FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

kÖnyvEk

németh­ csaba–varga­ lászló:­ Egy­ elveszett zászló­nyomában.­Tápiógyörgye­és­nagy­me­gyer kapcsolatának­története.­kiadja:­Tá­pió­györgye község­ Önkormányzata,­ nagymegyer­ város Önkormányzata,­a­Tápiógyörgyei­To­roc­kó­Ba­rá­ti Társaság­ és­ a­ csemadok­ nagyme­gyeri­ Alap­- szervezete,­2015,­213.p.

2015.­szeptember­19-én­egy­rendhagyó,­kiállí- tással­ egybekötött­ találkozóra­ került­ sor­ egy kis­magyarországi­településen,­Tápiógyörgyén.

ilyen­ jellegű­ ünnepi­ estekről,­ megemlékezé- sekről­gyakorta­hallani,­de­a­szóban­forgó­dél- utánt­ más­ miatt­ is­ érdemes­ megemlíteni.­ A fotókiállítás­ nemcsak­ Tápiógyörgyét­ célozta, hanem­egy­felvidéki­kisvárost­is,­nagymegyert.

A­fotók­a­két­település­baráti­kapcsolatát­idéz- ték­ meg­ az­ odaérkezők­ számára.­ A­ délután másik­jelentős­pillanata­volt,­amikor­a­két­tele- pülés­polgármestere­aláírta­a­„testvértelepülé- sek”­közti,­s­a­további­közös­együttműködésről szóló­ szerződést.­ A­ különféle­ megemlékezé- seknek,­ ünnepi­ esteknek,­ koszorúzásoknak megvan­ugyan­a­hangulata,­de­mivel­gyakran váltja­egyik­a­másikat,­hamar­a­feledés­homá- lyába­ merülnek.­ Fontosabb­ és­ értékesebb viszont­az,­ha­hiteles­dokumentumok­és­hosz- szas­kutatómunka­alapján­megjelenik­egy­kéz- zel­ fogható­ monográfia,­ gyűjtemény­ vagy emlékirat,­mely­pontosan­és­megmásíthatatla- nul­rögzíti­a­történelmi­eseményeket,­múltbeli élményeket,­emlékeket.

A­csemadok­nagymegyeri­Alapszervezete és­a­Torockói­Baráti­Társaság­kezdeményezé- sére,­valamint­a­helyi­önkormányzatok­támo- gatásával­ két­ ismert­ helytörténész,­ varga lászló­ (nagymegyer)­ és­ németh­ csaba (Tápiógyörgye)­ közös­ munkáját­ dicsérve jelent­meg­egy­igényesen­átgondolt­és­meg- szerkesztett­tanulmány,­melynek­bemutatójá- ra­is­sor­került­az­említett­napon.­A­könyvet Bihari­József,­a­Pest­megyei­múzeumok­nyu- galmazott­igazgatója­lektorálta­és­tanulmány értékű­elemzéssel­ismertette­értékeit­a­hall- gatóság­ számra.­ A­ kötet­ a­ 95­ évvel­ ezelőtti eseményeket,­ azok­ történelmi­ hátterét­ és utóéletét,­illetve­a­két­település­kapcsolatát

hivatott­ visszaidézni­ az­ olvasóinak.­ A­ könyv hitelességét­ nemcsak­ a­ felhasznált­ doku- mentumok,­ tanulmányok­ és­ szakirodalom támasztja­alá,­hanem­„olyan­valós­történése- ket­rögzítenek,­amelyek­mai­hitelét­még­leír- tan,­ élő­ visszaemlékezésként­ hitelesíteni lehet”­–­írja­Bihari­a­Tápiógyörgyei­Faluújság¹ helytörténeti­rovatában­még­a­könyvbemuta- tót­megelőzően.

A­ történelmi­ visszaemlékezés­ 1938.

november­2-ával­indul,­amikor­az­i.­bécsi­dön- tést­ követően­ magyarország­ visszakapta­ a Felvidék­déli­részét,­s­vele­együtt­1­millió­62 ezer,­ többségében­ magyar­ nemzetiségű lakost.­Ekkor­alakult­a­„magyar­a­magyarért”

mozgalom­is,­melynek­legfőbb­célja­a­vissza- csatolt­ területek­ integrálása,­ lelki­ és­ anyagi támogatása­volt.­Ez­a­felhívás­tömegeket­moz- gósított,­hogy­bizonyítsák­hazaszeretetüket­és elkötelezettségüket.­ Emellett­ működött­ még az­országzászló­mozgalom­is,­melynek­lénye- ge,­hogy­különféle­szervezetek­és­intézmények követeként­indultak­kisebb-nagyobb­delegáci- ók­ azért,­ hogy­ 1-1­ hímzett­ zászlóval­ ajándé- kozzák­meg­a­felvidéki­településeket­s­a­régi-új honfitársakat.­ A­ magyar­ hadsereg­ katonái,­ a leventék­is­örömmámorban­ünnepelték­a­visz- szatérést.­Ezt­az­időszakot­méltán­említhetjük tehát­magyarország­két­világháború­közti­tör- ténelmének­legszebb­fejezeteként.­ilyen­törté- nelmi­ háttér­ alapozta­ meg­ a­ két­ település megismerkedését­és­egymásra­találását,­s­így jutott­ el­ Tápiógyörgye­ küldöttsége­ első­ ízben nagymegyerre­–­olvasható­mindez­a­könyv­elő- szavában,­németh­csaba­tollából.

A­ második­ világháború­ zivataros­ esemé- nyei­okán­sajnos­feledésbe­merültek­e­megha- tó­ ünnepség­ emlékei,­ mígnem­ 67­ év­ után­ a két­község­újra­felvette­egymással­a­kapcsola- tot.­Azóta­számos­találkozó,­rendezvény­való- sult­meg,­melyeknek­a­szóban­forgó­könyv­állít méltó­emléket.

A­ kemény­ fedelű­ könyv­ szürkésbarna színe,­ mint­ egy­ megkopott­ fénykép­ sejteti­ a távolabbi­múltat,­régi­emlékek­sorát.­A­könyv

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

1­ Faluújság.­ Tápiógyörgye,­ 24.­ évf.­ 3.­ sz.­ 2015.

július,­4.­p

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

borítóján­ egy­ fotó­ bizonyítja­ azt­ a­ bizonyos zászlóátadási­ünnepséget,­melyre­1939.­júni- us­ 6-án­ került­ sor­ nagymegyeren.­ Emellett megannyi­ fénykép,­ korabeli­ térképrészlet, újságcikkmásolat­ tanúskodik­ a­ régmúltról, valós,­megtörtént­eseményekről­s­a­két­község kapcsolatának­alakulásáról­és­jelenkori­virág- zásáról.­A­kiadvány­tartalmát­tekintve­tíz­feje- zetre­oszlik,­melyet­a­már­említett­előszó­vezet be,­s­a­könyv­másik­szerzője­fejezi­be­azt­a­zár- szóval.

Az­ első­ fejezet­Tápiógyörgye történelme (ncs), melyben­a­falu­földrajzi­elhelyezkedését pontosítva­tér­ki­a­szerző­a­falu­nevének­ere- detére,­ a­ környéken­ talált­ értékes­ leletekre, jelentős­építményeire,­s­az­itt­megfordult­vagy élt­híres­személyiségekre.­Teljes­képet­kapunk emellett­arról­is,­hogy­a­természeti­csapások és­történelmi­események­befolyásoló­tényező- ivel­ szemben­ miként­ született­ újjá­ a­ falu, hogyan­ változott­ a­ község­ lakosságának összetétele,­milyen­jelentős­eseményeket,­szo- kásokat­tartott­vagy­épp­tart­a­mai­napig­a­köz- ség­ közössége.­ Tápiógyörgye­ 2005-ben­ meg- nyerte­ a­ magyarországi­ Falumegújítási­ ver- senyt,­2007-ben­pedig­a­legvirágosabb­magyar falu­volt.­A­falu­jelenlegi­arculata,­a­tiszta­és rendezett­ környezet,­ valamint­ korszerűen­ fel- újított­épületek­kellemes­hangulatot­nyújtanak az­idelátogatóknak.

A­ könyv­ második­ fejezete­A Megyer név emlékei Tápiógyörgyén (ncs)­ címet­ kapta.­ A megyer­név­megjelenését­a­szerzők­visszave- zetik­az­1200-as­évekig,­régi,­kézzel­írott­térké- pek,­helyszínrajzok,­régészeti­leletek­és­külön- féle­birtoklevelek­segítségével.­Egy­20.­század eleji­ helytörténeti­ tanulmányban­ az­ egykori települések­ elhelyezkedését­ a­ következőkép- pen­jegyezték­fel:­„A­tatárjárás­idején­a­község Pokoltanyai­megyernél,­a­török­hódoltság­ide- jén­ pedig­ báró­ megyernél­ volt,­ s­ ekkor­ több adót­ fizetett,­ mint­ Tápiószele”­ –­ olvasható­ a 31.­oldalon.­nem­véletlen­tehát­a­két­község kapcsolata­és­egymásra­találása.

A­harmadik­fejezet­Nagymegyer történetét mutatja­be­az­olvasónak.­varga­lászló­helytör- ténész­ több­ munkájában­ dolgozta­ fel nagymegyer­történetét,­vagy­azokat­az­esemé- nyeket,­ amelyeket­ a­ történelem­ kereke­ és­ a változások­befolyásoltak.­A­szerző­először­egy

nagyobb­területet,­a­csallóköz­földrajzi­megha- tározásával­ és­ természeti­ környezetének bemutatásával­indít.­régészeti­kutatások­ala- pozzák­meg­azt­a­tényt,­hogy­már­a­neolitikum idején­is­lakott­volt­ez­a­terület.­A­legkorábbi, nagymegyerre­vonatkozó­írásos­feljegyzések­a 11–12.­századból­származnak.­érdekes­lehet az­olvasó­számára­a­város­nevének­változása, a­mátyásfa­fotója,­mely­alatt­a­legenda­szerint a­ király­ sátra­ állt,­ a­ város­ pecsétje,­ jelentős épületei­és­emlékművei,­intézményei,­a­virág- zó­vagy­épp­árvíz­sújtotta­arculata­és­fejlődé- se.­A­szerző­a­pezsgő­kulturális­élet­és­virágzó időszakokkal­ párhuzamosan­ a­ város­ lakosait ért­ megaláztatásokat­ és­ elnyomást­ is­ kendő- zetlenül­tárja­az­olvasó­elé.

A­könyv­negyedik­fejezete­nagymegyer­tör- ténelmének­utolsó­csaknem­100­évét­dolgoz- za­fel­a­különféle­hatások­fényében.­A­fejezet címe­A trianoni döntés hatása Nagymegyeren.

A­várost­1919.­január­7-én­csehszlovákiához csatolták.­E­fordulat­merőben­meghatározta­a város­további­sorsát,­lehetőségeit­és­életét.­A terület­ 1938-as­ újabb­ visszacsatolásáról,­ a területről,­sőt­még­a­lakosok­számáról­is­pon- tos­adatokat­közöl­a­szerző.­Ebben­az­időben alakult­meg­a­A „Magyar a Magyarért” mozga- lom Nagymegyeren, mely­ valójában­ már­ a következő­ fejezet­ címe­ is,­ viszont­ szervesen kapcsolódik­az­azt­megelőzőhöz.­olvashatunk itt­ a­ mozgalom­ célkitűzéseiről,­ tevékenységé- ről.­Ugyanitt­említi­meg­a­szerző­Turák­istván főjegyző­ nevét,­ akinek­ kezdeményezésére­ a Tápiógyörgyei­ község­ elöljárói­ nagymegyer városát­ kívánták­ segíteni­ és­ támogatni.­ Ez­ a támogatás­ meg­ is­ történt,­ melyről­ az­ egykori szent­ Elzeár­ zárdaiskola­ naplója­ is­ említést tesz.­ Ugyanitt­ látható­ egy­ fotó­ is­ egy nagymegyerre­került­zászlóról,­amelyet­sokáig a­ város­ esperese,­ kovács­ lászló­ őrzött.

Egyöntetűen­ viszont­ nem­ derül­ ki,­ vajon­ ez-e az­ a­ bizonyos­ zászló,­ amelyet­ Tápiógyörgye hozott­ajándékba.

A­ következő­ fejezet­Az első nagymegyeri találkozás emlékei Tápiógyörgyéről ismét németh­ csaba­ szerzőtárs­ munkája.­ Ebben­ a fejezetben­is­szó­esik­a­mozgalom­munkájáról és­ törekvéseiről­ 1938­ után,­ egy­ másik­ néző- pontból.­ Ennek­ bizonyságaként­ látható­ egy levelezőlap,­melyet­szarvas­sándor­írt­felesé-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

gének,­egy­igazolvány­másolata­varró­sándor tápiógyörgyei­ lakos­ nevére,­ mely­ a­ felvidéki bevonulásban­való­részvételt­tanúsítja,­külön- féle­újságcikkek­Tápiógyörgye­és­más­felvidéki városok­kapcsolatáról,­vagy­éppen­egy­rendkí- vüli­ közgyűlés­ jegyzőkönyvének­ másolata.

Ugyanitt­ olvashatunk­ még­ a­ leventék­ közre- működéséről,­ melyet­ szintén­ egy­ korabeli dokumentum­ fotója­ támaszt­ alá.­ Az­ utazás előkészületeiről,­ a­ zászlóátadás­ ünnepélyes aktusáról­a­még­élők­visszaemlékezése­segí- tette­a­szerzők­munkáját.

A­ hetedik­ fejezet­ a­ nagymegyeriek­ szem- szögéből­közelíti­meg­az­előzőekben­leírtakat.

A­fejezet­címe­„ tápiógyörgyei leventék látoga- tása Nagymegyeren(vl).­A­szerző­itt­is­megfe- lelő­ mennyiségű­ korabeli­ dokumentummal támasztja­alá­a­két­település­közti­kapcsolat alakulását­fotók,­beszámolók­és­levelek­segít- ségével.­ A­ történések­ leírása­ szinte­ egybeol- vad,­s­az­olvasó­észre­sem­veszi,­hogy­immár a­következő­fejezethez­érkezik:­Egy elveszett zászló nyomában,­ mely­ egyben­ a­ kiadvány címe­is.­Ebben­a­fejezetben­varga­lászló­a­két település­aktív­kapcsolatát,­a­közös­projekte- ket­és­eseményeket­szedi­rendszerbe.­A­fotók, az­együttműködési­szerződés,­vagy­az­esemé- nyek­táblázatba­(2006–2013)­szedése­segíti az­ olvasót.­ A­ feldolgozott­ „nyolc­ év­ alatt­ 45 találkozást­és­közös­rendezvényt­sikerült­a­két szervezetnek­ megvalósítani,­ ebből­ 25-öt nagymegyeren­illetve­19-et­Tápiógyörgyén­és 1-et­Torockón.”­(128.­p.)

A­ kiadvány­ két­ utolsó­ fejezete­ szintén németh­ csaba­ munkája,­ melyben­ az­ előző gondolatmenetet­ lendíti­ tovább:­A kapcsolat folytatása Tápiógyörgyén címet­viselő­fejezet- ben,­ melyet­ történelmi­ tényekkel,­ az­ adott körülmények­és­lehetőségek­felvázolásával­és újabb­ismeretekkel­tesz­érthetőbbé­és­érdeke- sebbé.­olvashatunk­itt­a­kapcsolat­újrafelvéte- lének­ minden­ lépéséről,­ a­ kezdeti­ nehézsé- gekről,­ a­ baráti­ fogadtatásról­ és­ a­ közös ügyhöz­való­pozitív­hozzáállásról.­A­két­telepü- lés­egymásnak­is­bemutatkozott,­s­a­későbbi- ekben­ nemcsak­ az­ önkormányzatok,­ hanem civil­szervezetek,­az­egyházak­képviselői,­kul- túrcsoportok,­ sportolók­ is­ bekapcsolódtak­ a közös­projektekbe.­A­két­település­baráti,­ille- tőleg­testvérkapcsolata­jelenleg­gyümölcsöző,

s­ az­ összegyűjtött­ és­ leírt­ események­ egyre közelebb­hozzák­egymáshoz­a­lakosokat­is.­A kapcsolat­újrafelvétele,­elindítása­már­megtör- tént.­ mindkét­ fél­ arra­ törekszik,­ hogy­ ez­ a közeli­és­távoli­jövőben­is­így­maradjon.­Erre­a tényre­utalnak­a­szerzők­az­utolsó­fejezetben, melynek­címe:­Az ifjúságba vetett reményeink.

mindketten­ fontosnak­ tartják­ a­ kapcsolat kibővítését­a­fiatal­generáció­irányába­is.­ilyen meggondolásból­látogattak­el­a­tápiógyörgyei gyerekek­nagymegyerre­és­viszont.­Az­így­szer- zett­élményeket­támasztják­alá­azok­a­levelek és­beszámolók,­melyek­helyet­kaptak­a­könyv eme­fejezetében.

A­kiadvány­zárszava­szabó­dezső­gondola- tával­ indul:­ „minden­ magyar­ felelős­ minden magyarért”, mely­ valójában­ az­ egész­ könyv mottója­is­lehetne.­A­szerzők­bizakodva­tekin- tenek­a­gyümölcsöző­jövő­felé,­melynek­meg- alapozását­ők­is­segítették­az­események­pon- tos­feltárásával­és­összegzésével.­A­melléklet- ben­további­összegyűjtött­anyagokból,­levelek sokaságából,­ oklevelek,­ meghívók­ másolatá- ból,­ fotók­ sorozatából,­ illetve­ újságcikkekből szemezgethet­ az­ olvasó.­ mint­ ahogy­ azt­ a könyv­recenziójának­bevezetőjében­már­meg- írtam,­ a­ hivatalos­ könyvbemutató­ Tápiógyör­- gyén­ ez­ év­ szeptemberében­ megtörtént.­ A nagymegyeri­ közönség­ számára­ a­ könyv bemutatóját­a­szervezők­és­a­két­község­veze- tősége­ novemberre­ tervezik.­ Ezúton­ köszö- nöm­meg­e­nemes­és­átfogó­kutatómunkát­a két­szerzőnek.

Orsovics Yvette karol­ Fremal:­ slovenskí­ sociálni­ demokrati 1938-1944.­ sociálnodemokratická­ strana­ na slovensku­ v­ odboji­ a­ snP.­ Banská­ Bystrica, múzeum­ slovenského­ národného­ povstania, 2014,­200­p.

A­politikai­pártok­történetének­vagy­akár­csak működésük­egy­fejezetének­a­feltárása­napja- ink­ viszonylag­ kedvelt­ kutatási­ irányzata.

köszönhető­ ez­ többek­ között­ annak,­ hogy­ a sok­szempontú,­mélyfúrásokat­és­háttéranya- gokat­felvonultató,­majd­az­ezek­mentén­szin- tetizáló­ tudományos­ munkákkal­ adós­ a­ szlo-

vák²(vagy­akár­a­magyar)­történetírás­is.­Egy ilyen­ múltbuborék­ felszámolását­ célozta­ meg karol­Fremal­itt­bemutatásra­kerülő­munkájá- ban.­A­második­világháborút­közvetlen­megelő- ző­ évtől­ indulva­ vizsgálja­ a­ szlovák­ szociálde- mokraták­történetét,­és­az­ellenállásban­kifej- tett­szerepükön­át­jut­el­a­szlovák­történetírás- ban­nagy­hangsúllyal­megjelenő­szlovák­nem- zeti­ felkelés­ (sznF)­ előkészítésében­ és­ folya- mán­kifejtett­tevékenységük­ismertetéséig.

karol­ Fremal­ a­ szlovák­ történészek­ éret- tebb­korú­(1943)­generációjának­aktív­tagja.

Egyetemi­tanulmányait­történelem–orosz­sza- kon­ végezte­ Pozsonyban.­ szerteágazó­ mun- kássága­ során­ foglalkozott­ tankönyvírással, kutatással,­ és­ egyetemen­ oktatott.­ kuta­- tásaiban­behatóan­vizsgálta­a­második­világ- háború­ idején­ kialakuló­ és­ cselekvő­ szlovák ellenállási­mozgalom­nem­kommunista­törté- netét,­ de­ ugyanilyen­ elmélyült­ odaadással mélyült­ el­ a­ sznF­ történetében­ is.­ Bemuta­- tásra­kerülő­könyve­e­több­évtizedes­múltfeltá- rás(ok)­ szintézises­ szeletét­ tárja­ a­ közönség elé.­ olyan­ múltszeleté,­ amivel­ behatóan, miként­maga­a­szerző­állítja,­1945­óta­mind- össze­csak­két­történész­foglalkozott.

A­kemény­táblás­könyv­szerkezetileg­beve- zetésre,­nyolc­fejezetre­és­rövid,­pontokba­sze- dett­ befejezésre­ tagolódik.­ Függelékként­ (a befejezés­rész­előtt)­képes­mellékletet­illesz- tett­ a­ kötetben­ szereplő­ egyes­ személyekről, valamint­ a­ megjelent­ illegális­ sajtótermékek válogatott­példányairól.­A­kötet­legvégén­a­for- rás-­és­irodalomjegyzéket­név-­és­helynévmu- tató­zárja.

nem­ éppen­ rövidre­ fogott­ előszavában némileg­túlzónak­ható­részletességgel­ismer- teti­a­munkája­során­használt­levéltári­anya- gok­ hollétének­ ismertetését,­ majd­ ugyanitt röpke,­ kivonatos­ összefoglalóját­ adja­ könyve egyes­fejezeteinek,­ahogy­szintén­bevezetőjé-

ben­hangsúlyozza­könyvének­a­szlovák­törté- netírásban­ betöltött­ hiánypótló­ szerepét­ is.

Eszerint­ monografikusan­ elsőként­ foglalta össze­és­mutatta­be­önálló­ellenállási­irányzat- ként­ a­ szociáldemokrata­ Párt­ és­ tagjainak korabeli­ szerteágazó­ munkáját.­ mindenképp megjegyzést­érdemel­az­a­tény­is,­hogy­a­szer- zőnek­ mindezen­ kutatásai­ nem­ új­ keletűek, hiszen­már­évtizedekkel­korábban­publikált­a téma­egyes­aspektusairól.

Első­ fejezetének­ indításában­ pár­ sorban vázolja­ a­ szlovák­ szociáldemokraták­ és­ párt 1930-as­években­kifejtett­egyik­legfőbb­meg- határozóját:­a­fasizmusellenességüket.­A­kro- nológia­ kezdeti­ lépcsőjének­ választott­ 1938- as­évtől­haladva­mutatja­be­lényegüket,­mint­a kor­ –­ Hlinka­ néppártjával­ szembeni­ –­ elvi ellenzékét,­ amely­ az­ osztatlan­ csehszlovák állami­ lét­ feltétlen­ híveinek­ vallotta­ magát.

Fremal­megállapítása­szerint­ezen­utóbbi­szi- lárd­álláspontjuk­adta­egyben­gyenge­befolyá- sukat,­ráhatásukat­a­kor­szlovák­politikai-tár- sadalmi­életére.

Ausztria­német­bekebelezése­után­a­szoci- áldemokraták,­ valamint­ a­ kommunista­ párt vezetői­ előtt­ nem­ maradt­ kérdéses,­ hogy­ a csehszlovák­ köztársaság­ szétzilálása­ követ- kezik.­ Fremal­ e­ felismerésüknek­ tudja­ be, hogy­ 1938.­ május­ 1-én­ közös­ ünnepléssel, demonstrálva­a­köztársaság­védelmében,­nyil- vánították­ki­véleményüket.

Bár­a­két­párt­képviselői,­eltekintve­a­fen- tebb­vázolt­közös­fellépéstől,­(még)­nem­külö- nösebben­szívlelték­egymást,­ugyanez­a­fiatal szimpatizánsaikat­tömörítő­diákszervezeteikre már­korántsem­volt­jellemző.­sőt,­megtörtént, hogy­ a­ szlovák­ diákságot­ tömörítő­ országos vezetőségbe­ (zväz­ slovenského­ študentstva) egyetlen­ néppárti­ szimpatizáns­ sem­ tudott választásokkor­rajtuk­kívül­bejutni.

A­szlovák­országrész­október­eleji­autonó- miájának­ zsolnai­ kihirdetésére­ a­ szociálde- mokraták­ nem­ kaptak­ meghívót.­ Ekkor,­ min- den­korábbi­ilyen­államjogi­módosítást­elutasí- tó­álláspontjukat­átértékelve,­és­felismerve­a politikai­légkör­gyökeres­változását,­még­októ- ber­6-án­a­szlovák­országrész­szociáldemokra- ta­ tagozata­ nyilatkozatban­ jelentette­ be­ a kialakult­ új­ helyzet­ –­ autonómia­ –­ elfogadá-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

2­ mindenképp­ említést­ érdemel,­ hogy­ a­ szlovák nemzeti­Pártnak­a­két­világháború­közötti­idő- szakában­kifejtett­tevékenységéről­nemrégiben jelent­meg­könyv­fiatal­történész­tollából.­lásd Jaroslava­roguľová:­Slovenská národná strana 1918-1938.­Bratislava,­kalligram,­2013.

működésüket­ 1938.­ november­ 23-án­ a szlovák­ belügyminiszter­ beszüntette,­ majd­ a következő­ év­ januárjában,­ más­ politikai­ pár- tokkal­együtt,­feloszlatták.­Feloszlatásuk­után szinte­azonnal­megindult­a­szociáldemokrata ellenállási­csoportok­aktív­szervezése.

Ennek­a­nem­veszélytelen­szervezési­mun- kának­ a­ nehézségeivel­ foglalkozik­ második fejezetében.­A­különféle­titkos­összejövetelek lebonyolításán­túl­fáradoztak­és­dolgoztak­egy országos­ központ­ kialakításán­ is,­ ami­ 1939 januárjában­a­szociáldemokrata­Párt­köz­pon­- ti­végrehajtó­Bizottságának­(Ústredný­výkonný výbor­sds)­létrejöttében­öltött­testet.­További elért­sikereik­a­leginkább­az­ország­középső (az­ egész­ korszakon­ át­ ellenállásilag­ legfrek- ventáltabb)­részén­kialakított­illegális­csoport- jaik­ voltak;­ ahogy­ e­ csoportoknak­ tudhatóan kezdett­megjelenni­az­illegális­határátkelések szervezett­ kialakítása,­ melynek­ keretében­ a politikai­ vagy­ faji­ üldöztetések­ elől­ távozni kívánók­számára­is­útvonalat­biztosítottak.

