A­romakérdés­megoldását­célzó­stratégiák1945–1969­között s ipos l ászló

s l

A­romakérdés­megoldását­célzó­stratégiák 1945–1969­között

lászlósipos

strategies­Aimed­at­resolving­the­roma­Question­between­1945­and­1969

keywords:­roma­migration,­forced­labour­camp,­discriminatory­measures,­assimilationist­aspirations

bevezetés

jelen­tanulmányban­azzal­foglalkozom,­hogyan­alakult­a­romákkal­kapcsolatos­állami politika­a­volt­Csehszlovákia­és­a­mai­szlovákia­területén­a­második­világháború­utáni időszakban,­1945–1969­között.­ennek­kapcsán­megpróbálok­rámutatni­azokra­a­disz- kriminatív­intézkedésekre­és­negatív­politikai­mechanizmusokra,­amelyek­a­totalitárius rezsim­alatt­a­jelzett­időszakban­az­állami­szerveknek­a­romákkal­szembeni­politikáját jellemezték.­ A­ vizsgált­ időszakban­ hozott­ kormányzati­ intézkedések­ és­ statisztikák elemzése­és­összevetése­alapján­könnyen­megcáfolhatóak­a­hazai­romákkal­kapcso- latos­téves­nézetek.­A­közvetlenül­a­háború­utáni­időszak­tényeinek,­a­politikai­szerep- lők­attitűdjeinek,­nézeteinek,­a­romákkal­szembeni­intézkedéseknek­a­felidézésével megelőzhetőek­azok­az­egyszerűsítő­következtetések,­amelyek­célja­a­cseh­és­szlovák kormányszerveknek­a­felelősség­alóli­felmentése.­A­romák­esetében­ebben­az­időszak- ban­rendkívül­fontos­szerepe­volt­az­állami­politikának,­valamint­a­vezető­réteg­maga- tartásának,­s­feltételezhető,­hogy­ez­a­többi­kisebbségnél­nagyobb­mértékben­befolyá- solta­a­romák­társadalmi­helyzetét,­fejlődését.

A­szocialista­állam­elsődleges­törekvése­az­etnikailag­homogén­társadalom­kialakí- tása­volt,­ez­nemcsak­a­csehek­és­szlovákok­közötti­viszonyban,­hanem­a­szlovákoknak a­ magyar,­ ruszin/ukrán­ és­ sajátos­ módon­ a­ roma­ nemzeti­ kisebbséggel­ szembeni viszonyában­is­megnyilvánult­(sikora­2008).­A­romák­szociális­és­gazdasági­fejletlensé- gük­miatt­a­szocializmus­időszakában­a­társadalom­számára­gazdasági,­főleg­azonban ideológiai­problémát­jelentettek,­s­mint­a­kommunista­állam­szociális­politikáján­belüli legnagyobb­teherre­tekintettek­rájuk.­Mivel­nem­feleltek­meg­a­szocialista­ideológia­kri- tériumainak,­az­állam­nem­ismerte­el­őket­nemzetiségként,­kulturális­életüket­korlátoz- ta,­szervezeteiket­nem­fogadta­el­a­romák­hivatalos­politikai­képviseleteként­annak ellenére,­ hogy­ az­ 1948-as­ Alkotmány­ a­ többi­ nemzetiséghez­ tartozó­ személyeket

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

egyenrangú­állampolgárként­ismerte­el.¹ezek­a­politikai­lépések­számos­roma­kisebb- ségi­vezetőben,­de­a­romákban­általában­is­aggodalmat­keltettek:­attól­féltek,­hogy asszimilálják­őket.­Az­1948–1989­közötti­időszakban­megvolt­ugyan­az­„igyekezet”­a

„romakérdés”­megoldására,­ám­ebbe­nem­vonták­be­a­romákat,­akiket­a­kérdés­keze- lése­ténylegesen­érintette.­nem­meglepő­tehát,­hogy­a­romakérdés­kezelésének­ilyen módja­ nem­ volt­ alkalmas­ a­ romák­ társadalmi-kulturális­ integrálására,­ s­ a­ romák­ e folyamatban­ passzívak­ maradtak­ (kotvanová–szép–Šebesta­ 2003).­ A­ totalitárius rezsimnek­a­romakérdéshez­való­ilyen­viszonyulása­a­fő­oka­a­roma­kisebbség­jelenlegi társadalmi­és­morális­elmaradottságának­(Mann­1996).­ebben­a­tanulmányban­a­szo- cialista­államnak­a­romákkal­szemben­1945­és­1969­között­alkalmazott,­a­fasiszta­faj- elméletből­táplálkozó,­a­romák­és­a­többi­állampolgár­közötti­szociális­különbségek kiegyenlítését­célzó­főbb­intézkedéseivel­foglalkozom.­A­vizsgált­időszakot­a­roma­mig- ráció­és­az­1945­után­létesült­kényszermunkatáborok­időszakára,­a­kényszermunkatá- borok­létezésének­időszakát­pedig­további­három­szakaszra­osztottam:­az­első­sza- kaszt­az­i.­szlovák­állam­fennállása­idején­(pontosabban­1941–1944­között)­létesült internáló-­és­munkatáborok,­a­második­szakaszt­az­1945–1948­közötti­időszakban létrehozott­kényszermunkatáborok,­a­harmadik­szakaszt­pedig­az­1948­és­1953­közöt- ti­időszak­képviseli.­Az­internáló-­és­munkatáborokat­alaposabban­nem­vizsgáltam,­s nem­is­elemeztem,­elsősorban­a­második­világháború­után­létesített­kényszermunka- táborokkal­foglalkoztam­behatóbban.

Az­1945­utáni­roma­migráció

A­jelenlegi­Csehország­területén­csak­néhány­száz­roma­élte­túl­a­második­világháborút.

A­jelenleg­Csehországban­élő­romák­nagy­része­több­hullámban­szlovákiából­települt­be.

Az­első,­szervezetlen­migrációs­hullámban­elsősorban­kelet-szlovákiai­romák­érkeztek­a cseh­iparvárosokba,­a­németek­által­elhagyott­településekre.­Főként­a­mezőgazdaságban az­ állami­ birtokokon,­ iparvállalatoknál­ és­ az­ építőiparban­ helyezkedtek­ el,­ elsősorban olyan­munkákat­végeztek,­amelyeket­mások­elutasítottak.­A­betelepülő­romák­állandó lakosként­nem­voltak­kívánatosak­sem­a­határvidéken,­sem­a­fővárosban,­prágában,­de más­városokban­sem,­ez­a­későbbi­kormányzati­javaslatokban­is­tükröződött.­ezért­vető- dött­fel­a­„cigánykérdés”­országos­szintű­kezelésének­az­igénye.­A­problémát­azonban­az okozta,­hogy­a­világháború­utáni­jogszabályok­a­már­létező­korábbi­diszkriminatív­intéz- kedések­sorába­illeszkedtek.­ezt­igazolja­a­belügyi­Megbízotti­Hivatal­1945-ben­kiadott rendelete­a­„Cigányok­viszonyainak­rendezéséről”,­amelyben­megjelennek­az­adott­kor- szak­diszkriminatív­tendenciái­és­a­korábbi­romaellenes­intézkedések­–­a­roma­putrik

1 A­nemzetek­és­nemzetiségek­fejlődésének­marxista­elmélete­szerint­a­romák­saját­területtel nem­rendelkező,­belsőleg­differenciált,­diaszpóraként­élő,­a­nemzetté­válás­perspektívája nélküli­etnikai­csoport,­ezért­a­nemzetiség­jogi­és­politikai­státuszára­nem­tarthattak­igényt.

1968-ban­ugyan­engedélyezték­a­szlovákiai­és­Csehországi­romák-Cigányok­szövetségének, mint­kulturális­szervezetnek­a­tevékenységét,­a­roma­kisebbség­képviselőinek­a­romák­nem- zetiségként­ való­ elismerése­ iránti­ igényét­ az­ állami­ szervek­ azonban­ nem­ akceptálták (kotvanová–szép–Šebesta­2003).

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

eltávolítása­a­közutak­közeléből,­a­romák­eltávolítása­a­települések­belterületéről,­kény- szermunkatáborokba­hurcolásuk­stb.­(jurová­1993,­17–27.­p.).

romák­a­szocialista­„kényszermunkatáborokban”

nem­helytállóak­azok­a­feltételezések,­amelyek­szerint­a­második­világháborút­követő- en­a­kényszermunkatáborok­megszűntek,­illetve­ilyenek­nem­léteztek.­Azok­a­módsze- rek,­ahogyan­a­világháború­után­a­hatóságok­munkatáborokba­„irányították”­az­embe­- reket,­semmiben­sem­különböztek­a­világháborús­szlovák­állam­módszereitől.­Az­intéz- kedések­között­csak­formális­különbség­volt:­három­különböző­rezsimben­hozták­őket.

Az­első­az­1.­szlovák­állam­fennállásának­időszakára­(pontosabban­1941–1944-re) esett,­a­második­az­1945–1948­közötti,­a­harmadik­pedig­1948-tól­1953­májusáig tartó­időszak­volt.­A­világháborús­szlovák­állam­idején­a­kényszermunkatáborok­felál- lításának­ indítéka­ az­ akkori­ rezsimmel­ ideológiai­ vagy­ egyéb­ okokból­ konfliktusba került­személyek,­a­családjukkal­szembeni­kötelezettségeiket­nem­teljesítők,­illetve­a rémhírterjesztők­(ún.­politikai­felforgató­elemek)­munkaerejének­a­kihasználása­volt.

Meg­kell­azonban­említeni,­hogy­a­munkatáborokba­küldött­állampolgárok­többsége roma­volt,­tehát­az­akkori­politikai­vezetés­részéről­ez­a­romakérdés­átfogó­megoldásá- nak­minősült;­a­táborokban­napi­rendszerességgel­előfordult­a­testi­fenyítés.

Terjedelmi­okokból­nem­bocsátkozom­a­kényszermunkatáborok­három­szakaszá- nak­részletes­elemzésébe:­kihagyom­az­internáló-­és­munkatáborokat,­és­mélyebben csak­a­második­világháború­utáni­időszakkal­foglalkozom.

Több­fő­okra­is­visszavezethető,­miért­hozták­létre­újra­szlovákiában­már­1945-ben ezeket­a­táborokat.­A­fő­ok­a­háborúban­megsemmisült­gazdaság­újjáépítéséhez­szük- séges­munkaerő­akut­hiánya­volt,­a­munkaerőpótlással­kapcsolatban­ezért­nagy­elvá- rások­voltak.­A­táborok­létesítésének­további­oka­a­„szociálisan­és­politikailag­nem konform”­személyek­átnevelésére­való­törekvés­volt.­e­két­cél­összekapcsolása­azon- ban­a­gyakorlatban­nem­vált­be.

A­világháború­után­szlovákia­területén­az­első­munkatáborok­a­szlovák­nemzeti Tanács­1945.­augusztus­23-án­hozott­105/1945.­rendelete­alapján­(a­továbbiakban:

„százötös­rendelet”)­létesültek.­Az­i.­szlovák­állam­alatt­és­a­2.­világháború­után­az aszociális­ elemekkel­ szemben­ alkalmazott­ eljárás­ közötti­ hasonlóság­ szembetűnő:

mindkét­esetben­a­munkával­történő­átneveléssel­indokolták­a­kényszermunkatábor- ba­„irányítást”­mint­büntetést.­A­nemzeti­tanácsi­rendelet­hatályát­24­hónapban­állapí- tották­meg,­végrehajtásával­a­nemkívánatos­személyeknek­a­társadalomból­történő hatékony­ eltávolítását­ kívánták­ elérni,­ egyúttal­ ezek­ a­ személyek­ munkaerejükkel­ a háborús­károkat­szenvedett­szlovákia­újjáépítését­szolgálták.­A­táborlakók­az­újjáépí- tésben­segédkeztek,­elsősorban­vasúti­hidak­felújításán,­útépítéseken,­folyószabályo- zásokon,­városok­és­falvak­újjáépítésén,­szénbányákban­dolgoztak.

A­százötös­rendelet­értelmében­nem­csak­bírósági­határozat­alapján­ítéltek­embe­- reket­kényszermunkára.­A­bírósági­ítélet­mellőzését­azzal­indokolták,­hogy­szükség­van a­társadalmilag­különösen­veszélyes­személyekkel­való­leszámolás­meggyorsítására.­A kényszermunkatáborba­történő­deportáláshoz­elegendő­volt,­ha­a­rendeletben­felso- rolt­tényállások­valamelyikét­észlelő­állampolgár­azt­a­hatóságoknak­vagy­a­biztonsági szerveknek­jelentette­(varinský­2004).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

A­ kényszermunkatáborba­ deportáltak­ anyagilag­ nem­ voltak­ motiváltak,­ ugyanis 1945­decemberéig­pénzbeli­ellenszolgáltatás­nélkül­dolgoztak,­akkor­a­nőtlen/haja- don­és­gyermektelen­személyek­számára­az­állam­a­nettó­fizetés­egyharmadának­meg- felelő,­az­egy­és­több­eltartott­gyermekkel­rendelkezők­számára­a­nettó­fizetés­kéthar- madának­megfelelő­munkadíjat­ítélt­meg.­A­táborokban­azokkal­a­személyekkel­volt probléma,­ akiket­ az­ anyagi­ juttatások­ nem­ motiváltak.­ elsősorban­ nemi­ vagy­ más betegséggel­fertőzött­emberekről­volt­szó­(ún.­egyéb­aszociális­elemek),­az­ilyen­depor- táltak­nem­hoztak­anyagi­hasznot,­sőt­inkább­megterhelték­az­állami­költségvetést.­A kényszermunkának­a­nemzetgazdaságra­gyakorolt­pozitív­hatása­tekintetében­ezért­a gazdasági­eredmények­lényegesen­eltértek­az­elvárttól.­Így­pl.­1948-ban­a­táborok­üze- meltetésére­854 532­csehszlovák­koronát­fordítottak,­viszont­a­bevétel­csak­613 811 korona­ volt.­ sikertelenek­ voltak­ a­ deportáltak­ átnevelésére­ irányuló­ kísérletek­ is:­ a helyzetjelentések­szerint­csak­a­deportáltak­45%-a­minősült­átneveltnek.²

Miután­befejezte­tevékenységét­a­deportálásokról­döntő­különbizottság,­1947­ápri- lisa­után­ a­„százötös­ rendelet”­ hatályának­ megszűnése­ miatt­ adminisztratív­ döntés alapján­nem­lehetett­állampolgárokat­ilyen­táborokba­küldeni,­ez­csak­bírósági­ítélet alapján­volt­lehetséges.­Az­elítéltek­körébe­fasiszta­bűnözők,­megszállók,­árulók­és­kol- laboránsok­tartoztak­(varinský­2004).

A­kényszermunkatáborok­harmadik­szakasza­1948.­október­25-én­a­kényszermun- katáborok­ létesítéséről­ rendelkező­ 247/1948.­ törvény­ elfogadásával­ kezdődött.­ Az említett­jogszabály­alapján­a­kényszermunkatáborba­„irányítandó”­személyeket­három (a,­b,­c)­csoportba­sorolták.­Az­első­„a”­csoportba­a­18–60­éves,­testileg­és­szellemileg ép­munkakerülő­személyek­tartoztak.­A­második­„b”­csoportot­a­231/1948.­törvény,­a feketekereskedelem­elleni­fellépésről­szóló­15/1947.­törvény,­a­kétéves­terv­védelmé- ről­szóló­27/1947.­törvény­és­az­államosított­vállalatok­védelméről­szóló­165/1947.

törvény­alapján­jogerősen­elítélt­személyek­alkották.­A­harmadik­„c”­csoportba­azok kerültek,­akik­szabálysértést­követtek­el,­vagy­megsértették­az­államhatár­jogosulatlan átlépése­elleni­intézkedésekről­szóló­107/1947.­törvényt.

A­szlovákiai­kényszermunkatáborok­létezésének­második­és­harmadik­szakaszá- ban­1945–1948­között­17,­illetve­18­munkatábor­működött,­közülük­1948-ban­négyet munkaalakulattá­alakítottak­át.­Az­akkor­rezsim­időközben­tudatosította,­hogy­a­romák munkatáborba­deportálása,­illetve­az­oktatás-­és­a­lakáspolitika­büntetőintézkedések- kel­nem­oldható­meg.­1949-ben­a­totalitárius­rendszer­asszimilációs­politikával­és­a faji­diszkrimináció­formáinak­felszámolásával­próbálta­elérni­a­társadalmi­változást.

bár­ a­ szocialista­ törvényesség­ megtartásának­ elvét­ hangsúlyozták,­ a­ romákat­ nem sajátos­etnikumként,­hanem­„cigány­származású­állampolgárként”,­sajátos­társadalmi- gazdasági­csoportként­kezelték­(varinský­2004).

A­vázolt­probléma­megoldása­irányába­tett­néhány­sikertelen­kísérlet­után­az­illeté- kesek­a­belügyi­Megbízotti­Hivatal­által­1952­márciusában­kiadott­iránymutatásban látták­a­megoldási­lehetőséget.­Az­iránymutatás­a­cigány­származású­személyek­hely- zetének­ rendezését­ célozta,­ ennek­ révén­ kívánták­ a­ roma­ lakosság­ asszimilációját

2 A­ szlovák­ belügyminisztérium­ lőcsei­ levéltára,­ Mv­ sr­ v­ levoči,­ e­ –­ 5,­ i.­ č.­ 28,­ škat.­ 4.

Štatistické­spracovanie­výsledkov­práce­táborov­nútenej­práce­na­slovensku­za­rok­1949.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

elérni.­ elsősorban­ a­ roma­ munkanélküliség­ kezelésére­ törekedtek.­ Az­ iránymutatás végrehajtásáért­a­nemzeti­bizottságok­feleltek,­ám­a­nagyszámú­roma­lakossággal­ren- delkező­régiókban­objektív­okok­miatt­(az­egészségügyi­ellátás­hiányosságai,­a­roma gyermekek­oktatásával­kapcsolatos­problémák)­az­iránymutatásból­következő­felada- tok­teljesítése­–­a­vázolt­problémák­súlyossága­miatt­–­lehetetlen­volt.­Az­említett­jog- szabály­végrehajtása­során­sor­került­az­első­telepek­és­putrik­felszámolására,­az­ille- tékesek­ megfelelő­ eszközöket­ kerestek­ a­ szociálisan­ hátrányos­ helyzetű­ családok támogatására,­így­öreg,­üres­házakat­kerestek­számukra,­ezek­megvásárlásához­az állam­támogatást­nyújtott­(jurová­1992).

A­88/1950.­törvény­hatályon­kívül­helyezte­a­kényszermunkatáborokról­rendelkező 247/1948.­törvényt;­a­törvény­értelmében­1950.­augusztus­1-jével­befejezték­tevé- kenységüket­a­munkatáborokba­irányításról­határozó­kerületi­bizottságok,­s­kompeten- ciáikat­a­bírói­és­ügyészi­büntető­bizottságok­vették­át.­A­táborokat­hivatalosan­1952.

december­31-ével­szüntették­meg,­ekkor­átmeneti­javító-nevelő­intézményi­alakulattá (egységgé)­nevezték­át­őket­(janák–jirásek­1991,­14.­p.).

A­táborba­küldött­személyeket­fokozatosan­szabadon­engedték.­1953.­március­15- én­megszűnt­az­utolsó­szlovákiai­kényszermunkatábor­(Tnp­ruskov),­1954.­február­15- én­pedig­az­utolsó­csehországi­munkatábor­zárt­be­(Tnp­brno).­A­szlovákiai­kényszer- munkatáborokba­1948–1953­között­8240­személyt­deportáltak­(sivoš­2001,­543.­p.).

A­hiányos­és­rendezetlen­levéltári­anyag­miatt­nem­állapítható­meg,­mennyire­felel­meg a­ valóságnak­ ez­ a­ szám,­ a­ hozzáférhető­ anyagokban­ ugyanis­ eltérő­ és­ egymásnak ellentmondó­ adatokat­ találunk.­ 1957­ júniusában­ a­ Csehszlovák­ kommunista­ párt központi­bizottságán­a­„cigánykérdés”­megoldásába­bevont­valamennyi­minisztérium képviselőinek­ részvételével­ tanácskozást­ tartottak,­ ahol­ megállapították,­ hogy­ a romákkal­szembeni­valamennyi­intézkedés­sikertelenségének­az­oka­a­romák­vándor- lása­(Šebesta­2002).

A­romák­társadalmi­integrációjának­kezelése­1958–1965­között

A­Csehszlovák­kommunista­párt­vezetése­nem­jutott­egyezségre­abban,­hogy­a­„roma- kérdést”­etnikai­vagy­szociális­kérdésként­kezeljék-e.­1958-ban­kezdődött­a­probléma megoldásának­első­szakasza,­s­ezzel­kapcsolatban­vetődött­fel­önálló­roma­települé- sek­létrehozásának­a­gondolata.

A­Csehszlovák­kommunista­párt­központi­bizottsága­a­probléma­kezelését­egy­ha­-

­tá­rozattal­kezdte­(A­cigány­lakosság­közötti­munkáról,­1958.­április­8.),­ebben­ez­olvas- ható:­„vándorló­vagy­félig­letelepedett­életmódot­folytató­személyek­–­bár­népi­demok- ratikus­rendszerünkben­első­alkalommal­élhetnek­egyenrangú­szabad­állampolgárként –­gyakran­visszaélnek­az­államunkban­nekik­biztosított­előnyökkel,­vonakodnak­alkal- mazkodni­a­normális,­letelepedett­életmódhoz,­amelyet­az­állam­anyagi,­kulturális­és egészségügyi­téren­nyújt­az­állampolgároknak.­ez­az­állapot­nemcsak­a­vándorló­és­a félig­ letelepedett­ csoportok­ számára,­ hanem­ a­ vándorló­ csoportok­ által­ fenyegetett egyéb­lakosság­számára­is­tarthatatlan,­és­elvárják,­hogy­ezen­a­helyzeten­egyértelmű- en­javítsunk.”­e­határozat­célja­világos­volt:­a­romák­beolvasztása­a­többségi­társada- lomba­ (azaz­ következetes­ irányított­ asszimiláció).­ Az­ illetékesek­ abból­ a­ feltevésből indultak­ki,­hogy­a­romák­rossz­szociális­helyzete­a­hagyományos­életmód­fenntartásá-

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

nak­az­eredménye,­és­azt­állították,­hogy­a­többségi­társadalom­életmódjának­elsajátí- tása­társadalmi­integrációjuk­szükséges­feltétele­(Haišman­1999).

A­határozat­tovább­erősítette­a­romák­elszigeteltségét,­elutasította­a­roma­köznyelv (standard­ vagy­ irodalmi­ nyelvváltozat)­ és­ irodalom­ kialakítására,­ cigány­ iskolák­ és cigány­tannyelvű­osztályok­létrehozására­irányuló­törekvéseket.­A­határozat­szellemé- ben­fogadták­el­a­vándorló­életmódot­folytató­személyek­letelepítéséről­szóló­74/1958.

törvényt.­szabadságvesztés­terhe­alatt­(a­törvény­3.­§-a)­e­személyek­számára­megtil- tották­ a­ vándorló­ életmódot,­ ezért­ a­ nemzeti­ bizottságok­ számára­ kötelességként fogalmazták­meg­azt,­hogy­nyújtsanak­segítséget­e­személyeknek­(a­romáknak)­abban, hogy­áttérjenek­a­letelepedett­életmódra.­A­törvény­megalkotói­részéről­képmutatás volt,­hogy­a­törvény­szövegében­nincs­egyértelmű­utalás­arra,­hogy­a­vándorló­életmó- dot­folytató­(oláh)­cigányok­ellen­irányul.

A­vázolt­probléma­megoldásának­első­szakaszában­elsősorban­is­szükséges­volt összeírni­a­romákat,­azt­követően­lakást­és­munkát­kellett­számukra­biztosítani,­egyút- tal­ennek­az­eljárásnak­a­keretében­elkobozták­tőlük­a­lovakat­és­a­szekerek­kerekét.

Az­1959.­február­3–6.­között­a­nemzeti­bizottságok­által­megvalósított­összeírás­(„a nomád­ és­ félnomád­ személyek­ összeírása”)­ adatai­ főleg­ a­ romák­ vándorlása­ és­ a magas­születési­arány­miatt­pontatlanok­voltak.­A­nemzeti­bizottságok­tagjai­nomád személyként­ 46  500­ személyt­ írtak­ össze­ (szlovákiában­ 27  933­ személyt,­ ebből 14 070­fő­15­évesnél­idősebb,­13 863­fő­15­évesnél­fiatalabb­volt),­ez­a­teljes­roma kisebbség­létszámának­csak­a­nyolc­százalékát­képezte.

Az­eredeti­terv­szerint­az­állami­lakáspolitika­keretében­a­romák­számára­családi házakat­építettek­volna,­ezt­azonban­elvetették,­ugyanis­a­felsőbb­állami­szervek­előre figyelmeztettek­a­romák­indokolatlan­és­rendkívüli­előnyben­részesítésének­veszélyei- re,­egyrészt­az­állami­költségvetésre,­másrészt­pedig­a­többségi­lakosság­véleményére való­tekintettel­(sokan­arra­mutattak­rá,­hogy­számos­földműves­család­sem­lakott­jobb körülmények­között,­mint­a­romák).­A­szegregált­roma­csoportok­lakhatási­és­foglalkoz- tatási­problémáit­a­magánerős­lakásépítésben­és­a­bányákba­történő­munkaerő-tobor- zással­kívánták­megoldani.­e­terv­megvalósítása­azonban­lehetetlen­volt,­a­nemzeti bizottságok­ugyanis­sem­lakást,­sem­munkát­nem­tudtak­biztosítani­a­romák­számára.

Tény,­hogy­nem­volt­elég­hely­valamennyi­nomád­életmódot­élő­roma­letelepítésére, továbbá­a­törvény­nemcsak­a­szabad­mozgás­és­a­szabad­lakhelyváltoztatás­alapvető jogát­sértette,­hanem­megvalósíthatatlan­és­irreális­is­volt.­Másrészt­viszont­meg­kell jegyeznünk,­hogy­a­vándorlás­tolerálása­valóban­az­extrém­szegénység,­az­emberhez méltatlan,­esetleg­tisztességtelen­életmód­tolerálását­is­jelentette­volna­(víšek­1999).

irreálisak­voltak­azok­az­elképzelések­is,­amelyek­szerint­a­vándorcigányoktól­elvet- ték­volna­és­intézetben­helyezték­volna­el­a­gyermekeket,­valamint­irreálisnak­bizonyul- tak­a­felnőtt­romák­írástudatlanságának­felszámolására­kitűzött­határidők­is.­Mivel­az állam­ nem­ tudott­ számukra­ lakásról­ gondoskodni,­ átmenetileg­ leselejtezett­ vasúti kocsikban­helyezték­el­őket.­Ha­valakinek­esetleg­lakást­utaltak­ki,­vagy­roma­építtető építési­engedélyt­kapott,­az­ilyen­építkezés­csak­a­falvak­szélén­vagy­újonnan­kialakí- tott­külön­utcákban­kezdődhetett­meg,­ezáltal­a­romák­fokozatosan­újra­a­települések szélére­szorultak,­ami­tovább­erősítette­társadalmi­szegregációjukat.­Az­említett­tör- vény­végrehajtásával­véglegesen­megszűnt­az­oláhcigányok­vándorlása­(jurová­1993, 52–67.­p.;­Haišman­1999;­jurová­2002,­56–64.­p.).

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

A­vándorlás­felszámolásával­azonban­nem­szűntek­meg­a­romákkal­kapcsolatos szociális­és­társadalmi­problémák.­Az­elfogadott­jogi­reformok­keretében­kezelhetetlen problémák­ arra­ sarkallták­ a­ kormányzati­ szerveket,­ hogy­ új­ koncepció­ kidolgozását mérlegeljék.­A­romakérdés­kezelésének­ebben­a­szakaszában­sikernek­minősíthető, hogy­a­kormányzati­intézkedések­kapcsán­„sok”­romának­sikerült­szakképesítést­sze- reznie,­illetve­sikerült­lakásproblémáját­megoldania­(Haišman­1999,­156–171.­p.).

„A­nagy­tömegben­élő­romák­szétszórásának­és­elköltöztetésének­kon- cepciója”­–­1965–1969

1965-ben­az­állami­szervek­erőteljesebben­kezdtek­hatni­a­roma­lakosságra,­ennek eszköze­ a­ romák­ szétköltöztetésének­ koncepciója­ volt.­ A­ bizonyos­ településeken koncentrálódó­roma­lakosság­más­helyre­költöztetése­a­szociális­és­gazdasági­prob- lémák­megoldását­célozta,­ám­az­említett­koncepció­a­romák­irányított­erőszakos asszimilálására­ irányuló­ korábbi­ kormányzati­ intézkedések­ folytatása­ volt,­ amely lehetővé­tette­a­roma­lakosság­manipulálását,­alapvető­polgári­és­szabadságjogaik megsértését.­Mivel­minden­korábbi­intézkedés­főleg­azon­bukott­meg,­hogy­a­romák elsősorban­ke­let-szlovákiában­éltek­nagy­tömegben,­a­probléma­kezelésének­min- den­további­módja­abban­állt,­hogy­az­ilyen­településekről­módszeresen­elköltöztes- sék­a­roma­lakosságot.­A­módszereket­már­az­1965.­október­13-i­502/1965.­számú kormányhatározat­ rögzítette.­ ennek­ értelmében­ olyan­ országos­ kormánybizottság alakult,­amelynek­feladata­a­felszámolásra­ítélt­roma­telepek­és­putrik­számának megállapítása­volt­(Turčinová­1970).

A­koncepció­részleteinek­kidolgozásához­a­kormánybizottságnak­szüksége­volt­a roma­lakosság­számának­feltérképezésére.­Az­1966–1968­között­végrehajtott­össze- írás­szerint­szlovákiában­165­ezer­roma­élt,­ez­azt­jelentette,­hogy­az­1947-es­állapot- hoz­ képest­ megkétszereződött­ az­ ehhez­ az­ etnikumhoz­ tartozó­ személyek­ száma;

kilencvenezer­fő­a­kelet-szlovákiai­kerületben­élt­(jurová­1992).

Az­említett­határozat­értelmében­első­lépésben­611­romatelepet,­6800­putrit­szá- moltak­fel,­s­lakhatást­biztosítottak­8200­roma­családnak,­mintegy­52 500­személy- nek.­A­második­helyen­állt­a­roma­gyermekek­beiskolázása­(a­117/1966.­törvény­értel- mében­szankcionálás­is­lehetséges­volt),­s­csak­a­harmadik­helyre­sorolták­a­munka- képes­ roma­ férfiak­ munkába­ állítását;­ 1967-ben­ 100­ munkaképes­ korú­ roma­ férfi közül­75,9%-ot­sikerült­foglalkoztatni­(jurová­2002).

A­ szigorúan­ szervezett­ szétszórás­ és­ elköltöztetés­ keretében­ –­ amely­ „kötelező, ugyanakkor­önkéntes­is­volt”­(jurová­1993)­–­mintegy­14­ezer­szlovákiai­roma­(2177 roma­család)­költözött­Csehországba.­Az­önkéntességet­úgy­értelmezték,­hogy­a­roma családok­kötelesek­voltak­a­kijelölt­járásba­költözni,­függetlenül­attól,­milyenek­voltak a­rokoni­kapcsolataik­és­egyéb­életkörülményeik­lakóhelyükön.­A­roma­állampolgárok szervezetlen­ és­ szükségtelen­ elköltöztetése­ nem­ kívánatos­ migrációnak­ minősült (Haišman­1977).­A­Charta­77­szerint:­„Adott­járásban­élő­cigány­származású­csehszlo- vák­állampolgár­–­és­kizárólag­faji­származására­való­tekintettel­–­a­meghatározott ütemterv­szerint­a­kijelölt­járásba­vagy­kerületbe­(sehova­máshova)­volt­köteles­költöz- ni.­Ha­a­lakóhelye­szerinti­járásnak­ún.­partnerjárást­jelöltek­ki,­csak­oda­költözhetett,

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

még­akkor­is,­ha­olyan­járásba­szeretett­volna­költözni,­ahol­rokonai­voltak,­vagy­állás- lehetőség­kínálkozott­számára”­(Charta­1990).

kerületi­és­járási­szinten­9900­család­(mintegy­63­ezer­személy)­változtatott­lakó- helyet,­a­következő­három­évben­további­70­ezer­roma­követte­őket.­Azoknak­a­csalá- doknak­a­számára,­akik­amellett­döntöttek,­hogy­a­telepen­maradnak,­kutakat­létesí- tettek,­biztosították­az­alapvető­higiéniai­feltételeket,­bekötőutat­építettek­a­telephez, néhány­ telepet­ rákötöttek­ a­ villamos­ hálózatra,­ és­ közvilágítást­ is­ kaptak.­ Az­ állam ezzel­kapcsolatos­költségei­571,7­millió­koronát­tettek­ki.

A­kormányhatározatot­számos­járásban­az­állami­hivatalnokok­másképpen­értel- mezték,­mint­ahogyan­azt­a­kormánybizottság­eredetileg­gondolta.­számos­esetben megsértették­ a­ kijelölt­ járásokra­ vonatkozó­ megegyezéseket,­ roma­ családokat­ más járásokba­küldtek,­s­akadt­példa­arra­is,­hogy­egyes­cseh­járásokból­visszatértek­a roma­családok,­közöttük­olyanok­is,­akik­már­ott­néhány­évet­ledolgoztak,­és­volt­laká­- suk­is­(jurová­1993).

A­gyakorlat­azt­mutatta,­hogy­a­koncepció­túlságosan­is­bonyolult­volt­ahhoz,­hogy meg­lehessen­valósítani:­már­a­költözés­és­a­lakáskiutalás­is­számos­problémát­vetett fel.­Az­ilyen­lakások­kiutalásakor­konfliktusok­alakultak­ki­a­helyi­többségi­lakossággal.

A­koncepció­keretében­sikertelennek­mutatkozott­a­romák­átnevelése­és­a­szocialista társadalmi­ képnek­ megfelelő­ akkulturációjuk­ mint­ cél­ (jurová­ 1993).­ A­ koncepció sikertelenségét­a­cigány­lakosságot­érintő­kérdésekkel­foglalkozó­kormánybizottság- nak­ a­ 384/1968.­ kormányhatározattal­ történt­ megszüntetése­ is­ igazolta­ (vašečka 2000).

A­roma­lakosság­szétköltöztetését­és­irányított­asszimilációját­célzó­politikát­első- ként­a­szövetségi­kormány­vonta­vissza­egy­1970-es­határozatában,­két­évvel­később szlovákiában­is­megtörtént­ez.­A­koncepció­visszavonásával­véglegesen­megszűntek­a szlovák­és­a­cseh­hatóságok­közötti­viták,­akárcsak­a­roma­lakosság­asszimilációját célzó­kísérletek,­amelyek­egyúttal­a­romák­súlyos­szociális­problémáinak­megoldására tett­kísérletek­is­voltak­(víšek­1999).

Az­ asszimilációs­ elképzelések­ elsősorban­ azért­ mondtak­ csődöt,­ mert­ a­ politika nem­vette­figyelembe­az­„emberi­tényezőt”,­a­romák­mentális,­pszichológiai,­szociális és­kulturális­sajátosságait,­értékorientációjukat,­a­többségi­lakossággal­való­együtté- lésre­adott­válaszaikat.­A­többségi­lakosságba­való­kényszerű­beolvadás­folyamatos erőltetése­a­romák­pozitív­énképének­fokozatos­leépüléséhez,­a­személyes­motiváció elvesztéséhez,­fásultsághoz­vezetett­(Mann­1996).

befejezés

A­kormányzati­intézkedések­és­eszközök­elemzése­elsősorban­arra­mutatott­rá,­hogy­a romakérdés­megoldásával­kapcsolatos­közpolitika­alakulása,­a­romák­integrálása,­a romák­és­a­többségi­társadalom­együttélésével­kapcsolatos­problémákra­adandó­meg- felelő­válaszok­keresése­mind­a­tárgyalt­kérdéskör­bonyolultságát,­többrétegűségét­és nagyfokú­érzékenységét­tükrözi.

bár­ az­ 1945–1969­ közötti­ időszakban­ megváltozott­ a­ romákkal­ szembeni­ kor- mányzati­magatartás,­ez­csak­a­politika­és­az­ideológia­megváltozásában­nyilvánult meg.­A­totalitárius­rezsim­a­roma­etnikum­állampolgári­és­politikai­jogaival­kapcsolatos

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

nézeteket­deformálta,­velük­szemben­nagyrészt­diszkriminatív­és­elnyomó­politikát­foly- tatott.­A­romakérdésnek­az­1948­utáni­totalitárius­rezsimre­jellemző­kezelése­az­egyik fő­oka­a­romák­jelenlegi­szociális­és­gazdasági­helyzetének,­alacsony­etnikai­önazonos- ságának­és­nem­utolsósorban­a­roma­kisebbséggel­szembeni­nagyfokú­többségi­távol- ságtartásnak­(Mann­1996).

végezetül­megállapíthatjuk,­hogy­az­úgynevezett­romakérdést­semmilyen­határozat vagy­ intézkedés­ sem­ javította,­ az­ illetékesek­ nem­ találtak­ semmilyen­ megoldást­ a romák­integrálására,­s­nem­sikerült­azonosítani­azokat­az­indikátorokat­sem,­amelyek segítségével­a­szegregációból­kivezető­út­megtalálható­lett­volna.

irodalom

janák,­dušan–jirásek,­zdeněk­1991.­vznik­a­existence­táborů­nucené­práce­v­podmínkách­zak- ladatelského­období­komunistického­systému­v­Československu.­in­Tábory nucené práce a další projevy perzekuce 1948-1954. Sborník konference SÚ ČSAV a KH FF SU, 1991 Slezská univerzita v Opavě.opava,­sÚ­ČsAv­a­kH­FF­su.

jurová,­Anna­1992.­riešenie­rómskej­problematiky­na­slovensku­po­druhej­svetovej­vojne.­in Mann,­A.­b.­(ed.):­Neznámi Rómovia. bratislava,ister­science­press.

jurová,­Anna­1993.­Vývoj rómskej problematiky na Slovensku po roku 1945.­bratislava–košice, gold-press­publishers.

jurová,­Anna­2002. rómovia­v­období­od­roku­1945­po­november­1989.­in­vašečka,­Milan­(ed.):

Čačipen pal o Roma. Súhrnná správa o Rómoch. bratislava,­ inštitút­ pre­ verejné otázky,­53–78.­p.

kotvanová,­Alena–szép,­Attila–Šebesta,­Michal­2003.­Vládna politika a Rómovia 1948–2002.

bratislava,­slovenský­inštitút­medzinárodných­štúdií.

Mann,­Arne­b.­1996.­problém­identity­rómov.­in­Rómovia v majoritnej spoločnosti na Slovensku (dynamika etnosociálnych a kultúrnych vzťahov), súbor štúdií.bratislava,­slovenská akadémia­vied.­(kandidátusi­disszertáció)

prečan,­vilém­(ed.)­1990.­Charta 77 (1977 – 1989).­Od morální k demokratické revoluci.­praha–

bratislava,­Čs.­středisko­nezávislé­literatury,­scheinfeld-schwarzenber­a­ArCHA.

sikora,stanislav­2008.­Rok 1968a­politický vývojna­Slovensku. bratislava,­sAv.

sivoš,­ jerguš­ 2001.­ zoznam­ občanov­ zaradených­ do­ Táborov­ nútených­ prác.­ in­ Mikloško, František–smolíková,­ gabriela–smolík,­ peter­ (eds.):­Zločiny komunizmu na Slovensku 1948–1989.prešov,­vydavateľstvo­Michala­vaška.

Turčinová,­ eva­ 1970.­ k­ vymedzení­ a­ specifikaci­ cikánskeho­ problému­ v­ Československu.

Sociologický časopis,č.­1.

varinský,­ vladimír­ 2004.­Tábory nútených prác na Slovensku v rokoch 1941–1953.­ banská bystrica,­Fakulta­humanitných­vied­univerzity­Mateja­bela.

vašečka,­Milan­2000.­rómovia.­in­Mesežnikov,­grigorij–kollár,­Miroslav­(eds.):­Súhrnná správa o stave spoločnosti.­bratislava,­inštitút­pre­verejné­otázky,­191–262.­p.

víšek,­petr­1999.­program­integrace­–­řešení­problematiky­romských­obyvatel­v­období­1970­až 1989.­in­Romové v České republice (1948–1998).­praha,­socioklub–sdružení­pro podporu­rozvoje­teorie­a­praxe­sociální­politiky.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

lászlósipos

sTrATegiesAiMed ATresolving THeroMAQuesTion beTWeen1945­And1969

in­this­paper,­i­deal­with­how­the­state­policy­on­the­roma­developed­after­the second­World­War,­between­1945­and­1969­in­the­former­Czechoslovakia­and­in what­ is­ now­ slovakia.­ in­ this­ connection,­ i­ try­ to­ point­ out­ the­ discriminatory measures­ and­ negative­ political­ mechanisms­ against­ the­ roma­ that characterized­the­policies­of­the­state­authorities­under­the­totalitarian­regime, during­the­period­indicated.­by­way­of­analysis­and­comparison­of­government measures­and­statistics­taken­during­the­investigation­period,­misperceptions­on domestic­roma­can­easily­be­rebutted.­recalling­the­facts­from­the­immediate postwar­years,­the­attitudes­and­views­of­the­political­actors,­and­the­measures taken­ against­ the­ roma,­ we­ can­ avoid­ all­ simplistic­ conclusions­ aiming­ at exempting­the­Czech­and­slovak­governmental­authorities­from­liability.­in­this period,­ government­ policy,­ and­ the­ attitudes­ of­ the­ elites­ played­ an­ extremely important­role­especially­in­the­case­of­the­roma,­and­it­can­be­assumed­that­this influenced­ their­ social­ situation­ and­ development­ more­ than­ that­ of­ other minorities.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja