Fó­ruM­Tár­sA­dA­loM­Tu­do­Má­nyI­szEM­lE nEGyEdéVEnKénT­MEGJElEnő­Tu­do­Má­nyos­Fo­lyó­IrA­T XIX.­év­fo­lyam

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

Fó­ruM­Tár­sA­dA­loM­Tu­do­Má­nyI­szEM­lE

nEGyEdéVEnKénT­MEGJElEnő­Tu­do­Má­nyos­Fo­lyó­IrA­T XIX.­év­fo­lyam

Főszerkesztő csAndA­Gábor A­szerkesztőbizottság­elnöke

ÖllÖs­lászló szer­kesz­tő­bi­zott­ság

biró­A.­zoltán­(románia),­Fedinec­csilla­(Magyarország),­holger­Fischer­(németország), Gyurgyík­lászló­(szlovákia),­hunčík­Péter­(szlovákia),­Petteri­laihonen­(Finnország),­

lampl­zsuzsanna­(szlovákia),­lanstyák­István­(szlovákia),­lengyel­zsolt­(németország),­

liszka­József­(szlovákia),­Mészáros­András­(szlovákia),­roncz­Melinda­(szlovákia), simon­Attila­­(szlovákia),­szarka­lászló­(Magyarország),­Andrej­Tóth­(csehország),­

Végh­lászló­(szlovákia)

Tar­ta­lom

Tanulmányok

ÖllÖs­lászló

Az­európai­önazonosság­kérdéseinek­egyik­csoportja­... 3 PoPély­árPád

A­kárpátukrán­szojm­megválasztása­1939­februárjában­(1.­rész)­... 15 l.­Juhász­IlonA

Kárpátok­őre­és­Vasturul.­Egy­első­világháborús­szobortípus­

újjászületése­aktualizált­ideológiai­üzenettel­ ... 45 TóTh­Arnold

A­nagytárkányi­népköltési­gyűjtemény­keletkezése.­(lázár­Péter­

és­a­Folklore­Fellows­egri­gyűjtése,­1913–1914)­ ... 89 rIszoVAnnIJ­MIhály

schnitzer­ármin­és­Pap­Gábor­barátsága­–­schnitzer­emlékiratainak­

tükrében­... 107 GAucsíK­IsTVán

A­kisebbségi­magyar­szövetkezeti­központok­kérdése­a­két­világháború­

közötti­csehszlovákiában­... 119 KázMér­AnIKó

Véleményes­igekötők­ ... 131

Fó­ruM­Tár­sA­dA­loM­Tu­do­Má­nyI­szEM­lE

A­ szer­kesz­tő­ség­ cí­me:­ Fó­rum­ Kisebbségkutató­ In­té­zet,­ Park­ u.­ 4.,­ 931­ 01­ somorja.­ E-mail:­ csanda@

foruminst.sk­•­Ki­ad­ja:­Fó­rum­Kisebbségkutató­In­té­zet,­somorja.­IČo:­34­028­587.­Fe­le­lős­ki­adó:­simon­Attila igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:­infopoint­Kft.­•­nyom­ta:­Adecta,­Kft.,­csilizradvány­• Meg­je­lent­a­szlo­­vák­Köz­- tár­sa­ság­Kormányhivatala­tá­mo­ga­tá­sá­val­•­Pél­dány­szám:­600­•­ára:­3­€­•­2017.­szeptember­•­nyilvántartási szám:­EV­904/08­•­Issn­1335-4361­•­Inter­net:­http:\\­www.forumszemle.eu

Fó­ruM­sPoloČEn­sKoVEd­ná­rEVuE

Adresa­redak­cie:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Parková­4,­931­01­Šamorín.­E-mail:­csanda@­foruminst.sk • Vyda­vateľ:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Šamorín.­IČo:­34­028­587.­zod­povedný:­Attila­simon­ria­diteľ­•

Tlačiaren­ská­prí­prava:­infopoint­s.r.o.­•­Tlač:­Adecta,­s.r.o.,­Čiližská­radvaň­•­s­finanč­ným­príspev­kom­ÚV­sr

•­nák­lad:­600­•­cena:­3­€­•­september­2017­•­Evidenčné­číslo:­EV­904/08­•­Issn­1335-4361• Inter­net:

http:\\www.forumszemle.eu

A­párizsi­béketárgyalások­a­kezdődő­hidegháború­kontextusában­ ... 147

Pályakép

sándor­ElEonórA

„Itt­kutatási­szabadság­van”.­beszélgetés­a­60­éves­Öllös­lászlóval­ ... 153

Könyvek

lentner­csaba:­rendszerváltás­és­pénzügypolitika.­Tények­és­

tévhitek­a­neoliberális­piacgazdasági­átmenetről­és­a­2010­óta­

alkalmazott­nem­konvencionális­eszközökről­

(Nagy László) ... 173

realizované­s­finančnou­podporou Úradu­vlády­slovenskej­republiky­

–­program­Kultúra­národnostných menšín­2017

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

lapunk­ része­ az­ Európai­ bölcsészettudományi­ és­ Társadalomtudományi­ Index­ (European reference­Index­for­the­humanities­and­the­social­sciences­–­ErIh­Plus)­folyóirat-minősítő­rend- szernek.­Folyóiratunk­a­cEEol­nemzetközi­adatbázis­által­jegyzett.

Tanulmányok Tanulmányok

Ö ^llÖs l ^ászló Az­európai­önazonosság­kérdéseinek­

egyik­csoportja

lászlóÖllÖs

European­Identity­–­A­set­of­Questions

Keywords:­European­identity,­European­union,­political­community,­nationalism,­enlightenment.

Az­eddig­domináns­politikai­stratégia­oly­módon­próbálta­megfogalmazni­az­európaiak összetartozásának­közös­tudatát,­hogy­a­mostani­önazonosságuk­belső­ellentmondá- sait­ feloldásuk­ helyett­ megkerülte.­ Az­ unió­ államai­ polgárainak­ politikai­ közösséggé válásához­azonban­nem­lehet­megkerülni­azokat­az­értékrendi­problémákat,­amelyek egészen­ az­ egymással­ vívott­ háborúkig­ és­ egymás­ elnyomásáig­ terjedően­ állították szembe­őket­egymással.¹lényegi­kritikájuk­híján­továbbra­is­hat­annak­a­felfogásnak számos­eleme,­amelyik­megszüntette­Európa­vezető­pozícióját­a­világban.²ám­nyilvá- nos­és­közös­vitájuk­nem­alkotja­az­európai­politikai­közbeszéd­elsőrendű­részét.

Európa­polgárai­így­elsősorban­saját­országaik,­és­ami­még­fontosabb,­saját­nem- zeteik­problémáit­vitatják.­szomszédjaikról­és­a­többiekről­továbbra­is­keveset­tudnak, és­vezetőik­ azt­is­saját­nemzeti­szemüvegükön­keresztül­láttatják­ velük.­ így­a­ saját nemzetük­sikere­a­legfőbb,­mindenki­másé­felett­álló­érték,­és­ebből­a­nézőpontból értékelendő­minden­egyéb.

A­politikai­hallgatás­mértéke­a­többieknél­uralkodó­politikai­közbeszéd­alappillérei- nél­húzódik.­Ezek­kritikája­ugyanis­kívül­esik­az­elfogadhatón.­nevezetesen­az­egyik tagállam­politikai­vezetői­politikailag­nem­bírálhatják­a­másik­nemzetfelfogását,­akkor sem,­ha­azok­lényegüket­tekintve­térnek­el­egymástól.­Az­Európai­unióban­nem­lehet politikai­téma,³ahogy­az­egyes­tagállamok­saját­nemzeti­múltjukat­látják,­akkor­sem, ha­a­másik­fél­meghódításának,­elnyomásának­időszakait­tekintik­történelmük­legdi- csőbb­pillanatainak.⁴így­pedig­nem­válhat­közösen­vallottá­a­múlt,­s­megmarad­egy-

1 Ian­Kershaw:­Höllensturz. Európa 1914 bis 1949.München,­deutsche­Verlags-Anstalt­2016, 11–24.­p.

2 richard­coudenhove-Kalergi:­Pan-Europe.­Paris,­Presses­universitaires­de­France,­1988,­9–12.­p.

3 Tudományos­téma­persze­lehet,­ám­ennek­hatása­lassú­és­hosszadalmas.

4 A­német­nemzetiszocializmus­a­fő­kivétel.­de­például­a­napóleoni­hódítások­már­nem­azok.

napóleon­ kultuszának­ kialakulásáról­ lásd:­ Feleki­ lászló:­Napóleon utókora. budapest,

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

más­mellettinek,­sőt­esetenként­egymással­szembeninek.⁵ Az­együtt­megélt­történe- lem­ugyanis­csak­a­kritika­közös­szempontjai­alapján­tehető­közössé.

A­hallgatás­legfőbb­oka­a­vezetőréteg­nagyobbik­részének­ellenérdekeltsége,­vala- mint­begyökerezettsége,­tehát­az­új,­a­régi­ellentmondásait­feloldó­koncepció­hiánya.

így­az­európai­államok­mostani­vezetőrétegeinek­legitimitása­lényegileg­ugyanabban­a nemzetállami­hagyományban­gyökerezik,­mint­az­Európai­unió­megalakulása­előtt.

Az­eddigi­felfogás­olyan­értékelése,­amelyik­alapvető­szempontja­az­egyes­emberek nemzeti­fejlődésének­szabadsága,­tehát­a­nemzeti­szabadság­és­egyenlőség­univerzá- lis­értékké­emelése,­világossá­tenné­a­hatalmi­terjeszkedés­és­nemzeti­elnyomás­idő- szakait,⁶valamint,­ami­nem­kevésbé­fontos,­a­jelenbeli­vágyat­ez­iránt.­Mivel­a­nacio- nalizmus­ tömegidentitás,­ ezért­ azt­ is­ láthatóvá­ tenné,­ hogy­ az­ egyes­ országokban miként­tették­tömegigénnyé­mások­nemzeti­alávetését.­Miként­vált­az­államon­belüli nemzeti­egyenlőtlenség­a­nemzeti­többségek­által­elfogadott,­sőt­kívánatos­állapottá.⁷ Továbbá,­ hogy­ a­ nemzeti­ érdek­ mobilizáló­ ideológiává⁸ emelése­ miféle­ torzulásokat okozott­az­emberi­szabadság­és­egyenlőség­értelmezésében,­majd­alkalmazásában államról­államra.

Valamint­ennek­egyik­fontos­következményét,­nevezetesen,­hogy­megfér­egymás mellett­a­saját­nemzet­nemzeti­szabadságának­követelése­és­mások­nemzeti­aláveté- sének­igénye.⁹Ez­az­ellentmondás­csak­úgy­élhet­tartósan­az­egyes­emberek­nemzeti értékrendjében,­ha­a­maguk­nemzetét­minden­más­érték­fölé­emelik.­Tehát­az­egyete- mes­emberi­értékek­fölé­is.¹⁰

Amennyiben­az­egyéni­szabadság­lényegi­eleme,­ha­a­politikai­hatalom­fenyegetése nélkül­saját­módján­fejezheti­ki­egyéni­elképzelését­önmagáról­és­a­világról,­akkor­az egyének­ közösségeinek­ is­ bírniuk­ kellene­ ezzel­ a­ szabadsággal.­ ha­ ugyanis­ egyes közösségek­rendelkeznek­vele,­mások­pedig­nem,­akkor­azok,­akik­mások­közösségi szabadságának­szabályai­szerint­fejezhetik­ki­önmagukat,­meg­vannak­fosztva­szabad- ságuk­egy­részétől.­Anyanyelvüket,­kultúrájukat,­életmódjuk­számos­elemét­enyhébb esetben­ is­ másodrendűvé­ minősíti­ az­ állam,­ tehát­ az­ általa­ preferált­ mögé­ szorítja.

súlyosabb­esetben­pedig­üldözi.­de­a­két­eljárás­kombinációja­is­megjelenik,­egyes

Magvető­Könyvkiadó,­1979.

5 Elie­Kedurie:­Nationalism.­oxford,­blecwell­Publishers,­2000.

6 brendan­ simms:­Kampf um Vorherrschaft. Eine deutsche Geschichte Europas. München, deutsche­Verlags-Anstalt,­2014.

7 de­azt­is,­hogy­milyen­szerepet­játszott­a­nemzeti­értelmiség­ebben­a­folyamatban.

8 lásd:­Elie­Kedourie:­Nationalism.­oxford,­blecwell­Publishers,­2000.

9 Már­John­stuart­Mill­kifejti,­hogy­a­fejlettebb­nemzet­dominanciája­a­fejletlenebb­felett­hasz- nos.­ Mill­ nemzetállam-koncepciójának­ alkalmazását­ elemzi­ Will­ Kymlicka.­ In­Multicultural Citizenship.­oxford,­clarendon­Press,­1995,­52–58.­p.

10 Az­ellentmondást­jól­mutatja­a­németek­küzdelme­a­francia­nyelv­uralma­ellen­és­a­német uralmáért­a­közép-európai­nyelvek­felett.­Majd­az­ő­küzdelmük­a­német­uralma­ellen­és­a maguk­uralmáért­szomszédjaik­nyelve­felett.­A­nyelvi­küzdelem­tanulsága­nem­az­emberek nemzeti­ szabadsága,­ az­ államban­ nem­ illet­ meg­ mindenkit,­ hanem­ csak­ egy­ adott­ nyelv használóit.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

korokban­üldözi,­másokban­másodrendűvé­teszi.­Közben­pedig­mindkettőt­helyesnek, igazolhatónak­tartja.­lényegük­ugyanis­azonos:­a­másik­kultúra­háttérbe­szorításának helyes­és­igazolható­volta.­így­a­módszer,­ahogy­ez­megtörténik,­elsősorban­a­történel- mi­helyzet­függvénye.­Tenni­azt­helyes,­amit­a­körülmények­lehetővé­tesznek.­Az­egyes módszereknek­a­hatékonyság­a­mércéje,­nem­pedig­az­egyetemes­emberi­szabadság és­egyenlőség.¹¹

Ahol­a­kettő­kiáltóan­kerül­szembe­egymással,­ott­esetenként­többekben­ébreszthet részvétet­az­üldözöttek­sorsa.­ám­körükben­is­csak­egészen­ritkán­jelenik­meg­a­nem- zeti­egyenlőség­követelése.­általában­az­embertelenség­ellen­emelik­fel­szavukat.­Ez azonban­a­probléma­lényegét­nem­oldja­meg.

Ma­látszólag­egyszerű­megoldást­kínál­egy­újabb­nyelv­dominanciája:­az­angolé.

Az­anyanyelv­és­a­magas­kultúra­kapcsolata­azonban­összetett.­Az­angol­terjedése nem­jelenti­az­anyanyelvi­kreativitás­megszűntét­és­feloldódását­egyfajta­új­latinban.

csakhogy­ez­így­már­nem­egyenlőség.­Egyrészt­amiatt,­mivel­az­angol­anyanyelvűek előnyben­vannak­a­többiekkel­szemben.­Az­angol­ugyanis­bizonyos­mértékig­eszköze lehet­az­elvont­gondolkodásnak.­ám­az­emberi­kreativitáshoz­óhatatlanul­szükséges anyanyelv­szerepét­nem­képes­átvenni.­A­nyelvi­vonatkozásokkal­bíró­műalkotások,­de a­beszélt­nyelv­finomságai­sem­fejezhetők­ki­és­érthetők­meg­másik­nyelven.­A­fantázia szárnyalása,­régi­és­új­érzések­és­a­bennük­gyökerező­ötletek­akkor­nőhetnek­magas- ra,­ha­van­miből­táplálkozniuk.­A­közös­kommunikációs­eszköz,­az­angol,­illetve­más közös­nyelvek­ismerete­nyilvánvalóan­kiszélesíti­azt­a­nyilvánosságot,­amelyikben­az emberek­eddig­éltek.­ám­a­nemzeti­identitás­komplex­volta­miatt­nem­helyettesítik­azt, amit­az­anyanyelv,­az­átélt­kultúra,­a­szocietális­csoport¹²melege­ad.­nem­pótolják­az anyanyelv­melegségét.­A­hiány­érzete­természetesen­eltérő­az­egyes­egyéneknél,­illetve társadalmi­csoportoknál.­Minden­bizonnyal­kisebb,­enyhébb­az­olyanok­többségénél, akik­mindennapjaikban­élik­meg­a­nemzetközi­kapcsolati­világot,­és­erősebb­azoknál, akik­nem­vagy­ritkábban.

Egynél­több­anyanyelve­lehet­az­embernek,­ám­bármennyi­nem.­Ez­az­emberi­adott- ság­adja­az­emberiség­nemzeti­sokszínűségének­nyelvi­alapját.­A­nemzeti­sokszínűség pedig­különféle­kulturális­látásmódot,­elképzelést,­életmódot­kínál,­amit­a­felek­kölcsö- nösen­átvehetnek,­eltanulhatnak­egymástól.­ugyanakkor­persze­időnként­a­konfliktu- sok­új­terét­is­megnyitja.

A­nemzeti­egyetemes­értékké­tételének­segítségével­el­lehetne­választani­a­mások, illetve­a­másik­számára­értékeset­az­értéktelentől­és­károstól­az­egyes­nemzeti­kultú­- rákban.­A­felek­ugyanis­az­agresszivitás­nemzeti­változatát­is­átvették­egymástól,¹³nem csak­a­nacionalizmus­előremutató­elemeit.

11 Thomas­hurka:­The­Justification­of­national­Partiality.­In­robert­McKim­and­Jeff­McMahan (eds.):­The Morality of Nationalism.­135–142.­p.

12 Will­Kymlicka­szerint­az­ember­természetes­módon­kisebb­csoportokba­szerveződik,­nem pusztán­ a­ nagy­ társadalomba.­ Will­ Kymlicka:­Politics in the Vernacular.­ oxford,­ university Press,­118–130.­p.

13 Philip­Gleason:­Identifying­Identity:­A­semantic­history.­In­Werner­sollors­(ed):­Theories of Ehnicity.­london,­1996,­461.­p.

az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja 5

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

A­nemzeti­egyetemes­értékrendje­nélkül­azonban­nem­létezhet­európai­közbeszéd.

nélküle­a­köznek­ugyanis­nincsenek­mindenkire­vonatkoztatható­értékrendi­szempont- jai.­Európai­közbeszéd­híján­pedig­–­ha­a­korábbinál­kevésbé­hangoztatottan­is­–­meg- marad­a­nemzetállami­szempontok­dominanciája.­Ebben­a­szellemi­állapotban­azon- ban­nem­változik­az­a­nézet,­hogy­a­nemzeti­nagyság­az­uralt­terület­és­népesség,­illet- ve­a­befolyás­nagyságával­mérhető.­A­megnyert­és­elvesztett­háborúk­értékrendjének legfontosabb­ szempontja­ pedig­ a­ nemzeti­ nagyság­ növelése,­ illetve­ megtartása.¹⁴ Ehhez­képest­alárendelt­szempont­más­emberek­nemzeti­alávetése.¹⁵

Az­együttes­nemzeti­haladás­ideája­az­Eu-ban­fontos­kérdés­ugyan,­de­továbbra­is másodrendű­marad,­mert­nem­válik­világossá,­milyen­egyetemes,­tehát­minden­ember- re­érvényes­elvekre­épülne.­nélküle­pedig­az­Európai­uniónak­sem­kell­többnek­lennie, mint­a­nemzeti­nagyság­eszközének.­E­módon­azonban­az­unió­legfontosabb­döntései a­tagállamok­közti­erőegyensúly­és­érdekküzdelem­révén­születnek.­Tehát­lassabban, nehézkesebben­másokénál.¹⁶Az­egyes­döntések­helyes,­illetve­helytelen­volta­ugyanis az­egyes­tagállamok­nemzeti­érdekszűrőjén­keresztül­fogalmazódik­meg.

csakhogy­a­nehézkesebb­és­rosszabb­minőségű­döntéshozatal­végső­hatásában nem­a­nemzeti­nagyság­eszköze,­hanem­a­nemzeti­elmaradás­egyik­fontos­oka.­sőt­mi több,­számos­olyan­fontos­terület­van,­amelyekben­a­jelen­körülmények­között­döntés nem­is­születhet.­nem­úgy­az­unión­kívüli­nagy­nemzetállamokban.­Az­unió­tagállamai azonban­továbbra­is­a­maguk­útját­járják,­gyakran­koordinálatlanul,­sőt­akár­egymással szemben­is.¹⁷

Korábban­a­nemzeti­nagyság­megteremtésének­és­növelésének­elfogadott­módja volt­a­gyarmatosítás.­nemcsak­Európán­kívül,­hanem­azon­belül­is­bevett­szokásnak számított­a­nemzetileg­alávetett­területek­erőforrásainak­elszívása­a­nemzetileg­lojális- nak­tekintettek­javára.­Ez­a­machiavellizmus­lehetővé­tette,­hogy­a­népesség­számot- tevő­részében­az­uralkodó­csoporthoz­tartozás­érzését­keltsék.­A­domináns­nemzethez tartozó­többnek­tarthatta­magát­attól,­aki­más­volt.­Akkor­is,­ha­maga­az­alsó,­a­másik pedig­felsőbb­osztályokhoz­tartozott.­Ezt­ugyanis­az­állam­támogatásával­tehette.

A­másik­élmény­a­tömeghadseregek­háborúinak­élménye,­amelyeket­így­nemzeti háborúkká­lehetett­nyilvánítani.­A­háborúkban­immár­nemcsak­a­kiváltságos­rend­har- col,­hanem­a­nép­fiaiból­álló­tömegek.­oliver­cromwell­vasbordásai,­a­francia­forradal- mi­sereg­hatékonyabbak­voltak,­mind­a­nemesség­csapatai.­A­huszadik­század­teljes mozgósítása­teszi­fel­a­koronát­erre­a­hadszervezési­módszerre.­A­tömeghadseregek háborúinak­immár­nemcsak­a­pusztító­élménye­marad­meg,­hanem­a­részvétel­tapasz- talata­is.­A­győzelmek­és­vereségek­váltakozása,­katonadalok,­kitüntetések,­sebesülé-

14 Ez­az­örökség­már­a­modern­nacionalizmus­kialakulását­közvetlenül­megelőző­eseménysort is­jellemzi.­Mark­Greengrass:­Christendom destroyed Europe 1517–1648.Penguin­books, 2014.

15 F.M.­ barnard:­Self-Direction and Political Legitimacy – Rousseau and Herder.­ oxford, clarendon­Press,­1988.

16 Marján­ Attila­ szerint­ Európa­ továbbra­ is­ függő­ viszonyban­ marad.­ Marján­ Attila:­Európa sorsa.budapest,­hVG­Kiadó,­2007,­154.­p.

17 Ez­a­különutasság­a­legvéresebb­következményekkel­Jugoszlávia­felbomlása­során­járt.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

sek,­hősöknek­nyilvánított­elesettek,­akkor­is,­ha­a­háború­célja­a­hódítás,­mind-mind azt­igazolták,­hogy­nemzetek­harcolnak­egymás­ellen.

Az­első­világháború­vége­nem­okozott­törést­ebben­a­felfogásban.¹⁸Az­európai­nem- zetek­közti­szembenállás­nem­gyengült,­sőt.­Egyben­a­nemzeti­nagyság­elvének­men- tén­állandósult­a­törekvés­a­világ­minél­nagyobb­részének­uralására.­A­„nagy­háború”

megroppantja­Európa­nagyhatalmainak­hegemóniáját.¹⁹Majd­a­második­világháborút követő­időszak­már­a­nyugat-európai­országok­gyarmatbirodalmainak­végét­és­másod- rendű­hatalommá­válásukat­jelenti.­Egyben­az­a­felfogás­is­gyengül,­hogy­joguk­van­a gyarmatosításra.­A­hatvanas­évek­kritikái­az­európai­népek­felsőbbrendűség­eszméjét is­kikezdik.­Megjelenik­ugyanis­a­kulturális­egyenértékűség­gondolata.­Különösen­fon- tos­a­rasszizmus­kritikájának­felerősödése,­minthogy­az­eszme­nem­németországban, hanem­a­gyarmatosító­európai­hatalmakban­születik,­kiegészítve,­kiterjesztve­és­erő- sítve­az­Európán­belüli­nemzeti­agresszió­jogának­elvét.­Ezzel­párhuzamosan­az­euró- pai­egyesülés­folyamata­is­megkezdődik.­ám­a­politikai­közösség­alapját,­az­európai politikai­identitást­az­előbbi­kritikák­nem­teremtik­meg.

A­modern­állam­polgárainak­állampolgári­identitása­nem­egy,­hanem­több­kompo- nensből­áll.²⁰Mindenképpen­szem­előtt­kell­tartanunk,­hogy­az­egyes­eszmeáramlatok meghatározásai­absztrakciók.­(A­konzervatívoké­is.)­Az­ember­nemcsak­szabadságsze- rető,­vagy­éppen­egyenlőségre­vágyó,­illetve­hagyománykövető­lény,­hanem­mindegyik.

sőt­e­lényegjellemzéseken­belül­is­léteznek­irányzatok­és­árnyalatok,­amelyek­ha­szín- vonalasak,­akkor­maguk­is­a­létező­emberit­jellemzik,­sőt­akár­formálják,­alkotják.

Ezért­az­európai­összetartozás­koncepciójába­a­politika­többféle­felfogásának­bele­kell férnie.­Mögötte­pedig­különféle­társadalomfelfogásoknak,­és­végső­soron­emberképnek.­A modern­ nemzetállam­ sem­ egyetlen­ felfogás­ kizárólagos­ érvényességére­ épült.­ sokkal inkább­több­felfogás­egyensúlyára­és­számos­tézisük­kombinációjára.­Azt­a­tényt,­hogy többször­súlyos­konfliktusok,­forradalmak,­sőt­az­egyes­államok­fegyveres­harcai­nyomán alakultak­ki­az­egyes­kombinációk,­nem­kell­megkerülhetetlen­törvénynek­tekintenünk.

Európa­ hanyatlása­ éppen­ néhány­ rossz­ kombináció­ következménye.­ ám­ ez­ nem hátráltathatja­ a­ szándékot,­ hogy­ az­ eddigiekből­ tanulva,­ az­ Eu­ megelőzze­ az­ újabb pusztító­összecsapásokat.­Az­európaiak­nem­voltak­és­nem­is­lehetnek­egyfélék.­Az­új európai­identitásnak,­az­egyes­felfogások­közti­párbeszédet,­sőt­adott­esetben­a­ver- senyt­kell­ösztönöznie,­ám­semmiképpen­sem­a­másik­megsemmisítését­célzó­küzdel- met,­harcot,­háborút.­helyet­kell­benne­kapnia­mindegyik­jelentős­politikai­eszmeáram- latnak,­és­az­új­polgári­identitásnak­nem­lehet­a­célja­valamelyikük­végleges­diadala­a többiek­felett.

18 robert­ Gerwarth­ részletesen­ kifejti,­ ahogy­ az­ első­ világháború­ formális­ végét­ követően tovább­folytatódnak­a­háborúk­Európában,­folyamatos­instabilitást­teremtve.­Ebben­az­idő- szakban­egymás­után­zajlanak­a­tömeggyilkosságok­és­a­más­nemzetiségűek­elüldözése.

lásd:­ robert­ Gerwarth:­Die Besigten. Das blutige Erbe des Ersten Weltkriges. München, siedler­Verlag,­2016.

19 richard­coudenhove-Kalergi­erre­az­észrevételre­építi­fel­Európa­egy­új­felfogásának­szüksé- gességét.

20 Ez­az­elemzés­sem­veszi­számba­mindegyiket.

az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja 7

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

Ezért­a­legfontosabb­hatalmi­kérdésnek­nem­úgy­kellene­hangoznia,­hogy­miként győzhetnek­ az­ adott­ eszmeáramlat­ hívei­ a­ többiek­ felett­ az­ Európai­ unió­ ilyen­ vagy olyan­felfogását­használva,­hanem­úgy­kell­feltennünk­a­kérdést,­hogy­melyek­azok­a pontok,­amelyekben­az­egyes­eszmeáramlatok­közel­kerülhetnek­egymáshoz­az­euró- pai­ identitás­ kérdésében.­ hol­ alakítható­ ki­ az­ a­ tér,­ ahol­ hatékony­ párbeszédre­ és együttműködésre­nyílik­mód?­Méghozzá­oly­módon,­hogy­az­Európai­unió­polgárainak nemzeti­ sokszínűsége­ ne­ akadályozója,­ hanem­ segítője­ legyen­ politikai­ közösségük működésének.­olyannyira,­hogy­politikai­közösségük­működése­a­maga­nemzeti­sok- színűségében­hatékonyabb­legyen,­mind­a­homogén­nemzetállamoké.­A­globális­ver- seny­ugyanis­nem­engedi­meg­a­hatékonyság­alacsonyabb­mércéjét.

Ehhez­azonban­számos­új,­illetve­újonnan­értelmezett­értékre­és­eljárásra­van­szükség.

Ezek­ kimunkálása­ nyilvánvalóan­ nem­ lehetséges­ egyetlen­ tanulmányon­ belül.

néhány­eleme­azonban­kifejthető.

Európának­ma­abból­az­állapotból­kellene­továbblépnie,­aminek­egyszerre­köszönheti az­elmúlt­négyszáz­év­világviszonylatban­kiemelkedő­sikereit­és­az­utolsó­száz­esztendő válságidőszakát­és­a­lemaradást.­Ez­a­társadalmi­és­politikai­állapot­pedig­a­modern európai­nemzetállam.­ám­a­továbblépés­szándéka­nem­jelentheti­a­korszak­teljes­elveté- sét.­A­felvilágosodás­tévedését,­amellyel­„sötét­középkornak”­nevezte­azt­a­történelmi időszakot,­amelyet­meghaladni­kívánt,­nem­szabad­megismételni.­Az­európai­nemzetálla- mok­kora­semmiképpen­sem­minősíthető­olyan­időszaknak,­amelyikben­a­visszamara- dottság,­a­„sötétség”­uralkodott.­A­modernitás­kora­ez,­ám­világosan­meg­kell­látnunk belső­ellentmondásait.­A­közelmúlt­értékeinek­megbecsülése­azonban­a­változtatás­fel- színességét­ sem­ jelentheti.­ Mostanáig­ ugyanis­ nem­ történt­ sokkal­ több.­ nemcsak­ az értékek­megtartására,­hanem­mellettük­új,­azaz­eddig­nem­volt­alapokra­is­szükség­van.

Ehhez­pedig­megint­erős­szándék,­méghozzá­nemcsak­politikai,­hanem­össztársadal- mi­szándék­kell.­Az­ilyen­szándék­történelme­során­már­többször­megsegítette­Európa országait­és­általuk­a­kontinens­nyugati­részét.­ám­ehhez­el­kellene­döntenie,­hogy­ismét a­világ­legfejlettebb­régiójává­kíván-e­válni,­vagy­megbékél­a­fokozatos­lemaradásával.­ha ismét­a­legfejlettebb­akar­lenni,­akkor­mindenekelőtt­azzal­kell­határozottan­szembenéz- nie,­hogy­immár­nem­az,­és­az­idő­múltával­pozíciói­tovább­romlanak.­A­határozott­szem- benézés­mindenekelőtt­a­lemaradás­okaival,­egészen­pontosan­nemcsak­a­helyi,­hanem az­összeurópai­okaival­való­szembenézést­jelenti.­Majd­bátorságot­és­elszántságot­kell gyűjtenie­magából­a­mostanra­problémává­nőtt­sajátosságok­eltávolítására,­megváltozta- tására.­s­végül­el­kell­szánnia­magát­a­számos­eddig­nem­volt­elemet­is­tartalmazó­új rend­felépítésére,­kipróbálására,­majd­kijavítására,­fejlesztésére.­Európa­többször­is­vál- lalkozott­az­ilyen­kísérletre.­Ismét­itt­van­az­ennek­az­ideje.

A­nemzeti­identitás­nem­csak­a­polgári­társadalom­racionális­felfogásából­eredt.

sőt,­ annak­ alapjai­ sokkal­ inkább­ egyetemes­ emberi­ értékekre­ épültek.­ Ma­ is­ ez­ az egyik­gyengéje­annak­a­felfogásnak,­amelyik­az­európai­politikai­egységet­pusztán­az univerzális­ emberi­ jogok­ és­ a­ liberális­ demokrácia­ alkotmányos­ eszméjére­ szeretné építeni.²¹Európának­ nem­ elég­ az­ egyetemes­ emberi­ értékeket­ magáénak­ vallania,

21 Jürgen­habermas:­Zur Verfassung Europas. berlin,­suhrkamp,­2011,­75–80.­p.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

hanem­sajátosan­európainak­is­kell­maradnia.­hiszen­nem­az­utolsó­évszázadban­szü- letett.²²sajátosságai­nélkül­önmaga­számára­sem­lesz­világos,­hogy­mi­is­valójában.

saját­polgárai­nem­fogják­tudni­és­érezni,­hogy­európaiként­kik­és­mik­ők­a­világ­sok- féleségében.

Ami­ebben­a­helyzetben­megmarad,­az­a­korábbi­nemzeti­identitásuk.­Jellegéből eredően­azzal­együtt,­ami­Európa­problémáit­okozza.­Ez­az­ellentmondás­az­egyik­oka az­absztrakt,­pusztán­emberi­jogi­európai­identitás­ugyancsak­mérsékelt­sikerének.­Az elképzelést­persze­nem­szabad­lebecsülni.­nyilvánvaló,­hogy­éppen­Európa­az­a­hely, ahol­az­emberi­jogok­eszméjének­és­az­alkotmányos­demokráciának­központi­szerepet kell­játszania­az­emberek­európaiságában.­de­nem­az­egyedülit.²³Egyébként­most­sem lesz­képes­feloldani­azt­az­ellentmondást,­ami­a­felvilágosodás­óta­közte­és­a­nemzet- állam­eszméje­közt­feszül.

Az­európaiság­sajátosságainak,­legalább­az­utalások­szintjén­az­Európai­unió­leg- fontosabb­dokumentumaiban­is­helyet­kell­kapniuk.­ha­önazonosságuk­legfontosabb alkotóelemeiben­alkotmányos­egyetértést­szeretnének­az­európaiak,­és­alkotmányos hagyományaik­alapján­nem­nagyon­akarhatnak­mást,­akkor­akár­olyan­értékeknek­is, amelyek­az­egyes­politikai­eszmeáramlatok­számára­kulcsfontosságúak.­A­köztük­lévő természetes­konfliktusok­–­hiszen­azok­a­pluralizmus­lényegéből­erednek­–­megoldá- sát­nem­az­az­eddig­uralkodó­stratégia­adja,­hogy­közös­dokumentumaikból­mindazt kihagyják,­ amit­ valamelyik­ fél­ nem­ tekint­ saját­ alapértékének.­ Ennek­ eredménye ugyanis­az­általánosság­olyan­szintje,­hogy­az­alig­mond­valamit­az­egyszerű­polgár­szá- mára.­Inkább­azzal­kellene­próbálkozni,­hogy­a­közösen­vallott­értékek­mellett­azok­is helyet­kapnak,­amelyeket­az­egyes­felek­a­saját­szempontjukból­különösen­fontosnak tartanak.­A­határ­ebben­az­esetben­ott­húzódik,­hogy­nem­törekedhetnek­kizárólagos- ságra,­azaz­nem­fenyegethetik­a­többi­szabad­megvallását­és­képviseletét.­Ehhez­azon- ban­nem­elég­megvallani­őket,­hanem­eddigi­értelmezési­és­alkalmazási­történelmük ellentmondásaival­is­szembe­kell­nézni­nyíltan­és­nyilvánosan.

Mindenekelőtt­le­kell­szögezni,­hogy­a­modern­államot­politikailag­nem­egy,­hanem mindegyik­ releváns­ politikai­ eszmeáramlat­ alkotja.­ Alapértékeik­ együtt­ adják­ az­ Eu alapértékeit.­ott­is,­ahol­egybecsengenek,­ott­is,­ahol­kombinálhatóak,­és­ami­különö- sen­fontos,­ott­is,­ahol­versengenek.­Ez­a­verseny­az­európai­szellemi­fejlődés­motorja volt,­ ha­ meg­ lehetett­ szabadítani­ a­ hatalmi­ erőszaktól.­ ám­ pusztított,­ ha­ nem.

Egymással­ szembeni­ erőszakelemeiktől­ tehát­ Európának­ meg­ kell­ szabadulnia.

Mindegyik­releváns­eszmeáramlat­kínál­erre­módszertani­megoldást.­Az­Európai­unió eddigi­gyakorlata­mutatja,­hogy­a­megoldások­alkalmazhatóak.­ugyanakkor­a­kritiká- juknak­tartalmaznia­kellene­az­egyetemes­szempontokat.

A­nemzeti­sajátosságok­elismerése­jelenleg­a­közös­szempontok­alapján­történő kritika­ nélküli­ elismerést­ jelenti.­ Tulajdonképpen­ azt,­ hogy­ amennyiben­ a­ liberális demokrácia­minimális­feltételeinek­megfelel­az­ország,­akkor­a­többiek­nem­firtatják

22 Jacques­le­Goff:­Die Geburt Europas im Mittelalter.München,­Verlag­c.h.beck,­2004.

23 A­kulturális­pluralizmus­és­multikulturalizmus­kapcsolatának­új­elképzelését­kínálja­bhikhu Parekh:­Rethinking Multikulturalism.new­york,­Palgrave­MacMillan,­2006,­126–136.­p.

az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja 9

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

nemzetfelfogását.­ lehet­ a­ más­ nemzetiségűeket­ elnyomó,­ nacionális­ demokrácia, lehet­ambivalens,­sőt­egyenesen­tisztázatlan,­több­kényes­kérdés­elhallgatására­épülő viszonya­a­huszadik­század­diktatúráihoz.­és­persze­saját­nemzeti­nagyságának­képét is­megrajzolhatja­mások­alávetésével.²⁴Az­egykor­alávetettek­most­az­unió­további­tag- jai,­illetve­leszármazottaikként­polgárai­is­lehetnek.­és­teheti­ezt­oly­módon,­hogy­egy- szerre­interpretálja­nemzeti­nagyságként­országa­sikeres­hódításait,­és­igazságtalan elnyomásként­a­maga­meghódítottságát.­Amivel­a­saját­nemzeti­érdekét­mindenek­fölé helyezi.

Ez­az­állapot­folyamatos­belső­feszültséget­eredményez­az­Eu-n­belül.­A­jelen­körül- mények­között­a­felek­legfeljebb­hallgatnak­róla,­nehogy­elmérgesedjen.­Megszüntetni, jobban­ mondva­ meghaladni­ az­ unió­ mostani­ állapotában­ azonban­ nem­ lehet.

csakhogy­a­döntéshozatal­a­jelen­körülmények­közt­lelassul,­sőt­néhol­elakad­a­sokféle nemzeti­ érdekeknek­ deklarált­ ország-­ és­ kormánycél­ felsőbbrendűségének­ szövevé- nyében.­A­következmény­pedig­az,­hogy­az­Eu­egésze­lassabban,­nehézkesebben­dönt mint­azok­az­országok,­amelyekkel­versenyeznie­kell.²⁵

A­gondolkodásmód­az­Európai­unió­előtti­időszakból­ered,­és­az­unióba­is­átcsor- gott.­Meghaladásához­azonban­elsősorban­a­gondolkodásmódnak­kellene­megváltoz- nia.­nélküle­az­esetleges­új­központosított­intézményrendszer­is­a­régi­értékek­mentén fog­ működni­ nem­ gyengítve,­ hanem­ alighanem­ erősítve­ az­ említett­ ellentmondást.

Ahhoz,­hogy­az­érintett­országok­közösen­válasszák­ki­az­őket­képviselőket,­tehát­hogy a­másik­ország­polgáráról­is­döntsenek,­ahhoz­elsősorban­olyan­értékrendi­alapokra volna­szükségük,­amelyekre­építve­ezt­megtehetnék.­Amelyekre­építve­elvárhatnák,­és praktikusan­is­számolhatnának­vele,­hogy­a­kiválasztott­személy­őket,­az­ő­sajátossá- gaikat­is­képviseli.­ám­ehhez­értéknek,­nem­pedig­veszélyforrásnak­kellene­tartaniuk egymást.­Akkor­is,­ha­szomszéd­országról­és­szomszéd­nemzetről­van­szó,­olyanról, amelyiktől­ ez­ ideig­ évszázados­ konfliktusok­ és­ e­ konfliktusok­ mai­ képe­ választja­ el őket.

Ehhez­azonban­képessé­kell­válniuk­arra,­hogy­kritikusan­szemléljék­a­máig­érő múltat,­és­nemcsak­a­másik­felet,­hanem­ugyanúgy­saját­nemzetüket­is­benne.­és­fel tudják­ismerni­azt,­ami­segíti­őket­a­fejlődésben.­Mindehhez­a­nacionalizmus­eddigi válfajainak­univerzális­elvekre­épülő­kritikájára,­valamint­a­másik­nemzeti­kultúra,­kul- túrák­ismeretére­volna­szükség.

Mivel­Európa­államainak­határait­csak­a­legritkább­esetben­vonták­meg­a­nép­aka- rata­alapján,­ezért­az­egyes­országok­vezetői­és­gyakran­a­nyilvánosság­nagy­része­fél

24 John­dunn:­Western Political Theory in the Face of the Future.­cambridge­university­Press, canto­edition,­1993,­62–64.­p.

25 A­ nemzetállami­ érdekfelfogás­ erejét­ jól­ mutatja­ az­ Európai­ bizottság­ 28­ tagja.­ Világosan demonstrálja,­hogy­a­tagállamok­számára­a­közvetlen­befolyásuk­fontosabb,­mind­a­bizott- ság­lehető­legjobb­működéséhez­szükséges­szerkezet.­Feltételezik,­hogy­a­kisebb­létszámú testületben­ a­ bennlévők­ a­ benn­ nem­ lévők­ kárára­ és­ nem­ a­ javukra­ döntenének.

lehetőségeket­és­erőforrásokat­vennének­és­vonnának­el­tőlük­a­maguk­javára.­Tehát­az uralmuk­alá­hajtanák­őket,­még­ha­csak­időlegesen­is.­Ezt­pedig­csak­erőegyensúllyal,­tehát a­bizottságban­való­közvetlen­részvétellel­lehet­kiegyensúlyozni.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

szembenézni­az­ebből­fakadó­legfontosabb­ellentmondással.­Ez­az­ellentmondás­az államhatárok­rendi,­tehát­dinasztikus­öröklés,­illetve­háborús,­tehát­katonai­erőszak alapján­történt­megrajzolása,­valamint­a­liberális­demokrácia­azon­tétele­között­feszül, hogy­az­állam­a­nép­akaratából­ered.­Ennek,­valamint­a­nemzeti­elválasztás­mögöttes okának­ az­ eredménye­ az­ állam­ nemzeti­ homogenizálásának­ szándéka,­ nemzeti kisebbségek­esetén­pedig­az­érintett­a­szomszédokkal­szembeni­gyanakvás­érzületé- nek­fenntartása.

A­határok­garantálását­össze­kellene­kapcsolni­az­államok­átalakulásával­a­nemzeti szabadság­és­egyenlőség­államává,­azaz­nemzeti­kisebbségeik­nemzeti­fejlődését­is segítő­állammá.

uniós­ jogszabályok­ kellenének­ a­ nemzeti­ kisebbségekről.­ ám­ ezek­ önmagukban nem­segítenek.­Mi­az,­ami­magukat­a­kisebbségieket­is­mai­országaikat­tisztelő­és becsülő­ polgáraivá­ teszi?­ hiszen­ elődeiket­ gyakran­ nem­ saját­ akaratukból­ tették kisebbségiekké.­Mi­minden­kell­ahhoz,­hogy­megbékéljelek­mindazzal,­amit­nemzetileg megéltek?­Tehát­anyanyelvük­háttérbe­szorításának,­nemzeti­méltóságuk­megkérdője- lezésének,­állampolgári­mivoltuk­alacsonyabb­értékének,­gazdasági,­kulturális­társa- dalmi­életük­fékezésének,­csonkításának­élményével.

sőt­az­egészen­durva­meghurcolásokkal,­mint­a­terror,­a­kitelepítések?

nyilvánvalóan­elégtételt­kellene­kapniuk.­Világossá­kellene­tenni­a­többség­előtt, hogy­ez­nem­a­nemzeti­dicsőség,­hanem­a­sötét­múltjuk,­esetleg­jelenük­része.­Más emberek­nemzeti­egyenlőtlensége­hasonlatos­a­korábbi­államok­által­teremetett­vallá- si­és­rendi­egyenlőtlenségekhez.­de­összevethető­azzal­is,­ha­más­az­emberi­lényeget adó­jogokat­szűkít,­sőt­megvon­az­állam­egyesektől.­ám­ezzel­magukat­is­korlátok­közé kell­zárniuk.­A­mások­elnyomására­alkalmas­szabályok­és­intézmények,­az­arra­speci- alizálódott­személyek­az­ő­fejlődésüket­is­visszafogják.­A­korábbi­korokhoz­hasonlóan ők­is­a­nemzeti­küzdelem­képét­kapják­az­együttműködésé­helyett.­A­nemzeti­büszke- ségük­ főként­ mások­ rovására­ nőhet.­ A­ nemzeti­ teljesítmény­ legértékesebbje­ a­ más nemzetekkel­szembeni­küzdelem­sikere.

Gyakran­ma­is­ennek­a­példái­uralják­a­nép­döntő­többségének­történelemképét, és­így­ma­is­ezek­válnak­követendő­példává.­A­másokkal­szembeni­mérce­nem­az­ő nemzeti­szabadságuk­és­egyenlőségük,­hanem­a­nemzeti­büszkeség­és­a­nemzeti­sér- tettség­állapota,­valamint­a­nemzeti­nagyság­vágya.

A­nacionalizmus­egyik­nagy­előnye­a­korábbi­szellemi­állapottal­szemben­a­magas kultúra­popularizálása­volt.²⁶A­popularizálást­azonban­összekapcsolták­a­nemzeti­elvá- lasztással.²⁷Ezen­túljutva­lehetne­megfeleltetni­a­csoportos­sajátosságokat­az­egyete-

26 Ernest­Gellner­szerint­ez­a­folyamat­központi­jelentőséggel­bírt­a­nacionalizmusok­megszüle- tésében.­Ernest­Gellner:­A­nacionalizmus­és­a­komplex­társadalmak­kétféle­kohéziós­formá- ja.­In­Eszmék a politikában: a nacionalizmus.­Pécs,­Tanulmány­Kiadó,­1995,­199.­p.,­Enest Gellner:­Nations and nationalism.­oxford,­blackwell­publishesrs,­1993,­35–38.­p.

27 A­nemzeti­elválasztás­azt­az­értékrendet,­eljárásmódokat­és­intézményrendszert­jelenti,­ami- vel­a­nemzetek­vezetői­a­modern­világ­rohamosan­bővülő­emberközi­kapcsolatai­ellenére­is el­tudták­választani­egymástól­nemzeteik­tagjait.

az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja 11

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

mes­emberi­szabadság­és­egyenlőség­elveinek.­Itt­kapcsolódhatna­az­ember­nemzeti szabadsága­az­egyetemes­emberi­szabadsághoz.

Európa­ mai­ állapota­ a­ fokozatos­ lemaradás­ állapota­ a­ világ­ más­ nagy­ régiói mögött.²⁸A­nemzeti­érdek­pedig­nem­lehet­a­nemzeti­lemaradás,­a­globalizáció­korá- ban­különösképpen­nem.­A­lemaradás­a­mások,­az­erősebbek­befolyása­alá­kerülést jelenti,­azaz­az­olyannyira­hangoztatott­nemzeti­szuverenitást­veszélyezteti.²⁹Az­egyes kis­nemzetállamok­valós­választási­lehetősége­abban­áll,­hogy­önként­egyesülnek-e­a nemzeti­szabadság­és­egyenlőség­elvei­mentén,­vagy­a­gyorsabban­fejlődő­erősebbek vonják­őket­lépésről­lépésre­saját­hatalmukba.

Európa­ nemzetei­ dilemmájának­ lényege­ tehát­ nem­ az,­ hogy­ megtartják-e­ saját hagyományos­szuverenitásukat,­vagy­alárendelik­magukat­az­egyesülő­Európa­hatalmi struktúráinak.­A­hagyományos­nemzeti­szuverenitás­ugyanis­megtarthatatlan­a­globa- lizáció­korában.­hanem­abban­áll,­hogy­Európa­nemzeteivel­összefogva­meghaladják-e korproblémáikat,­ és­ új­ lendületet­ adnak­ a­ kontinens­ fejlődésének,­ vagy­ továbbra­ is életben­tartják­azokat­az­okokat,­amik­miatt­lépésről­lépésre­elmaradnak­a­világ­más részei­mögött.

Európa­ országai­ ezer­ szállal­ kötődnek­ egymáshoz­ és­ függnek­ is­ egymástól.³⁰ Összefonódottságukban­nyilvánosan­és­közösen­be­kellene­ismerniük­azt,­amit­szá- mos­adat­régóta­világosan­jelez,­nevezetesen,­hogy­Európa­súlya­tovább­csökken,­gyen- gülése­tovább­folytatódik­a­globális­versenyben.­Minden­mélyreható­változtatásnak­ez az­első,­és­egyben­megkerülhetetlen­lépése.­Aki­megteszi­ezt­a­lépést,­óriási­előnybe kerül­azokkal­szemben,­akik­nem,­hiszen­ő­a­jövő­reménységét­kínálja,­míg­amazok­az elmaradás­folytatását.

A­változtatás­egyik­alapkérdése­a­történelemben­mindig­úgy­hangzott,­hogy­mit­kell megőrizni,­és­mit­nem?­Ez­a­kérdés­kemény­és­indulatos­vitákhoz­vezet.­ám,­ezek­már termékeny­viták­lehetnek,­hiszen­a­megújulást,­az­eddigi­állapot­meghaladását­tűzik­ki közös­céljukul.­Abban­végre­egyetértés­lesz,­hogy­a­jelenlegi­állapot­immár­nem­kínál sikeres­jövőt.­és­abban­is,­hogy­sok­értékeset,­jövőbemutatót­tartalmaz.­Ez­az­egyetér- tés,­ha­megszületik,­elég­lehet­ahhoz,­hogy­a­viták­a­felvilágosodás­nézetütközéseitől eltérően­ ne­ forduljanak­ erőszakba.­ A­ vita­ felhasználhatja­ azokat­ a­ tapasztalatokat, amelyeket­Európa­a­vallási­összeütközések­és­a­felvilágosodás­során­gyűjtött.­Valamint építhet­arra­a­nyilvánvalóan­helyes­állításra,­hogy­a­globalizáció­korában­egy­újabb­az erőforrásokat­ felemésztő­ európai­ összecsapás,­ esetleg­ összecsapások­ sora­ a­ siker reményét­is­elvenné­a­nemzetközi­versenyképesség­visszanyerésére.­ám­ez­ismét­a

28 Az­ Európai­ unió­ legdinamikusabb­ államainak­ növekedési­ üteme­ nem­ az­ unió­ egészének növekedési­üteme.

29 A­globalizáció­kulturális­kihívásait,­különösképpen­a­homogenizálás­szándékát­elemzi­robert J.­holton.­robert­J.­holton:­Globalization and the Nation-State. london,­Mackmillan­Press, 1998.­166–172.­p.­Majd­a­szándék­következményét,­a­kulturális­polarizálódást­és­a­hibriddé válást.­uo.­172–184.­p.

30 Már­az­európai­egyesülést­szorgalmazó­Winston­churchill­leszögezte,­hogy­az­egész­világ­a nemzetek­ kölcsönös­ függősége­ felé­ halad.­ Idézi­ boris­ Johnson:­Der Churchill Faktor.

stuttgart,­Klett-cotta,­2015,­340–341.­p.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

negatív­argumentum,­tehát­a­félelem­érve.­A­félelem­pedig­sohasem­elég­a­megújulás- hoz.A­pozitív­argumentum­lényege,­hogy­az­új­fellendüléshez­minden­alkotó­energiára szükség­van.­Méghozzá­a­maga­sokféleségében.­A­felvilágosodás­vitái­nemcsak­egy- más­elpusztításának­szándékában­csúcsosodtak­ki,­hanem­az­egyes­eszmeáramlatok értékrendjének­kombinációihoz­is­vezettek,­amelyek­újabb­és­újabb­teret­nyitottak­a fejlődésnek.­Ez­a­tapasztalat­elég­erős­ahhoz,­hogy­építsen­rá­az­Európa­előtt­álló­idő- szak.

A­ nemzetállamok­ korának­ eddigi­ tapasztalatai­ nyomán,­ amit­ semmiképpen­ sem volna­szabad­megőrizni,­az­más­emberek­nemzeti­elnyomása.­A­rendiség­a­rabszolga- tartás­ tulajdonképpeni­ végét­ jelentette,­ a­ polgári­ forradalmak­ mentén­ megszülető nemzetállamok­pedig­a­rendi­elnyomást­számolták­fel.­Az­új­Európában­az­ember­nem- zeti­ elnyomásának­ kellene­ véget­ vetni.­ Az­ államok­ váljanak­ több­ nemzeti­ csoport államaivá,­legyenek­azok­akár­nemzetek­akár­nemzeti­kisebbségek.­Mindegyikük­nem- zeti­fejlődését­támogatná,­nemcsak­az­egyikét.­de­többet­kellene­tennie­ennél.­Az­álla- moknak­ nemcsak­ mindegyikük­ nemzeti­ fejlődését­ kellene­ támogatnia­ külön-külön, hanem­együttes­fejlődésüket­is.­és­ezt­az­elvet­alkalmaznák­egymás­közti­viszonyukra is.­ám­ehhez­új­módszerek­és­a­nemzet­megújított­felfogása­kell.

ha­a­mostani­folyamat­tovább­tart,­és­az­európai­egyesülés­koncepciója­globálisan versenyképtelen­ lesz,­ Európa­ lemarad,­ és­ ennek­ okán­ erőre­ kapnak­ régi­ agresszív nacionalizmusai.³¹Ennek­is­globális­hatása­lenne.­ám­ez­utóbbi­ismét­a­negatív­argu- mentum­része,­tehát­a­félelem­érve.

sokkal­fontosabb­az­előbbi,­a­pozitív­argumentum,­a­fejlődés­érve,­és­ami­belőle következik.­ha­ugyanis­a­kísérlet­sikerrel­jár,­akkor­mások­számára­is­például­szolgál- hat.­Az­agresszív­nacionalizmustól­megszabaduló­további­államszövetségek­is­kialakul- hatnak,­kihívást­jelentve­éppen­a­nacionális­agresszivitást­ideológiájukká­tevő­rezsi- mek­számára.­Az­egyes­országok­lakosai­láthatnák,­hogy­van­más­út,­a­nemzeti­fenye- getés­és­fenyegetettség­állapota­nem­az­egyetlen­lehetőség.­Megismerkedhetnének azzal­a­kulturális­és­politikai­magatartással,­amelyik­a­nemzeti­sokrétűségből­meríti­új ötleteit,­kezdeményezéseit,­esetenként­találmányait,­szóval­nem­szűkíti,­hanem­széle- síti­életlehetőségeit.­Eközben­pedig­nem­megszabadulni­kíván­a­nemzeti­kultúrája,­sőt kultúrái­örökségétől,­hanem­fejleszteni­akarja,­és­másokat­is­segíteni­kíván­ebben.­A nemzeti­közeledés­nem­a­másik­elnyelését,­öröksége,­értékei­gyengítését,­elhallgatá- sát,­elfeledtetését,­háttérbe­szorítását,­sőt­asszimilálását­jeleni,­hanem­nyílt­vállalását, ápolását,­fejlesztését.

Az­európaiak­nemzeti­identitásának­ebben­a­viszonyrendszerben­a­nemzeti­számos elemének­megtartása­mellett­olyanok­is­megjelennének,­amelyek­eddig­nem­léteztek.

ám­mindegyikük­esetben­elmondható,­hogy­a­kettő­hagyományos­ellentétének­feloldá- sa­ segítené­ őket.­ ha­ az­ otthonosság­ egyben­ más­ nemzeti­ kultúrák­ sajátnak­ vallott eredményei­megismerésének­az­érzését­is­jelenthetné,­akkor­–­az­anyanyelvet­és­a saját­világot­ugyan­nem­pótolva­–­kiterjedhetne­az­értékes­ismeretek­olyan­megértésé-

31 A­válságok­során­mindig­megjelenik­a­régi­rend­iránti­vágy.­Az­Európai­unió­tagállamaiban­ez a­folyamat­megfigyelhető­a­tagállamok­pártrendszerének­változásában.

az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja 13

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

hez,­amely­a­saját­otthonosban­is­megjelenik.­Vagy­éppen­fordítva,­a­saját­nemzeti­kul- túra­teljesítménye­tűnik­fel­a­másikban­mindegyik­fél­számára­hasznosan,­szépen.­Az összekapcsolódás­közelebb­hozna­sok­mindent,­ami­benne­a­sajátot­is­meglátva­sokkal értékesebbnek­tűnne.­A­másik­a­magunk­segítését­jelentené­a­hagyományos­fenyege- tettség­helyett.­s­nemcsak­az­aktuális­politikai,­avagy­gazdasági­érdekek­okán,­hanem mert­a­felek­kultúrája­összefonódik³²és­számos­alapértékükben­is­megegyeznek.

ugyanakkor­ a­ nemzeti­ elnyomás­ negatív­ történelmét­ is­ össze­ kellene­ állítani Európában.­beleértve­az­utolsó­időszak­elképzeléseit­az­Európa­(esetleg­annak­egy része)­ feletti­ nemzeti­ dominancia­ megszerzéséről,­ illetve­ Európa­ felhasználásáról egyik-másik­nemzet­nagyságának­növelése,­illetve­helyreállítása­céljából.

lászlóÖllÖs

EuroPEAnIdEnTITy–­A­sET oFQuEsTIons

citizen´s­identity­in­the­modern­states­is­made­up­of­several­components,­not only­of­a­single­one.­Therefore,­the­conception­of­European­identity­also­must integrate­several­components­of­political­mainstreams.­And,­behind­them,­there also­must­be­different­interpretations­of­society,­as­well­as­different­images­of man.­ The­ present­ state­ of­ Europe­ is­ a­ state­ of­ gradual­ lagging­ behind­ other regions­ of­ the­ world.­ staying­ behind­ on­ national­ level,­ of­ course,­ cannot­ be­ a national­ interest,­ especially­ not­ in­ the­ age­ of­ globalization.­ Therefore,­ the­ real dilemma­ of­ European­ nations­ lies­ not­ in­ the­ maintenance­ of­ their­ traditional sovereignty­or­in­their­submission­to­the­European­union.­The­real­dilemma­is whether­they,­standing­together,­will­be­able­to­overcome­challenges­of­this­age, or­they­will­keep­up­the­root­causes­of­lagging­behind.

32 Max­ Weber:­ The­ nation.­ In­ hutchinson­ &­ smith:­Nationalism.­ oxford–new­ york,­ oxford university­Press,­1994,­22.­p.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

Kárpátalja­történetének­1938­októberétől­1939­márciusáig­tartó­közel­féléves­perió- dusa­az­országrész­múltjának­legmozgalmasabb,­egyszersmind­legellentmondásosabb fejezetei­ közé­ tartozik.­ Ekkor­ sikerül­ kivívni­ a­ tartomány­ Prága­ által­ két­ évtizeden keresztül­elutasított­autonómiáját­és­megválasztani­az­autonómia­egyik­legfontosabb attribútumát,­ azaz­ törvényhozó­ testületét,­ a­ kárpátukrán­ szojmot­ is.­ A­ Kárpátalján hatalomra­jutó,­a­nemzetiszocialista­németországtól­inspirált­és­abban­támaszát­látó ukranofil­ politikai­ irányzat­ ugyanakkor­ a­ központi­ hatalom­ meggyengülését­ egyúttal politikai­ellenfelei­félreállítására,­a­többpártrendszer­felszámolására­és­a­demokrati- kus­jogrend­leépítésére­használta­fel.­Ilyen­körülmények­között­már­az­autonómia­és az­autonóm­szojm­megválasztása­sem­a­demokrácia,­hanem­a­totalitarizmus­felé­sod- ródó­rezsim­ügyét­szolgálta.

1.­Kárpátalja­autonómiája

Kárpátalja­csehszlovákiához­csatolását­és­az­országrész­autonómiáját­az­1919.­szep- tember­10-én­aláírt­saint-germain-en-laye-i­békeszerződés­kisebbségvédelmi­előírásai szentesítették.­E­szerződésben­a­csehszlovák­állam­kötelezettséget­vállalt­rá,­hogy­„a Kárpátoktól­délre­lakó­rutének­területét”­a­legszélesebb­körű­önkormányzattal­rendel- kező­autonóm­egységként­szervezi­meg,­olyan­autonóm­gyűlést­állít­fel,­amely­törvény- hozó­hatalmat­fog­gyakorolni­a­nyelvhasználat,­az­oktatás-­és­vallásügy­terén,­valamint a­helyi­közigazgatás­kérdésében,­s­a­terület­tisztségviselőit­e­terület­lakói­közül­választ- ja.­(halmosy­1983,­92.­p.)

A­ kisebbségvédelmi­ szerződés­ előírásait­ az­ 1919­ novemberében­ kihirdetett­ ún.

általános­szabályzat,­majd­csehszlovákia­1920­februárjában­elfogadott­alkotmánya­is megerősítette­és­beépítette­a­csehszlovák­jogrendbe.­A­Podkarpatszka­rusz­berendez- kedéséről­kiadott­általános­szabályzat­ráadásul­a­ruszin­parlamenti­választások­idő- pontját­is­konkretizálta,­amikor­kimondta,­hogy­azokat­legkésőbb­a­közös­csehszlovák parlamenti­ képviselő-választások­ utáni­ 90­ napon­ belül­ meg­ kell­ tartani.­ (Fedinec 2004,­58–60.­p.)­A­csehszlovák­kormány­azonban­a­békeszerződésben­és­az­alkot- mányban­ is­ vállaltak­ végrehajtását,­ a­ megígért­ autonómia­ bevezetését­ –­ beleértve

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

P ^oPély á ^rPád A­kárpátukrán­szojm­megválasztása­1939 februárjában­(1.­rész)

árPádPoPély

The­election­to­the­carpatho-ukrainian­soim­in­February­1939­(Part­I.)

Keywords:­subcarpathia,­carpatho-ukrainian­soim,­elections,­ukrainian­national­union,­national­minorities.

ebbe­ a­ tartomány­ törvényhozó­ testületének­ megválasztását­ is­ –­ közel­ húsz­ éven keresztül­halogatta.­A­tartomány­élére­e­helyett­Prága­által­kinevezett­kormányzókat állított,­ s­ csupán­ a­ csehszlovák­ államiságot­ az­ összeomlás­ szélére­ sodró­ müncheni egyezmény­utáni­kényszerhelyzetben­szánta­rá­magát­kötelezettségei­teljesítésére.

A­ruszin­politikai­törekvések­sikerét­a­ruszinok­hagyományos­identitásbeli,­s­ezzel összefüggő­kulturális­és­politikai­megosztottsága­is­hátráltatta.­A­ruszinság­körében két­alapvető­politikai­irányzat:­a­ruszin–ruszofil­és­az­ezzel­szembenálló­ukranofil­kris- tályosodott­ki.­Az­előbbit­elsősorban­sztepan­Fencik­(Fenczik­István)­Autonóm­orosz nemzeti­Pártja,­valamint­a­legbefolyásosabb­kárpátaljai­politikai­párt,­az­Ivan­Kurtyák által­ alapított,­ majd­ Andrij­ bródy­ (bródy­ András)­ által­ vezetett­ Autonóm­ Földműves szövetség­(AFsz)­képviselte.­A­magyarbarát­politikát­folytató­bródyt­gyakran­egy­önálló, ruszin­irányvonal­képviselőjeként­is­számon­tartják.­A­ruszofil­irányzathoz­állt­közel­a csehszlovák­ agrárpárt­ orosz­ frakciója­ Edmund­ bacsinszkijjal­ és­ Pavlo­ Kosszejjel­ az élen,­valamint­a­csehszlovák­nemzeti­szocialista­párt­Mihajlo­Vaszilenko­vezette­kár­- pát­aljai­szekciója.

Az­ ukranofil­ irányzat­ vezéralakja­ az­ ungvári­ tanítóképző­ szeminárium­ igazgatója, Avgusztin­Volosin­kanonok­volt,­akinek­keresztény­néppártja­ugyanakkor­rendkívül­cse- kély­támogatottsággal­bírt,­s­az­1930-as­években­még­csak­képviselettel­sem­rendel- kezett­a­prágai­nemzetgyűlésben.­E­mellett­az­irányvonal­mellett­kötelezte­el­magát­a csehszlovák­szociáldemokrata­párt­Julian­révai­által­vezetett­ukrán­frakciója,­valamint az­agrárpárt­ukrán­szárnya­sztepan­Klocsurak­vezetésével.¹

A­ ruszin­ autonomista­ mozgalom,­ részben­ megosztottsága,­ részben­ a­ ruszinság számbeli­gyengesége­miatt­a­centralista­államszerkezet­lebontását­és­az­autonómia kiharcolását­ önmagában­ nem­ tudta­ véghezvinni,­ intenzitása­ és­ eredményessége­ a hasonló­szudétanémet­és­szlovák­törekvések­intenzitásának­és­sikerének­függvénye volt.­Aktivizálódása­1936-ban­kezdődött,­majd­1938­májusában,­a­szudétanémet­kér- dés­kiéleződésével­párhuzamosan­fokozódott.­Intenzitásának­csúcspontját­az­1938.

szeptemberi­bel-­és­külpolitikai­válság­idején­érte­el,­amikor­az­ukranofil­Első­ukrán Központi­nemzeti­Tanács­és­a­ruszofil­erőket­tömörítő­Központi­orosz­nemzeti­Tanács, valamint­az­orosz­blokk­is­eljuttatta­Prágába­a­saint-germaini­békeszerződésben­fog- laltak­ teljesítésére­ vonatkozó­ követeléseit.­ Mindkét­ irányzat­ memoranduma­ kiemelt helyen­sürgette­mind­a­szojmválasztás­kiírását,­mind­pedig­a­szlovákia­és­Kárpátalja közötti­határ­etnikai­alapú­kiigazítását,­ami­éppoly­régi­törekvése­volt­a­ruszin­politikai reprezentációnak,­mint­az­autonómia­megvalósítása.²

A­kárpátaljai­politikai­erők­számára­ösztönzően­hatott­szlovákia­autonómiájának október­6-i­kikiáltása­is.­A­szlovák­autonómiáról­határozó­zsolnai­értekezleten­bródy vezetésével­a­két­kárpátaljai­politikai­irányzat­képviselői­is­megjelentek,­akik­hazatérve

1 A­ruszin­pártstruktúrára,­ill.­politikai­irányzatokra­l.­pl.­němcová­2005,­957–964.­p.;­Tokar 2010,­63–79.­p.;­hubený­2012,­161–167.­p.;­Magocsi­2016,­266–272.­p.

2 Archiv­Kanceláře­prezidenta­republiky,­Praha­(Köztársasági­Elnöki­Iroda­levéltára,­Prága;­a továbbiakban­ AKPr),­ f.­ Kancelář­ prezidenta­ republiky­ –­ Podkarpatská­ rus­ (Köztársasági Elnöki­Iroda­–­Kárpátalja,­továbbiakban:­KPr­–­Pr),­14.­d.,­inv.­č.­910,­Pr­1408.;­15.­d.,­inv.

č.­917,­sign.­Pr­11.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

szintén­tárgyalóasztalhoz­ültek­azzal­a­céllal,­hogy­a­szlovákokhoz­hasonlóan­konkrét döntéseket­hozzanak­Kárpátalja­autonómiájáról­és­az­autonóm­kormány­megalakítá- sáról.­A­két­nemzeti­tanács­küldöttségének,­valamint­a­prágai­nemzetgyűlés­ruszin­sze- nátorainak­ és­ képviselőinek­ közös­ tanácskozása­ október­ 7-én­ délután­ ült­ össze­ az ungvári­tartományi­hivatal­épületében.³

Másnap,­október­8-án­elfogadott­közös­nyilatkozatuk­szerint­a­tanácskozás­résztve- vői­megalakították­Podkarpatszka­rusz­nemzeti­Tanácsát,­amely­az­összes­ruszinlakta terület­ egyetlen­ törvényes­ képviselőjének­ nyilvánította­ magát.­ A­ szlovák­ pártokhoz hasonlóan­kiálltak­a­szlovák­néppárt­júniusban­közzétett­autonómiatervezete­mellett azzal,­ hogy­ ugyanazokat­ az­ autonóm­ jogokat­ kérik­ Kárpátalja­ számára,­ amelyeket szlovákia­is­megkapott­vagy­a­jövőben­meg­fog­kapni.­Előterjesztették­a­kárpátaljai autonóm­kormány­összetételére­vonatkozó­javaslatukat­is,­amelyben­a­kormányfőnek jelölt­bródy­mellett­Edmund­bacsinszkij,­sztepan­Fencik,­Julian­révai,­Avgusztin­Volosin és­Ivan­Pjescsak­miniszteri­kinevezését­szorgalmazták.⁴A­javaslat­olyan­kompromisz- szumot­tükrözött,­amely­eredményeként­a­kormányban­az­összes­politikai­irányzat,­s­–

a­kommunisták­kivételével­–­valamennyi­számottevő­kárpátaljai­ruszin­politikai­erő,­sőt Pjescsak­személyében­még­a­szlovákiai­ruszinok­is­képviseltették­magukat.

A­korábbi­szlovák­és­ruszin­autonómiakezdeményezéseket­sorra­elvető­prágai­kabi- net­a­müncheni­egyezmény­utáni­politikai­válság­közepette­már­nem­volt­abban­a­hely- zetben,­hogy­a­két­országrész­autonómiáját­visszautasítsa.­A­kijelölt­kárpátaljai­kor- mánytagok­és­a­prágai­kormány­képviselői­közötti­október­10–11-i­prágai­megbeszélé- sek­legproblematikusabb­kérdését­az­autonóm­kormány­minisztereinek­száma­jelen- tette.­A­ruszin­küldöttek­kezdetben­ragaszkodtak­a­hat­miniszteri­tárcához,­majd­négy- gyel­ is­ megelégedtek­ volna,­ a­ prágai­ kormány­ azonban­ –­ tekintettel­ arra,­ hogy­ a Kárpátaljánál­jóval­nagyobb­területű­és­népesebb­szlovákia­is­csupán­öt­miniszteri­tár- cát­kapott­–­mindössze­három­miniszter­és­egy­meghatalmazott­miniszter­kinevezésé- re­lett­volna­hajlandó.⁵

Megegyezés­ csupán­ azt­ követően­ született,­ hogy­ a­ prágai­ minisztertanács­ két államtitkár­ kinevezésébe­ is­ beleegyezett.­ Kárpátalja­ Andrij­ bródy­ által­ vezetett­ első autonóm­ kormányában­ bacsinszkij­ és­ révai­ miniszteri,­ Fencik­ –­ a­ szlovákia­ és Kárpátalja­közötti­határtárgyalások­intézésével­megbízott­–­meghatalmazott­miniszte- ri,­Volosin­és­Pjescsak­pedig­államtitkári­posztot­kapott.⁶Az­október­11-én­kinevezett

3 A­ nemzetgyűlés­ ruszin­ szenátorai­ Edmund­ bacsinszkij­ és­ Julian­ Földesi,­ képviselői­ Andrij bródy,­sztepan­Fencik,­Pavlo­Kosszej­és­Julian­révai,­valamint­a­szlovákiai­ruszinokat­képvi- selő­Petro­zsidovszkij­és­Ivan­Pjescsak­voltak.

4 Нова Свобода,­ 1938.­ október­ 11.­ Однозгідне рішення Народних Рад,­ 1.­ p.;­ vö.­ Вегеш 2004,­215.­p.

5 národní­archiv­České­republiky,­Praha (cseh­Köztársaság­nemzeti­levéltára,­Prága;­a­továb- biakban­nA­Čr),­Předsednictvo­ministerské­rady­1918­–­1945­(Minisztertanács­Elnöksége 1918–1945;­a­továbbiakban­PMr),­4143.­d.,­Protokol­o­mimořádné­schůzi­ministerské­rady, konané­v úterý­dne­11.­října­1938­o­11­hod.­dopoledne.

6 nA­Čr,­PMr,­4143.­d.,­Protokol­o­mimořádné­schůzi­ministerské­rady,­konané­v úterý­dne­11.

října­1938­o­6­hod.­večer.

a kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (1. rész) 17

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

hatfős­kormánynak­így­négy­ruszin-ruszofil­és­két­ukrán­irányzatú­tagja­lett,­ami­meg- felelt­a­korabeli­kárpátaljai­politikai­erőviszonyoknak.­bródy­miniszterelnöki­megbízatá- sa­szintén­nem­tekinthető­váratlannak,­hiszen­az­általa­képviselt­politikai­irányvonal- nak­végig­domináns­szerepe­volt­a­két­világháború­közötti­Kárpátalja­társadalmi­és politikai­életében.­(Pop­2005,­362.­p.;­Vehes–Tokar­2010,­97.­p.)

A­bródy-kormány­első­lépései­közé­a­szlovákia­és­Kárpátalja­közötti­határtárgyalá- sok­megindítása­tartozott.­Már­a­kormány­megalakulásának­másnapján,­október­12- én­szlovákiába­utazott­Fencik­meghatalmazott­miniszter,­aki­előbb­a­kelet-szlovákiai Eperjesen­Pavel­Gojdics­görögkatolikus­püspökkel­és­a­szlovákiai­ruszinság­vezetőivel, majd­október­14-én­Pozsonyban­Jozef­Tiso­szlovák­kormányfővel­tárgyalt­a­határ­etni- kai­alapú­módosításának­lehetőségéről.­Tiso­azonban,­aki­zsolnán­még­hajlandónak mutatkozott­a­kérdés­megvitatására,­ezúttal­–­a­szlovák–magyar­határtárgyalásokra hivatkozva­–­már­elzárkózott­az­érdemi­megbeszélésektől,­azokat­így­későbbi­időpont- ra­halasztották.­Fencik­kezdeményezésére­ugyanakkor­október­13-án­felújította­tevé- kenységét­az­eperjesi­orosz­(ruszin)­nemzeti­Tanács­is,­ezt­követően­pedig­a­ruszinlak- ta­kelet-szlovákiai­járásokban­és­falvakban­sorra­jöttek­létre­a­hasonló­orosz­nemzeti tanácsok,­amelyek­a­következő­napokban­nagygyűléseken,­valamint­az­ungvári­és­a pozsonyi­autonóm,­illetve­a­prágai­központi­kormányhoz­intézett­memorandumok­és petíciók­sokaságában­követelték­járásaik­és­falvaik­Kárpátaljához­csatolását.⁷

A­bródy-kormány­október­18-án­még­egy­szakértői­bizottságot­is­létrehozott­a­határ- tárgyalásokkal­kapcsolatos­munkálatok­levezénylésére,­amely­vezetését­Mikola­beszkid történészre­bízta.­Az­Eperjesen­székelő­bizottság­ugyanakkor­hamar­kivívta­a­szlovák hatóságok­nemtetszését,­amelyek­–­nem­teljesen­alaptalanul­–­a­bizottságot­gyanítot- ták­a­kelet-szlovákiai­ruszinság­szeparatista­megnyilvánulásai­mögött.­Tevékenysége­így nem­lehetett­hosszú­életű,­amiben­a­szlovák­kormány­ellenérdekeltsége­mellett­nem elhanyagolható­szerepet­játszott­a­bródy-kormány­bukása,­valamint­az­a­tény,­hogy­a­két autonóm­tartomány­közötti­határ­módosítása,­noha­arról­soha­nem­mondott­le­véglege- sen,­ az­ új­ kárpátaljai­ kormány­ számára­ a­ november­ 2-i­ első­ bécsi­ döntést­ követően másodrendű­kérdéssé­vált.­(schvarc–Pekár­2014,­161–163.­p.)

bródy­bukását­Magyarországgal­fenntartott­kapcsolata­és­kormánya­Kárpátalja­szá- mára­népszavazást­követelő­határozata­okozta.­A­kárpátaljai­kormány­október­22–23-i ülésének­második­ülésnapján­határozatban­mondta­ki,­hogy­a­ruszinlakta­terület­olyan oszthatatlan­autonóm­egységet­alkot,­amely­hovatartozását­megváltoztatni­csakis­tel- jes­egészében,­az­autochton­lakosság­népszavazása­útján­lehet.⁸A­népszavazás­köve- telése­egybeesett­a­magyar­kormány­szándékával,­amely­Kárpátalja­vonatkozásában nem­elégedett­meg­az­etnikai­revízióval,­hanem­a­németországgal­szemben­nagyobb mozgásteret­ biztosító­ magyar–lengyel­ határ­ létrehozására­ és­ az­ egész­ tartomány Magyarországhoz­csatolására­törekedett.­A­magyar­kormány­ezért,­abban­bízva,­hogy­a népszavazás­ Magyarország­ számára­ kedvező­ eredményt­ hoz,­ szintén­ népszavazás

7 Fencik­szlovákiai­ténykedésére­és­a­szlovákiai­ruszinok­mozgalmára­l.­Ванат­1985,­30–33.

p.;­Pažur­1968,­18–22.­p.;­Švorc­2003,­360–365.­p.

8 Budapesti Hírlap,­1938.­október­27.­ruszinszkó­önrendelkezést­és­népszavazást­követel,­3.­p.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja