s l
Aromakérdésmegoldásátcélzóstratégiák 1945–1969között
lászlósipos
strategiesAimedatresolvingtheromaQuestionbetween1945and1969
keywords:romamigration,forcedlabourcamp,discriminatorymeasures,assimilationistaspirations
bevezetés
jelentanulmánybanazzalfoglalkozom,hogyanalakultaromákkalkapcsolatosállami politikaavoltCsehszlovákiaésamaiszlovákiaterületénamásodikvilágháborúutáni időszakban,1945–1969között.ennekkapcsánmegpróbálokrámutatniazokraadisz- kriminatívintézkedésekreésnegatívpolitikaimechanizmusokra,amelyekatotalitárius rezsimalattajelzettidőszakbanazállamiszerveknekaromákkalszembenipolitikáját jellemezték. A vizsgált időszakban hozott kormányzati intézkedések és statisztikák elemzéseésösszevetésealapjánkönnyenmegcáfolhatóakahazairomákkalkapcso- latostévesnézetek.Aközvetlenülaháborúutániidőszaktényeinek,apolitikaiszerep- lőkattitűdjeinek,nézeteinek,aromákkalszembeniintézkedéseknekafelidézésével megelőzhetőekazokazegyszerűsítőkövetkeztetések,amelyekcéljaacsehésszlovák kormányszerveknekafelelősségalólifelmentése.Aromákesetébenebbenazidőszak- banrendkívülfontosszerepevoltazállamipolitikának,valamintavezetőrétegmaga- tartásának,sfeltételezhető,hogyezatöbbikisebbségnélnagyobbmértékbenbefolyá- soltaaromáktársadalmihelyzetét,fejlődését.
Aszocialistaállamelsődlegestörekvéseazetnikailaghomogéntársadalomkialakí- tásavolt,eznemcsakacsehekésszlovákokközöttiviszonyban,hanemaszlovákoknak a magyar, ruszin/ukrán és sajátos módon a roma nemzeti kisebbséggel szembeni viszonyábanismegnyilvánult(sikora2008).Aromákszociálisésgazdaságifejletlensé- gükmiattaszocializmusidőszakábanatársadalomszámáragazdasági,főlegazonban ideológiaiproblémátjelentettek,smintakommunistaállamszociálispolitikájánbelüli legnagyobbteherretekintettekrájuk.Mivelnemfeleltekmegaszocialistaideológiakri- tériumainak,azállamnemismerteelőketnemzetiségként,kulturáliséletüketkorlátoz- ta,szervezeteiketnemfogadtaelaromákhivatalospolitikaiképviseletekéntannak ellenére, hogy az 1948-as Alkotmány a többi nemzetiséghez tartozó személyeket
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somo rja
egyenrangúállampolgárkéntismerteel.1ezekapolitikailépésekszámosromakisebb- ségivezetőben,dearomákbanáltalábanisaggodalmatkeltettek:attólféltek,hogy asszimiláljákőket.Az1948–1989közöttiidőszakbanmegvoltugyanaz„igyekezet”a
„romakérdés”megoldására,ámebbenemvontákbearomákat,akiketakérdéskeze- léseténylegesenérintette.nemmeglepőtehát,hogyaromakérdéskezelésénekilyen módja nem volt alkalmas a romák társadalmi-kulturális integrálására, s a romák e folyamatban passzívak maradtak (kotvanová–szép–Šebesta 2003). A totalitárius rezsimnekaromakérdéshezvalóilyenviszonyulásaafőokaaromakisebbségjelenlegi társadalmiésmoráliselmaradottságának(Mann1996).ebbenatanulmánybanaszo- cialistaállamnakaromákkalszemben1945és1969közöttalkalmazott,afasisztafaj- elméletbőltáplálkozó,aromákésatöbbiállampolgárközöttiszociáliskülönbségek kiegyenlítésétcélzófőbbintézkedéseivelfoglalkozom.Avizsgáltidőszakotaromamig- rációésaz1945utánlétesültkényszermunkatáborokidőszakára,akényszermunkatá- boroklétezésénekidőszakátpedigtovábbiháromszakaszraosztottam:azelsősza- kasztazi.szlovákállamfennállásaidején(pontosabban1941–1944között)létesült internáló-ésmunkatáborok,amásodikszakasztaz1945–1948közöttiidőszakban létrehozottkényszermunkatáborok,aharmadikszakasztpedigaz1948és1953közöt- tiidőszakképviseli.Azinternáló-ésmunkatáborokatalaposabbannemvizsgáltam,s nemiselemeztem,elsősorbanamásodikvilágháborúutánlétesítettkényszermunka- táborokkalfoglalkoztambehatóbban.
Az1945utániromamigráció
AjelenlegiCsehországterületéncsaknéhányszázromaéltetúlamásodikvilágháborút.
AjelenlegCsehországbanélőromáknagyrészetöbbhullámbanszlovákiábóltelepültbe.
Azelső,szervezetlenmigrációshullámbanelsősorbankelet-szlovákiairomákérkezteka csehiparvárosokba,anémetekáltalelhagyotttelepülésekre.Főkéntamezőgazdaságban az állami birtokokon, iparvállalatoknál és az építőiparban helyezkedtek el, elsősorban olyanmunkákatvégeztek,amelyeketmásokelutasítottak.Abetelepülőromákállandó lakoskéntnemvoltakkívánatosaksemahatárvidéken,semafővárosban,prágában,de másvárosokbansem,ezakésőbbikormányzatijavaslatokbanistükröződött.ezértvető- döttfela„cigánykérdés”országosszintűkezelésénekazigénye.Aproblémátazonbanaz okozta,hogyavilágháborúutánijogszabályokamárlétezőkorábbidiszkriminatívintéz- kedéseksorábailleszkedtek.eztigazoljaabelügyiMegbízottiHivatal1945-benkiadott rendeletea„Cigányokviszonyainakrendezéséről”,amelybenmegjelennekazadottkor- szakdiszkriminatívtendenciáiésakorábbiromaellenesintézkedések–aromaputrik
1 Anemzetekésnemzetiségekfejlődésénekmarxistaelméleteszerintaromáksajátterülettel nemrendelkező,belsőlegdifferenciált,diaszpórakéntélő,anemzettéválásperspektívája nélkülietnikaicsoport,ezértanemzetiségjogiéspolitikaistátuszáranemtarthattakigényt.
1968-banugyanengedélyeztékaszlovákiaiésCsehországiromák-Cigányokszövetségének, mintkulturálisszervezetnekatevékenységét,aromakisebbségképviselőinekaromáknem- zetiségként való elismerése iránti igényét az állami szervek azonban nem akceptálták (kotvanová–szép–Šebesta2003).
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somor ja
eltávolításaaközutakközeléből,aromákeltávolításaatelepülésekbelterületéről,kény- szermunkatáborokbahurcolásukstb.(jurová1993,17–27.p.).
romákaszocialista„kényszermunkatáborokban”
nemhelytállóakazokafeltételezések,amelyekszerintamásodikvilágháborútkövető- enakényszermunkatáborokmegszűntek,illetveilyeneknemléteztek.Azokamódsze- rek,ahogyanavilágháborúutánahatóságokmunkatáborokba„irányították”azembe- reket,semmibensemkülönböztekavilágháborússzlovákállammódszereitől.Azintéz- kedésekközöttcsakformáliskülönbségvolt:háromkülönbözőrezsimbenhoztákőket.
Azelsőaz1.szlovákállamfennállásánakidőszakára(pontosabban1941–1944-re) esett,amásodikaz1945–1948közötti,aharmadikpedig1948-tól1953májusáig tartóidőszakvolt.Avilágháborússzlovákállamidejénakényszermunkatáborokfelál- lításának indítéka az akkori rezsimmel ideológiai vagy egyéb okokból konfliktusba kerültszemélyek,acsaládjukkalszembenikötelezettségeiketnemteljesítők,illetvea rémhírterjesztők(ún.politikaifelforgatóelemek)munkaerejénekakihasználásavolt.
Megkellazonbanemlíteni,hogyamunkatáborokbaküldöttállampolgároktöbbsége romavolt,tehátazakkoripolitikaivezetésrészérőlezaromakérdésátfogómegoldásá- nakminősült;atáborokbannapirendszerességgelelőfordultatestifenyítés.
Terjedelmiokokbólnembocsátkozomakényszermunkatáborokháromszakaszá- nakrészleteselemzésébe:kihagyomazinternáló-ésmunkatáborokat,ésmélyebben csakamásodikvilágháborúutániidőszakkalfoglalkozom.
Többfőokraisvisszavezethető,miérthoztáklétreújraszlovákiábanmár1945-ben ezeketatáborokat.Afőokaháborúbanmegsemmisültgazdaságújjáépítéséhezszük- ségesmunkaerőakuthiányavolt,amunkaerőpótlássalkapcsolatbanezértnagyelvá- rásokvoltak.Atáboroklétesítésénektovábbiokaa„szociálisanéspolitikailagnem konform”személyekátnevelésérevalótörekvésvolt.ekétcélösszekapcsolásaazon- banagyakorlatbannemváltbe.
Avilágháborúutánszlovákiaterületénazelsőmunkatáborokaszlováknemzeti Tanács1945.augusztus23-ánhozott105/1945.rendeletealapján(atovábbiakban:
„százötösrendelet”)létesültek.Azi.szlovákállamalattésa2.világháborúutánaz aszociális elemekkel szemben alkalmazott eljárás közötti hasonlóság szembetűnő:
mindkétesetbenamunkávaltörténőátnevelésselindokoltákakényszermunkatábor- ba„irányítást”mintbüntetést.Anemzetitanácsirendelethatályát24hónapbanállapí- tottákmeg,végrehajtásávalanemkívánatosszemélyeknekatársadalombóltörténő hatékony eltávolítását kívánták elérni, egyúttal ezek a személyek munkaerejükkel a háborúskárokatszenvedettszlovákiaújjáépítésétszolgálták.Atáborlakókazújjáépí- tésbensegédkeztek,elsősorbanvasútihidakfelújításán,útépítéseken,folyószabályo- zásokon,városokésfalvakújjáépítésén,szénbányákbandolgoztak.
Aszázötösrendeletértelmébennemcsakbíróságihatározatalapjánítéltekembe- reketkényszermunkára.Abíróságiítéletmellőzésétazzalindokolták,hogyszükségvan atársadalmilagkülönösenveszélyesszemélyekkelvalóleszámolásmeggyorsítására.A kényszermunkatáborbatörténődeportáláshozelegendővolt,haarendeletbenfelso- rolttényállásokvalamelyikétészlelőállampolgáraztahatóságoknakvagyabiztonsági szerveknekjelentette(varinský2004).
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somo rja
A kényszermunkatáborba deportáltak anyagilag nem voltak motiváltak, ugyanis 1945decemberéigpénzbeliellenszolgáltatásnélküldolgoztak,akkoranőtlen/haja- donésgyermektelenszemélyekszámáraazállamanettófizetésegyharmadánakmeg- felelő,azegyéstöbbeltartottgyermekkelrendelkezőkszámáraanettófizetéskéthar- madánakmegfelelőmunkadíjatítéltmeg.Atáborokbanazokkalaszemélyekkelvolt probléma, akiket az anyagi juttatások nem motiváltak. elsősorban nemi vagy más betegséggelfertőzöttemberekrőlvoltszó(ún.egyébaszociáliselemek),azilyendepor- táltaknemhoztakanyagihasznot,sőtinkábbmegterheltékazállamiköltségvetést.A kényszermunkánakanemzetgazdaságragyakoroltpozitívhatásatekintetébenezérta gazdaságieredményeklényegeseneltértekazelvárttól.Ígypl.1948-banatáboroküze- meltetésére854 532csehszlovákkoronátfordítottak,viszontabevételcsak613 811 korona volt. sikertelenek voltak a deportáltak átnevelésére irányuló kísérletek is: a helyzetjelentésekszerintcsakadeportáltak45%-aminősültátneveltnek.2
Miutánbefejeztetevékenységétadeportálásokróldöntőkülönbizottság,1947ápri- lisaután a„százötös rendelet” hatályának megszűnése miatt adminisztratív döntés alapjánnemlehetettállampolgárokatilyentáborokbaküldeni,ezcsakbíróságiítélet alapjánvoltlehetséges.Azelítéltekkörébefasisztabűnözők,megszállók,árulókéskol- laboránsoktartoztak(varinský2004).
Akényszermunkatáborokharmadikszakasza1948.október25-énakényszermun- katáborok létesítéséről rendelkező 247/1948. törvény elfogadásával kezdődött. Az említettjogszabályalapjánakényszermunkatáborba„irányítandó”személyekethárom (a,b,c)csoportbasorolták.Azelső„a”csoportbaa18–60éves,testilegésszellemileg épmunkakerülőszemélyektartoztak.Amásodik„b”csoportota231/1948.törvény,a feketekereskedelemellenifellépésrőlszóló15/1947.törvény,akétévestervvédelmé- rőlszóló27/1947.törvényésazállamosítottvállalatokvédelmérőlszóló165/1947.
törvényalapjánjogerősenelítéltszemélyekalkották.Aharmadik„c”csoportbaazok kerültek,akikszabálysértéstkövettekel,vagymegsértettékazállamhatárjogosulatlan átlépéseelleniintézkedésekrőlszóló107/1947.törvényt.
Aszlovákiaikényszermunkatáboroklétezésénekmásodikésharmadikszakaszá- ban1945–1948között17,illetve18munkatáborműködött,közülük1948-bannégyet munkaalakulattáalakítottakát.Azakkorrezsimidőközbentudatosította,hogyaromák munkatáborbadeportálása,illetveazoktatás-ésalakáspolitikabüntetőintézkedések- kelnemoldhatómeg.1949-benatotalitáriusrendszerasszimilációspolitikávalésa fajidiszkriminációformáinakfelszámolásávalpróbáltaelérniatársadalmiváltozást.
bár a szocialista törvényesség megtartásának elvét hangsúlyozták, a romákat nem sajátosetnikumként,hanem„cigányszármazásúállampolgárként”,sajátostársadalmi- gazdaságicsoportkéntkezelték(varinský2004).
Avázoltproblémamegoldásairányábatettnéhánysikertelenkísérletutánazilleté- kesekabelügyiMegbízottiHivataláltal1952márciusábankiadottiránymutatásban láttákamegoldásilehetőséget.Aziránymutatásacigányszármazásúszemélyekhely- zetének rendezését célozta, ennek révén kívánták a roma lakosság asszimilációját
2 A szlovák belügyminisztérium lőcsei levéltára, Mv sr v levoči, e – 5, i. č. 28, škat. 4.
Štatistickéspracovanievýsledkovprácetáborovnútenejprácenaslovenskuzarok1949.
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somor ja
elérni. elsősorban a roma munkanélküliség kezelésére törekedtek. Az iránymutatás végrehajtásáértanemzetibizottságokfeleltek,ámanagyszámúromalakossággalren- delkezőrégiókbanobjektívokokmiatt(azegészségügyiellátáshiányosságai,aroma gyermekekoktatásávalkapcsolatosproblémák)aziránymutatásbólkövetkezőfelada- tokteljesítése–avázoltproblémáksúlyosságamiatt–lehetetlenvolt.Azemlítettjog- szabályvégrehajtásasoránsorkerültazelsőtelepekésputrikfelszámolására,azille- tékesek megfelelő eszközöket kerestek a szociálisan hátrányos helyzetű családok támogatására,ígyöreg,üresházakatkerestekszámukra,ezekmegvásárlásáhozaz államtámogatástnyújtott(jurová1992).
A88/1950.törvényhatályonkívülhelyezteakényszermunkatáborokrólrendelkező 247/1948.törvényt;atörvényértelmében1950.augusztus1-jévelbefejeztéktevé- kenységüketamunkatáborokbairányításrólhatározókerületibizottságok,skompeten- ciáikatabíróiésügyészibüntetőbizottságokvettékát.Atáborokathivatalosan1952.
december31-évelszüntettékmeg,ekkorátmenetijavító-nevelőintézményialakulattá (egységgé)neveztékátőket(janák–jirásek1991,14.p.).
Atáborbaküldöttszemélyeketfokozatosanszabadonengedték.1953.március15- énmegszűntazutolsószlovákiaikényszermunkatábor(Tnpruskov),1954.február15- énpedigazutolsócsehországimunkatáborzártbe(Tnpbrno).Aszlovákiaikényszer- munkatáborokba1948–1953között8240személytdeportáltak(sivoš2001,543.p.).
Ahiányosésrendezetlenlevéltárianyagmiattnemállapíthatómeg,mennyirefelelmeg a valóságnak ez a szám, a hozzáférhető anyagokban ugyanis eltérő és egymásnak ellentmondó adatokat találunk. 1957 júniusában a Csehszlovák kommunista párt központibizottságána„cigánykérdés”megoldásábabevontvalamennyiminisztérium képviselőinek részvételével tanácskozást tartottak, ahol megállapították, hogy a romákkalszembenivalamennyiintézkedéssikertelenségénekazokaaromákvándor- lása(Šebesta2002).
Aromáktársadalmiintegrációjánakkezelése1958–1965között
ACsehszlovákkommunistapártvezetésenemjutottegyezségreabban,hogya„roma- kérdést”etnikaivagyszociáliskérdéskéntkezeljék-e.1958-bankezdődöttaprobléma megoldásánakelsőszakasza,sezzelkapcsolatbanvetődöttfelönállóromatelepülé- seklétrehozásánakagondolata.
ACsehszlovákkommunistapártközpontibizottságaaproblémakezelésétegyha-
tározattalkezdte(Acigánylakosságközöttimunkáról,1958.április8.),ebbenezolvas- ható:„vándorlóvagyféligletelepedettéletmódotfolytatószemélyek–bárnépidemok- ratikusrendszerünkbenelsőalkalommalélhetnekegyenrangúszabadállampolgárként –gyakranvisszaélnekazállamunkbannekikbiztosítottelőnyökkel,vonakodnakalkal- mazkodnianormális,letelepedettéletmódhoz,amelyetazállamanyagi,kulturálisés egészségügyitérennyújtazállampolgároknak.ezazállapotnemcsakavándorlóésa félig letelepedett csoportok számára, hanem a vándorló csoportok által fenyegetett egyéblakosságszámáraistarthatatlan,éselvárják,hogyezenahelyzetenegyértelmű- enjavítsunk.”ehatározatcéljavilágosvolt:aromákbeolvasztásaatöbbségitársada- lomba (azaz következetes irányított asszimiláció). Az illetékesek abból a feltevésből indultakki,hogyaromákrosszszociálishelyzeteahagyományoséletmódfenntartásá-
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somo rja
nakazeredménye,ésaztállították,hogyatöbbségitársadaloméletmódjánakelsajátí- tásatársadalmiintegrációjukszükségesfeltétele(Haišman1999).
Ahatározattovábberősítettearomákelszigeteltségét,elutasítottaaromaköznyelv (standard vagy irodalmi nyelvváltozat) és irodalom kialakítására, cigány iskolák és cigánytannyelvűosztályoklétrehozásárairányulótörekvéseket.Ahatározatszellemé- benfogadtákelavándorlóéletmódotfolytatószemélyekletelepítésérőlszóló74/1958.
törvényt.szabadságvesztésterhealatt(atörvény3.§-a)eszemélyekszámáramegtil- tották a vándorló életmódot, ezért a nemzeti bizottságok számára kötelességként fogalmaztákmegazt,hogynyújtsanaksegítségeteszemélyeknek(aromáknak)abban, hogyáttérjenekaletelepedettéletmódra.Atörvénymegalkotóirészérőlképmutatás volt,hogyatörvényszövegébennincsegyértelműutalásarra,hogyavándorlóéletmó- dotfolytató(oláh)cigányokellenirányul.
Avázoltproblémamegoldásánakelsőszakaszábanelsősorbanisszükségesvolt összeírniaromákat,aztkövetőenlakástésmunkátkellettszámukrabiztosítani,egyút- talennekazeljárásnakakeretébenelkoboztáktőlükalovakatésaszekerekkerekét.
Az1959.február3–6.közöttanemzetibizottságokáltalmegvalósítottösszeírás(„a nomád és félnomád személyek összeírása”) adatai főleg a romák vándorlása és a magasszületésiaránymiattpontatlanokvoltak.Anemzetibizottságoktagjainomád személyként 46 500 személyt írtak össze (szlovákiában 27 933 személyt, ebből 14 070fő15évesnélidősebb,13 863fő15évesnélfiatalabbvolt),ezateljesroma kisebbséglétszámánakcsakanyolcszázalékátképezte.
Azeredetitervszerintazállamilakáspolitikakeretébenaromákszámáracsaládi házakatépítettekvolna,eztazonbanelvetették,ugyanisafelsőbbállamiszervekelőre figyelmeztettekaromákindokolatlanésrendkívülielőnybenrészesítésénekveszélyei- re,egyrésztazállamiköltségvetésre,másrésztpedigatöbbségilakosságvéleményére valótekintettel(sokanarramutattakrá,hogyszámosföldművescsaládsemlakottjobb körülményekközött,mintaromák).Aszegregáltromacsoportoklakhatásiésfoglalkoz- tatásiproblémáitamagánerőslakásépítésbenésabányákbatörténőmunkaerő-tobor- zássalkívántákmegoldani.etervmegvalósításaazonbanlehetetlenvolt,anemzeti bizottságokugyanissemlakást,semmunkátnemtudtakbiztosítaniaromákszámára.
Tény,hogynemvolteléghelyvalamennyinomádéletmódotélőromaletelepítésére, továbbáatörvénynemcsakaszabadmozgásésaszabadlakhelyváltoztatásalapvető jogátsértette,hanemmegvalósíthatatlanésirreálisisvolt.Másrésztviszontmegkell jegyeznünk,hogyavándorlástolerálásavalóbanazextrémszegénység,azemberhez méltatlan,esetlegtisztességtelenéletmódtolerálásátisjelentettevolna(víšek1999).
irreálisakvoltakazokazelképzelésekis,amelyekszerintavándorcigányoktólelvet- tékvolnaésintézetbenhelyeztékvolnaelagyermekeket,valamintirreálisnakbizonyul- takafelnőttromákírástudatlanságánakfelszámolásárakitűzötthatáridőkis.Mivelaz állam nem tudott számukra lakásról gondoskodni, átmenetileg leselejtezett vasúti kocsikbanhelyeztékelőket.Havalakinekesetleglakástutaltakki,vagyromaépíttető építésiengedélytkapott,azilyenépítkezéscsakafalvakszélénvagyújonnankialakí- tottkülönutcákbankezdődhetettmeg,ezáltalaromákfokozatosanújraatelepülések széléreszorultak,amitovábberősítettetársadalmiszegregációjukat.Azemlítetttör- vényvégrehajtásávalvéglegesenmegszűntazoláhcigányokvándorlása(jurová1993, 52–67.p.;Haišman1999;jurová2002,56–64.p.).
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somor ja
Avándorlásfelszámolásávalazonbannemszűntekmegaromákkalkapcsolatos szociáliséstársadalmiproblémák.Azelfogadottjogireformokkeretébenkezelhetetlen problémák arra sarkallták a kormányzati szerveket, hogy új koncepció kidolgozását mérlegeljék.Aromakérdéskezelésénekebbenaszakaszábansikernekminősíthető, hogyakormányzatiintézkedésekkapcsán„sok”románaksikerültszakképesítéstsze- reznie,illetvesikerültlakásproblémájátmegoldania(Haišman1999,156–171.p.).
„Anagytömegbenélőromákszétszórásánakéselköltöztetésénekkon- cepciója”–1965–1969
1965-benazállamiszervekerőteljesebbenkezdtekhatniaromalakosságra,ennek eszköze a romák szétköltöztetésének koncepciója volt. A bizonyos településeken koncentrálódóromalakosságmáshelyreköltöztetéseaszociálisésgazdaságiprob- lémákmegoldásátcélozta,ámazemlítettkoncepcióaromákirányítotterőszakos asszimilálására irányuló korábbi kormányzati intézkedések folytatása volt, amely lehetővétettearomalakosságmanipulálását,alapvetőpolgáriésszabadságjogaik megsértését.Mivelmindenkorábbiintézkedésfőlegazonbukottmeg,hogyaromák elsősorbankelet-szlovákiábanélteknagytömegben,aproblémakezelésénekmin- dentovábbimódjaabbanállt,hogyazilyentelepülésekrőlmódszeresenelköltöztes- sékaromalakosságot.Amódszereketmáraz1965.október13-i502/1965.számú kormányhatározat rögzítette. ennek értelmében olyan országos kormánybizottság alakult,amelynekfeladataafelszámolásraítéltromatelepekésputrikszámának megállapításavolt(Turčinová1970).
Akoncepciórészleteinekkidolgozásáhozakormánybizottságnakszükségevolta romalakosságszámánakfeltérképezésére.Az1966–1968közöttvégrehajtottössze- írásszerintszlovákiában165ezerromaélt,ezaztjelentette,hogyaz1947-esállapot- hoz képest megkétszereződött az ehhez az etnikumhoz tartozó személyek száma;
kilencvenezerfőakelet-szlovákiaikerületbenélt(jurová1992).
Azemlítetthatározatértelmébenelsőlépésben611romatelepet,6800putritszá- moltakfel,slakhatástbiztosítottak8200romacsaládnak,mintegy52 500személy- nek.Amásodikhelyenálltaromagyermekekbeiskolázása(a117/1966.törvényértel- mébenszankcionálásislehetségesvolt),scsakaharmadikhelyresoroltákamunka- képes roma férfiak munkába állítását; 1967-ben 100 munkaképes korú roma férfi közül75,9%-otsikerültfoglalkoztatni(jurová2002).
A szigorúan szervezett szétszórás és elköltöztetés keretében – amely „kötelező, ugyanakkorönkéntesisvolt”(jurová1993)–mintegy14ezerszlovákiairoma(2177 romacsalád)költözöttCsehországba.Azönkéntességetúgyértelmezték,hogyaroma családokkötelesekvoltakakijelöltjárásbaköltözni,függetlenülattól,milyenekvoltak arokonikapcsolataikésegyébéletkörülményeiklakóhelyükön.Aromaállampolgárok szervezetlen és szükségtelen elköltöztetése nem kívánatos migrációnak minősült (Haišman1977).ACharta77szerint:„Adottjárásbanélőcigányszármazásúcsehszlo- vákállampolgár–éskizárólagfajiszármazásáravalótekintettel–ameghatározott ütemtervszerintakijelöltjárásbavagykerületbe(sehovamáshova)voltkötelesköltöz- ni.Haalakóhelyeszerintijárásnakún.partnerjárástjelöltekki,csakodaköltözhetett,
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somo rja
mégakkoris,haolyanjárásbaszeretettvolnaköltözni,aholrokonaivoltak,vagyállás- lehetőségkínálkozottszámára”(Charta1990).
kerületiésjárásiszinten9900család(mintegy63ezerszemély)változtatottlakó- helyet,akövetkezőháromévbentovábbi70ezerromakövetteőket.Azoknakacsalá- doknakaszámára,akikamellettdöntöttek,hogyatelepenmaradnak,kutakatlétesí- tettek,biztosítottákazalapvetőhigiéniaifeltételeket,bekötőutatépítettekatelephez, néhány telepet rákötöttek a villamos hálózatra, és közvilágítást is kaptak. Az állam ezzelkapcsolatosköltségei571,7milliókoronáttettekki.
Akormányhatározatotszámosjárásbanazállamihivatalnokokmásképpenértel- mezték,mintahogyanaztakormánybizottságeredetileggondolta.számosesetben megsértették a kijelölt járásokra vonatkozó megegyezéseket, roma családokat más járásokbaküldtek,sakadtpéldaarrais,hogyegyescsehjárásokbólvisszatérteka romacsaládok,közöttükolyanokis,akikmárottnéhányévetledolgoztak,ésvoltlaká- sukis(jurová1993).
Agyakorlataztmutatta,hogyakoncepciótúlságosanisbonyolultvoltahhoz,hogy meglehessenvalósítani:máraköltözésésalakáskiutalásisszámosproblémátvetett fel.Azilyenlakásokkiutalásakorkonfliktusokalakultakkiahelyitöbbségilakossággal.
Akoncepciókeretébensikertelennekmutatkozottaromákátneveléseésaszocialista társadalmi képnek megfelelő akkulturációjuk mint cél (jurová 1993). A koncepció sikertelenségétacigánylakosságotérintőkérdésekkelfoglalkozókormánybizottság- nak a 384/1968. kormányhatározattal történt megszüntetése is igazolta (vašečka 2000).
Aromalakosságszétköltöztetésétésirányítottasszimilációjátcélzópolitikátelső- kéntaszövetségikormányvontavisszaegy1970-eshatározatában,kétévvelkésőbb szlovákiábanismegtörténtez.Akoncepcióvisszavonásávalvéglegesenmegszűnteka szlovákésacsehhatóságokközöttiviták,akárcsakaromalakosságasszimilációját célzókísérletek,amelyekegyúttalaromáksúlyosszociálisproblémáinakmegoldására tettkísérletekisvoltak(víšek1999).
Az asszimilációs elképzelések elsősorban azért mondtak csődöt, mert a politika nemvettefigyelembeaz„emberitényezőt”,aromákmentális,pszichológiai,szociális éskulturálissajátosságait,értékorientációjukat,atöbbségilakossággalvalóegyütté- lésreadottválaszaikat.Atöbbségilakosságbavalókényszerűbeolvadásfolyamatos erőltetésearomákpozitívénképénekfokozatosleépüléséhez,aszemélyesmotiváció elvesztéséhez,fásultsághozvezetett(Mann1996).
befejezés
Akormányzatiintézkedésekéseszközökelemzéseelsősorbanarramutatottrá,hogya romakérdésmegoldásávalkapcsolatosközpolitikaalakulása,aromákintegrálása,a romákésatöbbségitársadalomegyüttélésévelkapcsolatosproblémákraadandómeg- felelőválaszokkeresésemindatárgyaltkérdéskörbonyolultságát,többrétegűségétés nagyfokúérzékenységéttükrözi.
bár az 1945–1969 közötti időszakban megváltozott a romákkal szembeni kor- mányzatimagatartás,ezcsakapolitikaésazideológiamegváltozásábannyilvánult meg.Atotalitáriusrezsimaromaetnikumállampolgáriéspolitikaijogaivalkapcsolatos
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somor ja
nézeteketdeformálta,velükszembennagyrésztdiszkriminatívéselnyomópolitikátfoly- tatott.Aromakérdésnekaz1948utánitotalitáriusrezsimrejellemzőkezeléseazegyik főokaaromákjelenlegiszociálisésgazdaságihelyzetének,alacsonyetnikaiönazonos- ságánakésnemutolsósorbanaromakisebbséggelszembeninagyfokútöbbségitávol- ságtartásnak(Mann1996).
végezetülmegállapíthatjuk,hogyazúgynevezettromakérdéstsemmilyenhatározat vagy intézkedés sem javította, az illetékesek nem találtak semmilyen megoldást a romákintegrálására,snemsikerültazonosítaniazokatazindikátorokatsem,amelyek segítségévelaszegregációbólkivezetőútmegtalálhatólettvolna.
irodalom
janák,dušan–jirásek,zdeněk1991.vznikaexistencetáborůnucenéprácevpodmínkáchzak- ladatelskéhoobdobíkomunistickéhosystémuvČeskoslovensku.inTábory nucené práce a další projevy perzekuce 1948-1954. Sborník konference SÚ ČSAV a KH FF SU, 1991 Slezská univerzita v Opavě.opava,sÚČsAvakHFFsu.
jurová,Anna1992.riešenierómskejproblematikynaslovenskupodruhejsvetovejvojne.in Mann,A.b.(ed.):Neznámi Rómovia. bratislava,istersciencepress.
jurová,Anna1993.Vývoj rómskej problematiky na Slovensku po roku 1945.bratislava–košice, gold-presspublishers.
jurová,Anna2002. rómoviavobdobíodroku1945ponovember1989.invašečka,Milan(ed.):
Čačipen pal o Roma. Súhrnná správa o Rómoch. bratislava, inštitút pre verejné otázky,53–78.p.
kotvanová,Alena–szép,Attila–Šebesta,Michal2003.Vládna politika a Rómovia 1948–2002.
bratislava,slovenskýinštitútmedzinárodnýchštúdií.
Mann,Arneb.1996.problémidentityrómov.inRómovia v majoritnej spoločnosti na Slovensku (dynamika etnosociálnych a kultúrnych vzťahov), súbor štúdií.bratislava,slovenská akadémiavied.(kandidátusidisszertáció)
prečan,vilém(ed.)1990.Charta 77 (1977 – 1989).Od morální k demokratické revoluci.praha–
bratislava,Čs.střediskonezávisléliteratury,scheinfeld-schwarzenberaArCHA.
sikora,stanislav2008.Rok 1968apolitický vývojnaSlovensku. bratislava,sAv.
sivoš, jerguš 2001. zoznam občanov zaradených do Táborov nútených prác. in Mikloško, František–smolíková, gabriela–smolík, peter (eds.):Zločiny komunizmu na Slovensku 1948–1989.prešov,vydavateľstvoMichalavaška.
Turčinová, eva 1970. k vymedzení a specifikaci cikánskeho problému v Československu.
Sociologický časopis,č.1.
varinský, vladimír 2004.Tábory nútených prác na Slovensku v rokoch 1941–1953. banská bystrica,FakultahumanitnýchvieduniverzityMatejabela.
vašečka,Milan2000.rómovia.inMesežnikov,grigorij–kollár,Miroslav(eds.):Súhrnná správa o stave spoločnosti.bratislava,inštitútpreverejnéotázky,191–262.p.
víšek,petr1999.programintegrace–řešeníproblematikyromskýchobyvatelvobdobí1970až 1989.inRomové v České republice (1948–1998).praha,socioklub–sdruženípro podporurozvojeteorieapraxesociálnípolitiky.
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/1 ,somo rja
lászlósipos
sTrATegiesAiMed ATresolving THeroMAQuesTion beTWeen1945And1969
inthispaper,idealwithhowthestatepolicyontheromadevelopedafterthe secondWorldWar,between1945and1969intheformerCzechoslovakiaandin what is now slovakia. in this connection, i try to point out the discriminatory measures and negative political mechanisms against the roma that characterizedthepoliciesofthestateauthoritiesunderthetotalitarianregime, duringtheperiodindicated.bywayofanalysisandcomparisonofgovernment measuresandstatisticstakenduringtheinvestigationperiod,misperceptionson domesticromacaneasilyberebutted.recallingthefactsfromtheimmediate postwaryears,theattitudesandviewsofthepoliticalactors,andthemeasures taken against the roma, we can avoid all simplistic conclusions aiming at exemptingtheCzechandslovakgovernmentalauthoritiesfromliability.inthis period, government policy, and the attitudes of the elites played an extremely importantroleespeciallyinthecaseoftheroma,anditcanbeassumedthatthis influenced their social situation and development more than that of other minorities.