FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

könyvEk

Fedinec­ csilla­ (szerk.):­ húszéves­ a­ Magyar Tudományos­ akadémia­ Magyar­ Tudomá­nyos­- ság­külföldön­elnöki­Bizottsága­1996–2016.

Budapest,­ MTa­ Magyar­ Tudományosság­ kül­- földön­elnöki­Bizottság,­2016,­191­p.¹ Fontos­ tanulmánykötetet­ jelentetett­ meg­ a Magyar­ Tudományos­ akadémia­ Magyar Tudományosság­ külföldön­ elnöki­ Bizottsága megalakulásának­ huszadik­ évfordulóján.­ a kötet­címe­a­Bizottság­tudománypolitikájának legfontosabb­célját­fogalmazza­meg:­a­magyar nemzet­tudományos­közösséggé­forrasztását, még­ha­több­országban­élnek­is­egyes­részei.

a­ Magyar­ Tudományos­ akadémia­ kohéziós szerepet­kíván­játszani­ebben­a­folyamatban összekapcsolva­az­egyes­magyar­kisebbségek körében­kialakult­egyetemi,­egyesületi,­gyűjte- ményi­kereteket­egymással­és­a­magyarorszá- gi­tudományosság­intézményeivel.

a­közösség­fogalma­hagyományosan­olyan embercsoportot­jelöl,­amelyiknek­tagjai­közt­a szorosabb­összetartozás­tudata­alakult­ki.­Úgy érzik­és­vélik,­hogy­közösségük­tagjaihoz­szo- rosabban­ kötődnek,­ mint­ másokhoz.­ követ­- kezésképpen­ kérdésünk­ egyik­ fele­ úgy­ han- gozhat,­ hogy­ vajon­ érvényes-e­ az­ a­ tézis­ a nemzeti­közösségek­tudományos­életére,­vagy sem?­a­középkor­tudományos­életének­a­latin nyelv­által­megteremtett­egyetemessége­vajon nem­teremett-e­olyan­feltételeket,­sőt­a­tudo- mányosságnak­az­egyetemes­emberiben­gyö- kerező­módszertani­lényege­maga­nem­teszi-e olyan­ jelenséggé,­ ami­ értelmetlenné­ teszi­ a kötet­címét?

az­első­megjegyzés­a­latin­egyetemességé- re­vonatkozik.­a­latin­ugyanis­nem­volt­a­tudo- mányosság­egyetemes­emberi­nyelve,­csak­a keresztény­világ­nyugati­feléé.­a­keleti­görögül beszélt,­a­többiek­pedig­arabul,­kínaiul­stb.­az európai­ (nyugat-európai)­ tudományosság ugyan­idővel­megelőzi­a­többit,­ám­mögötte­a

kulturális­ összetartozás­ egy­ sajátos­ hitbéli meggyőződése­állt.­Tehát­már­a­modern­nem- zetek­ kialakulása­ előtt­ is­ létezett­ a­ tudomá- nyos­közösségnek­egy­a­kulturális­sajátossá- gokhoz­kötődő­formája.­ám­ezt­a­közösséget egy­vékony­tanult­réteg­alkotta,­társadalmaik csak­ e­ tudás­ töredékeihez­ juthattak.­ a modern­ nemzetek­ kialakulása­ azonban­ egy- ben­ a­ nép­ számára­ is­ elérhetővé­ tette­ a magas­kultúrát­(ernest­Gellner).­ehhez­persze érthető,­ illetve­ könnyen­ elsajátítható­ beszélt nyelvek­ kellettek,­ valamint­ a­ szabadság­ és egyenlőség­ új­ felfogása,­ és­ az­ egész­ népet egybefonó­összetartozás­erős­érzése­és­meg- győződése.

Manapság­azzal­a­véleménnyel­találkozha- tunk,­ hogy­ ennek­ az­ időszaknak­ is­ vége.­ a tudomány­nemzetközi­nyelve­immár­az­angol, és­nemcsak­a­természettudományok,­hanem a­társadalomtudományok­is­nemzetközivé­vál- tak.­ a­ kutatókat­ és­ az­ eredményeik­ iránt érdeklődő­közvéleményt­immár­nem­a­lokális sajátosságok,­hanem­a­globalizáció­folyamatai motiválják,­így­a­nemzetközi­összefüggések­és az­általános­érvénnyel­bíró­eredmények­állnak érdeklődésük­középpontjában.

ámde­a­nemzetté­válás­folyamatában­még egy­összefüggés­vált­világossá:­a­kultúra­inspi­- ratív­ hatása.­ a­ sajátos­ kulturális­ környezet sajátos­gondolatok­megszületését­segíti,­rész- ben­vagy­egészben­másféléket,­mint­a­többi.

és­ez­alighanem­a­természettudományok­ese- tében­is­igaz,­még­ha­másként­is,­mint­a­társa- dalmat­kutató­tudományterületeknél.­a­racio- nális­döntések­tradicionális­és­érzelmi­gyöke- rei,­a­kultúra­sok­más­elemének­gondolatéb- resztő­ereje­szellemi­igénnyé­teszi­a­hasonló identitással­ bírókhoz­ való­ kapcsolódást.

aligha­ alaptalan­ feltételezés,­ hogy­ a­ kutatók ilyetén­kapcsolatai­tudományos­teljesítményü- ket­ is­ növeli.­ Méghozzá­ nemcsak­ a­ szakmai véleménycsere­ által,­ hanem­ a­ kulturális élmény­ okán­ is.­ ez­ az­ élmény­ terjed­ szét­ a tudományos­ eredmények­ popularizálásával, és­megélheti­mindenki,­aki­a­kulturális­közös- ség­tagja.­a­nemzet­ekkor­lesz­többé­egy­szak- mai­ csoportnál,­ és­ válik­ tudományos­ közös- séggé.

a­kérdés­másik­felének­így­a­magyar­kuta- tók­közösségtudatának­meglétét­kell­felvetnie.

1 a­kötet­második­része­angolul­is­megjelent,

„hungary’s­neighbors­as­kin-states”­címmel.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

ehhez­ elég­ egy­ pillantást­ vetnünk­ a­ Magyar Tudományos­ akadémia­ köztestületére,­ ponto- sabban­ határon­ túli­ tagjainak­ folyamatosan növekvő­számára,­hogy­lássuk­a­nemzeti­kultú­- rának­mind­a­társadalom-,­mind­pedig­a­termé- szettudósokra­ gyakorolt­ vonzerejét.­ a­ nemzeti szempontú­ tudományos­ együttműködés­ vonz­- erejét­éppen­azok­az­intézményes­keretek­de­- monstrálják­a­legjobban,­amelyeket­az­Magyar Tudományos­akadémia­e­célból­alakított­ki.

a­kötet­megjelenését­a­magyar­kisebbsé- geket­kutató­intézményrendszer­fejlődésének számbavétele,­valamint­a­kisebbségek­kutatói véleményének­ dokumentálása­ előzte­ meg.

különösen­sokat­mondó­a­kötet­végén­olvas- ható­kronológia,­amelyik­mindennél­beszéde- sebben­láttatja­a­Magyar­Tudományos­akadé­- mia­erőfeszítéseinek­máig­tartó­folyamatát.

a­ Magyar­ Tudományos­ akadémia­ kiadvá- nya­ főként­ olyan­ szerzők­ tanulmányait­ teszi közzé,­ akik­ jelentős­ szerepet­ játszottak­ a magyar­ kisebbségek­ tudományos­ életének magyarországi­ támogatásában.­ a­ tanulmá- nyok­bemutatják­a­szándék­megjelenését,­az intézményrendszer­kialakításának­folyamatát, a­folyamat­fontos­állomásait­és­a­változó­intéz- ményrendszer­ jellegét,­ működésének­ elveit, valamint­a­határon­átnyúló­együttműködés­for- mális­és­informális­szabályait.

1989­után­tudvalevőleg­több­problémával kellett­ megbirkózniuk­ a­ kisebbségben­ élő magyar­kutatóknak.­az­egyik­a­magyarországi tudományos­intézményrendszerhez,­s­általa­a magyar­kutatókhoz­való­kapcsolatok­kialakítá- sa,­illetve­kibővítése,­tulajdonképpen­szabad- dá­ tétele.­ a­ másik­ a­ magyarországi­ kutatási lehetőségek­ megteremtése.­ a­ harmadik­ a hazai­kutatások­támogatása.­Továbbá­a­hazai kutatások­ háttérintézményeinek­ megalapítá- sa,­működtetése­és­fejlesztése.­valamint­kuta- tási­eredményeik­közzététele­és­népszerűsíté- se.­ Tehát­ könyvek­ és­ folyóiratok­ kiadása­ és honlapok­létrehozása.­a­kötet­egyes­tanulmá- nyai­továbbá­ezt­a­folyamatot­is­részletezik.

kocsis­ károly,­ az­ MTa­ Magyar­ Tudomá­- nyosság­külföldön­elnöki­Bizottság­elnöke­elő- szavában­leszögezi:­„2016-ban­az­összmagyar tudományosság­akadémiai-egyetemi­intézmé- nyi­együttműködési­hálózata­jórészt­túl­van­a kezdetek­nehézségein,­a­programalkotás,­cél-

kijelölés­szervezeti,­koncepcionális­problémá- in.”­ a­ következő­ időszak­ fontos­ jövőbeni­ fel- adatának­tekinti­„az­akadémiai­intézményközi együttműködéseket­ a­ mostaninál­ nagyobb mértékben­ és­ tervezettebben­ beemelni­ a magyarországi­ támogatáspolitikába,­ és­ a nemzetközi­ finanszírozás­ eszközeit­ is­ érde- mes­ lenne­ tudatosabban­ felhasználni­ a magyar-magyar­hálózatok­működtetésében”.²

kálóczy­ katalin­ és­ kulcsár-szabó­ enikő tanulmánya³a­határon­túli­magyar­oktatás,­kul- túra­és­tudományosság­támogatási­rendszeré- nek­a­kialakulásával­és­működésének­első­idő- szakával­foglakozik.­a­múlt­évszázad­90-es­éve- inek­ legfontosabb­ kihívása­ a­ határon­ túli magyar­közösségek­felsőoktatásának­és­tudo- mányosságának­integrálása­volt.­ebben­az­idő- szakban­születnek­meg­a­támogatások­különfé- le­típusai,­ekkor­jelennek­meg­az­első­próbálko- zások­a­magyar­kisebbségek­saját­felsőoktatási intézményeinek­megalapítására.­a­folyamatnak az­oktatási­tárca­a­motorja.

ezt­követi­a­határon­túli­magyar­tudomá- nyosság­bekapcsolása­a­Magyar­Tudományos akadémia­ intézményrendszerébe.­ Tarnóczy Mariann­tanulmánya­mutatja­be­ennek­a­leg- fontosabb­állomásait:­az­MTa­köztestületének megnyitását­ a­ határon­ táli­ magyar­ kutatók előtt,­a­speciális­ösztöndíjprogramok­megszü- letését,­majd­az­MTa­Magyar­Tudományosság külföldön­ elnöki­ Bizottság­ létrehozását,­ az MTa­határon­túli­szerveinek­megalakítását.­„a szomszéd­országbeli­magyar­akadémiai­bizott- ságok­feladata,­a­hazaiakhoz­hasonlóan,­nem a­ kutatás,­ tevékenységük­ alapvetően­ tudo- mánypolitikai­jellegű:­kutatásszervezés,­szak- mai­kapcsolatok­erősítése,­ezáltal­a­régió­fej-

2 kocsis­károly:­előszó.­In­Fedinec­csilla­(szerk.):

A nemzet mind tudományos közösség.

Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 1996–2006.­ az­ MTa­ Magyar Tudományosság­ külföldön­ elnöki­ Bizottság, Budapest,­2016.

3 kálóczy­katalin­és­kulcsár-szabó­enikő: a­hatá- ron­túli­magyar­oktatás,­kultúra­és­tudományos- ság­ magyarországi­ támogatása­ az­ 1990-es években.­uo.­13–32.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

lesztésének­előmozdítása,­a­magyar­tudomá- nyos­közösségen­belül­a­kohézió,­az­egymás- ról­való­tudás­erősítése,­az­eredmények­és­fel- adatok­számbavétele,­a­koordináció,­a­straté- giaalkotás.”⁴

a­tanulmány­sorra­veszi­az­elnöki­bizottság legfontosabb­ döntéseit,­ az­ általa­ megindított kutatási­programokat,­amelyek­közül­nem­egy immár­ több­ országban­ folyhatott.­ Megismer­- kedhetünk­a­diaszpórában­élő­magyar­kutatók segítésének­módozataival,­de­azzal­is,­ahogy megnő­az­MTa­külső­tagjainak­és­külső­köz- testületi­tagjainak­száma.

Tibori­ Tímea­ a­ domus­ ösztöndíjprogramot mutatja­ be.­ az­ ösztöndíjprogram­ Magyaror­- szágon­ felhasználható,­ a­ szülőföldön­ használ- ható­ kereteket­ teremt,­ valamint­ 2005-től­ mű­- helytámogatásokkal­is­segíti­a­tudományos­élet intézményesülését,­ugyanis­„addigra­a­kárpát- medencei­ tudományos­ magyar­ tudományos műhelyek­száma­örvendetesen­megnőtt…”⁵

papp­z.­attila­tanulmánya­a­magyar­tudo- mányosság­ fogalmának­ változásait­ vizsgálja egy­fókuszcsoportos­vizsgálat­alapján.⁶a­kuta- tás­ külön­ tárgyalja­ az­ egyes­ kisebbségeket, majd­ általános­ megállapításokat­ tesz.­ ezek sorba­ veszik­ a­ kockázati­ tényezőket,­ és­ egy nyitott,­ széles­ értelmezését­ adja­ a­ kárpát- medencei­magyar­tudományosságnak.

a­kötet­második­felében­olvasható­tanul- mányok­ egy­ érdekes­ összehasonítást­ válasz- tottak­módszertani­vezérelvükül:­összevetik­a Magyarországgal­ szomszédos­ országoknak saját­ határon­ túli­ kisebbségeik­ kutatásával foglakozó­speciális­intézményeit­a­magyaroké- ival.­ az­ összehasonlítás­ jól­ mutatja,­ hogy­ a magyarok,­határokon­innen­és­túl­kiterjedtebb intézményrendszerrel­ vizsgálják­ kisebbségbe került­ nemzeti­ csoportjaikat,­ mint­ nemzeti

szomszédjaik.­ Megjelenik­ benne,­ ahogy­ ese- tenként­a­kisebbségek­tudományos­és­kultu- rális­ életének­ támogatása­ politikai­ kérdéssé válhat,­ mint­ például­ a­ vajdaság­ esetében.

Tehát­ hatalmi­ szempontok­ jelennek­ meg­ a tudományos­ intézmények­ és­ kutatási­ progra- mok­ támogatásában,­ illetve­ gáncsolásában.

de­arra­is­találunk­példát,­hogy­az­adott­álla- mot­különösebben­nem­érdekli­a­tudományos élet,­így­e­tekintetben­sem­hazai,­sem­pedig külföldi­kisebbségeivel­sem­törődik.⁷

simon­ attila­ a­ csehszlovákiába­ került magyarok­ tudományos­ életének­ ellentmondá- sos­ mozzanatait­ mutatja­ be.­ a­ magyarországi támogatáspolitikát­ összeveti­ azzal,­ ahogy­ a szlovák­Tudományos­akadémia­segíti­az­ország határain­ kívüli­ szlovák­ tudományosságot.­ a szerző­ szerint­ „…a­ mindenkori­ magyar­ állam (elsősorban­ a­ Magyar­ Tudományos­ akadémia erre­a­célra­létrehozott­szervezeti­egységeinek köszönhetően)­ nagyságrendekkel­ nagyobb figyelmet­fordít­a­határon­túl­élő­magyarok­tudo- mányosságára,­mint­teszi­azt­a­szlovák­állam­a határon­túl­élő­szlovákság­esetében.”⁸

csernicskó­ István­ és­ Fedinec­ csilla­ azt elemzi,­miként­tekint­az­ország­kisebbségeire és­a­határain­túl­élő­ukránokra­ukrajna­tudo- mányossága.­a­szerzők­egy­ukrán­szerző­állás- pontját­ közvetítve­ úgy­ jellemzik­ a­ helyzetet,

„hogy­ a­ független­ ukrajnában­ a­ tudomány támogatását­sem­az­állam,­sem­az­üzleti­szfé- ra,­sem­pedig­a­társadalom­semmikor­sem­tar- totta­fontosnak”.⁹

novák­csaba­zoltán­a­romániai­helyzetet jellemezve­leszögezi,­hogy­„…eddig­még­nem alakult­ olyan­ intézet­ vagy­ intézeti­ részleg, amely­a­határon­túli­románok­kutatására­sza- kosodott­volna,­mint­ahogy­hosszú­távú­tudo- mányos­stratégiát­sem­dolgoztak­ki.”¹⁰

4 Tarnóczy­ Mariann:­ a­ kisebbségi­ magyar­ tudo- mányosság­az­MTa­tudománypolitikájában.­uo.

49.­p.

5 Tibori­Tímea:­a­domus­ösztöndíj­program.­uo.

61.­p.

6 papp­z.­attila:­a­magyar­tudományosság­fogal- mának­változásai.­Tanulságok­a­fókuszcsopor- tos­beszélgetések­alapján.­uo.­69–94.­p.

7 Ilyen­ukrajna­esete.

8 simon­attila:­a­szlovákiai­tudományosság­és­a kisebbségek.­uo.­113.­p.

9 csernicskó­István–Fedinec­csilla:­kisebbsé­gek az­ukrán­tudományosságban.­uo.­127.­p.

10novák­csaba­zoltán:­ahatáron­túli­románok­és­a romániai­nemzeti­kisebbségek­a­romániai­tudo- mányosságban.­uo.­140–141.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

szerbhorváth­ György­ a­ szerbiai­ tudomá- nyosság­és­kisebbségkutatás­viszonyát­elem- zi.­ a­ politika­ beavatkozása­ a­ tudományba­ a tanulmány­ visszatérő­ eleme.­ a­ szerző­ állás- pontja­szerint­„ugyan­a­szerb­Tudományos­és Művészeti­ akadémia­ Balkanológiai­ Intézeté­- ben­ foglalkoznak­ a­ szerb,­ illetve­ a­ szerbiai kisebbségek­ kérdéseivel,­ ezek­ azonban­ sok- kal­ esetlegesebbnek­ tűnnek,­ mint­ a­ hasonló vonatkozású­ magyarországi­ intézményrend- szer,­ kutatások,­ és­ inkább­ történeti-néprajzi, illetve­ nyelvészeti­ jellegűek,­ nem­ pedig­ a kisebbségek­mai­társadalmi,­kulturális,­politi- kai­stb.­életére­koncentrálnak”.¹¹

hornyák­ árpád­ szerint­ horvátországnak nincs­ olyan­ átfogó­ stratégiája,­ amely­ a­ hatá- ron­ túli­ horvát­ kisebbségek­ és­ diaszpórák tudományosságának­ anyagi­ támogatását célozná.­ „a­ hangsúly­ nem­ annyira­ a­ határon túli­ horvátsággal­ való­ tudományos­ együttmű- ködésen­ és­ tudományosságának­ támogatá- sán,­mint­a­hagyományok­ápolásán,­a­kulturá- lis­ és­ nemzeti­ azonosság­ megőrzésén­ és­ a horvát­identitás­erősítésén­van.”¹²

kovács­ attila­ szlovénia­ határon­ túli­ szlo- vén­ tudományossággal­ kapcsolatos­ tudo- mánypolitikáját­pozitívabban­értékeli.­noha­az anyaországgal­ való­ kapcsolata­ még­ alakuló- ban­ van,­ a­ határon­ túli­ szlovén­ tudományos intézeteket­ a­ hazaiakkal­ egyenrangúként kezelik.

a­ mostanra­ felépült­ határon­ túli­ intéz- ményrendszer­révén­a­tudományos­megisme- rés­élményét­olyanok­is­megélhetik,­akikkel­a maguk­életében­kultúrájuk­másodrendűségét éreztette­az­államhatalom­és­nemritkán­társa- dalmi­környezetük­is.­Új­kapcsolataik,­új­kör- nyezetük­egyszerre­előnyükké­teheti­hátrányu- kat.­ez­persze­nem­pótolja­a­hazai­egyenlőség hiányát,­ ám­ legalább­ részben­ ellensúlyozza.

azt­nem­helyettesíti,­hogy­az­állam­teljes­jogá- ban­ismerje­el­a­magyar­kultúra­sajátosságá-

nak­értékét,­egyenrangúvá­téve­minden­lehet- séges­ tekintetben­ és­ segítve­ fejlődését,­ ám olyan­ kapcsolatokat­ és­ ismereteket­ ad­ a kisebbségi­magyar­kutatóknak,­amely­a­több- ségieknek­a­huszadik­század­nemzeti­kapcso- latrombolásának­ következtében­ nem­ adatott meg.­ a­ cselekedet­ felvillanása­ történelmi hibaként­ egy-egy­ újszerű,­ nyilvánvalóan­ a magyar­ tudományosságból­ eredő­ szempont, gondolat,­módszer­esetenként­érzékelhető­az arcokon.­ a­ gondolat­ felvillanásának­ felisme- réssé­ tétele­ lehet­ az­ elmúlt­ évtizedekben­ ki­- épített­új­magyar­tudományos­intézményrend- szer­ egyik­ jövőbeni­ célja.­ ha­ a­ magyar­ tudo- mányosság­mai­intézményes­keretei­és­szelle- mei­ kapacitásai­ révén­ áthatolhat­ a­ nemzeti elválasztás­gátján,­akkor­egyszerre­kínálhatja a­térség­összetartozásának­hasznát­és­méltó- ságát.­ egyszerre­ szolgáltathatják­ a­ gazdaság és­társadalom­fejlődésének­tudományos­forrá- sait,­ valamint­ az­ összetartozás­ és­ a­ kölcsö- nösség­ argumentumait­ s­ tudatának­ tudomá- nyos­elemeit.

a­kötet­megmutatja,­hogy­a­magyar­tudo- mányos­ intézményrendszer­ fejlődése­ eljutott arra­ a­ szintre,­ hogy­ kereteket­ kínáljon­ a kárpát-medencei­ magyarok­ múltjának­ és jelenbeli­életének­kutatói­igényességgel­törté- nő­ vizsgálatához.­ a­ legfontosabb­ társadalmi folyamatok­ismertek,­mint­ahogy­a­múlt­kulcs- fontosságú­fordulópontjai­is.­a­kirajzolódó­kép azonban­nem­rózsás.

az­egyik­alapkérdés­mindannak­a­megvizs- gálása,­ami­még­nem­ismert­az­egyes­magyar kisebbségek­életében.­a­másik­annak­átgon- dolása,­ hogy­ a­ huszonegyedik­ század­ milyen lehetőségeket­ kínál­ közösségeik­ megtartásá- ra,­sőt­fejlesztésére.

a­ korszak­ egyik­ nagy,­ ha­ nem­ a­ legna- gyobb­kihívása­a­jövővel­kapcsolatos­sziszte- matikus­gondolkodás.­a­magyar­kisebbségek fogyása­ szavak­ nélkül­ is­ felteszi­ a­ kérdést­ a magyar­és­ezen­belül­is­a­kisebbségben­élők tudományos­életének,­hogy­milyen­jövőt­kínál?

a­tudományosság­legnagyobb­kihívása­a­jövő

„kitalálása”.­annak­magas­szintű­kigondolása, hogy­ a­ korszak­ adottságai­ és­ lehetőségei között­ mi­ újat­ tud­ kínálni.­ és­ amit­ kínál,­ az vajon­elegendő-e­az­adott­korprobléma­megol- dásához?

11szerbhorváth­György:­a­szerbiai­tudományosság és­a­kisebbségkutatás.­uo.­142–156.­p.

12hornyák­ árpád:­ horvátország­ tudományos­ és kulturális­kapcsolatai­a­határon­túli­horvátság- gal.­uo.­169.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

ha­a­magyar­tudományosság­azt­is­nyújtani akarja,­amit­a­közösség,­mindenekelőtt­a­nem- zeti­szabadságukban­korlátozott­kisebbségben élők­a­leginkább­elvárnak,­akkor­a­„mi­volt”­és a­„mi­van”­mellett,­a­„mi­lehet”,­és­a­„mi­legyen”

kérdésére­ is­ választ­ kell­ adniuk­ a­ kisebbségi magyarokkal­foglakozó­kutatóknak!

Öllös László röhrich,­Lutz:­Begegnungen.­erinnerungen­an meinen­ kollegen-­ und­ Freundeskreis.­ Mit bibliographischen­ anmerkungen­ und­ ein Gesamtverzeichnis­ der­ publikationen röhrichs.­ hrsg.­ von­ Mieder,­ Wolfgang–

neumann,­ siegfried–schmitt,­ christoph–

Wienker-piepho,­ sabine.­ Münster–new­ york 2016,­ 224­ p.­ /rostocker­ Beiträge­ zur volkskunde­und­kulturgeschichte,­7./

Lutz­röhrich­(1922–2006)­a­német­mese-­és proverbiumkutatás­ kétségtelenül­ egyik­ legje- lentősebb­20.­századi­alakja­volt.­a­közmon- dásszerű­szólásokat­elemző,­azok­kultúrhistó- riai­ hátterét­ gondosan­ feltáró­ és­ bemutató gyűjteménye­megkerülhetetlen­kézikönyv­nem csak­ a­ téma­ specialistái,­ hanem­ a­ művelt nagyközönség­számára­is.­az­első­megjelenés (1973)­ óta­ számos­ újabb­ kiadást­ ért­ meg,­ s ma­ is­ jelen­ van­ a­ német­ könyvpiacon.¹ amellett,­hogy­a­freiburgi­német­népdalarchí- vum­(Deutsches Volksliedarchiv)­vezetőjeként a­népdal-­és­balladakutatásban­rendkívül­fon- tos­szerepet­töltött­be,­a­mese-­és­mondakuta- tásban­is­alapműveket­produkált,²talán­még

fontosabb­ az­ a­ szervezőmunkája,­ amit­ a német­ nyelvű­ (ám­ teljesen­ internacionális!) hatalmas­ meseenciklopédia­ megszületése (hosszú,­ nagyon­ hosszú­ „megszületés”­ volt ez!)­közben­nyújtott.³ebből­(is)­adódóan­sze- mélyes­kapcsolatban­került­a­korszak­minden jelentős­(nem­csak­német)­mese-­és­monda- kutatójával,⁴így­jelen­könyv­egyrészt­azoknak a­ személyes­ élményeinek­ a­ gyűjteménye, amelyek­e­barátságok­révén­hosszú­évtizedek során­ halmozódtak­ fel.­ Másrészt,­ ahogy­ az már­ lenni­ szokott,­ az­ ember­ egy­ viszonylag hosszú­élet­során­nem­csak­szakmabeli­bará- tokra­tesz­szert,­hanem­szerteágazó­kapcsola- tai­alakulnak,­alakulhatnak­ki.­így­aztán­a­folk- loristákon­túlmenően­filmrendezőkkel,­irodal- márokkal,­ röhrich­ „mecénásaival”­ kapcsola- tos­emlékekről­is­olvashatunk­a­könyvben.

nézzük,­ először­ tárgyszerűen,­ mit­ kell tudni­ a­ könyvről.­ a­ kiadványt­ Lutz­ röhrich

1 röhrich,­ Lutz:­Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten 1–2. Freiburg–Basel–Wien, herder­ 1973.­ nekem­ a­ harmadik­ kiadás­ van meg,­ ami­ már­ 1974-ben­ napvilágot­ látott,­ s azóta­ szinte­ kétévente­ jelenik­ meg­ újabb­ és újabb,­a­szerző­életében­még­általában­bővített, aktualizált­ kiadás.­ Tudomásom­ szerint­ a­ leg­- utóbbi­nyomtatott­változat­2009-re­datálható.

2 Tényleg­ csak­ mutatóba­ néhány:­ röhrich,­ Lutz:

Gebärde, Metapher, Parodie. Studien zur Sprache und Volksdichtung. düsseldorf,­ pädagogischer verlag­ schwann­ 1967;­ uő:­Sage und Märchen.

Erzählforschung heute.­ Freiburg–Basel–Wien, herder­1976;­uő:­Der Witz.München,­deutscher Taschenbuch­ verlag­ 1980;­ uő:­Wage es, den Frosch zu küssen. Das Grimmsche Märchen Nummer Eins in seinen Wandlungen.­ köln, dieterichs­ verlag­ 1987;­ uő:­ Gesammelte Schriften zur Volkslied- und Volksballaden - forschung.Münster–new­york–München–Berlin, Waxmann­ verlag­ 2002;­ uő:­„und weil sie nicht gestorben sind …“ Anthropologie, Kultur - geschichte und Deutung von Märchen. köln–

Weimar–Wien,­Böhlau­verlag­2002.

3 a­kurt­ranke­(1908–1985)­által­még­1955-ben megalapozott,­majd­széles­körű­szervezőmunka után­(a­vállalkozásba­nyolcvan­országból­mint­- egy­ezer­munkatársat­bevonva)­útjára­bocsátott és­ kezdetben­ szerkesztett­ (a­ mi­ szóhasznála- tunkban­ tkp.­ inkább­ összeállított­ vagy­kiadott) Enzyklopädie des Märchens.­Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzähl - forschungelső­füzete­(az­egyes­kötetek­eredeti- leg­ külön­ füzetekből,­Lieferung állnak)­ 1975- ben­jelent­meg,­míg­a­legutolsó,­a­15.­kötet­utol- só­füzete­2014-ben­látott­napvilágot.­röhrich­a kiadói­munkában­1973-tól­halálig­vett­részt.

4 németül­ ezt­ egyszerűbb­ mondani:­Erzähl - forschung,­ami­annyit­tesz,­mint­elbeszéléskuta- tás,­tehát­a­mindenféle­narratívák,­ha­úgy­tet­- szik,­epikus­műfajok­kutatásának­összefoglaló megnevezése.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

négy­ korábbi­ tanítványa,­ munkatársa­ (Wolf­- gang­ Mieder,­ siegfried­ neumann,­ christoph schmitt­ és­ sabine­ Wienker-piepho)­ rendezte sajtó­alá.­a­rövid­szerkesztői­előszót­harminc- nyolc­hosszabb-rövidebb,­visszaemlékező,­oly- kor­anekdotázó­textus­(a­nehéz­műfaji­besoro- lás­ miatt­ nevezzük­ ezeket­ emlékezés-tükör- cserepeknek)­követi,­majd­afféle­függelékként két,­Lutz­röhrich­halálára­megjelent­nekrológ következik:­ az­ egyik­ sabine­ Wienker-piepho német,­a­másik­Wolfgang­Mieder­angol­nyelvű szövege.­a­kötetet­a­siegfried­neumann­által összeállított­teljes­röhrich-bibliográfia­zárja.­a jegyzék­ nincs­ számozva,­ hanem­ éves­ lebon- tásban­(1949–2010)­csaknem­félszáz­oldalon át­közli­a­freiburgi­folklorista­által­közreadott könyvek,­tanulmányok,­közlemények,­recenzi- ók­stb.­bibliográfiai­adatait.­ezt­követi­még­a tudományos­ ismeretterjesztő­ filmek­ listája, amelyek­előkészítése,­forgatása­során­szakér- tőként­röhrich­is­közreműködött.­végezetül­az általa­irányított­doktori­disszertációk­következ- nek­(ez­a­jegyzék­sincs­számozva,­de­én­meg- számoltam:­mindösszesen­hatvanöt­darab),­s végezetül­azoknak­a­habilitációs­munkáknak a­listája­(öt­darab),­amelyek­megszületéséhez témavezetőként­ szintén­ hozzájárult.­ a­ legvé- gén­a­róla­szóló­irodalom­(köszöntők,­laudáci- ók,­ nekrológok­ stb.)­ találhatóak.­ ez­ utóbbi, abból­ kiindulva,­ hogy­ a­ Magyar­ néprajzi­ Tár­- saságtól­1989-ben­megkapott­külföldi­tisztele- ti­tagságról,⁵illetve­viera­Gašparíková­nekro- lógjáról⁶ sincs­ benne­ szó,­ nyilván­ bővíthető lenne.

az­emlékcserepek­(számomra­rejtély,­hogy milyen­ elv­ által­ meghatározott­ sorrendben követik­egymást)­terjedelmileg­a­fél­oldal­és­a három­oldal­között­mozognak.­a­tárgyalt­sze- mélyről­ általában­ fénykép­ (olykor­ több­ fény- kép)­is­kiegészíti­őket,­ám­ami­ennél­is­fonto- sabb,­hogy­értelemszerűen­nincs­benne­ugyan mindenki,­ de­ sok­ további­ fontos(abb)­ kutató legalább­ megemlítve­ meg­ van­ (s­ ha­ már

röhrich­ szóba­ hozza­ őket,­ akkor­ a­ gondos szerkesztő­készít­hozzá­egy­eligazító,­a­további tájékozódási­lehetőségeket­felvillantó­lábjegy- zetet).­kár­hogy­az­egész­végén­nem­segíti­a keresgélést­ egy­ személynévmutató.­ sőt­ egy tárgymutató­is­hasznos­lett­volna.

Maguk­ a­ szövegek­ váltakozó­ stílusúak, sőt,­ki­lehet­mondani:­hullámzó­színvonalúak.

némelyek­ (nyilván­ félig­ vagy­ teljesen­ vakon diktálta­őket­valakinek)­öregemberesen­fecse- gőek,­ és­ hát,­ igen,­ sokszor­ üresek,­ semmit- mondóak,­míg­mások­érezhetően­kidolgozot- tabbak,­ így­ élvezhetőbbek­ is.­ a­ Felix karlingerről­ (1920–2000)­ írottnál­ például meg­ is­ említi,­ hogy­ odamásolja­ a­ róla­ szóló nekrológ­egy­részletét.­így­aztán­az­a­két­oldal valóban­információ-­és­adatgazdag.­számom­- ra­ persze­ azért­ is­ érdekes,­ mert­ karlingerről korábban­nem­hallottam­(!),­noha­azok­alap- ján,­amiket­írt,­kellett­volna.

a­másik­pólust­például,­ahol­a­személyes- ség­dominál,­az­amerikai­folkloristáról,­archer Taylorról­(1890–1973)­készült­portré­képvise- li.­vele­kapcsolatban­hosszadalmasan­taglal- ja,­ egyszer­ miként­ kérte­ tőle­ közlésre­ egy régebbi­ tanulmánya­ átdolgozott­ változatát, amit­Taylor­annak­idején­meg­is­ígért,­de­aztán csak­ nem­ jött­ a­ várva­ várt­ dolgozat.­ aztán amerikában­járva­meglátogatta­a­neves­folklo- ristát,­s­előhozta­neki­a­be­nem­váltott­ígére- tét.­ de­ hát­ én­ azt­ megcsináltam,­ elküldtem!

vagy­ mégsem?­ akkor­ ott­ van­ a­ zongorán.

nem,­nem­volt­a­zongorán.­akkor­talán­a­dol- gozószobában,­a­konyhában,­a­pincében­stb.

sehol­ nem­ találták.­ esetleg­ mégsem­ írtam volna­ meg?­ no,­ de­ megteszem­ és­ küldöm.

arra­viszont­meg­már­röhrich­nem­emlékszik, hogy­ ezt­ követően­ valóban­ elküldte-e­ Taylor, vagy­ a­ végén­ mégis­ az­ eredeti­ tanulmányt közölték-e­ újra,­ minden­ változtatás­ nélkül (megjegyzés:­ ez­ utóbbi­ könnyen­ ellenőrizhe- tő).­két­aggkori­szenilitás­találkozása?­vagy­mi más­tanulság,­komikusság­van­ebben­a­hosz- szan­ecsetelt­(alig)sztoriban?

Lényegében­ennek­a­két­emlékezéstípus- nak­az­egyvelege­a­kötet,­s­így­olykor­tanulsá- gos,­ adatgazdag,­ máskor­ inkább­ személyes, emberi­vázlatokat­olvashatunk­John­Meierrel kezdve­ stith­ Thompsonon,­ alan­ dundesen vagy­ Georgios­ Megason­ át­ egészen­ Max 5 Néprajzi Hírek 20,­1991/1,­42.­p.

6 Gašparíková,­ viera:­ za­ prof.­ dr.­ Lutzom röhrichom.­Slovenský národopis 55 (2007), 359–360.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

Lüthivel­vagy­kurt­rankéval­bezárólag.­a­nem folkloristák­ közül­ meg­ kell­ említeni­ az­ alfred Toepferről­vagy­Marcel­reich-ranickiról­készí- tett­ vázlatokat.­ egy­ nem­ magyar­ szerző­ által írott,­ nem­ magyar­ nyelvű­ ismertetésben­ ezt nem­biztos,­hogy­meg­kellene­tenni,­itt­azon- ban­ mindenképpen­ indokolt,­ hogy­ kitérjek­ a visszaemlékezések­ magyar­ vonatkozásaira.

annál­is­inkább,­mivel­–­a­néhány­elszórt­uta- láson­túlmenően­–­röhrich­egy­egész­fejezetet szentel­magyar­kapcsolatainak.­a­mondakuta- tói­ tevékenysége­ révén­ került­ közeli­ ismeret- ségbe­dömötör­Teklával,­akivel­kapcsolatban különféle­konferenciaélményeiről­számol­be,­s rajta­ keresztül­ voigt­ vilmosról,­ verebélyi kincsőről­ és­ nagy­ Ilonáról­ is­ megemlékezik (sokszor­ valóban­ a­ pletyka­ határait­ súrolva.

azt­például,­hogy­mit­felejtett­ott­véletlenül­a verebélyi­családnál,­nem­árulom­el,­aki­kíván- csi­rá,­járjon­utána).­a­balladakutatásai­révén került­ kapcsolatba­ kríza­ Ildikóval,­ főleg­ nép- mesekutatásai­révén­pedig­dégh­Lindával­és horn­katalinnal.­adatai­nem­mindig­pontosak, hiszen­ kríza­ Ildikó­ sosem­ volt­ a­ Magyar Tudományos­ akadémia­ Folklórintézetének­ az igazgatója­ (mivel­ ilyen­ megnevezésű­ intézet nem­is­létezett),­és­röhrich­sajnálkozása­elle- nére­ nagy­ Ilona­ is­ ledoktorált,­ sőt­ habilitált.

ezek­ az­ olvasó­ számára­ részletkérdések,­ az érintettek­ szemszögéből­ nézve­ viszont­ nem biztos,­hogy­azok…

s­ha­már­itt­tartunk,­engedtessék­meg­egy személyes­tapasztalat­megosztása,­mégpedig nem­ éppen­ személyessége,­ hanem­ Lutz röhrich­személyiségének illusztrálása­ okán.

1997-ben,­ éppen­ Marburgban­ tartózkodó humboldt-ösztöndíjasként­a­Növekszik, mint a prágai Jézuska ruhájaszólás­nemzetközi­pár- huzamai­ után­ kutatva­ levélben­ fordultam­ a neves­ freiburgi­ folkloristához.­ noha­ fentebb már­említett­szólásgyűjteményében­nem­talál- tam­a­kérdéses­proverbium­német­megfelelő- jét,­de,­gondoltam,­hátha­tud­mégis­segíteni, útba­ igazítani.­ a­ nemzetközi­ (illetve­ német) szakmai­ porondon­ teljesen­ ismeretlen­ nevű (akkor­még­elég)­fiatal­kolléga­levelére­a­nem- zetközi­ hírű­ szakember­ néhány­ héten­ belül egy­ viszonylag­ hosszú,­ barátságos­ hangú levélben­ válaszolt.­ konkrét­ segítséget­ nem tudott­nyújtani­ugyan,­de­ötleteket,­hogy­merre

keresgéljek­ tovább,­ igen,­ illetve­ különnyoma- tainak­ egy­ kisebb­ gyűjteményét­ is­ csatolta leveléhez.­ Most,­ visszaemlékezéseit­ olvasva, jutott­eszembe­ez­a­levélváltás.­ha­mindenki- vel­ szemben­ ilyen­ közvetlen,­ készséges­ volt, érthető,­hogy­széles­baráti­és­kollegiális­kör- ből­ válogathatta­ a­ jelen­ kötetbe­ gyűjtött emlékcserepeit.

végső­ soron­ egy­ afféle­ kis­ enciklopédiá- nak,­ a­ 20.­ századi­ mesekutatás­ (vagy­ még inkább­ elbeszéléskutatás,­Erzählforschung) kaleidoszkópjának­is­tekinthető­röhrich­köny- ve.­Miközben­elolvasásával­konkrét,­kézzelfog- ható­ ismeretanyagra­ is­ szert­ lehet­ tenni,­ az egész­ kutatási­ terület­ emberi­ dimenzióiba­ is bepillantást­enged.­és­nem­csak­a­bemutatott személyekről­alkotott­képünk­válik­a­kötet­elol- vasásával­ plasztikusabbá,­ hanem­ magáról­ a szerzőről,­Lutz­röhrichről,­az­emberről­is­sokat megtudunk.

Liszka József Liszka­József:­határvidékek.­határok­és­határ- talanságok­az­összehasonlító­folklorisztika­és etnológia­szempontjából.­komárom–somorja, Fórum­kisebbségkutató­Intézet­2016,­654­p.

rendhagyó­ figyelmeztetéssel­ kell­ kezdenem Liszka­ József­ könyvének­ ismertetését.­ Teljes szakmai­meggyőződéssel­és­jó­szívvel­ajánlom a­társadalomtudományok­minden­érdeklődőjé- nek­a­szerző­művét,­de­olvasására­csak­kényel- mes­karosszékben,­vagy­íróasztal­mellett­ülve próbálkozzanak,­ mert­ a­ kötetet­ „ágyba­ vinni”

nem­lehet,­illetve­kissé­nehézkes.

erre­utal­voigt­vilmosnak,­a­kötet­egyik­lek- torának­–­már­a­könyvészeti­megjelenésében (kemény­ borító,­ színes­ és­ informatív­ előzék, minőségi­papír,­elegáns­szedés,­illetve­törde- lés)­is­tiszteletet­érdemlő,­sőt­parancsoló­–­a könyv­ hátsó­ borítóján­ olvasható­ szövege­ is:

„az­ első­ tekintetre­ »etnoszaurusz«­ méretű könyv­ egy­ monumentum.­ (nem­ monstrum!) kitűnő­ és­ sokrétű­ írások­ összeállítása,­ és­ a szerző­bibliográfiájából­kiderül,­még­ennél­is nagyobb­ tárházból­ igen­ is­ válogatták.­ Mon­o­- grafikus­kötetei­után­ez­újabb­műfaj,­egy­nagy kutató­életpályája,­műveiben­elbeszélve.­a­tel-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

jes­szövegek­újraközlése,­ezek­tematikus­sor- rendbe­illesztése,­a­közös­bibliográfia­mind­jól végiggondolt.”

a­kötet­már­–­akár­kissé­félre­is­vezethető –­főcímével­figyelmet­fölkeltő,­alcímével­pedig, s­ főként­ a­ szerző­ által­ írt­Előszóban­ kifejtett gondolatokkal­ kifejezetten­ olvasásra­ csábít, mégpedig­minden­bizonnyal­nem­csak­a­nép- rajztudomány­művelőit.

Mint­írja:­„a­határok­kérdése­mindig­is­fog- lalkoztatott,­talán­azért­is,­mert­olyan­korban, olyan­ társadalomban­ szocializálódtam,­ ahol szinte­ áthághatatlan­ országhatárok­ állták útját­ a­ világra­ kíváncsi­ embernek,­ ideológiai határokkal­ próbálták­ gondolkozásunkat­ kor- dában­tartani­és­így­tovább.­Talán­ezért­alakult ki­bennem,­hogy­engem­a­mindenféle­határok átlépése­ izgat,­ földrajziaké,­ a­ műfajoké,­ a nyelvieké,­az­időbelieké,­a­szakmaiaké­és­így tovább.­ végső­ soron­ ez­ az­ igény­ végigvonul (végigvonultatható)­egész­eddigi­munkásságo- mon.­Jelen­kötet­ennek­az­évtizedeken­(szűk négy­ évtizeden!)­ át­ megmaradt­ kíváncsiság- nak­a­lenyomata,­keresztmetszete­kíván­lenni.

olyan­ textusokat­ tartalmazó­ tehát,­ amelyek valamilyen­ módon­ a­ határok,­ az­ átmenetisé- gek,­az­egymásba­foly(ód)ások,­illetve­az­egy- mással­ szemben­ állások,­ a­ lezártságok­ és­ a nyitottságok­problematikáját­taglalják.­[…]­az egyes­ tematikus­ blokkokon­ belül­ a­ szövegek sorrendjét­úgy­igyekeztem­összeállítani,­hogy a­lehető­legkevesebb­átfedés­zavarja­az­olva- sást.­ ezt­ természetesen­ teljesen­ nem­ lehet elkerülni.­[…]­Igyekeztem­azon,­valamilyen­ide- gen­nyelven­(főleg­szlovákul,­németül)­megje- lent­ tanulmányom­ olyan­ magyar­ verzióját­ is besorolni,­amelyek­magyarul,­abban­az­adott változatban­ eleddig­ nem­ voltak­ olvashatók.”

(13.­p.)

a­fentiekből­is­kitetszően,­a­rendkívül­gon- dosan­szerkesztett­kötet­négy­nagyobb­temati- kus­ fejezetbe­ tagolva­ közli­ a­ tanulmányokat.

1.­Néphit, népszokás, népi vallásosság (18 tanulmány);­ 2.­Szöveges folklór (17­ tanul- mány);­3.­Elődök, intézmények, mesterek (15 tanulmány);­4.­Kapcsolatok, identitásaink(10 tanulmány),­azaz­összesen­60­tanulmányt­tar- talmaz.

aki­csak­egy­kicsit­is­ismeri­Liszka­József kutatói­ és­ feldolgozói­ tevékenységét,­ az­ nyil-

ván­azonnal­észreveszi,­hogy­a­–­kvázi­életmű- áttekintésként­is­fölfogható­–­tanulmánykötet- ből­hiányoznak­olyan­tárgykörök,­melyekkel­a szerző­ foglalkozott.­ ennek­ magyarázatát­ is megkapjuk­ az­ előszóban.­ „szakmai­ »életmű- vem«­három­szelete­hiányzik,­illetve­csak­jel- zésszerűen­található­meg­e­válogatásban.­egy évtizeden­ keresztül­ régészként­ is­ dolgoztam, amikor­régészeti­közleményeket,­archeológiai tárgyú­ismeretterjesztő­és­fél-ismeretterjesztő szövegeket­is­publikáltam.­ezekből­egyet­sem válogattam­be­ebbe­a­néprajzi­gyűjteménybe (bár­jó­lenne­tudni,­mi­a­néprajz).­Főleg­pálya- futásom­első­szakaszában­foglalkoztam­bizo- nyos,­a­tárgyi­néprajz­körébe­sorolható­problé- mákkal­is­(gazdálkodás,­népi­építkezés,­teher- hordás­ és­ közlekedés).­ ezekből­ sem­ került egyetlenegy­sem­a­válogatásba,­mivel­periféri- kus­jelentőségűnek­érzem­őket­eddigi­tényke- désem­egésze­szempontjából.­a­szakrális­kis- emlékek­ kutatása­ viszont­ meghatározó­ volt eddigi­ pályám­ szempontjából­ (legalábbis annak­ utóbbi­ két­ évtizedében),­ de­ mivel ennek­a­tevékenységnek­készül­egy­monogra- fikus­szintű,­tényleg­az­összes­eddig­ismerete- imet­ összegező­ bemutatása,­ ilyen­ jellegű tanulmányokat­ide­nem­soroltam.”­(13.­p.)

Megítélésünk­szerint­fölösleges­magyaráz- kodnia­a­szerzőnek,­egyrészt­mert­e­kötet­így is­rendkívül­gazdag,­illetve­a­választott­keret- ben­teljes,­másrészt­a­könyvben­található­bib- liográfia­mindent­tartalmaz­az­életműből.

(zárójelben­ jegyezzük­ meg,­ hogy­ noha érezzük­a­nyitott­gondolkodású­szerzőnek­a­–

többszörös­ paradigmaváltást­ is­ átélő­ –­ nép- rajztudomány­ dilemmáival­ való­ gyürkőzését, mégis­ inkább­ költői­ kérdésnek­ tekintjük­ egy néprajzkutatótól­a­„jó­lenne­tudni,­mi­a­nép- rajz”­kitételt,­ami­a­szakembereket­talán­nem, de­a­laikus­olvasót­megzavarhatja.)

Több­ tanulmány­ illusztrációkat­ (fekete- fehér­fényképek,­rajzok,­grafikák,­táblázatok) is­tartalmaz,­melyek­választékosabb­informá- cióikkal­érdemben­segítik­az­kifejtettek­értel- mezését.

az­egyes­tanulmányokhoz­tartozó,­hivatko- zott,­ illetve­ felhasznált­ irodalom­Összesített irodalomjegyzékben­követhető­nyomon.

a­tanulmánykötetben­való­tájékozódást­több megoldás­ is­ segíti.­ a­ szokásos­ magyar­ nyelvű

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

tartalomjegyzéket­a­kötet­végén­közölt­tanulmá- nyok­ első­ megjelenésére­ vonatkozó­ pontos információk­is­kiegészítik­(A közölt szövegek bib- liográfiai adatai).­ külön­ kiemelendő,­ hogy­ ezt követően­Mutatóksegítik­az­olvasót,­mégpedig helynév-,­személynév-­és­tárgymutató.

Bár­az­egyes­tanulmányok­is­sok­és­több- nyire­ új­ ismeretet,­ s­ megannyi­ tanulságos megállapítást,­ következtetést­ tartalmaznak, legalább­ennyire­érdekes,­sőt­izgalmas­a­köte- tet­ záró­ szövegtest,­ mely­„…Mindenhol, min- denkor és szinte mindenkitől lehet tanulni”

címmel­ beszélgetést­ közöl­ a­ 60­ éves­ Liszka Józseffel.­(készítője­csanda­Gábor)

a­könyv­utolsó,­s­a­szerző­személyéhez­és munkásságához­ kapcsolódó­ összeállítása, Liszka József publikációs listája,­mely­megjele- nésük­éve­szerinti­fölsorolásban­Könyvek(30 tétel);­ Tanulmányok,­ tudományos­ közlemé- nyek,­anyagközlések­(165­tétel);­beszámolók, tudományszervezés,­ múzeumok,­ kiállítások, konferenciák,­ köszöntők,­ nekrológok­ (343 tétel);­ recenziók,­ kritikák­ (327­ tétel);­ Lexi­- konszócikkek­(168­tétel);­Ismeretterjesztő­cik- kek,­ egyebek­ (260­ tétel);­ szerkesztés­ (22 tétel),­és­végül­Róla szóló cikkek, interjúk(67 tétel)­minden­kétséget­kizáróan­igazolja,­hogy egy­ rendkívül­ sokoldalú,­ és­ zavarba­ ejtően nagy­ teljesítményű­ kutatót­ tisztelhetünk Liszka­József­személyében.

engedtessék­meg­itt­a­könyv­ismertetőjé- nek­egy­személyes­vonatkozású­megjegyzése.

Liszka­József­szaktudományos­munkássága­a magyarországi­ és­ a­ nemzetközi­ szakmai közösségek,­ testületek,­ intézmények­ által­ is elismert.­ ennek­ egyik­ korai­ dokumentuma­ a Magyar­ néprajzi­ Társaság­ Jankó­ János-díja.

ezt­ ígéretes­ fiatal­ kutatók­ kapják,­ és­ Liszka József­ 1988-ban­ első­ volt­ azon­ határainkon túli­kutatók­között,­akik­ebben­a­díjban­része- sültek.­ e­ tanulmánykötet­ is­ igazolja,­ hogy Liszka­József­beváltotta­a­személyéhez­fűzött várakozásokat.­vélhetően­–­sok­egyéb­kitünte- tése­mellett­–­ő­maga­is­büszke­erre­a­fiatalon elnyert­elismerésre,­hiszen­a­Jankó­János-díja- sok­első­találkozóján­(1993.­szeptember­25- én­Balatonalmádiban)­már­részt­vett,­sőt­fölte- hetően­ő­adott­hírt­erről­az­összejövetelről­a Hírharang 1993.­3.­számának­31.­lapján­(bib- liográfiájában­e­híradás­nyilván­azért­nem­sze-

repel,­ mert­ név­ nélkül­ tette­ közzé).­ azóta,­ a már­hagyományossá­vált­évenkénti­találkozók sorában­Liszka­József­(és­felesége,­L.­Juhász Ilona,­ aki­ szintén­ néprajzkutató)­ kétszer­ is vendégül­ látta­ keszegfalvi­ otthonában­ a magyar­néprajztudomány­Jankó­János-díjasai- nak­egyre­gyarapodó­közösségét.

a­ kötetet­ szlovák­ és­ német­ nyelvű­ tarta- lomjegyzék­ zárja,­ ami­ persze­ csak­ nagyon tájékoztató­jellegű­lehet.­Mivel­azonban­a­gyűj- teményben­ szereplő­ több­ tanulmánynak­ is megjelent­ már­ szlovák,­ illetve­ német­ nyelvű mutációja,­ illetve­ a­ magyarral­ többé-kevésbé azonos­változata,­az­ezeken­a­nyelveken­olva- só­ kollégák­ számára­ a­ továbbkeresés­ szem- pontjából­is­hasznos­lehet.­Talán­hasznos­lett volna­ az­ előszó­ és­ az­ interjú­ szlovák­ nyelvű közlése­ is,­ annak­ ellenére,­ hogy­ a­ hivatalos szlovák­ néprajztudomány­ nyilván­ jól­ ismeri Liszka­ József­ munkásságát,­ de­ a­ fiatalabb generációk­számára­–­időtálló­–­tanulságok- kal­szolgálhat­a­szerző­önvallomása.

Úgy­ vélem,­ hogy­ önkényes­ dolog­ lenne­ a tartalmukban­ gazdag,­ terjedelmükben­ válto- zatos­hosszúságú­írásokból­bármelyiket­is­ki­- emelni.­ a­ tematikus­ blokkokban­ olvasható tanulmányok­ cím­ szerinti­ fölsorolása­ pedig indokolatlanul­ megterhelné/feszegetné­ egy könyvismertetés­ kereteit.­ egyes­ tanulmányok kiemelése,­ illetve­ fölemlítése­ is­ illuzórikus lenne,­ azt­ a­ látszatot­ kelthetné,­ mintha­ a recenziót­ író­ rangsorolná­ a­ tanulmányokat.

egyes­ írásokat,­ akár­ személyes­ érdeklődése okán­persze­bárki­–­így­ezen­ismertetés­írója is­–­előtérbe­helyezhetne,­másokat­–­méltatla- nul­–­hátrébb­sorolhatna.­ehelyett­inkább­azt ajánlom,­ hogy­ aki­ csak­ tudja,­ szerezze­ be Liszka­ József­ könyvét,­ szlovákiában­ bizonyo- san­a­Fórum­kisebbségkutató­Intézet­könyves- boltjában,­ illetve­ webáruházában.­ remélhe­- tően­hamarosan­sor­kerül­magyarországi­ter- jesztésére­ is,­ hiszen,­ ha­ máshol­ nem,­ de­ az egyetemek,­ a­ múzeumok­ szakkönyvállomá- nyában­ és­ a­ közkönyvtárakban­ mindenkép- pen­ott­van­a­helye­Liszka­József­nagyszerű­és elismerésre­méltó­munkájának.

végezetül­ nyomatékkal­ hangsúlyozom azonban,­hogy­Liszka­József­tanulmánykötete semmiképpen­nem­egyetlen­alkalommal­való kézbevételre­való,­amikor­az­olvasó­az­elejétől

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

a­ végéig­ olvas­ egy­ könyvet.­ sokkal­ inkább többszöri­levételre­a­könyvespolcról,­amikor­az ember­ egy-egy­ témához­ keres­ ismereteket, adatokat,­ információkat.­ vagy­ éppen­ ismer- kedni­akar­egy­határon­túli­(szlovákiában­élő magyar)­néprajzkutató­szerteágazó,­tartalmá- ban­sokszínű,­feldolgozó­módszereiben­sokol- dalú­és­eredményes­munkásságával.

Gráfik Imre szarka­ László:­ a­ multietnikus­ nemzetállam.

kísérletek,­ kudarcok­ és­ kompromisszumok csehszlovákia­ nemzetiségi­ politikájában 1918–1992.­pozsony,­kalligram,­2016,­376­p.

szarka­László­2016-ban­a­kalligram­kiadásá- ban­ jelentette­ meg­ csehszlovákia­ 74­ éves nemzetiségi­ történetét­ magába­ foglaló­ mun- káját.­a­könyv­már­címében­–­A multietnikus nemzetállam 1918–1992–­utal­arra­a­nem- zeti­ ambivalenciára,­ amely­ az­ ország­ sorsát kezdettől­ erősen­ befolyásolta.­ csehszlovákia ugyanis­ az­ első­ világháború­ után­ etnikailag európa­ legheterogénebb,­ legösszetettebb államaként­jött­létre.­a­szerző­a­könyv­közpon- ti­ célját­ megjelölve­ már­ a­ bevezetőben­ jelzi, hogy­az­osztrák–Magyar­Monarchia­birodalmi szerkezetének­felbomlását­követően­a­nemze- ti­ többség­ elve­ alapján­ létrehozott­ államok kisebbségi­viszonyait­egyszerre­határozta­meg az­egyes­országok­belső­jogrendje,­a­kisebbsé- gek­ közösségi­ identitása­ és­ az­ államközi viszonyrendszer:­„könyvünkben­a­csehszlovák (cseh-­ szlovák)­ nemzetállam­ által­ kipróbált etnopolitikai­ alternatívákat­ főleg­ a­ magyar kisebbség,­ illetve­ a­ magyar–csehszlovák államközi­ viszonyt­ befolyásoló­ nemzetiségi viszonyok­alapján­vizsgáljuk.” (15.­p.)­a­munka legfőbb­ újdonsága,­ hogy­ nem­ csupán­ egy kisebbségtörténeti­összefoglaló­vagy­a­hagyo- mányos­nemzeti­narratívát­központba­helyező szintézis,­ hanem­ csehszlovákia­ nemzetiség- politikai­ stratégiáinak­ sokoldalú­ elemzése, ugyanakkor­főként­a­kisebbségi­magyarsággal kapcsolatos­konfliktusokra,­döntési­helyzetek- re,­alternatívákra­koncentrál.

a­ többes­ elemzési­ szempontrendszerhez elengedhetetlen­nemzetközi­–­magyarországi,

csehszlovákiai,­ német­ és­ angol­ –­ szakiroda- lom­használata­is­mutatja,­hogy­a­szerző­nem- csak­a­19–20.­századi­nemzetiségpolitika,­de a­ csehszlovákiai­ magyarság­ kisebbségtörté- netében­is­otthonosan­mozog,­s­korábbi­mun- káiban­ a­ közép-európai­ térség­ részeként csehszlovákia­és­szlovákia­történetét­is­beha- tóan­elemezte.¹a­szakirodalom­ismerete­mel- lett­a­csehszlovákiai­(magyar)­kisebbségi­kér- déskörök­ alapvető­ csehországi,­ szlovákiai­ és magyarországi­ levéltári­ forrásai­ segítették­ a szerzőt­az­elemzésében.

a­monografikus­igényű­vizsgálat­négy­rész- ben­ vizsgálja­ a­ négyféle­ köztársaság­ kisebb- ségpolitikai­ konfliktusait,­ kompromisszumait és­kudarcait.­az­első­rész­nemcsak­cseh­szlo­- vákia­megalakulásának­előzményeit­tárgyalja, hanem­a­19–20.­századi­kelet-közép­európai nemzetépítés­folyamatait­is­feltárja.­a­munka fontos­ elméleti­ hátterét­ rogers­ Brubaker Nacionalizmus új keretek között c.­ munkája jelenti,­amely­az­ún.­triadikus­nexus­–­azaz­az anyaország,­a­befogadó­ország­és­a­kisebbségi közösség­viszonyrendszere­–­alapján­jelöli­ki­a kisebbségpolitikai­folyamatok­történeti­kerete- it.²aKelet-Közép-Európa nemzetállami átválto- zása c.­fejezet­pedig­a­nemzetállami­naciona- lizmusok­ellentmondásait­ernest­Gellner­elmé- letét­figyelembe­véve­elemzi.³a­szerző­ugyan-

1 szarka­ László­ 1993.­A szlovákok története.

Budapest,­Bereményi.­uő:­1993.­Szlovák nem- zeti fejlődés – Magyar nemzetiségi politika 1867–1918.­ pozsony,­ kalligram.­ uő:­ 1998.

Duna-táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek – kisebbségi politika a 20. századi Kelet-Közép Európában. pozsony,­ Ister.­ uő:­ 2004.­Ki - sebbségi léthelyzetek – közösségi alternatívák.

Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzetállamokban.Budapest,­Lucidus­kiadó.

2 Brubaker,­rogers­2006.­Nacionalizmus új kere- tek között.­Budapest,­Ľ­harmattan–atelier.

3 a­kelet-közép-európát­érintő­nemzetépítő­naci- onalizmusok­ fejlődését­ ernest­ Gellner­ olyan ötlépcsős­folyamatként­írja­le,­mely­az­1815.­évi bécsi­kongresszussal­vette­kezdetét.­a­második szakasz­ a­ balkáni­ kis­ nemzetek­ és­ a­ német, valamint­az­olasz­nemzetállam­létrehozásához kapcsolódott.­ a­ harmadik­ lépcsőt­ az­ ún.­ ver­-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

akkor­jelzi­a­filozófus­elméletének­egyoldalúsá- gát,­miszerint­„Gellner­leleményes­és­lényegre törő­ periodizációja­ főleg­ külső­ szempontokra épült”.­ (30.­ p.)­ ugyanott­ röviden­ felvázolja­ a vizsgált­ térség­ nemzeteinek­ 1918­ előtti­ és utáni­ egymás­ közötti­ viszonyát,­ a­ birodalmi, illetve­a­versailles-i­rendszeren­belüli­emanci- pációs­és­autonomista­törekvéseket.­Úgy­látja, hogy­ezek­alapján­három­szakaszra­osztható­a ma­már­22­nemzetállamnak­otthont­adó­kelet- közép­európai­térség­két­évszázada­tartó­nem- zetállami­fejlődése.

a­szerző­a­cseh­és­szlovák­nacionalizmus felerősödését­az­első­világháború­szerepének és­a­nacionalizmus­átértékelődésének­a­folya- matával­hozza­összefüggésbe.­a­szerző­ebben a­részben­elemzi­a­csehszlovák­állam­megala- kulásának­előzményeit,­elsősorban­annak­kül- politikai­feltétel-­és­érvrendszerét.­ezen­kívül rámutat­ a­ többségi­ állameszméhez­ kötődő lojalitásformák­ sok­ összetevős­ és­ képlékeny változataira,­ ami­ kisebbségi­ körülmények között­ alapvetően­ befolyásolta­ a­ csehszlová- kiai­magyarság­kollektív­identitásának­alaku- lását:­„a­nemzeti­lojalitás­mellett­az­állampol- gári,­ politikai,­ gazdasági­ és­ természetesen­ a szülőföldi­ lojalitásformák­ keveredtek­ sajátos felvidéki­magyar­identitásmintává”.­(115.­p.)

a­Nemzetállam – kisebbségpolitika c.

második­részben­a­csehszlovákia­kisebbség- politikáját­megalapozó­két­világháború­közötti szakaszt­elemzi.­a­könyv­A csehszlovák politi- kai nemzet és a „kényszerkisebbségek” c.­alfe- jezeten­belül­kitér­azokra­a­működési­zavarok- ra,­ konfliktushelyzetekre,­ amelyek­ kezdettől fogva­jelen­voltak­a­saját­magát­alkotmányo- san­nemzetállamként­meghatározó­multietni- kus­ államban.­ ezek­ közé­ tartozott­ például­ a feltétlen­ lojalitás­ elvárása­ a­ kisebbségektől.

ezzel­ szemben­ az­ anyaországok­ rendszerint az­ ellenzéki­ magatartás­ felé­ irányították­ a

kisebbségi­ közösségeket,­ amelyek­ tagjainak többsége­ általában­ a­ revíziós­ politikát­ és­ a sérelmi­ magatartást­ részesítette­ előnyben.­ a munka­ arra­ is­ rávilágít,­ hogy­ a­ két­ elvárás- rendszer­ között­ a­ kisebbségi­ elitek­ már­ az első­ köztáraságban­ kitermelték­ azokat­ az újszerű­identitásmintákat­is,­amelyek­a­közös- ségi­ jogok­ elnyerése­ alapján­ az­ integrálódás irányába­hatottak.

a­ szerző­ egyúttal­ kiemeli,­ hogy­ a­ „ver­- sailles-i­ rendszer”­ sokszor­ egymással­ ellent- mondó­ szerepekre­ „predesztinálta”­ a­ kelet- közép-európai­ államokat:­ „a­ két­ világháború közötti­ nemzetállami­ közép-európában­ egy- szerre­ volt­ egy-egy­ állam­ a­ más­ országba került­kisebbségeit­védő,­védhatalmi­szerepet betöltő­ »anyaország«,­ rokon­ állam­ (kin­ state) és­a­nemzeti­egyöntetűségre­törekvő,­asszimi- láló,­ »nemzetiesítő«­ nemzetállam­ (nationali- sing­state)”.­(153.­p.)­az­1919–1923.­évi­bé­- ke­rendszer­ összeomlása­ és­ a­ hatalmi­ viszo- nyok­ átrendeződése­ európában­ az­ 1930-as évekre­új­kérdéseket­vetett­fel­közép-európa számára.­ ennek­ egyik­ fontos­ része­ lehetett volna­ a­ kisebbségi­ kérdés­ rendezése­ cseh­- szlov­á­kiában,­ami­az­„asszimilációs­gyakorlat”

he­lyett­ új­ alternatívákhoz,­ közösségi,­ területi autonómiák­kialakulásához­vezethetett­vol­na.⁴ a­ második­ rész­ egyes­ fejezetei­ ezen­ kívül hangsúlyozzák­a­magyar­revíziós­politika,­vala- mint­ a­ szlovák­ autonómia­ kérdésének­ mind- két­ország­számára­tragikus­következmények- kel­ járó­ külpolitikai­ velejáróját,­ a­ hitleri harmadik­ Birodalommal­ szembeni­ végletes kiszolgáltatottságot.­Mindez­nagyban­befolyá- solta­a­határvitákat­eldöntő­müncheni­szerző- dést,­majd­a­bécsi­döntést,­s­még­inkább­az 1938–1939.­évi­második­cseh-szlovákia­fel- számolását,­csehország­1939-ben,­Magyaror­- szág­1944-ben­bekövetkezett­német­megszál- lását,­ az­ első­ szlovák­ köztársasági­ német bábállamként­való­működését.­szarka­László

sailles-i­és­wilsoni­korszak­jelölte,­amelyen­belül létrejöttek­ a­ kelet-közép-európai­ nemzeti­ álla- mok.­ a­ negyedik­ fokot­ az­ 1940-es­ évek­ kelet- közép-európai­ etnikai­ tisztogatásai­ jelentették.

az­ ötödik­ szakaszt­ pedig­ Gellner­ feltételezése szerint­ a­ nemzeti­ gyengülés­ jellemzi.­ erről bővebben­l.­29.­p.

4 „[…]­az­1930-as­évek­második­felében­a­fenye- gető­külpolitikai­elszigetelődés­miatt­a­csehszlo- vák­ vezetés­ a­ németek,­ szlovákok,­ ruszinok mellett­a­magyar­kisebbség­ügyében­is­megpró- bált­változtatni­az­addigi­asszimilációs­gyakorla- ton.”­183.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

ugyanakkor­ azt­ hangsúlyozza,­ hogy­ a­ hitleri agresszió­visszamenőleg­nem­teszi­meg­nem történté­ az­ 1918–1938­ közötti­ multietnikus nemzetállam­kisebbségpolitikájának­hibáit­és mulasztásait.­éppen­ellenkezőleg­ezek­is­alap- vetően­hozzájárultak­ahhoz,­hogy­csehszlová­- kia­hitlerrel­és­másik­két­szomszédjával­szem- ben­magára­maradt,­és­az­1938.­évi­csehszlo- vák­válság­az­első­köztársaság­megszűnésé- vel­ért­véget.

a­Hitler és Sztálin árnyékábancímű­ har- madik­ rész­ azt­ a­ tíz­ évet­ összegzi,­ melynek leforgása­ alatt­ csehszlovákia­ a­ náci­ német megszállás,­illetve­befolyási­övezetből­a­kom- munista­ szovjetunió­ érdekkörébe­ került.­ a müncheni­ szerződés­ előzményeit,­ a­ második köztársaság­működését,­illetve­a­hitleri­„élet- tér-elmélet”­ érvényesülését­ három­ fejezeten keresztül­ tárgyalja­ a­ szerző.­ Felhívja­ a­ figyel- met,­ hogy­ a­ csehszlovák­ válság­ belső­ okai mellett­nemcsak­hitler­politikája­és­a­nyugati szövetségesek­ passzivitása,­ hanem­ Moszkva hozzáállása­és­a­szomszédos­országok­revízi- ós­ politikája­ is­ hozzájárult­ az­ alig­ húsz­ évet megélt­ cseh-szlovákia­ 1939.­ márciusi­ meg- szűnéséhez.­ (2015–206.­ p.)­ ennek­ a­ folya- matnak­ fontos­ részét­ jelentették­ az­ 1918–

1919,­majd­pedig­az­1935–1938­évi­német, valamint­a­magyar­kormányok­által­is­támoga- tott­ szlovák,­ rutén­ autonómiatörekvések kudarcai.­ a­ második­ világháború­ előjátéka- ként­is­felfogható­kelet-közép-európai­változá- sok­ –­ hitler­ befolyásának­ növekedése­ a dunai,­kárpát-medencei­térségben­–­egyszer- re­ kínáltak­ esélyt­ és­ szabtak­ korlátokat Magyarország­ revíziós­ külpolitikájának.­ a müncheni­szerződés­a­történeti­Magyarország helyreállítása­helyett­az­etnikai­revíziós­alter- natívát­ erősítette­ meg:­ „a­ globális,­ integrális revízió­alternatívájának­a­folyamatos­háttérbe szorulása­németország­közép-európai­pozíció- jának­ megerősödésével­ párhuzamosan­ tör- tént,­ mégpedig­ elsősorban­ azért,­ mert hitlerék­számára­a­katonai­és­gazdasági­érte- lemben­egyaránt­gyenge­Magyarország­maxi- mális­revíziós­céljainak­támogatása­valójában szóba­sem­jöhetett.”­(217.­p.)

a­következő­fejezetekben­a­szerző­a­cseh- szlovákia­néven­megalakult­rövid­életű­máso- dik­köztársaság­működésével­foglalkozik,­s­a

térségben­végbement­változásokra­hívja­fel­a figyelmet.­a­cseh-Morva­protektorátus­területi és­népszámlálási­statisztikái­mellett­a­szlovák néppárt­ autonómiaköveteléseinek­ radikalizá- lódását,­ majd­ az­ autonóm­ szlovák­ kormány megalakulását­és­a­német,­lengyel­és­magyar többségű­ területek­ nélkül­ létrejött­ cseh- szlovákia­ szlovák­ és­ ruszin­ autonómiájának működését­ összegzi.­ ezután­ a­ hitleri­ német­- országnak­ a­ magyar­ revíziós­ politikát­ 1938- ban­ meghatározó­ szempontjait­ és­ döntéseit elemzi­ a­ szerző.­ emellett­ felhívja­ a­ figyelmet azokra­ a­ változásokra­ (kilépés­ a­ népszövet­- ségből,­ csatlakozás­ az­ antikomintern­ pak­- tumhoz),­ melyek­ Magyarországot­ minden ellentétes­ szándék­ ellenére­ fokozatosan­ a második­világháborúba­sodorták.

Bár­a­csehszlovákiai­magyarság­történeté- ben­ a­ második­ világháború­ utáni­ homogén csehszlovák­ nemzetállam­ megteremtését célzó­kényszermigrációk,­kényszerasszimiláci- ók­–­a­30­ezer­anyaországi­magyar­elűzése,­a lakosságcsere,­a­csehországi­deportálások­és a­reszlovakizáció­–­témaköre­egy­új­időszakot jelöl,­a­jogfosztottság­évei­a­pártállami­korszak kezdetéig­a­harmadik­részben­kaptak­helyet.­a német­és­magyar­kisebbség­teljes­felszámolá- sát­célzó,­„tiszta­szláv”­csehszlovák­nemzetál- lam­ terveit,­ majd­ annak­ gyakorlatát­ elemző fejezetekben­ a­ szerző­ előbb­ a­ londoni­ és­ a moszkvai­csehszlovák­emigráció­nemzetpoliti- kai­ törekvéseit­ vizsgálja.­ ezek­ fontos­ részét alkotta­a­német­és­a­magyar­kisebbség­felszá- molásának­kül-­és­belpolitikai,­illetve­katonai előkészítése.­ a­ szerző­ karel­ kaplan­ szavait idézve­felhívja­a­figyelmet­a­magyar­kisebbség eltüntetését­ célzó­ politika­ eredménytelensé- gének­okaira,­s­egyúttal­a­deportálások­szere- pére­a­csehszlovák–magyar­kapcsolatok­meg- romlásában.­(243.­p.)

a­csehszlovákiai­magyar­kérdés­nemzetkö- zi­politikai­vonatkozásaiból­az­is­kiderült,­hogy a­magyarság­felszámolása­a­magyar­diplomá- cia­ részsikerei­ és­ a­ nyugati­ kormányoknak­ a magyarok­ egyoldalú­ kitelepítését­ elutasító magatartása­nyomán­bukott­meg.­ezzel­együtt szarka­ László­ azt­ hangsúlyozza,­ hogy­ bár­ a magyar­kisebbség­teljes­felszámolása­sikerte- lennek­bizonyult,­a­jogfosztottság­időszakának eseményei­ –­ a­ deportálások,­ lakosságcsere,

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

valamint­a­reszlovakizáció­–­rendkívül­súlyos törést­ okoztak­ a­ csehszlovákiai­ magyarság kollektív­identitásában,­ami­napjainkig­érezte- ti­traumatikus­hatását­a­kisebbségi­magyarok emlékezetben­ s­ a­ többségi­ nemzetekkel szembeni­magatartásban.­(243.­p.)

a­könyv­negyedik,­egyben­utolsó­része­jó­- részt­ a­ pártállami­ évek­ kommunista­ (inter)­- nacionalista­ nemzetiségi­ politikai­ viszonyait vizsgálja.­az­első­rész­a­„szláv­nemzetállam”

kialakításának­törekvéseit,­valamint­a­februári fordulat­után­létrejött­kommunista­pártállam- hoz­vezető­utat­elemzi.­ezen­belül­meghatáro- zónak­ a­ szudétanémetek,­ illetve­ a­ kárpáti németek­kiűzését,­valamint­a­potsdami­hatá- rozat­ alapján­ befejezett­ kitelepítését­ tartja, amely­a­homogén­szláv­nemzetállam­kialakí- tásának­meghatározóan­fontos­része­volt.­arra is­rávilágít,­hogy­a­kommunisták­által­irányított pártállami­nemzetiségi­politika­gyökeres­válto- zást­ hozott­ a­ Janus-arcú,­ masaryki­ köztársa- ság,­ az­ „emberarcú­ nacionalizmus”­ politikai viszonyaihoz­ képest.­ Miközben­ kitér­ edvard Beneš­ felelősségére­ az­ 1945–1948­ közötti etnikai­ tisztogatások­ kapcsán,­ az­ 1948-as kommunista­hatalomátvételről­szólva­kiemeli, hogy­ 1938-hoz­ hasonlóan­ ekkor­ „is­ elsősor- ban­a­külső­nagyhatalmi­tényezők­[…]­határoz- ták­meg­csehszlovákia­sorsát”.­(271.­p.)

a­szerző­a­pártállami­időszak­nemzetiségi politikája­ kapcsán­ hangsúlyozza,­ hogy­ az­ a

„proletár­internacionalizmus”,­az­„osztály­nél- küli­ társadalom”­ eszményét­ próbálta­ össze- kapcsolni­a­„valódi­nemzetköziséggel”,­amely a­ gyakorlatban­ azonban­ egyre­ inkább­ a kisebbségi­ kérdés­ negligálását,­ nem­ pedig­ a problémák­megoldását­jelentette.­ezt­igazolja az­is,­hogy­az­1949.­május­9-i­alkotmány­kizá- rólag­a­cseh–szlovák­viszony­kérdésében­tért ki­a­nemzeti­kérdésekre.

a­ könyvnek­ ez­ a­ befejező­ része­ is­ jelzi, hogy­a­csehszlovákiában­politikai­értelemben egészen­1963-ig­tartó­„ötvenes­éveket”­köve- tően­a­magyar­kisebbségpolitika­szempontjá- ból­ lassú­ felívelés­ vette­ kezdetét.­ az­ 1963–

65.­években­elkezdődött­nemzetiségi­viták,­a csemadok­ reformtervezetei­ a­ prágai­ tavasz időszakában­érték­el­csúcspontjukat.­az­ötve- nes­évek­központilag­levezényelt­nemzetiség- politikai­fordulata­az­oktatásügy­és­a­kulturális

szféra­újraszerveződését­eredményezte,­meg- teremtve­ezzel­a­közösségépítés­elementáris feltételeit.­ ennek­ volt­ része­ az­ Új­ szó,­ a csemadok,­ majd­ az­ Irodalmi­ szemle,­ a magyar­ könyvkiadó­ létrehozása.­ a­ prágai tavasszal­foglalkozó­rész­a­rövid­időszak­nem- zetiségpolitikai­reformkísérletét­mutatja­be.­a csemadok­1968.­évi­kB-üléseinek­állásfogla- lásait­ pozitívan­ összegzi,­ s­ azokról­ kiemeli, hogy­ „képesek­ voltak­ olyan­ nemzetiségpoliti- kai­ kezdeményezést­ elindítani­ s­ olyan­ kohe- rens­jogi­elképzelést­törvényjavaslat­formájá- ba­önteni,­amelynek­számos­elemét­évtizedek múltával­is­érdemes­tanulmányozni”. (294.­p.) a­több­mint­negyven­éven­át­fennálló­párt- állami­rendszer­nemzetiségi­politikájának­csőd- jét­a­következő­alfejezetben­tárgyalt­csehszlo­- vákiai­ Magyar­ kisebbség­ Jogvédő­ Bizott­- ságának­ a­ létrejötte­ is­ bizonyította.­ a­ duray Miklós­irányításával­az­egész­régió­első­függet- len­ kisebbségi­ politikai­ szervezeteként­ tevé- kenykedő­mozgalom­a­kisebbségi­magyar­iden- titás­megerősödésében­is­fontos­szerepet­ját- szott,­minthogy­egyrészt­a­pártállami­rendszer- rel­ szembenálló­ „demokratikus­ alternatívát”

jelentett,­másrészt­pedig­a­kisebbségi­jogvéde- lem­számára­teremtett­szervezett­kereteket.⁵

a­könyv­utolsó­alfejezete­a­csehszlovákiai rendszerváltás­időszakáról­és­a­többpártrend- szer­ kialakulásáról­ ad­ rövid­ összefoglalót.­ a szerző­ kiemeli,­ hogy­ ebben­ a­ „forradalmi átalakulásban”­ a­ magyar­ kisebbség­ aktívan kivette­ a­ részét. ez­ együtt­ járt­ a­ magyarság újonnan­ létrejött­ kisebbségi­ „többpártrend- szerének”­ –­ az­ FMk,­ az­ MkdM,­ valamint­ az együttélés­politikai­Mozgalom­–­a­kialakításá- val,­ ami­ a­ megosztottság­ hátrányai­ mellett

5 a­szerző­a­következőket­jegyzi­meg­a­szervező- dés­kisebbségpolitikai­jelentőségéről:­„a­jogvé- dő­ mozgalom­ a­ szlovákiai­ magyar­ társadalom önszerveződése,­a­közösségi­identitás­megerő- södése­szempontjából­is­fontos­szerepet­töltött be­részben­azzal,­hogy­a­pártállami­kizárólagos- sággal­szemben­jelezte­a­demokratikus­alterna- tíva­ lehetőségét,­ részben­ pedig­ azzal,­ hogy­ a kisebbségi­ jogvédelem­ mobilizálta­ a­ nyelvi, oktatási­jogokat­értéknek­tekintő­értelmiségie- ket,­szülőket,­fiatalokat.”­297.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

három­ reálisan­ létező­ politikai­ irányzatot­ is jelölt.­ az­ autonómiaelképzelések­ kapcsán­ a szerző­ jelzi,­ hogy­ bár­ azok­ kezdettől­ fogva jelen­voltak­a­kisebbségi­magyar­politikában, mégsem­tisztáztak­alapvető­kérdéseket.⁶

a­könyv­összegző­részében­jelzi­az­európai unió­ által­ felkínált­ lehetőségeket­ a­ kelet- közép-európai­ országokban,­ amelyek­ nagy- mértékben­segítettek­a­mečiari­korszak­radi- kális­nemzetállami­nacionalizmusának­vissza- szorításában.­ ezzel­ párhuzamosan­ hangsú- lyozza­a­nemzetállami­önzés­és­megosztottság ciklikus­felerősödését,­ami­az­1989­óta­eltelt negyedszázad­ nemzetiségpolitikájának­ in­- kább­negatív­értékelését­jelzi:­„a­nemzeti­és etnikai­kisebbségek­számára­mindez­kevés­jót jelent,­hiszen­sem­a­regionalizálódás,­sem­a határokon­ átívelő,­ transznacionális­ folyama- tok­nem­igazán­indultak­be­1989­óta.”­(316.

p.)­ a­ könyv­ történelmi­ tanulságként­ említi­ a cseh–szlovák­nemzetállam­többszöri­bukását, ami­a­szerző­szerint­a „nemzetállami­kizáróla- gosság”­politikájának­zsákutcás,­kudarcos­jel- legét­bizonyítja.­(317.p.)

összefoglalva,­az­analitikus­és­adatgazdag munka­külön­érdeme,­hogy­olyan­alternatívá- kat­ is­ megvizsgál,­ melyek­ hozzásegítenek­ az események­ összefüggéseinek­ megértéséhez, s­ árnyalttá­ teszik­ a­ történelmi­ folyamatokról kialakult­képeket.­a­fontosabb­fejezetek­histo- riográfiai­áttekintései­pedig­módot­adnak­arra, hogy­az­olvasó­maga­is­elmerüljön­a­kisebb- ségpolitika­ szakirodalmában.­ persze­ azt­ is látni­kell,­hogy­az­egyes­periódusokat­összeg- ző­ fejezetek­ terjedelmesebbek,­ míg­ mások aránytalanul­kevés­figyelmet­és­csekély­hang-

súlyt­ kapnak­ a­ munkában.­ ez­ nyilván­ nem teszi­ könnyebbé­ az­ általában­ egy-két­ döntő mozzanat­ iránt­ érdeklődő­ olvasó­ dolgát.­ a könyv­elméleti­kereteivel­és­az­előzményekkel foglalkozó­ rész­ például­ szokatlanul­ hosszúra nyúlik,­ami­alighanem­a­szerző­mostani­kuta- tási­ érdeklődésére­ vezethető­ vissza.­ néhány esetben­ismétlődő­gondolatok­és­információk is­előfordulnak,­amit­érdemes­lett­volna­kikü- szöbölni.

A Multietnikus nemzetállamc.­könyv­nem- csak­az­interetnikus­viszonyok­újraértelmezé- sének­ fontosságára­ hívja­ fel­ a­ figyelmet, hanem­ példát­ nyújt­ a­ kelet-közép-európai nemzetiségi­viszonyok­kiegyensúlyozott­elem- zésére­is.­az­összefoglaló­ugyanis­önreflexív­és kritikus­ elemzést­ ad­ csehszlovákia­ és Magyarország­ történetéről,­ ugyanakkor­ nem feledkezik­meg­a­kisebbségek­saját­felelőssé- géről­sem.­nem­a­kisebbségeket­sokszor­sújtó sérelmekre­ koncentrál,­ hanem­ a­ történelem többtényezős­folyamatát­helyezi­középpontba.

a­ recenzes­ véleménye­ szerint­ a­ 21.­ század eleji­ kelet-közép-európai­ történetírásban­ nél- külözhetetlenek­ a­ nemzeti­ narratívát­ felülíró összehasonlító,­ összefoglaló­ munkák,­ ame- lyek­transznacionális­megközelítésben­vizsgál- ják­a­20.­századi­nemzetállamok­kialakulását, eredményeit,­ működési­ zavarait­ és­ konfliktu- sait.­az­európai­integrációs­folyamatok­mosta- ni­ „döcögős”­ szakaszában­ pedig­ különösen tanulságos­lehet,­hogy­az­unió­nyugat–keleti szociális­és­bérlejtőin­migráló­milliók­révén­a már-már­ homogénnek­ tartott­ nemzetállamok egy-két­ évtized­ alatt­ ismét­ multietnikus­ szer- kezetűvé­válnak.­ezért­ez­a­munka­nem­csak a­szakmai­körben­lehet­„kötelező­olvasmány”, hanem­a­téma­iránt­érdeklődő­vagy­éppen­az érintett­kisebbségi­és­többségi­„laikusok”­szá- mára­is­újszerű­szempontokat­nyújthat.

Bajcsi Ildikó Jozef­ Tancer:­ rozviazané­ jazyky­ –­ ako­ sme hovorili­v­starej­Bratislave.­Bratislava,­slovart, 2016,­304­p.

Milyen­ nyelveket­ használtak­ a­ pozsonyiak­ a szűkebb­vagy­a­tágabb­családi­környezetben?

6 ugyanakkor­ arra­ is­ kitér,­ hogy­ „a­ szlovákiai kisebbségeknek­az­1989.­évi­hatalom-­és­rend- szerváltás­óta­máig­tisztázatlan­és­szabályozat- lan­a­jogi­státusa.­a­magyar­és­a­többi­kisebb- ség­közötti­számbeli,­településszerkezeti,­identi- táspolitikai,­nyelvi­stb.­különbözőségek,­a­törté- neti­előzmények­homályos­emléke,­az­előítéle- tek­továbbélése­következtében­a­többségi­poli- tikai­ pártok­ láthatóan­ az­ etnikai­ alapozású önkormányzatiság­semmilyen­elemét­sem­tud- ták­és­ne­mis­akarták­az­etnopolitikai­szabályo- zás­alapelveként­elfogadni”.­315.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja