Egy reformközgazdász emlékére

Lillehammerben tartják. A konferencia plenáris ülé- seinek témái:

] . A nemzeti számlák és a gazdaságpolitika

2. A jövedelem— és vagyonmegoszlás mérésének nem—

zetközi standardjai

3. Mikro-makro integráció: elméleti keretek és az ada- tok

4. Tőkeszámlák

A szekcióülések témái:

IA. A jóvedelemmegoszlás dinamikája IB. ldómérleg

ZA. SNA az átmeneti gazdaságokban

213. A jólét megoszlása a háztartásokon belül és a háztartások között

3A. Az ipari koncentráció trendjei

313. A termelés határai a GDP mérésekor

JA, A demográfiai változások hatása a társadal- mi—gazdasági helyzetre

Az lARlW kétévenkénti általános konferenciái alkalmat adnak a Társaság életében végbemenő

szervezeti és személyi változásokra, így a tisztújí—

tásra is. Ilyenkor kicserélődik a tizenkét tagú vezető—

ség (Council) fele, és ilyenkor iktatják be az új el- nököt A Társaság élén a most lelépő amerikai

Richard Rugglest a brit Derek Blades, az OECD

Statisztikai Igazgatósága Nemzeti Számlák főosztá-

lyának vezetője váltotta fel, Szilágyi György pedig

tagja lett a Councilnak.

Hüttl Antónia —— Pozsonyi Pál —Szilá,gyi György

EGY REFORMKÖZGAZDÁSZ EMLÉKÉRE

A budapesti Kossuth—klubban 1992. április 24-

én tudományos ülésszakonl emlékeztek meg tiszte—

lői Péter Györgyről, a jeles statisztikusról és kózgazdászról, a Központi Statisztikai Hivatal haj—

dami elnökéről. Az ülésszakon elhangzottak az el-

múlt évben önálló kötetben láttak napvilágot,2 és ez alkalmat ad arra, hogy az ülésszakra e dolgozatban

visszatérjünk.

Az ülésszak szervezői — a kötet szerkesztői elő—

szava szerint — arra törekedtek, hogy a tudomá—

nyos ülésszak előadói és felkért hozzászólói3 teljes

' Az ülésszak tudományos programjának összeállítását és megrendezését szervezőbr'zottság végezte, melynek tagjai Andorka Rudolf egyetemi tanár, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem rektora, Árvay János c. egyetemi tanár (a tudományos ülésszak titkára), Erdős Tibor egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Hegedűs B, András egyetemi docens, Kende Péter egyetemi tanár, Kornai János egyetemi tanár (a tudományos ülésszak elnő—

ke), Kupcxik József egyetemi tanár, a Magyar Statisztikai Társaság elnoke, Mód Aladárné, a KSH ny, főosztályveze- tője, Nyers Rezső c. egyetemi tanár, országgyűlési képinselő, Pető Iván gazdaságtörténész, országgyűlési képviselő és Tardos Márton c, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő voltak. Az ülésszakról a Slatisnikai Szemle 1992, évi 7, számában (636. old.) hírt adott.

2 Egy refonnkózgazdász emlékére. Péter György, 1903-

1969. Szerk.: Árvay .Iánox és Hegedüs B. András. Cse—

répfalvi-T-TWINS. Budapest. 1994. l58 old.

3 AZ előadók Andorka Rudolf Brms'ányi György, Gelegonya Judit, Hegedűs B. András, Kornai János, Köves Pál, Mód Aladárné, Nyiri Sándor, Péteri György, Szamuely 'rlo'. Vigh Mikle S:ubolc.v; a hozzászólók Balázsy Sándor.

[tom/cas Béla, FVISS Péter, Györ—m) Sándor. Hegedűr B.

András, Kende Péter. KommJa'nos, Köves Pál, KupcsikJá- save/; Laurens:ky Ernő, Nyers Rezső, Nyíri Sándor, Péteri György, Révész Gábor, S:amuely László és Zolnai Antal; az ülés elnökei K upcsik József és Nyers Rezső voltak. A zárszót Kende Péter mondta.

mértékben őleljék fel Péter György életének mindhá—

rom, egyformán fontos és jelentős tevékenységi terü—

letét; nevezetesen politikai, reformkőzgazdászi és statisztikai munkásságát. Olyan előadókat és hozzá—

szólókat kértek fel elsősorban, akik a Péter György- gyel kialakított közvetlen személyes kapcsolatuk és

élményük alapján adhatnak ismertetést és értékelést Péter György pályafutásának fontos állomásairól,

emberi, vezetői és tudományos kutatói erényeiről és hibáiról," (7—8. old.)

Noha a Kornai János és Hegedűs B. András ál—

tal kezdeményezett ülésszak megrendezése nem volt

akadálymentes, és jónéhányan, akikre a szervezők

számítottak, távol maradtak, az ülésszakon elhang- zottak mégis jogosan tarthatnak igényt az olvasók figyelmére, Hegedüs Br András ,,Péter György pá—

lyafutása" című előadásából idézve: ,,Péter György

meghatározó tényezője — és itt szímdékosan nem

használom a múlt időt — a Központi Statisztikai Hi—

vatalnak, ennek a Keleti Károly óta fontos magyar állami intézménynek, amelynek működését vezetői ténykedése ma is meghatározza, amely hivatal veze—

tőinek és munkatársainak nagy része nemcsak be—

osztottja volt, hanem többé—kevésbé tanítványa is."

(15. old.) Az ülésszakon — tudományos jellegéből adódóan — nem csak történetileg bizonyított tények hangzottak el. Egyes kérdésekben az előadók csupán kételyeiket, feltevéseiket, avagy ismereteik határait

tudták jelezni, míg más kérdésekben élénk, helyen-

ként éles vita bontakozott ki.4

" A vitában közgazdászként statisztikusi meggyőző- désemben, illetve magánemberként érzelmeimben több kér—

désben érintve éreztem magam. Érzelmeimet e dolgozatban a lehetőségek határáig igyekeztem félretenni.

Az előadások és a vita első része Péter György pályájával foglalkozott. Ebben a részben hangzott el

— Nyers Rezső elnöki megnyitója után — Hegedűs B.

András ,,Péter György pályafutása", Borsányi

György ,,Péter György az illegális kommunista mozgalomban" és Nyíri Sándor ,,A Péter György elleni büntető eljárás" cimű előadása.

Mindenekelőtt néhány szót röviden Péter Gyorgy életéről és haláláról, az előadások alapján.

1903. március 30—án született Budapesten, Apja Pikler .]. Gyula statisztikus, orvos és közgazdasági szakíró, az egykori Budapest Székesfőváros Statisz—

tikai Hivatala aligazgatója, tudós közíró, a Fővárosi Telekérték—nyílvántartó Hivatal vezetője, demográ—

fus, aki a kettős és többes halálokok vizsgálatában

világviszonylatban is jelentős munkát végzett. Fia követte példáját, noha világnézetileg korán szembe-

fordult vele. Tizenhétéves korában, néhány héttel Horthy kormányzóvá választása után, a Ta- nácsköztársaság kikiáltásának első évfordulóján szekfüvel a gomblyukában jelent meg a gimnáziu—

mában, ahonnan emiatt kicsapták. ltjú éveinek feltá- rása majdnem lehetetlennek tűnik. A zsidókat sújtó hazai ,,numerus clausus" törvény miatt egyetemi ta- nulmányait Németországban végezte, és 1926—ban fejezte be. Németországból, immáron feleségével Pikler Emmível, a jóhírű orvosnővel (a későbbiek során az egyik legismertebb hazai gyermekgyógyásszal) oldalán, 1932-ben került haza.

Közvetlenül hazatérése után belép az illegális kommunista pártba. Fő pártmegbízatása a párt életében kulcsfontosságú ,,nyomda" (valójában egy sokszorosítóge'p) üzemeltetésének irányítása. 1935- ben bekerül a párt négytagú hazai legfelső vezetésébe, ami a Komintern alatt ténylegesen az irányítás harmadik lépcsőfoka 1936 januárjában

letartóztatják, 1937 márciusában tízévi majd másodfokon tizenöt évi fegyházra ítélik. Ez a kor

mércéjével mérve is példátlanul súlyos büntetést

1944 őszén — a szovjet hadsereg közeledtével — a szegedi fegyházat kiürítik, a rabokat

gyalogmenetben hajtják Németország felé, de útközben megszökik. (Akik nem vállalták a szökést, kivétel nélkül meghaltak) Szovjet fogságba, onnan jugoszláv partizánok fogságába kerül, de innen is

megszökik A felszabadult Szegeden rövidesen

főispáni titkár (más források szerint alispán vagy

alpolgármester) lesz. Kommunista elítéltként Rákosi

Mátyás és Vas Zoltán után ő ült a leghosszabb ideig a Horthy—rendszer börtönében. Jutalma ehhez képest 1945—ben csekély, ami azt mutatja, hogy nem tarto-

zott Rákosi szűkebb köréhez. Majd Budapestre ke—

rül, az Országos Társadalombiztositási Intézet (OTl) vezérigazgatója lesz. Ez biztositási-matematikusi

szakmája alapján logikus, de mozgalmi múltját te- kintve inkább alacsony vagy középbeosztás. 1948—

ban nevezik ki a Központi Statiszikai Hivatal elnö-

kévé, l950-től a Közgazdaságtudományi Egyetem

tanszékvezető egyetemi tanáraként is működik.

Tevékenységét mindkét intézménynél sztálini

tipusú tisztogatással, a polgári (vagy annak vélt)

szakemberek eltávolításával kezdi. Ez igen nagy mértékben visszavetette az intézmények szakmai

munkájának színvonalát, és számos kiváló statiszti- kus, kőzttlk például Theiss Ede, Elekes Dezső, Laky Dezső pályáját törte meg. Mindez nem rí ki ennek az

időszaknak az általános gyakorlatából, annál inkább

azonban mindaz, ami később következik. Péter

György néhány év alatt racionálisan és módszeresen

megváltoztatja gondolkodásmódját, és ezzel együtt

vezetői, emberi magatartását is. Szembefordulása a kor dogmáival, valamint a gazdasági és következés-

képpen a politikai vezetéssel 1952 tájára tehető. He- gedűs András, akkori miniszter, későbbi miniszterel- nök visszaemlékezése szerint Gerő Ernő már 1952—

ben nem akarta elfogadni a Központi Statisztikai Hivatal adatait az életszínvonal csökkenéséről.

Egyes kéziratokból kiderül, hogy Péter György gaz—

dasági nézeteiben már ekkor megjelentek azok az elemek, amelyek későbbi tevékenységét jellemezték, és amelyeket haláláig képviselt. 1954—ben pedig a Közgazdasági Szemlében is nyilvánosságra hozta eretnek gondolatait a gazdasági reformról,5

Mindezek ellenére Péter Györgynek a Nagy lm—

re-féle kormányprogram meghirdetése után fokoza-

tosan kibontakozó pártellenzéki mozgalommal nem

volt érdemleges kapcsolata. Rákosi mellett ezután

sem tette le a garast, de Nagy Imrével sem találko—

zott Össze. Hasonlóképpen, l956-os tevékenységéről sincs mit szólni, mivel a forradalom napjaiban sze—

rencséjére-szerencsétlenségére hivatalos úton Mosz—

kvában tartózkodott. Távollétében — egyes adatok

szerint —- a Hivatalban megalakult forradalmi szer—

vek leváltották elnöki funkciójából.6 1956 novem- berében tért haza, és — ellentétben megannyi hata- lomba visszatért kollégájával — nem kezdeményezett

hivatali tisztogatást. Ellenkezőleg, 1957-ben felvette a KSH Könyvtárába Laky Dezsőt, alkalmazta Hegedűs B. Andrást, majd Kemény Istvánt, Andorka Rudolfot, Bibó Istvánt, Theiss Ede't és másokat.

Hitelt érdemlő visszaemlékezések szerint a be—

lügyi szervek már ekkor is figyelték Péter tevékeny-

5 Lásd: Péter György: A gazdaságosság jelentőségéről és szerepéről a népgazdaság tervszerű irányításában, Kő:ga:a'a.rági S:emle. 1954 évi 34 sz. 300—324. old.

6 [fazekat- Béla, aki akkor a KSH első elnökhelyettese volt, az ülésen visszaemlékezésében cáfolta ezt az informá- ciót, bár megerősítette, hogy történt ilyen kísérlet

ségét. Az ellentetek 1957-ben még a politikai vita síkján jelennek meg. Ekkor alakul ki az ún. revizi—

onizmus—vita, amelynek során koncentrált akció in- dult minden reformgondolat ellen. Végül is október—

ben, a vita lezárásakor kompromisszum született:

Péter Györgyöt élesen kritizálták, de felmentették a kriminalizálható vádak alól. Gelegonya Judit ,,Ve'leme'nyek, viták az ötvenes években Péter György reform—elképzeléseiről" című előadása (95—104, old.) szerint azonban már ekkor megkez- dődött ellene az a hosszú pártvizsgálat, amely csak

1958 augusztusában, a Politikai Bizottság határoza- tával zárult le, 1958-ban, az ötvenhatosok elleni

megtorlások csúcsán a Politikai Bizottság megál-

lapította, hogy a Központi Statisztikai Hivatal veze-

tő kommunistái részéről következetlenség, ingado—

zás és bizalmatlanság tapasztalható a párt politiká—

jával és vezetőivel szemben. A KSH-ban tisztogatást rendelnek el, a hivatali MSZMP szervezet kvázi önállóságát felfüggesztik, és az éppen csak elkezdő—

dött adatközléseket korlátozzák. A hatvanas években azonban Péter ismét az új reformbizottság(ok)ban

dolgozott és szálka lett minden retrográd, a sztalinis- ta visszarendeződe'st szolgáló erö szemében.

1968—ban ügyét büntetőjogi mederbe terelték.

Állítólagos vám—, illetve devizabüntett ügyében nyomozást indítottak Péter ellen, amelyet halála miatt soha nem zártak le, Nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy követett-e el (az akkori devizajogszabályok szerinti) büncselek- ményt. A bűnügy többi résztvevőjére a bíróság né—

hány hónap felfuggesztett börtönbüntetést szabott

ki, Péter György azonban az életével fizetett. A halá-

láról kiadott közleményhez hasonlóan az 1989 vé—

gén folytatott ügyészi felülvizsgálat is arra a követ- keztetésre jutott, hogy öngyilkos lett.

Péter György ügye, a tudatosan keltett látszat ellenére, nem büntetőügy volt. Az ellene folytatott

eljárás az l945 utáni időszak koncepciós pereinek

ismert elemeit tartalmazta, időzitésében nagy való- szinűséggel szerepük volt nemzetközi tényezőknek, többek között a szovjet pártvezetés megmerevedése—

nek,

Az előadások másik csoportja a reformközgaz- dász tudományos és vezetői gyakorlati tevékenysé—

gét elemzi. Mód Aladárne' ,,Peter György — egy em—

ber mint vezető c. előadásában (51—59. old) idézte

Pető Iván és Szakács Sándor könyvét7, mely szerint

Péter György azzal vált a tervgazdaság reform- irodalmának úttörője've, hogy nem a részkorrekció

7 Pető Iván Ssukúm Sándor; A hazai gazdaság négy évtizedének története, l945—l985, Kö:ga:dasúgi és Jogi Könyvkiadó. Budapest. l985.

látszatára törekedett, hanem leplezetlenül a gazda—

ságirányitás alapjait vette célba. A huszas évek

szovjetunióbeli vitái után valamennyi tervgazdasági

rendszerű ország közgazdászai közül is elsőként ve- tette fel a gazdaságirányítási rendszer módositásá-

nak lehetőségét. Hatása és jelentősége — Kornai Já—

nos ,,Péter György, a reformközgazdász" című előa—

dása (75—89. old.) szerint — azért volt nagy, mert

eretnek volt, Ugyan ki figyelt oda az ötvenes évek Magyarországán a szocializmus nyilt ellenségeire, Misesre vagy Hayekre? Péter György más volt. Neki hitele volt az akkori közgazdászok körében, éppen

mert kommunista volt, és börtönt is szenvedett ezért.

Ezenkívül — ahogy a középkori eretnekek — jártas

volt a teológiában, és a korabeli liturgia nyelvén fe-

jezte ki magát.

Kornai előadásának magja (egyben az ülésszak

talán legvitatottabb kérdése) annak felvetése volt,

hogy Péter György gondolatai mennyire váltak be, és mennyiben vallottak kudarcot. Kornai tézise az, hogy a piaci szocializmus ellentmondásos premisz—

szákra épült, és épp ezért szükségszerüen bukott

meg, Szerinte Péter György eredeti elképzelései ke—

ve's kivételtől eltekintve bekerültek az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozataiba. (Kivéve például

Péter Györgynek azt a javaslatát, hogy a gazdaság szereplői között legyen valóságos verseny, és az árak teremtsenek egyensúlyt a kereslet és a kínálat kö-

zött.) Ugyanakkor mind Péter György elképzelései- nek, mind a határozatoknak közös jellemzője, kor—

látja volt, hogy fenn kívánták tartani a beruházások és a külkereskedelem központi irányítását, és nem

vetődött fel bennük az állami tuladjon privatizálását—,

nak a gondolata. Ugyancsak nem vetődött fel a po- litikai struktúra megváltoztatása, a kommunista párt

politikai monopóliumának megszüntetése.

A Központi Bizottság határozatai lényegében megvalósultak, de csak részlegesen segítettek a gaz- daság problémáin, egyes területeken pedig még

rontottak is. Fennmaradt a ,,kézi vezérlés", a sem terv, sem piac állapota, felgyorsult a makrogazda—

sági egyensúly felbomlása, az eladósodás és az inf- láció. A piaci szocializmus végül is átmeneti sza—

kasznak bizonyult. '

Kornai Jánossal, aki maga is a reform korai kezdeményezői közé tartozott, a hajdani reformviták

szereplői kozul Révész Gábor és Balázsy Sándor,

majd a zárszóban Kende Péter vitatkozott. Révész vitatta, hogy a reformjavaslatok megvalósultak vol- na, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a külső politi—

kai helyzet a reformban implicite benne levő ten—

denciákat, az érthetően nem nagyon éles formában hangoztatott szándékok kibontakoztatását akadá—

lyozta meg. Balázsy ezt konkrét kérdés, a köztulaj- don szerepének értékelése kapcsán erősítette meg, elmondva, hogy itt fokozatosan, több lépésben kí—

vántak előrelépni. Kende Péter arra hívta fel a ii- gyelmet, hogy egy rendszert ellentmondásossága még nem ítéli szükségképpen kudarcra, hiszen min—

den emberi intézményben vannak belső ellentmon—

dások, Annak, hogy Közép—Európában ez a rendszer ilyen rosszul működött, nyilvánvalóan a szovjet el—

várásoknak Gorbacsovig tartó merevsége volt az oka, Kornai János Révész Gábornak adott viszontválasza — úgy gondolom — e vita egészére is vonatkoztatható: ez a rendkívüli horderejű kérdés nem tisztázható pár perces szellemi párbajjal,

Péter György KSH-beli és tanszéki szakmai irá- nyító tevékenységével több referátum és felszólaló is foglalkozott, mégis úgy látom, hogy e kérdés to- vábbi feltáró munkát követel. Azt hiszem, a Hivatal számára is fontos lenne saját közelmúltjának részle-

tes és tárgyilagos értékelése. E kérdéskörrel Mód

AIaa'a'mé ,,Péter György — egy ember, mint vezető"

(51—59, old.), Péteri György ,,A Központi Statiszti—

kai Hivatal és a gazdasági reform"8 (Ill—120.

old), Andorka Rudolf ,,A Központi Statisztikai Hi—

vatal szerepe a demográfiai, szociológiai és közgaz- daságtani tudományban Péter György elnöksége idején" (1121—126, old) és Köves Pál ,,Péter György mint tanszékvezető egyetemi tanár"

(127—131 old.) című felszólalásai foglalkoztak, A kezdeti évek kártétele után a Hivatalban a

szakmai kérdésekben is gyors fejlődés vette kezde-

tét, Ez nem csak a szorosan vett statisztikai, módszertani, adatgyűjtési és adatközlési tevékeny- ségekben volt tapasztalható, a Hivatal jelentős közgazdaság-tudományi, demográfiai és szocioló- giai alkotóműhely is lett. Mi több; miután e tudo- mányok érdemi művelését a személyi kultusz kez—

deti éveiben országszerte lehetetlenné tették, azok éppen a KSH-ban születtek újjá.

Ahogy Köves Pál fogalmazta: ,,Az ún, szocialis- ta statisztika dogmái előírták, hogy a volumenindex csak a bázisidőszak áraival számítható, az árindex pedig kizárólag a tárgyidőszak mennyiségével."

Gyanítható, hogy ennek hátterében az állt, hogy így a valóságos változáshoz képest magasabb volu—

menindexre és alacsonyabb árindexre lehet számí—

tani. ,, Péter György szenvedélyesen belevetette

magát az indexvitákba, aminek eredményeképpen

,eretnek' nézetek diadalmaskodtak, e's Magyarorszá—

gon bevezették a Fisher-féle formula alkalmazását.

Ezzel tulajdonképpen a Nyugatot is lepipáltuk, ott

8 Lásd a Siall,r:likai S:emle l992. évi 10. számában is (834—839. old.),

ugyanis nem olyan ,,olcsó" a statisztikai adat, mint a

bürokratikus tervgazdálkodásbang, márpedig a

Fisher-indexhez több adat kell, mint az egyszerűbb indexek kiszámításához." (129—130. old.)

A KSH először l957—re vonatkozóan végezte el

az ágazati kapcsolatok mérlegének Összeállítását, ezzel az akkor legkorszerűbb gazdasági elemzési módszerek egyikét vette át. Más példa: annak idején a szocialista tábor valamennyi országában a Szovjetunió népgazdaságimérleg—rendszerét alkal—

mazták, mert, az úgymond, a marxista elméleten ala- pult. A marxizmust itt az jelentette, hogy csak az anyagi termelőmunka volt értékalkotónak tekinthe—

tő, a szolgáltatások nem. Péter György 1964—ben a párt akkori Közgazdasági Elméleti Munkaközössége elé terjesztette jóváhagyásra az uj mérlegkoncepciót,

amely a szolgáltatásokat is felölelte, és az ENSZ

ajánlások fontosabb követelményeinek is megfelelt.

E módszert alkalmazni is kezdték, de a rendszer fo—

galmait sokáig nem lehetett igazi nevükön nevezni.

Péter György nagy érdeklődést tanusított a né- pesedési kérdések iránt is, Ellenezte a szűletésszabá- lyozásnak a Ratkó—féle törvényen alapuló brutális eszközeit, és jelentős szerepet játszott az abortusz- intézkedések fokozatos fellazításában, jóllehet akkor nem volt veszélytelen az egyén szabadságát, szemé- lyiségi jogait képviselni. A demográfiai kérdések még kényesebb témává váltak, amikor az adatok az ötvenes évek közepén a népesedési helyzet romlását kezdték jelezni. Ennek ellenére 1958-ban a KSH—

ban létrehozták a Demográfia című folyóiratot, amely néhány év alatt világszínvonalra emelkedett.

A demográfiai helyzet romlásának részletes közlése és elemzése —— mutatott rá Andorka Rudolf (123.

old.) — elég látványos és éles ellentétben állt né- hány más szocialista ország statisztikai gyakorlatá- val, amelyekben ugyanis egyszerűen beszüntették az adatok részletes közlését, amikor a halandóság romlani kezdett".

Péteri György idézte előadásában, hogy az ötve- nes évek elején tudományos munkát főleg Marx, Engels, még inkább Lenin és Sztálin idézgetésével és ez idézetek kifejtésével és magyarázatával helyet- tesítették. Divatba jött emellett és tudományként tet—

szelgett a párt és a kormány intézkedéseinek, határo—

zatainak utólagos, tudományos nyelvezetet használó

alátámasztása (112. old.)IO Péteri előadásában

megállapította, hogy a Magyar Tudományos Aka-

9 Attól tartok, hogy a kérdésben Küvex Pálnak nincs teljesen igaza, és a KSH—nak nem állt számolatlanul rendelkezésére a pénz,

", A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- tudományi Intézetének évkönyve [. Akadémiai Kiadó, Budapest. l957. 7—8. old.

démia Közgazdaságtudományi Intézetének 1954

végi megalapításáig a Központi Statisztikai Hivatal volt az országban az egyetlen hely, ahol empírikus, tényfeltárásra törekvő közgazdasági kutatások foly- tak. A helyzet ilyen — kedvező — alakulásában a ha—

talom információszükséglete'nek is szerepe volt. A Hivatal jelentései l956 előtt legtöbbször titkos mi—

nősíte'ssel jelentek meg. Mégis itt van a kezdőpontja azoknak a pályáknak, amelyek a hatvanas évek vé- gére nemzetközileg is ismertté vált műveket hoztak létre. A KSH l952—l955. évi tematikusés átfogó jelentései ugyanis a statisztikai feldolgozások félre- érthetetlenül kritikus és analitikus igénnyel készült elemzésein alapultak. A satisztikai adatok titkossága azonban nemcsak a közgazdászszakma újjáéledését akadályozta, hanem a Központi Statisztikai Hivatal mint kutatóhely tevékenységének színvonalát is ve—

szélyeztette, lehetetlenné téve a független szakmai szempontok szerinti megmérettetést. Péter György és munkatársai ezért megértéssel és rokonszenvvel

viseltettek az 1954—1955 években éledező

akadémiai közgazdaságtan követeléseire a nyilvános statisztikai adatok körének erőteljes kiterjesztése, a közgazdász kutatók adatokkal való ellátása iránt.

1956 szeptemberében — mint azt Mód Aladárné idézett előadásában elmondta — mindenesetre megje- lent az 1949—1955 évek viszonyait bemutató Sta—

tisztikai zsebkönyv, majd l957januárjában ,,Adatok és adalékok a népgazdaság fejlődésének tanulmá—

nyozásához, 1949—1955'" címmel nyílvános könyvá—

rusi forgalomban mindenki számára hozzáférhetővé tettek 130 korábbi titkos jelentést.

Andorka Rudolf beszámolt arról, hogy a magyar

szociológia szintén a KSH-ban született újjá az

l960-as évek elején. Nemcsak a következő években, évtizedekben a KSH-ban dolgozó, hanem az l960—

as években létrehozott kutatóintézetekhez, majd az egyetemekhez kirajzó szociológusok jelentős része

is a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte kuta—

tómunkáját. Csupán néhány olyan témát említve, amelyekben a KSH munkatársai értékes ered- ményeket értek el:

— az l963. e'vi rétegződésvizsgálar, majd az ötévenként végzett háztartásijövedelem-felvételek kimutatták, milyen — meglehetősen nagy — egyenlőtlenségek voltak a magyar társadalomban, megcáfolva ezzel a ,,szocialista egyenlőségről" szóló ideologiat;

— a társadalmi mobilitásra vonatkozó adatfelvételek alapján ki lehetett mutatni, hogy az erőteljes mobilitást a strukturális változások, nem pedig a mobilitási esélyek valamiféle feltételezett egyenlősége okozta;

— az idős emberek életkörülményeire vonatkozó vizsgálatok kimutatták, milyen súlyos nehézségekkel kellett annak szembenéznie, aki megöregedett.

Mindezen a tudományos és gyakorlati eredmé—

nyeknek az elérésében is, de még inkább az eléré—

sükhöz szükséges feltételek és légkör megteremtésé- ben, nem utolsó sorban pedig az ezeket az eredmé—

nyeket elérő statisztikus ,,közvitézek" megvédésében Péter Györgynek kulcsszerepe volt. Péter Gyorgy halálakor nem olyanok voltak a viszonyok, hogy nyílvánosan meg lehetett volna őt gyászolni, és még ennél is kevésbé lehetett munkásságának eredmé- nyeiről megemlékezni, hibáit, tévedéseit tárgyilago- san elemezni.

Születésének 80, évfordulója alkalmából azon-

ban a Központi Statisztikai Hivatalban ünnepi ülé—

sen emlékeztek meg róla, és síremléket is állítottak

hamvai fölé, És mégis van igazsága Kornai János- nak, aki szerint Péter György a temetetlen holtak közé tartozik, aki — noha 1969-ben halt meg — nem kapta meg az intellektuális és erkölcsi végtisztessé—

get. A tudományos ülésszak és az annak anyagát

összegyűjtő könyv ezt a hiányt kívánta enyhíteni.

Friss Péter

GAZDASÁG—TÁRSADALOM—TERÚLETISÉG

A Magyar Statisztikai Társaság ,,Gazdaság—

társadalom—területise'g" címmel rendezte meg 1994.

évi tudományos konferenciáját szeptember 29- 30-án, Balatonkenesén, Dr. Kupcsik Józsefnek, a Társaság elnökének megnyitója után dr, Huszár Pál, a Veszprém megyei Közgyűlés alelnöke és Kurt Csaba, Balatonkenese polgármestere üdvözölte a konferencia résztvevőit.

A plenáris ülés nyitó előadását ,,Merre tart a magyar statisztika" címmel dr. Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartotta. Beve-

zetésként felvázolta azt az alapvető társadal-

mi—gazdasági átalakulást, amely új feltételeket te—

remtett a statisztikai munka számára, és új kove—

telményeket határozott meg a statisztikai szolgálat

tevékenységében. Kiemelte, hogy a gazdálkodó

szervezetek gyors polarizációja a gazdaságstatiszti-

kát olyan feladatok megoldására kényszerítette, amelyeknek alapos előkészítésére sem ideje, sem módja nem volt. A gazdasági élet olyan területein kényszerült a statisztika reprezentativ felvételeket bevezetni, ahol erre vonatkozóan korábbi tapasztala-