AZ OSZTÁLYOZÁS MÜHELY-MUNKÁJÁBŐL•
1. .
I
Az egyik amerikai szakkönyvtári folyóirat nem régen né
hány "önvizsgálati" kérdést közölt. Ezek a kérdések a r r a a l kalmasak, hogy a rájuk adott őszinte feleletektől a könyvtá
ros megitőlheti munkájának és magatartásának értékét1/. Az egyik i l y e n kérdés i g y hangzik: "Van-e olyan tudományos szenvedélyem vagy egyéni hajlamaimnak megfelelő érdeklődési, i l l e t v e kutatási területem, amelyet állandóan, figyelemmel kisérek, tanulmányozok, ismerem róla a l e g f r i s s e b b adatokat, ugy hogy ezen a téren szakértőnek nevezhetem magam?
Ez a kérdés nem elsősorban és nem csak a könyvtártudo
mány valamely ágára vonatkozik, hanem más tudományokra i s . Véleményem s z e r i n t azonban a szaktudományát valóban szerető könyvtáros a könyvtártudományból, vagy ezzel közelien rokon
tudományból, választ magának kutatási területet, még pedig o l y a t , amely felé szenvedélyes érdeklődés és csillapíthatat
l a n lelkesedés vonzza. E sorok iróját, könyvtárosi pályafu
tásának kezdetétől az osztályozás tudománya érdekelte első
sorban: a természet és társadalom jelenségeinek, a tudomá
nyoknak és a könyveknek osztályozása. A Műszaki Könyvtáro
sok Tájékoztatójának 1956." évi 4- i k számában f e l v e t e t t e m már néhány általános gondolatot az osztályozásról. Most -
csaknem t i z évi elméleti és g y a k o r l a t i munka után - az osz
tályozás iránt érdeklődőket be szeretném vezetni osztályozó
"műhelyembe" abban a reményben, hogy alkalomadtán majd ők i s megmutatják a maguk osztályozó - vagy könyvtártudomány más területeinek müvelésére berendezett műhelyeiket. Néhány
oldalon és néhány fejezetben a mühely-munka leirása termé
szetesen csak töredékes l e h e t - : azokra a gondolatokra és . 'LEWTÖN, Lucy 0 . : On the outside lOOking i n . = Speciel
L i b r a r i e s , 47 /1956/, p.79.
módszerekre szorítkozik, amelyeknek segítségével az osztá
lyozás nehéz és "bonyolult "művészete" talán könnyebben e l sajátítható. ,
K.E. Rohschuh nézete szerint4*/ napjainkban az emberiség u j Bábel-tornyot épit a tudományos kutatás dokumentumaiból.
Ennek következtében egyre nehezebbé válik ezekhez a dokumen
tumokhoz hozzájutni, ezeket rendezni, o l v a s n i , felhasználni.
Oda j u t o t t u n k , hogy a kutatásban igen sok-a felhasználatlan ismeret.- Mások i s sokszor panaszkodnak a tudományos i r o d a lom özönviz-szeríi áradása / " L i t e r a t u r f l u t " / m i a t t , amely szinté lehetetlenné t e s z i , hogy a kutatók az ismeretek f e j lődósének eredményeit t e l j e s mértékben hasznosíthassák. Ezt a nehéz és felelősségteljes helyzetet felismerve az osztá
lyozó könyvtárosnak egy p i l l a n a t r a sem szabad e l f e l e j t e n i e , hogy az óriási, tömegben áramló, tudományos irodalom t'káoszár ból" elsősorban neki k e l l világosan áttekinthető "kozmoszt"
teremtenie. A könyvtárba özönlő dokumentumok tömkelegén úr
rá l e n n i , a dokumentumok rendezetlen mennyiségéből rende
z e t t minőséget a l k o t n i , a polcokon és a katalógusokban egy vagy több.tudományágnak a tudományok hatalmas univerzumába beleilleszthető "mikro-kozmoszát" létrehozni-s ez az osztá
lyozó könyvtáros i g a z i becsvágya, amely erejét sokszor - legtöbbször! - meghaladja ugyan, de az erre való törekvés
ről soha sem szabad lemondania.
