ideológiai­csata­a­nevek­frontján C SerniCSKó i STván

C i

ideológiai­csata­a­nevek­frontján

István Csernicskó

ideological­battle­on­the­front­of­names

Keywords:­ ukraine,­ decommunization,­ place­ names,­ toponyms,­ public­ space­ names,­ politics­ of­ remem- brance,­ukrainian­institute­of­national­remembrance.

1.­múlt­és­jelen­terhei

Az­1991-ben­függetlenné­vált­ukrajna­rövid­történetének­legmélyebb­válságát­éli.­2013 késő­őszén­–­politikai­és­gazdasági­válságok­sorozata­után­és­előtt­–­halálos­áldozatokkal járó­zavargások­törtek­ki­Kijevben;­2014­márciusában­oroszország­annektálta­a­Krím­fél- szigetet;­ 2014­ áprilisa­ óta­ folyik­ a­ hivatalosan­ „antiterrorista­ operáció”-nak­ nevezett háború­az­ország­keleti­végein.­Az­egész­európa­biztonságát­fenyegető,­a­szűkebb­és tágabb­térség­gazdasági­fejlődését­visszavető,­emberek­ezreinek­halálát­okozó,­több­mil- lió­embert­otthona­elhagyására­kényszerítő­súlyos,­politikai­és­gazdasági­krízissel­kombi- nált­helyzetben­ukrajna­a­történelem­átértékelése­és­a­nyelvpolitika­területén­is­harcot folytat­(Csernicskó­2016).­A­szimbolikus­politizálás­e­két­területének­kereszteződésében került­sor­ukrajnában­a­földrajzi­nevek­(újabb)­felülvizsgálatára­is.

A­2013­vége­óta­zajló­válság­során­a­törvényhozás­szintjén­az­egyik­hangsúlyos terület­a­szovjet­múlt­felszámolására­irányuló­törekvés.­ezt­célozza­meg­az­ukrán­par- lament­által­2015.­április­9-én­elfogadott,­az­államfő­által­május­15-én­aláírt­úgyneve- zett­„dekommunizációs­csomag”.¹ ez­a­törvénycsomag­szakmai­háttérként­szorosan kötődik­a­kormánynak­alárendelt­ukrán­nemzeti­emlékezet­intézetéhez,² illetve­kap- csolódik­ukrajna­Alkotmánya³11.­cikkelyéhez,­amely­kötelezi­az­államot­az­ukrán­nem- zet­és­történelmi­emlékezete­konszolidálására­és­fejlesztésére.

A­négy­jogszabályból­álló­dekommunizációs­törvénycsomag⁴arról­dönt:­ki­a­hős­és ki­az­ellenség­az­ukrán­történelemben,­mi­a­viszonya­ukrajnának­a­ii.­világháborúhoz,

1 Декомунізація.­http://www.memory.gov.ua/page/dekomunizatsiya-0­(letöltve:­2017.­08.­24.) 2 Інститут національної пам’яті.­http://www.memory.gov.ua/­(letöltve:­2017.­08.­24.) 3 Конституція України.­ http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/254%d0%bA/96-%d0%b2%

d1%80­(letöltve:­2017.­08.­24.)

4 A­ négy­ törvény:­ Закон­ України «Про правовий статус та вшанування пам’яті борців за незалежність України у­XX­столітті»­(№­314-viii);­Закон­України­«Про увічнення перемоги

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

a­kommunista­és­a­náci­rezsimekhez,­illetve­hozzáférhetővé­teszi­az­eddig­zárt­levéltá- rakat.­A­törvények­minden­további­vitát­kizárva­szögezik­le­ukrajna­függetlensége­esz- méjének­elsőbbségét­minden­mással­szemben,­és­a­szuverenitás­ideáljának­védelmét bármilyen­eszközzel­mind­a­múltat,­mind­a­jelent­illetően­(fedinec–Csernicskó­2016a, 2016b).­A­négy­dekommunizációs­törvény­közül­eggyel,­illetve­annak­a­földrajzi­nevekre gyakorolt­hatásaival­foglalkozunk.

2.­nem­ér­a­nevük

A­Szovjetunió­felbomlása­után­az­államfordulat­körüli­időszakban­a­közösségi­térben lezajló­ rendszerváltás­ egyik­ leglátványosabb­ jele­ a­ lenin-szobrok­ ledöntése­ volt.

Azonban­korántsem­sikerült­a­szovjet­múlt­minden­terhétől­és­emlékétől­megszabadul- ni.­ezt­az­is­jelzi,­hogy­2013-ban­–­amikor­kitört­a­független­ukrajna­történetének­a 2004-es­narancsos­forradalom­utáni­második,­ezúttal­méltóság­forradalmának­neve- zett­revolúciója­–­országszerte­még­több­mint­ezer­lenin-szobor­állt.­2013–2014­for- dulóján,­ a­ forradalmi­ lendület­ keretében,­ ismét­ hatalmas­ szobordöntögetési­ hullám söpört­végig­az­országon­(nalivajko­2014).

A­ szovjet­ múlttal­ azonban­ ekkor­ sem­ számolt­ le­ teljesen­ ukrajna.­ miután­ viktor janukovics­elnök­2014.­február­22-én­éjjel­megszökött­az­országból,­a­hatalmat­átvett új­politikai­elit­éppen­ezért­szükségét­látta­a­kérdés­végleges­rendezésének.­A­szovjet örökséggel­való­teljes­leszámolás,­azaz­a­dekommunizáció­keretében­megszületett­a 2015.­évi­317-viii.­sz.­törvény­„A­kommunista­és­a­nemzetiszocialista­totalitárius­rezsi- mek­elítéléséről­és­jelképeik­betiltásáról”.⁵

A­törvény­nem­általánosságban­tiltja­be­a­címben­jelölt­tételeket,­hanem­fogalmi­és tartalmi­meghatározásokat­ad.­A­tárgykörbe­tartozóként­sorolja­fel­a­szovjet­kommunis- ta­pártot,­a­kommunista­és­a­nemzetiszocialista­(náci)­rezsimet,­a­szovjet­állambizton- sági­szerveket.­ezen­belül­a­„kommunista­totalitárius­rezsim”­jelképei­közé­sorolja­az összes­egykori­szocialista­ország,­beleértve­a­Szovjetunió,­valamint­annak­egykori­tag- köztársaságai­(közte­az­ukrán­Szovjet­Szocialista­Köztársaság)­zászlaját,­címerét­és egyéb­állami­jelképeit;­minden­olyan­szimbólumot,­amelyen­jelen­van­a­sarló,­a­kala- pács­és­az­ötágú­csillag­a­szovjet­időszakra­emlékeztető­bármilyen­konstellációban;­a tiltott­eseményekben­szerepet­játszó­személyiségeknek,­illetve­maguknak­az­esemé- nyeknek­emléket­állító­monumentumokat,­feliratokat;­magát­a­kommunista­párt­meg- nevezést.­és­persze­azt­is,­hogy­megyék,­járások,­települések­és­közterületek­viseljék

над нацизмом в­Другій світовій війні 1939–1945­років»­(№­315-viii);­Закон­України «Про доступ до архівів репресивних органів комуністичного тоталітарного режиму 1917–1991 років»­ (№­ 316-viii);­ Закон­ України­ «Про­ засудження­ комуністичного­ та­ націонал- соціалістичного­ (нацистського)­ тоталітарних­ режимів­ в­ Україні­ та­ заборону­ пропаганди їхньої­ символіки»­ (№  317-viii/2015).­ A­ törvények­ nem­ hivatalos­ magyar­ fordítását­ lásd:

fedinec–Csernicskó­(2016a,­97–124.­p.).

5 Закон­ України­ №  317-viii/2015­ «Про­ засудження­ комуністичного­ та­ націонал- соціалістичного­ (нацистського)­ тоталітарних­ режимів­ в­ Україні­ та­ заборону­ пропаганди їхньої­символіки» http://zakon2.rada.gov.ua/laws/show/317-viii­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

ezeknek­ a­ nevét.­ erre­ a­ nemzeti­ emlékezet­ intézetének­ honlapja­ szerint­ azért­ van szükség,­mert­„nehéz­elmagyarázni­a­gyerekeknek,­mi­a­jó­és­a­rossz,­ha­olyan­utcákon mennek­iskolába,­melyeket­gyermekgyilkosokról­és­tolvajokról­neveztek­el”.⁶

A­törvény­pontosan­meghatározza,­hogy­a­megyék,­járások­és­települések­átneve- zéséről­ –­ az­ érintett­ önkormányzatoktól­ érkezett­ javaslatokat­ mérlegelve­ –­ ukrajna legfelsőbb­Tanácsa­(parlamentje)­hoz­döntést.­A­helységeken­belüli­közterületek­átne- vezéséért­az­első­periódusban­(2015.­november­22.­és­2016.­február­21.­között)­a helyi­önkormányzat,­illetve­polgármester­a­felelős.­Ha­a­megadott­határidőn­belül­nem születik­döntés­az­új­közterületi­nevekről,­akkor­a­második­periódusban­(2016.­február 22.­és­május­21.­között)­a­megyei­állami­közigazgatási­hivatal­elnöke,­azaz­a­kormány- zó­határoz­az­utcák,­terek­átnevezésekről­(Korolenko­és­mtsai­2017,­135.­p.).

Az­ukrán­nemzeti­emlékezet­intézete­„Amit­tudni­kell­a­dekommunizációról”­címet viselő­ aloldala⁷ részletesen­ értelmezi­ a­ törvényt.­ Arra­ a­ kérdésre,­ hogy­ meg­ lehet-e hagyni­ a­ település­ vagy­ a­ közterület­ régi­ nevét,­ ha­ az­ a­ törvény­ hatálya­ alá­ esik,­ a válasz­egyértelmű:­„nem,­nem­lehet.”­Ha­az­önkormányzat­megtagadja­az­átnevezést, az­szabotázsnak­minősül.­érdekes­azonban,­hogy­a­személyi­okmányokban­(például­a személyiben­ az­ állandó­ lakcím­ bejegyzésénél),­ ingatlanokra­ vonatkozó­ dokumentu- mokban­(tulajdonlap)­stb.­nem­tették­szükségessé­a­település­vagy­a­köztér­nevének megváltoztatásának­ bevezetését,­ azok­ ettől­ függetlenül­ érvényesek­ maradtak (Korolenko­és­mtsai­2017,­136.­p.).

2015­októberében­az­ukrán­nemzeti­emlékezet­intézete­közétett­egy­520­nevet­tar- talmazó­listát­azokról­a­személyiségekről,­akikről­nem­lehet­intézményt,­közterületet elnevezni­ukrajnában.⁸A­listában­csak­olyan­személyek­neve­szerepel,­akikre­az­ukraj- nai­települések­és­közterek­még­bármilyen­módon­emlékeztetnek.­így­például­rajta­van a­listán­lenin,­illetve­a­klasszikus­trió­másik­két­tagja:­marx­és­engels­is.­nincs­viszont a­listában­Sztálin,­akiről­már­rég­nincs­elnevezve­semmi­ukrajnában.

A­ listában­ viszonylag­ kevés­ író,­ költő­ van.­ A­ törvény­ és­ a­ névsor­ alapján­ tehát ukrajnában­továbbra­is­szerepelhet­közterület­névadójaként­például­makszim­Gorkij­és vlagyimir­majakovszkij,­akikről­a­2012.­évi­ClXvii.­számú,­„egyes­törvényeknek­a­XX.

századi­önkényuralmi­rendszerekhez­köthető­elnevezések­tilalmával­összefüggő­módo- sításáról”­címet­viselő­törvény,⁹pontosabban­az­ennek­alapján­készült­akadémiai­állás- foglalás¹⁰szerint­ magyarországon­ nem­ lehet­ közterületet­ elnevezni.­ mint­ ahogyan ukrajnában­nem­tiltott­az­1848/1849-es­szabadságharc­leverését­ellenző­orosz­cári

6 http://www.memory.gov.ua/news/faq-use-shcho-vi-khotili-diznatisya-pro-dekomunizatsiyu (letöltve:­2017.­08.­24.)

7 fAQ.­Усе,­що ви хотіли дізнатися про декомунізацію.­http://www.memory.gov.ua/news/faq- use-shcho-vi-khotili-diznatisya-pro-dekomunizatsiyu­(letöltve:­2017.­08.­24.)

8 Список осіб,­які підпадають під закон про декомунізацію.­http://www.memory.gov.ua/pub- lication/spisok-osib-yaki-pidpadayut-pid-zakon-pro-dekomunizatsiyu­(letöltve:­2017.­08.­24.) 9 http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1200167.Tv­(letöltve:­2017.­08.­24.)

10 összefoglaló­ a­ XX.­ századi­ önkényuralmi­ rendszerekhez­ köthető­ elnevezésekkel­ összefüggő szakmai­vizsgálatról.http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/akademiai_szabalyo- zasok/osszefoglalalo__XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

tisztet­kitaláló­kommunista­író,­illés­béla­neve­sem.¹¹A­kárpátaljai­beregszász­városá- ban­2017­nyarán­utca­viseli­a­nevét.

irodalmi­kitalált­személy­is­akad­a­tiltott­nevek­között:­Pavel­Korcsaginé,­aki­nyikolaj osztrovszkij­Ahogy az acélt megedzikcímű­regényének­hőse.

egyetlen­még­élő­személy­szerepel­a­nemzeti­emlékezet­intézete­által­összeállított névsorban:­valentyina­Tyereskova,­az­első­női­űrhajós.­A­legfőbb­ok,­amiért­oda­került:

2014-ben­szerepet­vállalt­a­Krím­oroszország­általi­megszállásában.

A­hosszú­tiltólistában­egyébként­három­magyar­található:­Kun­béla,­Zalka­máté­és a­kevésbé­ismert­Gavró­lajos­neve.­Kunról­ez­olvasható­a­listában:­„A­Krími­forradalmi bizottság­elnöke.­A­vörös­terror­megszervezője­a­Krímen.”¹²Zalka­bűne,­hogy­„részt­vett a­ szovjet­ hatalom­ kiépítésében­ ukrajnában”.¹³Gavróról­ annyit­ jegyeznek­ meg,­ hogy

„Kijev­katonai­parancsnoka­a­város­bolsevik­megszállása­idején­1919-ben”.¹⁴A­lista szerint­van­magyar­vonatkozása­Georgij­Zsukov­marsallnak­is,­az­ő­neve­mellett­indok- lásként­ugyanis­egyebek­mellett­az­is­szerepel,­hogy­„a­magyar­forradalom­egyik­eltip­- rója­1956-ban”.¹⁵

3.­egy­kommunista­esete­Szent­Péterrel

A­tömeges­névváltozás­megkönnyítése­érdekében­a­sajtóban­olyan­anyagokat­tettek közzé,­amelyek­térképre­vetítve­ábrázolták­a­névváltoztatásra­ítélt­településeket.¹⁶A nemzeti­emlékezet­intézetének­összesítése­szerint­az­ország­településeinek­3­száza- lékát­ kellett­ átnevezni­ a­ jogszabály­ értelmében.­ A­ 2016.­ július­ 15-i­ állapot­ szerint

11 https://hu.wikipedia.org/wiki/ill%C3%A9s_b%C3%A9la_(%C3%Adr%C3%b3)­(letöltve:­2017.

08.­24.)

12 Kun­a­tanácsköztársaság­bukása­utána­a­Szovjetunióba­menekült,­ahol­kinevezték­a­Krími forradalmi­bizottság­elnökévé.

13 Zalka­máté­(született­frankl­béla)­katona­volt­az­első­világháborúban,­doberdónál­is­harcolt az­olasz­fronton.­1916-ban­orosz­fogságba­esett,­és­az­1917-es­fordulat­után­a­kommuniz- mus­ híve­ lett.­ részt­ vett­ az­ oroszországi­ polgárháborúban.­ 1936-tól­ lukács­ Pál­ tábornok néven­a­spanyolországi­polgárháborúban­harcol­a­12.­nemzetközi­brigád­parancsnokaként, ahol­ 1937-ben­ elesett.­ A­ doberdó­ című­ regény­ írója.­ A­ szovjet­ korszakban­ a­ kárpátaljai ungvár­egyetlen­magyar­tannyelvű­iskolája­viselte­a­nevét­(ma­dayka­Gábor­Középiskola).

14 A­máramaros­vármegyéből­származó­Gavró­az­első­világháborúban­orosz­fogságba­esett,­ahol belépett­a­kommunista­pártba.­A­vörösök­oldalán­részt­vett­az­oroszországi­polgárháború- ban.­Később­különböző­párt-­és­katonai­megbízásokat­teljesített,­főként­a­Szovjetunió­távol- keleti­területein.­Ahogyan­Kun­béla,­ő­is­a­szovjet­terror­áldozata­lett:­1937-ben­letartóztat- ták,­1938-ban­kivégezték.

15 Zsukov­ a­ második­ világháború­ hősei­ közé­ tartozik,­ leningrád­ felszabadítója,­ berlin­ egyik elfoglalója.

16 lásd­például:­Які­міста­позбавлять­радянських­назв? http://www.bbc.com/ukrainian/poli- tics/2015/04/150410_cities_to_be_renamed_vc­(letöltve:­2017.­08.­24.);­Населені­пункти, що­підлягають­перейменуванню­у­2015­році.­http://infolight.org.ua/thememap/dekomuni- zaciya-2015-sela#5.00/49.498/31.140­(letöltve:­2017.­08.­24.).

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

összesen­987­város,­nagyközség­és­falu,­továbbá­25­járás­kapott­új­nevet­(Korolenko és­mtsai­2017,­137.­p.).­ezek­egy­része­azonban­a­de­facto­oroszországhoz­csatolt­Krím félszigeten,­ illetve­ a­ kelet-ukrajnai­ szakadárok­ által­ ellenőrzött­ területen­ található.¹⁷ ezeknek­a­településeknek­az­átnevezésénél­nem­volt­arra­mód,­hogy­a­helyi­önkor- mányzatoktól­kérjenek­javaslatot­az­új­névről,­ezért­a­nemzeti­emlékezet­intézete­tett erről­javaslatot­a­parlamentnek­(Korolenko­és­mtsai­2017,­137.­p.).­Az­más­kérdés, hogy­a­Krím­immáron­orosz­hatóságai­vagy­a­donyecki­és­luhanszki­szakadárok­a­leg- kevésbé­sem­foglalkoznak­azzal,­hogy­Kijevben­időközben­átneveztek­egyes­járásokat, településeket.­Kijev­úgy­hidalta­át­ezt­a­problémát,­hogy­az­érintett­területekre­vonat- kozó­átnevezési­döntések­nem­a­kihirdetés­napján­lépnek­hatályba,­hanem­majd­csak a­területek­fölötti­kontroll­visszaszerzése­után­(Korolenko­és­mtsai­2017,­137.­p.).

A­nemzeti­emlékezet­intézete­olyan­útmutatókat,­infografikákat­is­közzétett­a­hon- lapján,­ amelyek­ arról­ tájékoztatták­ a­ polgármestereket,­ hivatalnokokat,­ a­ közvéle- ményt,­mi­a­módja­a­települések,­közterületek­vagy­intézmények­névváltoztatásának,­s összefoglalóan­bemutatták­a­betiltott­jelképeket.¹⁸A­közterületek­(utcák,­terek)­átneve- zését­egy­150­oldalas­informatív­brosúra­mutatja­be­lépésről­lépésre.¹⁹

ekkoriban­Petro­Porosenko­államfő­bizakodva­jelentette­ki:­nemzetbiztonsági­érdek a­dekommunizáció­mielőbbi­befejezése.²⁰ennek­ellenére­nem­minden­település­fogad- ta­ örömmel­ a­ gyakran­ csak­ felülről­ erőltetett­ átnevezést.­ e­ tekintetben­ tanulságos dnyipropetrovszk­város­névváltoztatási­hercehurcája.

A­ii.­(nagy)­Katalin­orosz­cárnő­uralkodása­idején,­a­18.­század­végén­alapított­tele- pülés­a­Katerinoszláv(Катеринослав)­nevet­kapta.­Azon­a­helyen­azonban­már­koráb- ban,­a­17.­században­állt­egy­Kodaknevű­erőd,­amely­a­lengyel–litván­nagyfejedelem- ség­keleti­határát­jelző­erődítmény­volt.­rövid­ideig­(1798–1801­között)­a­település viselte­a­Novoroszijszk,­illetve­(1918–1919-ben)­a­környék­kozák­szicsekhez­kapcsoló- dó­törtére­utaló­Szicseszlavnevet­is.­e­megszakításoktól­eltekintve­azonban­1784­és 1926­között­Katerinoszlávvolt­a­neve.­A­város­a­szovjet­hatóságoktól­kapta­1926-ban oroszul­a­Dnyepropetrovszk,­ukránul­a­Dnyipropetrovszknevet­a­dnyeper­folyóról,­illet- ve­Grigorij­Petrovszkij­szovjet-ukrán­politikusról.­Azonban­Petrovszkij­neve­is­szerepel azoknak­ a­ történelmi­ személyiségeknek­ a­ sorában,­ akikről­ nem­ lehet­ semmit­ sem elnevezni­ukrajnában.²¹

Az­ukrajna­legnagyobb­folyója­mellett­elterülő­megyeszékhely­új­nevének­kiválasz- tása­során­több­történelmi­névvel­is­számolni­kellett­tehát,­s­ennek­megfelelően­szá-

17 Эксперты­ создали­ карту­ декоммунизации­ Украины.­ http://korrespondent.net/ukraine/

3536680-eksperty-sozdaly-kartu-dekommunyzatsyy-ukrayny­(letöltve:­2017.­08.­24.) 18 https://mega.nz/#f!o5AvHawA!Ql1Qlpqpmmc41_ysuiy0rQ!0gjXbydK­ (letöltve:­ 2017.­ 08.

24.)

19 http://www.memory.gov.ua/sites/default/files/perejmenuvannja-vulyc.pdf­ (letöltve:­ 2017.

08.­24.)

20 Порошенко:­ Декоммунизация­ должна­ быть­ завершена.­ http://korrespondent.xnet/ukrai- ne/3682845-poroshenko-dekommunyzatsyia-dolzhna-byt-zavershena­(letöltve:­2017.­08.­24.) 21 Petrovszkij­(1878–1958)­ukrán­családba­született­forradalmár,­szovjet­párt­és­közéleti­szemé-

lyiség­volt.­1922-ben­ukrán­részről­ő­írta­alá­a­Szovjetunió­megalakulásáról­szóló­szerződést.

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

mos­névjavaslat­merült­fel.­ám­kétségkívül­a­legeredetibb­ötlettel­a­városi­önkormány- zat²²és­olekszandr­vilkul²³ellenzéki­parlamenti­képviselő­állt­elő.­A­vilkul­által­a­parla- ment­elé­törvénytervezetként­beterjesztett­elképzelés­szerint²⁴dnyipropetrovszk­név- változtatás­utáni­új­megnevezése:­Dnyipropetrovszk…

A­javaslat­lényege,­hogy­a­város­nevében­előtagként­megmarad­a­dnyeper­(ukránul dnyipro)­folyó­neve,­de­a­szovjet-ukrán­politikus­helyére­(Szent)­Péter­(ukránul:­Petro) apostol­kerül.­Azaz:­a­település­neve­továbbra­is­Dnyipropetrovszkmarad­ugyan,­de­név etimológiája­módosul:­Dnyipro + Petrovszkijhelyett­Dnyipro + (Szent) Péter/Petro apos- tollett­volna­a­névadó.

A­nemzeti­emlékezet­intézete­a­javaslat­kapcsán­így­foglalt­állást:­„valós­párbeszé- det­kell­folytatnunk­a­múltról.­ezek­a­játékok­és­trükkök­a­totalitarizmus­véres­öröksége körül­istenkáromlás­és­sértés­az­áldozatok­millióinak­emléke­előtt.­A­régi­név­elutasí- tása­a­történelmi­név­vagy­egy­új­elnevezés­keresését­feltételezi,­nem­pedig­a­régi­név új­magyarázatának­kitalálását.”²⁵

Andrej­ Portnov­ történész­ a­ település­ neve­ kapcsán­ már­ korábban­ elindult­ vitát összefoglalva­találóan­jegyezte­meg:

„jelzésértékű,­ mennyire­ nem­ beszélnek­ arról,­ a­ város­ orosz­ történelmét­ hogyan lehetne­úgy­integrálni­a­mai­hivatalos­narratívába,­hogy­az­egyensúlyt­teremtsen­a­való- di­és­képzelt,­politikailag­veszélyes­tartalmak­között;­hogyan­lehetne­a­katalini­fejezetet (a­kozák­fejezettel­együtt)­a­pillanatnyi­politikai­harc­fegyveréből­turisztikai­védjeggyé­és a­ város­ sajátos­ történelmi­ emlékezetének­ elemévé­ alakítani.­ nem­ kevésbé­ fontos, hogy­[…]­marginalizálva­van­a­lengyel­történelem,­pedig­a­17.­században­keletkezett Kodak,­mint­a­rzecz­Pospolita­legkeletibb­erődítménye,­ily­módon­tudná­betölteni­sze- repét­a­régió­»európaiságának«­konstruálásában”­(Portnov­2009,­38.­p.).

végül­egyébként­hosszas­vita­után­egy­2016.­május­19-én­hozott­parlamenti­hatá- rozat­alapján­dnyipropetrovszk­új­neve­Dnyiprolett.²⁶

más­városok­sem­nyelték­le­némán­az­átnevezés­kényszerét.­így­például­Kirovohrad (Кіровоград)­lakossága­is­tiltakozott­az­ellen,­hogy­Kropivnickij(Кропивницький)­lett­az új­neve.­A­helyi­hatóságok­a­témában­folytatott­polémia­során­javasolták,­hogy­a­település

22 Депутати змінили «інтимологію»,­щоб зберегти назву Дніпропетровську.­http://www.prav- da.com.ua/news/2015/12/29/7094054/­(letöltve:­2017.­08.­24.)

23 Вілкул пропонує перейменувати Дніпропетровськ у­Дніпропетровськ.­http://www.pravda.

com.ua/news/2016/02/4/7097863/­(letöltve:­2017.­08.­24.)

24 Проект Постанови про збереження найменування міста Дніпропетровськ Дніпропетровської області (щодо зміни етимології найменування міста -­ визначення найменування міста Дніпропетровська за назвою ріки Дніпро та на честь Святого Апостола Петра).­http://w1.c1.rada.gov.ua/pls/zweb2/webproc4_1?pf3511=58036­(letölt- ve:­2017.­08.­24.)

25 http://www.memory.gov.ua/news/faq-use-shcho-vi-khotili-diznatisya-pro-dekomunizatsiyu (letöltve:­2017.­08.­24.)

26 Постанова Верховної Ради України №­ 1375-19­ «Про перейменування міста Дніпропетровськ Дніпропетровської області»­від 19.05.2016­р.­http://zakon5.rada.gov.ua/

laws/show/1375-19­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

kapja­vissza­eredeti,­az­1775-ös­városalapításkor­kapott­és­az­1924-es­első­átnevezésig viselt­Єлисаветград(jeliszavetgrád)­nevet,­melyet­a­központi­hatóságok­azzal­utasítottak el,­hogy­az­a­cári­oroszországra­utal­(Korolenko­és­mtsai­2017,­140.­p.).²⁷

A­kijevi­hatalom­–­nem­törődve­az­ellenkezéssel­–­parlamenti­határozatokkal­változ- tatta­meg­tehát­az­ellenálló­települések­nevét.­így­2016-tól­a­két­említett­megyeszék- hely­is­új­néven­szerepel­ukrajna­térképén.­A­két­megye­azonban­maradt­a­régi­nevén:

Dnyipro városa­ továbbra­ is­Dnyipropetrovszk megye (Дніпропетровська­ область), Kropivnickij pedig­Kirovohrád megye (Кіровоградська­ область) székhelye.­ Hogy­ itt miért­maradhatott­meg­a­kommunista­múlthoz­kötődő­név?­mert­a­megyék­átnevezé- séhez­az­alkotmányt­is­módosítani­kell,­amely­–­az­ország­közigazgatási­felosztását meghatározó­ 133.­ cikkelyben­ –­ konkrétan­ megnevezi­ az­ ország­ megyéit,­ köztük dnyipropetrovszk­és­Kirovohrád­megyét­is­(Korolenko­és­mtsai­2017,­135.­p.).­Az­alkot- mánymódosításhoz­azonban­máig­nincs­meg­a­kétharmados­többség.

Az­említett­furcsaságok­mellett­más­események­is­színesítették­az­átnevezési­hul- lám­egyhangúságát.­A­sajtó­gyorsan­felkapta­például­azt­a­hírt,­hogy­a­donyeck­megyé- ben­található­Novohorodszke(Новогородське,­ahol­a­нове=­új,­a­городське=­városi) az­átnevezési­divatot­meglovagolva­a­Нью-Йорк,­azaz­latin­betűs­írásmóddal­a­New Yorknevet­szerette­volna­felvenni­a­turizmus­élénkítése­céljából.­e­tárgyban­még­tör- vényjavaslatot­is­benyújtottak.²⁸ám­a­verhovna­rada­nem­díjazta­az­ötletet,­így­maradt a­település­régi­neve.

A­nagy­névváltoztatási­hullámnak­lehetett­volna­haszna­az­államigazgatás­számára is.­A­dekommunizáció­előtt­például­42­Petrivszkeés­28­Ragyanszkenevű­település­volt az­országban.­Adott­volt­a­lehetőség­annak­elkerülésére,­hogy­sok­helység­viseljen­azo- nos­ nevet.­ Azonban­ a­ névreformnak­ racionális­ államigazgatási­ elképzelések­ nem, hanem­sokkal­inkább­szimbolikus­ideológiai­megfontolások­álltak­a­hátterében.­így­a helységnévreform­után­az­összes­Petrivszkeés­Ragyanszkeeltűnt­ugyan­a­térképről, de­lett­például­24­Sztepoveés­22­Visnyevenevű­település­(Korolenko­és­mtsai­2017, 138–140.­p.).

4.­leninből­lennon

Kárpátalján­is­nyilvánosságra­hozták­a­dekommunizációs­törvény­értelmében­átneve- zendő­ települések­ és­ közterületek­ listáját,­ melyben­ két­ település­ és­ 558­ közterület megnevezése­ szerepelt.²⁹ Az­ egyik­ átnevezendő­ település,­ a­ técsői­ járási Komszomolszkaz­1947-ig­használt­Nyimecka Mokra(Німецька­Мокра/németmokra)

27 В­Кировограде­митинги­из-за­переименования­города.­Корреспондент.net, 27­декабря 2015 г.­ http://korrespondent.net/ukraine/3608275-v-kyrovohrade-mytynhy-yz-za-pereyme- novanyia-horoda­(letöltve:­2017.­08.­24.)

28 http://w1.c1.rada.gov.ua/pls/zweb2/webproc4_1?pf3511=60678­(letöltve:­2017.­08.­24.) 29 Перелік назв вулиць,­провулків,­площ тощо (у­розрізі населених пунктів району,­міста),

визначених для перейменування.­ http://zakarpattya.net.ua/blogs/143392-dva-sela-ta- 558-vulyts-ploshch-i-provulkiv-na-Zakarpatti-maly-by-zminyty-nazvy­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

helységnévhez­tért­vissza.­A­másik­a­Huszti­járásban­található­Zsovtneve (Жовтневе) község.­ A­ falu­ eredetileg­ az­ 1917-es­ nagy­ októberi­ szocialista­ forradalomra­ utalva kapta­a­nevét:­az­ukrán­жовтень(zsovteny)­szó­jelentése:­október,­a­жовтневеnagyjá- ból­azt­jelenti:­októberi.­A­helyi­önkormányzat­azonban­megtagadta­a­névváltoztatást.

indoklásuk­szerint­a­község­nem­az­1917-es­pétervári­fegyveres­puccsról,­hanem­a helyi,­jellegzetesen­sárgás­színű­agyagos­talajról­kapta­a­nevét;­a­település­neve­így szerintük­ az­ ukrán­жовтий (sárga)­ melléknévből­ eredeztethető.³⁰A­ megyei­ és­ kijevi vezetés­azonban­nem­fogadta­el­az­érvelést,­így­a­falut­ma­már­Zaberezs(Забереж) néven­kell­keresni­a­térképeken.

Az­ideológiai­alapú­névváltoztatás­néha­nagyobb­politikai­bonyodalmakat­is­okozott.

ennek­egyik­példája­az­volt,­amikor­Kijev­főváros­önkormányzata­úgy­döntött,­hogy­a dekommunizáció­keretében­a­nyikolaj­vatutyin­szovjet­hadseregtábornokról­elnevezett sugárutat­roman­Suhevicsről­nevezi­át.³¹A­dolog­pikantériája,­hogy­vatutyin­–­akinek a­neve­egyébként­nem­szerepel­a­nemzeti­emlékezet­intézete­által­közzétett­tiltólistán –­vezetésével­szabadították­fel­1943-ban­Kijevet­a­német­megszállás­alól,­és­a­tábor- nokot­nem­sokkal­később,­1944­tavaszán­a­szovjetek­ellen­harcoló­ukrán­felkelők­gyil- kolták­ meg.­ roman­ Suhevics­ az­ ukrán­ felkelő­ Hadsereg­ (uPA)­ parancsnokaként­ a szovjethatalom­ellenében­a­független­ukrajnáért­harcolt,­ám­eközben­a­mai­nyugat- ukrajna­területén­részt­vett­a­lengyel­és­zsidó­lakosság­mészárlásában.­Az­egyik­ukraj- nai­antifasiszta­szervezet­ezért­bíróságon­támadta­meg­a­névváltoztatást,­s­a­testület nem­engedélyezte­az­átnevezést.³²

mindez­nem­akadályozta­meg­Kárpátalja­megye­kormányzóját,­Hennyagyij­moszkalt abban,­ hogy­ munkács­ városában­ két­ egykori­ kommunistáról­ elnevezett­ utcát Suhevicsről­ és­ egy­ nem­ kevésbé­ vitatott­ személyiségről,­ Sztepan­ banderáról­ (lásd fedinec–Csernicskó­ 2016a,­ 2016b)­ nevezzen­ el.³³ munkács­ város­ önkormányzata azonban­ saját­ hatáskörben­ felülírta­ a­ kormányzó­ döntését:­ a­ frissen­ átnevezett Suhevics­és­bandera­utcának­más­nevet­adott.³⁴S­ha­már­szembefordultak­a­megye első­emberével,­a­munkácsi­képviselők­egyúttal­arról­is­döntést­hoztak,­hogy­a­város egyik­zsákutcáját,­melynek­korábban­nem­volt­neve,­moszkalról­nevezik­el,­mely­így­a тупик Геннадія Москаля (Hennagyij­ moszkal­ zsákutca)­ nevet­ viseli,­ finoman­ utalva

30 még­mindig­sok­a­szovjet­rendszerhez­köthető­utcanév­Kárpátalján.­http://www.karpatalja.

ma/karpatalja/kozelet/meg-mindig-sok-a-szovjet-rendszerhez-kotheto-utcanev-karpataljan/

(letöltve:­2017.­08.­24.)

31 В­Киеве переименовали проспект Ватутина.­http://korrespondent.net/city/kiev/3857705- v-kyeve-pereymenovaly-prospekt-vatutyna­(letöltve:­2017.­08.­24.)

32 Суд остановил переименование киевского проспекта Ватутина в­Шухевича.­http://korres- pondent.net/city/kiev/3861151-sud-ostanovyl-pereymenovanye-kyevskoho-prospekta- vatutyna-v-shukhevycha­(letöltve:­2017.­08.­24.)

33 У­п’ятницю Москаль особисто потролить владу Мукачева своїм піаром на імені Шухевича.

http://zakarpattya.net.ua/news/171607-u-piatnytsiu-moskal-osobysto-potrolyt-vladu- mukacheva-svoim-piarom-na-imeni-Shukhevycha­(letöltve:­2017.­08.­24.)

34 В­Мукачево переименовали улицу Шухевича.­http://korrespondent.net/ukraine/3866701- v-mukachevo-pereymenovaly-ulytsu-shukhevycha­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

arra,­ szerintük­ hová­ vezet­ az­ elnök­ által­ közvetlenül­ kinevezett­ kormányzó­ politikai tevékenysége.³⁵

moszkal­nemcsak­munkácsi­átnevezéseivel­került­be­az­országos­sajtóba.­Akkor­is tele­voltak­a­hírek­Kárpátalja­kormányzójának­dekommunizációs­hőstetteivel,­amikor az­ungvár­agglomerációjához­tartozó­minaj­községben­a­ruszin­származású­szülőktől született­világhírű­amerikai­képzőművészről,­Andy­Warholról­nevezett­el­teret.³⁶ennél­is nagyobb­érdeklődést­váltott­ki,­amikor­moszkal­rendeleti­úton­a­Técsői­járás­ukránul Калини,­magyarul­Alsókalina­nevű­községében­a­lenin­utcát­a­beatles­legendás­tagjá- ról,­john­lennonról­nevezte­el.³⁷A­2015.­november­21-i­állapot­szerint­egyébként­még 17­kárpátaljai­településen­viselte­utca­lenin­nevét;­köztük­három­magyar­többségű faluban­(nagybégányban,­macsolán­és­Tiszasalamonban)­is.

5.­le­az­oroszokkal!

bár­a­dekommunizációs­törvényből­nem­következik,­és­a­jogszabály­alapján­a­nemzeti emlékezet­intézete­által­összeállított­listában­ennek­megfelelően­nem­is­szerepelnek­a szovjet­korszakhoz­nem­kötődő­orosz­történelmi­vagy­kulturális­személyiségek­nevei, ukrajna­megpróbálja­az­átnevezési­hullámot­és­a­dekommunizációt­összekapcsolni­a deruszifikációval­és­az­ukránosítással.

A­nemzeti­irányultságú­politikusok­és­értelmiségiek­egy­része­az­ukrán­függetlenség óta­hagyományosan­két­ukrajnáról­beszél.­Az­ország­egyik­felét­mentalitásában­és­nyel- vében­ ukránnak,­ a­ másikat­ pedig­ „kreol”-nak­ tekintik­ (rjabcsuk­ 2015,­ Zhurzhenko 2005).­utóbbiakat­erőszakkal­eloroszosított­ukránoknak­látják,­akiket­„vissza­kell­térí- teni”­az­ukrán­nyelvhez­és­nemzethez.­ennek­a­logikának­a­hívei­közül­többen­etnoling- visztikai­alapon­sorolják­erkölcsi­kategóriákba­az­ország­lakosságát­(maszenko­2007, 57.­p.,­Zhurzhenko­2005).­Az­ukrán­nemzetiségű,­de­orosz­ajkú­ukrán­állampolgárokat –­akik­egyébként­a­legutóbbi,­2001-es­cenzus­adatai­szerint­legalább­5,5­milliónyian voltak,­és­az­ország­lakosságának­körülbelül­11%-át­tették­ki­(Csernicskó­2016,­72.­p.) –­nemritkán­árvának,­árulónak,­janicsárnak­minősítik­(Kulyk­2001,­211.­p.,­Pavlenko 2011,­ 48–49.­ p.).­ Az­ oroszul­ beszélő­ ukránok­ nyelvi­ asszimilációját­ –­ amint­ erre Shumlianskyi­ (2010,­ 142–143.­ p.)­ rámutat­ –­ morális­ bűncselekménynek­ tekintik.

Hnatkevics­(1999,­11.­p.)­például­„az­ukrán­nemzet­degenerációjával”­vádolta­a­gyer- mekeikkel­otthon­oroszul­beszélő­ukránokat,­akik­az­oroszosítás­mint­„betegség”­által

„fertőzöttek”,­és­nem­keresik­a­„gyógyulást”­(Csernicskó­2016,­21–22.­p.).

35 Мукачево появился тупик Москаля.­http://korrespondent.net/ukraine/3866988-v-muka- chevo-poiavylsia-tupyk-moskalia­(letöltve:­2017.­08.­24.)

36 На Закарпатье открыли площадь имени Энди Уорхола.­http://korrespondent.net/ukraine/

3875247-na-zakarpate-otkryly-ploschad-ymeny-endy-uorkhola­(letöltve:­2017.­08.­24.) 37 http://www.moskal.in.ua/index.php?categoty=news&news_id=2128­ (letöltve:­ 2017.­ 08.

24.);­john­lennon­nevét­viseli­ezentúl­a­lenin­utca­egy­kárpátaljai­faluban.­http://www.kar- patalja.ma/karpatalja/kozelet/john-lennon-nevet-viseli-ezentul-a-lenin-utca-egy-karpataljai- faluban/­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

A­2014­tavasza­óta­tartó­kelet-ukrajnai­fegyveres­konfliktus­kitörése­óta­az­ukrán politikusok­ és­ értelmiségiek­ egy­ része­ az­ orosz­ anyanyelvű,­ ukránul­ nem­ (szívesen) beszélő­ polgártársait­ kizárja­ a­ nemzetből.­ yuri­ Shevchuk,­ aki­ az­ Amerikai­ egyesült államokban­a­Columbia­egyetemen­oktat­ukrán­nyelvet,­megkérdőjelezi,­hogy­az­orosz anyanyelvűek­jó­hazafiak­lehetnek:­„A­Keleten­folyó­hibrid­háború­a­kultúra,­a­civilizáció frontján­is­kitört.­Korábban­eléggé­világosan­látható­volt,­ki­híve­és­ki­ellensége­az­ukrá- noknak­a­nyelv­és­a­kultúra­kérdése­terén.­most­azonban­megjelent­az­»új«­patrióták meglepő­fogalma,­akik­szeretik­ukrajnát,­de­nem­szeretik­az­ukrán­nyelvet.­ez­a­foga- lom­bennem­erős­kétségeket­ébreszt”­(Shevchuk–vlasiuk­2015).­Shevchuk­egyértel- műen­foglal­állást­az­ukrán–orosz­kétnyelvűség­mindenféle­megnyilvánulásával­szem- ben:­„A­nyelvi­skizofrénia­megfosztja­az­ukrán­nyelv­védelmező­szerepét­azokban­az egzisztenciális­helyzetekben,­amikor­az­életed­veszélyben­van,­és­a­nyelved­alapján meg­tudod­különböztetni­a­sajátokat­az­ellenségtől”­(Shevchuk–Palazhyi­2015).

Az­egyik­legismertebb­ukrán­nyelvész,­larisza­maszenko­(2015)­is­gyanúsan­mére- geti­ az­ ukrajnai­ társadalom­ oroszul­ beszélő­ részét:­ „oroszország­ számára­ az ukrajnával­folytatott­nyelvi­és­kulturális­háborúban­aratott­győzelem­előfeltétele­volt­a jelenlegi­fegyveres­beavatkozásnak,­valamint­a­Krím­és­donbász­egy­része­megszállá- sának.­ S­ a­ szovjet­ birodalom­ újjáélesztésére­ vonatkozó­ terveiben­ a­ Kreml­ számít ukrajna­népességének­azon­részére,­melyet­az­ukrán­tömegtájékoztatási­eszközök­fö­- lötti­kontroll­révén­sikerült­»kikristályosítania«”.

Tarasz­ maruszik­ (2016)­ párhuzamot­ lát­ a­ dekommunizáció­ és­ a­ deruszifikáció között.­ „A­ dekommunizáció­ folyamata,­ amely­ még­ tart,­ nem­ lesz­ teljesen­ sikeres­ a deruszifikáció­és­a­dekolonalizáció­folyamatának­megkezdése­nélkül”­–­állítja.

nem­meglepő­hát,­hogy­a­dekommunizációhoz­kapcsolódva­folyik­ukrajnában­az orosz­történelmi­vagy­kulturális­személyiségekről­elnevezett­közterületek­megszabadí- tása­az­orosz­vonatkozású­nevektől,­azaz­a­nyilvános­tér­ukránosítása­is.­ennek­jegyé­- ben­a­kárpátaljai­megyei­állami­közigazgatás­által­a­régióban­átnevezendő­közterüle- tekről­összeállított­listájában­szerepel­számos­orosz­történelmi­személyiség­(i.­Péter cár,­Patyomkin­herceg),­tábornok­(Szuvorov,­Kutuzov,­Pugacsov),­író­és­költő­(Gorkij, majakovszkij,­ nyekraszov)­ neve­ is.­ de­ nem­ lehet­ már­ moszkva­ tér­ vagy­ utca­ sem Kárpátalján­ezután.­és­persze­a­kárpátaljai­lista­tartalmazza­annak­a­vatutyinnak­a nevét­is,­akit­Kijev­és­Suhevics­kapcsán­már­említettünk.³⁸

érdekes­ azonban,­ hogy­ –­ bár­ kötődnek­ a­ szovjet­ rendszerhez­ és­ a­ kommunista múlthoz­–­nem­kerültek­tiltólistára­Kárpátalján­az­olyan­közterületi­nevek,­mint­például a­Partizán utcavagy­a­Borkanyuk utca,­Vakarov utca.­ennek­egyszerű­oka­van:­a­szovjet partizánok,­illetve­borkanyuk³⁹és­vakarov⁴⁰a­második­világháború­éveiben­a­szovjetek

38 Два села та 558­вулиць,­площ і­провулків на Закарпатті мали би змінити назви.­http://

zakarpattya.net.ua/blogs/143392-dva-sela-ta-558-vulyts-ploshch-i-provulkiv-na-Zakarpatti- maly-by-zminyty-nazv­(letöltve:­2017.­08.­24.)

39 oleksza­borkanyuk­(1901–1942)­a­mai­Kárpátalján­született.­Amikor­a­régió­Csehszlovákia része­volt,­a­Szovjetunióban­tanult.­rövid­kitérők­után­1941-ben­tért­vissza­az­akkor­ismét magyarországhoz­tartozó­Kárpátaljára,­ahol­partizánként,­illetve­a­földalatti­kommunista­moz- galom­egyik­szervezőjeként­működött.­1942-ben­a­magyar­katonai­elhárítás­egy­parti­zán­akció

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

oldalán­részt­vettek­az­akkor­magyarországhoz­tartozó­Kárpátalja­elfoglalásáért­vívott harcokban,­az­antifasiszta­mozgalomban,­azaz­részei­a­Kárpátalja­Szovjet-ukrajnához csatolását­ legitimáló­ emlékezetpolitikának.­ 2017­ augusztusában­ nem­ is­ háborgatta senki­a­Partizán utcaés­a­Borkanyuk utcanévtábláját­a­kárpátaljai­nagyszőlősön,­vagy a­Vakarov utcáét­ Csapon;­ ám­ például­ a­Szuvorov utcának­ beregszászban­ ma­ már Oroszlán utcaa­neve.

egyébként­az­mTA­állásfoglalása­szerint­a­partizánmagyarországon­„nem­használ- ható­közterület­elnevezésére”,­ugyanis­„a­kifejezés­közvetlenül­utal­az­önkényuralmi politikai­rendszer­kiépítését­elősegítő­idegen­állam­fegyveres­erejére,­a­szovjet­hadse- regre­és­annak­irreguláris­katonai­»szervezetére«”.⁴¹

6.­Cuius­regio,­eius­nomen

A­mai­ukrajna­területén­természetesen­nem­a­dekommunizációs­törvénycsomag­követ- keztében­változtak­meg­először­tömegesen­a­földrajzi­nevek.

A­szovjethatalom­a­kommunista­ideológiának­megfelelően­alakította­át­az­egész Szovjetunió­ területén­ a­ településneveket,­ illetve­ sok­ város,­ falu­ nevét­ oroszosította (lásd­pl.­rannut­1995).­ukrajna­függetlenné­válása­után­szintén­azonnal­elindult­egy helységnévreform­és­vele­a­szimbolikus­térfoglalás­(Portnov­2009).­Az­1980-as­évek végén,­az­1990-es­évek­első­felében­számos­olyan­település­vette­fel­régi­nevét,­ame- lyet­a­szovjet­korszakban­neveztek­át.­Az­átnevezések­egy­részeként­a­települések­a szovjet­ ideológiához,­ a­ Szovjetunió­ Kommunista­ Pártjának­ alakjaihoz­ kapcsolódó nevektől­szabadultak­meg.­Továbbá­számos­olyan­település­is­visszakaphatta­a­szovjet rendszer­ előtti­ megnevezését,­ amelynek­ nem­ szláv­ lakossága­ az­ ott­ élő­ nemzeti kisebbség­ nyelvén­ állíttatta­ vissza­ a­ helység­ nevét.­ Például­ a­ szovjet­ korszakban Минеральнеnevet­viselő­magyarok­lakta­kárpátaljai­település­így­kapta­vissza­magyar nevét­Tiszaásványalakban,­melynek­ukrán­változata­a­Тисаашваньlett­(beregszászi 1995/1996,­dobos­2016).­Több­kárpátaljai­román­falu­is­élt­a­lehetőséggel,­így­példá- ul­az­ukránul­Діброва(Gyibrova)­nevet­viselő,­a­leggazdagabb­ukrajnai­településként elhíresült­ falu⁴²visszaállíttatta­ román­ megnevezését,­ és­ 2004­ óta­ ukránul­Нижня Апша,­románulApşa de Josolvasható­a­helységnévtáblákon­a­magyarul­Alsóapsaként

során­elfogta.­egy­budapesti­börtönben­halt­meg.­miután­Kárpátalja­Szovjet-ukrajna­része­lett, hamvait­szülőföldjére­szállították.­1965-ben­megkapta­a­Szovjetunió­Hőse­címet.

40 dmitro­vakarov­(1920–1945)­oroszul­író­költő­a­mai­Kárpátalján­született.­Huszton­és­Prá­- gában­végezte­a­gimnáziumot,­majd­1941–1944­között­budapesten­volt­egyetemi­hallgató.

Antifasiszta­tevékenysége­miatt­1944­áprilisában­letartóztatták,­németországban­halt­meg.

Halála­után­megkapta­a­harci­cselekményekért­kitüntetést,­és­posztumusz­felvették­a­szovjet írószövetség­tagjai­közé.

41 összefoglaló­ a­ XX.­ századi­ önkényuralmi­ rendszerekhez­ köthető­ elnevezésekkel­ összefüggő szakmai­vizsgálatról.http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/akademiai_szabalyo- zasok/osszefoglalalo__XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf­(letöltve:­2017.­08.­24.) 42 Нижняя Апша,­что в­Закарпатье,­самое богатое село Украины.­https://www.youtube.com/

watch?v=6zoTAjd3vxm­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

ismert­községben­(Csernicskó­2013,­317.­p.).­A­településeken­belül­is­megindult­a­köz- területi­nevek­revíziója­(lásd­például­lemberg/lviv­példáját:­lagzi­2016,­57.­p.,­Szereda 2009).

A­ legújabb­ tömeges­ helységnév-átalakítási­ hullám­ azonban­ a­ dekommunizáció következménye­ a­ független­ ukrajnában.­ A­ törvény­ hatását­ talán­ érzékeltetik­ ezek­ a számok:­1986­és­2013­között­az­országban­összesen­591­település­esett­át­névváltoz- tatáson­(ebből­138­kárpátaljai­település­volt);⁴³az­itt­bemutatott­törvény­következmé- nyeként­egyetlen­év­alatt­987­településnevet­módosítottak.

A­földrajzi­és­közterületi­nevek­törvényben­előírt,­kötelező­megváltoztatása­szerves része­ a­ névanyagra­ is­ kiterjedő­ nyelvpolitikának­ és­ nyelvtervezésnek­ (Walkowiak 2016),­ amelynek­ célja­ a­ mentális­ térkép­ átalakítása,­ a­ valóság­ átkonstruálása.­ A

„Cuius­regio,­eius­religio”­helyett­ez­esetben­a­„Cuius­regio,­eius­nomen”­elv­érvénye- sül.Kiss­lajos­(1992,­129.­p.)­írta­negyedszázaddal­ezelőtt:­„Az­idő­óriási­rostájában benne­vannak­a­földrajzi­nevek­is”.­ez­tény.­A­fenti­események­azonban­rámutatnak arra,­hogy­–­bár­Petro­Porosenko,­ukrajna­elnöke­büszke­arra,­hogy­a­dekommunizáció révén­„ukrajnában­helyreállt­a­történelmi­igazságosság”⁴⁴–­ez­a­folyamat­sem­egyesí- tette­az­erősen­megosztott­ukrajnai­társadalmat.­felmérések­szerint­az­ország­lakos- ságának­ kevesebb­ mint­ fele­ támogatja­ a­ dekommunizációt­ és­ az­ ennek­ részeként jelentkező­átnevezési­hullámot.⁴⁵

7.­uralja-e­a­jövőt,­aki­a­múltat­uralja?

A­ fenti­ kérdést­ Gyurgyák­ jános­ (2017)­ tette­ fel­ nemrég­ a­ magyar(országi)­ történe- lemszemlélet­és­emlékezetpolitika­kapcsán,­ám­a­mai­ukrajna­számára­is­releváns.

Az­1991-es­függetlenné­válás­óta­az­ukrajnai­társadalmi-politikai­folyamatok­között meghatározó­az­államépítés,­az­ukrán­politikai­nemzet­formálódása,­valamint­egy­új,­a szovjet­ identitástól­ eltérő­ azonosságtudat­ alakulása­ (fedinec­ és­ mtsai­ 2016).

folyamatban­van­a­nemzeti­történelem­és­az­erre­(is)­épülő­nemzettudat­kialakítása, megkonstruálása­(marples­2007).­A­nemzetépítés­során­a­forradalmi­mámorokat­is kihasználó­politikai­elit­szelektív­történelemképet­kínál­a­társadalom­számára.­ennek részeként­az­ukrán­népet­a­külső­agresszió­és­elnyomás­áldozataként­tüntetik­fel,­és elutasítják,­hogy­az­ukrán­népnek­bármi­szerepe­lett­volna­a­szovjet­totalitarizmus­meg- teremtésében­és­fenntartásában,­a­nyugat-ukrajnai­lengyel-­és­zsidóellenes­pogromok-

43 Алфавітний покажчик нових і­ старих найменувань населених пунктів,­ які були перейменовані з­01.01.1986­по 01.02.2013.­http://static.rada.gov.ua/zakon/new/Adm/

d06.rtf­(letöltve:­2017.­08.­24.)

44 Порошенко гордится масштабами декоммунизации.­ http://korrespondent.net/ukraine/

3754360-poroshenko-hordytsia-masshtabamy-dekommunyzatsyy­(letöltve:­2017.­08.­24.) 45 Декомунізацію підтримують менше половини українців –­ соцопитування.­ https://

dt.ua/PoliTiCS/dekomunizaciyu-pidtrimuyut-menshe-polovini-ukrayinciv-socopituvannya- 244799_.html­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

ban;­ugyanakkor­az­ukrán­függetlenségért­harcoló­nacionalista­mozgalmakat­mint­a modern­és­szuverén­ukrajnáért­folytatott­küzdelem­hőseit­heroizálják­(Portnov­2009, 14–20.­p.).­A­kommunista­rezsimhez­köthető­személyiségek­közül­csak­azok­kapnak kegyelmet­ a­ feledésre­ ítéltetés­ alól,­ akik­ valamiképpen­ beilleszthetők­ a­ független ukrajnáért­és­az­ukrán­nyelvért,­népért­folytatott­harc­mitológiájába.⁴⁶A­dekommunizá- ciós­törvénycsomag­így­része­a­történelmi­múlt­átértelmezési­folyamatának.­ezen­belül a­megyék,­járások,­városok,­falvak,­utcák­és­terek­átnevezése­a­szimbolikus­területfog- lalás­lényeges­kelléke.­A­fentiek­példaként­szolgálnak­arra,­hogy­a­nyelvpolitika­és­a nyelvtervezés­–­szemben­az­optimisztikus­definíciókkal,­melyek­szerint­ezek­célja­a­tár- sadalmi­és­gazdasági­fejlődés­elősegítése­(lásd­pl.­Grin­2003,­30.­p.)­–­gyakran­eszköz a­ politikai­ hatalom­ megszerzéséhez,­ illetve­ megtartásának­ megideologizálásához (Tollefson­2015,­140–141.­p.).

A­narancsos­forradalom,­a­méltóság­forradalma­és­a­dekommunizáció­ellenére­még nem­alakult­ki­a­modern­értelemben­vett,­21.­századi­ukrán­politikai­nemzet.­ernest renan­(1995)­szerint­a­nemzet­nem­más,­mint­közös­emlék­a­múltból­és­közös­terv­a jövőre.­A­mai­ukrajnában­azonban­nem­mindenki­nyitott­a­felülről­erőltetett­történe- lemszemléletre,­és­a­különböző­csoportok­eltérően­képzelik­a­jövőt.­egy­olyan­ország- ban,­ amely­ számtalan­ tényező­ mentén­ megosztott­ (Karácsonyi­ és­ mtsai­ 2014),­ és amelynek­területén­évek­óta­fegyverek­ropognak,­nem­biztos,­hogy­a­történelem­nem- zeti­mitológiává­konstruálása­révén­lehet­megalapozni­a­fényes­jövőt.

irodalom

beregszászi­ Anikó­ 1995/1996.­ language­ Planning­ issues­ of­ Hungarian­ Place-names­ in Subcarpathia.­Acta Linguistica Hungarica,­43,­1–8.­p.

Csernicskó­istván­2013.­Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010).budapest,­Gondolat­Kiadó.

Csernicskó­istván­2016.­Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában.ungvár,­Autdor-Shark.

dobos,­Sándor­2016.­The­restoration­of­the­Historical­Hungarian­names­of­Hungarian-Populated Settlements­in­the­Territory­of­the­Present-day­Transcarpathia­from­1989­to­2000.

Acta Humana: Emberi jogi közleményekiv/6, ­19–43.­p.

fedinec­Csilla–Csernicskó­istván­2016a.­Az­ukrajnából­száműzött­lenin.­európai­út­a­kommu- nizmus­öröksége­nélkül?­Regio,24/1,­73–124.­p.

fedinec­ Csilla–Csernicskó­ istván­ 2016b.­ Декоммунизация в­ современной Украине:­ поиск путей в­ области истории,­ идентичности и­ языковой политики.­Историческая Экспертиза, 4,­67–88.­p.

46 nemzeti­emlékezet­intézete­ilyen­kivételként­nevezi­meg­például­Pavlo­Ticsina­(1891–1967) és­olesz­Honcsar­(1918–1995)­nevét.­Ticsina­Sztálin-díjas­szovjet-ukrán­költő,­fordító;­ő­írta egyebek­között­az­ukrán­Szovjet­Szocialista­Köztársaság­himnuszának­szövegét.­érdeme, hogy­munkásságának­legnagyobb­része­ukrán­nyelvű.­olesz­Honcsar­kétszeres­Sztálin-díjas szovjet-ukrán­író,­költő,­szerkesztő.­1990-ben­kilépett­a­szovjet­kommunista­pártból,­1990–

1994­között­ukrajna­parlamenti­képviselőjeként­egyike­azoknak,­akik­megszavazták­a­füg- getlenségi­ nyilatkozatot.­ 2005-ben­ posztumusz­ megkapta­ az­ ukrajna­ Hőse­ kitüntetést.­ S amint­láthattuk,­ilyen­kivétel­borkanyuk­és­vakarov­is.

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

fedinec­Csilla–Halász­iván–Tóth­mihály­2016.­A független Ukrajna. Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek.budapest,­mTA­Társadalomtudományi­Kutatóközpont–Kalligram.

lagzi­Gábor­2016.­Városok a határon. Wrocław, L’viv és Vilnius multikulturalizmusa a múltban és a jelenben.budapest,­Gondolat­Kiadó.

Grin,­françois­2003.­Language Policy Evaluation and the European Charter for Regional or Minority Languages.basingstoke,­Palgrave­macmillan.

Gyurgyák­jános­2017.­uralja-e­a­jövőt,­aki­a­múltat­uralja?­A­20.­századi­magyar­történelemről­–

pillantás­ a­ 21.­ századból.­ in­ jakab­ András–urbán­ lászló­ (szerk.):­Hegymenet.

Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon.budapest,­osiris­Kiadó,­51–73.­p.

Hnatkevics,­ jurij­ (Гнаткевич­ Юрій)­ 1999.­Чи злетить птах у синє небо? Нариси про русифікованих і русифікаторів та гірку долю української мови в незалежній Україні.­Київ,­Просвіта.

Karácsonyi­dávid–Kocsis­Károly–Kovály­Katalin–molnár­józsef–Póti­lászló­2014.­east–West­dicho- tomy­and­political­conflict­in­ukraine­–­Was­Huntington­right?­Hungarian Geographical Bulletin,2,­99–134.­p.

Kiss­lajos­1992.­Cuius­regio,­eius­nomen?­Magyar Tudomány,2,­129–135.­p.

Korolenko,­bohdan–Karetnyikov,­igor–majorov,­makszim­(Короленко­Богдан,­Каретніков­Ігор, Майоров­Максим)­2017.­Декомунізація назв населених пунктів та районів України:

підстави,­процес,­підсумки.­Місто: історія, культура, суспільство,1,­134–141.­p.

Kulyk,­volodymyr­2001.­The­Politics­of­ethnicity­on­Post-Soviet­ukraine:­beyond­brubaker.­Journal of Ukrainian Studies,­26/1–2,­197–221.­p.

marples,­ r.­ david­ 2007.­Heroes and villains: creating national history in contemporary Ukraine.

budapest,­Central­european­university­Press.

maruszik,­ Tarasz­ (Марусик­ Тарас)­ 2016.­ День­ слов’янської­ писемності­ і­ культури:

декомунізація­ буде­ неповна­ без­ дерусифікації.­ Портал мовної політики, 12.06.2016.­ http://language-policy.info/2016/06/den-slov-yanskoji-pysemnosti-i- kultury-dekomunizatsiya-bude-nepovna-bez-derusyfikatsiji/­(letöltve:­2017.­08.­24.) maszenko,­larisza­(Масенко Лариса)­2007.­(У)мовна (У)країна.Київ,­Темпора.

maszenko,­larisza­(Масенко Лариса)­2015.­Мовознавча солідарність по-українськи.­Портал мовної політики, 24.09.2015.­ http://language-policy.info/2015/09/larysa-masen- ko-movoznavcha-solidarnist-po-ukrajinsky/­(letöltve:­2017.­08.­24.)

nalivajko,­Szeverin­(Наливайко Северин)­2014. Ленінопад.­Країна,2014.­október­21.­http://gaze- ta.ua/articles/opinions-journal/_leninopad/584056­(letöltve:­2017.­08.­24.)

Pavlenko,­Aneta­2011.­language­rights­versus­speakers’­rights:­on­the­applicability­of­Western language­rights­approaches­in­eastern­european­contexts.­Language Policy,10,­37–

58.­p.

Portnov,­Andrej­2009.­Történelemírás­ukrán­módra.­megjegyzések­a­hétköznapi­valóság­történe- ti­alapú­átrendezéséhez.­in­fedinec­Csilla–Szereda­viktória­(szerk.):­Ukrajna színevál- tozása 1991–2008. Politikai, gazdasági, kulturális és nemzetiségi attitűdök.Pozsony, Kalligram­Kiadó,­11–49.­p.

rannut,­mart­1995.­beyond­linguistic­Policy:­the­Soviet­union­versus­estonia.­in­Tove­Skutnabb- Kangas–robert­ Phillipson­ (eds.):­Linguistic Human Rights: Overcoming Linguistic Discrimination.­berlin–new­york,­mouton­de­Gruyter,­179–208.­p.

renan,­ernest­1995.­mi­a­nemzet?­in­bretter­Zoltán–deák­ágnes­(szerk.):­Eszmék a politikában:

a nacionalizmus.Pécs,­Tanulmány,­171–187.­p.

rjabcsuk,­mikola­2015.­A két Ukrajna.budapest,­örökség­Kultúrpolitikai­intézet.

Shevchuk,­yuri–Palazhyi,­Halyna­(Шевчук­Юрій–Палажій­Галина)­2015.­Мовна­шизофренія­–

нова,­потужна­форма­русифікації.­Портал мовної політики,2015.9.19.­http://langu- age-policy.info/2015/09/yurij-shevchuk-movna-shyzofreniya-nova-potuzhna-forma- rusyfikatsiji/#more-1780­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

Shevchuk,­ yuri–vlasiuk,­ Hanna­ (Шевчук­ Юрій–Власюк­ Ганна)­ 2015.­ Двомовність­ як­ хвороба.

Професор­Колумбійського­університету­називає­українську­мовну­ситуацію­«мовною шизофренією».­ Портал мовної політики,­ 2015.7.5.­ http://language- policy.info/2015/07/dvomovnist-yak-hvoroba-profesor-kolum­bijs­koho-universytetu- nazyvaje-ukrajinsku-movnu-sytuatsiyu-movnoyu-shyzofrenijeyu/­(letöltve:­2017.­08.­24.) Shumlianskyi,­Stanislav­2010.­Conflicting­abstractions:­language­groups­in­language­politics­in

ukraine.­International Journal of the Sociology of Language,­201,­135–161.­p.

Szereda,­ viktória­ 2009.­ A­ város­ mint­ lieu­ mèmoire:­ egységes­ vagy­ megosztott­ emlékezet?

lemberg­példája.­in­fedinec­Csilla–Szereda­viktória­(szerk.):­Ukrajna színeváltozása 1991–2008. Politikai, gazdasági, kulturális és nemzetiségi attitűdök. Pozsony, Kalligram­Kiadó,­244–270.­p.

Tollefson,­ james­ W.­ 2015.­ Historical-Structural­ Analysis.­ in­ francis­ m.­ Hult–david­ Cassels johnson­ (eds.):­Research Methods in Language Policy and Planning: a Practical Guide.­malden­(mA),­Wiley­blackwell,­140–151.­p.

Walkowiak,­justyna­2016.­Personal­names­in­language­Policy­and­Planning:­Who­Plans­What names,­ for­ Whom­ and­ How?­ in­ Guy­ Puzey–laura­ Kostanski­ (eds.):­Names and Naming: People, Places, Perceptions and Power.­ bristol–buffalo–Toronto, multilingual­matters,­197–212.­p.

Zhurzhenko,­Tatiana­(Журженко Татьяна)­2005.­Миф о­двух Украинах.­Перекрестки,3–4,­16.­p.

i^STvánC^SerniCSKó

i^deoloGiCAlbATTle on THef^{ronT of}n^AmeS

one­of­the­key­priorities­of­the­new­ukrainian­political­leadership­emerging­in­the political­crisis­persisting­since­the­end­of­2013­has­been­the­eradication­of­the Soviet­ past.­ This­ intention­ was­ addressed­ by­ the­ “decommunization­ package”

consisting­of­four­laws,­adopted­by­the­ukrainian­parliament­on­9­April­2015­and signed­by­the­president­on­15­may.­This­study­describes­one­of­the­laws­forming part­of­the­package,­entitled­“law­on­the­Condemnation­of­the­Communist­and national­Socialist­Totalitarian­regimes­and­on­the­Prohibition­of­Their­Symbols”.

further,­it­analyses­the­name­reform­provided­for­by­the­law­and­engineered­by the­ ukrainian­ institute­ of­ national­ remembrance,­ in­ the­ result­ of­ which­ 987 cities,­ large­ municipalities­ and­ villages,­ 25­ districts,­ and­ several­ ten­ thousand public­domains­(roads,­streets,­squares)­got­new­names­during­one­single­year,­in the­spirit­of­the­remembrance­policy­taking­new­direction­in­ukraine

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja