Az Egyetemes Tizedes Osztályozás közgazdasági táblázatának revíziój megtekintése

0 2 5 . 4 - 5 : 3 3 / 0 6 1 . 3 /

AZ EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI TÁBLÁZATAINAK REVÍZIÓJA

Lázár Péter

A F I D C3 TÁSSADALOiSTÜDOMÁim OSZTÁLYOZÁSI BIZOTT­

SÁGÁHOZ 1 9 6 2 . MÁJUS 1 0 - 1 2 - 1 BUDAPESTI ÜLÉSSZAKA

1. Az ETO r e v í z i ó j a és a F I D C3 Társadalomtudományi Osztályozá­

s i Bizottsága

I s m e r e t e s könyvtárosi és dokumentációs - sőt még e területeken túlterjedő - szakkörökben i s , hogy a csaknem 100 esztendővel e z e l ő t t s z ü l e t e t t ETO f e l é p í t é s e általánosságban e l a v u l t , a l a p e l v e i éa t a r t a l m i csoportosítása tekintetében nem f e l e l meg a korszerű t u ­ dományos és g y a k o r l a t i követelményeknek. Az sem kétséges, hogy a k o r ­ szerűtlenségének mértéke nem egyforma minden tudományág vagy g y a k o r ­ l a t i tevékenységi ág t e r ü l e t é n .

A mai g y a k o r l a t i osztályozási követelményeket leginkább még a¬

zok az osztályozási táblásatok e l é g í t i k k i , amelyek vagy v i s z o n y l a g l a s s a n f e j l ő d i ismeretágakst ölelnek f e l , vagy amelyek a szükségle­

teknek megfelelően b ő v ü l t e k^té s módosultak folyamatos r e v í z i ó v a l és a tudományos f e j l ő d é s eredményeinek b e é p í t é s é v e l . E z érvényesül á l t a ­ lánosságban a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k é s a t e c h - n 1 k a osztályozásában, tehát lényegében az 5_ és 6 j e l ű f ő o s z t á ­ l y o k b a n . A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k " osztályozása érthetően egy s o k k a l elmaradottabb á l l a p o t o t és s z i n v o n a l a t tükrös, amin az idevágó táblázatok megfontolt mérvű, lassú k i e g é s z í t é s e és bővítése sera s e g í t e t t lényegeser.. A társadalomtudományi táblázatok múltbeli k i e g é s z í t é s e i és módosításai u g y a n i s lényegében nem é r i n ­ tették a táblázatok szerkezetét éE f e l é p í t é s é t , a m e l y i k a századfor­

duló kerül az i m p e r i a l i z m u s szakaszába érkező k a p i t a l i z m u s uralkodó i d e o l ó g i á j á t tükrözi.

A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség / F I D / , amely - e l ő d e i t i s t e k i n t e t b e véve - a századforduló óta gondozza az E T O - t , i n d í t ­ t a t v a érezte magát a2 utolsó évek folyamán az E T O - t é r t különféle

MKT 1 9 6 2 . a u g . LX.évf. 4.szám

súlyos b í r á l a t o k alapján, hogy a l a p o s a b b v i z s g á l a t a l á vagya többek között a tár3adalomtudományi táolázatokat, e l s ő s o r ­ ban a J JolÜ f ő o s z t á l y t l a . Ebben az elhatározásban nemcsak a k a p i ­ t a l i s t a államok több neves szakértőjének k r i t i k á j a Játszott s z e r e p e t , hanem a s z o c i a l i s t a országok érdekelt intézményei és szakértői r é s z é ­ r ő l megnyilvánuló b i r á l a t o k és a s z o c i a l i s t a országokban az ETO f e l ­ használásával s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k , továbbá az idevágó - korántsem egyöntetű - g y a k o r l a t i s .

Mindezek nyomán a l a k u l t meg 1959-ben a r I C C 5 B i z o t t - s á g a , amelynek f e l a d a t a , hogy s z o c i a l i s t a és k a p i t a l i s t a o r s z á ­ gok képviselőinek közös munkájával f e l ü l v i z s g á l j a az ETO J_ T á r ­ s a d a l o m t u d o m á n y o k főosztályának t á b l á z a t a l t , ás j a ­ v a s l a t o k a t dolgozzon k i e táolázatok k i e g é s z í t é s é r e , i l l e t v e módosí­

t á s á r a . Az átdolgozás c é l j a a g y a k o r l a t számára használható o s z t á ­ l y o z á s i táblázatok k i a l a k í t á s a o l y a n formáoan, amit mind a s z o c i a l i s ­ t a országok, mind a k a p i t a l i s t a országok g y a k o r l a t a e l f o g a d h a t . A táblázatok r e v í z i ó j a során figyelembe k e l l v e n n i a F I D idevágó á l t a ­ lános t e c h n i k a i e l ő í r á s a i t .

A s z o c i a l i s t a o r s z á g o k o s z t á l y o z á ­ s i s z a k é r t ő i 1 9 5 9 j ú l i u s á b a n B u d a ­ p e s t e n t a r t o t t é r t e k e z l e t ü k ö n m e g v i t a t ­ ták és kedvezően fogadták az ETO r e v í z i ó j á r a vonatkozó elgondoláso­

kat, éa már addig i a i g y e k e z t e k a k t i v közreműködésükkel e l ő s e g í t e n i a C3 Bizottság munkáját. A B i z o t t s á g 1959-ben Tarsóban ós Wiesbadenbsn, 1 9 6 0 - ban TOlrzburgban, 1961-ben Prágában és Londonban t a r t o t t ü l é s e i n megtárgyalta, és b e f e j e z t e a 2 2 P o l i ­ t i k a számtáblázatainak f e l ü l v i z a g á l a t á t , a F I D 1 9 6 1 . évi londoni konferenciájához kapcsolódó ülésszakán pedig e - l ő k ó a z i t e t t e a ^1 K ö z g a z d a s á g t a n s z a k r e v í z i ó j á t . E z a munka a Bizottság legutóbbi ülésszakán kezdődött mag érdemlegesen, amely idén májusban f o l y t l e Budapesten, az Országos Dokumentációs Bizottság rendezésében.

2 . A F I D C5 Bizottsága 1 9 6 2 . májusi b u d a p e s t i ülésszakának résztvevői

Az ülésszakon a F I D képviselőjén kivül h é t o r s z á g kép­

v i s e l ő i v e t t e k r é s z t . A S z o v j e t u n i ó r é s z é r ő l megjelent H . F . GAVBIL07 e l v t á r a , a SzO Művelődésügyi Minisztériuma Eönyvtár- osztályának vezetője éa J . G . G0L00HŰ7A alvtársnŐ, az össz-szövetségi Könyvkamara vezetó b i b l i o g r á f u s a . A C s e h s z l o v á k N. é p - k ö z t á r s a s á g delegátusai S . L E V C I K és A. SARUBA e l v t á r s a k v o l t a k , mindketten a prágai üiiszakl-Gazdasági Dokumentációé Központ /Ostav pro Technlcké á Ekonomické I n f o r o a c e * UTEIN/ munkatársai. A L e n g y e l n é p k ö z t á r s a s á g részéről a v a r s ó i Orszá­

gos Műszaki és Gazdasági Dokumentációs Intézet / C e n t r a l n y I n s t y t u t I n f o r m a c j i Haukowo-TechnlczneJ i Skonomicznej/ igazgatója, S . T ^ u E - CkUH e l v t á r s , továbbá M.LESKA elvtársr.3, a J e l z e t t intizmény o s z t á l y ­ vezetője v e t t részt az értekezletekan. J u g o s z l á v ! á t M. SAMARDZKIJA p r o f e s s z o r , a b e l g r á d i Táraadalomtudományi I n t é z e t

Dokumentációs Osztályának vezetője k é p v i s e l t e . A N é m e t Sz o -

LÁZÁR P . i Az ETO r e v í z i ó j a

v e t s á g i K ö z t á r s a s á g b ó l érkezett a z ü l é s s z a k r a G. WERNICKE u x , a bonni Szövetségi Parlament Tudományos Osztályának v e z e t ő j e , v a l a m i n t M. SCHUCHMANM u x , a n y u g a t - b e r l i n i székhelyű Ké­

met Szabványbizottaág /Deutsoher Hornenausschuss = DMA/ munkatársa, a z ETO német nyelvű t e l j e s kiadásának szerkesztője, a F I D O s z t á l y o ­ zási Bizottságának t a g j a , a k i egyben e l l á t j a a F I D C3 Bizottságának t i t k á r i teendőit i s . H o l l a n d i á t három nevea szakértő kép­

v i s e l t e : A. VAN DER lAAN u r , a hágai H o l l a n d Dokumentációs I n t é z e t / N e d e r l a n d s c h I n s t i t u u t v o o r Documentatie en H e g i s t r a t u u r • NIDBB/

u j i g a z g a t ó j a , J . D . KDHEVAAH u r , a hágai Bókepalota könyvtárának v e ­ zetője és J . C . G . WESSELING u r , a H o l l a n d K i r á l y i Külügyminisztérium tanácsosa és dokumentációs szolgálatának v e z e t ő j e .

M a g y a r r é s z r ő l négytagú küldöttség v e t t részt az ülésszak munkájában BÓZSA György elvtársnak, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára igazgatójának vezetésével: BABICZKY Béla egyetemi docens / B u d a p e s t i Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtártudományi' Tanszéke/, WEGEH I m r e , az MTA Könyvtárának osztályvezetője és e aorok Í r ó j a .

A F I D - e t E.ÖHHAN u r /Svédország/, a F I D osztályozási szakér­

t ő j e k é p v i s e l t e , a k i egyben e l l á t t a az utazási nehézségek m i a t t meg­

jelenésében akadályozott H.ABSTZ p r o f e s s z o r n a k , a C3 B i z o t t ­ s á g á l l a n d ó e l n ö k é n e k távollétében az ülésszak e l ­ nökének teendőit.

3 . A 2 2 s z a k revíziójának előkészítése

Az ülésszakot megelőzően - még 1960. év folyamán - megindult a s z o c i a l i s t a országok szakértőinek f e l k é s z ü l é s e . Az 1959.

évi b u d a p e s t i k o n f e r e n c i a u g y a n i s a Német Demokratikus Köztársaság k é p v i s e l ő i t kérte f e l a 2 2 s z a k revíziójának e l ő k é s z í t é s é r e . A b e r ­ l i n i I n s t i t u t f ü r D o k u m e n t a t i o n r é s z é r ő l R. ZEKALL2 és H. KIÉGEK e l v t á r s a k k i d o l g o z t a k egy t e r v e z e t e t , amelyet 1961 júliusában B e r l i n b e n agy szűkebb k o n f e r e n c i a v i t a t o t t meg,a

Csehszlovák Népköztársaság i l l e t é k e s szervét, az D T E I N - t képviselő LEVCIK ás ZARUBA elvtársak, magyar r é a z r ő l p e d i g e sorok Írójának r é s z v é t e l é v e l . A b e r l i n i konferenciára a esehezlovák elvtáreak i s k é ­ s z í t e t t e k r é s z l e t e s j a v a s l a t o t , ami lényegében a csehszlovák műszaki- gazdasági dokumentációs hálózat részére h i v a t a l o s a n előírandó o s z t á ­ l y o z á s i táblázatok kivonatából á l l t .

A b e r l i n i konferenciára e l ő t e r j e s z t e t t német és csehszlovák j a ­ v a s l a t annyiban t é r t e l lényegesen egymástól, hogy a német elvtársak az ETO-tól t e l j e s e n független, u j osztályozási r e n d s z e r t konstruál­

t a k a P o l i t i k a i Gazdaságtan Tankönyve beosztására és tagolására a l a ­ p o z v a , a csehszlovák j a v a s l a t v i s z o n t lényegében - de nem következe­

t e s e n - az ETO k e r e t e i n b e l ü l kívánta a közgazdasági kérdések o s z t á ­ lyozását ú j r a a l a k í t a n i . Mindkét változatnak a z az a l a p g o n ­ d o l a t a , hogy az ETO társadalomtudományi t á b l á z a t a i n e m h a s z n á l h a t ó k a s z o c i a l i s t a gazdaság jelenségeinek és f o ­ galmainak osztályozására; ebből következően t e l j e s e n u j táblázatokat /német j a v a s l a t / vagy t á b l á z a t - r é s z a k é t /csehszlovák j a v a s l a t / k e l l k i d o l g o z n i e l m é l e t i - i d e o l ó g i a i megfontolások /német j a v a s l a t / | i l l e t -

HKT 1 9 6 2 . aug. I I . é v i . 4.BEBJB

v e e l m é l e t i - i d e o l ó g i a i megfontoláeok és az osztályozási g y a k o r l a t t a ­ p a s z t a l a t a i /csehszlovák j a v a s l a t / alapján.

Kétségtelen, hogy a c s e h s z l o v á k j a v a s l a t s o k k a l r u g a l m a s a b b , közelebb á l l a g y a k o r l a t h o z , jobban k i e l é g í t i a g y a k o r l a t i követelményeket. Mégsem érthettünk e g y e t a z ­ z a l az elgondolással, hogy akár t e l j e s e n u j , r é s z l e t e s táblázatokat, a k a r táblázat-részeket dolgozzunk k i a 22, szak vagy annak egyes r é ­ s z e i helyébe. Megítélésünk s z e r i n t n e m s z a b a d ö s s z e ­ k e v e r n i a z E Z O f e l ü l v i z s g á l a t á t a z u j s z o c i a l i s t a k ö n y v t á r i é s d o k u m e n t á ­ c i ó s o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r n e k , vagy e r e n d s z e r közgazdasági fejezetének k i d o l g o z á s á v a l . E ¬ zen utóbbi hatalmas f e l a d a t megoldásának előkészítése évek óta f o ­ l y i k a Szovjetunióban. Nem tételezhetjük f e l , hogy e z t a s o k - s o k é_

v e t , e s e t l e g évtizedet i s Igénylő munkát néhány hónap vagy 1-2 év l e f o r g á s a a l a t t megoldhatjuk. Könyvtári és dokumentációs s z e r v e i n k ­ n e k , műszaki ée gazdasági könyvtári és dokumentációs hálózatainknak,

amelyek régi hagyományok alapján használják az E T C - t , a r r a van szük­

ségük, hogy v i B z o n y l a g e g y s z e r ű m ó d o s í t á ­ s o k k a l a l e g n a g y o b b m é r t é k b e n f o k o z ­ z u k a z E T O h a s z n á l h a t ó s á g á t , b e l e i l l e s z k e d ­ ve a nemzetközi k a p c s o l a t o k szempontjából rendkívül fontos h i v a t a l o s , egységes, egyetemes nemzetközi osztályozási r e n d s z e r b e .

E z t az alapvető felfogásunkat a l a p o s a n m e g v i t a t t u k a Művelődés­

ügyi Minisztérium i l l e t é k e s e i v e l , és részletesen megtárgyaltuk az 1962. májusi budapesti ülésszakra magyar r é s z r ő l kiküldött delegáció és a delegáció f e l k é s z ü l é s é t segítő szakértő t e s t ü l e t keretében.Meg­

győződésűnk, hogy adott körülményeink és lehetőségeink ismeretében a f e n t i s m e r t e t e t t á l l á s f o g l a l á s u n k h e l y e s , és leginkább s z o l g á l j a az osztályozási munka gyakorlatának megszilárdítását, f e j l e s z t é s é t és k i s z é l e s í t é s é t a műszaki-gazdasági dokumentáció ée könyvtárügy t e r ü ­ l e t é n .

Állásfoglalásunk e l v i l e g és g y a k o r l a t i l a g az 1 9 5 9 . évi b u d a ­ p e s t i k o n f e r e n c i a h a t á r o z a t a i n a l a p ­

s z i k . A s z o c i a l i s t a országok szakértőinek a k k o r i tanácskozásai e z e r i n t u g y a n i s b i r . t o s i t a n l k e l l az ETO r e v í z i ó j a Borán a m a r x i s t a - l e n i n i s t a i d e o l ő g i s néhány kiemelkedő fogalmának - Így többek között a m a r x i B t a - l e n i n l s t a p o l i t i k a i gazdaságtan fogalmának - megfelelő e l ­ helyezését a f ő t á b l á z a t i számok között. Kern szólnak azonban a h a t á r o ­ zatok a m a r z i e t a - l e n i n i e t a p o l i t i k a i gazdaságtan rendszerének az ETO t á b l á z a t a i v a l párhuzamos, azoktól független kidolgozásáról az ETO f e ­ l ü l v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l a t b a n . Az ETO r e v í z i ó j á t világosan e l h a t á r o l ­ t a az 1959- évi budapesti k o n f e r e n c i a a m a r x i s t a - l e n i n i s t a i d e o l ó g i a alapján nyugvó könyvtéri és dokumentációs osztályozási r e n d s z e r k i ­ dolgozásától.

Magyar r é s z r ő l nem készültek r é s z l e t e s és k i t e r j e d t módosítási j a v a s l a t o k a Bizottság budapesti konferenciájára. Magyarország ugyan­

i s 1959-ben - az akicori budapesti k o n f e r e n c i a határozatai s z e r i n t - egy másik s z a k , a 2 1 J o g t u d o m á n y r é s z l e t e s f e l ü l v i z s g á ­ l a t á t v á l l a l t a e l , úgyhogy az Országos Osztályozási Bizottságban d o l -

LÁZÁR E . i Az ETO r e v í z i ó j a

gozó osztályozási szakembereink elsősorban e z t a f e l a d a t o t kívánták megoldani. Néhány k i s e b b jelentőségű g y a k o r l a t i é s z r e v é t e l t azonsán a magyar delegáciő i s e l ő k é s z í t e t t , és megküldött a k o n f e r e n ­ c i á t megelőzően a s z o c i a l i s t a államok i l l e t é k e s Intézményeinek.

A német elvtársak j a v a s l a t a s z e r i n t önálló r e n d s z e r t k s l l e n e k i - é p i t s n i az ETO j B l e n l e g i t á b l á z a t a i t ó l t e l j e s e n függetlenül a m a r x i s ­ t a - l e n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtan fogalmi r e n d s z e r e számára.A c s e h ­ szlovák j a v a s l a t részben az ETO e d d i g i - de több h e l y e n ésszerűen mó­

dosítandó - t á b l á z a t a i t használná, azonban a m a r x i s t a - l e n i n i s t a p o l i ­ t i k a i gazdaságtan b i z o n y o s k i v á l a s z t o t t alapvető fomalmai számára a j o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r t kívánna az ETO-ba b e i l l e s z t e n i és a j e l e n l e g i táblázatokkal párhuzamosan használni. Lányegében e r r e az e l v r e épült - bár erősen e n y h i t e t t formában - a s z o c i a l i s t a o r s z á ¬ g o k n a k a F I D 0 3 Bizottságának májusi ülésszaka elé t e r j e s z t e t t k ö z ö s j a v a s l a t a , amelyet az ülésszakot közvetlenül'meg­

előző tanácskozásokon alakítottunk k i mélyreható v i t á k és a megoldási lehetőségek sokoldalú mérlegelése után, a s z o v j e t delegáció hathatós közreműködésével.

A közös j a v a s l a t s z e r i n t a j e l e n l e g üresen á l l ó 3 5 0 . 5 , j e l z e t a ¬ l a t t k e l l e n e k i f e j t e n i a p o l i t i k a i gazdaságtan m a r x i s t a - l e n i n i s t a a ¬ l a p f o g a l m a i t , 5 5 0 . 6 a l a t t p e d i g a s z o c i a l i s t a tervgazdálkodásra v o ­ natkozó fogalmakat.

4 . Az Ülésszak l e f o l y á s a

ÖHMAN u r n y i t o t t a meg a F I D képviseletében az ülésszakot. B e v e ­ zetőjében röviden megemlékezett azokról a munkálatokról, amelyek az ETO gyökeres f e l ü l v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l a t b a n a F I D keretében f o l y n a k . Megemlítette, hogy a F I D Osztályozási Bizottsága több nagyon r a ­ d i k á l i s j a v a s l a t o t mérlegel az ETO revíziójának meg­

könnyítésére. E j a v a s l a t o k erősen módosítanák a j e l e n l e g érvényes - eléggé merev _ f e l ü l v i z s g á l a t i szabályokat. Mérlegelik például, hogy b i z o n y o s e s e t e k b e n vagy általánosságban mérsékeljék a t ö r ö l t j e l z e ­ t e k ú j r a f e l h a s z n á l á s é t korlátozó 1 0 eves e l ő i r t Időszakot, amely a ¬ l a t t nem szabad a megszüntetett j e l z e t e t u j fogalom j e l ö l é s é r e f e l ­ használni. I l y e n alapvető reformok bevezetése nagyon m e g k ö n y - n y i t e n é a z E T O r e v í z i ó j á t .

4 . 1 A 2 2 s z a k alapvető f e l o s z t á s a

A k o n f e r e n c i a napirendjén elsőnek egy v i s z o n y l a g egyszerű kér­

dés, a 2 2 s z a k vázlatos f e l o s z t á s a s z e r e p e l t . Színvonalas v i t a után a következő megoldásban egyeztek meg egyhangúan a résztvevők:

33 Népgazdaság. Közgazdaságtudomány. Gazdasági h e l y z e t . 3 3 0 P o l i t i k a i gazdaságtan. A gazdaságtan elmélete, 3 3 1 Munka. Munkagazdaságtan. Munkaszervezés.

3 3 3 Föld és f ö l d b i r t o k .

3 3 6 Pénzügyek. Bankok. Yámügy.

3 3 7 Kereskedelem és közlekedés.

HET 1 9 6 2 . a u g . I X . é v i . 4.szám

338 Termelés. í r a t . Költségek. Szövetkezetügy.

339 Elosztás. Fogyasztás. Nemzeti vagyon és jövedelem.

Az a j f e l o s z t á s több r a d i k á l i s v á l t o z á s t j e ­ l e n t a j e l e n l e g i h e l y z e t h e z képest, A megszüntetett j e l z e t e k ú j r a ­ felhasználását korlátozó 10 éves várakozási Idő várható lecsökkenté, se reményében j a v a s o l t a az Ülésszak a J e l e n l e g a V á m ü g y részére f e n n t a r t o t t 337 j e l z e t e t a J e l e n l e g J 8 a l á - és i g y a 33 szaktól helytelenül e l k ü l ö n í t e t t - K e r e s k e d e l e m é s k ö z l e k e d é s ü g y megfelelőbb elhelyezésére. A 3_3J? P é n z ­ ü g y e k , B a n k o k s z a k áthelyezése 336 a l á egy már régóta v a ­ júdó kérdésnek k e l e t e n és nyugaton egyaránt elfogadható megoldását j e l e n t i . Fontos változás még a j e l e n l e g i h e l y z e t t e l szemben a Sz ö - v e t k e z e t ü g y áthelyezés* 3_52-ból 3 3 8 - b a .

4 . 2 A m a r x i s t a - l e n l n l s t a p o l i t i k a i gazdaságtan osztályozása Miután az ülésszak v i s z o n y l a g gyorsan megegyezett a 3_3_ s z a k a - lapvetö felosztásában, élénk v i t a a l a k u l t k i a következő n a p i r e n d i pont keretében a marxiét e — l e n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtannak az ETO keretében való e l h e l y e z é s é r ő l . A s z o c i a l i s t a országok képviselői r a ­ gaszkodtak ahhoz a z a l a p e l v h e z , hogy a m a r x i s ­ t a - l e n i n i s t a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n B z á m á r a m e g f e l e l ő f ő t á b l á z a t i h e ­ l y e t k e l l b i z t o s í t a n i az ETO-bsn, mert e f o g a ­ lomnak a különféle közgazdaságtani iskolák ás elméletek közé történő besorolása nem megfelelő a s z o c i a l i s t a országok i d e o l ó g i á j a és o s z ­ tályozási g y a k o r l a t a számára.

A s z o c i a l i s t a országok részéről közösen b e t e r j e s z t e t t j a v a s l a ­ t o t az ülésszak n y u g a t i résztvevői n e m f o g a d t á k e l . Ellenérveiésük a z t emelte k i , hogy az e l ő t e r j e s z t e t t J a v a s l a t f ő t á b ­ l á z a t i j e l z e t e k egész sorának m e g k e t t ő z é s é t j e l e n t i , e c . p e d i g ellentétben á l l az ETO fejlesztésének a l a p e l v e i v e l .

A n y u g a t i szakértők hangoztatták f e l s z ó l a l á s a i k b a n , hogy e - g y e t é r t e . - e k a m a r x i s t a - l e n i n i s t a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n n a k m e g f e l e l ő f ő t á b l á z a t i e l h e l y e z é s é v e l ; ée nem zárkóz­

nak e l i l y e n irányú j a v a s l a t o k megvitatása és mérlegelése e l ő l ; nem t a r t a n a k azonban lehetségesnek o l y a n megoldást, hogy a m a r x i s t a - l e ­ n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtan fogalmai számára a j e l e n l e g i f ő t á b l á - zatokból független ujabb osztályozási r e n d s z e r r e l bővüljön az ETO.

Az ülésszak résztvevői elé került egy másik j a v a s l a t i s : SA- MAÍLDZIJA p r o f e s s z o r r é s z l e t e s t e r v e z e t e t d o l g o z o t t k i a 33 s z a k r e ­ v í z i ó j á r a , amelynek keretében b e é p í t e t t e a f ő t á b l á z a t i szamok közé a m a r x i s t a - l e n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtan fontosabb sajátos f o g a l ­ mait i s . Magát a m a r x i s t a - l e n i n i s t a p o l i ­ t i k a i g a z d a s á g t a n t ? 3 0 . 1 8 9. 4 a l á h e l y e z t e a

Í

LÁZÁÉ ? . : A z ETO r e v í z i ó j a

v o l t alkalmuk a t e r v e z e t r é s z l e t e s érdemben tanulmán jozáeára az ü - léészak e l ő t t .

A s o k a t v i t a t o t t kérdés legcélszerűbb megoldását s z o l g á l n á a m a g y a r d e l e g á c i ó e g y i k tagjának, BABICZEY Bélának s z e l l e m e s j a v a a l a t a . E B z e r l n t a s z o c i a l i s t a országok kö- ZÖB elgondolásának megfelelően 5 3 0 . 5 a l a t t k e l l e n e b e i k t a t n i a f Ő - táblázatokba a m a r x i s t a - l e n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtant. Az ebbe a fogalomkörbe tartozó további fogalmak osztályozása azonban nem ugy történne, hogy a 5 3 0 . 5 f ő t á b l á z a t i számot részleteznők további e l ­ osztásokkal. E h e l y e t t kombinálni l e h e t n e a 5 5 0 . 5 J e l z e t e t a 22 s z a k táblázataiban szereplő bármelyik egyéb fogalommal, h a a m a r x i s t a - l e ­ n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtan körébe tartozó v a l a m e l y fogalmat k e l ­ l e n e k i f e j e z n i . Lényegében tehát a 5 3 0 . 5 j e l z e t e t ugyanúgy l e h e t n e alosztásokkal e l l á t n i , mint a 22 j e l z e t e t .

Ez a z e l j á r á s nem s z o k a t l a n , sőt gyakran használatos az ETO-ban és megnyugtató megoldást J e l e n t e n e mind a s z o c i a l i s t a országok, mind a k a p i t a l i s t a országok osztályozási g y a k o r l a t a számára, anélkül,hogy a z ETO a l a p e l v e i t érintené. E megoldás természetesen f e l t é t e l e z i a 53 s z a k táblázatainak nagyon a l a p o s és mélyreható r e v í z i ó j á t , aminek i n d o k o l t ás szükséges v o l t á t v l B z o n t az ülésszak minden résztvevője e l i s m e r t e .

A magyar küldöttségnek e z t a j a v a s l a t á t kedvezően fogadták u ¬ gyan, a v i t a során azonban végül i s az a nézet a l a k u l t k i , hogy c é l ­ szerű v o l n a , h a a s z o c i a l i s t a országok szakértől a l a p o s a n m e g v i z s ­ gálnák a lehetőségét a z e r e d e t i csehszlovák J a v a s l a t , a z ülésszakra a s z o c i a l i s t a országok á l t a l közösen b e t e r j e s z t e t t J a v a s l a t és a J u ­ goszláv j a v a s l a t ö s s z e e g y e z t e t é s é n e k , f i g y e - lembevéve a magyar j a v a s l a t b a n r e j l ő lehetőségeket.

4 . 3 Az i d e o l ó g i a i szempontot k i f e j e z ő közös alosztások r e n d ­ s z e r e

További konkrét o s z t á l y o z á s i problémaként az ülésszak n a p i r e n d ­ jén s z e r e p e l t a z i d e o l ó g i a i k ö z ö s a l o s z ­ t á s o k t e r v e z e t é n e k megvi t a t á s a .

A 22 P o l i t i k a s z a k r e v í z i ó j a során vetődött f e l n y u ­ g a t i r é s z r ő l a z a g o n d o l a t , hogy c é l s z e r ű b i z o n y o s e s e t e k b e n k i f e j e ­ zésre J u t t a t n i a z osztályozás során az osztályozott dokumentum á l t a l k é p v i s e l t i d e o l ó g i a i á l l á s p o n t o t i s . E követelmény t e c h n i k a i megol­

dásaként a z i d e o l ó g i a i szempontok s z e r i n t i közös alosztások r e n d s z e ­ rének Kidolgozása k í n á l k o z i k . A Bizottság 1 9 6 0 . évi würzburgl ülésén készült egy t e r v e z e t , a m e l y i k 1 8 különféle i d e o l ó g i a i szempontot s o ­ r o l f e l . E z a t e r v e z e t érthetően meg sem k í s é r l i az i d e o l ó g i a i szem­

pontok t e l j e s rendszerének k i f e j t é s é t . E z nem i s l e h e t a B i z o t t s á g f e l a d a t a , néhány i d e o l ó g i a i szempont e k l e k t i k u s k i v á l a s z t á s a és f e l ­ sorolása v i s z o n t nemcsak a Bizottság t e k i n t é l y é t tenné kérdésessé, hanem rontaná az ETO-nak amúgy I s sok t e k i n t e t b e n Jogüean megtépázott h í r n e v é t .

HKT 1962. s:-E- I X . é v f . 4.szám

Ezen érvelésünk alapján e l v e t e t t e az ülésszak a ffürzburgban k i d o l g o z o t t i d e o l ó g i a i k ö z ö s a l ­ o s z t á s o k r e n d s z e r é t , és e h e l y e t t a magyar d e l e ­ gáció áthidaló j a v a s l a t á t fogadta e l . Véleményünk s z e r i n t már c s a k a z é r t sem l e h e t szükség az i d e o l ó g i a i szempontok külön rendszerének segédtáblázat formájában való kidolgozására, mert a különféle i d e o l ó ­ g i a i irányzatok általában mind megtalálhatók a fótáblázatok megfele- 1 6 helyén, A Z i d e o l ó g i a i szempont kifejezéséhez pedig b á r m e l y a d o t t f ő t á b l á z a t i s z á m o t k o m b i n á l ­ h a t j á k a m e g f e l e l ő i d e o l ó g i á t k i f e ­ j e z ő f ő t á b l á z a t i s z á m m a l , csupán általánoB jelölésmódot k e l l e l ő í r n i az i l y e n kombinációk, i l l e t v e összetett j e l z e t e k a l k o t á s á r a . Az i d e o l ó g i a i szempont j e l ö l é s é r e SCHDUELUHH u r a / : 0 / 9 / J e l z e t e t h o z t a j a v a s l a t b a .

A Bizottság a magyar delegáció á l t a l e l ő t e r j e s z t e t t ée a B i z o t t ­ ság t i t k á r a á l t a l az említett módon k i e g é s z í t e t t j a v a s l a t o t egyhan­

gúan e l f o g a d t a a z z a l a k i e g é s z í t é s s e l , hogy a h o l l a n d delegáció meg­

v i z s g á l j a a Bizottság következő Ülésszakáig, kifejezhető-e minden l e ­ hetséges i a e o l ó g i a i Bzempont f ő t á b l á z a t i számmal, és megfelelő j a v a s ­ l a t o t fog szükség s z e r i n t e l ő t e r j e s z t e n i .

5. Az ülésszak értékelése. Következtetések

Az alapvető kérdéseket tárgyaló és sok t e k i n t e t b e n tisztázó ü¬

lésszak végig mozgalmas képet nyújtott. Szenvedélytől f ü t ő t t , de mindvégig tárgyilagos f e l s z ó l a l á s o k élénkítették a Bizottság hagyo­

mányosan s z í v é l y e s légkörében f o l y t a t o t t v i t á k a t . Az ülésszak t a ­ p a s z t a l t elnökének, OHMAE urnák és a Bizottság a g i l i s titkárának, SCHUCHHANH urnák t a p i n t a t o B i r á n y í t á s a s i k e r e s n e k b i z o n y u l t a külön­

f é l e kérdésekben jelentkező ellentétek feloldásában és az ülésszak valamennyi résztvsvóje számára elfogadható határozatok megfogalmazá­

sában. Az ülésszak eredményes munkájáért köszönet j á r valamennyi d e ­ legátusnak. Az Ülésszak z s ú f o l t szakmai programját egy közös v a c s o r a ás egy élményekoen gazdag észak-magyarországi kirándulás t e t t e k e l ­ lemesebbé. Az összes résztvevő őszintén ée mélyen sajnálta a B i z o t t - Hág állandó elnökének, AEHTZ p r o f e s s z o r n a k v é l e t l e n körülmények á l ­ t a l okozott kényszerű távolmaradását; dinamikus egyéniségét és köz­

i s m e r t e n higgadt várgyaláavezetŐ készségét minden b i z o n n y a l j ó l tasznoHittattá v o l n a az ülésszak.

A Bizottság f . é v B z e p t e a b e r é b e n H á g á ­ b a n t a r t j a következő ülésszakát, a F I D i d e i konferenciájával egyidejűleg.

A F I D 05 Bizottsága 1 9 6 2 . májusi b u d a p e s t i ülésszaka érdekes v i t á k a t , mélyreható elemzéseket ée több nagyon f o n t o s h a s z n o s h a t á ­ r o z a t o t h o z o t t . Az ülésszak legfőbb e r e d m é n y e a m a r x i s ­ t a - l e n i n i s t a p o l i t i k a i gazdaságtan fogalmának és az ebbe a fogalom­

körbe tartozó részfogalmaknak osztályozására vonatkozó különféle n é z e t e k t i s z t á z á s a ée néhány e z z e l k a p c s o l a t o s

LÁZÁR P . i Az ETO r e v í z i ó j a

a l a p e l v v i l á g o s l e r ö g z i t é s e . A s z o c i a l i s t a o r ­ szágok szakértői r é s z é r ő l b e t e r j e s z t e t t j a v a s l a t o k egyeztetése é3 egységesítései továbbá az idevágó matTyar j a v a s l a t elfogadása b i z t o s a l a p o t nyújthat a Eizottság további s i k e r e s Bankájához, a 2 2 s z a k táblázatainak r é s z l e t e s érdemleges r e v í z i ó j á h o z .

A munka dandárja természetesen még hátra v a n . H e g k e l l g y o r s ! t a n i minden lehetséges eszközzel a t á b l á ­ z a t o k f e l ü l v i z s g á l a t á t . Ha a Bizottság ugyan­

o l y a n ütemben f o l y t a t j a tevékenységét, mint a 5 J L P o l i t i k a s z a k 3 évig tartó átdolgozása során, akkor évtizedekbe i s t e l h e t , m i g befejeződik a 2 2^{sz& k} f e l ü l v i z s g á l a t a . E z p e r s z e megengedhetetlen.

Liagyar r é s z r ő l i s jelentősen hozzájárulhatnánk a rovizió__meg- gyorsitácához, h a osztályozási s z a k o s o e r o l n i az e d d i g i n é l t ö b b e n e r g i á t fordítanának a gazdasági kérdéseket tartalmazó ETű táblázatok f a l ü l v i s s g á l a t á r a . Ebbe a M m a b i aktívabban be k e l l e n e kapcsolódniuk a cüszaki könyvtarügy és dokumentáció osztályozási szo.-;eir.bereinek i s . A tudományos kutatást, a műszaki f e j l e s z t é s t 03 a z i p a r i termelést szolgáló müssaiti könyvtárügy éa dokumentáció egy­

ben szükségszerűen müszas;'-gazdasági könyvtárügy és dokumentáció i s , amelynek keretében a gazdasági fogalmak osztályozása egyenrangú p r o b ­ léma a nüszaki fogalmak osztályozásával.

Az ETO még hosszú i d e i g a l a p j a l e s z g y a k o r l a t i osztályozási t e ­ vékenységünknek. Ezért érdeües, sőt szükséges megfelelő energiát r á ­ f o r d í t a n i megjavítására és v i s z o n y l a g o s korszerűsítésére.

• • •

•

LÁZÁR-, P . . ÜberTTüfuttK und Jieubearbeitunr d e r r a b e l l e n " V o l k s -

EjgJggB&E&li ^

Ügjgi jes

Die a l l g e m e i n bekannten Slangelhaf t i g k e i t e n d e r DK gaben i n den vergangenen J a h r e n icuser a e h r „üilass BU b e r e o n t i g t e r i S r i tikén s e i t e n s öer P a c h l e u t e d e r z o z i a l i s t i s c h e n und auch der k a p i t a l i s t i 3 c h e n L g n - d e r . I n f o l g e d i e 3 e r K r l t i k e n h a t a i c h d i e F I D zu e i n e r grünölichen líberprUi'ung d e r DK e n t s c h l o s s e n . E i n besonders g r o s s e s Froblem b i l - d e t d i e K 3 a B B i f i k a t i o n der S o z i a l v i i s s e n s c h a f t e n , welehe v i e l mehr ü - b e r h o l t s i n d und einen v i e l rückstjindigeren Zustand d e r W i s s e n s c h a f t und d e r s o z i a l e n P r a x i s T r i d e r s p i e g e l n a l e d i e m i t d e r wi83enschaít- l i c h e n E n t w i c k l u n g eher S c h r i t i : h a l t e n d e n K L a s s i f l k a t i o n s t a b e l l e n für d i e N a t u r w i s s e n s c h a f t e n und d i e T e c h n i k .

Im J a h r e 1959 wurde das Eomitee F I D 03 g e b l l d e t , m i t dem Z i e l , d a s s d i e V e r t r e t e r d e r s o z i a l i s t i s c h e n und k a p i t a l i s t i s c h e n L&nder i n gemeinsamer A r b e l t d i e H a u p t k l a s s e 3 " S o z i a l w i s s e n - s c h a f t e n " der DK Oberprüten und Vorschlgge zu derén Ergün-

MKT 1962.aug. I I . é v i . t.azéa

zung bzw. Ab&nderung a u s a r b e i t e n . Naeh Abschlues der ÜberprUfung der K l a e s e 32 " P o l l i i k " begann das Komltee g e l e g e n t l i c h der Budapeeter Tagimg lm Mai 1962 d i e R e v i s i o n der K l a s s e 33 " V o 1 k B - w i r t e c h a f t " . Auf d e r Tagung mar a u s s e r den D e l e g i e r t e n d e r Sowjetunlon, der TBchechoslowakischen V o l k e r e p u b l l k , d e r P o l n i B c h e n V o l k e r e p u b l i k , JugoslawienB, d e r Deutschen B u n d e s r e p u b l i k , üollanda und d e r Ungariechen V o l k e r e p u b l i k auch d i e P I D v e r t r e t e n I n d e r P e r -

eon von H e r r a E . ÖHMAö, KIaaeifikationeexpérten d e r F I D .

Die e o z i a l l s t i s c h e n Lttnder habén b e r e i t s v o r Langerem m i t den Vorbereitungen e l n e r H e v i s l o n d e r DK begonnen, lm A n s c h l u s s an d i e lm J a h r e 1939 u n t e r Teilnahme d e r K l a s s i f i k a t i o n s e x p e r t e n d e r s o z i a - l l s t i s c h e n Dander i n Budapest abgehaltenen l n t e r n a t l o n a l e n K o n f e r e n z . Die b e t r e f f e n d e n I n e t i t u t e d e r DDB und d e r T s c h e c h o s l o w a k i s c h e n VB arbeitéten auaführliche Anderungsvorschlage fUr d i e K l a s e i f i k a t i o n d e r m a r x i s t i s c h - l e n l n i s t i s c h e n p o l i t i s c h e n ökonomie bzw. fUr d i e Sir—

ordnung d i e e e s fiegriffskreisea i n d i e T a f e l n d e r E L a e s e 3_3_ a n s , E i n e V a r i a t i o n des taoheehoslowakiechen V o r s c h l a g e a b i l d e t e den Ausgangs- punkt zu einem zuBammenfassenden V o r s c h l a g , den d i e s o z i a l l s t i s c h e n ii&nder gemelnoam den Komltee u n t e r b r e i t e t e n . Aucb e l n a u s f u h r l i c h e r j u g o B l a w i s c h e r AbanderungBVorschlag i s t a u f d i e Tagung e i n g e t r o f f e n .

Dae Komltee nahm für d i e grundlegende A u f t e i l u n g d e r E L a s a e 53 nachstehenden V o r s c h l a g a n :

33 V o l k s w i r t s c h a f t . W i r t s c h a f t B w l s s e n s c h a f t . Tíirtschaf t l l e h e Dage

330 P o l i t i s c h e ökonomie. W i r t a c h a f t s t h e o r i e 551 A r b e i t . Arbeitsökonomik. A r b e i t s o r g a n i s a t l o n 333 Boden und Grundbesitz

336 Finanzweeen. Bankwesen, Zollweeen '337 Handel und Verkehr

338 P r o d u k t i o n . P r e i s e . K o a t e n . GenosaenschaftsweBen 339 V e r t e i l u n g . Verbrauoh. Kationalvermögen und N a t i o n a l -

einkommen

I n Bezúg a u f die K l a s a i f i k a t l o n d e r p o l i t i s c h e n ökonomie d e r Marxismus-Leninlsmus h i e l t e n d i e V e r t r e t e r d e r s o z i a l l s t i s c h e n Dan- dár an dem G r u n d p r l n z i p f e s t , d a s s d l e s e r e i n e entsprechende S t e l l e i n den H a u p t t a f e l n der DK g e s i c h e r t werden muss. D i e w e s t l i c h e n De- l e g i e r t e n habén d i e s e n standpunkt a n e r k a n n t , h i e l t e n e s a b e r für u n - z u l a s s i g , das B e g r i f f s s j s t e m d e r m a r x i s t i B c h - l e n l n i s t i s c h e n p o l i t i - schen Ckonomie unabhgngig von den g l l l t i g e n D K - T a f e l n , p a r a l l e l mit d i e s e n , zu e n t w i c k e l n , da d i e s - entgegen G r u n d p r i n z l p i e n d e r E n t - w i c k l u n g d e r DK _ d i e Verdoppelung d e r H o t a t i o n e l n e r R e i h e von B e - g r i f f e n bedeuten würde. D i e s e S c h w i e r i g k e i t w o l l t e d e r V o r s c h l a g d e r u n g a r l s c h e n D e l e g a t i o n b e a e i t i g e n , l a u t welchem d i e n e u e i n z u - führende D K - Z a h l 3 3 0 . 5 M a r x i s t i s c h - l e n i n i e t i - s c h e p o l i t i s c h e Ö k o n o m i e gemass « zu u n - t e r t e l l e n wSre, n i c h t a b e r durch s e l b e t s n d i g e n t w i c k e l t e U n t e r t e i -

LAZAB P . I Az ETO r e v í z i ó j a

l u n g e n . Hach l a n g e r eingehender D i s k u s s i o n e r s u c h t e das Eomitee d i e V e r t r e t e r d e r e o z i a l i s t i s c h s n Lfinder b i s z u r n a c h s t e n Tagung d i e von t a c n e c h o s l o w a k l e c b e r , j u g o a l a w i s c h e r und u n g a r i s c h e r S e i t e e i n g e - r s i c h t e n bezügllchen T o r s c h l a g e i n E i n k l a n g zu b r i n g e n .

S a s Eomitee l e h n t e d i e S y s t e m a t l s i e r u n g der i d e o l o g i s c n e n Ge- a i c h t s p u n k t e ausdrückenden a l l g e m e i n e n Anhangezahlen lm Bahmen e l n e r neuen H i l f s t a f e l a b . S t a t t d e s s e n wurde e e i t e n s d e r u n g a r i e e h e n Dele—

a t i o n e i n e a l l g e m e i n e Hotationamethode - zweckmassig I n d e r P o r a

•0/3/ - v o r g e s c h l a g e n , a u f Grund w e l c h e r d s r i d e c l o g i e c h e C e s i c h t a - punkt dee z u k l a s s i f i z i e r e n d e n Dokumenta m i t H i l f e d e r I n den H a u p t - t a f e l n angefUhrten i d e o l o g i s c n e n B e g r i f f e aasgedrUckt werden k a n n .

D i e Tagung v e r l i e f i n f r e u n d s c n a f t l i c h e r Atmospb&re und f U h r t e z u w e r t v o l l e n D i a k u s s i o n e n und w i c h t i g e n B e s c h l t t s a e n . S a s bedeutend- s t e B e s u l t a t d e r Tagung v a r d i e E l a r s t e l l u n g v e r s c h i e d e n e r A n s i c h t e n über d i e K l a s a i f i k a t l o n d e s B e g r i f f e s d e r m a r a i e t i s c h - l e n i n i a t i a c h e r . p o l i t i s c h e n Ökonomie und d e r i n d i e s e n B e g r l f f s k r e i B gehbrendan B e - g r i f f e , sowie d i e k l a r e P e s t l e g u n g e i n i g e r h i e r m i t verbundenen G r u n d p r i n s i p i e n . Die k o o r d l n i e r t e Zusammenfaasung und V e r e i n h e i t l i - chung d e r e e i t e n s d e r F a c h l e u t e d e r B o z i a l i s t i s c h e n Landar e i n g e - r e i c h t e n T o r s c h l a g e , sowie d i e Annahme d e s b e z t i g l i c h e n u n g a r i a c h e n V o r s c h l a g e s kann e i n e a i C h e r e Grundlage f U r d i e w e i t e r e e r f o l g r e i c h e A r b e i t des Komitees zwecks e i n e r g r u n d l l c h e n E e v i s l o n d e r K l a e s e 33 b i l d e n . H i e r z u i s t es a b e r unbedlngt notwendig, d i e H e v i a i o n a a r h e l T z u b e s c h l e u n i g e n .

t , t