• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

1. szám

Olycksfall i arbete, 1929/1933. Riksförsákrings—

anstalten. Stockholm. (Sveriges officiella statistik.) Postsuerlcet, 1938. Kungl. gene'ralpoststyrelse.

Stockholmi (Sveriges officiella statistik.)

Releve' des importations et des exportations de la Suede, 1938. Selon la nomenclature statistigue des marchandises acceptée par le Conseil de la

Société des nations. Administration centrale du commerce. Stockholm.

——58—

1940

Riksgc'ildskontoret, 1938/9. Ársbok. Riksgálds- kontorets rákenskapshyrá. Stockholm.

Statens járnvügar,1938. Kungl.járnvágsstyrelse.

Stockholm. (Sveriges officiella statistik.)

Vente des boissons alcooligues, etc.

ministration de contróle. Stockholm.

officielle de. la Suede.)

Sziám. (Siam.) %— Statistical year book, 1936/7.

Central service of statistics. Bangkok.

1938. Ad-

(Statistigue

Folyóiratszemle. Revues.

N 0 ti z ia r i' 0 de mo 9 r af i c 0 (12. évf. (29. sz.), — Rachner: Munka és munkairányltás az 3. sz., Róma 1939, al.). —— Gyermekhalandóság az elfoglalt területeken. —— (31. sz.). —— Wormít: A bér—

olasz tartományokban 1938-ban. —— Az elmebetegek löket védő jogszabály háborús időkben. — (32. sz.).

forgalma az olasz elmegyógyintézetekben az 1937. —— Kramer: Élelmiszer-pótlékok hosszú és éjszakai

évben. —— A csocsemőgondozás es gyermekápolás ta— munkát végzők részére. —— (33. sz.). _. Karstedt:

nítása az olasz leányközépiskolákban. Születések A társadalompolitika külföldön. _— (34, sz.). ——

száma Németországban az 1937. évben. A sok— Seldte birodalmi munkaügyi miniszter a háborús gyermekes anyák Németországban. _ A demográ- munkabérpolitikáról. _... Boberskí: Családi segélye—

fiai probléma és ennek befolyása az új német adó- zés a háborúban.

reformra. ——- A szov'et né számlálás 1937-ben. — , . _

(7. sz.). —— A nem miezőgagdasági foglalkozást űző Re v " 6 de [Institut Internal: ona!

jelenlevő olasz népesség foglalkozás szerint, nemre

és korra való vonatkozásban. — Buenos—Aires olasz népessége az 1936. évi népszámlálás szerint.

A A világ népességének kiszámított létszáma. ,.

Ausztrália népessége kor szerinti megoszlásban. ———

—— A házasságok ter'mókenységo Franciaországban.

—— Az 1939. évi szovjet népszámlálás eredményei.

——- (8. sz.). —— Születések olaszországi születésű

szülőktől az Am. Egy. Államokban (1936). — Az 1939. évi május 17—iki német népszámlálás elő—

zetes eredményei. —— Az Am. Egy. Államok né—

pessége kor szerint. —— Palesztina népességének

megoszlása vallás szerint. —- Belgium demo—

gráfiai helyzete 1938-ban. —— (9. sz). — Pellagra-

megbetegedések az 1938. évben. —— Az elválások

statisztikája az Am. Egy. Államokban 1890—től 1935-ig. M. A gyermekek átlagos száma fajok sze-

rinti eredet szerint Kanadában. —-— Kanada népes ségének foglalkozási szervezete, a fajeredet szerint.

— A népesség fejlődése és a mezőgazdasági népes-

ség túltengésének problémája Jugoszláviában. 9——

Anglia és Wales népmozgalom száz év alatt (1838A-w 1937).

Petermunns Geographische Mif—

fe i I u ng e n (85. évi. 9. sz., Gotha 1939, ném.), 4—

A Német Birodalom 1939 május 17vi i'iépszámlálásá—

nak előzetes eredményei. —— Frey U.: A szovjet köz-

társaság új beosztása és népszámlálási eredmények.

—— (10. sz.). —— Frey U.,- A szovjet köztársaság nagy—

városai. —— (II—42. sz.). —— Olbrícht K.: A Kelet

nagyvárosiasodása a harmincéves háború kezdetén.

Reichsarbeitsblalt (19. évf. 22, sz.,

Berlin 1939, ném.), — Faulhaber: Új mm'ikabérek az amerikai vasíparban. ___ (24. sz.). __ Fischer—

Dieslcau: A lakás- és településiigy fogalmai és foga—

lommeghalz'irozásai. -—— (25. sz.)_ — Weiss: A mező—

gazdasági kérdés kiélesedése ——— az utolsó 50 év fej—

lődésének következménye, ——— Klein—Marhnow: A társadalombiztosítás törvéi'iyes rendezése Romániá- ban. —— (271 sz.). —— Ilonisch: Munkarendezés az ed- digi Lengyelországban. ———- Striemer: Szociális szer—

vezeti változások vizsgálata a kis- és középvárosok- han. — — (28. sz). — Kremct: Élelmiszerpótlékok a nehéz és a legnehezebb munkát végzők részére. ————

de Stalistiaue (7. évi. I. sz., Hága 1939, ft., ang., el., ném.). _— Fréchet M.: A jövedelemmegosz-

lás képleteiről. _ Németország: Nép—, foglalkozási és vállalati összeírás 1939-ben. A— Dánia: Ipari és

szétosztási összeírás 1935—ben. Kimntaiás a mező- gazdaság eladósodásáról. — Olaszország: a nép- számlálás időpontjának megváltoztatása, —— (2—3.

sz.), _— Huber M.: A Népszövetség statisztikai szak—

értőbízottsága (19314—1939). —— Vinci F..- Egy új grafikai ábrázolási mód. — Németország: Központi statisztikai bizottság megalakítása. —— Magyar—

ország: Nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás a

kárpátaljai területen.

Revue du Travaíl (40. évi. 10. sz., Brüsszel 1939, fr.). — Gazdasági helyzet és munka-

piae, _ Az indexszámok Belgiumban. M A munka—

biztonság szervezése. ——— Svédország társadalmi mér—

lege 1938-ban. A középosztály a Harmadik Biro—

dalomban — (II. sz.). —— Ansiauz M..- A munka—

liérkérdés szemlélete. ———— Az iparosodás fázisai, ——- A társadalmi törvények fejlődése Franciaországban 1938-ban. —- A társadalombizlosítás jelenlegi szer—

vezeto Németalföldön. ——— A munka törvényes rende- zése Spanyolországban. ,.H Új finn törvény a fizeté—

ses szalladságokról.

Revue Internationale riiAgricul—

t 11 r e (30. évi. 10. sz., Róma 1939, ft.). — Szovjet—

()roszország mezőgazdasági kapcsolatai a világpiac—

cal. —— Gabonakészletek és világszükse'glet, —- Costanzo G.: A mezőgazdasági hitel szervezése és új

irányai. __ A Világ mezőgazdasági összeírása 1939w-—

40-ben, __ Costa M..- A selyembernyótenyésztés

világhelyzete. ———- Dánia serlésállománya. —— Az állat-

állomány Cseh—Szlovákiában.

Rivista italiana di science eco—

n omiche (ll. évf. 1. sz., Bologna 1939, al.), —_

Jannaccone P..- Termelés és dolgozó népesség a sza- had kereskedelemmel és az ellenőrzött kereskede- lemmel bíró országokban. —— Sanguíneti V.: Török- ország ipari politikája. —— Külföldi celluloze behoza- tala és a belföldi celluloze hevertetése. —— (2. sz.).

M— Vinci F.: Fasizmus és kommunizmus a demográ—

tiai küzdelemben. ——— Belső és nemzetközi kereske- delem. (3. sz,)_ __. Rossi L.: Az olasz vasutak

(2)

1. szám — 59 —— 1940

mérlege az 1937—38. pénzügyi évben. —— Mezö— vény. —— Ralph E.: A kiszámított marginális terme—

gazdaság és agrárpolitika. ——- (lt. sz.). —— Angrlsani lékenység tétele. ——— Lerner A. P.: A vulgáris köz- G.: _ A . kiskereskedelem megszervezése , , és a vállalatok gazdasá g tól a vul _ S áI'iS marxizmusi _ § . —— Sweez !! P—

kiterjedése. Olaszorszag szerepe Albánia gazda- M.: Kereslet oligopolisztikus viszonyok közt.

sági l'ellemliilésében az utolsó 15 évben. —— (5. sz.). , . ,

—- Capodaglio G.: A földértékelés általános reví— 1939Varosz gzctmle" (25' ívi'wő' sz., Budapest ziója. —- Bombani V.: A fogyasztási adók Szovjet— - * m')" _" asz U.I [ " A latyanesztendos 1829'

Oroszországban, __ (6. sz'). _ Vinci F.: Az ágy- év1 XXVIII; torvenyelkk. '— Molnar Gy.: Bolgár koz- nevezett Sundbárg-törvény a legújabb demográfiai Igazgatás esl V9r0§feJlOdffl§2 " Nagy M" Az 6153?

elméletek világánál. Gazdaságpolitika a biroda— madar gaz ammtar, W"- atlag l.: A varosrendezes

lom országaiban. — (7. sz.). —— Rossi L..- Az igazsá—

gos ár (korporatív ár). ——— Rossi Ragazzi B.: A női munka szociális következményei vonatkozásban a legújabb fasiszta törvényekkel. _ (8. sz.). —— Flora F.; A birodalom pénzügyei. —— Boggio G.: Kontin—

gentálások és különleges valutaértékelések. _— A családi jövedelem a francia népességpolitikában. —- Simoucellí D.: A zsidó kézen levő ingatlanok idegen kézre való juttatása Olaszországban.

S an]; liga (4. Icöt. 3. rész, Calcutta 1939, aug.). —-— Roy S. N.: Jegyzet a tanulmányozott D2 statisztika felosztásáról. —— Sinha A. R.: A nyers juta kínálata és ára közti kapcsolat. _ Vito F.:

Testületi megtakarítás, mint az üzleti ciklus ténye—

zője. — Rao G. R.: Differenciális kereslet különböző

képesítésű személyeknél.

Sozialc Praxís (4.8. évf. 8. sz., Berlin 1939, ném.). _ Krolm: Az öregségi ellátás társada- lompolitikai jelentősége a német kézműipar szá- mára. —— Prellcr L.: Lakásépítkezések 1938—ban, _—

(21. sz.), —— Syrup F.: Munkanélküliség a háború

kezdetén. — Schröder: Az ostmarki es a szudéta- kerületí szövetkezetek beolvadása. —— (22. sz.). _—

Kremer D.: Munkavédelem badigazdálkodásban. —*

Népesedési kérdések és társadalompolitika Indiá—

ban. —— (23—24. sz.). Pranz E.: A fiatal leányok hivatásra való nevelése. —— Egyéni biztosítás ;!

ll ál) 0 rúban .

Statisztikai Értesítő (1. évf. 5). sz.,

Budapest 1939, m.). — Horváth G.: Az egyenesadó- bevételek alakulása Budapesten a pengő bevezetése óta. ——- A háztartási gáz árának alakulása Buda- pesten. _ Hartai I.: Kávé- és teafogyasztás. ——

Juhász J.: Adatok Budapest burgonyaellz'itász'iról. ——

(10. sz.). —- Az 1939 november 18—i népösszeírás

előzetes eredményei Budapesten. 7 Szentirmay Li.-

A főváros erdői és a községi erdőgazdaság. —— Pa-

panelc J..- llonosítások és elbocsátások. _— Szeredás

R.: A magyar városok költségvetésének alakulása

1934—től HÚS-ig.

The American Eco nomic Review.

(29. köt. 3. sz., Menaslia, Wis. U.S.A. 1939, aug.).

_— Simpson H. D.: A vagyon megadóztatásának vál—

tozó elmélete, —— Hackman J.: Az ár merevsége és változások a termelésben, _ Dice CII, A. és Schaff—

uer Ph.; A pénzszolgáltatás elhanyagolt kompo-

nense. _ Mendershausen H.: A fővárosi családok

jövedelme és megtakarításai között fennálló arány.

Crum W. L.: Helytelen állítás a megtakarítások ket-

tős megadóztatásáról.

The Hungarian Ouartcrly (5. köt.

1. sz., Budapest 1939, aug.). —-— Tasnádi Nagy A.:

A magyar alkotmány ezer éve. Lord Stamp:

Magyarország nemzeti jövedelme. —— Elekes L.: Né—

pek sorsa.

The Journal of Political Economy (47. köt. 4. sz., Chicago 1939, aug.). —— Lindahl M.

..: Az 1938. évi javitott szövetségi kereskedelmi tör-

és a városmérés végrehajtása. A községi üzemek szerepe a német városok és községek háztartásában.

—— A városi forgalom legújabb problémái. —— Berlini

közlekedési üzemek kirándulóforgalma. —- Lakás-

ügyi problémák az angol városokban.

Városok Lapja (34. évi. 21. sz., Budapest 1939, m.). — A külföld szociális lakástermelése.

Csizmadia A..- A ,,magyar" város. —— (22. sz.) ——

Lukács Ó.: A magyar városok kultúrmunkája. ——

Bicskei J.: A fővároskörnyéki vasúthálózat fejlesz—

tése, —— Mádai L.: Miként gondoskodhatunk szociá- lis intézményekről az ínséges családok részére. — (23. sz.). " Déznai V.: Oroszország elvárosiasodása.

_ (24. sz.). — Pálffy-Budanszlcy E.: Ipari terüle—

tek. _— Déznai V.: Oroszország elvárosodása.

Viertcljahrsheite zur Statistilc des Deutschen Reichs (48,e'uf.1.sz.,

Berlin 1939, ném.). _ Építkezések a nagy- és kö-

zépnagyságú városokban 1938 negyedik évnegyedé—-

ben. "_ A lakásállag a nagy- és középnagyságú vá—

rosokban 1939 elején. —— Az utcai közlekedési bal—-

esetek 1937-ben. — A német belhajózás állaga 1939

január 1-én. —— A német részvénytársaságok 1938-ban.

—— A korlátolt felelősségű társaságok 1938-ban. ——

Idegenforgalom 1938 nyarán. _— Élelmiszerl'ogyasz- tás és foglalkozások. * A német-svájci külkereske-

delmi kapcsolatok. m— (2. sz.). __ Építkezések a Né—

met Birodalomban 1938—ban. —— Épitkezések a nagy- és középnagyságú városokban 1939 első évnegyedé—

ben. —— A lakásállag 1939 elején. —— A mezőgazdav

sági földbirtokok átrendezése 1937—ben és 1938-ban.

—— Öröklött majorságok a Német Birodalomban az 1938. év közepén. —— Idegenforgalom 1938/39 telén és a hatalom átvétele óta.

Vierteljalirshefte zur Wirt-

schaftsforschung (134 évf. 4. sz., Hamburg 1939, ném.). __ Bauer W. és Dehen P..- Mezőgazda-

ság és ne'pjövedelem. -—— Seiler R.: Japán háborús pénzellátása. —— Stuebcl H.: A tengerhajózás ür-

problémája a világháborúban. —— A francia gyar- matbirodalom jelentősége Franciaország ásványi nyersanyagellátása terén.

Világgazdasági Szemle (6. évf. 11. sz.,

Budapest 1939, m.). —— Németh A..- Észrevételek a

főldbirtokpoli'tikai javaslat tárgyalásához. —— (12.

sz.). —— Háborús gazdálkodás _— békében.

Vaio: des Peuples (6. évf. 9—10. sz., Genf 1939, fr.). —— Manoíloff G.: A Dunavölgy meg- békéltetése. — Ebray A.: Egy polietnikumú amerikai állam: Kanada.

Weltwírtscltaftliches Archiv (50.

köt. 3. sz., Jena 1939, ném.). — Bilimovié A.: Az

agrárstruktúrák összehasonlító vizsgálata. —— Arndt P.: A munkabér Japánban. _— Kitamura H.: A transzferprobliéma a gazdasági körforgásban — Wijnholds H. W. J.: P—ónztömeg, forgalmi gyorsa- ság és árszínvonal.

Wirtschaitsdienst (24. évi. 30. sz., Hamburg 1939, ném.). w— Burgdörier F.: Anglia

(3)

_.50_

1. szám 1940

népességi kérdése. —— Szlovákia: Az új állam be—

rendezkedése. — (31. sz.). —— Krámer C.: Kereske—

dtelmi mérleg a politika jegyében. —— Kz'ihndorff C.:

A német gazdálkodás kilátásai a balti államokban.

—— Argentina: A búzaválság és hatásai, —— (32. sz. ),

—— Seraphim P. H.: Lengyelország nyersanyag-hely- zete a vc'dőgazdálkodás szempontjából. — Spanyol- ország; Az önellátás fontosabb a külkereskedelem- nél. — (33. sz.). —— Ottlieb H. D.: Angol gyarmati

gazdálkodás Nyugatafrikában. —— (34. sz.), ——— Szov—

jetorosz-német kereskedelmi egyezmény. —-—— Halile F.: K-észárúcser-e az Egyesült Államok és a konti-

nentális Nyugatenrópa közt. _ (35. sz.). w— Drews M.: Világkereskedelem és német külkereskedelem.

—- Krebs J.: A cellulóza-világpiac új fellendülése.

—- (36. sz.). —— A nyersanyaggazdiálkodás kiterjesz—

tése. —— ( 37. sz.). — Dánia: A hadigazdálkodásra való átállítás folytatása. — (38. sz.). —— Olaszország

előrelátó intézkedései Az önellátási politika gyors

keresztülvitele. ——- Mezőgazdaság Nyugatporosz—

országban és Posenben. _— (39. sz. ). —— Japán gaz- dasági politikája. —-— Skandinávia szénellátási prob—

lémái. —— Lengyelország elfoglalt területeinek gaz- dasági erői. —— (40. sz.). -— Magyarország: Fegyver- kezés, kiviteli termelés és agrárreform az új euró- pai helyzet megvilág'ításában. _ (41, sz.). _ Észt-

ország: Az árucsere az Atlanti-óceáni országokkal

a kontinentális szomszédokra lesz átállítva. m A Szovjetunió kereskedelmi politikája. ( 42. sz. ). — Magyarország újból megkísérli a földbirtokrefor- mot. —— A belga gazdálkodás háborús befolyás alatt.

—— (43, sz.). —— Brit nyersanya'gpolitika. A Német

Birodalom népességi és gazdasági strukii'irájáimk

változásai 1933—1939. —— (44. sz. ). —— Lettország

szerződései a Német Birodalommal és Szovjetorosz- országgal, —— Németország új helyzete a világ kő- szénpiuacán. —— (45. sz.). —— Vajjon Anglia elkerül- heti-e az inflációt? —— Az interskandináv árucsere

lehetőségei és határai. —— (4-6. sz. ). —— Francia-

ország háborús külkereskedelme. — Olaszország külkereskedelme a háború jegyében. —— (47. sz.). ———- A körülrajongott Délkelet—Európa. —— Görögország:

Gazdasági vezetés és gazdasági kilátások háborús viszonyok mellett. —-—— (48. sz.)_ —— Svédország: A

vasutak hálózata és forgalma. ___ Szovjetunió: A belső víziutak és forgalmuk. — Japán külkereske—

delme. _— Adrian E.: Háborús biztosítás hadixgaz—

dálkodás mellett. —— (49. sz. ). —m Schneider A.: Dél—

amerika a háborúban. ——— A balti államok az

új gazdasági orientáció útján. m— A Szovjetunió

külkereskedelme 1938-ban. — Krűmer K.: Az ár—

alakulás külföldön.

Wirtschaft und Síatistik (19. évi.

19—20. sz., Berlin 1939, ném.). —— Lakóházépítke- zések a Német Birodalom országrészei szerint 1933—1938. —— Ár— es munkabéralakulás Német—

országban és az egykori Lengyelországban. ———- A

Szovjetunió lakossága az 1939. év elején. — (21——

22. sz.). —— A német nemzeti jövedelem 1938—ban.

_..- A gyümölcsfaállomáiny Németországban. ..., Nagy-Britannia élelmiszerellátása. —— A világ lét—

fenntartási költségei 1939 harmadik évnegyedében.

_— A munkanélküliség külföldön. m— Nópmozgalom

a német nagyvárosokban szeptemberben és 1939.

harmadik évnegyedéhon. —* A külföld új népességi

adatai.

Kü LÖNFÉLE

Közigazgatási területi és névváltoztatások.

Changemmts de divísz'ons territoríales et de noms de localz'tés en Hongrie.

Az 1937. évi Helységnévtár és az 1989—ben kiadott 1. pótfüzet megjelenése utáni 3. közlés.

3e commumgué depm's la publication du Dictionnaire des Communes 1937 et du supplément 1 de 1939.

Abaúj—Torna vm. új közigazgatási beosztását, amely 1940 jan, 1—én lépett életbe, a Budapesti Köz—

löny 1940. évi 6. száma közli.

Alsóhangony és Felsőhangony (Borsod vm., ózdi j.)

kisközség 1939 március 28-án Hangony néven

kisközséggé egyesittetett.

Andornak és Kistálya (Borsod vm., mezőkövesdi j.) kisközség 1939 május 33-án Andornaktályu nó—

ven nagyközséggé egyesittetett.

Apar és Hant (Tolna vm., völgys—égi j.) kisközség

1940 jan. l-én Aparhant ideiglenes néven kis—

községgé egyesíitetett.

Asszonyfalva (Vas vm.. szombathelyi j.) végleges neve Vasasszonyía.

Bedeg és Magyar—kér (Tolna vm., tamási j.) kisköz—

ség 1939 dec. 15-i hatállyal Bedegkér ideiglenes

néven nagyközséggé egyesítlelell.

Belecska ós szőhidegkút (Tolna vm., simonlor-

nyai j.) nagyközségek 1939 dec. 27-én kisközsé- község

gekkó alakíttattak és a Keszöhidegkúl székhely—

lyel szervezett köi'jegyzöséghe osztattak lie.

Beregszász (Bereg és Ugocsa k. e, e. vm.) nagy-

község 1939 július 15-én megyei várossá alakult.

Berhida Peremarton nagyközség

(Veszprém vm., veszprémi j.) egyesílt'rsóhöl Ber-

lxida ideiglenes nőn-n alakiloit község végleges neve Berhida. —— I'ermnnrton mint lakotthely nyilvántartandó,

Bottovo (Gömör és Kishonl vm., rimaszombati j.).

nagyközség és

kisközség megszűnt és annak részei régi Dobra, Gernyőpuszta és I.eúnynwzó elnevezésük alatt

—- külterületi lakollhelyoklu'nll községhez csalollallak,

Bozita (Nógrád vm., losonci j.) kisközség megszűnt és Bozitapuszta külterületi lakott—

helykénl. m.. Perse kisközséghez csatolt—atott.

Bördőee és Kerkaiklód (Zala vm., novai j.) kis-

ogyesítéséhöl Börrlömikii'ul

bohóca kis—

néven ——

község ideiglenes

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ugyanezen a „workshopon” a hazai neveléselméleti diskurzusból Karácsony Sándor, Gáspár László, Bábosik István, Mihály Ottó, Loránd Ferenc és Zrinszky László

Olyan kérdésekre keressük a választ, mint például, hogy mit jelent az innováció fogalma az oktatás területén, mennyiben alkalmazhatóak itt

cikk (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy Magyarország biztosítja […] – a lehető legma- gasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint

táblázat adatai alapján megállapítható, hogy mindkét karon mind az oktatók, mind a hallgatók fontosnak, de nem elsődlegesnek tartják az egyetemi

Vizsgálatunkban különös hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a szülôk iskolá- ról alkotott véleményét összevessük gyerekeik tapasztalataival, nézeteivel. Másrészt fontos

Más szavakkal, modern megközelítésben, a mai fejlődésgenetikai ismeretek tükrében ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egyedfejlődés során először azok a gének fejeződnek

A 2013-as Pedagógus Életpálya- modell (PÉM 2013) alapján az ePortfólió jelöli azokat a válogatottan gyűjtött tartalmakat, amelyek arra hivatottak, hogy a pedagógusok

i) ´ Erdemes k¨ ul¨ on is megfogalmazni, hogy mit is jelent egy (X, ρ) metrikus t´er szepar´ abilit´ asa (ld.. k ) szepar´ abilis, akkor van benne egy legfeljebb megsz´ aml´