FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

kÖnyVEk

klamár­ zoltán:­ kanizsai­ mindennapok.

Újvidék,­Forum­könyvkiadó,­2016,­75­p.^* egyszer,­ valamilyen­ nyilvános­ felolvasóesten vagy­min,­Geszti­Péter­azzal­ment­a­színpadra, hogy­ ő­ nem­ a­ szavak­ embere,­ mondandóját ezért­ leírta,­ s­ most­ fölolvassa.­ utána esterházy­Péter­következett,­aki­viszont­azzal kezdte,­ hogy­ ő­ ellenben­ a­ szavak­ embere, ezért­ mondandóját­ leírta,­ s­ most­ fölolvassa.

én­meg,­nyomukban,­úgy­érzem,­szintén­a­sza- vak­ embere­ vagyok,­ ezért­ közlendőmet­ leír- tam,­itt­is­szorongatom­a­markomban­(afféle biztonsági­ tartalékként),­ de­ ha­ megengedik, mégsem­olvasom­föl,­hanem­valami­ilyesmiről beszélni­szeretnék.­így­szándékoztam­kezdeni ma­esti­mondandómat,­de­miután­tényleg­leír- tam,­úgy­gondoltam,­mégiscsak­jobb­lesz,­ha felolvasom.­egyrészt,­ha­már­ilyen­szépen­kita- láltam,­ nem­ szeretnék­ semmit­ kifelejteni, másrészt­meg­azt­is­jó­lenne­elkerülni,­hogy­a közben­eszembe­jutó­balgaságokkal­terheljem Önöket.­Folytatom­szóval­(méltatlan­utódként) a­nagy­elődök­példáját­és­–­olvasok!

kezemben­ (a­ másik­ kezemben)­ itt­ van klamár­ zoltánnak­ ez­ az,­ első­ ránézésre­ sze- rény­ küllemű,­ ha­ úgy­ tetszik­ zsilettpengényi könyve­(ide­magyarázatként:­egyik­közös­bará- tunk,­ b.­ kovács­ istván­ szokta­ egyetemista korunkba­emlegetni,­hogy­egyszer­majd­ír­egy zsilettpengényi­könyvet.­Azóta­ez,­a­zsilettpen- gényi,a­nagy­álmok­megvalósulását­szimboli- záló­kultikus­jelző­számomra),­szóval­itt­van­ez a­külsőleg­szerény,­belsőleg­viszont­nagyon­is tetszetős­ könyv.­ és­ tartalmas.­ Ha­ az­ ember beleolvas,­ akkor­ már­ benne­ is­ ragad.­ Hogy megint­idézzek­valakit,­mégpedig­a­first ladyt, klárikát,­aki­szerint­a­szöveg­rendkívül olvas- mányos.­Önmagában­ez­a­jelző­persze­lehetne akár­negatív­töltetű­is­(hiszen,­hogy­mást­ne mondjak,­a­Csók és könyvsorozat­darabjai­is nyilván­olvasmányosak),­de­sietek­hozzátenni, hogy­klárika­nyilván­nem­annak­szánta,­és­én

sem­annak­gondolom.­Ahogy­öregszem­(mert hát,­ha­tetszik,­ha­nem,­én­is­öregszem,­nem csak­ zoli­ barátom),­ szóval,­ ahogy­ öregszem, egyre­ erősebb­ az­ a­ meggyőződésem,­ hogy­ a szépirodalom­ eszközeivel­ egy-egy­ jelenségről sokkal­ plasztikusabb­ kép­ rajzolható,­ mint­ az agyonlábjegyzetelt­ tudományos­ munkák­ sok- szor­bikkfanyelvével.­egy­jó­költő­négysorosa többet­elmond­a­bennünket­körülvevő­világról, mint­tanulmányok­sora.­Hiába, az irodalom, az mégiscsak irodalom marad! Ady­ kiáltott­ fel egyszer­ valahogy­ így,­ s­ ennek­ (nem­ pontos!) citálása­ már­ hozza­ is­ a­ következő­ idézetet:

„Kompország, Kompország, Kompország: leg- képességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.”megvan,­ugye?­Az­Ismeretlen Korvin- kódex margójára című­ tárcájából­ van.

istenem,­mennyit­összeírtam­én­már­a­magyar népi­kultúra­keleti­és­főleg­nyugati­kötődései- ről,­de­ilyen­tömören­és­ilyen­igazan­nem­tud- tam­ soha­ kifejezni­ a­ lényeget.­ No,­ de­ ne magamról­ beszéljek­ (igaz,­ az­ ember­ mindig magáról­ beszél),­ nem­ is­ azért­ vettem­ ezt­ az irányt.­ Hanem­ azért,­ mert­ arra­ szerettem volna­ rámutatni,­ hogy­ klamár­ zoli­ könyve, annak­szövege,­szépirodalmi­értékeket­villant fel,­ miközben­ a­ szakmai­ hitelessége­ is­ meg- kérdőjelezhetetlen.­ olvasmányos,­ s­ ha­ az ember­ belekóstol,­ akkor­ tényleg­ nem­ lehet letenni.­ legfeljebb­ a­ képek,­ az­ illusztrációk zavarhatnak­benne,­hogy­elvegyék­a­figyelmet az­olvasásától.­Tulajdonképpen­kétszer­kelle- ne­ olvasni.­ egyszer­ a­ szöveget,­ másodszor csak­a­képeket.­mert­természetesen­a­képek is­ mesélnek,­ a­ képek­ is­ olvashatóak.­ Aztán harmadszor:­együtt.

Az,­ remélem,­ világos,­ hogy­ alapvetően most­ nem­ a­ könyv­ tartalmát,­ mondandóját fogom­itt­elismételni,­más­szavakkal­visszaad- ni:­tessenek­csak­szépen­beleolvasni,­s­meg- látják,­ igazam­ volt­ (meg­ klárikának­ is­ igaza volt):­olvasmányos,­valóban­nem­lehet­letenni, s­nyilván­a­helyiek­is­sok­új­tényt,­látásmódot tanulhatnak,­hangulatot­érezhetnek­ki­belőle.

Valamit­azért­arról­is­hadd­szóljak,­ami­miatt számomra­tanulságos­volt­a­könyv­az­olvasása során.

klamár­ zoltán­ nem­ szakkönyvet­ írt, hanem­ a­ világtörténelembe­ ágyazott­ lokális

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

* elhangzott­a­kötet­bemutatóján,­a­magyarkanizsai józsef­Attila­könyvtárban­2016.­október­6-án.

históriát,­embereket,­hangulatokat­bemutató, talán­ inkább­ érzékeltető,­ érezhető,­ mint ésszel­felfogható­esszét;­egyszóval­választott szülővárosa,­magyarkanizsa­könyvét­készítet- te­el.­mindezt­szemmel­láthatóan­hosszadal- mas­és­gondos­(levél-­és­könyvtári,­valamint­a terepen­ végzett­ etnológiai)­ szakkutatások előzték­meg,­a­végtermék­mégsem­lett­unal- mas­ szakmunka­ (már­ persze­ annak,­ akinek egy­ szakmunka­ unalmas­ tud­ lenni).

Voltaképpen­képeslapokra,­azok­képi­és­szö- veges­ üzeneteire­ fölfűzve­ mesél­ (tényleg mesél!)­egy­peremvidéki­kisváros­mindennap- jairól,­ jeles­ figuráiról,­ épületeiről,­ eseményei- ről.­Továbbgondolásra­érdemes,­hogy­vajon­mi az,­ ami­ egy-egy­ település­ helyi­ színét­ adja?

Nem,­nem­valamiféle­ősiség!­Hiszen­itt­is­lát- hatjuk,­a­város­a­török­után­települ­újjá,­min- denféle­szedett-vedett­népségből­(amikor­szü- lőfalumról,­köbölkútról­írtam­könyvet,­arról­a településről,­amely­szintén­a­török­után­tele- pült­ újra,­ csak­ nem­ délen,­ hanem­ északon [szerepel­ egyébként­ a­ könyv­ borítóján,­ igaz, rossz­ helyen],­ az­ általam­ szedett-vedettnek mondott­új­lakosság­kapcsán,­egyik­lektorom kivettette­belőle­a­jelzőt.­mondván,­hogy­a­sze- dett-vedett túlzottan­ pejoratív.­ Pedig­ nem annak­szántam.­Ahogy­itt­sem…),­szóval­ebből a­korabeli­magyarország­nyolc­vármegyéjéből az­új,­nyilván­mindenféle­nációjú,­szerencsét próbáló­telepesekből.­és­hát­történeti­mércé- vel­ mérve­ nagyon­ rövid­ idő­ alatt­ ők­ hoztak létre­ a­ sokféleségből­ valamiféle­ egységes magyarkanizsaiságot…­ Ami,­ szintén­ történeti mércével­ mérve,­ még­ rövidebb­ idő­ alatt­ (a szerző­szeme­láttára)­el­is­kezd­veszni…­ez­a fejlődéskép­ tanulságos­ lehet,­ főleg­ ebben­ a migráncsozós világunkban,­bárki­számára!

Végezetül­ inkább­ általánosságban­ arról szólnék­néhány­szót,­hogy­szerintem­mi­is­az értelme­ ennek­ a­ műfajnak,­ az­ „imádott Bácska egy szelete” megéneklésének­ (az

„imádott Bácska egy szelete”idézet­a­szerző- nek­ az­ én­ feleségemnek,­ icunak­ és­ nekem szánt­dedikációjából).

és­most­megint­magamról­kell­beszélnem ahhoz,­ hogy­ jobban­ megértsük­ a­ szerző, klamár­ zoltán­ szándékát,­ munkája­ (vélhető) mozgatórugóit­(ide­megint­zárójel­kívánkozik:

ha­az­ember­egy­adott­mű­szerzőjének­szán-

dékait­feszegeti,­akkor­könnyen­beszaladhat­a gondolta a fenecsövébe,­de­ezt­a­rizikót­olykor vállalni­kell).­zárójel­bezárva.­Az,­hogy­magam- ról­is­beszélek,­ahhoz­is­hozzásegít,­hogy­(szer- zőnk­ kedvenc­ fordulatával­ élve)­ lássuk, hogyan­ (hát­ így!)­ kerek­ a­ világ.­ Amit­ most elmondok,­az­némileg­leegyszerűsített­változa- ta­ a­ valóságnak,­ de­ hát,­ hogy­ érthetőek legyünk,­olykor­le­kell­egyszerűsíteni­mondan- dónkat.­ magam­ nem­ tudok­ helyekhez,­ tájak- hoz­kötődni.­emberekhez­inkább,­akik­európa különböző­szegleteiben­élnek,­különféle­nyel- veket­beszélnek­s­ahol­ők­vannak­(a­rokonaim, barátaim)­ ott­ egyszersmind­ otthon­ is­ tudom magam­érezni.­mások­viszont­(és­nagyon­cso- dálom,­tisztelem­ezt­az­embertípust)­tíz­(vagy húsz!)­ körömmel­ kapaszkodva­ ragaszkodnak a­szülőföldhöz,­ akárhol­ vannak,­ mindent ahhoz­ hasonlítanak,­ ahhoz­ mérnek,­ minden- honnak­oda­vágynak­vissza,­az­ottani­hangula- tok,­ízek,­emberek­stb.­miatt.­egyik­első­ilyen ember-élményem­a­már­említett­közös­barát, b.­kovács­istván­volt,­aki­szűkebb­szülőföldjé- ről,­az­imádott­Gömörről­úgy,­olyan­szeretettel és­ lelkesültséggel­ tudott­ mesélni,­ hogy­ az embert­csak­rávette,­utazzon­el­oda,­s­nézze már­meg.­értő­kalauzolása­nyomán­aztán­az idegen­ (jelen­ esetben­ szerénységem),­ alföldi ember­létére­is­megszerette­ezt­a­hegyes-dom- bos­tájat.­már­azt­megelőzően,­hogy­későbbi párom­ is­ onnan­ lett!­ A­ másik­ ilyen­ ember klamár­zoli.­Akit,­ugye­egyetemista­korunk­óta (kimondani­ is­ szörnyű)­ éppen­ negyven­ éve ismerek­és­tudhatom­barátomnak.­ő­hasonló szeretettel­ mesélt­ mindig­ a­ Vajdaságról, bácskáról,­ s­ invitált­ is­ mindig,­ hogy­ nézzem meg­ magamnak.­ Akkor­ (az­ 1970-es­ évek második­ felében­ járunk)­ egy­ csehszlovák állampolgárnak­ez­nem­lett­volna­egyszerű­vál- lalkozás,­ így­ hát­ bele­ sem­ vágtam.­ Aztán néhány­évtizedre­a­sors­elszakított­bennünket egymástól.­Amikor,­az­ezredforduló­környékén zoli­barátom­ismét­fölbukkant,­ott­folytattuk, ahol­1980­táján­abbahagytuk,­s­újfent­elkez- dett­kapacitálni,­hogy­menjek­már­el,­nézzem meg­azt­(azt?­ezt!)­a­bácskát.­ígérgettem,­ter- veztük­ is.­ Valami­ azonban­ mindig­ közbejött.

időközben­aztán­négy­alkalommal,­más­apro- póból­ mégis­ eljutottam­ a­ bácskába,­ a Vajdaságba,­ valamibe­ tehát­ sikerült­ belekós-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

tolnom.­egyszer­ráadásul­egy­német­szervezé- sű­tudományos­konferencia­tanulmányi­kirán- dulása­keretében,­amikor­nem­magyar­szem- szögből­ utazgattunk­ (majdnem)­ errefelé.

Nagyon­ tanulságos­ volt.­ meg­ kell,­ mondjam, zoli­ (és­ más­ bácskai­ barátaim)­ elbeszélései, az­olvasmányélményeim­nyomán­már­akkor­is, amikor­még­nem­jártam­itt,­valahogy­a­miénk- kel,­a­kisalfölddel­rokon­atmoszférájú­térség- nek­ éreztem­ ezt­ a­ világot.­ Ami­ persze­ nem véletlen.­A­török­előtt­és­elől,­dél­felől­a­16–17.

században­térségünkbe­magyar,­szerb­és­hor- vát­menekültek­érkeztek­(komáromban­ma­is áll­az­ortodox­rác­templom).­A­török­után,­főleg a­18.­században­viszont­az­akkori­ország­észa- ki­részéből­érkeztek­ide,­délre­magyar­és­szlo- vák­ telepesek­ (szerzőnk­ ősei­ is­ valahonnan északról­származnak,­aki­tud­szlovákul,­érti­a nevét­is),­ennek­köszönhető,­hogy­kupuszinán például­a­palóc­nyelvjárást­beszélik­stb.

szóval­zoli­azért­érzi­itt­itthon­magát,­mert születése,­kapcsolathálója­(magyarán:­az­itte- ni­emberek,­magyarok­és­nem­magyarok),­az itteni­ utcasarkok,­ épületek,­ folyópartok­ stb.

okán­kötődik­ehhez­a­tájhoz,­ehhez­a­telepü- léshez,­ magyarkanizsához­ (noha­ tudom,­ egy topolyai­ választott szülőhelyéről beszélek most).­és­valahogy­én­is­kötődöm­ide:­éppen zoliéknak­köszönhetően,­a­többi­közt­ennek­a könyvnek,­aminek­szövegét­még­kéziratban,­a születés­ folyamata­ során­ volt­ szerencsém megismerni,­ továbbá­ a­ történelmi­ kapcsola- tok,­a­nyelv­íze,­a­multietnikus­légkör­révén.

Tamási­ áron­ szavai­ jutnak­ az­ eszembe:

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”­ igen,­ valaki­ így­ van­ otthon benne,­ valaki­ meg­ amúgy.­ Ahogy­ klamár zoltán­ van­ otthon­ a­ világban,­ az­ számomra rendkívül­rokonszenves­és­szerethető­otthon- lét.­könyvével,­ami­ha­kisöcsként­is,­de­Gion Nándor­Virágos katonájához­vagy­balázs­Attila Kinek Észak, kinek Déljéhez­ kapcsolódik (magyarán:­a­maga­eszközeivel­segít­a­kívülál- lónak­is­megérteni­egy­színes,­soketnikumú­és kultúrájú­világot),­ennek­az­otthon-létnek­han- got­ is­ adott.­ Akár­ klamár­ zoltán­ könyvének mottója­is­lehetne­az­egyik­zárómondat:­„Az itt élők egy része végeken túliként vágyódott egy másik állam közösségébe, miközben maradt a város lakója, és meg kellett tapasztalnia az

országhatár ide-oda vándorlását.” A­peremvi- déki­ lét­ könyvének­ is­ mondhatnám­ klamár zoltán­könyvét,­amely­noha­egy­konkrét­bács- kai­ településről­ szól,­ mégis­ több­ ez,­ mint magyarkanizsa­ könyve.­ benne­ van­ az­ egész tágabb­ térség­ életérzése,­ kínja-baja,­ öröme, azok­ az­ interetnikus,­ interkonfesszionális­ és interkulturális­ viszonyok,­ amelyek­ hasonlóan jellemzik­ ungvárt,­ komáromot,­ Temesvárt­ és magyarkanizsát.­ lírai­ városrajzát,­ amit­ ott északon­ ugyanolyan­ szeretettel­ tudtam/tu­- dom­ forgatni,­ mint­ ahogy­ valahol­ középen megíródott,­ kérem,­ fogadják­ legalább­ olyan szeretettel­ itt­ délen,­ mint­ amilyen­ szeretettel ezt­a­szerző­megalkotta.

Liszka József rastislava­ stoličná-mikolajová:­ socializmus na­ tanieri.­ možnosti­ a­ praktiky­ stravovania oby­vateľov­ slovenska­ v­ rokoch­ 1948–1989.

bratislava,­VedA,­2015,­160­p.

Feuerbach­tömörbe­szabott­mondása­szerint:

„az­vagy,­amit­megeszel.”

Az­ evés­ egyike­ alapvető­ szükségleteink- nek,­ nélkülözhetetlen­ a­ létezés­ szempontjá- ból,­függetlenül­a­fennálló­politikai,­társadalmi struktúra­mibenlététől.­ugyanakkor­a­fennálló politikai-társadalmi­ berendezkedés­ hatással lehet/van,­jelentős­mértékben­alakíthatja/ala- kítja­a­benne­élők­táplálkozási­szokásait.

A­ társadalmi-politikai­ átalakulások­ min- dennapi­metamorfózisai­között­vizsgálhatjuk­a táplálkozási­szokások­változásait­is.­Vizsgálati szempontként­ kezelve­ e­ változásokat,­ azok bemutatásán­keresztül,­közelebb­juthatunk­és mélyebb­ összefüggéseiben­ érthetjük­ meg­ a vizsgált­rendszer­lényegét.­Hiszen,­bármennyi- re­elvont­a­politikai­koncepció,­a­táplálék­és­a hozzá­kötődő­(készítési,­fogyasztási)­szokások végeredményben­ mindig­ személyessé­ formá- lódnak,­vagyis­emberek,­közösségek­által­jele- nítődnek­meg.­Tömören­fogalmazva:­enni­min- den­korban­kell,­még­ha­az­evéshez­kapcsoló- dó­szokások­változnak­is.

rastislava­ stoličná-mikolajová­ (1948) etnológus­legújabb­könyvében­ilyen­szempon- tok­ szerint­ közelíti,­ értelmezi­ és­ értékeli­ a csehszlovák­államszocialista­rendszeren­belül

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

a­ szlovák­ országrész­ területén­ élő­ lakosság táplálkozással­összefüggő­szokásait,­valamint az­állami­politikának­e­területen­kifejtett­tevé- kenységét.­Az­etnológus­asszony,­egyéb­kuta- tási­területei­mellett,­a­kulináris­kultúra­jeles kutatója.

kemény­borítójú­könyve­tizenegy­fejezetre tagolódik,­amit­a­felhasznált­irodalom­jegyzé- ke­és­egy­bő­angol­nyelvű­összefoglaló­zár­le.

munkája­ bevezetőjében­ rövid­ áttekintést ad­ a­ berendezkedő­ szocialista­ rendszernek egyénről,­ közösségről­ alkotott­ felfogásáról, szól­ a­ gazdaságban­ kialakuló­ új­ hangsúlyok- ról,­és­felfedi,­mi­inspirálta­könyvének­megírá- sában,­illetve­ahhoz­milyen­forrásegyütteseket használt.

A­ szocializmus­ első­ szakaszának­ élelme- zési­ politikáját­ („Výživová­ politika­ prvej­ etapy budovania­ socializmu­ na­ slovensku”)­ elemzi könyve­ első­ fejezetében,­ nagy­ vonalakban érzékeltetve­a­második­világháború­befejezé- sét­követő­talpra­állási­évek­mutatóit,­a­válto- zó­ politikai­ széljárással­ megjelenő,­ a­ gazda- ságban­ végbemenő­ változásokat:­ földreform, kollektivizálás,­ egységes­ földműves-szövetke- zetek­létrehozása,­pénzváltás.

A­ politikai­ és­ a­ hozzá­ kapcsolódó­ ideoló- giai­változás­és­orientáció­országos­szinten­a korábbi­nemzetközi­kapcsolatok­és­tagságok felbomlását,­ illetve­ új­ kötelékek­ létrehozását eredményezte­országos­szinten.­Gazdaság­po­- li­tikai­ síkon­ csehszlovákia­ mint­ alapító­ tag bekerült­ a­ szocialista­ országok­ gazdasági együttműködését­szervező­kGsT¹-be.­Ahogy­a nyugati,­ vagyis­ kapitalista­ világ­ bírt­ tudomá- nyosan­kialakított­koncepcióval­a­helyes­élel- mezést­és­táplálkozást­illetően,­úgy­a­szocia- lista­tábor­is­kialakította­erre­vonatkozó­szem- pontjait,­illetve­ezzel­tudományosan­foglalkozó intézményeit.­ esetünkben­ Prágában,­ majd Pozsonyban­alakítottak­ki­a­népélelmezés­ku­- ta­tására­ szakosodott­ intézeteket.­ második fejezetében­ ezt­ az­ új,­ a­ helyes­ élelmezésről kibontakozó­ szocialista­ koncepciót,­ annak lényegét­foglalja­össze­a­szerző.

Az­ új­ állami­ élelmezési­ koncepció­ és annak­ elérendő­ céljai,­ mint­ szinte­ minden, politikai­feladattá­magasztosult,­ahol­óhatatla- nul­el­kellett­ítélni­a­kapitalista­országok­hely- telen­és­a­tömegek­szempontjából­előnytelen gazdasági­ rendszerét,­ ahol­ a­ szocialista­ pro- paganda­ szerint­ a­ szegényebb­ társadalmi rétegek­ megfelelő­ anyagiak­ hiányában­ egye- nesen­éheztek.­A­korszak­élelmezéssel­foglal- kozó­szocialista­szakavatottjai­körében­általá- nosan­elterjedt­nézet­volt,­hogy­az­új­szocialis- ta­társadalom­minőségi­életmódváltozást­hoz az­étkezés­területén­(is.)­ennek­keretében­az 1950-es­évek­derekától­kampány­indult­az­új táplálkozási­ politika­ népszerűsítésére,­ mely- ben­ mindenekelőtt­ a­ különböző­ konzerválási eljárások­és­félkész­élelmiszerek­propagálása mellett­ érveltek,­ nyomatékosítva,­ hogy­ az­ új eljárásokkal­ időt­ spórolnak­ a­ konyhában.

ezzel­pedig­a­szocialista­női­ideál,­amely­már nem­ azonosítható­ a­ hagyományos­ felfogás szerinti­házi­tűzhely­védelmezőjével,­hanem­a szocialista­ jövő,­ benne­ az­ ország­ építésben szervesen­szerepet­vállaló­nő­megtestesítőjé- vel,­ felszabadul­ korábbi,­ nem­ kevés­ időt emésztő­ feladata­ alól.­ További­ érv­ volt­ az­ új módszerek­mellett,­hogy­a­tradicionális­kony- ha­fő­buktatóját,­a­szezonális­vitaminhiányt­e tudományos­ módszerek­ mentén­ dolgozva kiküszöbölhetik,­ezáltal­pedig­a­lakosságot­te­- hetik­egészségesebbé.

könyvének­ harmadik­ és­ terjedelmében leghosszabb­fejezetében­az­új­észszerűsítése- ket­és­a­megjelenő­új­élelmiszerek,­valamint sütési-főzési­ alapanyagok­ szilárd­ és­ cseppfo- lyós­ termékeinek­ sorát­ mutatja­ be­ stoličná- mikolajová.­ Ahogy­ a­ kezdetektől­ hosszú­ éve- ken­át­a­hétköznapok­nem­voltak­mentesek­az alapvető­ élelmiszerek­ permanens­ hiányától, pl.­ a­ minőségi­ hústermékek­ (de­ nem­ csak azok)­folyamatosan­hiányoztak,­ugyanígy­har- cot­is­hirdethettek­egészségtelennek­kikiáltott, ráadásul­még­a­múlttal­is­kapcsolatba­hozha- tó­ termékekkel­ szemben,­ amint­ ezt­ tették­ a disznózsír­ használata­ ellen­ érvelve.­ ugyan­- ekkor­ szorulnak­ vissza­ a­ széles­ rétegek­ tá­- nyér­járól­a­korábbiakban­fogyasztott­hüvelyes étkek,­vagyis­növényi­eredetű­fehérjeforrások, amelyek­az­egészséges­táplálkozás­szempont- jából­igencsak­fontosak­lettek­volna.­de­olyan

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

1­ kölcsönös­ Gazdasági­ segítségnyújtás­ Ta­nácsa:

1949-ben­szovjet­kezdeményezésre­jött­létre.

is­ előfordulhatott­ az­ új­ rendszer­ ideológusai- nak­ köszönhetően,­ az­ 1950-es­ évek­ elején járunk,­hogy­a­fehérkenyér­és­péksütemények fogyasztását­egyenesen­ideológiailag­nem­vál- lalhatónak­ ítélték.­ szintén­ ehhez­ az­ időszak- hoz­kötődik­a­cukor­túlzott­mértékű­fogyasztá- sának­ a­ kezdete,­ ami­ a­ társadalom­ nem­ kis hányadának­az­elhízásáért­lett­felelős,­és­nap- jainkig­érezteti­hatását.

Az­egyes­élelmezési­cikkek­terén­mutatko- zó­ hiányok­ a­ korszak­ végéig­ kitartottak,­ és főleg­város-falu­viszonylatban­mutathatóak­ki, bár­ az­ idő­ haladtával,­ ahogy­ azt­ a­ szerző­ is érzékelteti,­némi­mértékben­kiegyenlítődött­és kitöltődött­ez­a­kezdeti­különbség.

A­ munka­ negyedik­ és­ ötödik­ fejezetében két­ olyan­ korabeli­ (dietológiai­ és­ etnográfiai) kutatás­ eredményeit­ értékeli­ és­ értelmezi, melyek­a­szlovák­társadalom­széles­köreiben élő,­a­táplálkozással,­ételkészítéssel,­az­ahhoz kapcsolódó­ szokásokkal­ álltak­ összefüggés- ben.­Amint­az­a­lejegyzett­eredmények­értéke- léséből­ kiderült,­ a­ papíron­ végzett­ tudomá- nyos­szocialista­tervek­és­elképzelések­kiala- kítása­egyszerűbb­feladatnak­bizonyult,­mint­a berögzült,­ mindenekelőtt­ a­ falusi­ társadalom széles­rétegeiben­szervesen­és­mélyen­ágya- zódott­ hagyományos­ szokások­ visszaszorítá- sa,­átalakítása.

stoličná-mikolajová­az­élelmiszerek­szoci- alizmus­kori­üzleti­értékesítését­vázolja­hato- dik­fejezetében,­ahol­a­szlovák­országrészben jedNoTA­néven­találjuk­azt­az­üzletláncolatot, amelyik­nevében­mind­a­mai­napig­ismert,­és talán­a­korszak­egyik­emblematikus­megjele- nítője­is.­ugyanitt­olvashatunk­az­ideológiailag talán­felemásnak­értelmezhető­jelenségéről,­a TuzeX­ üzletekről,­ ahol­ az­ oda­ eljutó­ szeren- csésebb­ közönségnek­ külföldi­ eredetű­ vagy hazai,­de­exportra­készített,­tehát­minőségileg élvezhetőbb­termékeket­lehetett­vásárolnia.­e fejezetének­legvégén­kifejezően­kategorizálta az­ élelmiszerek­ üzleti­ polcokon­ való­ korabeli jelenlétét:­léteztek­a­kaphatóak,­a­néha­kap- hatóak­és­amelyek­állandóan­hiányoztak.

A­ szocialista­ évtizedek­ alternatív­ élelem- biztosítási­formáit,­tehát­az­üzleti­vásárláson kívülieket­ járja­ körbe­ hetedik­ fejezetében.

egyike­volt­az­az­önellátói­forma­(samozásobi- teľstvo)­létezése,­ami­a­mást­szajkózó­hivata-

los­ gazdasági­ struktúrában­ az­ ideológia­ elle- nére­ is­ létezett­ és­ aminek­ keretén­ belül­ a lakosság­pótolni­tudta­a­mindennapok­hiányzó élelmiszereit.­egy­1984-ben­végzett­felmérés szerint­ a­ lakosság­ 70%-a­ rendelkezett­ ilyen házi­gazdasággal­(domáce­hospodárstvo),­ami tulajdonképp­ a­ lakóház­ melletti­ kertet­ jelen- tette.­ugyancsak­a­korszakban­létezett­az­ún.

háztáji­ gazdálkodás­ (záhuminekové­ hospo- dárstvo),­minek­keretében­a­szövetkezeti­dol- gozók­ juttatott­ földdarabon,­ saját­ részre­ ter- melhettek­élelmiszert.­ennek­keretében­vala- miféle­ átmenet­ testesült­ meg­ az­ individuális kapitalista­gazdálkodás­és­a­kollektivizáló­szo- cialista­ forma­ között,­ valamint­ nem­ melléke- sen­pszichológiai­töltetet­is­hordozott,­mond- ván,­hogy­a­szövetkezeti­dolgozók­ezáltal­eny- híthetik­saját­használatú­föld­utáni­éhségüket, miáltal­könnyebben­­meggyőzhetőbbé­váltak­a szövetkezeti­rendszerbe­való­betagolódásba.

külön­fejezetben­(8.)­boncolgatja­a­megva- lósult­közétkeztetés­szocialista­formáit.­A­dol- gozó­nőt,­mint­arról­már­szó­esett,­a­lehető­leg- nagyobb­mértékben­kívánták­tehermentesíte- ni­otthoni­konyhai­feladatkörétől.­részben­ez is­ hozzájárult­ a­ közétkeztetés­ rendszerének kialakításához.­A­feladat­fontosságát­mutatta, hogy­bekerült­a­csehszlovák­kommunista­Párt politikai­ programjába­ is.­ Az­ üzemi,­ iskolai étkezdék­ létrehozása­ a­ szocialista­ haladást kellett­ kifejezzék,­ természetesen­ központilag irányított­formában­működtetve;­megállapított normák­ szerint­ berendezett­ étkezdékben, valamint­megállapított­normák­mentén­készí- tett­ ételek­ kínálatával.­ stoličná-mikolajová frappáns­megfogalmazása­szerint­e­közösségi étkezdék­hangulatára­mindenki­emlékszik,­aki a­kort­megélte.­ebben­a­fejezetében­szólaltat meg­„szemtanúkat”,­akik­emlékeikből­vissza- idézve­festik­le­mind­a­közös­étkezdék,­mind­a korszak­ egyéb­ szolgáltató­ intézményeinek­ – különféle­besorolású­vendéglőknek,­kocsmák- nak­–­a­korra­jellemző­egyedi­hangulatát,­és amelyek­közül­nem­keveset­név­szerint­is­ki­- emel­ vagy­ Pozsonyban,­ vagy­ szlovákia­ más városaiban.

ugyanebben­a­fejezetben­szól­az­1980-as években­ megjelenő­ és­ már­ nyugati­ étkezési stílust­közvetítő­hot­dogosokról­is,­ahogy­kitér a­csehszlovák,­benne­a­szlovák­gasztronómia

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

útkereséseire,­ ami,­ mint­ megjegyzi,­ egybe­- esett­ a­ kulináris­ internacionalizációnak­ a hagyományos­ szlovák­ népi­ konyhai­ ételek újragondolására­ tett­ időszakával,­ melyben tulajdonképp­már­csak­az­étkek­neve­maradt népi­hangzású.

munkája­ utolsó­ fejezeteként­ olyan,­ az 1970­ előtt­ születettek­ bevonásával­ (2013–

2014­közt)­készült­kutatás­eredményeit­ismer- teti,­ ami­ arra­ irányult,­ hogy­ miként­ emlékez- nek­a­szocializmus­utolsó­időszakából­az­élel- miszerek­minőségére,­beszerezhetőségükre;­a mindennapi­étkezésekre;­és­a­különféle­alkal- mi­étkezésekre.

A­ második­ világháborút­ követő­ időszak, minden­megtorlás­és­elnyomás­ellenére­is,­egy- fajta­ modernizációs­ fázist­ indított­ el­ szlová­- kiában.­Az­iparosítás­területén­megiramodó­fej- lődés­a­kisemberek­számára­munkát­és­megél- hetést­biztosított.­Az­1948­után­berendezkedő új­ politikai­ hatalom­ az­ élet­ minden­ zugában jelen­kívánt­lenni,­ami­alól­az­emberek­étkezési szokásai­sem­képezhettek­kivételt.­Az­élelme- zés­ tekintetében­ olykor­ komoly­ hiányosságok- kal­teli­kezdeti­időszakot­az­1970-es­és­80-as évekre­ egyfajta­ minőségi­ változás­ váltotta­ fel, ahol­ a­ korábbi­ (mindenekelőtt­ város-falu­ vi­- szonylatú)­egyenlőtlenségek­lassan­kezdtek­fel- számolódni.­ minden­ felsorolható­ negatívuma ellenére­ az­ objektív­ valóság­ azt­ bizonyította, hogy­ csehszlovákiában­ a­ szocializmus­ utolsó évtizedében­a­lakosság­ellátottsága­jóval­fejlet- tebb­és­változatosabb­volt,­mint­a­korszak­más, a­szocialista­táborba­tartozó­országában.

személyes­ adalékul­ még­ annyit,­ hogy­ az olvasók,­ha­csak­részben­is,­de­belekóstoltak a­könyv­lapjain­megelevenedő­korba,­bizonyá- ra­nosztalgiával­idézik­fel­a­kor­étkezdei­vagy egyéb­sajátos­ízeit.

Baki Attila Vörös­Ferenc: Nyelvek­és­kultúrák­vonzásában i–ii.­személynevek­a­magyar­nyelvterület­észa- ki­pereméről.­Pozsony,­kalligram­könyvkiadó, 2011/2013,­520­+­728­p.

Vörös­Ferenc­Nyelvek és kultúrák vonzásában.

Személynevek a magyar nyelvterület északi pereméről című­ kétkötetes­ monográfiája

Családnévkutatások Szlovákiában (2004) című­ könyvének­ szerves­ folytatása­ és­ kiegé- szítője,­hiszen­ugyanannak­a­négy­nyugat-szlo- vákiai­településnek­és­időszaknak­a­kereszt- nevei­ állnak­ vizsgálatai­ középpontjában.­ A szerző­ az­ állami­ anyakönyvezés­ kezdetétől (1895-től)­1999­végéig­elemzi­két­csallóközi (balony,­diósförgepatony)­és­két­Nyitra-vidéki (kiscétény,­Nagycétény)­település­keresztnév­- állományát.­ A­ korpusz­ 1895–1959­ közötti része­állami­anyakönyvekből,­1960-tól­egyházi és­ állami­ anyakönyvekből,­ valamint­ községi (önkormányzati)­nyilvántartásokból­származik.

A­ kutatás­ mintegy­ tízezer­ névadatra­ épül:

balonyból­ 1539,­ diósförgepatonyból­ 3095, kiscétényből­ 729,­ Nagycétényből­ 4501 keresztnév­ állt­ Vörös­ Ferenc­ rendelkezésére, aki­ néhány­ alfejezetben­ két­ mátyusföldi­ köz- ségben­ (Alsó-­ és­ Felsőszeli)­ végzett­ személy- névkutatásának­eredményeit­is­közli,­valamint az­említett­hat­kutatópontról­származó­család- névanyagból­is­merít.

A­vizsgált­időszakban­a­településeken­az anyakönyveket­1921­végéig­(valamint­1938–

1945­ között)­ magyarul,­ 1922-től­ szlovákul vezették.­ ettől­ kezdve­ többnyire­ szlovákos alakváltozatban­jegyzik­be­az­anyakönyvekbe a­ személyneveket,­ megváltozik­ a­ névsorrend és­szlovákra­fordítják­azokat­a­keresztneveket, melyeknek­ létezik­ metanyelvi­ párjuk­ (pl.

Erzsébet → Alžbeta, Ferenc → František).­Az államváltások­ következtében­ gyakran­ meg- bomlott­az­összhang­a­bejegyzett­névalak­és­a szóbeli,­illetve­írott­(főképpen)­informális­név- használat­ tekintetében.­ Az­ anyakönyvekbe hivatalosan­ szlovákul­ bejegyzett­ név­ sokszor eltért­az­újszülöttet­bejelentő­rovatban­szerep- lő­ szülő,­ közeli­ hozzátartozó­ aláírásától.­ A magyar­ nemzetiségűek­ többnyire­ magyaros formában­ írták­ alá­ saját­ kezükkel­ az­ anya- könyvet.­ A­ szlovákiai­ magyarokra­ napjainkig jellemző­a­kettős­személynévhasználat.­e­ter- minus­a­család-­és­keresztnévnek­(egyes­nyel- vekhez­ kötődő)­ kétféle­ alakváltozatban­ való használatát­jelöli.­A­hivatalos­(formális)­színté- ren­ a­ szlovákos­ névformák­ használata­ domi- nál,­ekkor­a­névsorrend­keresztnév­+­család- név,­és­a­nők­családnevéhez­az­-ovávégződés kapcsolódik.­A­nem­hivatalos­(informális)­szín- téren­ (írásban­ és­ élőnyelvben­ egyaránt)­ a

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

magyaros­névformák­kerülnek­előtérbe,­ekkor a­ névsorrend­ családnév­ +­ keresztnév,­ és­ a nők­ családnevéhez­ nem­ járul­ az­ -ovávégző- dés­(pl.Ladislav Kiss : Kiss László, Katarína Kovácsová : Kovács Katalin).

A­könyv­szerkezetileg­öt­nagyobb­fejezetre oszlik:­a­2011-es­kiadásban­három,­a­2013- asban­két­fő­fejezet­található.­A­szerző­az­elő- szóban­említi,­hogy­a­kisebbségi­helyzet­névta- ni­vonatkozásának­alaposabb­elemzésével­és a­ kontaktológiai­ megközelítések­ árnyaltabb bemutatásával­ igyekezett­ mind­ teljesebbé tenni­a­vizsgálati­módszereket­(15.­p.).

Vörös­Ferenc­az­első­fő­részben­(19–120.

p.)­általános­kérdésekkel­foglalkozik.­elsőként a­ 20.­ századi­ (cseh)szlovákiában­ zajló­ sze- mélynévkutatásokat,­ a­ megjelent­ és­ kézirat- ban­lévő­vonatkozó­publikációkat­tekinti­át.­Az ezt­ követő­ alfejezetben­ a­ keresztnevekkel összefüggő­ művelődéstörténeti­ kérdésekkel, a­martirológiumokkal,­az­európai­kultúrákban megjelenő­pogány,­keresztény­és­keresztség- ben­elnyert­nevekkel­ismerkedhetünk­meg.­A továbbiakban­az­anyakönyvezés­sajátosságai- ról­olvashatunk.

A­ második­ fő­ fejezet­ (121–426.­ p.)­ a keresztnevek­vizsgálatához­alkalmazott­tipoló- gia­általános­jellemzőit­mutatja­be.­Az­elemzés során­a­dimenzionális­megközelítés­kerül­elő- térbe.­Az­idő,­a­tér­és­a­társadalom­dimenziója együttesen­hat­a­névállomány­alakulására.

A­szerző­az­idő­dimenzióján­belül­foglalko- zik­ a­ nevek­ korszakolásával,­ a­ keresztnevek morfológiai,­hang-,­funkció-­és­jelentésváltozá- saival,­az­etimológiai­és­névélettani­szempon- tokkal,­a­névdivattal.­A­korszakolást­ismertető részben­ a­ szlovákiai­ magyarsággal­ kapcsola- tos­statisztikai,­demográfiai­adatok­(nemzeti- ség­ és­ anyanyelvi­ hovatartozás,­ szlovákiai magyar­ települések­ nemzetiségi­ összetétele, korfa,­ felekezeti­ megoszlás)­ változásait­ is közli.­A­kontaktológia­tükrében­vizsgált­etimo- lógiai­szempontoknál­a­magyar­>­szlovák,­ille- tőleg­ szlovák­ <­ magyar­ irányú­ névkölcsönzé- sekkel,­a­magyar­és­szlovák­nyelv­Trianon­előt- ti­és­utáni­viszonyával,­valamint­a­keresztne- vek­ eredetrendszerezésével,­ etimologikus előzményeivel,­ közszói­ jelentésével­ foglalko- zik,­s­a­nevek­átvételével,­keletkezésével­kap- csolatban­ megkülönböztetett­ figyelmet­ szen-

tel­az­a-ra­végződő­keresztnevek­kérdésköré- nek.­Az­idő­dimenzióján­belül­legrészleteseb- ben­ a­ névélettani­ szempontokat­ tárgyalja (kisebbségi­ keresztnévhasználat,­ névjog,­ a névváltoztatás­és­névhelyreállítás­elvi­és­gya- korlati­ kérdései,­ névörökítés,­ törvénytelen gyermekek­ keresztneve,­ halva­ született­ gyer- mekek,­az­ikrek­névadása).

A­tér­dimenzójához­sorolja­a­nyelvföldrajzi, dialektológiai,­areális­szempontokat;­foglalko- zik­a­névkontaktológia­(névkölcsönzések,­név- kiegészítők),­a­keresztnevek­metanyelvi­páro- sításának­ elvi­ és­ gyakorlati­ kérdéseivel.­ A magyar–szlovák­ keresztnévpárok­ tárgyalásá- nál­ négy­ fő­ kategóriát­ különít­ el:­ neutrális nevek,­metanyelvi­párok;­csak­a­magyar,­illet- ve­csak­a­szlovák­névkincsben­meglévő­lexikai egységek.­ ebben­ az­ alfejezetben­ a­ szerző megemlíti,­hogy­a­közeljövőben­megfelelő­szá- mítógépes­ szoftver­ segítségével­ szeretné elkészíteni­ a­ magyarországi­ keresztnévállo- mány­kartografikus­leképezését­(316.­p.).

A­társadalom­dimenzióján­belül­veszi­figye- lembe­a­vallási,­felekezeti­és­névrendszertani szempontokat.­ ismerteti­ az­ egyháznak­ a keresztnévadásra­ gyakorolt­ hatását,­ a­ külön- böző­felekezetek­névhasználatának­jellemzőit, a­nyitott­és­zárt­névrendszereket­az­európai­és más­ kultúrkörökben,­ az­ egy-­ és­ többelemű névrendszer­sajátosságait.

A­második­fő­fejezet­végén­a­névgyakori- sággal­mint­leggyakrabban­alkalmazott­elem- zési­szemponttal­foglalkozik,­mely­a­nevek­elő- fordulását­tárja­fel­az­adott­korban­és­földrajzi egységben.­A­mennyiségi­mutatók­és­a­névdi- vat­összefüggéseit­ábrák­segítségével­vizuáli- san­is­szemlélteti.

A­harmadik­főbb­rész­(427–517.­p.)­a­kuta- tópontokat,­ forrásokat­ és­ a­ korpusz­ általános jellemzését­mutatja­be.­elsőként­a­négy­nyugat- szlovákiai­ település­ statisztikai­ adataival,­ az etnikai-nemzetiségi­ viszonyok­ (1880–2001 közötti)­alakulásával,­a­népszámlálással­össze­- függő­egyéb­adatokkal­(korfák­és­korcsoportok, felekezeti­hovatartozás,­foglalkozás,­iskolai­vég- zettség,­születésszámok),­földrajzi­sajátossága- ival­ ismerkedhetünk­ meg.­ balony­ és­ diósför­- gepatony­ a­ kompakt­ magyar­ nyelvterületen található,­kis-­és­Nagycétény­a­magyar–szlovák nyelvhatáron.­ balonyban,­ diós­förgepatonyban,

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

Nagycétényben­ a­ lakosság­ döntő­ többsége magyar­nemzetiségű,­kiscétényben­a­lakosság nagyobb­ része­ Tria­nont­ megelőzően­ magyar kötődésű­volt,­de­az­idők­során­nyelvet­és­iden- titást­váltott,­elszlovákosodott.­A­20.­században végbemenő­ történelmi­ sorsfordulók,­ politikai korszakok­ befolyásolták­ a­ (cseh)szlovákiában élő­ magyar­ság­ életét­ és­ névhasználatát­ is.­ A szerző­ a­ források­ tükrében­ jellemzi­ a­ kutatás során­ összegyűjtött­ korpuszt.­ Foglalkozik­ az anyakönyvekben­ előforduló­ névegyüttesekkel az­ újszülöttek,­ szülők,­ leányanyák,­ özvegyek kapcsán,­ valamint­ a­ keresztnevet­ bejelentők autográf­aláírásaival.

A­második­kötetben­található­terjedelmes negyedik­ fő­ fejezetben­ (9–678.­ p.)­ Vörös Ferenc­ az­ összegyűjtött­ keresztnévállományt veti­tüzetes­vizsgálat­alá.­elsőként­a­keresztne- vek­ megterheltségével­ kapcsolatos­ adatokat veszi­ számba­ diakrón­ és­ szinkrón­ megközelí- tésben.­ A­ keresztnevek­ megterheltségének dinamizmusát­ nemenkénti­ bontásban­ (ábrák segítségével­ is)­ szemlélteti.­ Településenként táblázatba­ foglalva­ mutatja­ be­ a­ forrásokban szereplő­ leggyakoribb­ 15–20­ keresztnevet.­ A névdivat­ változásaira,­ a­ leggyakoribb­ kereszt- nevekre­a­20.­század­végéről­és­a­21.­század elejéről­ származó­ magyarországi­ (2002–

2007),­szlovákiai­(1995–2000)­és­csehországi (1999–2007)­névstatisztikák­alapján­is­rámu- tat,­melyeket­összeveti­a­nyugat-szlovákiai­tele- püléseken­tapasztalható­eredményekkel.

A­második­kötet­legterjedelmesebb­alfeje- zete­a­névdivattal­foglalkozik­(30–651.­p.).­A szerző­ betűrendbe­ szedve­ felsorolja­ mind­ a négy­kutatóponton­a­vizsgált­időszakban­ada- tolt­ összes­ keresztnevet,­ megjelölve­ az­ első előfordulásának­ dátumát­ (75–94.­ p.),­ s­ azt, mely­nevekkel­bővült­az­egyes­korszakokban­a nevek­állománya.

Vörös­ Ferenc­ a­ vizsgált­ időszakot­ (1895–

1999)­hét­korszakra­bontja,­s­az­egyes­korsza- kokon­belül­településenként­vizsgálja­a­kereszt- névállomány­ sajátosságait.­ Az­ elemzési­ szem- pontok­ minden­ korszakban­ azonosak.­ Telepü­- lésenként­bemutatja­az­adott­korszakban­elő- forduló­férfi-­és­női­keresztneveket.­Az­alfejeze- tek­elején­diagramokban­közli­az­egyes­nemze- dékek­szerint­(apák/fiúk,­anyák/lányok)­a­leg- gyakoribb­nevek­%-os­megoszlását­(a­kereszt-

nevek­mellett­fel­lehetett­volna­tüntetni­a­szám- szerű­ előfordulásukat­ is),­ majd­ az­ alfejezetek végén­ felsorolja­ (a­ számszerű,­ illetve­ %-ban megadott­ előfordulással­ együtt)­ azokat­ a keresztneveket,­melyeket­az­adott­korszakban nem­vett­fel­a­diagramokba.­Az­egyes­korszakok jellemző,­ gyakrabban­ előforduló­ keresztnevei közül­kiemel­néhányat,­és­azokat­részleteseb- ben­ tárgyalja.­ Táblázatban­ összefoglalja­ az adott­keresztnév­nemzedékek­szerinti­előfordu- lását­a­vizsgált­településen­és­a­hét­korszakra bontott­időszakban.­áttekinti­az­adott­kereszt- név­ divatjának­ változását­ az­ idők­ során­ az egyéb­ vonatkozó­ (történeti­ és­ 21.­ századi keresztnévanyagot­feldolgozó)­névtani­munkák, illetve­a­magyarországi­(több­esetben­is­merteti a­név­gyakoriságának­korosztályos­megoszlását a­2007-es­országos­korpusz­se­gít­ségével),­szlo- vákiai,­ csehországi­ névstatisztikák­ alapján­ is.

Gyakran­ összeveti­ a­ négy­ nyugat-szlovákiai kutatóponton­tapasztalt­eredményeket.­Az­ún.

naptármódszert­ is­ alkalmazza,­ megvizsgálja, hogy­melyik­szent­ünnepe­(az­egyes­névünne- peket­ részletesen­ ismerteti)­ befolyásolhatta­ a névadást,­s­diagramok­segítségével­is­bemutat- ja­az­adott­keresztnév­félhavonkénti­eloszlását.

minden­ korszakban­ rámutat­ a­ névöröklések arányára,­s­érinti­a­felekezeti­hovatartozás­és névhasználat­közötti­összefüggéseket­is.

A­szerző­a­negyedik­fő­fejezet­3–8.­alfeje- zetében­ (651–678.­ p.)­ a­ négy­ nyugat-szlová- kiai­településen­összegyűjtött­korpusz­alapján vizsgálja­ a­ keresztnevek­ nyelvi­ alkatát,­ anya- könyvi­bejegyzésmódját,­az­autográf­aláíráso- kat,­a­felmenőkről­való­névöröklést,­az­elhalt gyermek­nevének­újbóli­anyakönyveztetését,­a többes­keresztneveket,­az­ikrek­névadását.

A­téma­feldolgozásmódja­aprólékos,­részle- tekbe­menő.­Az­adatgazdag,­terjedelmes­kétkö- tetes­kiadványban­szereplő­ábrák­(315­darab) és­ táblázatok­ (201­ darab)­ szemléletesebbé teszik­ az­ eredmények­ bemutatását.­ Vörös Ferencnek­névtanban­való­jártasságát­bizonyítja a­könyvben­található­hivatkozások­nagy­száma és­a(z­ötödik­fő­fejezetben­szereplő)­felhasznált szakirodalom-jegyzék­(679–727.­p.,­818­tétel), amely­ jó­ forrásanyagul­ szolgálhat­ a­ jövőben­ a téma­iránt­érdeklődő­kutatók­számára.

Bauko János

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja