FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/3, Somorja

könyVEk

csernicskó­ istván:­ nyelvpolitika­ a­ háborús ukrajnában.­ungvár,­autdor-shark,­2016,­139­p.

csernicskó­ istván­ már­ 2013-ban­ az­Államok, nyelvek, államnyelvek: nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010) című­ nyelv- politika-történeti­ összefoglalójának­ megjelené- sekor­tervezte­annak­folytatását,­azt­akkor­azon- ban­ még­ senki­ sem­ sejthette,­ hogy­ az­ elmúlt évek­ukrajnai­eseményei­kapcsán­ennyire­aktu- álissá­válik­a­nyelvpolitikai­összefüggések­elem- zése.­ a­ szerző­ az­ előszóban­ elmondja,­ a­ mű

„célja­ nem­ a­ minden­ részletre­ és­ aspektusra kiterjedő­mély­elemzés,­hanem­az­események leírása­és­bizonyos­összefüggések­felvillantása”

(8.­ p.).­ éppen­ ezért­ azok­ számára­ is­ érdekes olvasmány­lehet,­akik­nem­feltétlenül­napraké- szek­az­ukrán­bel-­és­külpolitika­terén,­viszont­a témában­jártas­olvasó­is­találhat­benne­érdekes összefüggéseket.­ a­ mű­ összefoglaló­ jellegénél fogva­ pedig­ különösen­ hasznos­ az­ elmúlt­ idő- szak­ukrán­nyelvpolitikai­eseményeinek­áttekin- téséhez,­és­azok­tágabb­politikai­és­társadalmi kontextusba­való­helyezéséhez.

az­ 1991-ben­ függetlenné­ vált­ ukrán­ állam eddigi­legnagyobb­válságát­éli,­ennek­kirobba- násában­pedig­jelentős­szerepe­volt­az­ország nyelvi­ helyzetének.­ ukrajna­ lakosságának­ egy jelentős­ része­ orosz­ anyanyelvűnek­ vallotta magát­a­2001-es­népszámláláson,­és­az­orosz nyelvet­rendszeresen­használják­az­élet­különfé- le­ területein,­ mindemellett­ pedig­ több­ más kisebbségi­ nyelv­ (magyar,­ krími­ tatár,­ bolgár, román­stb.)­is­hozzájárul­az­ország­nyelvi­sokfé- leségéhez.­ a­ szerző­ rávilágít­ arra­ is,­ hogy­ a 2012-ben­elfogadott­nyelvtörvény­és­az­ország nyelvpolitikája­miként­válhatott­a­háborús­konf- liktus­ürügyévé,­illetve­bemutatja,­hogy­a­krízis kirobbanása­után­miként­alakult­a­nyelvpolitikai helyzet.

az­ bevezető­ első­ fejezet­ után­ a­ szerző­ a másodikban­ az­ ukrajnai­ nyelvpolitika­ korsza- kait­vázolja­fel,­majd­a­harmadik­részben­azt mutatja­be,­hogyan­vált­az­ország­nyelvpoliti- kája­ a­ háborús­ konfliktus­ egyik­ ürügyévé.­ a következő,­negyedik­fejezetben­négy­nyelvek- ről­ szóló­ törvény­ meghatározott­ szempontok alapján­történő­összehasonlítására­kerül­sor,

ez­után­pedig­a­szerző­arra­a­kérdésre­keresi a­választ,­hogy­milyen­nyelvpolitika­jelenthet- ne­megoldást­ukrajna­számára.­a­könyv­végén egy­rövid­összefoglaló­fejezet­található,­majd egy­ terjedelmes­ szakirodalmi­ jegyzék­ kínál kiindulópontokat­ a­ témában­ még­ inkább elmélyülni­kívánók­számára.

a­ bevezető­ részben­ (9–14.­ p.)­ csernicskó vázolja­ az­ alapvető­ problémát­ ukrajnában:­ a szovjetunió­széthullása­után­az­orosz­közösség hirtelen­ kisebbségi­ státuszba­ került,­ az­ ukrán államszervező­ etnikum­ pedig­ igényt­ tartott­ az összes­társadalmi,­politikai­és­kulturális­pozíció- ra.­ mindeközben­ az­ sem­ tisztázódott,­ hogy milyen­szerepe­van­az­új­államban­és­a­nemzet- építésben­az­ukrán­nyelvnek,­és­ezzel­szemben az­orosz­nyelv­státusza­sem­lett­egyértelmű,­a többi­kisebbségi­nyelv­funkciójának­meghatáro- zása­ pedig­ szinte­ fel­ sem­ vetődött.­ az­ ukrán–

orosz­konfliktus­így­gyakran­a­két­nyelv­küzdel- meként­jelenik­meg.­a­probléma­megoldását­az is­nehezíti,­hogy­ukrajnában­a­nyelvi­kérdés­erő- sen­átpolitizált,­így­az­aktuálisan­hatalmon­lévők politikai­érdekei­nagyban­meghatározzák­a­hely- zet­alakulását.

a­második,­A múlt árnyai: az ukrajnai nyelv- politika korszakai című­fejezetben­(15–28.­p.)­a szerző­összefoglalja­az­ukrán­állam­megalakulá- sát­ követő­ időszak­ korszakait­ nyelvpolitikai szempontból.­ három­ időszakot­ ismertet:­ az elsőt­ az­ egyensúlyozó­ nyelvpolitika­ (1989–

2004),­a­másodikat­a­„narancsos”­nyelvpolitika (2004–2010)­korszakának­nevezi,­a­harmadik pedig­Janukovics-éra­(2010–2014)­néven­jele- nik­meg.­az­egyes­korszakok­politikai­irányvona- lának­ meghatározója­ az­ elnök­ személye.

mindegyik­korszak­jellemzője­azonban,­hogy­a hatalmon­ lévők­ a­ megválasztásuk­ után­ nem ragaszkodnak­a­kampány­időszaka­alatt­tett­ígé- reteikhez,­ megpróbálnak­ inkább­ egyensúlyozni a­két­nyelvi­tábor­között.­ez­a­szerző­által­jellem- zett­ három­ korszak­ leírásából­ is­ egyértelművé válik.

a­ harmadik­ fejezetben­ –­ melynek­ címe­A nyelvpolitika a konfliktus (egyik) ürügyévé válik (29–56.­p.)­–­a­szerző­részletesen­bemutatja­az ukrajnai­ események­ alakulását­ Janukovics 2010-es­hatalomra­kerülésétől,­a­majdani­ese- ményeken­át,­a­kelet-ukrajnai­háborús­konflik- tus­ kialakulásáig.­ miután­ Janukovics­ került­ az ország­ élére,­ 2012-ben­ sikerült­ lecserélni­ az

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/3, Somorja

1989-ből­származó­nyelvtörvényt,­ám­a­legfon- tosabb­nyelvi­kérdéseket­ezzel­sem­sikerült­ren- dezni,­ezt­bizonyítják­2013­őszének­eseményei.

a­ bonyolult­ belpolitikai­ helyzet­ kellős­ közepén, miután­Viktor­Janukovics­elmenekült­az­ország- ból,­és­a­parlamentben­gyors­átrendeződéssel­új parlamenti­többség­alakult­ki,­az­új­parlamenti hatalom­a­nyelvtörvény­eltörléséről­fogadott­el jogszabályt.­erre­reagálva­oroszország­az­ukraj- nai­orosz­anyanyelvű­közösség­védelmére­kelve bejelentette,­hogy­szembeszáll­az­ukrán­nacio- nalizmussal,­ és­ a­ krími­ autonóm­ köztársaság területén­már­aznap­megjelentek­az­orosz­had- sereg­felségjelzés­nélküli­fegyveresei.­a­nyelvtör- vény­ eltörlése­ ellen­ azonban­ az­ ensZ,­ más ukrajnai­kisebbségek­képviselői­és­egyéb­szer- vezetek­is­felszólaltak.­a­2012-es­nyelvtörvény érvényben­ maradt,­ és­ bár­ Turcsinov­ javaslatot tett­ egy­ új­ törvénytervezet­ elkészítésére,­ 2014 áprilisában­ a­ belpolitikai­ események­ háttérbe szorították­ ezt­ a­ kezdeményezést.­ az­ újonnan megválasztott­ porosenko­ pedig­ kénytelen­ laví- rozni­ a­ különféle­ érdekek­ között­ nyelvpolitikai szempontból­is,­hogy­valamelyest­fenntartsa­az egyensúlyt,­az­orosz­nyelv­felé­nyitás­miatt­azon- ban­ sok­ kritika­ érte­ az­ ukrán­ nyelv­ szószólói részéről.­ a­ szerző­ sok­ példával­ alátámasztva mutat­rá­arra,­mennyire­nehéz­ebben­az­érzé- keny­ helyzetben­ megtalálni­ az­ egyensúlyt­ a nyelvvel­ kapcsolatos­ kijelentésekben,­ gesztu- sokban­és­nyelvpolitikai­döntésekben.

csernicskó,­miután­megismertette­az­olva- sót­ az­ ukrán­ nyelvpolitika­ alapvető­ tendenciá- ival,­ a­ negyedik­ fejezetben­ –­Nyelvtörvények Ukrajnában (1989–2014)címmel­(57–92.­p.)­–

négy­ nyelvpolitikai­ dokumentum­ elemzését­ és meghatározott­ szempontok­ alapján­ történő összehasonlítását­ olvashatjuk.­ a­ dokumentu- mok­ a­ következők:­ az­ 1989-es­ nyelvtörvény (hatályos:­ 1989–2012),­ ukrajna­ törvénye­ „a regionális­vagy­kisebbségi­nyelvek­európai­kar- tájának­ ratifikálásáról”­ (hatályos­ 2003­ óta),­ a 2012-es­ nyelvtörvény­ (hatályos­ 2012­ óta),­ a kravcsuk-féle­nyelvtörvénytervezet.­a­négy­doku- mentum­ rövid­ elemzése­ után­ következik­ az összehasonlításuk,­mely­a­következő­szempon- tok­alapján­történik:­a­dokumentum­milyen­nyel- vekre­ terjed­ ki,­ és­ hogyan­ határozza­ meg­ az ukrán­ és­ az­ orosz­ nyelv­ státuszát,­ valamint hogyan­ viszonyul­ a­ többi­ kisebbségi­ nyelvhez;

hogyan­ határozza­ meg­ a­ kisebbségi­ nyelvek

hivatali­használatának­feltételeit;­hogyan­szabá- lyozza­a­kisebbségi­nyelven­folyó­oktatást;­meg- engedi-e­a­kisebbségi­nyelvek­szimbolikus­helye- ken­való­megjelenését.­a­szerző­az­összehason- lító­elemzést­nagyon­szemléletes­módon­végzi.

mivel­minden­szöveges­összevetést­táblázatos összefoglalás­ követ,­ könnyedén­ követhetők­ az egyes­ dokumentumok­ közötti­ különbségek­ és hasonlóságok,­így­az­összefüggések­megértése is­ egyszerűbb.­ az­ elemzéseket­ alátámasztó demográfiai­ mutatók­ pedig­ szintén­ táblázatos formában­teszik­áttekinthetővé­a­szöveget.

a Milyen nyelvpolitika lehet a megoldás Ukrajnában? című­ ötödik­ fejezetben­ (93–115.

p.)­a­szerző­a­meglehetősen­bonyolult­ukrajnai állapotok­és­tendenciák­felvázolása­után­meg- próbálkozik­ azzal,­ hogy­ megoldást­ kínáljon­ a helyzet­javítására.­az­első­alfejezet­azt­boncol- gatja,­hogy­ukrajnában­vajon­mennyire­lehetsé- ges­a­kétnyelvűség­kodifikálása.­a­szerző,­több hivatalosan­ is­ két-­ vagy­ többnyelvű­ állam (finnország,­ kanada,­ svájc­ stb.)­ helyzetével összevetve­ az­ ukrán­ állapotokat,­ arra­ a­ követ- keztetésre­jut,­hogy­bár­ukrajna­lakosságának nagy­része­két-­vagy­többnyelvű,­a­társadalom- ban­működő­szélsőséges­ukránosítás­és­oroszo- sítás­ közötti­ váltakozás­ és­ egyéb­ részletesen kifejtett­ faktorok­ fényében­ ukrajnában­ ez­ az opció­jelenleg­nem­működhetne.­megfogalmaz azonban­egy­–­általa­utópisztikusnak­nevezett­–

lehetőséget,­mely­azon­alapszik,­hogy­nem­tesz különbséget­a­többségi­és­kisebbségi­nyelvhasz- nálók­jogai­között,­hanem­a­nyelvi­jogokat­általá- nos­emberi­jogokként­kezeli,­melyek­nem­csak­a kisebbségi­nyelvhasználat­kapcsán­fogalmazód- nak­ meg.­ „a­ fentebb­ javasolt­ »utópisztikus«

modell­ sikeres­ működtetéséhez­ csupán­ követ- kezetesen­ kellene­ alkalmazni­ az­ ukrán­ alkot- mány­ 10.­ cikkelyét:­ meg­ kell­ találni­ az­ egyen- súlyt­ az­ államnyelv­ támogatása,­ valamint­ a kisebbségi­ nyelvek­ (köztük­ természetesen­ az orosz)­védelme­között.”­(113.­p.).

a­szerző­az­utolsó,­összefoglaló­fejezetben még­inkább­kidomborítja­a­nyelvpolitikai­dönté- sek­és­a­kialakult­ukrán­helyzet­összefüggéseit.

rámutat­ arra,­ hogy­ mennyire­ veszélyes,­ ha­ a politikai­hatalom­képviselői­saját­státuszuk­meg- szerzése­ és­ megőrzése­ szolgálatában­ tesznek nyelvpolitikai­ lépéseket,­ nem­ pedig­ a­ nyelvi egyensúly­ megteremtése­ az­ elsődleges­ szem- pont.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/3, Somorja

csernicskó­istván­könyve­az­ukrajnai­nyelv- politika­és­a­háborús­konfliktus­kialakulásának összefüggéseit­vizsgálva­nagyon­szisztematikus elemzéssel­mutat­rá­arra,­hogy­a­nyelvi­kérdé- sek­elhanyagolása­hogyan­szolgálhat­akár­egy katonai­konfliktus­kirobbantásának­ürügyéül.­a szerző­azonban­nem­elégszik­meg­a­helyzet­és az­események­leírásával,­bizonyos­összefüggé- sek­felvillantásával,­megoldást­is­kínál,­még­ha ezt­ ő­ maga­ is­ utópisztikusnak­ nevezi­ ukrajna szempontjából.­a­mű­nagyon­fontos­olvasmány a­2013-tól­napjainkig­tartó­ukrajnai­események megértéséhez,­mely­nemcsak­leírja­a­történése- ket,­hanem­nyelvpolitikai­összefüggésbe­helyez- ve­értelmezi­is­azokat.

Bilász Boglárka csanda­Gábor–h.­nagy­péter­(szerk.),­a­kontex- tus­végtelensége.­Tanulmánykötet­Tőzsér­árpád 80.­születésnapjára.­Dunaszerdahely,­szlová­kiai magyar­írók­Társasága,­2015,­160­p.

az­opus-könyvek­sorozat­–­mely­alapvetően­az ugyane­ címen­ futó­ folyóirat­ extratartománya- ként­határozza­meg­magát­–­ötödik­darabja­a korábbiakhoz­képest­bár­szűkíteni­látszik­vizsgá- lati­tárgyát,­annak­jellegzetességei­révén­mégis egy­olyan­életműre­koncentrál,­melynek­elemzé- se­csakis­széles­és­flexibilis­attitűddel­bíró­meg- közelítési­horizont­felől­lehetséges,­s­mely­a­be­- emelt­ analógiák­ és­ jelenségek,­ illetve­ ezek árnyalatai­révén­a­végtelenig­kiterjeszthető­kon- textust­feltételez,­s­abban­is­csak­minduntalan megújulóként­ hajlandó­ szituálni­ önmagát.­A kontextus végtelenségének­minden­tanulmánya Tőzsér­árpád­kimagasló­munkáságának­egy-egy szegmensére­koncentrál,­a­sorozatban­elsőként –­de­az­előrejelzések­szerint­nem­utolsóként­–

tárgyalva­ egy­ életművet;­ a­ széria­ első­ három darabja­a­szlovákiai­magyar­irodalom­történeté- ről,­ helyzetéről­ és­ alakulásáról­ értekezett,­ a negyedik­pedig­a­líra­és­megannyi­tudományág kapcsolatát­boncolgatta.­az­ötödik­darab­alcíme hangsúlyt­kölcsönöz­a­kvázi­apropónak,­ám­az előszót­jegyző­társszerkesztő,­csanda­Gábor­azt írja,­hogy­„a kötet minden bizonnyal akkor is lét- rejött volna, ha Tőzsér Árpád történetesen 64 vagy 46 éves volna”.­(7.­p.),­amit­a­direkt­laudá- ciók­teljes­hiánya­–­hacsak­a­költő­alkotásairól

kivétel­ nélkül­ elismerően­ szóló­ tanulmányok nem­ számítanak­ annak,­ ez­ esetben­ ugyanis valóban­tisztelet-könyvről­van­szó­–­tovább­erő- sít.­„[a]­széria érdeklődésének és vizsgálódásai- nak nem valamely szerző a tárgya, hanem min- denkor a szöveg. Másfelől a szerzők illusztris névsora (az illusztris szerzők névsora) is sejteti, hogy itt műközpontú irodalomtudományi dolgo- zatokkal lesz dolgunk.”­ (7.­ p.)­ az­ alábbiakban egy­szubjektív­válogatás­szellemében­mutatjuk be­ részletesebben­ a­ tanulmánykötet­ némely dolgozatát,­annak­reményében,­hogy­e­töredé- kek­ révén­ minél­ szélesebb­ olvasóközönséget sikerül­ nyernünk­ nemcsak­ a­ tőzséri­ lírának, hanem­ az­ amellett­ ajánlottan­ párhuzamosan olvasandó­ötös­számú­opus-könyvnek­is.

csehy­ Zoltán­Változatok Sebestyénre című munkája­szent­sebestyén­alakjának­metamor- fózisát,­ illetve­ „funkciójának”­ bővülését­ tekinti át­ a­ művészetek­ széles­ és­ egyszersmind­ egy- másra­ható­skáláján,­beleértve­a­festészetet,­a filmművészetet­és­természetesen­a­költészetet is.­ a­ vizsgálódás­ apropója,­ hogy­ a­ szent­ nem- csak­a­kortárs­pestis,­az­aiDs,­hanem­egyben­a homoszexuálisok­ védnökévé­ és­ mártírjává­ is vált.­sebestyén­történetének­vázlatos­áttekinté- se­után­a­szerző­körüljárja,­hogy­miként­öltötte magára­e­maszkulin­idea­az­apollói­örök­ifjúság feminin,­ fiútest-alakját.­ Jukio­ misima,­ Guido reni,­frederick­rolfe­és­Dunajcsik­mátyás­mun- káira­ egyaránt­ hatással­ volt­ a­ szent­ eme funkció­bővülése.­D’annunzio­és­Debussy­művei aztán­sebestyén­történetét,­s­vele­„a­férfiszép- séget­az­ellenállhatatlan­homoerotikus­vágykel- tés­ szolgálatába­ állította[k,­ s­ alkotásaikban­ a szent­ kínzói]­ vágyuk­ betölthetetlensége­ miatt végeznek­ vágyuk­ tárgyával”.­ (13.­ p.)­ Derek Jarman­Sebastiane című­ filmjében­ a­ másság szépsége­mint­a­homoszexuális­sors­allegóriája jelenik­meg,­alfred­courmes­és­rafaél­caudoro alkotásaiban­ pedig­ parodisztikus­ önreflexióvá válik.­csehy­sok­más­alkotó­mellett­elsősorban Juhász­ Gyula,­ berda­ József­ és­ Tőzsér­ árpád témára­ írt­ költeményeit­ elemzi,­ ugyancsak művészetközi­térben.­Tőzsér­glosszája­körsémát ír­le,­s­a­mottó­fel-felidézésével­a­homályból­a fénybe­jut­el­a­megértéshez.

L.­Varga­péter­„A papír partján” című­írása elsősorban­a­teremtődés,­illetve­az­archívum-­és köztes-jelleg­tapasztalata­felől­értelmezi­Tőzsér alkotásait,­melyeket­egyszerre­jellemez­a­tárgyi-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/3, Somorja

as­és­hermetikus­líra­élménye,­az­önéletrajzi­és irodalomtörténeti­ beszédmód,­ eredete­ pedig­ a népi­avantgárd­és­az­objektivizáló­világ-­és­önle- írás­ táján­ keresendő.­ a­ hosszú­ költői­ pályát végig­jellemezte­a­líra­változásaira­való­nyitott- ság,­s­egyfajta­integráló­jelleg­is,­megspékelve­a folyamatos­ (ön)újraírással­ és­ önreflexiókkal, minduntalan­ táguló­ kontextusban­ helyezve­ el magát­ úgy,­ hogy­ az­ általa­ felvillantott­ teret­ és időt­ újratelíti­ a­ jelen­ tapasztalatával.­ „kon­- szenzus­mutatkozik­tehát­abban,­hogy­a­Tőzsér- líra­múlthoz­való­viszonya­nem­az­identikus­idéz- hetőség­ horizontjában,­ hanem­ a­ jelenelvűség folyamatosságában­és­felfüggeszthetetlenségé- ben­létesül­[…,­s]­a­mű­által­magába­gyűjtött/

megalkotott­világ­szinekdochikusan­tartalmazza a­ »történelmet«.”­ (37;­ 39–40.­ p.)­ a­ Tőzsér-líra megfigyelő­„mittel”-pozícióját­a­múlt­hozza­létre, ahol­ az­ ellentétes­ perspektívák­ és­ többszörös bennefoglaltságon­alapuló­kapcsolatok­egymás mellett­vannak­jelen,­a­hangsúly­pedig­a­„lejegy- ző-archiváló­ folyamatra­ helyeződik,­ melynek­ a kimenetele­nem­kiszámítható”­(43.­p.),­s­nem­is lezárt:­a­versarchívum­folyamatosan­új­adatbázi- sokkal­és­tér-idő-hagyomány-ablakokkal­bővül.

németh­ Zoltán­Párhuzamos líratörténések című­tanulmánya­baka­istván­és­Tőzsér­árpád költészetének­komparatív­elemzését­végzi­el.­a legnagyobb­hatást­mindkét­alkotó­korai­munká- ira­illyés­népiessége­és­József­attila­verseszmé- nye­gyakorolta,­ám­amíg­a­cirka­tíz­évvel­koráb- ban­ indító­ Tőzsér­ műveit­ még­ jellemzi­ az­ idill, bakánál­ennek­már­nyoma­sincs­–­alkotásai­fáj- dalmas­ ontológiai­ kérdések­ felől­ bomlanak­ ki.

baka­művészetében­a­végsőkig­stabil­viszonyu- lási­pont­lesz­az­isten-lét,­míg­költőtársánál­ez szinte­teljesen­hiányzik,­s­ugyanez­a­helyzet­a hazával­és­az­országgal­is.­Tőzsérnél­az­utóbbi- ak­helyett­a­szülőföld­lesz­a­fontos,­melynek­a világegyetemmel­alkotott­összhangját­hirdeti,­s amíg­ő­a­tárgyias-intellektuális­versnyelv­mellett tette­le­a­voksát,­szakítva­a­romantikus-tragizáló versfelfogással,­baka­munkássága­szempontjá- ból­ utóbbi­ végig­ meghatározó­ maradt.­ mind­- kettejükre­hat­a­kései­modernség,­a­neoavant- gárd­szelleme­azonban­csak­Tőzsért­érinti­meg.

a­ posztmodern­ indentitás-átalakulása­ bakánál legfeljebb­ a­Sztyepan Pehotnij testamentuma kapcsán­merülhet­fel,­noha­a­körülhatárolhatat- lanság­ itt­ nem­ játéklehetőség,­ hanem­ mindig veszteség­ marad,­ míg­ Tőzsér­ kihasználja­ az

abban­ rejlő­ lehetőségeket,­ például­ a­Tanul - mányok költőportrékhoz címet­ viselő­ ciklusá- ban,­ahol­„az­imitáció,­a­karikatúra,­a­szimuláció és­ az­ interpretáció­ lehetőségeinek­ keveredése nyomán­»eredeti«­és­»másolat«­egymásra­kopíro- zásának­ rendkívül­ gazdag­ technikáival­ szem- bes[ülünk.]­(69.­p.).­Tőzsér­itt­tizenegy­kortárs magyar­ költő­ bőrébe­ bújik…­ köztük­ baka istvánéba­is.

polgár­anikó­Ovidius a polai amfiteátrumban fejlécű­tanulmánya­Tőzsér­A polai amfieátrum- ban című­költeményét­elemzi,­annak­kulcssza- vai­–­ezeket­mi­is­kurzívval­jelöljük­–­mentén, kimagaslóan­olvasmányos,­esszéisztikus­nyelve- zettel.­ a­Zérus mint­ a­ történelem­ kezdőpontja jelenik­ meg­Augustus uralkodása­ alatt,­ mely mint­a­király-kártyák­lapjait­kettészelő­vonal,­a homokóra­ dereka­ rémlik­ fel,­ aminek­ mentén múlt­és­jelen­egymásra/ba­hajtható,­felcserélhe- tő­–­az­amfiteátrumban­a­skála­mindkét­oldalá- ról­betör­az­idő…­a­jelenbe.­a­polai­amfiteátrum –­ma­horvátország­–­kelet­és­nyugat,­itália­és Göröghon­ mezsgyéjén­ áll,­ mégis­ benne­ mind- kettőben­ –­ hisz­ a­ római­ birodalom­ részét képezte­–,­akár­a­Homokóranyaka,­akár­kelet- európa,­akár­Tőzsér-lírája,­ahol­bár­a­két­oldalt képviselő­gladiátor­közül­egy­most­győzelemre áll,­nem­tudni,­melyik.­az­amfiteátrum­továbbá isten­szeme­is,­ami­magába­fordulva­látja­a­múl- tat­ s­ jövőt,­Ovidius megjelenésének­ mikéntje pedig­ a­ múlt­ variálhatóságával­ játszik­ el polában,­ahol­„talán a történelem is megmásít- ható, visszafordítható”.­(78.­p.)

benyovszky­ krisztián­Koktél és vignetta című,­oknyomozónak­is­nevezhető­tanulmánya az­Hommage à E. A. P. című­Tőzsér-költemény alkotóelemeinek­ered­a­nyomába,­értelemszerű- en­edgar­allan­poe­munkáiban­kutakodva,­nyel- vében­és­kommentárjainak­jellegében­is­idomul- va­a­krimi­elvárásaihoz.­benyovszky­szerint­„egy olyan­ alkotásról­ van­ szó,­ amelynek­ akadályta- lan,­ élményszerű­ befogadása­ nem­ a­ lineáris, hanem­inkább­a­ciklikus­és­spekulatív,­különbö- ző­ intertextusok­ bevonását­ latolgató­ olvasás gyakorlatához­kötött”.­(80.­p.)­a­frappáns,­esszé- isztikus­szöveg­a­vizuális­és­verbális­összetevők kölcsönhatását­kutatja:­egy­palackformára­tör- delt­mondattörmelék-halmaz,­s­a­flaska­száján kipotyogó,­sos-t­formáló­s-ek­és­o-k­azok,­amit látunk.­ a­ palack­ mint­ alkoholizmus-szimbólum egyaránt­felmerülhet­poe­és­karakterei­kacsán,

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/3, Somorja

fontosabbak­ azonban­ a­ mondattöredékek, melyek­éppúgy­poe­szövegeiből­származnak,­s­a tengeri­hajózással­és­a­veszélyeztetett,­szenve- dő­emberrel­kapcsolatosak.­az­eredő­szövege- ket­felkutatva­benyovszky­azok­motívumkutatá- sát­ is­ elvégzi,­ s­ a­ palackformához­ rendelhető értelmezéseket­–­gondolatokat?­–­meghaladva kostatálja,­hogy­a­vers­„életrajzi,­kritikatörténeti és­szövegközi­kontextusok­bevonását­követően válik­csak­jelentésessé”.­(92.­p.)

keserű­ József­ előadása,­ a Szélmalom a skanzenben h.­ nagy­ péter­ Tőzsér-monográfia ötletének­ sarokköveit­ használva­ elemzi­ a Léggyökerekcímű­kötetet,­a­különböző­módon átírt­ versek­ változtatási­ irányát,­ azok­ bizonyos történetvariánsokra­ való­ visszavezethetőségét és­ a­ Tőzsér-életmű­ önreflexív­ s­ önértelmező retorikáját­vizsgálva.­a­költemények­folyamatos újraírásában­a­tökéletességre­való­törekvést,­a végső­értelmezés­felfüggesztését­és­a­kontextus kiterjesztését­véli­felfedezni.­a­léggyökerek­nem a­haza­földjébe,­de­a­láthatatlan­hagyományba kapaszkodnak,­ám­„ez­a­hagyomány­szóbeszéd- ként,­egyszerű­pletykaként­lepleződik­le,­s­lénye- gében­ez­legitimálja­újraértelmezését”.­(105.­p.) itt­az­irónia­önmagunkkal­való­kíméletlen­szem- besülés,­a­nyelv­szavai­mind­valami­lényegesre utaló­metaforák,­a­közeg­pedig­egy­bábeli­könyv- tár,­ ahol­ összezsugorodik,­ próbára­ tétetik­ a tudásunk.­ Jó­ filozófiai­ szövegként­ azonban

„Tőzsér­lírája­nem­kinyilatkoztatja­az­igazságot, de­keresi.­a­legszebb­példái­ennek­azok­a­ver- sek,­ amelyek­ ugyanarra­ a­ kérdésre­ más-más válasszal­szolgálnak”.­(107.­p.)

a­kötet­utolsó­két­dolgozata­jelesen­példáz- za,­ hogy­ milyen­ távlatokig­ juthatunk­ is­ el­ a Tőzsér-életmű­ tanulmányozása­ során.­ Vida Gergely­Hogyan hamisítsunk identitást? című munkája­ a­ költő­ naplóinak­ tapasztalatát­ veti egybe­martin­scorsese­A leleményes Hugojával, mely­ alkotások­ „a­ bennük­ működtetett­ identi- táskonstrukciók­miatt­kerülhetnek­egy­lapra:­az életrajziság­bekódolásával­nyíltan­működtetik­a hamisítás­ kettős­ dinamikáját,­ miközben­ érvé- nyes­narratívákat­hoznak­létre”.­(136.­p.)­Tőzsér naplói­ kisesszék­ füzéreként­ is­ felfoghatók, melyek­ a­ költő­ világképének­ és­ habitusának megformálásához­ nyújtanak­ adalékokat,­ ám­ a naplóírás­során­történő­újraélés­egyszerre­újra- írás­is.­az­eredeti­naplójegyzetek­itt­egy­megszer-

kesztett­kompozíciót­alkotnak,­a­rendkívüli­rész- letesség­pedig­látvánnyá­alakítja­a­jelenetet.­a lejegyzett­töredékek­részben­ilyetén­történő­„fel- javításuk”­révén­tesznek­szert­irodalmi­értékre.

scorsese­ alkotása­ a­ szerzői­ és­ látványmozi

„ideát”­ méltánytalan­ sorsra­ jutott­ úttörőjének, Georges­méliès-nek­az­életét­meséli­el…­ponto- sabban­annak­egy­olyan­alternatíváját,­mely­sok- kal­kiérdemeltebb­lett­volna.

h.­nagy­péter­Recepcióelemzés – neoavant- gárd – történetiség fejlécű­munkája­a­cím­meg- annyi­ terminusát­ is­ felfejtve­ Tőzsér­ Juhász­ r.

József­van még szalámi! (intermediális szakács- könyv)ének­ elemzéséhez­ fűz­ kommentárokat, illetve­gondolja­tovább­az­abban­felmerült­lehe- tőségeket,­a­köztességre,­a­dekomponálás­folya- matára,­az­intermediális­látásmódra­és­még­a legyekre­is­odafigyelve.­mint­konstatálja,­Juhász

„kompozíció[jának]­összetettségét­tehát­az­adja, hogy­a­látvány­a­befogadói­tekintetet­olyan­medi- ális­közegbe­helyezi,­melyben­eltörlődik­az­idő- beni­és­a­térbeli­rögzítettség.­ebben­a­cirkuláci- óban­ a­ szöveg-­ és­ képtöredékek­ felfejthetők ugyan,­de­identitásuk­azonnal­meg­is­kérdőjelez- hető”.­(154.­p.)

A kontextus végtelenségepécsi­Györgyi¹és németh­Zoltán²Tőzsér-monográfiái­után­kétség- kívül­ méltó­ harmadikként­ helyezhető­ el­ a­ kor- társ­irodalom­e­jeles­jelenségét­értelmező­mun- káinak­ könyvespolcán,­ s­ elsősorban­ nem­ is (csak)­azért,­mert­tanulmányai­fontos­kontextu- sok­hozzárendelésével­járulnak­hozzá­annak­fel- térképezéséhez,­hanem­„mert­nem­állnak­meg annak­ határainál,­ hiszen­ nem­ is­ lehet:­ Tőzsér árpád­alkotásai­ugyanis­olyan­tágas­terekre­nyíl- nak,­melyek­bejárása­irodalomtörténeti­és­kul- túratudományi­szempontból­a­legnagyobb­kihí- vások­közé­tartozik.”­(fülszöveg).­az­ötös­számú opus-könyv­kétségkívül­hű­segítőtárs­lesz­ebben a­vállalkozásban.­kellemes­–­és­garantáltan­tar- talmas­–­olvasást­kívánunk…

Baka L. Patrik

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/3, Somorja

1­ pécsi­ Györgyi:­Tőzsér Árpád.­ pozsony,­ kallig­- ram,­1995.

2­ németh­Zoltán:­Az életmű mint irodalomtörté- net.­pozsony,­kalligram,­2011.