Az osztályozónak e z t az alkotó, rendező munkáját talá
lóan j e l l e m z i ős értékeli W.H. Oarlson a következőkben^/4
"Az osztályozó-katalogizáló könyvtáros állandóan az emberi elme alkotó tevékenységének forrásánál ül, a mindenből ren
det és rendszert a l k o t . Az ismeretek határterületeinél mun
kálkodva f i g y e l i az ismeretek útját és segíti kibontakozásu
k a t . Bár a dokumentumok mennyiségben érkeznek hozzá, nem mennyiségileg k e z e l i őket. Minden egyes könyvet és dokumen
tumot ugy t e k i n t ős ugy kezel, mint különálló lényeget, .tar
talmát - nyelvektől függetlenül - ugy klasszifikálja és olyan pontosan írja l e számjelzetekkel vagy tárgyi cimsza- vakkal, hogy ezáltal egyedülálló bibliográfiai tétellé válik, amely nem téveszthető össze a világon megjelenő más könyvek
'ROHSCHUH, K.E.: Das ungenutzte Wisaen. Die L i t e r a t u r f l u t und dié medizinische Porsehung. « Nach- 5/ r i c h t e n für ítokumentation, 6 /1955/> pé52.
CARLSON, W.H.: The trend toward academic r e c o g n i t i o n o f college l i b r a r i a n s . = College and Research L i b r a r i e s , 1955. Nr.l.-, p.29.
és dokumentumok millióival." Ennek a "mélységesen szellemi"
munkának elvégzését - állapítja meg Carlson - az kísérelheti meg legeredményesebben, akiben van "tudományos hajlam."
Az osztályozót terhelő nagy felelősség s a vele szemben támasztott magasrendű követelmény sokszor talán kétségbeejtő, de egyszersmind felemelő átérzése ösztönzi a könyvtárost a r ra, hogy szellemi képességeit erre a munkára a végső határig k i f e j l e s s z e .
3.
Minden.egyes tudományos ismeret és eredmény, amelynek leírásait könyvek, folyóiratok és más dokumentumok tartalmaz
zák, a tudományok rendszerében meghatározott helyét f o g l a l e l - j az osztályozónak az osztályozási táblázatok segítségé
v e l ezt a helyet k e l l tudnia megtalálni. Az osztályozónak tehát ismernie k e l l a tudományok rendszerét, az általa hasz
nált könyvtári osztályozó rendszert, s azoknak a tudományok
nak struktúráját és terminológiáját, amelyeknek területén az osztályozást végzi. Az osztályozás kielégítő elvégzéséhez ezek az alapvető követelmények.
. Magától értetődik, hogy a műszaki könyvtárosoknak min
denekelőtt a természettudományok s a rájuk alapozott a l k a l mazott természettudományok: a műszaki tudományok rendszerta
nát k e l l ismerniök. Észre k e l l venniök, hogy a "természettu
dományok és a műszaki tudományok között nincsen e l v i különb
ség,"- "minden exakt természettudományhoz megfelelő techno
lógiai műszaki tudomány vagy tudományok tartoznak, mint an
nak alkalmazásai. Pljf : a kémiához a kémiai technológia, a biológiaihoz az agrotechnika" s t b . Az exakt és a műszaki t u dományok összefüggéseinek,.egymáshoz való viszonyának állan
dó tanulmányozása igen nagy mértékben megkönnyíti a műszaki könyvtáros osztályozó munkáját. * „
Az osztályozási táblázatok áttekintése és részletes megismerése után a könyvtáros hamarosan rájön a r r a , hogy a
tudományos ismereteknek a táblázatokban f o g l a l t rendszere és struktúrája nem mindenkor egyezik az ismeretek valóságos
•rendszerével és struktúrájával. Ezért nagyon fontos, hogy a könyvtáros az ismeretek rendszerének logikáján kivül ponto
san t u d j a alkalmazni az osztályozórendszer logikáját i s . Nem kétséges, hogy egy könyvtári osztályozó rendszer annál töké
letesebb, mennél kevesebb az eltérés az előbb említett két
féle, l o g i k a között. Ezt az eltérést egy harmadik l o g i k a : az osztályozó saját logikája veszi észre. Ennek a háromféle l o gikának mérlegelése, egyeztetése, "kibékítése"": tulajdonkép
pen ebből.áll az osztályozás művelete, s nem vitás, hogy a 19
döntést - mivel könyvtári osztályozást végzünk! - az osztá
lyozó rendszer logikája s z e r i n t k e l l 'meghoznunk* Az osztá
lyozó rendszer egyéni módosítása, amint Bradford mondja:
"Bibliográfiai bün"4/I
Az egyes tudományágak struktúrájának megismerése i s nélkülözhetetlen feltétele az osztályozó munkájának. E.L.
Farradane s z e r i n t az osztályozás nem más, mint "a tudomány /tudás/ valódi struktúrájának ábrázolása"V. A tudományok belső szerkezetének, diszciplínáinak megismerésére talán legjobb módszer a tudományok eszmetörténetének tanulmányozá
sa. Ez azért i s fontos, mert végeredményben a szakkönyvtári katalógusnak az a célja, hogy" egy tudományág kialakulásának
és fejlődésének eszmetörténetét a legrészletesebben k l a s s z i fikárva bemutassa. Á tudományos diszciplínák megközelítésé
nek másik eszköze -» különösen k e z d e t i fokon - az, amit t e r minológiai müveletség-nek nevezhetnék. Ezen azt értem, hogy a könyvtáros, lehetőleg mennél több pontosan definiált szak
kifejezést sajátítson e l egy-egy tudományágból, - ezek a t a r t a l m i l a g jól körülhatárolt kifejezések azután s z i n t e ön
maguktól i s rendszerbe illeszkednek.
4.
Az osztályozási készség kialakítása és fejlesztése meg
kívánja a könyvtárostól, hogy állandó és fáradhatatlan i n tellektuális tevékenységben éljen, mert a szellem világában nincs megállás ós elfáradás, s a tudás kimeríthetetlen és végtelen. Miben áll ez az intellektuális tevékenység? A könyvtárban a könyvtáros könyveket gyűjt, - de a könyveket azért gyűjti, mert gondolatokat tartalmaznak; az osztályozó - végső fokon - gondolatokat rendez, s az olvasó ezeket a rendezett gondolatokat a k a r j a megismerni. A könyvtárosnak tehát, éppen ugy, mint a könyvtárnak, gyűjtenie k e l l , Mégpe
dig: gondolatokat. A könyvtár gyűjtő munkája akkor sikeres, ha a könyvállományában t a r t a l m a z o t t gondolatok értékesek,ép- ugy a könyvtárosé akkor, ha valóban értékes kimunkált gondo
l a t o k a t : problémákat és megoldásokat tud gyűjteni. Mennél' több jó könyvre való "anyag" van a könyvtáros intellektusá
ban, s mennél rendezettebb állapotban, annál inkább vállal
h a t j a a könyvtárában összegyűlt könyvek-pontos, b i z t o s íté
l e t t e l végzett osztályozását.-
BRADFÓRB, S.C.: Documentation: London, 1948. Crosby ' Lockwood and Son.
FARRADANE, E.L.: The psychology o f c l a s s i f i c a t i o n . = The Journal o f Documentation, 11 /l955/ , p.l88.
Bradford s z e r i n t az osztályozás "művészet", - tehát nem elegendő hozzá a r u t i n , s a mesterségbeli, " t e c h n i k a i "
készség. Ha művészeten a világ és az emberi élet jelenségei
t törvényszerű rendjének felismerését és ennek világos., egyér
telmű ábrázolását értjük, /a tudomány i s erre törekszik1./
akkor az osztályozást i s művészetnek l e h e t nevezni., S művé
szetnek lehet nevezni talán még azért i s , mert áz „osztályo- ' zóban i s meg k e l l lennie a művészre jellemző "lényeglátás
nak", arányérzékriek, kombináló készségnek, egymástól látszó
l a g távoleső dolgok közös vonásait észrevevő hajlamnak.
Sok-sok értékes gondolat "művészi" elrendezése .-: ez az az intellektuális tevékenység, amelyet az' osztályozó könyv
tárosnak szüntelenül f o l y t a t n i a k e l l könyvtára belső rendjé
nek "szépségéért".
5. . • •• • Az osztályozó számára igen izgalmas élmény,.famikor mű
helyének " t i t k a i " az olvasó számára f e l tárulnak, v-A •. szakkata
lógusok, bibliográfiák használatakor, Írásbeli és szóbeli tájékoztatások adásakor kiderül, hogy az osztályozónak egy- egy tárgyról, témáról a l k o t o t t Ítéletével az olvasó egyet
ért-e. A katalógust használó, tájékoztatást kérő olvasók /rendszerint kitűnő szakemberek/ az osztályozót állandóan vizsgáztatják? tudását, értékeléseit, fogalóm-alkotásait ál
landóan ellenőrzik, bírálják, javítják. Az olvasónak ez az állandó ellenőrzése: tanácsadó és bíráló megjegyzései segí
t i k az osztályozót munkájának tökéletesítésében.
Az osztályozónak másik izgalmas élménye az, amikor ré
gebben végzett munkáját felülvizsgálja: a szakkatalógus -re- videálása legtöbbször meglepő tanulságokat j e l e n t . Először ' i s a z t , hogy az osztályozás legtöbbször csak megközelítően
sikerül jól: a l i g van olyan osztályozás, amelynél - bizonyos idő multán - jobbat ne tudnánk a l k o t n i . Ez persze azt i s j e l e n t i , hogy az osztályozó - szerencsére - fejlődik. Ebből viszont azt a következtetést k e l l levonni, hogy. az osztályo
zónak lehetőleg szünet nélkül ellenőrizni k e l l saját régebbi munkáját: az osztályozás terén megszerzett l e g f r i s e b b tudá
sát és t a p a s z t a l a t a i t alkalmaznia k e l l régebbi döntéseire i s , s ha szükséges, ezeket módosítania k e l l az egységesség, egy
öntetűség biztosítására.
Önmagunk vizsgáztatásának másik módja: mások által osz
tályozott, s a mi osztályozási területünkhöz tartozó dokumen
tumok összehasonlító tanulmányozása. I l y e n dokumentumok p l . a Magyar Nemzeti Bibliográfia, íllétveva Magyar .Folyóiratok Repertóriuma, a Műszáki Lapszemlék, a külföldi referáló l a -
21
pok közül p l . a Physics Abstracts, a külföldi folyóiratok közül p l . a dokumentációs szempontból i s mintaszerűen szer
k e s z t e t t G-lastechnische Berichte. Ezek a kiadványok az ETO s z e r i n t osztályozzák az általuk közölt dokumentumokat, tehát a r r a alkalmasak, hogy a tizedes rendszer s z e r i n t osztályozó könyvtárosokat aegitsék munkájukban. A f e l s o r o l t s á hozzá
juk hasonló dokumentumok tanulmányozása természetesen nem azt j e l e n t i , hogy ezek osztályozási "döntéseit" minden k r i t i k a nélkül átvesszük. Szakkönyvtárunk sajátosságait f i g y e lembe vevő "egyéni" meglátásainkról nem szabad lemondanunk semmiféle osztályozási "szaktekintély" kedvéért, s nem sza
bad elfeledkeznünk arról sem, hogy olvasóink milyen szem
pontok s z e r i n t i értékelést várnak tőlünk -: ezekhez a szem
pontokhoz ragaszkodnunk k e l l . Ez az "egyéniségre" való tö
rekvés azonban nem válhat önkényeskedéssé. Ha nemzetközi osztályozórendszert használunk, /mint az ETO esetében/ a szakjelzetnek különösképpen világosnak, mindenki számára érthetőnek k e l l l e n n i e , s mindenben meg k e l l f e l e l n i e a rendszer és a táblázatok sajátosságainak.
6.
Az osztályozásnak két külön műfaja: a könyvek és folyó
i r a t o k osztályozása. A könyvtárosok igen hosszú i d e i g álta
lában csak könyvet osztályoztak. Amióta azonban - kb. a 30- as évektől kezdve - a tudományos eredményekről való tájékoz
tatás: a dokumentáció egyre nagyobb méreteket öltve megin
d u l t , azóta a könyvtárosok és dokumentátorok osztályozó mun
kája - a könyvtárak többségében - a folyóiratközleményekre i s k i t e r j e d , s az osztályozandó cikkek száma messze meghalad
j a az osztályozandó könyvek számát.
A könyvek osztályozásakor a legtöbb esetben azt a kér
dést k e l l eldöntenünk: milyen részletességgel klasszifikál- junk. Belső használatra: a katalógus számára, véleményem s z e r i n t , minden fontosabb és értékesebb könyvet a lehető legrészletesebben, fejezetenként k e l l osztályoznunk. Külső használatra / p l . más intézmények számára i s e l j u t t a t o t t könyvjegyzékek/ elegendő, ha ugy osztályozzuk a könyveket, ahogyan azt nagyobb szakkönyvtárakban t e s z i k , tehát össze- foglalólag, a könyv legfontosabb t a r t a l m i jegyeinek kiemelé
sével. A részletező, a n a l i t i k u s osztályozáskor sok esetben még a fejezetek s z e r i n t i osztályozáson i s t u l k e l l mennünk:a könyv tárgymutatóját áttanulmányozva több olyan, a tartalom
jegyzékben nem szereplő tárgyat i s k i k e l l emelnünk és osz
tályoznunk, amely szakkönyvtárunk szempontjából különösen fontos és k e r e s e t t , vagy amelyről egyébként katalógusunk ke
vés adatot tartalmaz.
A folyóirat-közlemények feldolgozása az osztályozó-mun
ka i g a z i próbája. E munka közben derül k i az osztályozó f e l készültsége, mutatkozik meg műveltsége, terminológiai tudása,
az egyes tudományokban és tudományos diszciplinákban való jártassága. Ahhoz, hogy egy valóban tudományos színvonalon megirt közleményt a könyvtáros egészen pontosan tudjon osz
tályozni,' neki magának i s bizonyos f o k i g tudósnak kellene l e n n i e . Ez a követelmény persze a legritkább esétben t e l j e sül. Ezért helyes az a már néhányszor hangoztatott vélemény és kívánalom, hogy a tudományos dolgozatok szerzői saját ma
guk i s klasszifikálják tanulmányaikat, legalább i s legfőbb jellegzetességüket illetően"/. / p l . színvonal, tudományos módszer', u j elméleti vagy kísérleti eredmények, s t b . t e k i n tetében olyanféleképpen, ahogyan a referátumokat i s minősi
t i k . / - Annyi bizonyos, hogy széleskörű terminológiai művelt
ség, a szaktudományok belső fejlődősének, tantörténetének, diszciplínáinak, elméleti és kísérleti módszereinek legalább i s nagy vonalakban való ismerete nélkül a folyóirat-cikkek osztályozását nem lehet s i k e r r e l végezni. Ismerni k e l l hozzá továbbá, még pedig egészen alaposan, a részletes, nagy ETO táblázatokat /lehetőleg több nyelven/, i l l e t v e ezek megfele
lő f e j e z e t e i t .
x-x-x
Az elmondottakon kivül természetesen sok minden törté
nik még az osztályozó műhelyében-: ezekről talán majd mások számolnak be.-
Az osztályozóra nehezedő felelősségérzetből indultam k i . Hadd emeljek k i végezetül még egy érzést és gondolatot, amely az osztályozót és általában a könyvtárost állandóan ösztönzi és lelkesíti: "Valóban van valami szent minden könyvben,-írja Lester Asheim,- s ez: a tartalma: annak a soha véget nem érő küzdelemnek a leírása, amelyet az ember a tudásért és az igazságért f o l y t a t . A könyv a l a k j a , mérete, azok az anyagok, amelyekből készül, minden bizonnyal sokszor változhatnak. De KOLLER, S.: Die Eigentypisierung einer medizinischen oder
naturwissenschaftlichen Veröffentlichung durch den Autor. - Nachrichten für Dokumentation, 6 /19.55/, 117-120 p. • • •
. • 23
a könyvben kifejezett'eszmék megőrzése és elterjesztése min
d i g lényeges marad olyan világ számára, amely magát művelt
nek akarja nevezni'/.
Az igazság iránti t i s z t e l e t , az igazság feltárásának és megismertetésének vágya: ez a gondolat és törekvés adja meg valójában a könyvtáros s különösképpen az osztályozó munkájá
nak is.végső, v i t a t h a t a t l a n értékét.
Dr. Györe Pál
x - x - x - x - x
SZÁZHUSZONÖT ÉVES A BELGRÁDI NEMZETI KÖNYVTÁR A napokban lesz 125 éves a belgrádi Nemzeti Könyv
tár. A könyvtárat 1832-ben alapították Milos Obre- novics uralkodása idején. Az 1941-ben Jugoszlávia e l l e n intézett német agresszió során gyújtóbombát dobtak a könyvtár épületére. Ennek következtében mintegy 56 milliárd dinár értékű r i t k a kézirat és könyv vált tűz martalékává. Ma a könyvtár mintegy, félmillió kötettel rendelkezik. - 'belgrádi Nemzeti Könyvtár két év múlva u j , korszerű épületbe köl
tözik. •
77 LESTER Asheim: "The f u t u r e o f book "Conference, afterword,
= The L i b r a r y Quarterly, XXV /1955/, p 384.
