6. szám
——-507-—— 1940
Recensement général agricole, 1929/30. 111. köt.
Bureau central de statistigue. Helsinki. (Suomen virallinen tilasto. III. 26. III.)
Statistigue des industries de Finlande, 1938.
Bureau central de statistigue. Helsinki. (Suomen virallinen tilasto. XVIII. A. 55.)
Görögország. (Grécc.) —— Statisligue de l'en—
seignement, 1937/8. C. rész. Enseignement specia—
lisé. Statistigue générale de la Gréce. Athenes.
Japán. (Japan) -— 'The european war and Japanis economy. Trade and industry, 1939/40. The oriental economist. Tokyo.
Jugoszlávia. (Yougoslavie.) —— Bangue nationale du Royaume de Yougoslavie, 1939. Beograd.
Juhász Lajos: A horvát kérdés az 1868-i ki- egyezés után. 49 1. Budapest. 1938. (Klny. a Magyar történetkutató intézet vévkönyvtének Vlll. évf.-ából.) Kína. (Chine.) —— The trade of China, 1939.
I. köt. Report, with revenue, value, treasure, and shípping tables. IV. Domestic trade: Movemenis of chinese produce carried by steamers between open ports. Statistical- dcpartment of the lnspectorate general of customs. Shanghai.
Lengyelország. (Pologne.) —— Polnische Doku- mentc zur Vorgeschichte des Krieges. l. Folge. Aus- wíirtiges Amt. Berlin.
Soziale Probleme im ehemaligen Polen.
(Deutsches lnteressengcbiet.) Arbeitswissenschaft- liches Institut der deutschen Arbeitsfront. Berlin.
Némelblrodalom. (Allemagne. ) —— Die Finanz-
wirtschaft der öi/entlichen Verwaltung im Deutschen Reich. III. rész. Die Schulden der öffentlichen Ver- waltung, 1937 mit fortgeschríebenen Ergebnissen,
1938. —— Die öfientlichen Unternehmungen und
Zweckverbiinde. (Zahl, Kapital, Schulden.) Statis—
tisches Reichsamt. Berlin. (Statistik des Deutschen Beichs. 528. III.)
Die Landilucht. Eine Bibliographie.
wissenschaftliches Institut der front. Berlin.
Die Wissenschaft im Lebcnskampf des deutschen Vollces. Festschrift zum fünfzehnjáhrigen Bestehen
Arbeits—
deutschen Arbeits-
Jahresbericht über die deutschen Legeprü/un- gen für Hülmer, 1938/9. Reichsverband deutscher Kleinticrzüchter. Berlin.
Sudetendeulschland in der Statisiilc, Arbeits—
wissenschat'tliches Institut der deutschen Arbeits- front. Berlin.
Norvégia. (Norvége.) —— Statistigue industriellc.
I. Donne'es sur la production industrielle, 1938.
(4505 établ.) II. Données des établissements in- dustriels, 1937. (14.071 établ.) Bureau central de statistigue. Oslo. (Norges offisielle statistikk. IX.
188.)
Olaszország. (Italie.) —— Annuario statistíco dell'agricoltura italiana, 1936/1938. Istituto centrale di statistica del Regno. Roma.
Catasto forestalc. 33. füzet. Provincia di Trieste.
Istituto centrale di statistica. Roma.
Pellegrini, Rinaldo: La produzione scientifica italiana delPanno XVII nel campo della medicina inforlunislica. 74 l. Roma. 1940. (()uaderni de l'Assistenza sociale. 5.)
Svájc. (Suisse) —— Berner Wirtschaftszahlen, 1850/1939. Statistisches Amt. Bern.
Die Gemeindesteuerverhdltnisse im Kanton Zürich. Statistisches Bureau des Kantons. Zürich.
Steucrbelastung in der Schweiz, 1939. Natür—
liche Personcn. Eidgenössisches statistisches Amt.
Bern. (Statistische Guellenwerke. 93.)
Svédország. (Suede) —— Causes des décés, 1937.
Bureau central de statistigne. Stockholm. (Sveriges
officiella statistik.) _
Industri. Beráttelse, 1938. Kommerskollegium.
Stockholm. (Svcriges officiella statistik.)
Populatíon dans les districts administratifs, 1939. Bureau central de statistigue. Stockholm.
(Statistigue officielle de la Suede.)
Sjőfart. Beráttelsc, 1938. Kommerskollegium.
Stockholm. (Sveriges officiella statistik.)
Siatisiigue des caisses diépargne privées, 1938.
Bureau central de statistigue. Stockholm. (Statis—
tigue officiclle de la Suede.)
Szlovákia. (Slovaguie.) —— Die wirtschaftlichen und sozialen Probleme der Slowalcei. Arbeitswisscn—
der Deutschen Akademie. Deutsche Akademie. schaftliches Institut der deutschen Arbeitsfront.
München. Berlin.
Folyóiratszemle. —— Revues.
A r ch i v i ii r B e !) ö ! lc e r u a g 3 w i s s e n- gazdaságilag igazolt áralakulás megfigyelése. — schaft und Bevölkerungspolitilc (10. Aust H. W.: A gyarmatokon használt gazdasági évf. 2. sz., Lipcse 1940, ném.). -—— Hoffmann G. E.:
Oeder György Keresztély, a XVIII. század népcs—
ségpolitikai írója. —— Krauss H.: Egy svéd népes- ségstatisztika a XVIII. századból. — Schulze H. G.:
A törvénytelen gyermekek társadalmi és öröklés—
élettani helyzete.
Az Ország Útja (4. évf. 6. sz., Budapest 1940, m.). ——-— Lengyel T.: A nyugati közvélemény és a magyarországi nemzetiségi kérdés. —— Jócsilc L.: Szempontok a középeurópai kérdéshez. —— Rub—
letzky G.: Dunai egységtervek a status guo szolgá- latában.
Bulletin mensuel de statistigue agrícole et commerciale (31. évf. 5. sz., Róma 1940, fr.). —— A búza terméskilátásaí. ——
A cukorrépa vetésterülete 1940.ben. —— A kávé világstatisztikája. —— A sajt gyártása és kereske-
delme 1939—ben. '
Der deutsche Volkswirt (14. évi. 35.
sz., Berlin 1940, ném.). — Figge E..- A nemzet—
módszerek. —— (36. sz.). —— Riesch E.: A német- birodalmi vasutak mint állampolitikai tényező. — Fischer W. A.: Norvégia újjáépítése és átalakítása.
—— (37. sz.). —— Osthold P.: Az angol font útja.
Die Volkswirtschaft (13. évi. 5. sz., Bern 1940, ném.). —— A svájci élelmiszerárak index—
számai helységnagyságcsoportok szerint, 1924—- 1939. —— A svájci vasutak üzemi bevételei 1939—ben.
Econometrica (8. köt. 2. sz., Chicago 1940, ang.). —— Kalecki M. és Tew B.: A ,,trend"
kiküszöbölésének új módszere. —- Smithies A. és Savage L. J.: A duopólium dinamikus problémája.
Földrajzi Közlemények (68. köt. 2.
sz., Budapest 1940, m.). -— Rónai A.: Románia nép.
rajzi viszonyai.
Internationale Rundschau der
Ar b eit (18. évf. 4. sz., Genf 1940, ném.). -—:—
Hoffner (C.: A ' családi pótlékok törvényes rende—
zése. * *
6. szám
Journal of the American Statis—
t-ical Association (35. köt. 209. sz., I._rész, Menasha, Wis., U.S.A. 1940, ang.). —- Hohaus R.
A.: A társadalombiztositás aktuális problémái. ——
Guertin A. N.: Halálozási táblák. Az életbiztosítás pénzügyi mértéke, —— Kolesnilcoif V. S.: Az ipar—
ágak standard osztályozása az Egyesült Államok- ban. ——- Dunn H. L.: Az Egy. Államok 1940. évi népmozgalmi statisztikájának tervezete. —— Chering- lon P. T.: A kereskedelmi összeírások haszna. ——
(II. rész). —— Stephan F. F.: Az Amerikai Statisztikai Társaság 'centenáriuma. —— Dunn H. L.: A nép—
számlálások multja és jövője.
Journal of the Royal Statistical Society (103. köt. 1. sz., London 1940, ang.). -——
Bartlett M. S.: A matematikai statisztika jelenlegi állása. -— MacDougaIl G. D. A.: A városi és vidéki népesség változásai a háború alatt.
Közgazdasági Szemle (64. évf. 4—5.
sz., Budapest 1940, m.) —— vitéz Surányi-Unger T.:
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok mai állása. ——
Hubay S.: A búzaértékesítés problémája. —— Kádas K..- Árkülönbözetek jelzőszámai. —— Grdjic G.: A éjugoszláv külkereskedelmi rendszer kialakulása.
" Kyoto University Economic Re—
view (15. köt. 1. sz., Kiotó 1940, ang.). —— Yagi Y.: A japán mezőgazdasági termelés kilátásai hábo—
rús időkben. —— Sawa S.: A biztosításügy szente- zete Japánban.
Láthatár (8. évf. 6. sz., Budapest 1940, m.).
—- Várady I.: Húsz évi munkásság a magyar-jugo- SZIáv gazdasági kapcsolatok elmélyítése terén. ——
Gramantík M.: A Duna—völgy kérdései és egyetemi
ifjúságunk. * (
Magyar Gazdálc Szemléje (45. évf. 6.
sz., Budapest 1940, m.). —- Kulin S.: A mezőgazda- ságtan és a nemzeti szocializmus. —— lhrig K.:
Egyéni tevékenység, szövetkezés és állami beavat—
kozás. —-— Szabó M.: A fasiszta Olaszország agrár- politikája. —— Bittera M.: Főldreform és a bérlő—
szövetkezetek. ——- Heller A.: Zavarok a mezőgazda- sági munkaszerződések megkötése körül.
Magyar Szemle (38. köt. 6.1154.]sz., Budapest 1940, m.). —— Duka Zólyomi N.: Magyar történelem — magyarok nélkül. —— Jócsílc L.:
Szlovákia pénzügyi gondjai. —— Moravek E.: Kor- szerü magyar nemzetiségi politika. —— Rihmer P.:
Az olasz telepítések magyar tanulsága. —— Papp L..- N'épi jogélet, népi jogismeret. —— Schneider B.:
Keynes tervezete.
Mezőgazdasági Közlöny (13. évf. 6.
sz., Budapest 1940, m.). _ Pap G..- A mezőgazda—
sági szociálpolitika egyetemes áttekintése. —— Gesz—
telgi Nagy L.: Á kukorica szerepe mezőgazdasági termelésűnkben. —— Kristály A.: Teendők a magyar burgonyatermesztés fejlesztésére. —— KureleC' V.:
Hazai réti szénák minősítéséről.
Munkaügyi SZemle (14. évf. 6. sz., Buda—
pest 1940, m.). —— Bikkal D.: A társadalombiztosí- tás jelenlegi állása a visszacsatolt Felvidéken. ——
Rostás I. és Reitzer B.: A munkás és fizetéses sza- badsága. — Haag J.: A kubikosok társadalombiz—
tosítási problémái. —— Vitéz Ságh K.: Társadalom- biztosítási üzemellenőrzés. ——'— Szandányi Z.: Dia- gnosztikai eljárások kockázata és esélye a szociális biztosításban.
Népegészségűgy (21. évf. 11. sz., Buda- pest 1940, m.). —'—'- Rauss K..- XA csapadékos typhus oltóanyaggal elért eredmények az 'oltás utáni első esztendőben. ———-' Somogyi L'..- Piaci eredetü tífusz.- fertőzések érdekes esetei. — (12. sz.). — Petrilla A.:
——508——— * 1940
Egészségügyi mérlegünk 1939-ben. —— Páll G. és Dobszay L.: Külterületi és tanyai szülésznőkvűjr szülött- és csecsemőgondozási továbbképzése._ r'.—
Raics J..- A szülészeti belsővizsgálat kérdéséről a
bábák szempontjából. ,
Nouvelle Revue de Hongrie (33. évf.
6. sz., Budapest 1940, fr.). -— Marcouítch L.: A nemzetközi jog és a politika. —— Bierbauer V.:
A magyar alföld városias jellege. —— Sipos S.: Az 1939. gazdasági év.
- Petermanns Geographische Mit-
teilungen (86. évf. 5. sz., Gotha 1940, ném.). ——
Plaetschlce B..- A legfontosabb új vasútépítkezések
a Szovjetunióban. _
Reichsarbeitsblatt. (20. évi. 15. sz., Berlin.1940, ném.). —— Voelker: .Munkateljesítmény a régi birodalomban és Ostmarkban.—-—— Karstedt:
Társadalompolitika a külföldi országokban. —— (16.
sz.). —— Karstedt: Anglia társadalmi praxisa a gyar-
matokon. _ '
Revue Internationale dlAgricul- ture (31. évi. 5. sz., Róma 1940,. fr.). —— Áralaku;
lás és mezőgazdasági költségek 1938—39—ben.
Schmollers Jahrbuch (64. évf. 1. sz., Berlin 1940, ném.). —- Küng E.: A konjunktúra—
alakulás potenciális tényezői és a konjunktúra—
politika. —— Peter H.: A pénz átalakulása. —- Tautscher A.: A nemzetgazdaságtan alapítója német nemzetiségű volt. —— (2. sz.). —— Muhs K.: A pénz feladata. —— Csikós—Nagy B.: A közgazdaság és a gazdálkodás dualizmusának elmélete. —— Nass: Egy—
házi pénzügyek és dologi egyházi adók.
Soziale Prazis (49. évf. 11. sz., Berlin 1940, ném.). —— Demelius H..- Az ostmarki vállala- tok fejlődése az egyesítés óta. —— Nagy Frigyes mint társadalompolitikus. —— Gazdasági változások és társadalmi átrétegeződés Délkelet-Európában. ——
(12. sz. ). — Preller L.: A gazdasági harc. —- Eisen- hardt H.: Társadalmi üzemi munka a, háborúban.
—— Lűders E.: A nő szerepe a német mezőgazda—
ságban.
Statisztikai Értesítő (2. évf. 4. sz., Budapest 1940, m.). —— A magánháztartások tüzelő- anyagfogyasztása. —— Az önálló kereskedők jöve—
delmi és vagyoni viszonyai a székesfővárosban. ——
Budapest lisztforgalmának és fogyasztásának újabb adatai.
The American Economic Review
(30. Icöt. 1. sz., I. rész, Cambridge, Mass., U. S. A.
1940, ang.). — Pettengill R. B.: Az adóteher meg- oszlása a jövedelemcsoportok közt. —- Pierson F.:
A legkisebb munkabérek megállapítása. —— Schmidt C. T.: Részvénytársasági vállalatok Olaszországban.
—- Gideonse H. D.: Külkereskedelein és az új ke- reskedelempolitika. —— Brown W. M.: A legkisebb munkabérek hatása. _— (II. rész.). — Ellis H. S.:
Pénzpolitika és beruházások. —— Bye R. T.: A köz- gazdaságtan oktatásának problémái. —— Grether E.
T.: Árellenőrzés a ,,tisztességes kereskedelemről"
szóló törvény szerint. —— Bidwell P. W.: Az ame—
rikai kereskedelempolitika problémái. —— Graham F. D.: A nemzetközi kereskedelem elmélete. ——
Anderson B. M.: A kormány gazdasági terve. ——
Hoover C. B.: A gazdasági terv és a tökéletes ki—
használás problémája. —— Heaton H..- Az üzletmenet merevsége az ipari forradalom óta. —— Pollock F.:
A felkészültség hatása a nyugateurópai gazdasági életre. —— Knight B.: )Az új háború háborúutáni költségei. — Director A..- Megváltoztatja-e az inflá- ció a háború gazdasági hatásait? —— Hansen A. H.:
Népességi problémák. ' '
6, szám
The Journal of Political Economy (48. köt. 2. sz., Chicago 1940, (mg.). _ Spengler J. J.: Népmozgalom és gazdasági egyensúly az Egyesült Államokban. —- Yoder D.: Gazdasági vál- tozások és ipari nyugtalanság az Egyesült Államok- ban. —— Henderson A. M.: A bilaterális monopólium problémája. —— Reed H. L.: Közgazdák az ipari pangásról.
The Oriental Economist (7. évf. 3.
sz., Tokió 1940, aug.). —— Japán gyárak hadiüzem—
ben. — Japán beruházásai Mandzsukuóban. ——
A japán adóreform. H (4. sz.). —— A japán szén- kérd-és megoldása. —— Mandzsukuó árucseréje Japánnal. —— Új változások a déltengeri kereskede- lemben. — Kayahara K.: A háború és az európai diplomácia.
Városok Lapja (35. évf. 11. sz., Budapest
1940, m.). — Lukács Ó.: A községi adóztatás
reformja. —— Dánia és városai. —— Pisszer J.: A lakáslnség oka. —— A Nemzetpolitikai Társaság Ankétje a közigazgatás racionalizálásáról. — (12.
sz.). —- Halász Á..- Budapest kötött élelmiszergaz—
dálkodása. —— Medríczlcy A.: Budapest, Európa leg- régibb állandó emberi települése; ma a gyógyforrá—
— 509 _ 1940
sok világvárosa. —— Ruisz R.: A városigazgatási költségek megoszlása várostípusonk-ént. —— Külföldi városok fejlődése a statisztika tükrében.
Világgazdasági Szemle (7. évf. 6. sz., Budapest 1940, m.). —— Vannak—e dinamikus nem—
zetek közgazdasági értelemben?
Weltwirtschaftliches Archív (51.
köt. 3. sz., Jena 1940, ném.). — Thalheim K. C.:
A német háborús pénzügyek alapja. —— Jecht H.:
A német háborús pénzügyek állása és problémái. — Rath K. W.: A háborús pénzügyek produktív feladatai. —— Hohlfeld H. H.: Háborús pénzügyek és hadigazdálkodás. —— Nicklisch H. K.: A háborús pénzügyek üzemgazdasági problémái. Árak és a háborús pénzszükséglet. —— Hoffmann W.: Az angol háborús pénzügyek problémái. -—— Kretschmar H.:
Hadigazdálkodás, háborús pénzpolitika és minimá- lis életszükséglet.
Wirtschaft and Statistik (20. évf.
10. sz., Berlin 1940, ném.). — A világ népessége. ——
A németországi lakóházépítkezések 1939-ben. -—— Az 1939 május 17—i német n-ép- és foglalkozási össze- írás első végleges részeredményei.
KÚLÖNFÉLE
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.
Commission Hongroise pour la Firmtion des Valeurs de Statistigue Commerciale.
Szakosztályülések. ——- Séances de sections.
(Harmadik közlemény. — Communication n0 3.)
A III. szakosztály folyó évi május hó 15—i ülé- —— agrárszövetkezet vezérigazgatóságán át az egyéni sén jelen voltak: Zlinszky György dr. elnök, Nagy
Imre, Kristóf József dr., Kriegs—Au Gyula, Kovásznay István, Walter Ernő, Marinovich László dr., Hesz Árpád, Simon Béla, Kreutzer Ágoston, Darányi György, Schmidt Béla, Haranghy Endre, Paksy József dr., Mórotz Kálmán dr. bizottsági tagok, Mautner Frigyes és Zoltán Zsigmond szakértők.
Farkas János dr. a Bizottság h. elnöke meleg szavakkal emlékezett meg Jeszenszky Pál m. kir.
udvari tanácsosról a szakosztály lemondott elnöké- ről, majd Zlínszlcy György dr. m. kir. gazdasagi fő-
tanácsost, mint a szakosztály újonnan kinevezett
elnökét, valamint az újonnan kinevezett tagokat üdvözölte s felkérte a szakosztályelnököt az ülés megnyitására és vezetésére.
Zlinszky György dr. szakosztályelnök a tagok- hoz int—ézett szavaiban hangsúlyozta, hogy a Bizott- ság munkájának úgy szakértelem, mint felelösség- érzés és szorgalom tekintetében fejlődést, előrehala—
dást, nem pedig pangást és visszaesést kell mutatnia.
Annak tudatában kell, úgymond, munkánkat vé- geznünk, hogy azzal a legmagasabb gazdasági poli- tikának, sőt a gazdaságtörténelemnek szolgáltatunk adatokat. Majd megemlékezett azokról, akik az Értékmegállapítás terén jó munkát végeztek.
Meleg hangon emlékezett meg e szakosztály elnöki tisztségében kiváló elődjéről, Jeszenszky Pál udvari tanácsos, ny. vezérigazgatói-ól. Jeszen- szky Pál majd egy félévszázadon át a keresztény és agrár gazdasági élet élvonalában állott. A Köz- telek szerkesztőségén, az Országos Magyar Gazda- sági Egyesület ügyvezető titkárságán, a legrégibb
képességei által vezetésre kijelölt férfiú életpályája halad. Munkásságát .a gyakorlati tudás és elméleti képzettség csakúgy jellemezték, mint a megveszte- gethetetlen következetesség és kemény szervező erő. Nemcsak rangban állt első sorban, de munka—
teljesítményében is. E szakosztály elnöksége alatt szerveződött újjá s annak működését tizenhét éven át irányította.
Schmidt Béla a magyar malomipar 1939, évi helyzetét a következőkben ismertette;
A különböző statisztikai adatok alapján sokan úgy állították be a malomipar helyzetét, mintha abban jelentős javulási folyamat volna észlelhető.
Sajnos, erről az érdekelt malomvállalatok nagyon keveset tudnak. Éppen az 1939. évben hagyta abba
egyik legnagyobb budapesti malomvállalat a jobb jövő reményében folyhatott eddigi küzdelmét (amit alkalmasint meggondolás tárgyává tett volna, ha a malomip—ar helyzete tényleges javulást mutatna).
Az ország búzatermevlése 1938-ban 26'9 millió (; volt, ebből az 1938/39. fogyasztási évben 13'5 millió (; maradt belföldi fogyasztásra, 1939. év
második felében kb. fél millió (; lisztet vittünk ki,
mely 75%—os kiőrlés mellett 0'67 millió (; búzának felel meg, tehát a malmok hozzávetőlegesen 14'2 millió (; búzát őröltek meg.
A fenti adatokból kiindulva vizsgáljuk mal- maink belföldi foglalkoztatottságát. A malomipar- ban közismert tény, 'hogy a belföldi fogyasztás részére feldolgozott mennyiség mélyen alatta ma—
rad 'malmaink őrlőképességének. A lisztkivitel en- nek a ténynek javításához lényegesen nem járult
