Határtalanítás­a­magyar­nyelvészetben C serniCskó i sTván –k onTrA M iklós

C i –k M

Határtalanítás­a­magyar­nyelvészetben

isTvánCserniCskó—MiklóskonTrA

recognition­of­the­Contact­varieties­of­Hungarian­as­legitimate

keywords:­Hungarian­as­a­pluricentric­language,­traditional­(purist)­language­cultivation,­post-1990­sociolin- guistic­ research,­ dictionaries­ and­ corpora­ “legitimizing”­ of­ the­ contact­ varieties­ of­ Hungarian­ used­ in Hungary’s­neighboring­countries

A­ Magyar­ Tudományos­ Akadémia­ közgyűlésén­ 2017.­ május­ 10-én­ a­ külső­ Tagok Fórumát­„Az­Akadémia­az­integrált­magyar­tudományos­közösség­szolgálatában”­átfo- gó­címmel­rendezték­meg.­Az­„Arany­jános-díjasok­a­magyar–magyar­együttműködése- kért”­című­részben­egy-egy­határon­túli­előadó­tartott­előadást­a­három­nagy­tudo- mányterületről,­s­ezekhez­kapcsolódott­egy-egy­magyarországi­kutatópartner­rövid­refe- rátuma.­Az­alábbiakban­Csernicskó­istván­előadásának­szerkesztett­szövegét­közöljük (1–5.)­és­kontra­Miklós­hozzászólását­(6.)

***

A­határtalanítás­kifejezés­azokat­a­nyelvészeti­–­elsősorban­lexikológiai,­lexikográfiai­és korpusznyelvészeti­–­munkálatokat­jelenti,­melyeknek­célja­az,­hogy­az­újonnan­készülő vagy­átdolgozott­nyelvészeti­kiadványokban­jelentőségüknek­megfelelő­mértékben­jelen- jenek­meg­a­magyar­nyelv­határon­túli­változatai,­azaz­a­címük­szerint­a­„magyar”­nyelvet vagy­annak­valamely­részrendszerét­bemutató­kiadványok­(szótárak,­számítógépes­prog- ramok,­névtárak,­nyelvtanok,­nyelvhasználati,­stilisztikai­kézikönyvek­stb.)­címükkel­össz- hangban­ne­csupán­a­magyarországi­magyar­nyelvvel­foglalkozzanak,­hanem­az­egyete- mes­magyar­nyelvvel,­amely­a­magyarországi­magyar­nyelvváltozatokon­kívül­magába­fog- lalja­a­határon­túli­magyar­beszélőközösségek­által­beszélt­nyelvváltozatokat­is­(kolláth 2005,­benő–péntek­szerk.­2011,­271–396.­p.).­A­határtalanításnak­része­az­is,­hogy­a Magyarországon­kívül­élő­milliók­magyar­nyelvhasználatát­leíró,­elemző­kutatások­ered- ményeit­az­egynyelvű­magyarországi­magyarok­körében­is­ismertessük.

1. Ma­már­triviálisnak­hat­az­a­megállapítás,­hogy­a­határon­túli­magyar­közösségek nem­homogének.­A­szomszédos­országokban­élő­magyarok­egy­része­abszolút­magyar többségű­településen­él,­más­része­azonban­nem­(Tátrai­2017).­vannak­például,­akik szórványközösségben­élnek,­ahol­a­magyarok­aránya­10%­alatt­marad,­ám­a­magyarok száma­(jóval)­100­fő­fölött­van.­itt­rendszerint­van­magyar­intézményrendszer:­iskola, sajtó;­ ezek­ jellemzően­ városi­ közösségek.­ A­ szórványban­ élő­ személyek­ azok,­ akik olyan­településen­élnek,­ahol­a­magyarok­aránya­10%­alatti,­és­lélekszámuk­is­100­fő alatt­van,­s­általában­hiányzik­a­lokális­„magyar”­világ­is­a­közvetlen­közelben­(1.­ábra).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

1. ábra.­A­magyarlakta­települések­etnikai­térszerkezete­négy­országban­(%)

Forrás:­gyurgyík–Horváth–kiss­2010,­90.­p.

bár­egynyelvű­magyarországiak­gyakran­még­ma­sem­értik,­miért­beszélnek­kicsit­más- ként­a­határon­túli­magyarok,­mint­ők,­a­többnyelvű­nyelvi­környezetnek­természetesen megvannak­a­következményei.­Az­alábbiakban­ezekből­mutatunk­be­néhányat.

2. A­Magyarországgal­szomszédos­országokban­élő­magyarok­nyelvhasználatára­irá- nyuló,­az­1990-es­években­kiteljesedő­kutatások­egyik­fő,­ma­már­talán­triviálisnak ható­tanulsága­az­volt,­hogy­a­két-­vagy­többnyelvűség­körülményei­között­élő,­a­két- nyelvűség­ilyen­vagy­olyan­fokán­álló­magyarok­nyelvhasználata­nem­teljesen­azonos sem­ az­ egynyelvű­ magyarországi­ magyarok,­ sem­ az­ egynyelvű­ többségi­ szlovákok, románok,­szerbek,­ukránok­nyelvhasználatával.­Minden­Magyarországgal­szomszédos

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

országban­élő­magyar­közösségre­érvényes­például,­hogy­a­magánélethez­kapcsolódó helyzetekben­magas­a­magyar,­ellenben­alacsony­az­államnyelv­előfordulása,­és­fordít- va:­a­hivatalos,­állami­szférában­sokkal­magasabb­arányban­van­jelen­a­többségi­nyelv, mint­a­magyar.­A­2.­ábrán­azt­tüntettük­fel,­hogy­négy­különböző­országban­az­ott­élő magyar­megkérdezettek­hány­százaléka­használja­a­magyar­nyelvet­a­megadott­helyze- tekben,­a­3.­ábrán­pedig­a­többségi­nyelv(ek)­használatát­mutatjuk­be.­Az­ábrákon­lát- ható,­hogy­a­templomban­és­a­családban­szinte­mindenki­magyarul­beszél,­de­egyebütt egyre­kevesebben­használják­a­magyart.­A­családban­alacsony,­a­nyilvános­helyzetek- ben­magas­az­államnyelv­használati­aránya.­valamennyi­régióban­azonos­színtereken csökken­a­magyar­nyelv­használati­aránya,­és­ezzel­párhuzamosan­emelkedik­a­több- ségi­nyelvé.­Azt­is­megfigyelhetjük,­hogy­minél­távolabb­kerülünk­a­privát­szférától­és közeledünk­a­formális­színterek­felé,­annál­inkább­emelkedik­az­államnyelv­használa- tát­jelző­görbe,­és­esik­a­magyar­nyelvet­jelölő­(beregszászi–Csernicskó­2004,­60–63.

p.,­Csernicskó–szabómihály­2010,­178–179.­p.).

2. ábra.­A­magyar­nyelvet­(is)­használók­aránya­négy­ország­magyar­lakossága­körében (1996)

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

3. ábra.­A­többségi­nyelvet­(is)­használók­aránya­négy­ország­magyar­lakossága­köré- ben­(1996)

laihonen­ (2013)­ kutatásában­ egy-egy­ olyan­ dél-szlovákiai­ (vásárút),­ székelyföldi (Csíkszentdomokos)­és­kárpátaljai­(Mezőkaszony)­falut­mutat­be,­ahol­a­településen belüli­ szóbeli­ kommunikáció­ nyelve­ egyöntetűen­ magyar,­ illetve­ egy-egy­ olyan­ falut (réte,­Aldoboly,­visk),­amit­szóbeli­kétnyelvűség­jellemez.­(l.­továbbá­laihonen­2012) A­hat­település­nyelvi­tájképének­összevetése­alapján­készült­a­4.­ábra.­Amint­láthat- juk,­az­abszolút­magyar­többségű­településeken­magasabb­a­magyar,­illetve­alacso- nyabb­az­államnyelvű­(a­szlovák,­a­román,­illetve­az­ukrán)­feliratok­előfordulási­aránya a­nyelvi­tájképben,­mint­azokon­a­településeken,­ahol­a­magyarok­kisebbségben­van- nak.­Az­is­kiderül­azonban­az­elemzésből,­hogy­mind­a­hat­kutatóponton­jelen­van­az angol­is­a­nyelvi­tájképben­(laihonen–Csernicskó­2017).

A­globális­angol­(és­kárpátalján­az­orosz)­tehát­nemcsak­a­városok,­hanem­a­falvak nyelvi­tájképében­is­jelen­van.­A­vizsgált­hat­magyarok­lakta­településen­a­feliratok­leg- alább­2%-án­szerepel­az­angol­nyelv­(is).­A­magyar­nyelv­önálló­használatával­a­kiíráso- kon­kizárólag­ott­találkozhatunk,­ahol­mind­a­táblát­állító/megrendelő,­mind­az­elkép- zelt­olvasó­magyar,­s­ennek­megfelelően­kizárólag­magyarul­zajlik­a­vizuális­kommuni- káció.­Az­önálló­magyar­nyelvhasználatnak­elsődleges­területe­a­szimbolikus­nyelvi­táj- kép,­és­csak­jóval­ritkábban­találkozhatunk­kizárólag­magyar­nyelvű­feliratokkal­a­kom- munikatív­funkciójú­helyzetekben­(barni–bagna­2010,­laihonen–Csernicskó­2017).

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

4. ábra.­Hat­magyarok­lakta­település­nyelvi­tájképének­összehasonlítása:­az­egyes nyelvek­előfordulási­aránya­a­kutatópontokon­(laihonen­2013­és­laihonen–Csernicskó 2017­alapján)

simonyi­és­pisano­(2011,­230.­p.)­szerint­a­magyar­többségű­településen­élő­tipikus kárpátaljai­magyar­ember­anyanyelvi­iskolát­végzett­és­ilyen­intézményt­választott­gyer- meke­számára­is;­gyakran­jár­át­Magyarországra­bevásárolni;­a­magyar­televízió­adása- it­nézi,­és­családját­hétvégén­valamely­magyarországi­városba­viszi­moziba,­kikapcso- lódni.­Az­idézett­szerzők­azt­is­meggyőződéssel­állítják,­hogy­ennek­a­tipikus­kárpátaljai magyarnak­az­ukrán–magyar­államhatár­átlépése­nem­több­adminisztratív­rutinnál,­és ez­nem­okoz­számára­semmilyen­érzékelhető­változást­a­nyelvi­tájképben,­amely­ott- hon­ is­ dominánsan­ magyar;­ számára­ sokkal­ szembetűnőbb­ változást­ jelent­ az,­ ha ukrajna­belsejébe­utazik­(átkel­a­kárpátokon),­vagy­akár­ha­a­közeli­Munkácsra­érke- zik,­ahol­a­magyar­környezet­eltűnik.­kárpátaljai­ukrán­kutatók­szintén­úgy­vélik,­hogy kárpátalja­ déli,­ magyarok­ lakta­ sávjának­ nyelvi­ tájképe­ dominánsan­ magyar,­ és­ a magyar­feliratok­aránya­magasan­felülmúlja­az­ukrán­nyelvű­kiírásokét­(belej­2012, Tarkanyij­2011).­Ha­azonban­megvizsgáljuk­a­fent­bemutatott­adatokat,­egyértelműen kiderül,­hogy­az­abszolút­magyar­domináns­nyelvi­tájkép­csupán­illúzió,­még­az­egyéb- ként­abszolút­magyar­többségű­településeken­is;­s­ez­így­van­nemcsak­kárpátalján, hanem­romániában­és­szlovákiában­is­(laihonen–Csernicskó­2017).

