ideológia,­kiszolgáltatottság­és­hatalomgyakor-lás­az­elmúlt­fél­évszázad­erdélyi­irodalom-­és­kultúrpolitikájában S ZilveSZTer l ÁSZló S ZilÁrd

S l S

ideológia,­kiszolgáltatottság­és­hatalomgyakor- lás­az­elmúlt­fél­évszázad­erdélyi­irodalom-­

és­kultúrpolitikájában

SZilÁrdSZilveSZTerlÁSZló

ideology,­defencelessness­and­Power­control­in­the­Transylvanian­literary­and­cultural­Policy­of­the­last decades

keywords:­communist­ideology,­power­control,­literary­discourse,­cultural­policy,­community­life

1.­bevezetés

Ha­ elfogadjuk­ azt­ a­ nézőpontot,­ mely­ szerint­ „az­ irodalomelmélet­ elválaszthatatlanul összefügg­politikai­hitekkel­és­ideológiai­értékekkel”­(eagleton­2000,­168.­p.),­a­műalko- tás­pedig­„az­alkotó­–­vagy­a­bonyolult­közös­konvenciókkal­rendelkező­alkotók­–­és­a társadalmi­intézmények­és­szokások­közötti­egyezkedés­eredménye”­(Greenblatt­1998, 56.­p.),­akkor­talán­az­sem­tagadható,­hogy­a­mindenkori­társadalmi­valóság­legalább olyan­szereppel­bírhat­egy­irodalmi­mű­külső­utalásainak­a­megképződésében­és­érvé- nyesítésében,­mint­a­szerzői­vagy­a­különböző­olvasói­érdekek­és­elvárások,­amelyek­lét- rehozzák­és­fenntartják­azt.­S­bár­napjaink­irodalomértelmezése­többnyire­okkal­szem- besül­az­igénnyel,­hogy­a­művészi­alkotás­esztétikai-poétikai­identitását­szigorúan­elvá- lassza­a­szerzői­szándék­és­az­életrajzi­vonatkozások­öncélú­vizsgálatától,­az­író,­az­olva- sóközönség­ vagy­ a­ kritikusi­ irányultság­ szempontjából­ távolról­ sem­ lehet­ közömbös annak­a­többszörösen­egymásba­fonódó­viszonyrendszernek­a­természete,­amely­egy próza-­vagy­versszöveg­megírását,­megjelenését­és­fogadtatását­szabályozza.­egyáltalán nem­mindegy­tehát,­hogy­az­adott­költemény,­életmű­vagy­stilisztikai­tendencia­–­Selyem Zsuzsa­találó­kategorizálására­utalva­–­egy­„szerző-szöveg-cenzor-olvasó”­vagy­„szerző- szöveg-menedzser-olvasó”­(Selyem­2003,­63–96.­p.)­kapcsolat­hátterében­kerül­értéke- lésre,­mint­ahogy­hermeneutikai­értelemben­annak­a­kétféle­befogadói­irányultságnak­az eredménye­is­némiképp­különbözik­egymástól,­amely­egyik­oldalról­egy­külső,­politikai hatalomnak­a­kijátszása­érdekében­a­sorok­közötti­olvasás­stratégiáját­kénytelen­követni egy­olyan­szöveginterpretációval­szemben,­amely­nem­kényszerül­effajta­kompromisszu- mok­megkötésére.

az­első­világháború­utáni­határmódosításokkal­romániához­csatolt­területeken a kisebbségbe­került­erdélyi­magyar­közösség­vezető­eszmerendszere,­a­transzszilvaniz- mus­ jórészt­ három­ különálló­ eszmei­ irányultságból­ tevődött­ össze:­ 1.­ a­ szülőföldön maradás­ mint­ erkölcsi­ kötelesség­ gondolatának­ előtérbe­ állításából,­ 2.­ az­ „erdélyi lélek”­specifikumának­hangsúlyozásából­és­3.­a­nemzetiségi­tudat­történeti­hátterének

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

megteremtéséből­(Szávai­2004). ezek­az­értékhorizontok­azonban­a­későbbiek­folya- mán­jelentős­módosulásokat­szenvedtek.­a­szülőföldön­maradás­követelménye­a­negy- venes­évek­után­a­(kommunista)­hatalom­társadalmi-politikai­céljaihoz­való­alkalmaz- kodás­vagy­az­asszimilációs­törekvésekkel,­a­cenzúrával­és­a­kisebbségi­intézmények megszüntetésével­szembeni­tiltakozás­különböző­stratégiáiban­fogalmazódott­újra.­az együtt­élő­nemzetiségek­érték-­és­érdekközösségének­gondolatát­és­a­kultúrák­egy- másra­utaltságának,­összefonódásának­történetivé­tágítását­pedig­egyre­inkább­felvál- totta­az­anyanyelvhez,­valamint­Magyarországhoz­fűződő­(érzelmi)­kötődés­és­a­nem- zeti­identitás­hangsúlyozásának­igénye,­annál­is­inkább­mivel­a­hivatalos­fórumok­ezt egyre­kevésbé­tették­lehetővé­az­erdélyi­magyar­értelmiség­számára.

a­ második­ világháború­ utáni­ évek­ irodalmi,­ irodalomkritikai­ és­ kultúrpolitikai beszédmódjának­sajátosságaira­tekintve­egyértelműen­megállapítható,­hogy­a­beren- dezkedő­kommunista­hatalom­romániában­már­a­negyvenes­évek­második­felétől­kez- dődően­szigorúan­ellenőrzése­alá­vonta­a­közösségi­lét­minden­megnyilvánulási­formá- ját,­szabályozta­a­kultúra­és­a­művészetek­gyakorlásának­minden­területét,­betiltotta, megszüntette­vagy­átalakította­azokat­a­fórumokat,­amelyek­valamiféle­függetlenség- gel­bírtak;­teljesen­átírta­az­irodalmi,­művészeti­kánont,­és­ezzel­egy­időben­olyan­új ideológiai-politikai­tér­létrehozására­törekedett,­amely­kizárólag­saját­érdekeit­szolgál- ta.­S­bár­a­kommunista­rendszerváltás­és­hatalomgyakorlás­az­irodalomban,­mint­a­tár- sadalmi­élet­minden­területén,­a­kelet-közép-európai­régió­egészében­az­egyneműség- re,­ az­ agitációs­ és­ propagandacélokat­ szolgáló­ „művészet”­ megteremtésére­ töreke- dett,­a­romániai­sztálinista­„kultúrprojekt”­sok­tekintetben­különbözött­más­régióbeli országokétól,­például­a­magyarországitól.­ami­közös­volt­mindkét­ország­irodalompoli- tikájának­központilag­meghirdetett­irányultságában,­az­a­szocialista­embereszmény­és a­kommunista­ideológia­propagálása,­a­realista­ábrázolásmód­kiteljesítése­és­a­közös- ségi­célok­szolgálata,­ami­viszont­a­gyakorlatban­egy­diktatórikus,­szigorúan­ellenőr- zött,­a­pártérdeket­és­a­személyi­kultuszt­mindenek­fölé­helyező,­jutalmat­és­bünteté- seket­osztó,­támogató­és­megfélemlítő­gépezetként­működött.­„a­szocialista­irodalom tudatosan­ugyanazoknak­a­céloknak­szolgálatában­áll,­azt­segíti,­mint­a­munkásmoz- galom,­a­szervezett­munkáspárt;­szerepe­már­nem­az­előreszaladó­magányosé,­hanem a­közösséggel,­a­néppel,­a­társadalommal­együtthaladóé.­S­ebben­az­összefüggésben nemcsak­az­irodalom,­a­művész­helye­változik­meg­a­társadalomban,­hanem­megnő, irányadóvá­lesz­a­teória,­a­kritika­szerepe­is.­a­szocialista­irodalom­fejlődésében­min- den­fázisnál­ott­állanak­a­Párt,­a­társadalom­mozgását,­kívánalmait,­történelmi­fejlődé- sének­igényeit­tolmácsoló­teoretikusok,­kritikusok,­írók­is”­–­állapítja­meg­a­szocialista irodalom­„fejlődéstörténetét”­és­céljait­összefoglaló,­a­hatvanas­évek­elején­megjelent tanulmányában­ a­ korszak­ egyik­ legismertebb­ magyarországi­ irodalomtörténésze, Szabolcsi­Miklós­(Szabolcsi­1963,­20.­p.,­26.­p.).

a­ korabeli­ irodalmi­ szövegek­ agitatív,­ gyűlöletbeszédre­ épített,­ politikai­ sablonok szerint­szerveződő­regiszterei­között,­a­materialista­„üdvtörténet”­szóhasználatának­és a­militarista­retorikának­majd­minden­kelléke­jelen­van.­a­párt,­a­nép,­az­igazság,­a­vilá- gosság,­ az­ ige,­ a­ forradalom,­ a­ tett­ és­ a­ szabadság­ kulcsfogalmai­ mellett­ kötelező oppozíciókként­ szerepelnek­ az­ olyan­ szavak,­ mint­ ragály,­ fasizmus,­ kizsákmányolás stb.,­lehetővé,­sőt­inkább­kötelezővé­téve­az­irodalmi­szöveg­egyszerű­politikai­üzenet- ként­ való­ értelmezését.­ a­ forradalmi­ változás,­ a­ radikális­ (t)rendváltás­ aspektusait

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

hangsúlyozó­beszédmód­ebben­a­korszakban­meghatározóan­az­ellenségképre­épít,­a múlt­és­jelen,­új­és­régi­közötti­törésvonal,­de­a­jelenben­folytatott­politikai­harc­szük- ségessége­is­örök­aktualitásként­érvényesül­lírában­és­prózában­egyaránt.­az­eljöven- dő­ társadalmi­ célok­ megvalósítása­ érdekében­ ez­ a­ fajta­ kommunista­ áldozatetika végső­soron­nemcsak­lehetségesként,­hanem­felvállalt­szükségszerűségként­tekint­az ellenállók,­más­véleményen­lévők,­vagy­akár­a­belső­ellenzék­megsemmisítésére.­„a proletárforradalom­jelentette­társadalmi­megváltás­célja­nemcsak­önmagunk­feláldo- zásának,­de­mások­feláldozásának­(egyébként­kellően­tudatosított­bűne)­alól­is­fel- mentést­ ad”­ –­ állapítja­ meg­ lukács­ Györgyre­ hivatkozva­ Szolláth­ dávid,­ a­ korabeli magatartásformák­elit-­és­tömegjelenségeit,­illetve­mindezeknek­a­hatalmi­és­közössé- gi­gesztusoknak­irodalomtörténeti­vetületeit­elemző­munkájában­(Szolláth­2011,­42.

p.).­nem­véletlen­tehát,­hogy­–­bár­országonként­és­időszakonként­eltérő­módon­és eltérő­intenzitással,­de­–­a­több­évtizedes­kelet-közép-európai­kommunista­diktatúrák alatt­a­pártállami­retorikát­mindenhol­az­ellenségkép­és­a­militarista­attitűd­határozza meg,­ az­ egyéni­ szabadságot­ vagy­ az­ előírttól­ különböző­ megnyilvánulási­ formákat pedig­mindvégig­szélsőségesen­kontrollálni­és­korlátozni­akarják.­ezek­a­jelenségek­az adott­korszakban­a­romániai­és­a­magyarországi­irodalmat­is­meghatározzák,­távolról sem­ csupán­ az­ alkotók­ valamiféle­ egységes­ esztétikai-poétikai­ szemléletmódjának közös­ megnyilvánulási­ formájaként,­ hanem­ elsősorban­ a­ második­ világháború­ után berendezkedő­államrendszer­határozott­hatalmi­elvárásai­és­kötelező/kizárólagos­ide- ológiai­álláspontja­következtében.

a­ romániai­ és­ magyarországi­ sztálinista­ költészet­ és­ prózairodalom­ talán­ legna- gyobb­különbsége­is­voltaképpen­annak­a­szerző­és­hatalom­viszonyában­tükröződő eltérő­pozicionáltságnak­tulajdonítható,­hogy­míg­az­erdélyi­magyar­irodalom­–­sajátos kisebbségi­ léthelyzetéből­ következően­ –­ a­ hatalom­ által­ mindig­ idegenként­ kezelt jelenség­volt,¹addig­az­anyaországi­alkotók­közvetlenebb­módon­vettek­részt­a­kultúr- és­ művészetpolitika­ esztétikai,­ ideológiai­ irányultságának­ meghatározásában­ és­ a hatalomgyakorlásban.­az­alárendeltség­effajta­kényszerűségéből,­a­többségi­társada- lomtól­való­különbözőség­állandó­tudatosításából­következik­a­korabeli­erdélyi­iroda- lom­azon­jellemzője­is,­hogy­a­nemzetiségi­identitás­vállalásában­a­negyvenes­évek végének,­ ötvenes­ évek­ elejének­ versei­ és­ prózaszövegei­ a­ transzszilvanizmus­ egy újabb,­átértelmezett­változatát,­a­népek­közötti­testvériséget­és­az­ideológiai-politikai harcokban­vállalt­sorsközösséget­hangsúlyozzák,­többnyire­egyoldalúan,hiszen­a­több- ségi,­román­nyelvű­irodalmárok­oldaláról­ezek­a­gesztusok­nemigen­találtak­viszonzás- ra­(vö.­Gaál­1950;­balogh­1957;­nagy­1957).­Persze,­ennek­az­ideológiai-politikai­alap- állásnak­a­megerősítésére­törekedett­a­korabeli­magyarországi­irodalom-­és­kritikatör- ténet-írás­is,­amennyiben­szélsőségesen­figyelt­rá,­hogy­még­a­látszatát­is­elkerülje annak,­hogy­a­határon­túli­közösségek­identitásának­megerősítésében­valamiképpen megsértse­a­„baráti”­szocialista­országok­érzékenységét.

1 ebből­a­szempontból­érdekes­az­a­tény,­hogy­a­román­titkosrendőrség­a­negyven­év­kommu- nizmus­alatt­a­magyar­nemzetiségű­írókat,­de­még­a­román­kommunista­Párt­központi bizottságának­magyar­származású­tagjait­is­mindig­lehallgatta,­megfigyelte.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

2.­irodalom-­és­kultúrpolitika­a­40-es­évek­közepétől­az­50-es­évek­végéig

a­ negyvenes­ évek­ második­ felétől­ kezdve­ erdélyben­ a­ román­ többségi­ és­ magyar kisebbségi­szembenállás­gondolatát,­a­szovjet­típusú­új­hatalom­berendezkedésé- nek­ és­ megszilárdításának­ „forradalmi”­ lendületében­ egyre­ inkább­ felváltotta­ az

„osztályharc”,­ és­ a­ radikális­ társadalmi­ átalakulás­ szükségességének­ hirdetése.

ugyanakkor­kevesek­figyeltek­fel­arra,­hogy­a­fokozatosan­kiépülő­totalitárius­állam gépezete­szinte­teljesen­megsemmisítette­a­két­világháború­között­–­éppen­a­kisebb- ségi­léthelyzet­imperatívusza­által­–­a­magyar­kultúra­és­identitástudat­támogatásá- ra­nem­csekély­erőfeszítéssel­létrehozott­egyéni­és­közösségi­szerveződési­formákat, civil­ kezdeményezéseket,­ és­ lényegében­ a­ történelmi­ egyházakat­ is.­ „a­ második világháborút­követően­–­állapítja­meg­Stefano­bottoni­–­az­erdélyi­magyar­világ­beta- golódott­a­román­állami­szerkezetbe,­majd­1948­után­a­kommunista­román­államba, anélkül­hogy­kulturális­önazonosságának­feladására­kényszerült­volna.­ezért­fordul- hatott­elő,­hogy­az­anyanyelvhasználat­biztosítása,­a­nemzeti­szimbólumok­engedé- lyezése­ és­ egyáltalán­ a­ magyarul­ épülő­ szocializmus­ utópiája­ sokak­ előtt­ elfedte, hogy­ öntudatlanul­ is­ segédkeznek­ egy­ rendkívül­ kemény­ diktatúra­ kiépítésében”

(bottoni­2008,­14–15.­p.).

az­ötvenes­évek­elején­az­erdélyi­magyar­baloldali­értelmiség­kétséget­kizáróan­a szabadság­ és­ a­ szocialista­ ideológia­ diadalaként,­ őszinte­ gesztusaként­ élte­ meg­ a Magyar­autonóm­Tartománynak­a­lenini­és­sztálini­szovjet­nemzetiségpolitika­hatására történő­1952-es­létrehozását.­Hittek­abban,­hogy­a­nemzetiségi­konfliktusok­végleg megszűnhetnek,­vagy­legalábbis­fel­fognak­oldódni­egy­idealisztikus­–­a­kommunista propaganda­ által­ különösképpen­ hangsúlyozott­ –­ posztnacionalista-internacionalista szemléletben.­Tanulságos­eszmei­előzménynek­tekinthetjük­ebből­a­szempontból­a­két világháború­közötti­erdélyi­baloldali­értelmiség­egyik­prominens­képviselőjének,­balogh edgárnak­1946-os­Itt élned, halnod kell! című­jegyzetét,­amelyben­az­akkor­még­nagy többségében­ magyarok­ lakta­ kolozsváron­ történteket­ teszi­ szóvá,­ ahol­ a­ világbéke évfordulója­kapcsán­tartott­népgyűlés­magyar­megszólalóit­kifütyülték.­amellett,­hogy az­események­miatt­a­magyar­proletariátus­passzivitását­is­okolja,­írásában­balogh­ezt a­szélsőségesen­nacionalista­gesztust­a­román­polgári­„reakció”­nyílt­erődemonstráci- ójának­tartja,­és­annak­a­reményének­ad­hangot,­hogy­a­munkásosztály­által­képviselt új­nemzetköziség­jegyében,­az­effajta­megnyilvánulások­egyszer­s­mindenkorra­el­fog- nak­tűnni­az­erdélyi­közéletből:­„a­kolozsvári­román­katedrális­előtt­május­tizedikén nem­a­magyar­szóra­kitört­füttyorkán­lepett­meg,­hanem­a­felvonult­munkásság­arány- lag­kicsiny­száma.­[...]­Szavakat­kiáltottam­a­mikrofonba,­de­magam­sem­hallottam­a hangomat.­Mindannyiunk­nevében­szólottam,­akik­jobb­világot­akarunk,­s­elutasító­volt a­visszhang.­Saját­gyöngeségünk­keserített­el­a­legjobban.­Íme:­a­cselekvő­román­reak- ciónak­ magyar­ oldalon­ passzív­ rezisztencia­ volt­ a­ párja.­ a­ vakító­ nemzeti­ mámortól fűtött­diákok­és­a­nemzeti­érzékenységből­otthon­maradt­munkások­kiegészítették­egy- mást.­a­román­diákok­felbujtói­és­a­magyar­munkások­eltanácsolói­jól­tudták,­mit­cse- lekszenek.­ kétformájú,­ de­ egyazon­ célú­ praktikájuk­ hátba­ döfte­ a­ demokráciát”

(balogh­ 1957,­ 286–287.­ p.).­ balogh­ edgár­ korabeli­ szövege­ ugyanakkor­ nemcsak annak­az­igazságkereső­értelmiségi­magatartásnak­a­viszonyából­tűnik­érdekesnek, amely­meggyőződéssel­hirdeti,­hogy­a­„népi­demokráciában”,­vagyis­az­új­szocialista

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

hatalmi­politikában­a­nacionalista­retorikának­többé­már­nem­lesz­helye,­hanem­első- sorban­amiatt,­hogy­ez­a­szöveg,­a­magyarországi­forradalomra­utaló,­szándékolatlan allúzióival­együtt­–­vagy­éppen­ennek­ellenére­–,­megjelenhetett­a­szerző­1957-ben kiadott­gyűjteményes­kötetében­is.

az­irodalom­és­az­új­államhatalmi­berendezkedés­közötti­viszonyt­elemző­irodalom- történeti/kultúrpolitikai­szövegekben,­közvetlenül­a­második­világháborút­követő­idő- szakban­látszólag­még­nem­a­párthűség­vagy­a­harcos­forradalmi­attitűd­a­hangsúlyos, hanem­a­szocialista­eszmék­felsőbbrendűségének­igazolása,­a­„nép”,­a­„szabadság”, az­„emberiség”­szolgálata­egyfajta­„valóságábrázolás”­által.­jordáky­lajos­kolozsvári magyar­szociológus,­kritikus,­tanulmányíró­egy­1946-ban­megjelent­könyvében­az­iro- dalom­és­a­szocialista­államszervezet­kölcsönös­kapcsolatáról,­közös­céljairól­beszél, az­író­feladataként­a­társadalom­átformálását,­a­szocialista­eszmék­és­az­osztálytudat erősítését,­valamint­a­valóságábrázolást­emeli­ki:­„az­irodalmi­kifejezés­új­formáját­az író,­mint­annak­a­társadalmi­osztálynak­a­kifejezője­keresi,­amelyikhez­tartozik.­[...]­a szocializmus­megteremti­a­nagy­irodalmi­alkotások­megszületésének­az­előfeltételét:­a szabadságot­ és­ biztosítja­ az­ irodalmi­ alkotások­ néptömegekhez­ való­ eljutását:­ az emberek­jólétén­keresztül.­az­irodalom­viszont­a­valóság­felmérése­és­annak­művészi megjelenítése­által­szolgálja­és­elősegíti­a­szocializmus­megvalósítását.­a­szocialisták- nak­ és­ íróknak­ éppen­ ezért­ kell­ egymásra­ találniuk.­ kölcsönösen­ tudatára­ ébredve annak,­hogy­valójában­ugyanazt­akarják,­a­legszorosabban­együtt­kell­működniük...”

(jordáky­1946,­8.­p.).­a­párt-­és­eszmehűség­jordákynál­még­nem­kizáró­feltétele­az­író tevékenységének,­csupán­az­igazság,­a­nép,­a­szabadság­szolgálata.­a­szovjet­mintát ismerve­ezek­a­megállapítások­már­a­korabeli­olvasatukban­is­ironikusnak­tűnhetnek:

„a­szocializmus,­ellentétben­minden­más­világnézettel,­nem­azt­kívánja­az­írótól,­hogy pártíró­legyen,­még­csak­azt­sem­követeli­meg,­hogy­párttag­legyen.­Ha­belép,­abból nem­csak­a­pártra­származik­előny,­hanem­ő­reá­is,­mert­szorosabb­kapcsolatba­kerül a­tömegekkel.­az­embereket­és­azoknak­problémáit­közelről­figyelheti­meg,­művészi szemléletéhez­megkapja­a­valóságot,­az­anyagot.­az­író­szolgálja­az­emberiséget,­a­jót, az­igazságot,­a­szabadságot,­mint­ahogy­a­szocializmus­is­azt­szolgálja”­(jordáky­1946, 9.­ p.).­ ugyanakkor­ ellentmondásba­ keveredik­ önmagával,­ amikor­ az­ idézett­ könyv későbbi­ fejezetében­ újradefiniálja­ a­ „pártköltő”­ fogalmát:­ „Szocialista­ értelemben­ a pártköltő­az­osztály­és­a­haladó­emberiség­költője,­úgy,­ahogy­a­munkásosztály­tudatos és­harcos­pártja­az­osztály­és­a­haladó­emberiség­pártja.­a­marxista­párt­nem­csupán a­marxisták­és­párttagok­pártja,­hanem­mindazoké,­akik­szabadságukban­korlátozot- tak.­[...]­ugyanakkor­azonban­pártköltő­az,­aki­művészetével­a­szocializmust­segíti­elő, még­ ha­ nem­ is­ tagja­ szervezetileg­ a­ munkáspártnak”­ (jordáky­ 1946,­ 76–77.­ p.).

Hasonló­írókép­és­irodalomeszmény­jelenik­meg­Gaál­Gábor­korabeli­esztétikai­és­köl- tészettörténeti­ tárgyú­ szövegeiben­ (vö.­ Gaál­ 1950),­ valamint­ abban­ az­ egyértelmű gesztusában,­hogy­a­hadifogságból­való­hazatérte­után­alapított­–­és­az­1989-es­rend- szerváltásig­ fennálló­ –­ irodalmi­ folyóirat,­ az­Utunk főszerkesztőjeként­ megszólalási, publikálási­lehetőséget­biztosít­a­két­világháború­között­debütáló­jobboldali­íróknak:

kós­károlynak,­Tompa­lászlónak,­bánffy­Miklósnak,­Molter­károlynak.­de­még­a­szov- jet,­kommunista­propagandairodalom­mintáit­talán­a­legradikálisabban­megkövetelő nagy­ istván­ is­ elismeri­ kacsó­ Sándor,­ Grandpierre­ emil,­ Szabédi­ lászló­ vagy­ Fodor

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

Sándor­írásait,²a­kommunista­öntudat­és­az­osztályharc­legszélsőségesebb­irodalmi­sab- lonjait­pedig­egy­1948-as­írásában­a­következőképpen­utasítja­el:­„Hazai­íróink­igen­gyak- ran­melléfognak­a­párt­és­az­osztályellenség­ábrázolásánál.­a­párt­embereit­eszményi­jó embereknek­ tüntetik­ föl,­ az­ osztályellenséget­ viszont­ a­ leggonoszabb,­ a­ legaljasabb gonoszságokkal­ruházzák­fel.­vagyis­a­két­osztály­legtudatosabb­alakjait­igen­rikító­szí- nekkel­különböztetik­meg­egymástól.­ez­azért­hiba,­mert­nincs­nevelő­hatása­és­nem­is igaz,­hogy­csak­fehér-fekete­színek­állnak­szemben­egymással.­nem­vitás,­hogy­a­kapita- listák­kizsákmányolnak,­leigáznak­és­romlásba­viszik­a­társadalmat,­és­hogy­a­kommu- nisták­viszont­kivezetik­az­emberiséget­a­romlásból.­csakhogy­ez­nem­történik­olyan­egy- szerűen,­ahogy­azt­elméletileg­megfogalmazzuk.­Ha­ilyen­egyszerűen­történne,­a­politika- ilag­elmaradottak­is­rögtön­felismernék,­kik­a­barátaik­és­kik­az­ellenségeik”­(nagy­1956, 106.­p.).­Persze,­az­erdélyi­magyar­irodalomnak­ez­a­radikális­változásokat­követelő,­dik- tatórikus­korszaka­távolról­sem­volt­mentes­a­–­többnyire­ideológiai­szellemben­vívott­–

konfliktusoktól.­Példaképpen­talán­elég­itt­az­egyik­legnagyobb­19.­századi­magyar­klasz- szikus,­arany­jános­legismertebb­elbeszélő­költeményének,­a­Toldinak­kapcsán­kirobbant vitára­utalni,­melyben­Gaál­Gábor­a­szocialista­realizmus­jegyében­súlyosan­elmarasztalja írótársát,­benedek­Marcellt,­időszerűtlen­esztétizmussal­és­az­osztálykategóriák­figyel- men­kívül­hagyásával­vádolva­őt­(vö.­Gaál­1950).­néhány­év­múlva­azonban­–­elterjedt kelet-közép-európai­ sajátosságként­ a­ további­ belső­ leszámolások­ kapcsán­ –­ a­ vádló maga­is­vádlottá­válik,­aminek­következtében­Gaál­Gábor­„ideológiai­felkészületlensége”

miatt­többször­is­kénytelen­„önkritikát­gyakorolni.”

ameddig­ viszont­ a­ romániai­ magyar­ irodalom-­ és­ kultúrpolitikában,­ talán­ éppen­ a kisebbségi­beszédmódnak­(a­lényegében­román­nyelvű)­kommunista­ideológia­fő­sodrá- tól­ való­ lemaradása/kimaradása­ okán,­ a­ negyvenes­ évek­ végén,­ ötvenes­ évek­ elején többé-kevésbé­még­egy­–­az­adott­körülményekhez­képest­–­megengedőbbnek­mondha- tó,­ a­ baloldaliság­ sokféle­ hangját­ megszólalni­ hagyó­ változata­ érvényesült,­ addig­ a rákosi-korszak­Magyarországán­már­jóval­radikálisabban­folyik­a­sztálinista­belső­leszá- molás:­„végső­soron:­az­osztályharc­élesedése­hazánkban­és­a­nemzetközi­arénán,­ezzel kapcsolatban­a­politikai­és­ideológiai­éberség­fokozása,­az­elméleti­szilárdság­iránti­foko- zott­követelmények,­az­ellenség­búvóhelyeinek­felkutatása­a­kultúrfronton­is­–­ez­váltotta ki­a­vitát­lukács­elvtárs­bizonyos­nézeteivel,­amelyek­objektíven­nem­nekünk,­nem­a munkásosztálynak,­nem­a­Pártnak­segítettek,­hanem­az­ingadozóknak,­a­Párt­politikájá- nak­elfogadásától­húzódóknak,­végső­soron­–­az­ellenségnek.­[...]­lukács­elvtárs­[...]­iro- dalmi­jelszavai­nem­igazodtak­a­Párt­politikai­és­gazdasági­jelszavainak­élesedéséhez­és fokozásához­[...]­amikor­a­Párt­egyre­élesítette­a­harcot­a­tőkések­ellen,­amikor­a­fordulat éve­már­rég­bekövetkezett,­akkor­–­1949­tavaszán­–­fordul­jobbra­és­kezd­harcolni­–­nem a­szocialista­realizmusért,­hanem­lényegében­ellene,­azok­ellen­az­irodalmi­áramlatok­és képviselőik­ellen,­akik­a­szocialista­realizmus­irányában­való­fejlődést­–­jól-rosszul­–­kép- viselték”­–­foglalja­össze­röviden­a­magyarországi­kulturális­és­irodalmi­élet­teljhatalmú vezetője,­révai­józsef­a­korszak­művészetpolitikai­„célkitűzéseit”­a­lukács­György­ellen írt­elmarasztaló­írásában­(révai­1950,­284.,­287.­p.).

2 a­ két­ világháború­ közötti­ erdélyi­ irodalomról­ azonban­ nagyon­ ambivalens­ a­ véleménye.

Miközben­ például­ nagy­ elismeréssel­ szól­ Petelei­ istván­ novelláiról,­ ugyanolyan­ hévvel támadja­a­„polgári”,­„nacionalista”­reményik­Sándor­költészetét­(vö.­nagy­1956).

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

a­korabeli­erdélyi­irodalmi,­irodalomkritikai,­kultúraszervezési­diskurzusnak­a­magyar- országinál­ némileg­ nyitottabb­ jellege­ ugyanakkor­ talán­ annak­ is­ köszönhető,­ hogy erdélyben­a­baloldali­írók,­értelmiségiek­világnézete­nagyon­eltérő­forrásokból­táplálko- zott,­ami­hatványozottan­rányomta­bélyegét­a­második­világháború­utáni­baloldali­eszme- rendszer­ kibontakozására­ (bottoni­ 2008).­ bárdi­ nándor­ négy­ baloldali­ generációról beszél,­melyek­többé-kevésbé­meghatározó­szerepet­töltöttek­be­a­kommunista­hatalom- átvétel­utáni­erdélyi­magyarság­politikai­irányultságának­alakulásában­is­(bárdi­2004).

ezt­a­csoportosítást­követve,­a­legidősebb­baloldali­generáció­tagjai­azok­az­értelmiségi- ek,­akik­a­két­világháború­közötti­politikában­az­országos­Magyar­Párt­baloldali­szárnyát képviselték,­ közülük­ legismertebb­ kós­ károly,­ a­ második­ és­ harmadik­ generációhoz sorolhatjuk­a­Magyar­dolgozók­Szövetségében,­majd­a­Magyar­népi­Szövetség­politikai tevékenységeiben­részt­vevő­bányai­lászlót,­jordáky­lajost,­kurkó­Gyárfást,­Gaál­Gábort, Szemlér­Ferencet,­balogh­edgárt,­asztalos­istvánt,­Méliusz­józsefet,­nagy­istvánt­stb.,­a negyedik­generációhoz­pedig­lényegében­azok­a­szereplők­tartoznak,­akik­már­a­kommu- nista­hatalomátvétel­megszilárdulása­után,­jórészt­az­ötvenes-hatvanas­években­vállal- tak­vezető­szerepet­az­irodalmi,­publicisztikai,­kulturális­élet­szervezésében:­Hajdu­Győző, domokos­Géza,­Gáll­ernő,­Sütő­andrás,­Huszár­Sándor­stb.

az­a­tény­viszont,­hogy­az­erdélyi­magyarság­–­bizonyos­szempontból­nemzetiségi szubkultúrának­tekinthető­–­közegében­a­különböző­párton­belüli­politikai-ideológiai irányzatok­közötti­viták­nem­jelentek­meg­olyan­szélsőséges­módon,­mint­a­korabeli Magyarországon,­még­távolról­sem­jelenti­azt,­hogy­a­szólásszabadság­vagy­legalábbis egyfajta­„többszólamúság”­érvényesülhetett­volna­ennek­a­korszaknak­az­irodalmi­éle­- tében,­hiszen­a­„jobboldali”-nak­vagy­„polgári”-nak­titulált­szerzők­teljes­elhallgattatás- ra­voltak­ítélve­a­kommunista­hatalomátvétel­után­romániában­is.­elég­talán­itt­csupán az­ötvenes­évek­közepén­a­két­világháború­között­alkotó,­fiatalon­elhunyt­magyar­líri- kus,­dsida­jenő­munkáinak­újrakiadása­kapcsán­az­Utunkfolyóirat­hasábjain­lefolyta- tott­vita­hangnemére,­illetve­a­hatalmon­lévők­által­képviselt­álláspontra­és­az­e­körül kialakult­ durva­ politikai­ támadásokra­ utalni­ (Panek­ 1993).­ a­ régi­ polgári­ írónak,­ a

„parazita”­értelmiséginek­–­amint­azt­Gaál­Gábor­már­az­1940-es­évek­második­felé- ben­több­tanulmányában­leírja­–­el­kell­tűnnie­„a­történelem­süllyesztőjében”­(Gaál 1950).­az­effajta­kultúrharcok­következményeként­egyre­több­író­(például­kós­károly, Tompa­lászló,­kemény­jános)­időlegesen­a­kényszerű­elhallgatást­választja,­néhányan pedig­ azért­ maradnak­ ki­ az­ irodalmi­ és­ közéleti­ diskurzusokból,­ mert­ koholt­ vádak alapján­több­évig­tartó­börtönbüntetésre­ítélik­őket,­például­jordáky­lajost­és­balogh edgárt­a­Magyar­népi­Szövetségben­betöltött­politikai­szerepvállalása­miatt.

abban­a­társadalmi­kontextusban,­amelyben­a­kisebbségi­lét­és­az­identitáskeresés minden­megnyilvánulása­–­nemcsak­a­közösségi­vitákban­és­a­publicisztikai­vagy­tudo- mányos­beszédmód­különböző­formáiban,­hanem­a­mindennapi­kommunikáció­szintjén is­–­szigorú­korlátozásoknak­volt­alávetve,­az­irodalom­lehetett­az­egyetlen­olyan­közeg, ahol­ az­ egyik­ vagy­ másik­ kérdéskörhöz­ kapcsolódó­ alternatív­ állásfoglalás­ lehetősége adott­volt.­az­56-os­magyarországi­forradalom­leverését­romániában­is­megtorlóakció követte,­melyben­a­kommunista­hatalom­a­fiatal­magyar­értelmiségiek­megfélemlítését tartotta­szem­előtt.­a­fiatal­író-,­költőnemzedék­képviselői­közül­Páskándi­Gézát,­bartis Ferencet,­Páll­lajost­és­dávid­Gyulát­koholt­vádak­alapján­súlyos­börtönbüntetésre­ítél- ték,­ mások­ –­ például­ Szilágyi­ domokos­ –­ valószínűleg­ csak­ a­ titkosszolgálattal­ való együttműködés­árán­„menekülhettek”­meg­a­retorziótól­(vö.­Selyem­2007).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

3.­az­enyhülés­szűk­évtizede­romániában­(1965–1973)

a­hatvanas­évek­közepétől­kezdve­körülbelül­a­hetvenes­évek­első­feléig­a­romániai magyar­ kultúra­ és­ irodalom­ egy­ lélegzetvételnyi­ időre­ bizonyos­ szabadsághoz­ jutott, ami­ideológiai-poétikai­szempontból­csupán­azt­jelentette,­hogy­az­„emberarcú­szocia- lizmus”­jegyében­nem­volt­már­feltétlenül­kötelező­a­szocialista­realizmus,­a­közösségi költészet,­illetve­a­párt­dicsőítésének­és­a­kommunista­társadalom­építésének­sablon- jait­követni.­ezzel­együtt­pedig­a­korábbiakban­teljességgel­visszautasított­„egyénieske- dés”,­az­individuális­szféra,­a­szubjektív,­egzisztenciális­kérdések­ábrázolása,­a­törté- nelmi­hagyomány­vagy­a­magyar­nemzeti­identitás­(vagyis­inkább­csak­az­erdélyi,­szé- kely­közösséggel­való­azonosulás)­témaköre­is­előtérbe­kerülhetett­a­korszak­irodalmi műveiben.­az­erdélyi­alkotók­ugyanakkor­ebben­a­fél­évtizedben­a­magyarországinál nagyobb­ fokú­ szabadságot­ élvezhettek.­ „a­ hatvanas­ évek­ közepe­ felé­ romániában hivatalosan­is­utat­nyitottak­a­nyugati­irodalomnak­–­emlékszik­vissza­erre­az­időszakra a­huszadik­század­egyik­legnagyobb­irodalomkritikusa,­kántor­lajos­–,­s­az­»idegen eszmék«­beáramlása,­a­modernség­térhódítása­a­hetvenes­évek­elejéig­kevesebb­aka- dályba­ütközött,­mint­a­korabeli­Magyarországon”­(kántor­2005,­9.­p.).

jól­érzékelteti­azonban­ennek­a­viszonylagos­szabadságnak­a­korlátait­az­erdélyi magyar­irodalom­kettős­kötődése­–­azaz­a­romániai­és­a­magyarországi­irodalomhoz való­tartozása­–­kapcsán­lefolytatott­vita,­amelynek­során­a­romániai­pártvezetés­uta- sította­ az­ irodalmi­ folyóiratok­ íróit,­ szerkesztőit,­ hogy­ nyilvánosan­ határolódjanak­ el ettől­a­Magyar­Írószövetség­által­felvetett­gondolattól­mint­„nacionalista­elhajlástól”

(kántor­2005).­egy­ilyen­kontextusban­az­talán­már­magától­értetődőnek­tűnik,­hogy­a rendszerváltásig­nem­lehetett­semmilyen­hivatalos­fórumon­a­„romániai­magyar­iroda- lom”­megnevezés­helyett­az­„erdélyi­irodalom”­szókapcsolatot­használni.­kántor­lajost és­szerzőtársát,­láng­Gusztávot­pedig­azért­vádolták­revizionizmussal,­mert­az­általuk írt­ irodalomtörténeti­ összefoglaló­ címében­ az­ 1945-ös­ dátum­ szerepel,­ holott romániában­1944.­augusztus­23-án­kezdődött­a­„felszabadulás”.­ugyancsak­beszé- des­ a­ hatvanas­ évektől­ a­ nyolcvanas­ évek­ végéig­ magyar­ nyelven­ megjelenő,­ fiatal alkotók­ írásait­ megjelentető­Forrás könyvsorozat­ egyik­ elsőkötetes­ költője,­ lászlóffy aladár­által­mesélt­anekdota­is­arról,­hogy­mennyiben­volt­oldottabb­a­hatalom­képvi- selőivel­való­viszony,­és­miért­jelentett­–­minden­óvatosság­ellenére­–­óriási­kockázatot az­ adott­ korszak­ írói,­ szerkesztői­ számára­ egy-egy­ kiszámíthatatlan­ egybeesés­ vagy váratlanul­ bekövetkező­ politikai­ esemény:­ „a­ Forrás-kötetek­ nyakig­ tele­ vannak babitscsal,­ illyés­ Gyulával,­ kosztolányival,­ józsef­ attiláról­ nem­ is­ beszélve.­ az­ egész múlt­Mohácsostól­feltűnt­ezekben­a­szövegekben.­Sokszor­egészen­érzékenyek­voltak egy-egy­ verssor­ kapcsán­ –­ kérem,­ ez­ nem­ lesz­ jó­ így­ –,­ és­ akkor­ alkudozni­ kellett.

Máskor­ viszont,­ ha­ haladó­ hagyományként­ beleillett­ valami­ az­ elképzelésekbe­ –­ és haladó­hagyományként­mindenki­beleillett­–,­akkor­nem­tiltakoztak.­ilyen­értelemben a­haladó­hagyományt­felvállalni­nemcsak­hogy­szabad­volt,­hanem­illett­is.­Hogy­mi­volt az,­ami­a­cenzúrát­ingerelte,­az­sokszor­egészen­személyre­szabott­volt,­vagy­a­levegő- ben­volt.­egy­ideig­például­az­Előrevasárnap­című­mellékletét­szerkesztettem.­egyszer csak­jön­hozzám­egy­cseke­Péter­nevű­fiatalember,­hogy:­te,­írtam­a­recsenyédiekről egy­riportot,­hogy­ezek­miket­csináltak­a­századfordulón;­szörnyű,­de­ezek­kivándorol- tak­amerikába.­ez­ideológiailag­ugyan­nem­helyes,­de­én­meg­is­bírálom­őket.­a­címe

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

az­volt,­hogy­Átkorcsolyáztunk Amerikába.én­lelkesen­le­is­adtam­az­anyagot.­Honnan tudtam­volna,­hogy­a­következő­héten­ceaușescu­elmegy­amerikába?­ebből­óriási­baj lehetett­volna,­ha­idejében­nem­vesszük­észre”­(lászlóffy­2001,­45.­p.).

4.­ideológiai-politikai­terror­a­70-es­évek­közepétől­a­80-as­évek­végéig

a­hetvenes­évek­második­felétől­kezdődően,­nicolae­ceauşescu­1971-es­kínában­és észak-koreában­ tett­ látogatása­ után,­ néhány­ év­ alatt­ ez­ a­ viszonylagos­ szabadság fokozatosan­semmivé­lesz.­a­romániai­politikában­előtérbe­kerül­a­nacionalizmus,­a román­titkosszolgálat,­a­Securitate­egyre­drasztikusabb­eszközöket­használ­a­társada- lom­megfélemlítésére.­a­kommunista­hatalom­a­nyolcvanas­évekre­már­a­nemzetisé- gek­teljes­asszimilációjára,­felszámolására­rendezkedik­be,­az­állami­szervek­által­koor- dinált­ erőszakos­ betelepítési­ politika­ eredményeként­ pedig­ sok­ erdélyi­ városban­ a magyarság­elenyésző­kisebbségbe­kerül.­a­korábbi­évtizedekben­több-kevesebb­önál- lósággal­rendelkező­kulturális­és­oktatási­intézményeket­igyekeznek­megszüntetni­vagy beolvasztani.­ezzel­egy­időben­az­irodalmi­élet­minden­fórumát­szigorú,­központosított politikai­ellenőrzésnek­vetik­alá.­a­közélet,­politikum­és­művészet­összekapcsolódásá- nak­kényszerűségére­a­80-as­években­Magyarországra­áttelepült­író,­kritikus­Ágoston vilmos­így­emlékszik­vissza:­„a­párizsi­Magyar­Műhelyt­nem­azért­tiltották­romániában, mert­avantgárd­volt,­hanem­azért­nem­engedték­be,­mert­magyar.­[…]­ahhoz,­hogy­a­mi saját­ véleményünket­ kimondjuk­ arról­ a­ sajátos­ helyzetről,­ amelyben­ éltünk,­ nekünk meg­kellett­kerülnünk­a­direkt­konfrontáció­lehetőségét,­hogy­egyáltalán­megjelenjen, mert­ha­azt­írtam­volna,­hogy­ni,­itt­a­magyarokat­elnyomják,­ez­egy­mondat,­egy­álta- lános­kijelentés,­de­az­biztos,­hogy­nem­jelent­volna­meg”­(Ágoston­1994,­12–17.­p.).

S­bár­egy­adott­nézőpontból­lászlóffy­aladár,­kántor­lajos­vagy­Ágoston­vilmos­visz- szaemlékezései­csupán­fikcióként,­a­negyven­év­kommunizmus­„nagy­elbeszélésének”

részeként­értékelhetőek,­az­mégiscsak­ténykérdés­–­jóllehet­nem­tartozik­a­szűken vett­ irodalomtudomány­ tárgykörébe­ –,­ hogy­ románia­ a­ nyolcvanas­ években­ kelet- közép-európa­legszörnyűbb­totalitarista­diktatúrájának­színhelye­volt.­a­mérhetetlen módon­elhatalmasodó­személyi­kultusz,­az­ideológiai­terror­és­a­burkolt­vagy­nyilvános asszimilációs­törekvések­ezekben­az­évtizedekben­többszörös­teherként­nehezedtek­a kisebbségben­élő­erdélyi­magyarságra.­„Már­megszokta­ez­a­társadalom­–­mutat­rá­a 60-as­ évek­ végén­ debütáló­ költőnő,­ balla­ Zsófia­ találóan­ a­ nyolcvanas­ évek ceauşescu-korszakának­egyik­jellegzetes­aspektusára­–,­hogy­állandóan­pártfeladato- kat­adtak­a­lakosoknak,­az­íróknak,­hogy­hogyan­legyenek­erkölcsösek­és­hogyan­írja- nak”­(balla­1994,­22.­p.).­ez­a­történelmi-társadalmi-politikai­kontextus­pedig­annyiban talán­mégis­befolyásol(hat)ta­az­erdélyi­magyar­irodalmi­kánon­vagy­a­lírai­és­prózai művek­ kritikusi­ vagy­ befogadói­ recepciójának­ irányultságát,­ amennyiben­ köztudott dolog­volt­a­közélet­szereplőinek­mindegyike­számára,­hogy­a­hatalom­különféle­meg- nyilvánulási­formáival­–­akár­a­véleménynyilvánítás­szintjén­–­szembehelyezkedő­atti- tűd­egyet­jelenthetett­az­„ellenálló”­kirekesztésével,­elhallgattatásával­vagy­akár­a­fizi- kai­értelemben­vett­megsemmisítésével­is.

a­nyolcvanas­évek­romániai­helyzetének­ismeretében­tehát­nyilvánvalóan­átértékel- hetővé­válik­minden­olyan­álláspont,­amelyben­az­irodalom­mint­feltétlen­politikai­sze- repvállalás,­vagy­mint­az­egyetlen­lehetséges­(ellen)diskurzus­érvényesülhetett.­nem

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

beszélve­arról,­hogy­egy­ilyen­kényszerpályán­többnyire­az­adott­műalkotás­esztétikai- poétikai­funkciója,­az­alkotói­szabadság­és­kreativitás­is­szükségszerűen­háttérbe­szo- rult.­a­rendszerváltás­előtti­irodalmi­alkotások­ugyanis­általában­„egy­olyan­erkölcsi értékrendet­ sugallnak,­ amelyben­ nem­ annyira­ a­ kezdeményező­ lendületesség,­ mint inkább­a­kötelességszerű­helytállás­eszménye­körvonalazódik”­–­állapítja­meg­a­husza- dik­század­egyik­legismertebb­erdélyi­kritikusa,­cs.­Gyímesi­éva­(cs.­Gyímesi­1999,­10.

p.).­ettől­a­sajátosságtól­pedig­–­tehetnénk­hozzá­–­az­erdélyi­irodalomban­talán­legna- gyobb­mértékben­azok­a­„művészi”­törekvések­váltak­meg,­amelyek­a­fennálló­hatalom céljainak­szolgálatára­születtek­(némely­esetben­ugyanazon­szerzők­tollából,­akik­az előbbi­hagyományt­is­képviselték).

ez­a­poétikai­magatartás­azonban­a­hetvenes-nyolcvanas­években­nem­csupán­alko- tói­kényszerként,­hanem­egyfajta­befogadói­elvárásként­is­érvényesült.­az­író­társadalmi szerep(lés)ének,­az­„igaz­ügyért”­való­nemes­kiállásnak­a­kérdése­egyben­lét-kérdéssé vált­ az­ olvasóközönség­ számára,­ ami­ nem­ kis­ mértékben­ hozzájárult­ az­ irodalom­ és tágabb­értelemben­véve­minden­alkotóművészet­felértékel(őd)éséhez­és­egyben­átérté- kel(őd)éséhez­is.­egy­adott­vers-­vagy­prózaszöveg­társadalmi­megbecsültsége­ebben­az elváráshorizontban­sok­esetben­fontosabbá­vált,­mint­az­esztétikai­minősége.­a­magyar- országi­kritika­pedig­–­már­amennyiben­egyáltalán­foglalkozni­kívánt­a­„határon­túli”­iro- dalom­kérdéskörével­–­többnyire­csak­megerősíteni­tudta­ezt­a­hagyománnyá­vált­kény- szerűséget,­ami­a­hetvenes-nyolcvanas­évek­kultusz-­és­kánonképző­mechanizmusaira tekintve­fokozott­mértékben­hozzájárult­az­alkotói­szerep­fetisizálását­és­a­kinyilatkozta- tásszerű,­patetikus­beszédmódot­poétikai­elvárásként­rögzítő­értékszelekció­megerősö- déséhez.­azok­a­törekvések­ugyanis,­amelyeket­az­irodalmi­alkotások­megítélésében­leg- többször­éppen­az­intézményesült­recepció­képvisel,­nem­csupán­esztétikai,­hanem­ide- ológiai­szempontok­alapján­strukturálódnak,­ez­a­tény­pedig­sajátosan­befolyásol(hat)ja egy­adott­szerző,­szöveg­vagy­irányzat­elfogadását­vagy­elutasítását.

„a­tragikus­irónia,­ha­–­természetéhez­híven­–­válságainkból­nem­mutat­is­kiutat,­de rádöbbent­teljes­mélységükre.­Ha­oldani­nem­is,­de­uralni­tudja­a­diszharmóniát.­keserű pirulái­segítenek­abban,­hogy­a­meghasonlott­értelem­és­lélek­néha­önmagára­eszmél- jen,­hogy­a­tehetetlenség­ne­váljon­természetünkké,­meg­ne­szokjuk.­a­bensővé­vált­tehe- tetlenség­bűn­lenne;­az­irónia­révén­marad­meg­annak,­ami:­elviselt­kényszerűségnek”

(cs.­Gyímesi­1993,­90–91.­p.).nemcsak­az­elemzett­irodalmi­alkotásokra­érvényes­látle- letként,­hanem­egy­korabeli­(lét)állapot­önreflexív,­értelmiségi­vallomásaként­is­értékelhe- tő­ez­a­néhány­mondat.­Hiszen­a­hetvenes-nyolcvanas­években­debütáló­alkotónemze- déknek­az­egyén­és­a­hatalom­viszonyában­azonos­kihívásoknak­kellett­megfelelnie,­mint az­ekkorra­már­kanonizált,­a­szépirodalmi­hagyományhoz­tartozóként­számon­tartott­idő- sebb­ pályatársaiknak.­ ugyanakkor­ a­ diktatúra­ egyre­ nyíltabbá­ váló­ magyarságellenes törekvéseivel­összhangban,­a­hivatalban­lévő­helyi­politikai­vezetők­még­azoknak­a­kor- látozott­közéleti­fórumoknak,­alternatív­lehetőségeknek­a­fokozatos­megszüntetését­is igyekeztek­ kieszközölni,­ amelyeknek­ a­ megteremtését­ a­ korábbi­ évtizedek­ kisebbségi értelmiségének­nem­kis­kompromisszumok­árán­sikerült­elérnie.

ameddig­tehát­az­erdélyi­magyarság­(lét)problémáinak­ábrázolása­a­hatvanas­és hetvenes­évek­kontextusában­egy­heroizált-mitikus­vagy­tragikus-ironikus­diskurzusban még­lehetséges­volt,­a­későbbi,­a­nyolcvanas­évek­beszédmódjában­a­közösség­iden- titására,­hagyományaira­való­utalás­vagy­a­vallásos­megnyilvánulás­bármilyen­formája

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

már­eleve­tiltólistára­helyez(het)te­a­szerzőt­és­szövegét­egyaránt.­„azt­nézték­–­jegyzi meg­Ágoston­vilmos­–,­hogy­egy­oldalon­eleinte­nem­szerepelhetett­kétszer­az­a­szó, hogy­magyar,­aztán­már­azt,­hogy­lehetőleg­egyszer­se­szerepeljen”­(Ágoston­1994,­17.

p.).­ Mindennek­ ellenére­ azonban­ a­ recepció­ által­ „harmadik­ Forrás-nemzedék”-nek titulált­alkotógeneráció­egy­olyan­stilisztikai-poétikai­irányultságban­kívánta­megterem- teni­a­saját­érdek-­és­értékpozícióit,­amely­bizonyos­nézőpontból­sokkal­közelebb­került a­kortárs­európai­irodalom­korabeli­tendenciáihoz,­mint­az­erdélyi­diskurzus­hagyomá- nyához.­ennek­a­beszédmódnak­a­jellemzője­leginkább­talán­a­nyelvi­játék­és­az­ironi- kus­önreflexió:­„Sok­mindent­el­lehetne­erről­a­másfajta­szellemi­irányultságról­monda- ni.­egyrészt­kiábrándultabb,­de­kiábrándultságában­játékosabb,­könnyedebb­is”­–­álla- pítja­meg­balla­Zsófia­kortársainak­írásművészetére­utalva­(balla­1994,­18–21.­p.).

az­egyén­hatalommal­szembeni­kiszolgáltatottságát­az­emberiség­egyetemes­prob- lémájaként­megjelenítő­irodalmi­attitűd­helyett,­ebben­a­megújult­poétikai­irányultság- ban,­ a­ tiltakozás­ eszközeként­ egyre­ inkább­ a­ konkrét­ eseményekre­ és­ személyekre utaló­allúzió­vagy­az­ironikus-allegorikus­ábrázolásmód­válik­jellemzővé.­az­elnyomatás különböző­mechanizmusainak,­a­hatalmi­atrocitások­kelléktárának­poétikai­reprezen- tációvá­ avatása,­ valamint­ az­ egyre­ konkrétabbá­ váló­ utalások­ pedig­ ilyenképpen­ a befogadás­aktusát­meghatározó­kontextuális­hátteret­olyan­módon­képesek­korlátozni, hogy­a­felmerült­(lét)problémákra­kellőképpen­odafigyelő,­tájékozott­olvasó­számára­a lírai­identitás­vagy­prózai­szereplő­egyértelmű­állásfoglalásaként­dekódolható­szöveg egy­tágabb­interpretációs­horizontban­nyilvánvalóan­megfosztja­értelmezőjét­a­jelen- tésképződés­effajta­retorikai­potencialitásától.­„Tündérország­határait­csak­a­tündérek ismerik”­–­állapítja­meg­a­korabeli­fiatal­értelmiség­egyik­közismert­kolozsvári­képvise- lője,­bréda­Ferenc,­nem­kevés­iróniával­(bréda­1994,­44.­p.).­Stilisztikai-poétikai­szem- pontból­ ez­ a­ művészi­ irányultság­ nem­ csupán­ azért­ tekinthető­ fontosnak,­ mivel­ az egyre­kifinomultabb­érzékenységről­tanúságot­tevő­cenzúra­a­hetvenes­évek­végének, nyolcvanas­évek­elejének­ideológiai-politikai­kontextusában­mind­kevesebb­és­keve- sebb­megszólaló­számára­tette­lehetővé­a­publikálást­vagy­a­nyilvános­kulturális­fóru- mokon­való­aktív­részvételt,­hanem­mert­ez­a­nézőpontváltás­az­erdélyi­magyar­iroda- lomban­egy­olyan­–­leginkább­talán­a­posztmodern­felé­közelítő­–­diskurzusformának a­megjelenésére­utal,­amely­egyre­kevésbé­igényli­a­társadalmi­szerepvállalást,­egyre jobban­eltávolodik­annak­a­profetikus­(alkotói)­magatartásnak­a­konvencionális­formá- itól,­amely­egy­adott­közösség­minden­tagjához­egyaránt­szólni­kíván(t).

5.­kultúra,­közösség­és­irodalom­a­kommunista­rendszer­1989-es­bukása után

az­erdélyi­magyarság­számára­az­1989-es­rendszerváltás­a­nacionalista­diktatúra,­a­vég- telenségig­fokozódó­ideológiai-politikai­terror­és­a­tudatos­etnikai­homogenizálási­politika megszűntének,­a­kisebbségi­lét,­a­külső­és­belső­konfliktusok­megoldódásának­az­ígére- tét­jelentette.­az­1990-es­esztendő­első­néhány­hónapjának­felhőtlen­lelkesedését­köve- tően­azonban­az­erdélyi­magyar­közösségnek­a­korábbi­hatalmi­struktúrák­újrarendező- désével,­ a­ nemzeti,­ nemzetiségi­ konfliktusok,­ a­ burkolt­ asszimiláció­ és­ a­ gazdasági kiszolgáltatottság­tapasztalatával­kellett­újra­szembesülnie.­a­ion­iliescu­vezette­nemzeti

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

Megmentési­Front­–­mely­hatalmi­fölényének­köszönhetően,­párttá­alakulva,­könnyűszer- rel­megnyerte­az­első­választásokat­–­a­kezdetektől­értelmiségellenes³és­nemzetiségel- lenes­politikát­folytatott.⁴egy­nagyon­rövid­ideig­tartó­szünet­után­a­román­titkosszolgá- latok­újra­elkezdték­működésüket,­jórészt­a­diktatúra­repressziós­gépezete,­a­korábbi Securitate­személyzeti­bázisára­alapozva,­és­a­kommunista­nomenklatúra­másodvona- las­képviselőiből­lett­politikai­szerveződéseket­támogatták.­románia­tehát­egészen­az 1990-es­évek­közepéig­egy­fél-autoriter­államként­működött,­ahol­a­kommunista­rend- szer­korábbi­haszonélvezői­megerősítették­politikai­és­gazdasági­pozícióikat.­„1989­de­- cembere­–­állapítja­meg­Stefano­bottoni­–­sikeresen­félreállította­a­régi­rendszert­és­elit- jét:­ceaușescu­hatalmának­közvetlen­kiszolgálóit.­az­új­hatalmi­elit­azonban­a­régi­ural- kodó­réteg­második­vonalából­lépett­elő.­amennyiben­nem­került­volna­sor­a­román kommunista­Párt­felszámolására,­egy­párton­belüli­radikális­elitváltásról­lehetett­volna csupán­beszélni”­(bottoni­2014,­265–266.­p.).

az­erdélyi­magyarság­történelmi­jelenlétének­folyamatos­tagadása,­a­kulturális­és közösségi­terek­kisajátítása,­illetve­a­közelmúlt­eseményeinek­tendenciózus­átértelme- zése­a­rendszerváltás­utáni­negyedszázadban­egyaránt­meghatározta­a­bal-­és­jobbol- dali­politikai­pártok­választási­üzeneteit.­a­közbeszéd­tematizálása­folytán­már­a­rend- szerváltást­követő­első­hónapoktól­kezdődően­előtérbe­került­egyfajta­radikális­nacio- nalista­retorika,­mely­a­legfőbb­veszélyforrást­a­nemzetiségek­jelenlétében,­jelesül­az erdélyi­magyar­közösség­önszerveződési­törekvéseiben­látta,­és­minden­eszközt­fel- használt­ezeknek­a­törekvéseknek­az­ellehetetlenítésére­(illyés–kántor­2012,­79–98.

p.).­ a­ céltudatosan­ alkalmazott­ hatalmi­ manipuláció­ részeként­ ugyanakkor­ kialakult egy­régi-új­nemzetszemlélet­és­„hőskultusz”­is,­mely­a­katonaság,­illetve­az­állambiz- tonsági­és­a­rendvédelmi­szervek­presztízsét­fokról­fokra­igyekezett­megerősíteni,­első- sorban­a­külső­és­belső­„fenyegetésekre”­való­hivatkozással­és­a­„történelmi”­ellenség- képek­fenntartásával.bizonyos­szempontból­ez­az­ideológia­ugyanúgy­a­militarista­reto- rikára­épült,­mint­a­ceaușescu-diktatúra­évtizedeiben,­és­nyíltan­vagy­burkoltabban­fel- vállalta­ a­ folytonosságot­ a­ korábbi­ negyven­ év­ nemzetiségi­ politikájával­ és­ elnyomó stratégiáival.­ebben­a­viszonyban­a­tudatos­megfélemlítés­és­a­hátrányos­megkülön- böztetés­a­román­nyelvű­politikai,­kulturális­fórumokon­vagy­az­írott­és­elektronikus médiában­kisebb-nagyobb­intenzitással­ugyanúgy­helyt­kapott,­mint­az­igazságszolgál- tatás­ bizonyos­ döntéseiben,­ illetve­ a­ különböző­ hatósági­ ellenőrzések­ során.­ aktív részét­képezi­ennek­a­hatalmi­politikának­a­kettős­beszéd­is,­mely­az­európai­unió­és az­ atlanti­ Szövetség­ irányában­ a­ kisebbségi­ kérdések­ „példaértékű”­ megoldására hivatkozott,­miközben­a­napi­gyakorlat­részét­képezte­a­törvények­szelektív­–­vagy­ten-

3 „az­ intézményes­ hatalom­ időről­ időre­ bányászcsapatokat­ szólított­ bukarestbe,­ erőszakos fellépésre­sarkallva­őket­azon­csoportok­ellen,­amelyek­kétségbe­vonták­az­akkori­köztársa- sági­elnök,­ion­iliescu­által­képviselt­rendszer­legitimitását”­–­jegyzi­meg­a­korszakról­szóló elemzésében­Gabriel­andreescu­(andreescu­2000,­20.­p.).

4 a­Marosvásárhely­fekete­márciusaként­elhíresült­események­és­az­azt­követő­retorziók,­melyek során­ csak­ magyar­ nemzetiségű­ személyeket­ ítéltek­ el,­ a­ megfélemlítés­ és­ a­ régi­ hatalmi beidegződések­újraéledését­hozták­magukkal­(vö.­novák–lászló­2012,­133–228.­p.).

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

denciózusan­ részrehajló­ –­ alkalmazása­ és­ a­ választási­ sikerek­ érdekében­ folytatott kisebbségellenes­uszítás.⁵

Mindennek­ellenére­azonban,­a­korábbi­évekhez­képest,­az­erdélyi­magyar­társada- lom­politikai­és­kulturális­életében­1989­után­radikális­irányváltás­következett­be,­főként az­újonnan­létrejövő­közösségi­terek­nyitottságát,­az­irodalmi­és­publicisztikai­nyilvános- ság­ biztosította­ lehetőségeket,­ a­ különböző­ önszerveződési­ formák­ változatosságát tekintve.­Hiszen­a­cenzúra­eltörlésével­a­szólás-­és­véleménynyilvánítási­szabadság­–­az adott­ körülmények­ között­ –­ biztosított­ volt,­ ugyanúgy,­ ahogy­ létezett­ egy­ viszonylagos mozgásszabadság,­legalábbis­Magyarország­és­a­volt­kommunista­országok­felé,­mert­az európai­unióba­való­utazás­csak­románia­2007-es­csatlakozása­után­vált­zökkenőmen- tessé.­az­új­lehetőségek­közepette­szinte­minden­társadalmi­szinten­feltevődött­a­szülő- földön­maradás­vagy­a­kivándorlás­kérdése,­annál­is­inkább,­mivel­az­1990-es­évek­első felében­az­erdélyi­magyar­közösség­és­Magyarország­viszonyában­egy­újfajta­párbeszéd kibontakozásának­is­tanúi­lehettünk,­mely­egészen­a­kétezres­évek­elejéig­óvatos,­de­gyü- mölcsöző­és­–­különösen­a­humán­értelmiségiek­közötti­kapcsolatokat­tekintve­–­többé- kevésbé­egyenrangú,­partneri­dialógusként­működött.­„Hihetetlen­szabadság­az,­hogy nem­vagyok­bezárva­egy­országba,­és­nem­működik­a­cenzúra­többé.­az,­hogy­itt­lehetek Magyarországon,­hogy­elég­sokat­publikálok,­és­most­már­nem­írják­oda­a­nevem­mellé, hogy­kolozsvár­–­tehát­nem­mint­egy­egzotikus­állatkerti­lényt­mutogatnak­–,­hanem­egy- szerűen­a­költészeten­vagy­az­irodalmon­belül­kell­az­embernek­léteznie”–­jegyzi­meg­egy 1993-as­interjúban­balla­Zsófia,­kissé­ironikusan­utalva­arra,­hogy­a­határon­túli­magyar értelmiségi­perspektívájából­az­anyaország­részéről­leginkább­talán­az­individuális­érté- kek­alapján­történő­besorolás,­a­mindenféle­pozitív­vagy­negatív­megkülönböztetéstől mentes­hozzáállás­lenne­a­legideálisabb­(balla­1994,­155.­p.).

kétségtelen­tény,­hogy­az­értelmiségiek­sokkal­könnyebben­be­tudtak­illeszkedni­a magyarországi­társadalomba­és­sokkal­kevésbé­voltak­kitéve­a­diszkrimináció­különfé- le­tapasztalatainak.­„az­áttelepült­diplomások­–­állapítja­meg­Zakariás­ildikó­–­társa- dalmi­státuszuk,­munkaerőpiaci­helyzetük,­és­kapcsolati­hálójuk­tekintetében­is­külön- böznek­ az­ időszaki­ migráns­ vendégmunkásoktól:­ másfajta­ kibocsátó­ környezetből indulnak,­és­másfajta­befogadó­környezetbe­érkeznek.­amennyiben­sikerült­képzettsé- güknek­megfelelően­elhelyezkedni­–­márpedig­ez­a­diplomások­esetében­valószínűbb, mint­más­csoportokban­–,­sem­az­alacsony­státuszú­munka,­sem­munkaerőpiaci­és lakóhelyi­elszigeteltség­nehézségeivel­nem­kellett­megküzdeniük;­az­1990-es­évek­ele- jének­kevésbé­szigorú­bevándorlási­szabályozása­következtében­pedig­a­magyar­állam- polgárság­megszerzése­is­kisebb­akadályt,­kiszolgáltatottságot­jelentett­a­munkaerőpi- acon”­(Zakariás­2008,­137.­p.).

az­anyaországiak­viszonya­az­áttelepülni­szándékozó­„erdélyiek”­irányában­azon- ban­korántsem­minden­esetben­volt­ilyen­egyértelmű.­a­bürokrácia­útvesztőiben­a­más kontinensről­jött­bevándorlókkal­egy­státuszban­kezelt­„vendégmunkás”,­a­tartózkodá- si,­letelepedési­kérelmek­után­várakozó,­vagy­az­illegalitás­kiszolgáltatottsága­folytán­a

5 az­erdély­elszakításával­fenyegetőző­választási­propaganda­a­rendszerváltástól­napjainkig szinte­minden­kampánynak­részét­képezi­romániában.­az­1996-os­elnökválasztások­kap- csán­például­ezt­térképpel­is­illusztrálták­(vö.­Molnár­2002,­3–27.­p.).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

határt­hónapról­hónapra­átlépni­kényszerülő­„határon­túli”­joggal­érezte­úgy,­hogy­az anyaországiak­szemében­ő­a­másodrendű,­nem­szívesen­látott,­kellemetlen­„rokon”, akinek­–­ha­lehet­–­el­kell­titkolnia­identitását­ahhoz,­hogy­elkerülje­a­nyelvismeretet firtató­tudatlan­rácsodálkozást,­a­tapintatlan­kérdéseket.­Majd­húsz­évnek­kellett­eltel- nie­a­politikailag­is­szított­félelmek­leküzdéséhez,­és­ennek­a­méltánytalan­helyzetnek a­rendezéséhez.­ebben­a­kontextusban­persze­az­is­nyilvánvaló,­hogy­az­erdélyi­magyar közösség­ sok­ esetben­ helytelenül­ mérte­ fel­ az­ anyaországi­ ígéretek­ súlyát,­ illetve­ a különböző­szándékokat­és­lehetőségeket,­amelyek­az­adott­gazdasági-politikai­környe- zetben­rendelkezésre­álltak.­különösen­a­kétezres­évek­erdélyi­identitás-­és­nemzettu- datára­ volt­ jellemző­ egy­ olyanfajta­ kettősség,­ mely­ egyrészt­ szinte­ kizárólag Magyarország­ irányából­ várt­ ösztönzést,­ támogatást,­ kulturális,­ politikai,­ gazdasági küzdelmeinek,­saját­egyéni­és­közösségi­törekvéseinek­megvalósításához,­másrészről viszont­ ezeknek­ a­ –­ néha­ talán­ túlzott­ –­ reményeknek­ a­ beteljesületlensége­ miatt dacos­ellenállással­fordult­szembe­a­budapesti­közélet­és­a­mindenkori­állami­vezetés teátrális­gesztusai,­túlzottan­óvatoskodó­–­vagy­a­kétezres­évek­közepe­táján­akár­nyíl- tan­ellenséges­–­attitűdjével,­és­mindazokkal­a­megnyilvánulásokkal,­amelyek­a­„hatá- ron­túliak”­kérdését­a­mindennapi­politikai­csatározások­színterére­vitték.­az­erdélyi magyarság­és­különösképpen­az­értelmiségiek­tehát­mindig­számot­tartottak­valamifé- le­függetlenségre­is,­főként­a­magyarországi­pártpolitika­befolyásolási­szándékait­ille- tően.­az­egyenlő,­partneri­kapcsolat­jegyében­többnyire­elutasították­azokat­a­manipu- latív­törekvéseket,­amelyek­valamilyen­módon­tematizálni­szerették­volna­a­közbeszé- det,­uralni­vagy­kisajátítani­akarták­a­múlt­és­jelen­közös­értékeit,­a­történelmi­hagyo- mányt­vagy­a­nemzeti­összetartozás­érzését.­a­délibábos­nacionalista­retorika­vagy­a kolonialista­attitűd­egy­ilyen­nézőpontból­hasonló­visszatetszést­keltett,­mint­az­a­poli- tikai-ideológiai­irányultság,­amely­a­határon­túliban­a­magyarul­beszélni­tudó,­„román”

vendégmunkást,­a­bevándorlót­látta.

az­elmúlt­két­és­fél­évtizedben­ugyanakkor­erdélyben­is­létrejöttek­azok­a­társadal- mi,­kulturális­és­irodalmi­fórumok,­oktatói­hálózatok­vagy­civil­szerveződések,­amelyek a­román­államtól­való­részleges­vagy­teljes­függetlenségben,­mintegy­saját­társadalmi- politikai­ valóságot­ teremtve,­ hatékonyan­ elősegítették­ a­ párhuzamos­ nemzetépítés folyamatát,­ egy­ „transznacionális­ nemzettudat”­ kialakulását­ (bárdi­ 2013).

könyvkiadók,­új­irodalmi­folyóiratok,­egyetemi­intézmények­működnek,­amelyek­lehe- tővé­teszik­az­anyanyelvi­kommunikációt,­az­erdélyi­magyarság­sajátos­problémáinak megjelenítését.­a­21.­századi­technológiai­újítások­folytán­elérhető­közelségbe­kerültek a­ Magyarországon­ működő­ hírforrások,­ kulturális­ és­ irodalmi­ kezdeményezések,­ az internet­és­az­online­média­fejlődésével­pedig­az­információk­azonos­módon­és­azonos időben­ hozzáférhetőek­ a­ kárpát-medence,­ sőt­ a­ világ­ bármelyik­ részén­ élő­ külhoni közössége­számára.­azok­a­törekvések­tehát,­amelyek­az­első­világháború­utáni­idő- szaktól­kezdődően­fontosak­lettek­volna­az­erdélyi­magyarok­kulturális,­politikai,­gazda- sági­életében,­a­rendszerváltást­követően­–­és­különösképpen­románia­európai­uniós csatlakozása­után­–­egyre­inkább­megvalósulni­látszanak.­a­kivándorlás­és­népesség- fogyás,­a­fenyegetettség­és­a­jogfosztottság­állapota,­valamint­az­identitás­megőrzésé- ért­folytatott­örökös­küzdelmek­viszont­utat­nyitnak­a­kétkedésnek­is.

ami­a­kulturális­és­irodalmi­életet­illeti,­az­utóbbi­két­és­fél­évtizedben­a­külső­és­belső határok­lebomlásával­számos­új­lehetőség­nyílt­az­értelmiségiek­számára.­az­erdélyben

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

élő­írók,­költők­szabadon­publikálnak­magyarországi­lapokban,­kiadóknál,­mint­ahogy­az anyaországi­szerzők,­kritikusok­számára­is­természetes,­hogy­erdélyi­folyóiratok,­könyvki- adók­jelentetik­meg­írásaikat.­a­recepció­pedig­egyre­kevésbé­tartja­fontosnak­a­„határon túliság”­aspektusainak­mindenáron­való­hangsúlyozását,­ami­többnyire­pozitív­fogadta- tásra­talál­írók­és­olvasók­részéről­egyaránt.­a­két­nemzetrész­közötti­intenzív­kapcsola- toknak,­a­partneri­viszonynak­köszönhetően­tehát,­a­kétezres­évek­második­évtizedében, úgy­tűnik,­egyre­kevesebb­jelentősége­van­annak,­hogy­valaki­a­határ­egyik­vagy­másik oldalán­él.

irodalom

Ágoston­vilmos­1994.­„ez­a­nemzedék­nem­akarta­becsapni­magát.”­in­Martos­Gábor­(szerk.):

Marsallbot a hátizsákban – a Forrás harmadik nemzedéke. ,­ kolozsvár,­ erdélyi Híradó,­8–17.­p.

andreescu,­ Gabriel­ 2000.­ románia­ és­ a­ római­ egyezmény:­ egyéni­ jogok,­ diszkrimináció­ és különleges­intézkedések.­Fundamentum,4.­évf.­4.­sz.­13–20­p.

balla­ Zsófia­ 1994.­ „egy­ kicsit­ mindenből­ kimaradt­ ez­ a­ társaság.”­ in­ Martos­ Gábor­ (szerk.):

Marsallbot a hátizsákban – a Forrás harmadik nemzedéke.kolozsvár,­erdélyi­Híradó, 18–28.­p.

balogh­ edgár­ 1957. Egyenes beszéd. Cikkek, naplók, levelek. bukarest,­ Állami­ irodalmi­ és Művészeti­kiadó.

bárdi­nándor­2004.­Tény és való. A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája és a határon túli magyarok társadalomtörténete. Pozsony,­kalligram­kiadó.

bárdi­nándor­2013.Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről.

csíkeszereda,­Pro-Print­kiadó.

bottoni,­Stefano­2008.Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–

1960).csíkszereda,­Pro-Print­kiadó.

bottoni,­Stefano­2014.­a­stabilitás­nyomában:­az­1989­utáni­politikai­váltógazdaság.­in­uő:A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története 1944-től napjainkig. budapest,­ MTa bölcsészettudományi­kutatóközpont­Történettudományi­intézet,­248–253.­p.

bréda­Ferenc­1994. „ez­még­mindig­ugyanaz­a­társaság.” in­Martos­Gábor­(szerk.):­Marsallbot a hátizsákban – a Forrás harmadik nemzedéke.kolozsvár,­erdélyi­Híradó,­42–48.­p.

eagleton,­Terry­2000.­konklúzió:­politizáló­kritika. in­uő:­A fenomenológiától a pszichoanalízisig.

budapest,­Helikon­kiadó,­168–187.­p.

erdélyi­ erzsébet–nobel­ iván­ 1994.­ „a­ dac­ nem­ elég­ az­ irodalomhoz.”­ beszélgetés­ balla Zsófiával.­in­uő:­De azért itthon is maradni... budapest,­Tárogató­Publisher,­149–

156.­p.

Gaál­ Gábor­ 1950.­Valóság és irodalom. Cikkek, jegyzetek, dokumentumok. bukarest,­ Állami kiadó.

Gáll­ernő­1995.­Számvetés. Huszonhét év a Korunk szerkesztőségében. kolozsvár,­komp–Press korunk­baráti­Társaság.

Greenblatt,­Stephen­1998.­a­kultúra­poétikája.­Helikon,44.­évf.­1–2.­sz.­44–58.­p.

cs.­Gyímesi­éva­1993.­Gyöngy­és­homok.­in­uő:­Honvágy a hazában. Esszék, interjúk, publicisz- tikai írások.budapest,­Pesti­Szalon­kiadó,­19–110.­p.

cs.­Gyímesi­éva­1999.­Kritikai mozaik. kolozsvár,­Polis­kiadó.

Hevesi­Zoltán­istván–orosz­judit–Szilágyi­júlia–cs.­Gyímesi­éva­2001.­„a­nemzedék­több­feldü- hödés­ eredményeképpen­ talált­ önmagára”­ –­ lászlóffy­ aladárral­ beszélget­ Hevesi

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

Zoltán­ istván,­ orosz­ judit,­ Szilágyi­ júlia,­ cs.­ Gyímesi­ éva.­ in­ balázs­ imre­ józsef (szerk.):Vissza a forrásokhoz – Nemzedékvallató. kolozsvár,­Polis­kiadó,­36–49.­p.

illyés­Gergely–kántor­Zoltán­2012.­románia­1989­után.­Külügyi Szemle,11.­évf.­4.­sz.­79–98.­p.

jordáky­lajos­1946.­Szocializmus és irodalom.kolozsvár,­a­kolozsvári­bolyai­Tudományegyetem Társadalomtudományi­és­Társadalompolitikai­intézetének­kiadása.

kántor­lajos­2005.­A Nagyelefánt nyomában. csíkszereda,­Pallas-akadémia­kiadó.

Molnár­Gusztáv­1998.­az­erdélyi­kérdés.­Beszélő,9.­évf.­3.­sz.­24–34.­p.

nagy­istván­1957.­A harc hevében. Irodalmi vallomások és észrevételek. Marosvásárhely,­Állami irodalmi­és­Művészeti­kiadó.

novák­csaba­Zoltán–lászló­Márton­2012.­A szabadság terhe. Marosvásárhely, 1990. március 16–21.csíkszereda,­Pro-Print­kiadó.

Panek­Zoltán­1996.­dsidaiáda.­Látó,7.­évf.­8–9.­sz.­56–61.­p.

révai­józsef­1950.­Irodalmi tanulmányok. budapest,­Szikra­kiadó.

Selyem­Zsuzsa­2003.­az­„erdélyi­magyar­irodalom”-beszédmódok­egyik­utópiája.­disztransz.­in uő:­Valami helyet. kolozsvár,­komp-Press­korunk­baráti­Társaság,­63–96­p.

Selyem­Zsuzsa­2007.­a­zsarnokság,­a­megváltás­és­az­irodalom­viszonyáról.­in­uő:­Fehérek közt.

budapest,­vigilia­kiadó,­351–359.­p.

Szabolcsi­ Miklós­ 1963.­ bevezetés:­ a­ magyar­ szocialista­ irodalom­ történetéből. in­ Szabolcsi Miklós–illés­lászló­(szerk.):­Forradalmi magyar irodalom. Tanulmányok a magyar szo- cialista irodalom történetéből. budapest,­akadémiai­kiadó,­20–28.­p.

Szávai­Géza­2004.­Torzmagyar. budapest,­Pont­kiadó.

Szolláth­ dávid­ 2011.­A kommunista aszketizmus esztétikája. A 20. századi irodalom néhány munkásmozgalom-történeti vonatkozása. budapest,­balassi­kiadó.

Zakariás­ ildikó­ 2008.­ identifikációs­ narratívák­ Magyarországra­ áttelepült­ erdélyi­ diplomások élettörténeteiben.­Regio,19.­évf.­3.­sz.­135–167.­p.

S^ZilÁrdS^ZilveSZTerl^ÁSZló

ideoloGy,­ deFenceleSSneSS and PoWer conTrol in THe TranSylvanian liTerary and

culTuralPolicy oF THelaSTdecadeS

regarding­the­characteristics­of­literary­discourse­and­cultural­policy­of­the­Post- World­War­ii­years,­it­can­be­clearly­stated­that­the­newly­established­communist power­in­romania,­already­in­the­second­half­of­the­1940s,­gained­control­over all­manifestations­of­community­life,­and­it­regulated­all­aspects­of­culture­and arts,­banned,­abolished­or­restructured­all­forums­having­some­independence;­it completely­revised­the­literary­and­artistic­canon,­and,­at­the­same­time,­sought to­develop­a­new­ideological/political­space­that­would­serve­its­own­interests only.­ This­ paper­ aims­ to­ present­ the­ ideological/political­ and­ aesthetic/poetic tendencies­ determining­ Transylvanian­ Hungarian­ literature­ and­ cultural­ policy from­the­mid-’40s­until­the­present­day.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja