi statisztika ... 2 Pénzügy, iorgótőke . .. ... 4

Matematika ... 12 Matematika ... 12

Összesen . . . . 70 633133?" "

(3)

A'tőkés' társadalomban a statisztika Csak kevesek számára volt hoziáférhetőr; ,

*a homáIyOS, elködösített, formalista áltudományt a dolgozók nem érthették, es nemis

volt érdekük, hogy megismerjék.

,,A kapitalista tarsadalomban —— írja Lenin —— a Statisztika a 'kincstári emberek'

vagy a korlátolt számú 'speeiali'sták kizárólagos irányításának tárgya volt, nekünk

a statisztikát be kell vinnünk a tömegek közé, népszerűsítenünk kell"!) Ennek

érdekében:; dolgozók szeles tömegeivel a statisztikán keresztül kell megismertetnünk terVgaz'dálkodásunk eredményeit, a szocializmus építésének hatalmas munkáját.

Ennek alapfeltétele azonban, hogy olyan káderekkel rendelkezzünk, akik erre a mun—

kára ** szaktudásuknál fogva képesek. A meginduló szakoktatás, a Szeptemberben

kendődőstatl's'ztikai szaktanfolyamok ewzt a célt kívánják elérni. ,

Dr. Szabó László

1) V. J. Lenin.- Összes művei. XXII. kötet, 3. (orosznyelvű) kiadás, 456. Old-

f 0. M. B. KÖZLÖNY

az ÓrsZágos

Munkabérmegállapíló Bizottság hivatalos lapja

nemcsak a kollektív szerződéseket és 0. M. B. határozatokat; közli, hanem

támogatója is akar lenni a dolgozóknak. Ismerteti

a hatóságok munkaügyi elvi döntéseit, válaszol a dolgozók köz- érdekű kérdéseire, külön rovatban nyujt módot az

olvasóknak, hogy kérdéseket vessenek fel, véleményüket elmondják

Előfizetési díj: 1 évre ... lOO.-— Ft 1/2 évre ... 50.—— Ft Egyes szám ára: 16 oldalig ... 2.———— Ft ,

vMegrendelhető:

Állami Lapkiadó "N. V. kiadóhívatalánál

* Budapest. V. Vécsei-utca 4.

Telefon : 113—418, 121—597. Postatakarékpt. csekkszla : 936510

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

1950._ (A ,,Szocialista Statisztika Könyvtára," a Központi Statisztikai Hivatal

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A recenzens meglátása szerint Brezsnyánszky kutatásának legnagyobb ereje abban rejlik, hogy segít értelmezni az oktatáspolitikában mozgó debreceni neveléstudományi

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a