Az­első­személyre­vonatkozó­ oda igekötő­használatának­nyelvművelői megítélése

A­nyelvművelői­írások­közül­a­kérdéses­igealakra­tett­legkorábbi­utalást­a­Vasárnapi Új Szó Nyelvműveléscímű­rovatában­találtam,­1970-ből.¹¹csáky­Károly,­a­cikk­írója­arra az­általános­nyelvtani­szabályra­hivatkozik,­miszerint­„a­magas­hangrendű­mutató­jel-legű­határozószók­közelre,­a­mély­hangrendűek­pedig­távolra­mutatnak”.­A­nyKk. és minden­későbbi­előíró­célzatú­írás­is­erre­alapozza­az­intelmeit.

Az­ide határozószó,­ill.­igekötő­a­beszélőkhöz,­a­beszélés­helyéhez­való­közeledést,­köze-lítést,­ill.­velük­való­szoros­kapcsolatot­fejez­ki.­(...)­szemléletkeveredés,­ill.­a­gyakoribb használat­folytán­némely­ige­mellett­pongyola­beszédben­–­részben­táji­hatásra­is­–­az odaigekötő­váltja­fel:­már­rég­odaígértea­könyvet,­mégsem­kaptam­meg­tőle;­Add­már odaazt­kést!­(helyesebbek­ideigekötővel)­(nyKk.­I.­1980–1985,­963.­p.).

A­nyKk.­elismeri­annak­a­három­fő­tényezőnek­a­meglétét,­amelyek­előidézhetik­ennek a­szabálynak­a­megsértését,­és­ezek­ellenére­minősíti­pongyolának­az­odaad haszná- latát.­A­„szemléletkeveredés”­szóval­feltehetőleg­a­pragmatikából­ismert­deiktikus­kive-títésre­ utalnak,­ a­ szócikkből­ viszont­ hiányzik­ ennek­ a­ jelenségnek­ a­ bemutatása.­ A nyKk.­által­használt­megnevezés­negatív­töltete­azt­a­benyomást­kelti­a­beszélőben, hogy­a­nézőpont-áthelyezés­elítélendő­jelenség.

A­ nyKk.­ egy­ másik­ helyen,­ az­ „oda–ide” igekötők­ szócikkében­ is­ foglalkozik­ az odaadigével:

Az­oda határozószó,­ill.­igekötő­(...)­tágabb­körű­jelentéshasználata­folytán­jóval­több­kap-csolatot­alkot­igékkel,­mint­ellenpárja,­az­ide.­Ezért­gyakran­ennek­a­helyébe­telepszik, például­az­odaad, odaígérigének­a­beszélő­személyére­vonatkozó­hibás­használatában.

(nyKk.­II.­1980–1985:­415)

A­„helyébe­telepszik”­megfogalmazással­azt­közlik­az­olvasóval,­hogy­az­oda igekötő­telje-sen­indokolatlanul­jelenik­meg­a­kifogásolt­szerkezetekben.­Az­ilyen­leírások­ellenszenvet és­félelmet­ébreszthetnek­a­beszélőkben,­akik­aztán­úgy­gondolhatják,­hogy­az­oda hasz-nálatával­veszélyeztetik­az­ide igekötő­megmaradását.­Erről­tanúskodnak­azok­a­hozzászó-lók­is,­akik­szerint­az­ideigekötő­egyre­ritkábban­fordul­elő­a­nyelvhasználatban:

nagyon­zavaró­–­legalábbis­engem­zavar­–­az­ide-­és­az­oda-­igekötők­helytelen­használata.

Jobban­mondva­az­„ide”­teljes­kiszorulása­sokak­beszédében.

Az­“add­ide”­szóösszetétel­szinte­eltűnt,­pedig­szükség­lenne­rá,­mert­az­irányt­határozza­meg.

Az­ide igekötő­ eltűnésével­ kapcsolatos­ aggodalmak­ teljesen­ alaptalanok.­ Az­oda ugyanis­nem­minden­esetben­veheti­át­az­ide

szerepét.­Azokban­az­igékben,­amelyek-11 csáky­ Károly­ 1970.­ Alapvető­ nyelvi­ ismeretek­ hiánya­ beszédünkben.­Vasárnapi Új Szó 3/44 [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ujszo_1970_11/?pg=11&layout=s]­–­2017.­április­10.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

ben­fontos­a­cselekvés­irányának­a­jelölése,­továbbra­is­elkülönül­a­kettő­használata:

idelép–odalép, idenéz–odanézstb.

A­ nymKsz.² külön­ szócikkben­ tárgyalja­ az­idead–odaad igéket.­ Az­odaad nekem szerkezet­használatát­úgy­mutatja­be,­mint­ha­az­elsősorban­gyereknyelvi­sajátosság lenne,­tudomást­sem­véve­a­kérdéses­forma­elterjedtségéről.­Ez­a­leírás­azért­félreve- zető,­mert­a­jelenség­már­régóta­nem­csupán­a­gyerekek­nyelvében­jelenik­meg.­A­meg-fogalmazás­ellenére­a­nyelvművelők­biztosan­tudják,­hogy­az­add oda a­felnőttek­köré- ben­is­használatos,­mivel­gyereknyelvi­tévesztésekkel­kapcsolatban­nem­szoktak­nyelv-helyességi­tanácsokat­adni.

A­beszélő­felé­irányuló­mozgást­az­ideigekötős­igével­fejezzük­ki:­add ide az újságot! ha viszont­3.­személy­felé­irányul­a­cselekvés,­az­add oda!forma­a­helyes:­add oda (neki v.

nekik) az újságot!Gyermekek­beszédében­gyakori,­hogy­–­a­gyakran­hallott­add oda! fel-szólítás­ hatására­ –­ akkor­ is­ ezt­ az­ alakot­ használják,­ amikor­ saját­ maguknak­ kérnek vmit:­add oda a labdát, a mackót! helyesen:­add ide (nekem) a labdát, a mackót!

(nymKsz.^2­2005,­307.­p.)

A­nymKsz.^2­szerzőinek­az­az­elmélete­sem­tűnik­megalapozottnak,­miszerint­a­gyerekek többször­találkoznak­az­add odaalakkal,­és­ezért­használják­ezt­a­formát.­ha­a­szülők hagyományos­ módon­ használják­ az­ igekötőket,­ akkor­ az­ide igekötős­ kifejezések ugyanúgy­a­szókészletük­részévé­válnak.

A­ két­ nyelvhelyességi­ kiadvány­ egyik­ legnagyobb­ hibája,­ hogy­ azt­ feltételezik,­ az ide–oda határozószókra­érvényes­szabályok­az­ezekből­származó­igekötőkre­is­vonat-koznak.­Az­igekötőknek­viszont­az­irányjelölésen­túl­más­funkcióik­is­vannak,­amelyek befolyásolják­a­használatukat.

A­Magyar nyelvhasználati szótár megítélése­sem­sokban­különbözik­a­korábbi­kiad-ványokétól.­ Előrelépés,­ hogy­ elkülöníti­ a­ gyermeknyelvi­ előfordulásokat­ a­ felnőttek nyelvhasználatától.­ugyanakkor­a­beszélt­nyelvi­add oda nekemszerintük­is­logikátlan és­helytelen­(Mnysz.­2007,­101.­p.).

A­hivatalos­nyelvművelői­kiadványok­mellett­más­folyóiratokban,­helyi­újságokban­is találtam­az­odaadhasználatára­vonatkozó­cikkeket.­Az­Édes Anyanyelvünkegyik­írása a­nyKk.-höz­hasonlóan­azt­érzékelteti,­hogy­az­oda használata­teljesen­céltalan,­sőt általa­gyengül­a­kifejezésmód­pontossága­is.¹²

Az­ideés­az­odahatározószó­változatlan­formában­igekötőként­is­működik.­ha­az­ittés az­otthatározószót­senki­sem­téveszti­össze,­vajon­miért­tévesztik­össze­az­ideés­az­oda igekötőt?­(...)­bármennyire­elterjedt­is­ez­a­tévesztés,­nem­hagyhatjuk­jóvá,­mert­rend-szerhiba.­nem­mondhatunk­le­a­pontosságról,­a­megkülönböztetés­lehetőségéről!

Azzal,­ hogy­ a­ szerző­ azt­ állítja,­ a­ beszélők­ összetévesztik­ az­ igekötőket,­ a­ beszélők anyanyelvtudását­vonja­kétségbe.­Az­elképzelés­hátterében­a­nyelvi­kompetencioniz-mus­állhat,­miszerint­„közvetlen­kapcsolat­van­a­helytelennek­bélyegzett­nyelvi­formák

12 buvári­Márta­2016.­szálkák.­Édes Anyanyelvünk 38/3,­8.­[http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2016-XXXVIII-3.pdf]­–­2017.­április­10.

Véleményes igekötők 141

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

használata­és­a­beszélők­nyelvtudása­között”­(lanstyák­2017).­A­beszélők­nyelvtudá-sát­megkérdőjelező­vélemények­a­laikusok­körében­is­elterjedtek.

Itt­Pécsen,­minden­alkalommal­“add­oda­nekem”­nem­értik­az­ide­és­oda­szavak­távol-ságot­jelző­szerepét.

miért­használják­még­a­TV-ben­is­úgy,­hogy­Add­odA­nEKEM,ez­olyan­számomra­mintha a­magyarok­nem­tudnák­értelmezni­a­magyar­szót­vagy­nincs­igazam?

A­cikkben­használt­„elterjedt tévesztés”­szókapcsolat­nyelvészeti­értelemben­ellentmon-dást­hordoz.­A­tévesztés szó­ugyanis­egyszeri­botlást­jelöl.­Az­a­szerkezet,­amelyik­már­elter-jedt,­nem­nevezhető­tévesztésnek.­Úgy­tűnik,­az­odaad „helyességének”­a­megállapítása-kor­a­nyelvi­rendszernek­való­megfelelés­fontosabb­szempont,­mint­az­elterjedtség.

A­cikk­szerzője­nem­pusztán­a­véleményét­mondja­el­az­ide–oda „helyes”­alkalmazá-sáról,­az­olvasókat­is­arra­bátorítja,­hogy­utasítsák­el­a­kifogásolt­használatot.­bizonyára hisz­abban,­hogy­hatást­gyakorolhat­a­beszélők­attitűdjére­és­általa­az­igekötő-használa-tukra­ is.­ A­ közeledés–távolodás­ megkülönbözetése­ viszont­ csak­ azért­ szűnhet­ meg néhány­ige­esetében,­mert­a­beszélők­nem­igényelik­ezeknek­a­jelentésmozzanatoknak­az elkülönítését.­Ezért­nincs­is­értelme­erőltetni­az­ideigekötő­használatát.

A­cikkben­a­nyelvtani­helyesség­mellett­megjelenik­a­kommunikáció­pontosságát­hang- súlyozó­indoklás­is.­A­szerző­a­pontos­kifejezésmód­feletti­aggodalmai­az­egzaktizmus­ide- ológiájára­vezethetők­vissza.­Ennek­a­képviselői­úgy­gondolják,­hogy­„a­denotáció­szem-pontjából­pontosabb,­egyértelműbb,­félreérthetetlen­nyelvi­forma­eredendően­helyesebb, mint­az,­amely­kevésbé­pontosan,­elnagyoltan,­homályosan,­félreérthetően­utal­a­denotá-tumra”­(lanstyák­2017).­A­pontosság­a­beszélők­szerint­is­érték,­csakhogy­a­pontosság nem­objektíven­meghatározható­tulajdonság.­Akik­ismerik­és­használják­a­kifogásolt­ala-kokat,­azok­nem­találják­őket­pontatlannak­vagy­félreérthetőnek.­Pl.

így­Vas­megyében­használják,­használjuk­ezt­a­kifejezést,­nálunk­az­“add­oda”­nem­fur-csa,­és­nem­okoz­félreértést.

én­is­baranyai­vagyok.­nekünk­az­idead­is­logikus,­de­az­odaad­is.­és­ez­nem­azért­van, mert­nem­értjük­az­ide-oda­mutatószót

Az­ első­ személyre­ vonatkozó­ oda­ igekötő­ az­ internetezők­ metanyelvi szövegeiben

Az­internetes­hozzászólások­gyűjtése­során­kiderült,­hogy­az­odaad nekemazok­közé a­nyelvi­jelenségek­közé­tartozik,­amelyeket­széles­körben­helytelenítenek.­Több­mint hatvan­ különböző­ oldalon­ találtam­ metanyelvi­ reakciókat­ a­ kérdéses­ igealakokra vonatkozóan.­ Ezek­ megbélyegzése­ az­ iskolai­ oktatásnak­ köszönhetően­ terjedt­ el­ és folyamatosan­terjed­ma­is.­szerepel­iskolásoknak­készült­nyelvhelyességi­versenyek feladatlapjain­és­felvételi­feladatok­között­is.¹³

Ezekben­a­gyerekeknek­a­szövegkörnye-13 http://klett.hu/download/magyar_felv_fel_2.pdf­ –­ 2017.­ április­ 15.;­ http://www.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

zet­figyelembe­vétele­nélkül­kell­kijavítaniuk­az­add oda nekemszerkezet­igekötőjét.­Az iskolai­oktatás­ezzel­azt­az­elképzelést­közvetíti,­hogy­az­említett­nyelvi­forma­minden esetben­javításra­szorul.­szabó­Tamás­Péter­interjújából­kiderül,­hogy­a­gyerekek­már kilencévesen­is­tudják,­hogy­„úgy­kéne­mondani,­hogy­add­ide”­(szabó–Mátyus­2014, 220.­ p.).­ A­ gyerekek­ által­ így­ elsajátított­ helyes–helytelen­ kategorizáció­ a­ legtöbb ember­ későbbi­ gondolkodásában­ is­ jelen­ van.­ A­ fórumozók­ megnyilvánulásai­ is­ azt mutatják,­ hogy­ a­ beszélők­ felnőttként­ is­ követik­ a­ preskriptív­ szabályokat.

hozzászólásaikban­ többnyire­ ugyanazokat­ az­ ideológiákat­ lehet­ felfedezni,­ mint­ a nyelvművelők­ szövegeiben.­ néhányukban­ viszont­ a­ nyelvi­ ismeretterjesztés­ pozitív hatásait­is­megfigyelhetjük.­nádasdy­ádám­2003-ban­írt­egy­cikket­a­jövök–megyek igék­használatáról.­Az­add oda példáját­ugyan­nem­említi­meg,­de­a­cikknek­köszönhe-tően­ a­ deiktikus­ kivetítés­ fogalma­ bekerült­ a­ laikusok­ metanyelvi­ diskurzusaiba.­ A beszélők­egy­része­éppen­ezért­fogadja­el­az­add oda változó­létezését­is.

Amikor­azt­mondod­valakinek,­hogy­“add­oda”,­az­ő­nézőpontjába­helyezkedsz.­éppen olyan,­mint­amikor­csengetnek­nálad,­és­te­kikiabálsz,­hogy­“Jövök!”­Pedig­nem­jössz, hanem­mész,­ugye.

A­beszélőkben­kialakult­ellenszenvet­azonban­sokszor­még­a­tudományos­érvelés­sem tudja­megingatni.

Az­add­ide­a­helyes­és­ennyi.­Az­ilyen­értelmetlen­magyarázatokat,­hogy­a­másik­szem-szögéből­beszélek,­azok­adják,­akik­nem­tudnak­helyesen­magyarul.

Meg­lehet­magyarázni,­de­szerintem­is­helytelen.­Ez­olyan,­mint­ha­azt­mondanánk­vala-kinek,­hogy­gyere­oda­(hozzám).

Egy-egy­ilyen­hozzászólás­nem­a­beszélők­véleményét,­hanem­az­előítéleteiket­tükrözi, amelyeket­nem­ők­alkottak­meg,­hanem­valószínűleg­készen­vettek­át­a­környezetük-től.­Az­ilyen­reakciók­a­nyelvoktatás­jellegére­is­visszavezethetők.­A­tanulók­többnyire leíró­jellegű­szabályokkal­ismerkednek­meg,­viszont­keveset­tanulnak­a­nyelv­gyakorlati működéséről.­Ezért­könnyebben­azonosulnak­azzal­a­leegyszerűsített­szabállyal,­hogy az­ide a­közeledést,­az­odaa­távolodást­jelöli,­mint­azzal,­hogy­a­beszédhelyzetben nézőpont-áthelyeződés­történhet,­vagy­azzal,­hogy­megváltozhat­az­igekötők­funkciója.

Az­idead mellett­érvelők­nem­csak­a­szabályosságára,­hanem­a­logikusságára­is hivatkoznak.­Az­add oda nekemlétezése­is­a­bizonyítéka,­hogy­a­szavak­jelentése­nem mindig­következik­logikusan­a­szóelemek­jelentéséből,­ezért­ezt­nem­is­lehet­a­„helyes-ség”­kritériuma.

Mivel­te­eléggé­közel­vagy­magadhoz­ezért­logikusan­úgy­a­helyes,­hogy­ide­(nekem).­ha viszont­magadtól­elmutatsz­(távolra),­akkor­logikusan­úgy­következik,­hogy­oda­(neki).

A­beszélői­reakciók­további­jellemző­vonása,­hogy­az­odaad–ideadigéket­a­jön–megy, hoz–viszigékkel­állítják­párhuzamba.

diakokert.ro/userfiles/file/furkesz%202012/Furkesz%207202.pdf­–­2017.­április­15.

Véleményes igekötők 143

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

Másik­gyönyörűség:­“add­oda­(mármint­nekem)­a­ceruzát!”­Kíváncsi­vagyok,­aki­így­mond-ja,­a­kutyáját­hogyan­hívja­magához:­gyere­oda?

Az­ilyen­összehasonlítások­téves­megállapításokhoz­vezethetnek.­Ezek­az­igék­ugyanis olyan­mozgást­jelölnek,­amelyeknél­hangsúlyosak­az­irányok.

bár­a­nyelvművelői­írások­erre­kimondottan­nem­utalnak,­a­laikusok­mégis­az­add oda nekemformát­nemcsak­nyelvhelyességi­hibának,­hanem­műveltségi­kérdésnek­is tartják.­A­nyelvi­doktizmus­szellemében­azt­gondolják,­hogy­az­add oda nekem haszná-lata­az­iskolázatlanság,­műveletlenség­biztos­jele.

Aki­ilyeneket­mond,­az­igenis­bunkó!­nincs­ezen­mit­szépíteni!

ezt­én­primitív­szóhasználatnak­tartom

nem­kell­“tájnyelviséggel”­mentegetni­a­nyelvi­bunkóságot!

A­szerkezet­helyességét­lényegében­csak­azok­nem­ítélik­el,­akik­megtapasztalták­a nyelvjárási­használatát.­A­hozzászólók­elmondása­szerint­viszont­már­nemcsak­a­nyelv-járásokban­fordul­elő­a­beszélő­személyére­vonatkoztatott­odaad ige.­nagyon­sokan állítják,­hogy­a­pesti­nyelvben­is­használják­és­a­hozzászólók­beszámolói­alapján­már ellenőrzöttebb­szövegekben:­szépirodalomban,­dalszövegben,­filmszinkronban­is­meg-jelenik.­Azt,­hogy­az­odaadígy­terjed,­az­internetezők­egyáltalán­nem­helyeslik.­Pl.

Pesten­sokan­használják­az­“oda”­szót­az­“ide”­helyett.­de­az­elég­gáz,­hogy­a­filmekben is­nagyon­gyakran­“add­oda”-t­mondannak­ill.­szinkronizálnak.­Vagy­gondoljunk­csak­Auth csilla­egyik­számára,­amikor­a­refrénben­folyamatosan­ezt­énekli:”Add­oda­nekem”.

nem­nevetséges?nem­igaz,­hogy­valakik­megírják­a­dalszöveget,­sokan­elolvassák­meg-zenésítik­stb.­és­nem­veszik­észre,­hogy­itt­valami­nem­stimmel?

Összegzés

dolgozatomban­ két­ nyelvi­ jelenségre­ vonatkozó­ metanyelvi­ megjegyzéseket­ elemez- tem.­A­két­elemben­az­a­közös,­hogy­mindegyikhez­kapcsolódnak­nyelvhelyességi­intel-mek,­és­helyességüket­a­laikusok­is­vitatják.­A­laikusok­és­a­nyelvművelők­szövegei alapján­leírtam­a­helytelenítésük­okait­és­az­azok­mögött­álló­nyelvi­ideológiákat.­A nyelvhelyességi­ítéleteket­minden­esetben­összevetettem­a­meglévő­tudományos­ered-ményekkel­és­az­általam­gyűjtött­adatokkal,­hogy­bizonyítsam­a­helytelenítésük­mellett szóló­érvek­megalapozatlanságát.

A­szakirodalom­segítségével­rámutattam,­hogy­a­logikátlannak­bélyegzett­igék­valójá-ban­a­magyar­nyelvben­működő­egyfajta­szóalkotási­mód­megnyilvánulásai,­és­a­tömör kifejezésmódhoz­járulnak­hozzá.­A­nyelvhelyességi­írások­elemzésével­kiderítettem,­hogy­a nyelvművelők­a­logikátlan minősítést­nagyon­következetlenül­használják.­Az­igék­megítélé- sét­számos­más­ideológia­is­befolyásolja,­ezért­a­„logikátlan”­igék­megkülönböztetése­tel- jesen­indokolatlan.­A­nyelvművelőktől­eltérően­a­laikusok­nem­ismerik­az­igekötők­ellenté-tező­ funkcióját,­ ami­ lehetővé­ teszi­ a­felolt ige­ elmarasztalását­ a­ beszélők­ körében­ is.

ugyanakkor­néhány­példamondat­látatóvá­tette,­hogy­az­általános­helytelenítéssel­szem-ben­zajlik­az­oltige­jelentésváltozása,­ami­feltehetőleg­elősegíti­majd­a­szó­elfogadását.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

Az­első­személyre­vonatkozó­odaad ige­helytelenítésének­az­alapja­az­a­téves­elgon-dolás,­miszerint­az­ide–oda igekötőket­csak­úgy­lehet­használni,­mint­az­ezeknek­meg-felelő­határozószókat.­A­laikusok­hozzászólásai­elárulták,­hogy­az­első­személyre­utaló odaad igét­ nyelvtanilag­ hibásnak­ tartják,­ ezért­ megkérdőjelezik­ az­add oda nekem használóinak­a­nyelvtudását­is.­Internetes­szövegekből­vett­példamondatokkal­rámu-tattam­arra,­hogy­az­ide–odaigekötők­váltakozása­több­igekötős­ige­(odaítél, odaaján- dékoz)­használatában­is­megfigyelhető.­bár­a­jelenség­nagyon­régi,­a­rá­vonatkozó­véle-ményekben­nem­tapasztalható­változás.­részben­az­iskolai­oktatásnak­köszönhetően az­ első­ személyre­ vonatkozó­odaad megbélyegzése­ állandóan­ öröklődik.­ A­ kitartó elutasítás­helyett­fontos­lenne­megismerni­a­használatának­területi,­társadalmi­elosz-lását,­mivel­csak­így­lehetne­praktikus­tanácsokat­adni­a­használatával­kapcsolatban.

Irodalom

csapodi­ István­ 1887.­ Tájszók.­ dunántúliak.­Magyar Nyelvőr,16/5,­ 239–240.­ p.­ [http://real-j.mtak.hu/5958/1/Magyarnyelvor_1887.pdf]­–­2017.­április­10.

dési­ Edit­ 2003.­ A­ szóképzés­ képtelenségei.­ In­ Abonyi­ réka–Janurik­ szabolcs–zoltán­ András (szerk.):­Miscellanea Corviniana. Köszöntő könyv Hollós Attila 70. születésnapjára.

budapest,­ ElTE­ bTK­ Keleti­ szláv­ és­ balti­ Filológiai­ Tanszék,­ 47–54.­ p.

[https://www.academia.edu/20359560/Miscellanea_corviniana_K%c3%b6sz%c3

%b6nt%c5%91_k%c3%b6nyv_holl%c3%b3s_Attila_70._sz%c3%bclet%c3%A9snap j%c3%A1ra]­–­2017.­január­30.

éKsz.²2003.­Pusztai­Ferenc­(főszerk.)­2003.­Magyar értelmező kéziszótár.­(2.,­átdolgozott­ki­-adás.)­budapest,­Akadémiai­Kiadó.

Fabó­Kinga­1984.­A­nyelvhelyességi­szabályok­jellege.­In­Fülei-szántó­Endre­(szerk.):­Norma–

átlag–eltérés.Pécsi­Akadémiai­bizottság,­23–33.

Kiss­Jenő­1995.­Társadalom és nyelvhasználat.­budapest,­nemzeti­Tankönyvkiadó.

Kontra­Miklós­1982.­Amerikai­magyar­újságok­nyelve­a­sztenderd­magyarral­összevetve.­Magyar Nyelv,78,­76–93.­p.

laczkó­Krisztina­2006.­Az­újmagyar-­és­az­újabb­magyar­kor.­In­Kiefer­Ferenc­(szerk.):Magyar nyelv.­budapest,­Akadémia­Kiadó,­283–306.­p.

lanstyák­ István­ 2011.­ Az­ elitizmus­ mint­ nyelvhelyességi­ ideológia.­ In­ Kozmács­ István–Vančoné Kremmer­Ildikó­(szerk.):­A csitári hegyek alatt.nyitra,­Arany­A.­lászló­Polgári­Társulás–

Konstantin­Filozófus­Egyetem­Közép-európai­Tanulmányok­Kara,­145–154.­p.

lanstyák­István­2017.­Nyelvideológiai fogalomtár.­Kézirat.

Mnysz.­2007.­balázs­Géza–zimányi­árpád­(szerk.):­Magyar nyelvhasználati szótár.­celldömölk, Pauz–Westermann­Kiadó.

nádasdy­ádám­2003.­Jövés–Menés.­Magyar Narancs,­15/10­[http://seas3.elte.hu/delg/publi-cations/modern_talking/39.html]– 2017.­április­10.

nyKk.­I–II.­1980–1985.­Grétsy­lászló–Kovalovszky­Miklós­(szerk.):­Nyelvművelő kézikönyvI–II.

budapest,­Akadémiai­kiadó.

nymKsz.²2005.­Grétsy­lászló–Kemény­Gábor­(szerk.):­Nyelvművelő kéziszótár.­Második,­javított és­bővített­kiadás.­budapest,­Tinta­könyvkiadó.

Pléh­ csaba­ 2006.­ Az­ alaktani­ és­ mondattani­ fejlődés.­ Kiefer­ Ferenc­ (szerk.): Magyar nyelv.

budapest,­Akadémiai­Kiadó,­54–79.­p.

Pléh­ csaba­ 2007.­ A­ tér­ és­ a­ nyelv­ világa.­Magyar Pszichológiai Szemle, 62/3,­ 279–312.­ p.

[https://www.researchgate.net/publication/235798547_A_TEr_Es_A_nyElV_VIlA-GA_—-_PlEh_csAbA]­–­2017.­január­10.

Véleményes igekötők 145

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ so mo rja

simonyi­zsigmond­1916.­Egy­szónak­két­ellentétes­jelentése­Magyar Nyelvőr,­45/­5–6,­215–

220.­p.­[http://real-j.mtak.hu/6017/1/Magyarnyelvor_1916.pdf]­–­2017.­április­9.

szabó­Tamás­Péter­2012.­„Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos”. A javítás mint gya-korlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében.dunaszerdahely,­Gramma.

szabó­ Tamás­ Péter–Mátyus­ Kinga­ 2014.­ óvodások­ és­ kisiskolások­ nyelvi­ ideológiái.­ ladányi Mária,­Vladár­zsuzsa,­hrenek­éva­(szerk.):­Nyelv–társadalom–kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák I–II. budapest,­ Tinta­ Könyvkiadó.­ [http://

real.mtak.hu/20198/1/manyeXXIII_cd_u_102102.131214.pdf]­– 2017.­április­10.

szili­ Katalin­ 2000.­ lehet-e­ ezt­ megtanítni?­ Intézeti Szemle, 22/1,­ 60–70.­ p.

[http://epa.oszk.hu/02400/02431/00005/pdf/EPA02431_Intezetiszemle_2000_1 _60-70.pdf­]­–­2017.­január­30.

Tátrai­szilárd­2000.­Az­elbeszélő­„én”­nyelvi­jelöltsége.­Kísérlet­a­perszonális­narráció­szövegtani megközelítésére.­Magyar Nyelvőr, 124/2,­ 226–238.­ p.­ [http://epa.oszk.hu/

00100/00188/00018/124208.htm]­–­2017.­április­10.

Tátrai­szilárd­2010.­áttekintés­a­deixisről­(funkcionális­kognitív­kiindulópontból)­Magyar Nyelvőr, 134/2,­211–232.­p.­[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1342/134206.pdf]­–­2017.

április­10.

zolnai­ Gyula­ 1891.­ Mátyusföld­ nyelvjárása.­Magyar Nyelvőr, 20,­ 209–223.­ p.­ [http://real-j.mtak.hu/5963/1/Magyarnyelvor_1891.pdf]­–­2017.­április­10.

A^nIKóK^ázMér

EVAluATIon oF ThEcorrEcTnEss oFs^oMEV^ErbF^orMs

In­ my­ paper­ I­ study­ attitudes­ towards­ language­ correctness.­ based­ on prescriptivist­writings­and­laymen’s­comments,­I present­opinions­connected­to hungarian­ verbs­ felolt­ and­ odaad.­ using­ collected­ texts­ I  examine­ how­ people argue­ for­ or­ against­ the­ correctness­ of­ the­ chosen­ verbs.­ despite­ of­ being characterized­ as­ illogical,­ the­ verb­ felolt­ is­ the­ product­ of­ an­ existing­ word formation­ process­ in­ hungarian.­ by­ analysing­ the­ prescriptivist­ comments­ on felolt­and­other­similar­verbs,­we­can­see­that­their­rejection­originates­in­different language­ideologies.­laymen­deny­felolt­mainly­because­they­are­not­aware­of­the fact­ that­ hungarian­ verbal­ prefixes­ can­ change­ the­ verbs’­ meanings­ to­ their opposite.­The­use­of­odaad,­referring­to­the­first­person,­is­highly­criticized­by­both prescriptivist­linguists­and­ordinary­speakers.­however,­literature­and­empirical data­ prove­ that­ the­ arguments­ against­ its­ correctness­ are­ scientifically groundless­and­this­use­of­prefix­oda­appears­not­only­in­combination­with­the verb­ad­but­also­with­ítél­and­ajándékoz.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XIX.­ évf oly am­ ­20 17/3,­ somor ja

V ^AJdA b ^ArnAbás A­párizsi­béketárgyalások­a­kezdődő hidegháború­kontextusában

Van-e­ a­ második­ világháborút­ lezáró­ béketárgyalásoknak,­ közelebbről­ a­ háborút­ (leg- alábbis­annak­egy­részét)­hivatalosan­lezáró­párizsi­konferenciának­relevanciája­a­hideg-háborúhoz?­Összefügg-e­vele,­s­ha­igen,­mely­pontokon?­Jelen­tanulmány­amellett­érvel, hogy­számos­összefüggés­fedezhető­fel­a­kettő­között,­sőt­a­párizsi­béketárgyalások­és -konferencia,­mint­egy­másfél­éves­történelmi­folyamat,­egyenesen­remek­esettanulmány annak­felmutatásához,­hogy­konkrétan­mi­módon­alakultak­úgy­a­nagyhatalmak­közti nemzetközi­kapcsolatok,­hogy­annak­végén­már­hidegháborúról­beszélhetünk.

In document Fó­ruM­Tár­sA­dA­loM­Tu­do­Má­nyI­szEM­lE nEGyEdéVEnKénT­MEGJElEnő­Tu­do­Má­nyos­Fo­lyó­IrA­T XIX.­év­fo­lyam (Pldal 140-147)