FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

könyVEk

Liszka­ József­ (szerk.):­ acta­ ethnologica danubiana­ 17.­ az­ etnológiai­ központ évkönyve­ 2015.­ komárom–somorja,­ fórum kisebbségkutató­Intézet,­2015,­336­p.

szerencsére­ röviden­ (?)­ is­ dicsérhetek.^* szí­- vesen­tenném­hosszabban­–­megérdemelnék.

vannak­ még­ csodák!­ vagy­ talán­ nem­ is csodák,­csak­tisztesség,­intelligencia,­szorga- lom­ és­ felbecsülhetetlen­ mértékű­ munka.­ a komáromi­etnológiai­központ­évkönyve­1999 óta­minden­évben­szabályszerűen­megjelent, legutóbb­ a­ tavalyi,­ 17.­ kötet.­ (Más­ intézmé- nyekre­ellenpéldaként­vonatkozó­epés­össze- vető­ észrevételeimet­ itt­ nem­ adom­ elő.) Mindez,­ az­ eddig­ 4000­ nyomtatott­ lapon, szép,­ kötött­ kötetekben,­ a­ kárpát-medencei (tág­értelemben­vett)­néprajz­csodálnivaló­tel- jesítménye.­(sosem­lesz­méltóképpen­elismer- ve­–­mondja­egy­öreg­drukker.)­sorolhatnám, mely­ magyar­ és­ szlovák,­ néha­ ugyanonnan pénzügyileg­igazán­jól­stafírozott­intézmények pironkodhatnának­–­miért­nem­ők­dolgoznak ennyit­ és­ ilyen­ eredményesen­ (megszakítás nélkül­ és­ ilyen­ igazán­ európai­ tudományos színvonalon)!?­ Minthogy­ Juhász­ Ilona­ és Liszka­József­nemcsak­tanítványaink,­hanem barátaink­ –­ egyet-mást­ tudok­ kiadványaik pénzszerzési­trouvaille-airól­és­szörnyű­kudar- cairól­egyaránt.­ami­tízszer­(?)­annyi­időt­vett igénybe,­ mint­ az­ ezt­ megelőző­ a­ kutatás­ és tanulmányírás.­ hála­ verebélyi­ kincsőnek, tapasztalatból­tudom,­két­ember­sokszorosan felér­egy-egy­kutatóintézménnyel­–­mind­szín- vonalban,­ mind­ teljesítményben:­ egymás között­ ugyanis­ minimumra­ csökkenthetik­ a bürokratikus­ tennivalókat.­ de­ mi­ azért­ nem adunk­ ki­ 17­ (13)­ évkönyvet­ és­ havonként­ új könyveket­–­mint­az­etnológiai­központ­teszi.

ehhez­még­külön­munkadüh­is­kívántatik.

ennek­a­tevékenységnek­csak­egyik­zász- lóshajója­ 1999-től­ kezdve­ az­Acta/Évkönyv.

Ismertük­és­vártuk,­mivel­eddig­minden­évben

megjelent,­ időnként­ két­ évre­ egy­ összevont szám.­ felépítése­ kezdettől­ azonos:­ elmélyült

„Tanulmányokat”,­ rövidebb­ „közleményeket”

egyaránt­ hoz.­ viszonylag­ gazdag­ a­ „könyv­- ismertetés”­ rovat,­ pedig­ minden­ szerkesztő tudja,­ milyen­ nehéz­ ezt­ összehozni.­ a

„krónika”­ olyan­ eseményekről,­ konferenciák- ról­ tudósít,­ amelyeken­ a­ szerkesztők­ és­ a törzstag­ cikkírók­ maguk­ is­ ott­ voltak.

(szerencsére­ sokfelé­ jártak,­ érdekes­ esemé- nyeken­ is.)­ a­ köszöntők­ és­ az­ In­ Memoriam hasonló­ szerkesztési­ elvet­ követnek.­ Gyor­- saságukat­példázza,­hogy­a­mostani­szám­már hozza­ a­ tavaly­ év­ végén­ oly­ hamar­ elhunyt Ilyés­zoltán­nekrológját.­a­könyvismertetések is­aktuálisak,­e­számban­is­már­2015-ös­pub- likációkat­méltatnak.­Természetesen­a­hírek­is frissek.­Mindez­egy­évente­egyszer­megjelenő kiadvány­esetében­még­ritkább­kivétel.

az­évkönyv­kezdettől­fogva­ugyanazt­a­cél- kitűzést­követi:­korszerű­néprajzi­tanulmányo- kat­ hoz.­ egészen­ hagyományos­ és­ teljesen újszerű­témákat­egyaránt.­„Tradíció­és­moder- nitás”­együtt­–­ahogy­Liszka­maga­megfogal- mazta.­ a­ „danubiana”­ megnevezés­ is­ találó.

Mivel­komárom­e­világ­közepe,­egyaránt­felfe- lé­ freiburgig,­ lefelé­ pedig­ Belgrádig­ terjed­ a szerkesztés­ figyelme.­ Talán­ még­ tovább,­ a duna-deltáig­vagy­a­szófiai­kollégánk,­dzseni Madzsarov­műveiig­is­elérhetne.­Magától­érte- tődő,­ hogy­ bármilyen­ témájú­ szlovákiai magyar­ néprajzi­ dolgozatot­ publikálnak­ –­ ha megfelelő­ színvonalú.­ nem­ csak­ egyszeri dekórumként,­ hanem­ ismétlődően­ közölnek szlovák­ és­ német­ (szlovák­ és­ német­ nyelvű) dolgozatokat­is.­a­tíztagú­szerkesztőbizottság is­ ilyen:­ öt­ országra­ terjed­ ki.­ a­ komáromi etnológiai­ központ­ maga­ is­ sorozatosan­ tart ilyen­értelemben­nemzetközi­konferenciákat­–

és­ezek­anyagát­is­rendszeresen­publikálják.

Minden­tanulmányhoz­két­másik­nyelven­(szlo- vák,­német,­magyar)­gondosan­szerkesztett­és megfelelő­méretű­összefoglalás­készül­–­ami nélkülözhetetlen­ az­ évkönyv­ kultúraközvetítő szerepéhez.­a­tanulmányok­teljes­tudományos apparátussal,­ irodalomjegyzékkel­ és­ szükség esetén­ gazdag­ képanyaggal­ jelennek­ meg.

alapos,­ teljes­ adatközlésre­ törekednek­ –­ ám nem­riadnak­vissza­általános,­akár­elvi­kérdé- sektől­sem.­a­legutóbbi­(17.!)­kötet­is­tanúsítja

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

*­ elhangzott­ a­ budapesti­ szlovák­ Intézetben,­ a komáromi­­etnológiai­központ­legújabb­publikációi című­rendezvényen­2016.­március­10-én.

ezt.­Témaköre­igen­változatos,­a­demográfiától egy­1794-beli­végi­„fertelmes­életmódra­hajló”

nőszemély­ vizsgálatáig­ terjed.­ a­ szerkesztők érdeklődésének­megfelelően­a­szakrális­kisem- lékek,­vallási­néprajz,­általában­az­emlékkultú- ra­és­a­ma­terjedő­szokások­szinte­mindegyik számban­előkelő­helyet­foglalnak­el.

Még­ sokáig­ dicsérhetném­ az­ egész­ év­- könyvsorozatot,­meg­a­mostani­kötetet.­Biztos kézzel­irányított,­a­maga­szerepét­és­hatáskö- rét­pontosan­felismerő­vállalkozás:­Budapest és­Bratislava­között­a­félúton.­Minden­lapján látszik­a­gondos­szerkesztés:­a­szerzők­kivá- lasztásától­a­nyelvi­lektorálásig.­azon­ritka­köz- lemény,­amelyet­minél­többet­forgatunk,­annál inkább­észrevesszük­még­„rejtett”­értékeit­is.

Mint­például­a­borítón­következetesen­közölt

„danubiana­ vedutákat”,­ még­ Thebenről­ is.

nem­ lehetne­ ezeket­ képeslap-sorozatként árulni?

Már­ az­ első­ kötettől­ kezdve­ jó­ volt­ az évkönyv.­azóta­csak­következetesebb­és­jobb lett.­értékesebb­is:­8,90­helyett­már­14­€­­az ára.­(Úgy­4500­forint.)

egy­etikai­(nem­etnikai!)­természetű­meg- jegyzéssel­zárom,­noha­néprajzi­kiadványaink recenzálásakor­ez­ritkaság.­az­évkönyv­„hűsé- ges”­kiadvány,­hűségesen­szerkesztik.­a­szer- zők­mintegy­barátaivá­válnak­egymásnak,­ott- hon­érzik­magukat.­This above all… Maradjon is­önmagához­hűséges­az­évkönyv!

Voigt Vilmos L.­Juhász­Ilona:­Örök­mementó.­a­holokauszt emlékjelei­dél-szlovákiában.­dunaszerdahely, vámbéry­Polgári­Társulás,­2015,­200­p.

Juhász­ Ilona­ legújabb,­ illetve­ egyik­ legújabb kötetének­a­címe­–­Örök mementó. A holoka- uszt emlékjelei dél Szlovákiában–­ pontosan megjelöli,­hogy­miről­is­szól­könyv.­a­mementó, emlékeztető­és­emlékjel­terminusok­ismétlése mintegy­kiemeli,­hogy­a­könyv­abba­az­emléke- zetirodalomba­ tartozik,­ amelynek­ sokféle eredményével­ találkozhatunk­ napjainkban.

ahhoz­ hogy­ a­ szerző­ vállalkozásának­ valódi jelentőségét­ és­ távlatait­ láthassuk,­ néhány

rövid­szóban­szeretném­az­emlékezet-,­emlé- kezéskutatás­néhány­irányzatát­megemlíteni.

a­ társadalmi­ emlékezet­ fogalom­ kortárs értelmezését­ általában­ Maurice­ halbwachs francia­ szociológus­ 1925-ben­ megjelent­Les cadres sociaux de la mémoire (magyarul: Az emlékezet társadalmi keretei, 1971) című kötetétől­szokták­számítani.­halbwachs­törté- nész­ kollégája,­ a­ híres­Annalescsoport­ első generációjának­tagja,­Bloch­ugyancsak­1925- ben­majd­1939-ben­adta­közre­a­feudális­tár- sadalomról­szóló­munkáit­(Les société féoda- les,­2.­vol.­Paris)­amelyekben­a­kollektív­emlé- kezet­fogalmát­kutatási­eszközként­használta.

ebből­ a­ korszakból­ még­ feltétlenül­ említésre méltó­ aby­ Warburg­ művészettörténész­ és művészetelmélet-író,­aki­a­történelem,­a­képi megformálások­és­az­emlékezet­kölcsönhatá- sának­finom­elemzésével­az­említett­területen is­új­utakat­nyitott­meg.­(Die Erneuerung der heidnischen Antike. Berlin,­1932)

a­közös­emlékezet­társadalmi­gyakorlato- kat,­a­köztudatba­beleivódott,­a­történelemről, a­ társadalmi­ viszonyokról­ szóló­ képzeteket, kulturális­ intézményeket­ és­ ezek­ működési viszonyait­ és­ rendszereit­ foglalja­ magában.

ebbe­a­fogalomkörbe­tartozik­mindaz,­amit­a néprajz­ szokásvilágnak­ vagy­ hagyománynak nevez.­Több­tudományág­is­részt­vesz­a­társa- dalmi­ emlékezet­ kutatásában:­ pl.­ történettu- domány,­ pszichológia,­ művészettörténet,­ iro- dalomtudomány,­ szociológia,­ politikatudo- mány,­antropológia,­tudásszociológia.­nagyon érdekes,­hogy­a­néprajz­és­annak­minden­ága, amelyek­par­excellence­az­emlékezettel­foglal- koznak,­ későn­ kapcsolódott­ e­ kutatásirány- hoz.­ az­ emlékezetkutatásnak­ lényegében nincs­saját­módszertana,­ma­is­interdiszcipli- náris.­Térben­is­és­időben­is­kiterjed­a­történe- ti­társadalmi­rendszerek­vagy­az­írásbeliséget nélkülöző­ népek­ emlékezettechnikáira.­ Itt csak­ edward­ evan­ evans-Pritchard­ munkáira utalnék,­aki­törzsi­társadalmakban­az­emléke- zet­megőrzésének­éppen­a­társadalmi­megha- tározottságát,­ ebből­ a­ szempontból­ betöltött funkcionális­ szerepét­ elemezték.­ (Pl.­Nuer Religion.oxford,­1961.)

e.­ schils­ a­ szokásokról­ szóló­ könyvében, amelynek­egy­részlete­magyarul­is­megjelent, a­szokás-­hagyományemlékezet­viszonyáról,­e

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

viszony­ képlékenységéről­ és­ a­ szimbolikus vonások­társadalmi­összetartó­és­csoportkép- ző­ erejéről­ értekezik.­ (Tradition. chicago, 1981)

a­20.­század­második­felében,­amikor­egy- felől­ a­ modernitás­ kutatói­ hangoztatni­ kezd- ték,­ hogy­ az­ új­ kor­ „múlt­ nélküli”,­ a­ másik oldalról­ viszont­ megélénkült­ az­ érdeklődés, ami­ nemcsak­ azt­ a­ problémát­ sematizálta, hogy­a­jelen­mennyire­határozza­meg­a­múltat, hanem­azt­is,­hogy­a­jelen­lassan­a­természe- tes­és­irányított­felejtés­következtében­elveszí- ti­minden­kapcsolatát­a­múlttal.­a­korábbinál jóval­ hangsúlyosabban­ kezdték­ vizsgálni­ a második­ világháborúnak­ nemcsak­ a­ tényeit, hanem­a­körülményeit­is,­annak­előzményeit és­következményeit,­valamint­a­rájuk­vonatko- zó­értelmezési­és­átértelmezési­kereteket­is, kiemelten­ koncentrálva­ a­ holokausztra.

Tudatosult,­hogy­a­túlélő­nemzedék­eltűnésé- vel­az­emlékezet­forrásai­elapadnak:­ami­sür- getően­hatott­a­kutatásra.­Megemlítem­azt­a súlyos­történészi­dilemmát,­ami­a­hatalom,­a történelem­ és­ az­ emlékezet­ viszonyának­ a kutatása­számára­adódott,­különös­tekintettel az­ említett­ tényezők­ közötti­ eltérésekre,­ a különböző­ emlékezetek­ töredzettségére­ és egymással­ való­ diszharmóniájára.­ feltétlenül meg­kell­említeni­eric­hobsbawm­munkássá- gát,­ akinek­ viszonylag­ sok­ írása­ olvasható magyarul.­kivéve­azt­a­művet,­amely­a­nem- zetközi­szakirodalomban­éppen­a­hagyomány- emlékezet­kérdést­illetően­sarokkőnek­számít:

The invention of Tradition.cambridge.­1983.

hobsbawm­és­ranger­élesen­megkülönbözteti a­szokást­a­hagyománytól.­a­szokás­az­a­prob- lémamentes­ folytonosságérzet,­ mely­ hagyo- mányos­ társadalmak­ lassú­ változásait­ kíséri.

ezzel­szemben­a­hagyomány­változatlanságra törekszik,­és­kifejezetten­ideológiák­terméke.

Míg­a­szokás­habsbawm­írásaiban­az­a­min- dennapi­ szokásvilág,­ amelybe­ beleszületünk, a­hagyomány­ennél­tágabban,­mereven­és­tár- sadalmi­szinten­rögzült­cselekvési,­kommuni- kációs­és­szimbolikus­rendszer.­az­így­értelme- zett­hagyományokat­ő­éppen­a­politikai­hata- lom­merev­konstrukciójának­tartja.

a­szokások­lineáris­átadás-átvétel­folyama így­ szembekerül­ a­ mából­ kiinduló,­ a­ múltra vonatkozó­ képek,­ emlékképek­ konstruáltsá-

gával.­ennek­az­irányultságnak­a­mesterműve a­ Pierre­ nora­ szerkesztésében­Les lieux de mémoires címen,­ hét­ kötetben­ Párizsban 1984–1992­között­közreadott­összefoglalás.

ennek­ a­ sorozatnak­ a­ keretében­ a­ kortárs kutatók­ a­ számba­ vették­ a­ francia­ kulturális emlékezet­„helyeit”,­az­épített,­illetve­materiá- lis­megvalósulási­formáktól­az­olyan­szellemi, kulturális­örökségig,­mint­a­mesék,­vagy­a­köz- gondolkodás­toposzai.

Történészek,­ szociológusok,­ társadalom- kutatók­ egy­ része­ a­ társadalmi­ gyakorlatok szerveződése­ felé­ fordult­ számos­ országban.

ez­az­ún.­kritikai­szemlélet­azt­eredményezte, hogy­ a­ kutatók­ a­ különféle­ időszakokat­ mint elemezhető­ értelmezési­ kereteket­ fogják­ fel, megvizsgálják­a­véleményalkotások­kontextu- sait­ is,­ nemcsak­ a­ megállapításokat.

kérdésessé­válhat­az­is,­hogy­az­adott­tudo- mányszak­ –­ diskurzus­ –­ mennyiben­ járult hozzá­ a­ hatalom­ legitimációjának­ igazolásá- hoz,­népszerűsített­elgondolásai­mennyire­rög- zültek­a­köztudatban­és­hogyan­befolyásolják azok­magát­a­társadalmi­emlékezetet.

a­néprajzos­számára­természetes­kiinduló- pont,­ hogy­ az­ egyéni­ tudatok­ társadalmi együttműködésének­az­eredménye­az­a­társa- dalmi­emlékezet,­melynek­a­működését­a­tár- sadalmi­megállapodások­nem­csupán­befolyá- solják,­de­strukturálják­is:­az­emberek­kisebb- nagyobb­ közösségekben,­ társadalmi­ keretek között­tesznek­szert­az­emlékeikre,­és­önkén- telenül­is­igazodnak­bizonyos­szabályokhoz­és elvárásokhoz.­ Már­ halbwachs­ megkülönböz- tette­az­emlékezet­főbb­típusait,­és­az­önélet- rajzi emlékezet­mellett­meghatározta­a­törté- nelmi­emlékezet,­történelem és kollektívemlé- kezet­fogalmakat­is.

az­önéletrajzi­emlékezet­a­saját­átélt­élmé- nyek­emlékezete,­míg­a­történelmi­emlékezet az,­mely­történelmi­leírásokon­keresztül­jut­el hozzánk.­a­történelem­az­a­múlt,­melyhez­nem fűz­„szerves”­kapcsolat­–­az­a­múlt,­mely­már nem­képezi­életünk­fontos­részét­–,­míg­a­kol- lektív­emlékezet­az­az­aktív­múlt,­mely­alakítja identitásunkat.­az­emlékezet,­miután­a­jelen- ben­ élő­ már­ elveszíti­ kapcsolatát­ múlttal,­ át kell­adja­a­helyét­a­történelemnek.­a­történel- mi­emlékezet­lehet­szerves­és­szervetlen:­azt is­megünnepelhetjük,­amit­nem­tapasztaltunk

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

meg,­így­tartva­életben­a­múlt­egy­adott­szele- tét­ önmagunk­ számára;­ a­ másik­ esetben­ az emlékezet­ csak­ a­ történelmi­ leírásokban, esetleg­a­tankönyvekben­él.

közbevetőleg­ jegyezhetjük­ meg­ az­ évtize- dekkel­ezelőtt­pár­évig­nálunk­is­divatba­jött,­a paraszti­ önéletírásokra­ vonatkozó­ vizsgálato- kat.­sajnálatos­módón­a­látókörön­kívül­maradt az­akkor­már­virágzó­emlékezetkutatás.

Természetesen­ másokat­ is­ foglalkoztatott az­emlékezés,­emlékezet­típusainak­a­megálla- pítása,­a­nálunk­már-már­agyonidézett­egyipto- lógus,­ Jan­ assmann­ is­ négy­ emlékezettípust határoz­ meg:­ 1.­ tárgyi­ emlékezet,­ az­ anyag emlékezete,­tárgyak;­2.­mimetikus­emlékezet,­a gyakorlati­ tudás­ átadása;­ 3­ kommunikatív emlékezet:­ a­ nyelv;­ 4.­ kulturális­ emlékezet.

sokkal­ kevésbé­ ismerik­ nálunk­ alleida assmann­ munkáit,­ aki­ nemcsak­ egyiptomi, hanem­újabb­történelmi­és­kulturális­közegben foglalkozik­a­történelem­és­a­róla­alkotott­emlé- kezet­ különböző­ kommunikációs­ csatornákon történő­ modellálásával. (Der lange Schatten der Vergangenheit. Erinnerungs kultur und Geschichtspolitik.München,­2006.)

az­ emlékezet­ és­ emlékezés­ technológiái változásával­alakult­ki­az,­hogy­az­emlékezet helyei­és­tárgyi­formái­a­kulturális­emlékezet megtestesítőivé­ váltak,­ amelyek­ létrehozásá- ban­lehet­a­múltról­a­mának­szóló­értelmezé- seket,­azaz­a­társadalmi­beágyazottságot­leol- vasni.­az­emlékezetkutatók­nagy­része­társa- dalmi­tapasztalatait­nem­abban­a­történelmi és­társadalmi­közegben­szerezte­meg,­mint­a közép-kelet-európai,­nevezetesen­a­szlovákiai magyar­kollégáik.­ezeken­a­tájakon­a­minden- napi­tapasztalat­immár­évszázadok­óta­külön- féle­emlékezetek­–­kivált­a­történelmi­emléke- zet­és­a­személyes­emlékezet­–­változó­képle- tei­ egymás­ mellett,­ akár­ egymásnak­ ellent- mondva­léteznek.

L.­ Juhász­ Ilona­ különös­ érzékenységgel rendelkezik­az­emlékezet­és­emlékezés­külön- féle­ megnyilvánulásai­ formái­ iránt.

Tanulmányait­és­köteteit­sorra­nézve­jól­látjuk ennek­az­érdeklődésnek­az­állomásait,­ame- lyek­ a­ személyes­ emlékezéstől­ a­ kulturális emlékképzésig­terjednek.¹

L.­Juhász­Ilona­kutatásainak­a­középpont- jában­–­az­ő­szóhasználatával­élve­–­a­doku-

mentálás áll.­Páratlan­szenvedéllyel­és­kitar- tással­törekedik­a­kiválasztott­tárgy­–­esetünk- ben­a­holokausztra­való­emlékezés­bizonyíté- kainak­ –­ a­ számbavételére,­ írásban­ és­ kép- ben­ való­ megörökítésére.­ Talán­ nem­ járunk messze­az­igazságtól,­ha­e­szenvedély­kialaku- lása­mögött­a­személyes­emlékek­és­a­kisebb- ségi­lét­változó­tapasztalatai­rejlenek.­Mintha az­idő­pusztítása,­a­változó­történeti­emléke- zet­ és­ az­ egyéni­ emlékezés­ töredékessége ellenében­ a­ szerző­ a­ tárgyakat­ és­ tényeket éppen­a­különféle­emlékezettechnikák­rombo- lásával­szemben,­a­dokumentum­hitelessége révén­akarná­megmenteni.­éppen­az­emléke- zés­és­az­igazsága­érdekében.­Mindez­olyan kutatói­ és­ emberi­ etika­ bizonyítéka,­ amely alapvetően­megkülönbözteti­a­szerzőt­azoktól a­teoretikusoktól,­akik­a­mondanivaló­érdeké- ben­talán­akaratlanul­is­csoportosítják­a­meg- figyeléseiket.­ szerzőnk­ a­ divatoknak­ sem engedelmeskedik,­ a­ holokauszt-téma­ pátosz- mentes­ megközelítése­ az­ emberi­ méltóság megőrzését­is­szolgálja.­L.­Juhász­Ilona­ebben a­könyvében­talán­a­nála­már­megszokott­gon- dosságnál­ is­ akkurátusabb­ figyelemmel­ gyűj- tötte­ össze­ a­ holokauszt­ emlékére­ állított emlékjeleket­ szlovákia­ meghatározott­ terüle- tein,­településről­településre­járva­a­legapróbb részletekig­ dokumentálja­ az­ emlékműveket, lényegében­ az­ emlékállítás­ indokát,­ azaz­ a zsidó­lakosság­helyi­történetét­és­azt­az­idő-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

1­ Pl.­L.­Juhász­Ilona:„Fába róva, földbe ütve…” A kopjafák/emlékoszlopok, mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál.

(somorja–­dunaszerdahely,­fórum­kisebb­ség­- kutató­ Intézet–Lilium­ aurum,­ 2005);­ fény­- képek­a­dél-szlovákiai­temetők­síremlékein­és az­ út­ menti­ halál­ helyein. Acta Ethnologica Danubiana 5–6. (Lilium­ aurum,­ 2004); szak­- rális­kisemlékek­mint­a­háború­jelei. neveitek­e márványlapon.­a­háború­jelei.­adalékok­a­világ- háborús­ emlékjelek­ etnológiai­ szempontú értelmezéséhez.­ (somorja,­ fórum­ kisebbség­- kutató­ Intézet,­ 2010);­ vaskatona,­ vaskorona, vasturul.­ a­ nemzeti­ áldozatkészség­ az­ első világháborúban.­Acta Ethnologica Danubiana 12 (komárom–somorja,­ fórum­ kisebbség­- kutató­Intézet,­2010);A harmincnégyes kőnél…

Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén (somorja,­ fórum­ kisebbségkutató­ Intézet, 2010)­stb.

ben­ történő­ változást,­ amely­ a­ személyes indokokból­emelt­sírjelektől­a­kortárs­társadal- mi­ emlékkonstrukcióig­ vezet.­ az­ író­ ridegen bánik­az­olvasóval:­fecsegéssel­nem­lazítja­fel az­adatok,­a­tények,­az­idézett­feliratok,­szöve- gek­ szikár­ és­ kegyetlen­ mondanivalóját.­ az emlékezés­jeleinek­a­formái,­az­elhelyezésük alkalmai,­ helyei­ és­ feltételei,­ az­ ünnepélyes avatásról­készült­fényképek­és­ünnepi­beszé- dek­ szövegei­ úgy­ illeszkednek­ egymáshoz, hogy­a­figyelmes­olvasó­számára­egyértelmű­a mondanivaló.­ a­ személyes­ emlékezet­ körei egyre­ szűkülnek,­ ma­ már­ kevéssé­ érik­ el­ a holokauszt­ korszakát.­ a­ történeti­ emlékezet dokumentumokra­ alapozó­ konstrukció­ kell legyen.­L.­Juhász­Ilona­könyve­ebben­az­érte- lemben­véve­is­MeMenTó.

Verebélyi Kincső zoltán­ kántor­ (ed.):­ autonomies­ in­ europe:

solutions­ and­ challenges.­ Budapest,­ nem­- zetpolitikai­ kutatóintézet­ (research­ Institute for­ hungarians­ abroad),­ L’harmattan­ kiadó, 2014,­232­p.

fontos­publikációt­jelentetett­meg­a­nemzet­- politikai­ kutatóintézet.­ a­ kántor­ zoltán­ szer- kesztésében­ megjelent­ kötet­ a­ nemzeti kisebbségek­autonómiáinak­különféle­európai formáit­ mutatja­ be.­ Méghozzá­ nemcsak­ az autonómia­elméletét,­pontosabban­elméleteit, hanem­ különféle­ gyakorlatát,­ tehát­ az­ egyes európai­ országokban­ működőket.­ Leszögez­- hetjük,­hogy­a­konkrét­példa­egyben­minta­is.

nem­ minden­ részletében,­ hiszen­ mindegyik- nek­ megvannak­ a­ sajátosságai.­ azt­ azonban világosan­ megmutatja,­ hogy­ az­ ilyen­ állam- szervezési­ mód­ nem­ illúzió,­ hanem­ számos országban­ jól­ működő­ valóság.­ a­ posztkom- munista­országokban­különösen­fontos­ennek demonstrálása,­ azok­ többségében­ ugyanis hallgatnak­ róla,­ ha­ tehetik,­ ha­ pedig­ nem, akkor­démonizálják,­amennyire­csak­bírják.

a­ nemzetállamok­ megjelenését­ követően az­a­felfogás­válik­uralkodóvá,­hogy­az­állam nemzetileg­homogén­emberek­szereveződése- ként­működhet­jól.­az­egy­államon­belüli­nem- zeti­sokféleség­veszélyezteti­az­állam­egységét

és­ általa­ az­ uralkodó­ nemzeti­ érdekeket.­ az egyes­nemzetállamok­közt­ugyanis­folyamatos a­vetélkedés,­ami­akár­háborúba­is­torkollhat.

az­a­felfogás,­amelyik­szerint­a­többnyelvű­és kultúrájú­ ország­ (például­ svájc)­ a­ helyes minta,­ sokáig­ kisebbségben­ marad.­ európa nyugati­ felében­ csak­ később­ és­ fokozatosan változik­a­közvélekedés.

a­kötetben­több­tanulmány­elemzi­az­auto- nómia­ elméletét­ és­ modelljeit.­ a­ bevezető tanulmányban­andreas­Gross­az­autonómiát­a demokratizáció­ folyamatának­ fontos­ része- ként­ jellemzi.­ david­ J.­ smith­ bemutatja­ a különféle­ autonómiaformákat­ európában, területieket­és­nem­területieket­egyaránt.­vizi Balázs­azt­a­kérdést­elemzi,­hogy­az­európai integráció­vajon­támogatja-e,­segíti-e­a­kisebb- ségek­autonómiatörekvéseit,­az­önkormányza- tiságot­és­a­hatalom­decentralizálását.

Markku­suksi­a­finnországi­Åland-szigetek státusát­mutatja­be­összehasonlítva­más­ese- tekkel.­Günter­rautz­írása­külön­taglalja­dél- Tirolt,­sabrina­ragone­pedig­katalónia­státu- sát.­ kocsis­ károly­ tanulmánya­ a­ kárpát- medence­ lehetőségeit­ vizsgálja.­ koherc­ Ta­- más­ szerbiával,­ ferenc­ viktória­ és­ Tóth norbert­kárpátaljával,­salat­Levente­erdéllyel foglalkozik.­az­autonómia­kérdéskörének­szlo- vákiai­problémáival­Tokár­Géza­írásában­talál- kozunk.

a­szerkesztő,­kántor­zoltán­több­fontos,­a kérdéssel­ kapcsolatos­ nemzetközi­ dokumen- tumot­is­csatolt­a­kötethez.­Minden­bizonnyal olyan­ szándékkal,­ hogy­ az­ érintett­ államok közvéleménye­előtt­nehezebben­lehessen­kri- minalizálni­ azokat,­ akik­ céljukul­ tűzik­ ki­ az autonómia­elérését.

a­kötet­elsődleges­célja­tehát­a­felvilágosí- tás.­ a­ szerkesztő­ nemcsak­ a­ magyarországi érdeklődőkkel,­hanem­a­nemzetközi­közvéle- ménnyel,­ főként­ pedig­ a­ Magyarországgal szomszédos­országok­nyilvánosságával­kíván- ja­megismertetni­a­nemzeti­kisebbségek­auto- nómiáinak­különféle­európai­formáit,­megmu- tatva,­hogy­ezek­fontos­és­működő­részei­az európai­ államfelfogás­ egyik­ változatának.

azaz,­ha­jól­vannak­kialakítva­és­működtetve, akkor­erősítik­az­államot.­nem­igaz­tehát­az­az állítás,­ hogy­ törvényszerűen­ gyengítik.­ követ­- kezésképpen­az­erre­az­állításra­épülő­propa-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

ganda­hamis,­valamint­a­különféle­pártprogra- mokba­és­ideológiáikba­való­beépítése­is­téve- désen,­ sőt­ esetenként­ tudatos­ manipuláción alapul.­ a­ szerkesztő­ céljai­ közé­ tartozik­ az efféle­ manipuláció­ terének­ szűkítése.­ azt pedig­csak­egy­módon­lehet­elérni:­felvilágosí- tással.­a­kötet­éppen­ezt­célozza.

ám­két­fontos,­egymással­szorosan­össze- függő­kérdést­nem­kezel:­ez­pedig­Magyaror­- szág­szomszédjainak­nemzet-­és­államfelfogá- sa.­ Persze­ ezt­ egyetlen­ kötet­ nem­ is­ teheti.

sokkal­nagyobb­szellemi­és­fizikai­erőfeszítés- re­ volna­ hozzá­ szükség.­ ám­ nélküle­ több­ jól működő­autonómia­bemutatása­csak­korláto- zott­hatással­bírhat­az­egyes­országok­közvé- leményére.­ azokat­ továbbra­ is­ az­ autonómia veszedelmes­voltának­koncepciója­fogja­ural- ni.­ahhoz­pedig­a­nemzetiségi­autonómiának nem­a­jól,­hanem­a­rosszul­működő,­tehát­álla- muk­ egységét­ valóban­ veszélyeztető­ példái szolgáltatják­a­muníciót.

a­kötet­szándékával­összhangban­ezekkel nem­ foglalkozik.­ a­ pozitív­ példákat­ akarja hangsúlyozni.­ám­anélkül,­hogy­megvilágítaná, hogy­ mi­ mindennek­ okán­ váltak­ államokat destabilizáló­faktorrá­egyes­európai­autonómi- ák,­a­bizonytalanság­tovább­él­és­tovább­éltet- hető.­különösen­szlovákiában,­ahol­a­nemzeti történelem­újkori­vonala­éppen­ennek­a­pél- dája.­ szlovákiában­ az­ autonómia­ jelensége saját­történelméből­táplálkozva­a­minden­tör- ténelmi­ helyzettel­ élő­ és­ bármilyen­ hatalmat kiszolgáló,­ majd­ támogatását­ kihasználó elszakadási­ stratégiát­ jelenti.­ a­ többi­ példa távoli,­és­az­ország­saját­helyzetékben­irreális- nak­tekintendő.

a­szlovákiát­potenciálisan­fenyegető­rém- képet­minden­egyes­olyan­esetben­megerősí- tik,­ amikor­ a­ világ­ s­ különösképpen­ európa bármelyik­többnemzetiségű­országában­nem- zeti­konfliktusok­támadnak.­ezekből­pedig­van elég.­az­propagandaágyúk­rendszeresen­meg- szólaló­ dörgésének­ zajában­ pedig­ a­ pozitív példákról­szó­sem­esik.­de­nem­is­eshet.

erről­a­lehetőségről­a­politikai­akarat­és­a kulturális­ korlátok­ által­ fenntartott­ csend honol.­(Itt­a­valós­értelme­a­kötet­szlovák­nyel- ven­ történt­ megjelentetésének.^*)­ azzal­ a mögöttes­riadalommal,­hogy­az­efféle­eszme elterjedése­ olyan­ kérdésben­ tenné­ engedé-

kennyé­a­szlovák­közvéleményt,­majd­általa­a politikát,­amelyikben­az­eddig­megfogalmazott nemzeti­ tapasztalatok­ alapján­ a­ nagyhatal- mak­ döntenek.­ de­ a­ probléma­ még­ ennél­ is mélyebb.­a­huszadik­század­nemzeti­manőve- reinek­alapvető­részét­képezi­az­egyes­nagy- hatalmak­elvárásaihoz­való­igazodás.­ez­pedig mind­a­nemzet,­mind­a­nemzetet­alkotók­ön­- azonosságának­fontos,­esetenként­a­legfonto- sabb­eleme.­aki­változást­kíván,­annak­tehát hozzá­ képest­ kellene­ mást­ mondania,­ még- hozzá­olyat,­ami­alternatívát­kínál.

a­ kántor­ zoltán­ szerkesztésében­ megje- lent­könyv­több­akadályt­próbál­leküzdeni,­és a­lehetőségéhez­képest­meg­is­teszi.­az­egyik a­már­említett­csend­szorgosan­épített­akadá- lya.­ a­ másik­ a­ kérdésben­ művelt­ propagan- disztikus­szakszerűtlenségé.­a­kötet­önmagá- ban­csak­egy­kis­rést­vág­rajtuk,­ám­ez­nagyon fontos,­hiszen­aki­látni­akar,­az­rajta­keresztül megláthatja­a­mostani­állapot­önellentmondá- sait.­aki­érvelni­is­akar,­az­a­kötet­tanulmánya- ira­ és­ dokumentumaira­ támaszkodva­ megte- heti.

aki­ pedig­ nem­ szeretne,­ annak­ sem­ lesz könnyű­ megkerülnie.­ hiszen­ a­ fordítások révén­bárki­hozzáférhet.­főként­ha­a­könyv­az interneten­is­elérhetővé­válik.­az­angol­nyelvű könyv­internetes­adatait­azonnal­megtalálja­az ember,­és­különösebb­nehézség­nélkül­olvas- ható­is.­a­szlovák­nyelvű­fordítása­azonban­a könyv­adatai­mellett­nem­tüntet­fel­internetes hozzáférést.­ az­ angol­ nyelven­ megjelentetett tehát­ az,­ amelyik­ nemcsak­ egy­ szűk­ körhöz juthat­el.

szakmai­ kvalitásai­ kapcsán­ feltétlenül ajánlani­kell­mindenkinek,­akinek­ehhez­a­kér- déshez­köze­van.­Térségünkben­pedig­az­ilye- nek­köre­tág,­nagyon­tág.­Így­vagy­úgy­szinte mindenki­beletartozik.

Öllös László

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

*­Autonómie v Európe. Riešenia a výzvy.­Bratislava, kalligram,­2015,­368­p.

ábrahám­Barna:­Megmaradni­vagy­beolvadni?

a­ szlovákság­ polgárosodása­ a­ 19.­ század második­ felében.­ Pozsony,­ kalligram,­ 2015, 320­p.

ábrahám­Barna­Megmaradni vagy beolvadni?

A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében címet­viselő­könyve­adatok- ban­ gazdag­ szaktudományos­ munka,­ amely 1281­ lábjegyzetet­ tartalmaz,­ 22­ oldalon keresztül­sorolja­a­felhasznált­forrásokat­és­a szakirodalmat,­ amelyek­ együtt­ nagyjából­ fél­- ezer­bibliográfiai­tételt­tesznek­ki.­a­könyvnek csak­a­forrásokat­áttekintő­fejezete­10­oldalt tesz­ki.

ezeket­a­számokat­csak­azért­soroltam­fel, hogy­látszódjon,­egy­ilyen­könyvet­az­itt­rendel- kezésre­álló­keretek­között^*nehéz­lenne­rész- letesen­ tartalmilag­ bemutatni,­ ezért­ inkább megpróbálok­arról­beszélni,­hogy­miért­fontos ez­a­könyv,­és­megpróbálok­kedvet­csinálni­az elolvasásához,­mert­érdemes­rá.

ábrahám­ Barna­ könyve­ a­ dualizmuskori Magyarország­ szlovák­ társadalmáról­ szól, tehát­nem­elsősorban­a­modern­szlovák­nem- zeti­mozgalom­történetét­mutatja­be,­és­nem is­ a­ magyar­ nemzetiségi­ politikát,­ hanem­ a felső-magyarországi,­ illetve­ az­ alföldi­ szlovák lakosság,­a­parasztság,­a­munkások,­a­városi iparosok,­polgárok,­értelmiségiek,­vállalkozók, nemesek­ múltját­ nagyjából­ 1860­ és­ 1914 között.

Úgy­gondolom,­hogy­már­a­témaválasztása önmagában­ rendkívül­ fontossá­ teszi­ a­ köny- vet.­ hiszen­ az­ alighanem­ közismert,­ hogy­ a szlovák–magyar­ közös­ múltban­ rengeteg olyan­pont­van,­amit­általában­neuralgikusnak szoktak­ nevezni,­ és­ amit­ homlokegyenest ellenkezőleg­szokott­értelmezni­a­szlovák­és­a magyar­fél.­ami­az­egyiknek­fekete,­a­másik- nak­fehér.­a­dualizmus­korszaka­is­ilyen.­ami­a magyarnak­ a­ boldog­ békeidők,­ az­ utolsó aranykor,­a­nyugodt­fejlődés­kora,­az­a­szlov- áknak­a­legsötétebb­nemzeti­elnyomás­ideje, amikor­minden­szlovákot­üldöztek­és­megpró- báltak­elmagyarosítani.­és­itt­nem­csak­az­a gond,­ hogy­ ugyanarról­ a­ korszakról­ teljesen

mást­ gondolnak­ a­ magyarok­ és­ a­ szlovákok, hanem­az­is,­sőt,­főleg­az,­hogy­a­közemléke- zet­ leegyszerűsíti,­ sarkítja­ a­ múltat.­ a­ törté- nész­szerepe­ebben­az­esetben­éppen­ellen- kező:­fel­kell­tárnia,­be­kell­mutatnia­és­értel- meznie­ kell­ a­ múltat­ a­ maga­ összetettségé- ben,­sokszínűségében,­a­maga­ezerféle­kon- textusában.­ a­ dualizmuskori­ Magyarország szlovák­ lakossága­ kapcsán­ ábrahám­ Barna könyvében­ elvégzi­ ezt­ a­ nehéz­ feladatot.­ ez ugyanis­nem­pusztán­egy­könyv­a­sok­közül­a dualizmuskori­ szlovák–magyar­ kapcsolatok- ról,­hanem­„a­könyv”,­az­az­összegző­nagymo- nográfia,­ amivel­ már­ régóta­ adós­ volt­ a magyar­ szlovakisztika­ és­ a­ történetírás.

Ilyenformán­ pedig­ méltó­ párja­ és­ folytatása szarka­ László­ húsz­ évvel­ ezelőtti,­Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politi- kacímű­alapművének.

Még­felsorolni­is­nehéz­lenne,­hogy­mi­min- denre­terjed­ki­a­szerző­figyelme,­hogy­mennyi résztémát­ bont­ ki­ precíz­ alapossággal,­ azt viszont­fontosnak­tartom­kiemelni,­hogy­nem csak­a­korabeli­kiadott­források­között­mozog otthonosan,­de­a­legújabb­szlovák­és­magyar szakirodalom­eredményeit­is­sikeresen­beépí- ti,­ erre­ utal­ legalábbis,­ hogy­ több­ tucatnyi 2010­után­kiadott­szakmunkát­is­felhasznált.

fontos­szót­ejteni­még­a­módszertani­ala- pokról­is.­rendkívül­fontosnak­és­előremutató- nak­tartom­ugyanis­azt­a­kiindulópontot,­ame- lyet­ábrahám­Barna,­részben­a­kiváló­szlovák eszmetörténész,­Tibor­Pichler­fontos­meglátá- saira­ hagyatkozva­ kijelölt­ könyve­ elején, miszerint­a­szlovák–magyar­kapcsolatok­politi- katörténete­egy­rendkívül­fontos­téma,­ami­jó, ha­ fel­ van­ dolgozva­ –­ de­ önmagában­ kevés.

ha­ meg­ akarjuk­ érteni,­ hogy­ Magyarország szlovák­anyanyelvű­parasztságából,­a­szlovák iparos-,­ kereskedő-­ és­ vállalkozórétegből hogyan­jött­létre­a­modern,­a­magyaroktól­füg- getlenedni­vágyó­szlovák­nemzet,­akkor­a­tár- sadalom­mélyrétegeinek­fejlődését­kell­feltár- nunk.

és­ meg­ kell­ említeni­ még­ valamit.­ az ábrahám­Barna­kötetéhez­hasonlóan­adatgaz- dag­könyvek­az­olvasmányosság­szempontjá- ból­ gyakran­ nehézkesek,­ túlterheltek.­ a Megmaradni vagy beolvadniazonban­jól­veszi ezt­az­akadályt­is,­nyelvileg­letisztult,­gördülé-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

*­elhangzott­2016.­április­14-én,­a­könyv­budapesti bemutatóján.

keny,­a­számos,­jól­megválasztott­szépirodalmi és­kortárs­forrásokból­származó­idézet­pedig jól­oldja­a­rengeteg­információt.

végezetül­ még­ annyit­ tennék­ hozzá:

nagyon­ sokszor­ beszélünk­ úgy­ a­ szlovák–

magyar­nemzeti­ellentétekről,­hogy­azok­azért élnek­ tovább,­ mert­ nem­ ismerjük­ egymást, nem­ismerjük­pontosan­a­közös­múltunkat.­ez igaz­ ugyan,­ de­ még­ nem­ minden.­ nem­ elég ismerni­ a­ közös­ múltat,­ nem­ elég­ feltárni­ a konfliktusaink­történetét,­de­meg­is­kell­érte- nünk­ azokat.­ ehhez­ nyújt­ nélkülözhetetlen segítséget­ a­ dualizmus­ kapcsán­ ábrahám Barna­új­könyve.

Demmel József Michal­ stehlík:­ slovensko.­ zemĕ­ probuzená, 1918–1938.­ Praha,­ academia­ /edice­ První republika/,­2015,­196­p.

rövid,­ismeretterjesztő­formában­összefoglalt sorozat­ megjelentetését­ kezdte­ meg­ 2015- ben­ a­ cseh­ academia­ kiadó­ az­ első­ cseh­- szlovák­köztársaság­történetéről.­arról­az­első húszéves­ együttélésről,­ amit­ politikatörténeti prizmán­ keresztül­ szemlélve­ talán­ legjellem- zőbben­és­tömören­a­„se­veled,­se­nélküled”

megállapítással­lehetne­összefoglalni.­a­soro- zatot­és­annak­immáron­első­részében­megje- lent­kiadványát,­indítói­és­szerzői­elsősorban nem­a­szakmai,­hanem­a­jelen­cseh­olvasókö- zönségének­címzik.

nyitányul­a­bemutatott­történelmi­korszak elején­közössé­formált­ország­kisebbik­területi részét­ felölelő­ szlovák­ országrésznek­ a­ sok szempontú­ történetét­ foglalta­ össze­ Michal stehlík­történész.­stehlík­történelem­és­szlo- vakisztika­ szakon­ végzett­ a­ prágai­ károly egyetemen,­amely­intézménynek­az­oktatója­is maradt.­szakterülete­a­20.­századi­cseh­törté- nelem­kutatása.

a­könyv­tömör­bevezetése­és­összegzése között­tizenkét­rövidebb­és­egy­hosszabb­feje- zetre­ tagolódik,­ amihez­ kronológiai­ summá- zat,­három­tucat­munka­felsorolásával­a­témá- hoz­használt­irodalom­lajstroma,­illetve­a­kiad- ványban­bemutatott­gazdag­képanyag­forrás- jegyzéke­kapcsolódik.

könyvének­ már­ a­ bevezetőjében­ (egyben első­ fejezetében)­ felhívja­ az­ olvasó­ figyelmét arra­a­kettősségre,­ami­az­egész­korszakon­át az­ ország­ nevében­ is­ megjelölt­ két­ nemzet egymáshoz­és­a­létrehívott­új,­közös­államhoz fűződő­ viszonyát­ jellemezte.­ ugyanis­ amíg­ a csehek­modern­történelmük­kulcsfontosságú momentumaként­tekintettek­és­tekintenek­az 1918.­október­végi­eseményekre,­addig­szlo- vák­ oldalon­ e­ politikai­ és­ egyéb­ szempontú azonosulás­ értékelése­ nem­ feltétlenül­ ilyen felhőtlen­és­egyértelmű.­ugyancsak­értékelési különbözet­jellemzi­a­két­államalkotó­nemzet- nek­ a­ csehszlovák­ nemzeti­ gondolattal­ való teljes­körű­összefonódását­–­hiszen,­amit­az egyik­fél­természetesnek­tekintett,­azt­a­másik már­ korántsem­ vélte­ annyira­ nyilvánvalónak.

számos­ egyéb,­ a­ közös­ csehszlovák­ állam első­húszéves­történetét­befolyásoló­vagy­ter- helő­fontos­kérdésre­is­próbál­választ­keresni a­szerző,­vagy­egyszerűen­csak­rámutat­azok- ra­a­fejlődési­elmozdulásokra,­amelyek­a­húsz esztendő­során­végbementek.

Második­fejezetének­címválasztása,­egye- bek­mellett­–­„horní­uhry?­slovensko?”­–­jelzi azt­ a­ terminológiai­ többletet,­ ami­ a­ történeti Magyarország­ megjelölésével­ kapcsolatban megtalálható­mind­a­cseh,­mind­a­szlovák­(és más­ szláv)­ nyelvben.¹ emellett,­ kivonatosan, felsorolja­azokat­a­sérelmeket,­amelyek­az­e területen­lakó­szlovákságnak­–­politikai,­nem- zeti­öntudati,­kulturális­stb.–­elmaradottságát okozták­ 1918­ előtt.­ Így,­ az­ általánosságban megállapított­és­hangsúlyozott­túlzott­magya- rosítási­ tendencia­ mellett,­ felsorolódik­ az ismert­sérelmi­trilógia:­a­szlovák­iskolák­bezá- rása;­az­1907-es­apponyi-féle­iskolai­törvény;

a­csernovai­sortűz.­ugyanilyen­rövidséggel­ír­a szlovákság­ korabeli­ belső­ –­ 1918­ előtti­ – viszonyairól.­ Bár,­ véleményem­ szerint,­ ez­ túl- zott­ leegyszerűsítése­ a­ korántsem­ egyszínű történelmi­ valóságnak,­ de­ a­ kötet­ terjedelmi korlátai­bizonyára­nem­tették­lehetővé­a­hosz- szabb­fejtegetést.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

1­ Míg­a­szlovák­vagy­cseh­terminológia­különbsé- get­tesz­a­történeti­Magyarország­és­a­trianoni Magyarország­ megjelölésben­ –­ uhorsko­ és Maďarsko­szavával,­addig­a­magyar­terminoló- giában­ugyanilyen­különbségtétel­nincs.

a­ bemutatott­ korszak­ politikatörténetét tömörítő­ harmadik­ és­ negyedik­ fejezetében összefoglalót­ nyújt­ a­ húsz­ év­ válogatott­ ese- ményeiből,­indulva­a­kezdeti­nehézségektől­és megérkezve­az­1939-es­márciusi­befejezésig.

az­első­világháború­kitörése­után­meginduló,­a szlovák­ területek­ valahová­ (cári­ oroszország, cseh–szlovák–lengyel­ együttműködés­ vagy akár­ meglévő­ keretek­ közötti­ újragondolása mellett)­ történő­ integrálódásának­ elméleti­ (a korábbi­ múltból­ sem­ hiányzó)­ felvetéseit­ is érinti.­ Mindeme­ koncepciók­ vagy­ gondolati kísérletezések­mellett­lehetséges­alternatíva- ként­ kezdetektől­ fogva­ szervesen­ ott­ élt­ a közös­ állami­ lét­ koncepciója­ is.­ ennek­ egyik lelkes­ és­ befolyásos­ szorgalmazója,­ egyben tevékeny­képviselője­a­köztársaság­első­elnö- ke,­ T.­ G.­ Masaryk­ volt,­ valamint­ az­ észak- amerikában­élő­csehek­és­szlovákok­körei.

stehlík­ a­ legterjedelmesebbre­ nyúló­ (4.) fejezetben,­ hogy­ az­ ismertetési­ szétfolyást elkerülje,­ csupán­ a­ politikatörténet­ néhány momentumát­és­az­államjogi­kapcsolat­szem- pontjából­meghatározó­korabeli­szlovák­reak- ciók­csomópontjait­veszi­sorra.­e­reakciókból, szűkebben­fogalmazva­autonómia-tervezetek- ből­ három­ is­ volt­ a­ tárgyalt­ időszakban­ – 1922-ben,­1930-ban­és­1938-ban.

a­ szlovák­ oldalon­ a­ háborút­ közvetlenül követő­időszakban­megerősödni­látszó­balol- dali­áramlatok­mellett­rövidesen­fel-­és­meg- erősödtek­ a­ nemzeti­ kérdés­ gondolatkörét mind­hangosabban­feszegetők­és­képviselők körei.­ ebben­ a­ radikalizálódó­ folyamatban válik­a­20-as­évek­elejétől­egyre­szilárdabbá és­erősebbé­az­andrej­hlinka­vezette­szlovák néppárt.­a­centralista­törekvések­ellen­fellépő néppárt­a­szlovák­országrész­politikai­pártpa- lettájának­ legerősebb­ szereplőjévé­ izmoso- dott­a­korszakban.­a­soraiba­tartozó­nevesebb személyek­sajtóban­megjelenő­írásaikban­már a­fiatal­republika­első­éveiben­a­szlovák­auto- nómiáról­szólva­tudatták­nem­titkolt­elképze- léseiket.

ugyan­a­központi­hatalom­(Prága)­részéről több­ízben­történt­az­együttélésnek­valamiféle kozmetikázása­ (pl.­ közigazgatási),­ az­ sosem tett­eleget­a­vezető­szlovák­politikai­elit­elvárá- sainak.­Így­a­belső­szlovák­nemzeti­szemszög összeférhetetlen­ maradt­ az­ összállami

csehszlovák­ szempontokkal,­ ami­ mindvégig feszítette­a­két­nemzet­közötti­viszonyt.­stehlík e­momentumok­kapcsán­(is)­felhívja­az­olvasó figyelmét­arra­a­nem­hanyagolandó­jelenség- re,­hogy­éles­különbséget­kell­tenni­a­két­több- ségi­ nemzetnek­ egymáshoz,­ illetve­ a­ közös állami­léthez­fűződő­viszonyában,­majd­annak radikalizálódó­ képviseletében­ az­ 1920-as­ és 1930-as­évek­között.

az­1930-as­évek­haladtával­mind­erőtelje- sebben­bontakozott­ki­az­autonómiára­irányu- ló­igény.­a­centralista­prágai­politika­mégsem mutatott­különösebb­hajlandóságot­ezen­igé- nyek­felülvizsgálatára,­hanem­ennél­veszélye- sebbnek­ítélték­az­ország­–­magyar­és­német –­kisebbségeinek­oldaláról­érkező­megnyilvá- nulásokat.

a­politikatörténeti­ismertetést­nagyon­rövi- den­az­1938­és­1939-ig­kitolódó­események összefoglalója­zárja,­ahol­a­nemzetközi­poron- don­bekövetkezett­változások­sodrában­a­szlo- vák­ országrész­ először­ autonómiát­ (1938.

október­ 6.),­ majd­ 1939­ márciusában­ a harmadik­ Birodalom­ bábáskodásával­ önálló állami­létet­nyert.

e­ leghosszabb­ fejezetét­ hosszabb-rövi- debb,­a­főszövegtől­betűtípusával­is­elkülönü- lő­ magyarázó­ szövegkockák­ egészítik­ ki, melyekben­a­korszak­neves­személyeiről,­poli- tikai­pártjairól­ír­röpke­összefoglalókat.

stehlík­eme­részek­után,­könyvének­továb- bi­fejezeteiben,­az­önálló­állami­léthez­tartozó megannyi­fontosabb­részterület­rövid­bemuta- tását,­általános­összefoglalóját­adja.­általános ismertetőt­ ad­ a­ gazdaság,­ iskolaügy,­ egész- ségügy,­ kultúra­ és­ művészetek,­ a­ hadsereg helyzetéről,­ de­ foglalkozik­ a­ szabadidővel­ és sportélettel­ugyanúgy,­ahogy­a­nemek­között ebben­a­korban­meginduló­változásokkal­is.

az­ szlovák­ országrész­ vallási­ (7.­ fejezet) felekezeteinek­összefoglalója­mellett­említést tesz­a­korszakban­meginduló­lassú­szekulari- zációról­is.

Tarka­ színfoltot­ ad­ stehlík­ könyvének­ a vidék­és­város,­falu­és­város­összehasonlítá- sát­bemutató­rövid­(10.)­fejezete,­illetve­annak érzékeltetése,­ hogy­ a­ korszakban­ lassú­ mor- zsolódás­indul­az­addig­markánsan­jelenlévő különbségekben,­ és­ hagyományos­ mellett megjelenik­az­új.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

az­érintett­korszak­iránt­érdeklődő­közön- ség­egy­rövid,­de­mégis­sok­mozzanatot­felvo- nultató­munkát­vehet­Michal­stehlík­könyvével a­ kezébe.­ (Pusztán­ gondolatébresztő­ lehet csak­azon­eltöprengeni,­hogy­a­két­–­cseh­és szlovák­–­nemzetet­összekötő­vagy­inkább­a különélésüket­erősítő­momentum­volt-e­jelen közös­államuk­kialakításának­kezdetén,­illetve további,­közös­történelmük­folytatás­során?)

csehek­és­szlovákok,­mellettük­számotte- vő­nemzeti­kisebbségek:­egy­politikailag­közös országgá­gyúrt­új­állam­lakói­voltak,­bizonyos helyzetekben­ mégis­ merőben­ másként­ élték és­ítélték­meg­egymás­vélt­vagy­valós­sérelme- it,­esetleg­azokat­figyelmen­kívül­hagyva­képvi- selték­saját­álláspontjukat­–­mindezek­a­törté- nések­is­az­első­csehszlovák­köztársaság­tör- ténelmének­a­részei.

Baki Attila Bauko­János:­Bevezetés­a­szocioonomasztiká- ba­(oktatási­segédlet).­nyitra–nitra,­konstan­- tin­filozófus­egyetem­–­közép-európai­Tanul­- mányok­kara,­2015,­172­p.

a­névtan­oktatásának­nagy­hagyományai­van- nak­ a­ nyitrai­ konstantin­ filozófus­ egyetem Magyar­nyelv-­és­Irodalomtudományi­Intézeté­- ben,­hiszen­az­ottani­oktatók­nagy­szerepet­vál- lalnak­a­határon­túli­magyar­névhasználat­sajá- tosságainak­feltárásában.­Bauko­János­névtani munkássága­ s­ jelen­ kiadványa­ ennek­ a­ jeles névtani­mozgalomnak­a­sorába­tagozódik­be.­a névtudományban­egyre­inkább­teret­nyer­a­szo- ciolingvisztikai­ látásmód,­ amely­ a­ társadalom és­névhasználat­viszonyrendszerében­nyilvánul meg.­Már­a­kiadvány­előszavában­hangsúlyoz- za­a­szerző,­hogy­a­névtan­oktatásának­kiemelt jelentőségűnek­ kell­ lennie­ a­ közoktatás­ vala- mennyi­szintjén,­hiszen­a­tulajdonnevek­ismere- te­nélkül­nincs­nyelvtantanítás.­Jelen­dolgozata ebből­a­szempontból­oktatási­segédletként­fog- ható­fel.­a­határon­túli­magyar­névkutatásbeli törekvések­ sajátos­ témáikkal­ is­ gazdagítják­ a magyar­névtudományt.­az­itteni­kutatások­egyik feladata­a­kétnyelvűség­és­névhasználat­össze- függésrendszerének­a­vizsgálata­és­a­névkon- taktológiai­jelenségek­feltárása.

a­ magyar­ nyelvterület­ teljes­ helynévállo- mányának­ összegyűjtése­ kiemelten­ fontos­ a határon­ túli­ térségek­ vonatkozásában,­ ahol különösen­ szembetűnőek­ a­ hiányosságok,­ s ráadásul­a­helyzetet­e­területeken­súlyosbítja az­a­körülmény­is,­hogy­itt­sok­helyen­nagy­a magyar­nyelv­térbeli­visszaszorulása.­ezekben a­térségekben­tehát­rendkívül­sürgető­az­érté- kes­leletmentés­elvégzése­s­a­nevek­felgyűjté- se.­Bauko­János­kiadványa­a­tudományterület eredményeinek­összegző­szándékával­méltán fogja­ össze,­ tematizálja­ a­ szlovákiai­ magyar névtani­kutatásokat,­s­ad­támpontokat­az­itte- ni­névtanosok­számára­jövendőbeli­kutatásai- hoz.­Megjegyezhetjük,­hogy­a­szerző­elsőként használja­a­szlovákiai­magyar­névtani­szakiro- dalomban­ a­szocioonomasztika fogalmát.­ az anyaországi­ névtani­ elméletben­ kiss­ Jenő fogalmazza­meg­a­legmarkánsabban­a­nevek társadalmi­szerepét,­hiszen­–­mint­mondja­–­a tulajdonnevekhez­ fűződő­ viszonyunk­ az­ első nyelvi­élményünk.­a­nevek­fontos­szerepet­töl- tenek­ be­ életünkben.­ egyetemi­ hallgatók,­ a névtan­ iránt­ érdeklődő­ kutatók­ is­ haszonnal forgathatják­oktatási­segédanyagként­a­jelen kiadványt.­a­szerző­szándéka­rögtön­a­beveze- téskor­ tetten­ érhető,­ nevezetesen,­ hogy­ a könyv­ célja­ a­ társadalom­ és­ a­ névhasználat kapcsolatrendszerének­a­bemutatása­volt.

a­ kötet­ szerkezetileg­ négy­ részre­ tagoló- dik.­az­általános­tudnivalók­című­részben­defi- niálja­ az­onomasztika terminust,­ ismerteti­ a névtudomány­helyét­a­tudományok­rendszeré- ben.­a­névtan­ma­már­nem­csupán­nyelvészeti diszciplína,­mivel­olyan­holdudvara­alakult­ki, hogy­ a­ legintegrálóbb­ ága­ lett­ a­ nyelvtudo- mánynak,­ ennélfogva­ értelmezése,­ tárgyköre is­ a­ legtágabban­ értelmezendő.­ a­ jelenkori onomasztika­ nyelvtudományunknak­ az­ egyik legdinamikusabban­ fejlődő,­ értékes­ eredmé- nyeket­felmutató­területe.­számos­részterüle- tén­azonban­lemaradás­mutatkozik.­hiányzik a­ névtan­ történetét­ áttekintő­ tudománytörté- neti­ összefoglalás,­ s­ időszerűnek­ tűnik­ egy névtani­ terminológiai­ szótár­ elkészítésének igénye­is.­a­szerző­dolgozata­végén­sikeresen megkísérelt­ felállítani­ egy­ szlovákiai­ magyar névtani­bibliográfiát.

az­ első­ fejezetben­ ismerteti­ továbbá­ a tulajdonnév­fogalmát­és­funkcióit,­a­tulajdon-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

név­és­köznév­kapcsolatrendszerét,­a­névtani kutatások­módszereit­és­forrásait­(aktív­kérde- ző­és­kérdőíves­módszert­különít­el),­a­tulaj- donnevek­rendszerét­és­a­főbb­névfajtákat.­az aktív­ módszert­ elsősorban­ az­ élőnyelvben használatos­ tulajdonnevek­ összegyűjtésekor alkalmazzuk.­ kérdőíves­ módszert­ alkalma- zunk,­ha­egy­adott­közösség­névviselési,­név- használati­ jellemzőire­ kérdezünk­ rá.­ a­ tulaj- donnevek­ szerteágazó­ rendszerében­ külön foglalkozik­a­személynevekkel,­az­állatnevek- kel,­a­helynevekkel,­az­intézménynevekkel,­az emberi­alkotások­neveivel,­de­kitér­az­írói­név- adás­ általánosságaira­ is.­ a­ magyar­ névtudo- mányban­ gyakran­ foglalkoztak­ a­ szerzők­ a tulajdonnevek­ felosztásával,­ de­ egységes kategóriarendszer­még­nem­született­meg.­a tulajdonnévfajták­ ismertetésekor­ hajdú Mihály­ rendszerezéséből­ indul­ ki.­ a­ második fejezetben­(a­szocioonomasztika­kutatási­terü- letei,­79–135.­p.)­a­szlovákiai­magyar­kisebb- ség­nyelvhasználatából­vett­példák­segítségé- vel­ áttekinti­ a­ szocioonomasztika­ kutatási területeit.­a­kisebbségi­névhasználat­körében említi­ a­ névszemiotikai­ tájkép­ fogalmát­ is, amelyet­a­névtáblákon,­a­köztereken­levő­fel- iratokon­ szereplő­ tulajdonnevek­ alkotnak.

értekezik­a­névpolitikáról,­a­névtervezésről,­a kisebbségi­névhasználatról,­a­névváltoztatás- ról,­a­névkontaktológiáról,­a­névdivatról­és­a névattitűdről.­Jól­láthatjuk,­hogy­a­szerző­olyan témákkal­is­foglalkozik,­amelyek­a­nevek­iránt érdeklődő­ laikusok­ számára­ is­ érdekesnek tűnhetnek.­ a­ szociolingvisztika­ és­ a­ névtan találkozására­ jó­ példaként­ szolgálnak­ azon részei­a­fejezetnek,­amelyekben­az­életkor­és a­névhasználat,­valamint­a­nem­és­névhasz- nálat,­ a­ felekezet­ és­ névhasználat­ viszony- rendszerét­mutatja­be.­Társadalmi­csoportok, kisebb-nagyobb­közösségek­névhasználatával is­foglalkozik.

a­harmadik­részben­(135–144.­p.)­a­szlo- vákiai­ magyar­ névtani­ kutatások­ múltjával, eddigi­ eredményeivel­ és­ jelenével­ ismerked- hetünk­ meg.­ külön­ foglalkozik­ a­ helynevek kutatásával,­ majd­ a­ személynevek­ kutatása terén­elért­eredményekről­ad­számot.­Bauko­a magyar­névtani­kutatások­jövőbeli­feladataira is­ felhívja­ a­ figyelmet.­ hangsúlyozza,­ hogy szükség­lenne­minél­gyakrabban­tartani­név-

tani­konferenciákat,­tanácskozásokat­a­határon túl­is,­hiszen­fontos­a­szakmai­kapcsolattartás az­anyaországgal.­valóban,­a­szlovákiai­magyar névtan­szolgáltathat­olyan­érdekes­témákat­az anyaországi­ névtudománynak,­ amelyek­ színe- síthetik­a­tudományágat.­a­határon­túli­magyar névkutatóknak­ az­ adott­ ország­ szlovák­ névta- nosaival­való­érintkezése­sem­elhanyagolható, hiszen­közösen­is­beleszólhatnak­fontos­névpo- litikai­kérdésekbe,­s­részt­vehetnek­közös­név- tani­projektekben­is.­Bauko­János­nyomatéko- sítja­a­névtan­mint­tantárgy­oktatását­az­egye- temi­ műhelyekben,­ hiszen­ ezáltal­ népszerűvé válhat­a­névtan,­és­a­kutatók­betekintést­nyer- hetnek­a­tudományterület­legújabb­eredménye- ibe­ is.­ a­ negyedik­ fejezetben­ (144–162.­ p.) találjuk­az­itteni­névtani­kutatások­bőséges­bib- liográfiáját,­amely­támpontul­szolgálhat­a­nevek iránt­ érdeklődő­ kutatóknak,­ de­ a­ szélesebb olvasóközönség­számára­is.

a­ kötet­ felépítése,­ a­ fejezetek­ egymásra épülése­ logikus,­ címrendszere­ jól­ áttekinthe- tő,­kifejtése­világos.­hivatkozásai,­szakirodal- mi­ utalásai,­ irodalomjegyzéke­ gyakorlott­ név- kutatóra­vallanak.­a­szerző­nemcsak­gazdagí- totta­ a­ szlovákiában­ zajló­ névtani­ kutatások sorát,­de­a­névtanról­ismertetett­általános­tud- nivalókkal­szintézist­teremtett­a­szakirodalom- ban­egyre­inkább­használatos­szocioonomasz- tika­elméleti­alapjaiból.

az­ismertetett­kötet­a­szlovákiai­magyar­név- kutatás­értékes­darabja.­Jól­mutatja­a­névtani kutatások­ sokszínűségét­ és­ más­ tudományok- kal­való­szoros­összefonódottságát­a­szlovákiai magyar­nyelvterületeken.­figyelemre­méltó­sok- színűsége­ és­ számos­ különféle­ megközelítés- módja­ígéretes­felhasználását­vetíti­elő.

Jelen­ ismertetésünket­ azzal­ zárhatjuk, hogy­ leszögezzük,­ Bauko­ János­ munkája méltó­folytatása­a­szerző­eddigi­névtani­mun- kásságának.­ sok­ hasznos­ és­ alkalmazandó névtani­tudnivalót­foglal­össze­a­mintegy­172 oldalas­kötetben.­érdeme,­hogy­újabb­névtu- dományi­összefüggésekre­világít­rá.­az­egyete- mi­jegyzetként­készült­kiadványt­az­onomasz- tika­ tanegységet­ látogató­ hallgatók­ számára ajánlja,­de­haszonnal­forgathatják­a­tulajdon- nevek­iránt­érdeklődők­is.

Angyal László

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

h.­ nagy­ Péter:­ Öt­ modern­ költő.­ komárom, selye­János­egyetem­Tanárképző­kara,­2015, 162­p.

„az­Öt modern költőcímű­kiadvány­egyesíti­a korszakspecifikus­ és­ az­ egyetemi­ tankönyv sajátosságait­annak­érdekében,­hogy­használ- ható­szakirodalomként,­segédanyagként­funk- cionálhasson­ a­ modern­ magyar­ költészetről szóló­kurzusokhoz”­(7.­p.)­–­írja­a­citátumban is­megnevezett­kötet­Előszavában­a­szerző,­h.

nagy­Péter,­aki­a­populáris­kultúra­és­a­tudo- mány-népszerűsítő­irodalom­kapcsán­jegyzett megannyi­ fontos­ tanulmánykötet­ után­ úgy tűnik,­ ismét­ visszakacsint­ korábbi­ kutatási területének­ témái­ felé;­ az­Ady-kollázs¹ című, 2003-ban­megjelent­meghatározó­monográfi- ája­óta­az­itt­bemutatásra­kerülő­munkája­az első­ olyan,­ ami­ tisztán­ a­ magyar­ modernség lírájával­foglalkozik.­a­kötet­ady­endre,­Babits Mihály,­ kosztolányi­ dezső,­ József­ attila­ és Pilinszky­ János­ poétikájának­ értelmezéséhez nyújt­ megkerülhetetlen­ megközelítési­ ponto- kat,­melyek­tekintélyes­része­tiszta­innováció- ként­íródhat­bele­a­kor­lírájának­recepciótörté- netébe.­h.­nagy­éppen­annyira­nem­vész­el­a részletekben,­ mint­ ahogy­ felületes­ sem marad:­ legújabb­ kötete­ a­ kor­ megközelítésé- ben­éppúgy­zavarba­ejtően­pontos­és­feszes meghatározásokat­ bocsát­ rendelkezésünkre, mint­ahogy­az­egyes­költők­fontos­művei­kap- csán­az­apró­részletekre­is­odafigyelve,­a­leg- relevánsabb­kontextusban­fejti­fel­az­opusok sorai­közt­összefont­szálakat.­az­alábbiakban bár­ mind­ az­ öt­ tanulmánnyal­ foglalkozunk majd,­e­bemutatószöveg­korántsem­törekszik a­ teljességre,­ hanem­ épp­ ellenkezőleg:­ az egyes­súlypontok­érzékeltetésével­mindössze a­ szóban­ forgó­ munka­ jelentőségét­ kívánja jelölni,­önmaga­pedig­nem­több,­mint­étvágy- gerjesztőnek­ szánt­ falat­ a­ modernség­ iroda- lomtudományi­értelmezésére­és­az­újdonság- ra­éhes­olvasók­számára.

az­Ady Endre költészete című­ tanulmány legelején­ a­ modernség­ szellemi­ környezeté- nek­bemutatásával­szembesülünk.­a­modern

mint­ olyan,­ a­ ’most’­ jelentésmozzanatának szembeállítása­a­régivel;­olyan­irodalom,­ami még­sem­túl­távolinak,­sem­pedig­idegennek nem­tűnik­a­mában­olvasva.­Mivel­a­kor­kezde- tét­ lírában­ (Baudelaire:­A Romlás virágai)­ és prózában­(flaubert:­Bovaryné)­ is­az­1857-es dátumban­ vélik­ felfedezni,­ így­ modernség alatt­ az­ elmúlt­ cirka­ százötven­ év­ irodalmát értjük.­ a­ kritikai­ világszemlélet,­ az­ ésszerű megismerhetőségbe­és­logikus­leírhatóságba vetett­pozitivista­hit­s­a­társadalmi­létet­mind áttételesebbé,­bonyolultabbá­és­többszintűvé tevő­technikai­fejlődés­határozzák­meg­a­kor világát,­ melynek­ irodalmában­ felbomlik­ a romantikus­ alkotásmód,­ az­ egységes­ helyett egymás­ mellett­ futó­ stílusirányzatok­ lesznek jellemzőek,­ s­ amíg­ korábban­ a­ művész­ a népet­ előrevivő­ látnok­ volt,­ itt­ a­ társadalom- mal­ szembenálló­ anarchista­ lesz.­ a­ modern lírára­ nagy­ hatással­ voltak­ a­ kor­ festészeti irányzatai:­ az­ impresszionizmustól­ a­ pillanat- nyi­benyomások­érzékeltetését,­a­szecesszió- tól­ pedig­ a­ modern­ környezetbe­ helyezett díszítettséget­vették­át.­h.­nagy­a­korszak­leg- fontosabb­ irodalmi­ folyóiratainak­ skáláját­ is áttekinti,­hangsúlyozva,­hogy­a­modern­iroda- lom­áttörésében­a­Nyugat folyóirat­meghatáro- zó­szerepet­játszott;­annak­elsőszámú,­kánon- teremtő­fóruma­lett.­a­szóban­forgó­éra­a­l’art pour l’artművészetet­állította­előtérbe:­a­lírai én­háttérbe­szorult,­monológok­mögé­bújt,­tár- gyias­ és­ személytelen­ lett,­ háttérbe­ szorult továbbá­a­leíró­funkció,­megnőtt­a­versesköte- tek­kompozíciójának­szerepe,­a­hagyományos lírai­formákat­pedig­vagy­mesteri­magaslatok- ba­emelték,­vagy­szétfeszítették­(szabadvers).

az­ érát­ szokás­ a­ szimbolizmus­ korának­ is nevezni,­ami­alatt­elsősorban­azt­értjük,­hogy a­ jelképek­ központi­ alkotóelemekké­ lesznek, hangulatuk,­másodlagos­és­mellékjelentéseik is­meghatározóvá­válnak.­a­modernség­szerint

„a­versben­magában­kell­létrejönnie­annak­a metaforikus­ képnek­ vagy­ színtérnek,­ amely inkább­sejtet,­sugall,­és­nem­tartalmaz­egyér- telműen­ megfejthető­ üzenetet­ […],­ a­ műnek olyan­ rejtett­ megfeleléseket­ kell­ feltárnia, amelyeket­nem­lehet­közvetlenül­megnevezni, csak­sejtetni,­utalni­lehet­rájuk”.­(16.,­18.­p.) Mindebből­ az­ is­ következik,­ hogy­ ezek­ a művek­tulajdonképpen­nem­„készek”,­hanem

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

1­ h.­nagy­Péter:­Ady-kollázs.Pozsony,­kalligram, 2003.

rá­vannak­utalva­a­befogadó­képzeletére:­csak az­által­válnak­egésszé.­ennek­szemléltetésé- re­h.­nagy­Baudelaire­Kapcsolatok című­alko- tását­ elemzi,­ majd­ rátér­ ady­ munkásságára.

költőnk­ a­Nyugatelső­ kanonizált­ szerzője,­ a kialakuló­ nyugati­ líra­ hagyományának­ első hazai­ képviselője;­ 1906-os­Új versek című kötetétől­kezdve­az­innováció­kerül­a­költészet fókuszába.­ h.­ nagy­ ady­ pályaképével­ nyit, majd­a­lírai­én­szerepeire­tér­rá,­lévén­„az­élet- művet­a­lírai­én­megalkotásának­módja­osztja meg”.­ (26.­ p.)­ a­ költő­ kötetkompozícióiban, ciklusainak­ jellege,­ az­ előszó­ és­ a­ körkörös szerkesztés­ révén­ Baudelaire­A Romlás virá - gai című­ alkotásának­ szerkesztésmódjával mutat­ párhuzamokat.­ a­ tanulmányba­ emelt verseket­ rendre­ didaktikai­ jellegű­ kérdések kísérik,­ hangsúlyozva­ a­ kötet­ tankönyv­ jelle- gét.­ ady­ nyelvi­ újításai­ az­ areferencialitással mosódnak­össze,­hisz­szimbólumainak­azono- síthatatlansága­ válik­ poétikájának­ egyik­ fon- tos­ ismertetőjegyévé;­ a­ téma­ kapcsán­A vár fehér asszonya és­A fekete zongora elemzését olvashatjuk.­az­1912–14­közti­versek­szemlé- letbeli­módosulását­–­„a­jelzők­hiánya,­a­váz- latos­szintaxis,­a­hirdető­hangnem­visszaszo- rulása”­ (40.­ p.)­ –,­ melyet­ az­ avantgárd­ és­ a modernség­második­hullámának­ismertetője- gyei­is­ékítenek,­h.­nagy­az­ady-versek­szöveg- közi­kapcsolatainak­boncolgatásával­párhuza- mosan­értelmezi,­a­Sípja régi babonának című költeménnyel­dolgozva.­költőnk­munkásságá- nak­záró­szakaszában­a­romantika­apokalipti- kus­ beszédmódja­ keveredik­ a­ szimbólumok modernségével,­az­archaizálással­és­a­lírai­én átokmondó,­panaszoló­szerepével.­az­itt­elem- zett­művek­az­Emlékezés egy nyár éjszakára és­Az eltévedt lovas.

a­Babits Mihály költészete című­fejezetet újfent­pályaképpel­indítja­a­szerző,­már­előre jelölve­a­kulcsopusokat.­a­rétegzett­életműben a­gondolati­költészet­jelenlétén­túl­felfejthető a­külföldi­és­hazai­szerzők­–­a­tradíció­–­hatá- sa,­Babits­klasszikus­formákhoz­való­visszaté- rése­pedig­a­hazai­újklasszicizmus­generálója is­lesz,­egyszersmind­az­avantgárd­ellenhatá- saként.­h.­nagy­elemzése­a­korai­Babits­lírájá- ra­ koncentrál,­ amit­ sokkal­ összetettebbnek magyaráz.­ a­Levelek Irisz koszorújából sok verse­ elemzés­ tárgya­ lesz,­ pl.­In Horatium,

Himnusz Iriszhez, Messze… messze…, A lírikus epilógja. Mindezen­ költemények­ kapcsán megállja­ a­ helyét­ h.­ nagy­ kötetcímről­ való elmélkedése:­ „a­ szivárvány­ istennőjének (Irisz)­megidézésével­–­szintén­utal­a­sokszí- nűség­ elvére,­ míg­ a­ »koszorú«­ az­ önmagába folyamatosan­ visszatérő­ körkörösség­ alakza- tait­ jelöli.­ Mivel­ azonban­ a­ koszorúból­ csak levelek­tűnnek­elő,­a­cím­az­egész­megragadá- sának­lehetetlenségére­is­utalhat.”­(56.­p.)­h.

nagy­a­Csak posta voltál című­alkotást­helyezi a­babitsi­életmű­centrumába,­mely­végig­a­lírai én­ s­ a­ költészet­ helyzetére­ reflektál.­ a­ líra eszerint­ az­ idegenségen­ keresztül­ történő önkeresés,­annak­tudatosításával,­hogy­az­én folyamatosan­ változik;­ semelyik­ állapotával nem­ azonosítható.­ a­Jónás könyvében­ végül betetőződik­ Babits­ eltávolodása­ a­ korai­ sok- színűségtől,­a­kizárólagos­felső­instanciához, Istenhez­jutva­el.

a­Kosztolányi Dezső költészete című­feje- zet­megállapításai­végig­az­annak­előhangjá- ban­olvasható­állítást­visszhangozzák,­misze- rint­költőnk­„életműve­válik­a­20.­századi­iro- dalmi­folyamatok­további­alakulásának­legfon- tosabb­ ösztönzőjévé.­ a­ művészet­ státuszáról vallott­nézetei,­szubjektumfelfogása­és­nyelv- szemlélete­egyaránt­kiemelik­esztétikai­látás- módját­ a­ kortárs­ horizontból”.­ (83.­ p.)­ kosz­- tolányi­pályaképét­boncolgatva­h.­nagy­jelen- tős­szakaszokat­szentel­a­lírikus­fordításfelfo- gásának,­aki­szerint­csak­újraköltés­és­alkotás van,­nem­pedig­fordítás­és­másolás.­a­klasszi- kus­ modernségbe­ épülő­ líráját­ a­ szimboliz- mus,­a­parnasszizmus,­a­párhuzamok­kialakí- tása­–­A szegény kisgyermek panaszai ciklus kapcsolata­A bús férfi panaszaival –­s­a­ha­- gyomány­feldolgozása­jellemzi.­h.­nagy­elem- zései­a­Boldog, szomorú dal címében­rejlő­lát- szatellentétre­ vagy­ eldönthetetlenségre,­ s­ a befogadóval­együtt­végrehajtott­kincskeresés- re­ éppúgy­ kitérnek,­ mint­ a­Számadás ciklus csúcskölteményeire,­s­a­20.­század­legszebb versének­választott­Hajnali részegséghármas beszéddimenziójára,­egybecsúszó­prózai­szin- taxisaira­és­versnyelvi­hangzására,­s­a­lírai­én által­ tudatosított­ időbeni­ önelkülönülésre, amit­már­Babits­esetében­is­értelmezett.

h.­nagy­József Attila költészetét­a­husza- dik­ század­ legkimagaslóbb­ és­ legnagyobb

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja

hatású,­ az­ avantgárd­ és­ a­ klasszikus­ hagyo- mány­ románcából­ fogant­ teljesítményként értékeli.­„Létbölcseleti­verseinek­tapasztalata olyan­válaszokkal­járul­hozzá­a­korszakban­fel- merülő­ –­ esztétikai,­ individuum-szemléleti, filozófiai,­stb.­–­kérdések­árnyalhatóságához, melyek­egyben­a­líranyelv­mediális­átrendező- dését­is­jelzik.”­(107.­p.)­szerzőnk­külön­alfeje- zetet­szentel­az­avantgárd­József­attilára­tett hatásának,­aki­ideológiai­nézeteiben­és­költé- szetében­ egyaránt­ végigpróbálta­ a­ lázadás megannyi­ formáját.­ a­ költő­ által­ „felvillantott képek­ megszakításokkal­ teli­ asszociációs hálókat­ bontakoztatnak­ ki,­ melyek­ logikája olykor­ a­ meseszerűség,­ a­ mítoszok­ világára emlékeztet”.­(110.­p.)­elsőként­az­egyértelmű értelmezésnek­ellenálló,­láthatatlan­képekkel, paradoxonokkal­és­a­hétköznapi­s­költői­nyelv egymásba­montírozásával­operáló­A bőr alatt halovány árnyék című­ alkotás­ elemzését olvashatjuk,­majd­a­lírai­én­és­a­grammatikai te­ alakzatának­ felcserélhetőségét­ kijátszó önmegszólító­ verstípus­ kerül­ bemutatásra, mely­kulcsfontosságúnak­bizonyul­József­attila költeményeiben.­ a­Nem én kiáltok a­ szabad verselés­ és­ a­ perspektívák­ váltakozása,­ a Tiszta szívvel a­veszendőbe­ment­centrumok és­ az­ élet­ instanciáinak­ újrarendezése,­ az­A Dunánál a­középiskolai­tanulmányaink­során kidomborított­politikai­mondandóján­túl­a­köl- tészet­és­az­emlékezet­mediális­összecsúszta- tása,­a­Téli éjszaka pedig­a­perszonifikáció,­a vizuális­ elemek­ funkciójának­ kiemelése­ s­ a szubjektum­osztottsága­felől­kerül­értelmezés- re.­h.­nagy­az­Eszméletre­a­20.­századi­ma­- gyar­ líra­ legnagyobb­ teljesítményeként­ hivat- kozik,­mely­a­látványokról­alkotott­bizonyosság képzetét­kérdőjelezi­meg,­s­szakaszainak­egy- másmellettiségében­„egyszerre­jelzi­az­egysé- gesség­és­az­evvel­ellentétes­széttartó­hatá- sok­együttes­jelenlétét”.­(129.­p.);­a­bizonyos- ság­ keresése­ többszöri­ és­ többféle­ kísérlet- ként­kerül­bemutatásra­a­szövegben.­a­Tudod, hogy nincs bocsánat és­a­Karóval jöttél… az önmegszólító­versek­mintapéldái,­ahol­az­én és­a­te­egymásba­csúsznak,­helyet­cserélnek a­befogadás­folyamatában­–­a­vád­így­önvád- dá­minősül.

utolsóként­Pilinszky János költészetéről esik­szó,­melyben­a­létköltészeti­tematika,­a

lágerek­ szörnyűségeinek­ meghatározó­ élmé- nye­s­a­keresztény­szimbolika­lesznek­megha- tározók.­„Pilinszky­versei­úgy­távolodnak­el­a személyes­hangzás­eszményétől,­hogy­az­indi- viduum­műbeli­jelenléte­–­a­személyes­közvet- lenség­ jelzéseinek­ fokozatos­ elhalványulásá- val­ –­ egyfajta­ elvont­ beszédhelyzetté­ alakul á[t].­Lírája­ily­módon­a­személytelenítés­eljárá- sain­keresztül­őrzi­meg­a­személyiségértékek európai­ hagyományának­ orientáló­ folytonos- ságát.”­ (143.­ p.)­ a­ fejezet­ centrumában­ az Apokrif című­ költemény­ áll,­ a­ deretorizáltság és­az­archaizálás­felől­közelítve­meg.­a­vers- cím­ által­ bevont­ jelentésárnyalatok,­ a­ rejtett- ség,­a­bibliai­kánonból­való­kirekesztettség­s egyben­a­bibliai­párhuzamok,­valamint­az­apo- kalipszis-jelleg­ mind­ felfejtésre­ kerülnek, ahogy­a­költemény­számos­szimbóluma­is,­a költő­Utószó című­ alkotásában­ az­Apokrif megidézése­pedig­nem­pusztán­az­életművön belüli­kanonizálódás­jelölője­lesz.

h.­ nagy­ Péter­ Öt modern költő című könyvébe­ nem­ csak­ az­ irodalmat­ hallgatók kapaszkodhatnak­mentőövként­–­noha­ezt­a funkciót­hiánytalanul­látja­el­a­munka­–,­de a­tágabban­vett­modernség­iránt­érdeklődők is­ sok­ összegző­ és­ markánsan­ innovatív értelmezéssel­gazdagodva­helyezhetik­majd el­ azt­ a­ 20.­ század­ lírájának­ szentelt­ köny- vespolcukon.

Baka L. Patrik csanda­ Gábor–h.­ nagy­ Péter­ (szerk.),­ költé­- szet­ és…­ Pozsony,­ szlovákiai­ Magyar­ Írók Társasága,­2014,­200­p.

„a­ kéthavonta­ jelentkező­ opus­ és­ az­ évente megjelenő­opus-könyvek­más-más­módon,­de ugyanazt­ kívánják­ nyújtani:­ egy­ koncepció mentén­a­lehető­legátgondoltabban,­de­legnyi- tottabban­számon­tartani­az­irodalom­sokféle ügyeit”­(7.­p.)­–­írja­az­itt­bemutatásra­kerülő kötet,­a­Költészet és… Előszavában­a­monog- ráfia­egyik­szerkesztője,­csanda­Gábor.­a­soro- zat­ korábbi­ három­ darabjának­ vizsgálódási horizontjához­képest­az­új­kötetben­kétségkí- vül­módosulás,­mondhatni­határnyitás­tapasz- talható.­ az­ opus-könyvek­ eddig­ –­ s­ egy­ kis

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/2, Somorja