Fremal­ebben­a­fejezetben­ad­betekintést az­ 1960-as­ években­ született­ és­ a­ sznF-t megelőző,­ főleg­ Gustáv­ Husák­ papírra­ vetett emlékezete­szerint­elbeszélt­történelem­meg- létéről.­Ebben­a­elbeszélésben,­amely­hivata- los­múltként­évtizedekig­tartotta­magát,­a­szo- ciáldemokraták­ jelenlétét­ az­ ellenállási­ moz- galom­létrejöttében,­alakításában­egyszerűen szinte­negligálták.

könyvének­harmadik­fejezetében­a­legki- terjedtebb­ szociáldemokrata­ ellenállási­ cso- portok­ plasztikus­ ábrázolását­ adja.­ legrész­- letesebben­a­zólyomi­központtal,­a­daniel­Ertl vezetése­alatt­működő­csoporttal­foglalkozott.

választása­nem­véletlen,­hiszen­a­közép-szlo- vákiai­illegális­hálózat­kiépítése­után­az­egyes sejtek­és­csoportok­vezetői­1943-ban­Beszter­- cebányán­ találkoztak,­ hogy­ megválasszák­ a szociáldemokrata­párt­közép-szlovákiai­illeté- kességű­bizottságát.­Ennek­ügyvezető­elnöké- ül­ választották­ Ertlt.­ rezolúció­ keretében ugyanitt­kijelentették,­hogy­nem­fogadják­el­a müncheni­döntőbírói­határozatot,­illetve­a­cse- hek­ és­ szlovákok­ egysége­ mellett­ csak­ a demokratikus­és­szociálisan­igazságos­cseh­- szlovák­ köztársaságot­ ismerik­ el.­ röviddel ezután­Ertlt­a­szlovák­szociáldemok­rata­Párt elnökévé­választották.

két­fejezetben­–­a­4.­és­a­7.­–­ír­a­korban illegálisan­megjelenő,­és­a­szociáldemokraták tevékenységéhez,­ szellemiségéhez­ szorosan kapcsolódó­időszaki­sajtó­történetéről.­A­Hlas národa­címen­kiadott­lap­körül­számos­tényre hívja­fel­a­figyelmet,­és­a­történeti­szakiroda- lomban­ található­ faktográfiai­ hiba­ kijavítását is­elvégezte.

A­mikor,­hol,­hogyan­készítették­és­terjesz- tették­az­illegális­sajtóterméket­kérdéscsopor- tot­ járta­ alaposan­ körbe.­ Tartalmi­ szempont- ból­ rávilágít,­ hogy­ a­ lapba­ kerülő­ írások­ leg- főbb­üzenete­a­harc­a­néppártiak­és­a­náciz- mus­ ellen,­ illetve­ a­ harc­ az­ új­ szocialista­ és nemzetiségileg­ (csehek­ és­ szlovákok­ között megvalósuló)­ igazságos­ csehszlovák köztársaság­ felújításáért­ vívott­ küzdelem, valamint­a­szláv­kölcsönösség­és­együttműkö- dés­ gondolatának­ az­ erősítése­ volt.­ Az­ első illegális­szám­„csak”­1943­márciusában­jelent meg.A­sznF­kirobbanása­után­a­hetedik­fejeze- tében­az­immáron­a­felkelés­lapjaként­megje- lenő,­ de­ a­ korábbi­ címet­ megtartó­ orgánum történetével­ismerteti­meg­az­olvasót,­hangsú- lyozva,­hogy­irányvonalában­és­tartalmában­ez a­lap­képviselte­a­teljes­fasisztaellenes­front arculatát,­ illetve­ a­ nemzet­ széles­ rétegeinek fegyveres­egyesítéséért­szólított­harcba.­Az­új helyzetben­a­lap­feletti­addigi­szociáldemokra- ta­politikai-ideológia­befolyást­a­kommunisták kívánták­megszerezni,­aminek­eléréséért­min- dent­elkövettek.

Az­ illegalitásban­ a­ politikai­ csoportosulá- sai­ között­ létrejött­ együttműködés­ az­ ötödik fejezet­tárgya.­A­szociáldemokratáknak­a­kom- munistákkal­és­az­ellenállás­polgári-demokra- tikus­szárnyával­szemben­kialakított­kapcsola- tával­ összefüggésben­ megállapítja,­ hogy­ az előbbiek­leghatékonyabban,­az­egész­idősza- kon­ át,­ a­ kommunista­ párt­ képviselőivel működtek­együtt.­Ezt­a­jó­együttműködést­iga- zolja­a­tény,­hogy­számos­esetben­a­szociálde- mokrata­ tagok­ átléptek­ a­ kommunistákhoz, míg,­jegyzi­meg­Fremal,­fordított­helyzetre­nem talált­precedenst.

A­ könyv­ legterjedelmesebb­ (6.)­ fejezeté- ben­ boncolgatja­ a­ szociáldemokratáknak­ a sznF­előkészítésében­betöltött­szerepvállalá- sát.­ A­ háború­ évei­ alatt­ felbukkanó,­ majd

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

egyre­ erősödő­ kívánalom,­ hogy­ az­ ellenállás egyes­csoportjait­közös­irányítás­alatt­egyesít- sék,­ élő­ gondolat­ volt.­ kézzelfogható­ ered- ményt­ ennek­ megvalósítására­ az­ 1943–

1944.­év­eseményei­hoztak.­ide­sorolandóak az­1943­őszén­megalakult­a­szlovák­nemzeti Tanács­(sznT)­létrejötte,­amelynek­tagjai­de­- cemberben­ elfogadták­ a­ karácsonyi­ egyez- mény³néven­ismertté­váló­programadó­doku- mentumot.

míg­legfelső­szinten­a­sznT,­addig­az­ala- csonyabb­régiókban­a­szervezetileg­kialakuló Forradalmi­ nemzeti­ Bizottságok­ (revolučné národné­výbory)­létrehívásával­készítették­elő az­ellenállás­hálózatát.­Több­ilyen­megalakuló bizottságnak­a­létrejöttét,­annak­körülményeit és­ tevékenységét­ tárja­ Fremal­ az­ olvasó­ elé.

valamint­ e­ fejezetének­ utolsó­ bekezdésében röviden­utal­az­1945­és­1989­között­keletke- zett­történeti­szakirodalom­idevágó­pontatlan- ságairól,­kiemelve,­hogy­súlyának­sosem­meg- felelően­mutatták­be­(ha­ugyan­bemutatták)­a nem­kommunista­és­katonai­ellenállás­tényle- ges­jelentőségét.

könyvének­nyolcadik,­egyben­utolsó­részé- ben­ a­ sznF­ idején­ a­ szociáldemokrata­ és kommunista­párt­között­megvalósult­politikai és­ szervezeti­ egyesülés­ folyamatát­ ismerteti.

mint­kiderül,­a­szociáldemokraták­egyes­sora- iban­már­korábban­végbement­egyfajta­mar- kánsabb­eltolódás­a­bal­irányán­belül.­A­felke- lés­ érintette­ területek­ szociáldemokratáinál pedig­történeti­tényként­kezelhető,­hogy­több- ségük­ egyetértett­ a­ kommunistákkal­ való egyesüléssel.­ mindehhez­ Fremal­ még­ hozzá- adta­a­fúzió­napját­–­1944.­szeptember­17.­–

követő­napok,­hetek­sajtó-,­illetve­belföldi­és külföldi­támogató­vagy­elutasító­válaszadások visszhangjait.

értékelésében­ugyan­nem­tagadja,­hogy­ez a­momentum­(is)­a­sznF­eseményeinek­egyik

jelentős­ történései,­ emlékei­ közé­ tartozott, mégis­korainak,­politikai­és­társadalmi­szem- pontból­vizsgálva­elhibázottnak­tekinti,­megál- lapítva,­hogy­a­munkásoldalon­ezzel­az­aktus- sal­ a­ kommunisták­ monopolhelyzetbe­ hozták magukat,­ami­egyebek­mellett­a­háborút­köve- tő,­későbbi­évek­fejleményeinek­alakulásában is­segítségükre­volt.

karol­Fremal­vitathatatlan­érdemeket­szer- zett­ a­ korszak­ és­ benne­ a­ szlovák­ szociálde- mokraták­ és­ párt­ történetének­ kutatásában.

Ugyanakkor­az­itt­ismertetett­monográfiája­oly- kor­szerkezetileg­a­fésületlenség­benyomását kelti­ egyes­ fejezetein­ belül.­ Egészében­ azon- ban­mindenképp­érdeklődésre­tarthat­számot, hiszen­ az­ évtizedeken­ át­ politikai-ideológiai okokból­ torzított­ felfogású­ múltelbeszélést kirostálva­ a­ valós­ valóság­ megjelenítésére törekedett.

Baki Attila miroslava­Hlinčíková–martina­sekulová­(szerk.):

integrácia­ ľudí­ s­ medzinárodnou­ ochranou­ na slovensku:­ Hľadanie­ východísk.­ Bratislava, inštitút­pre­verejné­otázky,­2015,­182­p.

Alapos­és­aktuális­könyvet­adott­ki­a­szlovák közéleti­kutatóintézet­(ivo).­Alapossága­abban áll,­hogy­minden­fontos­kérdést,­amely­a­mene- kültek­befogadásával­kapcsolatos,­tárgyszerű- en­ körüljár,­ aktualitását­ pedig­ sajnos­ az­ e nyári,­ közép-Európát­ felkészületlenül­ érő menekülthullám­adja.­Tegyük­gyorsan­hozzá:­a kompetens­intézménytől­épp­ezt­várjuk:­legyen alapos­és­szolgáljon­friss­adatokkal.

A­kötet­nem­mellesleg­a­menekült­mellett­a

„földönfutó”,­az­„üldözött”,­„idegen”,­„nemzet- közi­védelmet­élvezők”­és­a­„kliens”­szavakat is­használja,­ezek­gyakran­egymásnak­szinoni- mái,­noha­fogalmilag­természetesen­az­ottho- nát­elhagyó­személy­más-más­státuszát­fedik.

nekünk­márai­„displaced­person”­kifejezése­is eszünkbe­ juthat:­ „a­displaced personoknak olyan­szerepük­van­ma­a­világban,­mint­volt­a zsidó­száműzötteknek­a­babiloni­vizek­partján, ahol­sok­mindent­megértettek,­amit­odahaza, ahol­az­élet­és­a­halál­ismerős­biztonsága­vette körül­őket,­nem­érthettek...”⁴

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

3­ mindenképp­ említést­ érdemel,­ hogy­ bár­ kará- csonyi­egyezmény­néven­vonult­a­szlovák­törté- nelem­lapjaira,­de­mint­azt­Fremal­is­megjegyzi, máig­nem­tudni­elfogadásának­pontos­dátumát.

A­ nemzetközi­ védelemben­ (menekültstá- tuszban)­részesültek­szlovákiai­helyzetét­feltér- képező­ tanulmánykötet­ egy­ több­ síkon­ zajló kutatás­eredménye,­a­kutatás­2014­szeptem- berétől­2015­júniusáig­tartott­–­jórészt­ennek eredményeit­ találjuk­ a­ kiadványban.­ (de­ vala- mivel­ennél­is­többet,­mert­a­hivatkozott­iroda- lomban­2015.­szeptemberi­is­akad,­a­lábjegyze- tek­egyike­pedig­utal­Fico­miniszterelnöknek­a kvótákat­ elutasító­ kijelentésére­ s­ arra,­ hogy szlovákia­legföljebb­száz­menekültet­hajlandó befogadni,­csakis­szíriából,­és­kizárólag­keresz- tényeket.)­maga­a­törzsszöveg­nyolc­fő­fejezetre oszlik,­tematikusan,­ezek­a­következők:­1.­miért fontos­a­nemzetközi­védelmet­élvezők­integráci- ója;­2.­Az­integráció­folyamata­és­a­civil­szerve- zetek­ munkája;­ 3.­ A­ lakás­ mint­ az­ integráció eszköze;­4.­Gazdasági­betagozódás:­a­munka- hely­problémaköre;­5.­A­szociális­juttatások;­6.

Az­egészségügyi­ellátásban­való­részesülés;­7.­A szlovák­nyelv­és­az­oktatás;­8.­kulturális­és­szo- ciális­integráció.­A­kötet­egyébként­három­rész- ből­áll:­a­középső­képezi­a­kutatások­eredmé- nyeit,­ az­ elsőben­ négy­ (inkább­ fiatal,­ mint középkorú)­ ismert­ szlovák­ író­ (Jana­ Beňová, michal­ Hvorecký,­ zuska­ kepplová­ és­ marek vadas)­prózái­olvashatók;­ezek­afféle­irodalmi megközelítései­vagy­referenciális­ábrázolásai­a menekültek,­idegenek,­bevándorlók­élethelyze- teinek.­Az­utolsó­harmad­tartalmazza­a­tábláza- tokat,­a­forrásokat­és­a­kötetben­használt­fogal- mak­magyarázatát.

A­ szakmai­ szempontból­ legfontosabb középső­rész­sem­szokványos­módon­előadott kutatási­ jelentés­ –­ és­ ez­ magából­ a­ kutatói módszerből­adódik.­A­nevezett­időszakban­az ivo­ munkatársai­ 12­ szakember­ véleményét kérték­ki,­s­8­menekültcsaláddal­tartottak­fenn kapcsolatot.­ A­ szakemberekkel­ interjúkat készítettek,­ a­ menekültekkel­ többféle­ módon tartották­a­kapcsolatot:­ezek­közt­volt­családlá- togatás,­találkozás­valamely­hivatalban,­semle- ges­területen,­ezenkívül­a­menekültekkel­nap-

lót­is­írattak.­ily­módon­a­tanulmányok­sok-sok közvetlen­idézettel­támasztják­alá­az­elméleti részeket.­mind­a­szakemberek­(civil­szerveze- tek­dolgozói),­mind­a­menekültek­álnéven­sze- repelnek­a­könyvben,­ezzel­biztosítva­a­résztve- vők­anonimitását.

kiderül,­ ami­ egyébként­ sejthető:­ a­ legna- gyobb­gond,­hogy­az­illető­menekült­jószerével még­ alig­ hagyta­ maga­ mögött­ az­ otthonát,­ s ezzel­együtt­az­otthoni­keserves­élet­megannyi traumás­ emlékét­ (családtagok­ legyilkolását, például),­ szlovákiában­ nagyon­ rövid­ idő­ alatt nagyon­sok­adminisztratív­dolgot­kellene­elin- téznie­ahhoz,­hogy­legalább­az­alapvető­megél- hetését­ biztosíthassa.­ „Allahnak­ hála­ –­ írja egyikük­ a­ naplójában­ –,­ ma­ megkaptuk­ a menedékjogot.”­idáig­azonban­nagyon­hosszú út­ vezet,­ a­ befogadás­ feltételeit­ és­ módjait ugyanis­az­állami­szervek­határozzák­meg.­Az pedig­ különösen­ ritka,­ ha­ egy­ menekült szlovákiában­ akár­ évekre­ visszavezethető­ itt- tartózkodás­ után­ is­ biztonságban­ érzi­ magát, mintegy­otthonosan.­Az­első­kritérium,­aminek meg­kell­felelnie,­az­állandó­lakhely­–­ha­négy évig­ kimutathatóan­ szlovákiában­ tartózkodik, folyamodhat­menekültjogért.­Ez­a­jog­azonban nem­ jár­ automatikusan,­ számos­ más­ körül- ménytől­is­függ,­sőt:­az­illető­minden­feltétel­tel- jesítése­ után­ is­ kaphat­ elutasító­ választ.­ Ha mégis­elnyeri­a­menedékjogot,­négy­évvel­meg- szerzése­ után­ kérelmezhető­ az­ állampolgár- ság.­(melyért­nem­mellesleg­700­eurós­illeté- ket­ is­ fizetni­ kell.)­ A­ menedékjogot­ igénylők száma­évente­több­száz,­a­menedékjogot­meg- szerzőké­ évente­ kevesebb­ tíznél:­ tavaly­ 6-an kapták­ meg,­ idén­ júniusig­ szintén­ 6-an.­ Az elmúlt­hét­évben­a­következő­országok­állam- polgárai­ kaptak­ menedékjogot­ szlovákiában:

Afganisztán,­irak,­irán,­kuba­és­szomália.

integráció,­betagozódás­alatt­egyébként­a szerzők­a­két­fél:­a­menekült­és­a­menedéket adó­ország­közeledését­értik,­felhívva­a­figyel- met­arra,­hogy­ha­csak­a­menekült­alkalmazko- dik,­az­nemkívánatos­asszimiláció,­nem­pedig beilleszkedés.­A­múltban­sok­gond­származott abból,­ha­a­menekülteket­„táborokban”,­vala- miféle­ gyűjtőhelyen,­ integrációs­ központban szállásolták­ el,­ kivált­ ha­ az­ adott­ térségben magas­ volt­ a­ munkanélküliek­ aránya.­ így­ a menekültnek­szinte­esélye­sem­volt­eltartania

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

4­ márai­ sándor:­San Gennaro vére.­ Budapest, Akadémiai–Helikon,­1995,­174.­p.

családját,­nem­jutott­munkához,­saját­lakáshoz vagy­ szobához,­ legföljebb­ munkásszállóhoz.

manapság­ Pozsony,­ kassa­ és­ zsolna­ környé- kén­biztosítanak­a­menekülteknek­letelepedé- si­lehetőséget.­Ebben,­mint­majdnem­minden egyébben­ nem­ a­ Bevándorlási­ Hivatalra­ vagy más­állami­szervre­támaszkodhatnak,­hanem a­civil­szektor­önkénteseire:­ők­azok,­akik­hasz- nos­tanácsokkal­látják­el­a­menekültet,­eliga- zítják­a­hivatali­bürokráciában,­elkísérik­orvos- hoz,­ elmagyarázzák,­ hogyan­ kell­ vállalkozói engedélyt­ kérvényezni­ vagy­ munkahelyi­ felvé- teli­ beszélgetésen­ eljárni.­ Afféle­ integrációs terv­ szerint­ haladnak.­ A­ menekültek­ szerint mindenesetre­szlovákiá­ban­nehéz­a­megélhe- tés,­ nehéz­ munkahelyet­ találni,­ és­ szlovákul megtanulni­ sem­ lehet­ az­ előirányzott­ hat hónap­ alatt.­ naponta­ szembesülnek­ azzal­ is, hogy­„mások”,­idegenek,­s­emiatt­diszkriminá- ció­ és­ rasszizmus­ áldozatai.­ Gyakran­ a­ sok

„kisebb”­ akadályt­ sem­ képesek­ leküzdeni, albérletet,­mely­egyébként­is­drága­nekik,­csak akkor­szerezhetnek,­ha­a­lakás­tulajdonosa­a rendőrségen­jelenti­be,­hogy­„idegennek”­adta ki­a­lakását.­nem­mellesleg­segélyben­is­csak az­első­hat­hónapban­részesülnek,­utána­már mintegy­el­kellene­magukat­tartani­–­ami­elmé- letileg­is­kizárt.

A­civil­szféra­szakértői­abban­is­különböz- nek­például­az­idegenrendészet­alkalmazottai- tól,­hogy­önállóságra­szoktatják­a­rászorulókat.

Egyfajta­couching­és­mentorkodás­ez,­de­nélkü- lük­ még­ az­ a­ kimutatható­ csekély­ eredmény sem­volna­elérhető.­Tavaly­óta­pszichológus­is helyet­kapott­a­csaknem­teljes­szervizt­nyújtó civil­szakemberek­közt.­A­hétköznapok­zűrzava- rában­ők­az­egyedüli­közeli­és­konkrét­szemé- lyek,­akikre­a­menekült­számíthat.­súlyos­teher- tétel­az­elért­végzettség­vagy­a­kitanult­szakma szerinti­elhelyezkedési­vágy:­a­kutatások­szerint csak­az­orvos,­a­nővér­és­a­tolmács­számíthat arra,­hogy­a­szlovákiai­munkaerőpiacon­eséllyel pályázik­neki­megfelelő­munkára,­a­többieknek legfeljebb­a­takarítói­munkakör­vagy­az­alkalmi munka­ jut.­ A­ legtöbb­ menekült­ nem­ is­ tudja bizonyítani­a­végzettségét,­vagy­ha­mégis,­azt többnyire­ szlovákiában­ nem­ ismerik­ el.

nagyobb­esélye­van­annak,­aki­bármilyen­mun- kára­ kapható,­ főleg­ szerződés­ nélküli­ idény- munkára,­vagy­aki­szlovákiában­tanul­ki.

vissza-visszatérő­ gond­ az­ előítéletek­ és sztereotípiák:­az­idegen,­főként­ha­a­bőrszíne vagy­a­kiejtése­szerint­(első­látásra­vagy­hallás- ra)­ idegennek­ bizonyul,­ nem­ kap­ munkát.­ „A muzulmán­ nők­ kendőviselete­ szintén­ nagyon nagy­ akadály­ nemcsak­ az­ elhelyezkedésüket illetően,­hanem­a­mindennapi­szociális­helyze- tekben”­ (106.­ p.),­ például­ ha­ iskolába­ vagy óvodába­vezetik­a­gyermeküket.

száz­szónak­is­egy­a­vége:­az­otthonát­elha- gyó,­súlyos­lelki­és­leküzdhetetlen­anyagi­prob- lémákkal­ küszködő­ menekültnek­ nagyon nehéz­a­befogadó­országban­újrakezdenie­az életet.­még­szerencse,­hogy­a­velük­való­törő- dés­terhét­szlovákiában­az­állam­válláról­foko- zatosan­leveszik­a­nemzetközi­segélyszerveze- tek­ által­ támogatott­ civilek,­ az­ államtól­ csak részben­függő­vagy­független­társulások.

A­kötet­bátran­ajánlható­egyrészt­az­állami szférában­dolgozóknak,­hátha­egynémely­aján- lását­ megfogadják­ vagy­ figyelembe­ veszik:

külön­ érdeme­ a­ kiadványnak,­ hogy­ minden fejezete­legvégén­ajánlásokat­fogalmaz­meg­a mindenkori­kormányzat­és­menekültügyi­hiva- talok­számára.­másrészt­jó­volna,­ha­a­széles nyilvánosság­ soraiban­ is­ olvasókra­ találna­ – mert­a­felmérések­és­kutatások­azt­mutatják, hogy­ bizony,­ szlovákiában­ nagyon­ alacsony­ a menekültekről­való­tudás­szintje.­Az­átlagem- ber­kellő­információk­híján­hajlamos­a­menek- ültet­ a­ társadalom­ terhének,­ s­ ilyen­ értelem- ben­ nem­ kívánatos­ személynek­ tartani.

szlovákia­ azonban­ a­ legtöbb­ menekültnek csak­ közbülső­ állomás:­ ebben­ az­ országban ugyanis­ még­ az­ őshonos­ lakosság­ egy­ részé- nek­ is­ sok­ gondja-baja­ van­ a­ megélhetéssel, lakásviszonyaival,­ az­ egészségi­ és­ szociális ellátással.

zuska­ kepplová­ szerint­ a­ menekülteknek meg­kell­békülniük­azzal­a­ténnyel,­hogy­akik róluk­döntenek,­azoknak­nincs­tapasztalatuk­a menekültekről,­ sőt­ személyesen­ eggyel­ sem találkoztak,­véleményük­azonban­van­róluk.­A menekülteket­is­ellátja­néhány­jó­tanáccsal­–

például­hogy­a­hivatalokban­öltsék­magukra­az állhatatos­ türelem­ védőpáncélját,­ mert­ kifog- hatnak­olyan­hivatalnokot­is,­akinek­épp­rossz a­kedve.­Ahogy­márai­írja:­„iparkodnak­udvari- asak­és­simák­lenni,­hallgatják­a­packázó­hiva- talnokok­ kérdéseit,­ aláírnak­ okmányokat­ és

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

nyilatkozatokat,­melyeket­követelnek­tőlük,­fel- szállnak­a­hajóra,­amely­elviszi­őket­az­idegen- be,­ahol­új­hivatalnokok,­új­okmányok­és­új­ide- genség­várja­őket.”⁵

Eszünkbe­juthat­még­Tőzsér­árpád­1970- es­ keltezésű­ híres­ esszéje,⁶ mely­ szerint

„Európa­ tulajdonképpen­ ázsia­ félszigete”,­ s kelet­ és­ nyugat­ folyamatosan­ átrendeződik, mint­afféle­homokóra,­amit­ezer-kétezer­éven- ként­ megfordítanak:­ „olyan­ óriási­ homokóra, amelynek­két­fele­egymást­állandóan­gazdagít-

ja­ (tölti)­ és­ rabolja­ (üríti).”­ s­ valójában­ ilyen rövidre­is­redukálható­a­menekültkérdés:­töltő- dünk-e­vagy­ürülünk.­köztes­(közép-európai­és kisebbségi)­létünkből­persze­az­is­következik, hogy­ a­ homokóra­ nyakában­ vagyunk,­ s­ ilyen értelemben­ jórészt­ csak­ szemlélői,­ átmeneti, nem­ fontos­ részesei­ a­ történéseknek.

márpedig­a­szemlélő­nyilván­akkor­jár­el­helye- sen,­ ha­ az­ érintettekre­ figyel,­ nem­ magára.

(meghallgatja,­ figyelemmel­ kíséri­ őket,­ véle- ményalkotásában­ visszafogott,­ látszatra­ nem ad.)­vagy­akkor,­ha­ilyen,­politikától­és­bulvártól mentes­ könyv­ jut­ a­ kezébe,­ mint­ ez­ a­ fent ismertetett.

Csanda Gábor

Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja FÓ RU M

5­ San Gennaro vére.­im.­174–175.­p.

6­ A homokóra nyakában.­ dunaszerdahely,­ nap kiadó,­1997,­27.­p.