A­nyelvek­használatát­meghatározzák­azok­a­törvények,­rendeletek,­melyek­felül- ről­(top-down)­szabályozzák­ezt­a­kérdést.­A­fent­idézett­kutatások­azonban­rámutat- nak­ arra,­ hogy­ a­ nyelvi­ jogi­ szabályozás­ mellett­ a­ nyelvhasználatra­ közvetlen­ és lényeges­befolyást­gyakorolnak­a­gazdasági­folyamatok­is.­pavlenko­(2017,­495.­p.) szerint­ a­ nyelvpolitika­ már­ nem­ az­ állami­ hatóságok­ előjoga,­ hanem­ a­ gazdasági

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

haszon­megszerzésének­egyik­eszközévé­vált­a­globális,­multinacionális­vállalatok számára­éppúgy,­mint­a­magánvállalkozók­körében.­A­nyelv­már­nemcsak­a­nemzeti büszkeség­forrása,­nem­csupán­fontos­identitásjelző,­hanem­a­mindennapi­gyakorla- tokban­és­hétköznapi­diskurzusok­során­hasznosítható­áruvá­vált­(pavlenko­2017, 495.­p.).­A­Magyarországgal­szomszédos­államokban­élő­magyar­közösségek­köré- ben­a­nyelvválasztást,­a­nyelvek­előfordulását­a­különböző­nyelvhasználati­színtere- ken­tehát­nemcsak­a­nyelvtörvények­szabályozzák,­hanem­a­nyelvek­globális,­regio- nális­és­helyi­piacon­betöltött­értéke,­szerepe­is.­A­magyar­nemzeti­kisebbségek­–

reagálva­ a­ gazdasági­ környezetben­ bekövetkezett­ változásokra,­ részben­ felülírva saját­ nacionalizmusukat­ –­ nyelvhasználatukat,­ lakóterületük­ nyelvi­ tájképét­ más nyelvű­ feliratok­ kihelyezésével­ úgy­ alakíthatják­ át,­ hogy­ csökken­ a­ kisebbségi­ (a magyar),­és­nő­a­más­nyelvű­(pl.­angol)­feliratok­aránya;­a­nemzeti­érzelmek­fölött diadalmaskodik­a­gazdasági­érdek.

ebből­az­is­következik,­hogy­az­anyaországnak­a­nemzeti­kisebbség­nyelvmegtartá- sát­támogató­nyelvpolitikája­nem­lehet­sikeres,­ha­az­nem­jár­együtt­gazdaságpolitikai fejlesztésekkel.­Ha­azt­szeretnénk,­hogy­a­Magyarországgal­szomszédos­országokban élő­magyarok­50­vagy­100­év­múlva­is­magyarul­beszéljenek,­akkor­ennek­olyan­gaz- dasági­előfeltételei­vannak,­amelyek­lehetővé­teszik,­hogy­a­magyarok­magyarul­boldo- gulhassanak­szülőföldjükön­(lásd­kontra­2016,­207.­p.).­A­nyelvmegtartást,­illetve­a határon­ túli­ magyar­ közösségek­ hosszú­ távú­ életképességét­ támogató­ gazdaságfej- lesztési­ programok­ kidolgozása­ és­ megvalósítása­ során­ is­ figyelembe­ kell­ azonban venni,­hogy­ezeken­a­területeken­sem­a­hétköznapi­élet,­sem­a­vállalkozói­lét­„nem­a nemzeti­térbe­bezárva,­hanem­transznacionális­térben­zajlik,­ahol­a­gazdasági­észsze- rűség­és­lehetőségek­mentén­gyorsan­megtörténik­az­új­helyzethez­való­alkalmazko- dás”­(kovály–erőss–Tátrai­2017,­17–18.­p.,­Tátrai–erőss–kovály­2016).

3. ennek­az­alkalmazkodásnak­nyelvi­aspektusa­is­van,­s­annak­egyik­legfeltűnőbb megnyilvánulása­a­kölcsönszavak­használata.­A­vegyes­nyelvi­környezetben­szükség- szerű­és­természetes­az­is,­hogy­a­Magyarországon­kívül­élő­magyarok­számos­olyan szót­használnak,­amelyeket­a­többségi­nyelvekből­kölcsönöztek.

2001-ben­ jött­ létre­ a­ Magyarországgal­ szomszédos­ államokban­ működő­ magyar nyelvészeti­kutatóhelyek­hálózata,­a­Termini­kutatóhálózat­(benő–péntek­szerk.­2011, péntek­2009).¹A­közös­kutatási­programok­egyike­a­Magyarországon­kívül­beszélt­és írott­magyar­nyelvváltozatok­sajátos­szókészleti­elemeinek­gyűjtése,­elemzése.­A­2007 óta­online­is­elérhető­szótárba²azokat­a­magyarországiaktól­eltérő,­idegen­eredetű­(az adott­ régió­ magyar­ nyelvhasználatában­ rendszerint­ az­ államnyelvből­ származó)­ köl- csönszavakat­gyűjtik­össze,­amelyeket­a­kárpát-medencében,­Magyarország­határain túl­élő­őshonos­magyar­kisebbségi­közösségekben­használnak.­A­kizárólag­valamely Magyarországgal­szomszédos­államban­használt­szavak,­szókapcsolatok­mellett­azok a­szavak­is­bekerülnek­az­adatbázisba,­amelyek­Magyarországon­is­használatosak,­de

1 http://ht.nytud.hu/index.php/termini-egyesulet

2 http://ht.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

más­jelentésben,­más­stílusértékben­(lanstyák–benő–juhász­2011).­2017­nyarán­a szótári­adatbázis­4689­címszót­tartalmazott.

Mivel­ ez­ az­ online­ szólista­ a­ magyarral­ a­ kárpát-medencében­ érintkező­ számos nyelvből­ (főként­ a­ Magyarországgal­ szomszédos­ országok­ államnyelveiből:­ szlovák, ukrán,­orosz,­román,­szerb,­horvát,­szlovén,­német)­tartalmaz­közvetlen­kölcsönszókat, az­adatbázis­a­magyar­és­az­indoeurópai­nyelvek­közötti­kontaktusok­vizsgálatának gazdag­ forrása.­ Az­ online­ szótári­ adatbázis­ elemzése­ alapján­ kiderül,­ hogy­ számos olyan­kölcsönszó­használatos­a­Magyarországgal­szomszédos­országok­magyar­nyelv- változataiban,­amelyek­nem­csupán­egy,­hanem­több­régióban­is­ismertek.­Így­például minden­régióban­közvetlen­kölcsönszóval­nevezik­meg­az­influenzát,­s­ezek­a­szavak­a legtöbb­régióban­hangalakjukban­is­erősen­hasonlítanak­egymásra:³ro,­srb,­Hr,­slo gripa,­uA­gripp,­A­grippe,­sk­chripka.­A­pólóing,­illetve­az­atlétatrikó,­ujjatlan­sporting megnevezésére­ szintén­ több­ régióban­ találunk­ hasonló­ szavakat:­ ro­majó ’ujjatlan sporting,­trikó’,­uA­májka’ua’,­srb,­Hr­majica’pólóing,­atlétatrikó’;­slo­májca’póló- ing’.­A­különféle­üdítőitalok­neve­is­hasonló­a­legtöbb­régióban:­ro­szukk ’üdítőital’,

’szörp’,­uA­szok’gyümölcslé’,­slo­szok’gyümölcslé,­üdítőital,­szörp’,­Hr­szókés­srb szokk’gyümölcslé,­üdítőital,­szörp’.

egy-egy­esetben­előfordulnak­több­(öt,­hat,­hét)­régióra­kiterjedő­teljes­hangalaki­és jelentésbeli­azonosságok­is­a­közvetlen­kölcsönszavak­között.­például­ro,­sk,­A,­srb, Hr,­slo­cirkula ’körfűrész’,­sk,­srb,­Hr,­slo,­uA­szesztra ’(kórházi)­nővér,­ápolónő’, sk,­srb,­Hr,­slo,­A,­uA­tunel ’alagút’,­sk,­srb,­Hr,­slo,­uA­vetrovka ’(szél)dzseki’­stb.

Több­ olyan­ lexéma­ is­ szerepel­ az­ online­ szótári­ adatbázisban,­ amelyek­ azonos hangalakúak­ugyan,­ám­más-más­jelentésben­használják­az­egyes­régiókban.­A­ht-lis- tában­szereplő­blokkszónak­például­a­következő­jelentéseit­találhatjuk:

1)­ro,­sk,­uA,­srb,­Hr,­slo­(lakótelepi)­panelház, tömbház;

2)­uA­karton(cigaretta);

3)­uA,­srb,­Hr­agyagból égetett üreges építőelem.

A­Magyar­értelmező­kéziszótár­második,­átdolgozott­kiadása­(pusztai­szerk.­2003, 137.­p.)­–­más­jelentései­mellett­–­a­blokkszó­mindhárom­fent­bemutatott­jelentését tartalmazza,­s­jelzi,­hogy­ezek­a­jelentések­csak­a­magyar­nyelv­jelzett­országokban használatos­állami­változataiban­fordulnak­elő.­Hasonlóan­jár­el­a­2007-ben­kiadott idegen­szavak­szótára­is­(Tolcsvai­nagy­szerk.­2007,­137.­p.).

kölcsönszavak­nemcsak­a­beszélt­nyelvben­fordulnak­elő.­Mivel­a­Magyarországgal szomszédos­országokban­a­hivatali­ügyintézésben­jellemzően­nem­a­magyar­nyelvet használják,­az­ebbe­a­regiszterbe­tartozó­szavak­esetében­a­helyi­magyar­nyelvű­sajtó- ban­is­előfordulnak­a­többségi­nyelvből­származó­kölcsönszók.­Az­ungváron­megjelenő kárpáti­igaz­szó­2008.­december­20-i­számában­a­2.­lapon­például­ezt­olvashatjuk:

„A végrehajtó bizottságnak nem meghatalmazást (doverenoszty) kell kiadnia, hanem igazolást (dovidka) arról, hogy a támogatás felvételében akadályozott pályázó- val a megbízott személy közös háztartásban él.”

3 Az­egyes­rövidítések­az­alábbi­országokban­élő­magyar­közösségeket­jelölik:­sk:­szlovákia, uA:­ukrajna,­ro:­románia,­srb:­szerbia,­Hr:­Horvátország,­slo:­szlovénia,­A:­Ausztria,­Hu:

Magyarország.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

A­cikkben­szerepel­az­orosz­eredetű­doverenosztyés­az­ukránból­átvett­dovidkaszó.

Mégpedig­azért,­hogy­az­újság­betölthesse­tájékoztató­funkcióját:­a­magyar­hivatali­ter- minológiában­járatlanok­számára­is­egyértelművé­tegye,­miről,­milyen­(általuk­a­több- ségi­nyelven­ismert)­hivatali­dokumentumokról­van­szó.

A­magyarországi­magyarok,­akik­között­sokan­nem­egynyelvűek­ugyan,­ám­jellem- zően­kevés­fogalmuk­van­arról,­milyen­körülmények­között­élnek­a­határon­túli­átlag magyarok,­bizonyára­megütköznének­azon­a­címen,­amely­egy­kárpátaljai­magyar­hír- portál­vezető­híre­volt­nemrégiben.­A­cím­ugyanis­így­szól:­Moszkal elrendelte, hogy szüntessék meg a „pidzsákolást” Kárpátalján.⁴ valószínűleg­ nem­ sokan­ vannak­ az olvasók­között,­akik­meg­tudják­fejteni,­mi­az­a­pidzsákolás,­amit­kárpátalja­kormány- zója,­Hennagyij­Moszkal­meg­akart­szüntetni.­A­pidzsákolásegy­gazdasági­folyamat.

Mivel­ a­ 2014­ tavasza­ óta­ antiterrorista­ hadműveletnek­ álcázott­ háborúban­ álló ukrajnában­erősen­visszaesett­a­termelés,­a­boltokba,­piacokra­kerülő­áru­nagy­részét külföldről­hozzák­be.­A­kereskedők­úgy­tudják­vámmentesen­behozni­a­termékeket,­ha az­ukrán­és­magyar­határ­közötti­senki­földjén­magánszemélyek­között­osztják­szét­az árut­úgy,­hogy­az­egy­főre­eső­mennyiség­ne­érje­el­a­vámköteles­határt.­A­kereskedőt szerény­ honorárium­ fejében­ kisegítőket­ nevezik­pidzsáknak­ vagy­pidzsákolónak,­ a folyamatot­ pedig­pidzsákolásnak.­ A­pidzsákolás több­ száz,­ egyébként­ munkanélküli kárpátaljai­ számára­ biztosít­ rendszeres­ jövedelmet.­ Maga­ a­ szó­ a­ ’zakó’­ jelentésű orosz/ukrán­пиджак/піджакszó­átvétele,­és­a­vám­befizetését­kikerülni­segítő­szemé- lyekre­alkalmazása­egyszerű­névátvitel.­Az­áruszállító­a­határhoz­közeledve­azt­mondja az­ ott­ várakozóknak:­ „hat pidzsákra van szükségem”,­ azaz:­ hat­ személy­ szükséges ahhoz,­hogy­az­áruját­úgy­oszthassa­szét,­hogy­ne­kelljen­vámot­fizetnie.­A­pidzsákszó ilyen­használata­ahhoz­hasonló­névátvitel,­mint­amikor­azt­mondjuk:­hat­vagy­hét­főre van­szükségem­a­feladat­elvégzéséhez.

4. nyelvek­és­kultúrák­szoros­egymás­mellett­élése­egyéb­érdekességeket­is­eredmé- nyez.­Akik­beregszászban­jártak­2016­végén,­2017­elején,­felfigyelhettek­arra­a­két­óri- ásplakátra,­amelyeken­a­beregszászi­járás­és­beregszász­város­első­embere­köszönti a­ polgárokat­ az­ ünnepek­ alkalmából­ (5.­ és­ 6.­ ábra).­ Mindkét­ plakáton­ két­ nyelven olvashatók­a­jókívánságok:­ukránul­és­magyarul.­ám­ha­alaposabban­megnézzük­a­pla- kátokat,­észrevehetjük,­hogy­az­ukrán­és­a­magyar­nyelvű­felirat­nem­pontosan­felel meg­ egymásnak.­ Mindkét­ hirdetőtábla­ ukrán­ nyelvű­ szövege­ előbb­ az­ új­ esztendő, majd­utána­a­karácsony­apropóján­köszönti­az­olvasóit;­a­magyar­nyelvű­szövegekben ez­fordítva­van:­azok­előbb­kívánnak­békés,­áldott­karácsonyt,­majd­pedig­boldog­és sikeres­2017-es­évet.

Mindkét­nyelvű­szöveg­teljesen­logikus­és­helyes,­és­bizony­így­van­jól,­hogy­a­két­nyel- ven­megfogalmazott­üzenet­nem­teljesen­egyforma.­A­beregszászban­és­kárpátalján élő­ukránok­túlnyomó­többsége­ugyanis­a­keleti,­a­magyarok­legnagyobb­része­pedig­a nyugati­keresztény­egyházi­naptár­alapján­ünnepli­jézus­születésének­napját.­A­nyugati

4 http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/moszkal-elrendelte-hogy-szuntessek-meg-pidzsako- last-karpataljan

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

keresztények­–­akik­ünnepeikkel­is­a­gergely-naptárhoz­igazodnak­–­december­végén ünneplik­ a­ karácsonyt,­ és­ január­ elsején­ az­ Újévet.­ A­ keleti­ keresztények­ viszont­ a julianus-naptár­szerint­ünneplik­jézus­születését,­ami­így­január­7-ére­esik,­ám­az­új esztendő­első­napját­(ami­nem­egyházi­ünnep)­velünk,­magyarokkal­egyszerre:­január 1-jén.

5. ábra.­ kétnyelvű­ (ukrán–magyar)­ ünnepi­ üdvözlőtábla­ beregszász­ központjában, 2016.­december

6. ábra.­kétnyelvű­(ukrán–magyar)­ünnepi­üdvözlőtábla­beregszász­városában,­2016.

december

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

5. A­határon­túli­magyar­nyelvváltozatokkal­kapcsolatos­kutatások­sok­mindent­feltár- tak­már.­ezek­a­vizsgálatok­mára­teljesen­integrálódtak­a­magyar­nyelvészeti­kutatá- sokba;­jól­illeszkednek­a­nemzetközi­kutatási­trendekhez;­társadalmilag­hasznosítható elméleti­és­alkalmazott­ismeretekkel­gazdagították­tudásunkat.­ám­a­fenti­példákból talán­látható,­hogy­van­még­teendőnk­bőven.­A­többnyelvű,­többkultúrájú­környezetben élő­magyarok­mindennapi­tapasztalataikból­jól­tudják­azt,­amit­sokan­elfelejtettek­már az­egykor­soknemzetiségű­és­soknyelvű­Magyarországon:­„az egy nyelvű és egy szoká- sú ország gyenge és esendő.”

6.­A­Magyar­népköztársaság,­majd­később­a­Magyar­köztársaság­határain­átívelő­nyelvé- szeti­kutatások,­vagyis­a­kárpát-medencében­élő­magyarok­nyelvi­kutatásai­1988­szep- temberében­kezdődtek­meg,­amikor­az­Akadémia­nyelvtudományi­intézetének­egykori, azóta­ megszüntetett­ élőnyelvi­ osztálya­ megrendezte­ az­ 1.­ élőnyelvi­ konferenciát,­ az Újvidéki­egyetem­Magyar­Tanszéke­nyelvészeivel­karöltve.­Az­élőnyelvi­konferenciák­azóta

„kocsikerék-modell”­szerint­zajlanak:­egy­Magyarországon,­a­következő­egy­szomszédos országban,­s­így­tovább,­vagyis­a­2.­konferenciát­Újvidéken­tartottuk­1989-ben,­a­3.-at 1990-ben­megint­budán,­a­4.-et­1991-ben­kolozsváron­és­így­tovább,­az­utolsó,­19.­kon- ferencia­2016­szeptemberében­Marosvásárhelyen­volt,­s­a­következő,­a­jubileumi­20.

élőnyelvi­konferencia­megint­pesten­lesz,­2018-ban­(7.­ábra).

7. ábra.A­magyar­élőnyelvi­konferenciák­színhelyei

kutatásaink­sikere­túlnyomórészt­az­rss-nek,­a­prágai­székhelyű­research­support scheme­ nevű­ kutatástámogató­ intézménynek­ köszönhető,­ ami­ az­ amerikai­ open

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

society­institute­jóvoltából­1995–97-ben­7­országban­8­magyar­nyelvészt­támogatott, olyan­ jelentős­ ösztöndíjakkal,­ amiknek­ töredékét­ sem­ kapták,­ kaptuk­ volna­ meg Magyarországon­senkitől­sem,­beleértve­az­Akadémiát­is­(l.­kontra­1999).­A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végénsorozat­öt­könyvének­megszületését (Csernicskó­ 1998,­ göncz­ 1999,­ lanstyák­ 2000,­ szépfalusi­ és­ mtsai­ 2012,­ kontra szerk.­2016)­és­az­őket­megalapozó­kutatások­létrejöttét­az­open­society­institute-nak köszönheti,­aki­értékeli,­hogy­ezek­a­könyvek­megszülettek.

Az­ open­ society­ institute-nak­ amúgy­ mást­ is­ köszönhetnek­ a­ kárpát-medencei magyar­nyelvészek:­azt­a­30­ezer­dolláros­támogatást,­amiből­1997-ben­megrendez- tünk­budapesten­egy­nagysikerű­nemzetközi­nyelvi­emberi­jogi­konferenciát­–­ennek­a kötetét­ a­ Central­ european­ university­ press­ adta­ ki­ 1999-ben­ (kontra,­ phillipson, skutnabb-kangas,­várady­eds.­1999).

A­magyar–magyar­együttműködésnek­jelentős­eseménye­volt­az­a­debreceni,­2004- ben­ megrendezett­ konferenciánk­ is,­ amelyen­ a­ kárpát-medencében­ magyarul­ vagy magyarul­is­tanító­főiskolák,­egyetemek­tannyelvpolitikáját­vizsgáltuk­meg.­Akkor­még a­dékánok­és­rektorok­zöme­a­kizárólag­magyar­tannyelvű­oktatás­mellett­kardosko- dott,­azóta­mindenki­belátta­már,­hogy­a­csak­magyar­tannyelvű­oktatás­a­magyarok megmaradása­szempontjából­zsákutca,­a­két­vagy­három­tannyelvű­oktatás­viszont nem­az­(l.­kontra­szerk.­2005).

végül­ vessünk­ egy­ pillantást­ a­ hasznosítás­ és­ hasznosulás­ kérdéseire­ is,­ mivel Magyarországon­is­vannak,­nem­is­kevesen,­itt­az­Akadémián­is,­akik­az­adófizetők tudományos­ kutatásra­ vagy­ a­ felsőoktatásra­ fordított­ pénzét­ kizárólag­ a­ gazdasági haszon­ szemüvegén­ keresztül­ képesek­ látni.­ Így­ nézve,­ kallós­ zoltán­ balladáinak, Halmos­béla­és­sebő­Ferenc­táncházmozgalmának,­vagy­egy­magyar­nyelvtudományi kutatásnak,­beleértve­a­nyelvpolitikai­és­nyelvi­jogi­kutatásokat­is,­semmi­haszna­nincs, kár­rájuk­az­adófizetők­pénzét­fecsérelni.­nos,­ha­a­hasznosítás,­hasznosulás­kérdéseit vizsgáljuk,­azt­látjuk,­hogy­a­kárpát-medencei­magyaroknak­nincs­semmilyen­tudomá- nyosan­ értelmezhető,­ tudományosan­ megalapozott­ nyelvpolitikai­ koncepciója­ –­ ma sem.­A­kutatásokat­elvégeztük,­de­a­kutya­sem­hasznosítja­őket.­vagy­hát­ennyi­a­hasz- nuk­(8.­ábra):

8. ábra.­kutatásaink­haszna gAzdAsági­HAszon?

kutatásainknak­ van­ azonban,­ ha­ egyesek­ szerint nem­ is­gazdasági, de­ szerintem,­ szerintünk,­ min­- den­esetre­emberi haszna.­ilyen­például­a­kétnyelvű- séget­ és­ a­ magyar­ nyelvi­ változatokat­ értékelő,­ a purizmust­viszont­racionális­érveléssel­kiiktató­kár- pátaljai­ magyar­ nyelvi­ oktatási­ program,­ amit­ az Arany­jános-érmes­beregszászi­Anikónak­és­munka- társainak­köszönhetnek­a­kárpátaljai­magyar­iskolá- sok­(l.­beregszászi­2012).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

irodalom

barni,­Monica–bagna,­Carla­2010.­linguistic­landscape­and­language­vitality.­in­elana­shohamy et­al.­eds.­Linguistic Landscape in the City.­bristol,­Multilingual­Matters.­3–18.­p.

belej,­les­(Белей Лесь)­2012.­Мовний ландшафт Закарпатської області України початку XXI ст.

Київ:­Інститут мовознавства ім.­О.О.­Потебні НАН­України.

benő­ Attila–péntek­ jános­ szerk.­ 2011.­A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve.

dunaszerdahely–kolozsvár,­gramma­nyelvi­iroda–szabó­T.­Attila­nyelvi­intézet.

beregszászi­Anikó­2012.­A lehetetlent lehetni. Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjte- mény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5–9. osztályában.

budapest,­Tinta­könyvkiadó.­http://docplayer.hu/177693-A-lehetetlent-lehetni.html beregszászi­Anikó–Csernicskó­istván­2004.­…itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok

nyelvhasználatáról.ungvár,­poliprint.

Csernicskó­istván­1998.­A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)(A­magyar­nyelv­a­kárpát- medencében­ a­ XX.­ század­ végén,­ i.­ kötet). budapest,­ osiris­ kiadó,­ MTA kisebbségkutató­Műhely.­http://real.mtak.hu/19610/

Csernicskó­istván–szabómihály­gizella­2010.­Hátrányból­előnyt:­a­magyar­nyelvpolitika­és­nyelv- tervezés­kihívásairól.­in­bitskey­botond­szerk.­Határon túli magyarság a 21. század- ban: konferencia-sorozat a Sándor-palotában 2006–2008.­budapest,­köztársasági elnöki­Hivatal,­167–198.­p.

goebl,­Hans­et­al.­eds.­1997.­Contact Linguistics.berlin–new­york,­Mouton­de­gruyter.

göncz­ lajos­ 1999.­A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban) (A­ magyar­ nyelv­ a­ kárpát- medencében­a­XX.­század­végén,­ii.­kötet).­budapest–Újvidék,­osiris­kiadó,­Forum könyvkiadó,­MTA­kisebbségkutató­Műhely.­http://real.mtak.hu/24410/

gyurgyík­ lászló–Horváth­ istván–kiss­ Tamás­ 2010.­ demográfiai­ folyamatok,­ etnokulturális­ és társadalmi­reprodukció.­in­bitskey­botond­szerk.­Határon túli magyarság a 21. szá- zadban.­budapest,­köztársasági­elnöki­Hivatal.­69–123.­p.

kolláth­Anna­2005.­Fejezetek­a­kisebbségi­magyar­nyelvhasználat­összehasonlító­vizsgálatából.

Magyar Tudomány,­CXi/2,­156–163.­p.

kontra,­ Miklós­ 1999.­The Sociolinguistics of Hungarian outside Hungary.­ prague,­ research support­ scheme.­ https://www.researchgate.net/publication/265453574_The_

sociolinguistics_of_Hungarian_outside_Hungary

kontra­Miklós­2016.­összefoglalás­helyett.­in­kontra­szerk.­2016,­205–208.­p.

kontra­ Miklós­ szerk.­ 2005.­Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika.­ somorja–

dunaszerdahely,­ Fórum­ kisebbségkutató­ intézet,­ lilium­ Aurum.­ http://mek.oszk.

hu/03200/03269/

kontra­ szerk.­ 2016­ =­ Fancsaly­ éva–gúti­ erika–kontra­ Miklós–Molnár­ ljubić­ Mónika–oszkó beatrix–siklósi­beáta–žagar­szentesi­orsolya­2016.­A magyar nyelv Horvátor szág - ban (A­magyar­nyelv­a­kárpát-medencében­a­XX.­század­végén,­v.­kötet).­szer­kesz­- tette­kontra­Miklós.­budapest–eszék,­gondolat­kiadó,­Media­Hungarica­Művelődési és­Tájékoztatási­intézet.­http://real.mtak.hu/50401/

kontra,­Miklós–robert­phillipson–Tove­skutnabb-kangas–Tibor­várady­eds.­1999.­Language: A Right and a Resource. Approaching Linguistic Human Rights. budapest,­ Central european­university­press.­https://www.researchgate.net/publication/270301669_

language_A_right_and_a_resource_Approaching_linguistic_Human_rights laihonen,­petteri–Csernicskó­istván­2017.­kísérlet­egy­összehasonlító­vizsgálatra:­a­nyelvi­tájkép

dél-szlovákiai,­székelyföldi­és­kárpátaljai­falvakban.­Regio,25/3,­50–81.­p.

laihonen,­ petteri­ 2012.­ nyelvi­ tájkép­ egy­ csallóközi­ és­ egy­ mátyusföldi­ faluban.­Fórum Társadalomtudományi Szemle,­14.­évf.­3.­sz.­27–49.­p.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

laihonen,­petteri­2013.­Nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban: a nyelvi helyzetképek kiegészítése és a kódválasztás vizsgálata.előadás­a­Nyelvi tájkép elmé- lete és gyakorlatacímű­konferencián­budapesten,­2013.­május­23-án.

lanstyák­istván­2000.­A magyar nyelv Szlovákiában (A­magyar­nyelv­a­kárpát-medencében­a­XX.

század­végén,­iii.­kötet). budapest–pozsony,­osiris­kiadó,­kalligram­könyvkiadó,­MTA kisebbségkutató­Műhely.­http://real.mtak.hu/24413/

lanstyák­istván–benő­Attila–juhász­Tihamér­2011.­A­Termini­magyar–magyar­szótár­és­adatbá- zis.­in­benő,­Attila–péntek,­jános­szerk.­A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve.dunaszerdahely–kolozsvár:­gramma­nyelvi­iroda–szabó­T.­Attila­nyelvi­intézet, 340–358.­p.

pavlenko,­ Aneta­ 2017.­ Языковые ландшафты и­ другие социолингвистические методы исследования русского языка за рубежом.­Russian Journal of Linguistics 21­(3), 493–514.­p.

péntek­ jános­ 2009.­ Termini:­ The­ network­ of­ Hungarian­ linguistic­ research­ Centres­ in­ the Carpathian­basin.­Minorities Research, 11,­97–123.­p.

pusztai­ Ferenc­ főszerk.­ 2003.­Magyar értelmező kéziszótár.­ Második,­ átdolgozott­ kiadás.

budapest,­Akadémiai­kiadó.

simonyi,­André–pisano,­jessica­2011.­The­social­lives­of­borders:­political­economy­at­the­edge of­ the­ european­ union.­ in­ j.­ de­ bardeleben–A.­ Hurrelmann­ eds.­Transnational Europe. Promise, Paradox, Limits.­Hampshire,­new­york,­palgrave­Macmillan,­222–

238.­p.

szépfalusi­és­mtsai­=­szépfalusi­istván–vörös­ottó–beregszászi­Anikó–kontra­Miklós­2012.­A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában (A­magyar­nyelv­a­kárpát-medencében­a XX.­század­végén,­iv.­kötet).­budapest–Alsóőr–lendva,­gondolat­kiadó,­imre­samu nyelvi­intézet,­Magyar­nemzetiségi­Művelődési­intézet.­http://real.mtak.hu/50401/

Tarkanyij,­ Hanna­ (Тарканій Ганна)­ 2011.­ Закарпатська відповідь українському „мовному питанню”.­Закарпаття онлайн 2011.­ március­ 25.­ http://zakarpattya.net.ua/ukr- news-80913-zakarpatska-vidpovid-ukrainskomu-movnomu-pytanniu-

Tátrai­ patrik–erőss­ ágnes–kovály­ katalin­ 2016.­ Migráció­ és­ versengő­ nemzetpolitikák kárpátalján­az­euromajdan­után.­Regio,24/3,­82–110.­p.

Tátrai­patrik­2017.­A­kárpát-medencei­magyar­szórványok­településszerkezete­és­főbb­demográ- fiai­jellemzői.­Kisebbségi Szemle,2/1,­7–31.­p.

Tolcsvai­nagy­gábor­szerk.­2007.­Idegen szavak szótára.budapest,­osiris­kiadó.

i^sTvánC^serniCskó—M^iklósk^onTrA

reCogniTion oF THeC^onTACTvArieTies oFHungAriAn Asl^egiTiMATe

Although­ millions­ of­ Hungarians­ had­ been­ living­ as­ minorities­ in­ Hungary’s neighboring­countries­since­1920,­it­was­only­after­the­collapse­of­communism­in 1990­ that­ Hungarian­ linguists­ on­ both­ sides­ of­ the­ state­ borders­ began­ to seriously­study­the­contact­varieties­of­the­language­and­their­similarities­to­and differences­from­Hungary-Hungarian.­The­first­large-scale­research­project­was conducted­ in­ 1995–97­ in­ Hungary­ and­ in­ all­ the­ neighboring­ countries­ (see https://www.researchgate.net/publication/265453574_The_sociolinguistics_of _Hungarian_outside_Hungary).

To­ date,­ five­ volumes­ of­ the­ book­ series­ The­ Hungarian­ language­ in­ the Carpathian­basin­at­the­end­of­the­20th­Century­have­been­published.­The­fierce debate­ between­ purist­ Hungarian­ language­ cultivators­ and­ sociolinguists­ has

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

resulted­in­the­general­recognition­of­Hungarian­as­a­pluricentric­language.­since 2001,­electronic­corpora­and­a­few­print­dictionaries­have­been­created­“to­bridge the­ gaps”­ (Hungarian:­ határtalanítás)­ between­ Hungary-Hungarian,­ slovakia- Hungarian,­ukraine-Hungarian,­romania-Hungarian­etc.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja