Új vonások az általános mezőgazdasági összeírás adatfelvételi módszereiben

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

, ÚJ VONÁSOK

AZ ALTALÁNOS MEZÓGAZDASÁGI OSSZElRÁS ADATFELVETELI MÓDSZEREIBEN

DR. FAZEKAS BÉLA

Minden új statisztikai adatfelvétel hasznosítja a felhalmozódott hazai és nem- zetközi tapasztalatokat, egyúttal új módszertani elemekkel is gyarapítja a korábbi ismereteket. Vonatkozik ez az 1972. április első felében elkezdett Általános Me- zőgazdasági 'Osszeírásra is. Az adatfelvétel előkészítését és végrehajtási módsze- reit illetően azonban ez az összeírás a szokásosnál több olyan új vonást tartalmaz, amelyre érdemes a figyelmet felhívni.

O'SSZElRÁSl TAPASZTALATOK

Az 1972. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatfelvételeit, a korábbi ösz—

szeíráso'k tapasztalatait figyelembe véve, a korszerű feldolgozási és elemzési lehe- tőségek ismeretében szerveztük meg. Az összeírások történetében szokatlan. hogy valamely adatfelvételt több részletben. különböző időpontokban. a teljes körű és a képviseleti megfigyeléseket kombinálva hajtsanak végre. Az Általános Mező- gazdasági Összeírás esetében ilyen kombinált megfigyelési módszert alakítottunk ki: kb. egy éven át rövidebb—hosszabb időközönként három teljes körű adatfel' vételre — a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságokban, valamint a csak álla- tot tartáknál (a továbbiakban összefoglalóan: a kisüzemekben), 1972. április 1 és 15 között, a szocialista nagygazdaságakban két alkalommal (1972 júliusában és

1973 első negyedévében) — kerül sor. (A teljes körű adatfelvételek közül a kisüzemi

összeírást a kitűzött időben rendben és sikeresen végrehajtottuk.) A teljes körű összeírásokat a kisüzemek körében összesen hét, különböző mértékű reprezentatív

megfigyelés egészíti ki.

Az 1972. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás már az említett részletekben történő végrehajtás miatt is kétségkívül más jellegű, mint a korábbi két nagy — az 1895—ös és az 1935-ös — mezőgazdasági adatfelvétel volt, de a megfigyelés mód—

szertani megoldását illetően is különbözik a Központi Statisztikai Hivatal más ösz- szeírásaitól. A jelenlegi összeírás révén nemcsak a mezőgazdaság adott állapotát ismerjük meg, hanem számos tartamadathoz is hozzájutunk. Mivel az adatfelvé—

telek összesen tíz részlete — közvetlenül vagy az elektronikus feldolgozási megel—

dásokon keresztül közvetve — szervesen kapcsolódik egymáshoz, illetve a rend—

szeres adatgyűjtéshez, azt mondhatjuk, hogy az általános mezőgazdasági adatfel—

vétel egységes egészet képező összeírási rendszer. Ez egyik lényeges új vonása

az 1972. április l—én elkezdett munkának.

(2)

526 DR. FAZEKAS BÉLA

Mint minden új vagy újszerű eljárás, ez az összeírási rendszer is a múltban gyökerezik, a Központi Statisztikai Hivatalban felhalmozódott adatfelvételi tapasz- *

talatokon alapul. '

A már végrehajtott két általános mezőgazdasági összeírás megfigyelési mód-

szereit tanulmányoztuk, ezeket azonban a mostani munka során viszonylag ike- véssé hasznosíthatjuk. Hiszen ezekre az összeirásokra gyökeresen más társadalmi és gazdasági viszonyok között került sor, mint amilyenek a jelenlegiek. Az elmúlt — évtizedekben sokat fejlődtek az összeírási módszerek, a statisztikai szervezet fel—-

szabadulás utáni kibővítése is módot adott arra. hogy a két korábbi összeírás alop— ;,

vető adatait rendszeresen továbbvezessük, ezért évről évre folyamatosan informá- ,

lódhattunk a növénytermelés és az állattenyésztés helyzetéről. Hézagosabbok a

mezőgazdaság termelőeszközeire vonatkozó folyamatos ismereteink, ezért mind—_

azokat a gazdasági felszereltségre vonatkozó mutatókat. amelyeknek a távolabbi múlttal való összehasonlítása indokoltjés lehetséges. természetesen beépítettük a

most folyó összeírás rendszerébe is. '

A mezőgazdasági statisztikában viszonylag régóta — kb. két évtizede -—_ foly-'

tatunk reprezentatív megfigyeléseket: több esetben a kisüzemek vetésterületét, egy

alkalommal 3000 kisparaszti gazdaság termelését és felszerelését mértük fel kép- viseieti módszerrel. Több alkalommal a szocialista nagyüzemekben is végeztünk reprezentativ összeírásokat, ily módon vizsgáltuk az öntözés helyzetét, a gépesítési és a munkaügyi viszonyokat, továbbá a szocialista gazdaságok önköltségét. Az állatszámlálásoknál a ikisüzeme—kben és a csak állatot tartók körében rendszeresen alkalmaztuk a reprezentatív eljárást. Az évente megismételt teljes körű állotszám—

lálások bázisán két évtized óta eleinte két, később évente három alkalommal vé—

geztünk a két fő állatfajra (szarvasmarha, sertés) vonatkozóan képviseleti szám- lálást. Ezek az adatfelvételek az állatok számán kívül gyakran tudaakoltáek a hoza—

mokat. a takarmányellátottságot, az elhelyezési körülményeket, a házi sertésvágást stb. Az évente többször megismételt reprezentatív megfigyelés lehetővé tette. hogy az állattenyésztésnek ne csak az állapotát ismerjük, hanem a' tenyésztés folyamát - legalábbis annak fontosabb mozzanatait — is áttekinthessü'k.

Az Általános Mezőgazdasági Ósszeírás rendszerének kidolgozása során igen

nagy súlyt helyeztünk arra. hogy a mezőgazdasági statisztikában már többszörösen

kipróbált és jól bevált módszereket lehetőleg ne bolygassuk meg, ezért messze- menően támaszkodtunk az álla—tszámlálási adatfelvételek tapasztalataira: az ott alkalmazott reprezentatív kiválasztási módszerekre, továbbá a teljes körű állat- számlálások számlálóbiztosi körzeteire is, amelyek összeírási céljain'knak megfe-

lelő megosztás (általában a nagy körzetek kettéosztása) után az Általános Mező-

gazdasági O'sszeírás alapkörzetei lettek.

Mezőgazdasági statisztikai tapasztolatainkon kívül igyekeztünk más ágazatok

— elsősorban a népszámlálások — összeírási módszereit is hasznosítani. A nép—

számlálások előkészítésének, a munkában részt vevők kiválasztásának, oktatásának, a végrehajtás ellenőrzésének tapasztalatait jól hasznosítottuk az általános mező- gazdasági adatfelvételnél. Az 1970. évi népszámlálásnak az a megoldása, hogy a

teljes körű adatfelvételt egyidejűleg végrehajtott reprezentatív megfigyeléssel kop-

csolták össze. kölcsönözte azt a gondolatot, hogy a teljes körű mezőgazdasági adat- felvétel víszonylag kisszámú adatát reprezentatív módon vessük részletezés alá.

Az adatok tudakolásánál általában a számlálóbiztosak útján történő kikérde- zést alkalmazzuk. A korábbi mezőgazdasági megfigyelések (például a vetésössze- írások). továbbá a népszámlálások tapasztalatai ennek az eljárásnak a helyes- ségét igazolják. (Egy — az ötvenes években végrehajtott — szűk körű kísérletünk ku—

(3)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI ÖSSZElRÁS 527

darca után az fel sem merült, hogy az egyéni adatszolgáltatókkal töltessü—k ki a kérdőíveket.)

Vannak azonban olyan tapasztalataink is. amelyek szerint a kikérdezés nem minden esetben megfelelő. Későbbi — felszabadulás utáni — megfigyelések ered- ményei alapján joggal feltételezhetjük például. hogy többek között az 1935. évi mezőgazdasági összeírás gyümölcsfaállományra vonatkozó adatai nem megbiz- hatók. Az akkor feltett kérdésekre a gazdálkodók nem tudtak — és mivel a való- ságosnál kisebb állományt vallottak be, feltehető. hogy nem is akartak — pontos választ adni. Hasonló tapasztalatokat szereztünk az 1959. évi gyümölcsfa-össze-

írást megelőző próbafelvételeknél is. Éppen ezért az Általános Mezőgazdasági

'Osszeírás során a gyümölcsfák számát kikérdezéssel is és az 1959. évi adatfel—

vételhez hasonlóan helyszíni számlálással is megállapítjuk.

A szocialista gazdaságok rendszeres adatszolgáltatása általában megbízható.

Ezek a gazdaságok a nyilvántartások rendezése után —— megfelelő instrukciók alapján és kellő ellenőrzés mellett —— az összeírás bonyolultabb kérdéseire is lköz- vetlen választ adhatnak. (Az összeirásnak azok a szakaszai, amelyeket a szocialista , gazdaságokban hajtunk végre — 1972 júliusában és 1973 első negyedében ——.ha—

sonlóan fontosak és jelentősek, mint a kisüzemi összeírás, az előbbiekkel azonban éppen a nagyüzemek számviteli és statisztikai felkészültsége miatt viszonylag ke- vés (: probléma. a legtöbb szervezési és módszertani feladatot a kisüzemi össze—

írások igénylik. Ez az oka annak. hogy a nagyüzemi összeírás kérdéseivel viszonylag kevesebbet foglalkozunk.)

Nem egységes módszerrel, hanem a kikérdezést, a helyszíni felmérést és a kérdőíveknek az adatszolgáltatók által történő kitöltését kombinálva tudakoljuk tehát az Általános Mezőgazdasági Ússzeírás keretében az adatokat, vagyis olyan módszereket alkalmazunk, amilyeneket az adatszolgáltatók képzettsége, emlékező- képessége vagy rendszeres nyilvántartása megenged.

AZ OSSZEIRÁS ELÓKÉSZlTÉSE

Minden jól szervezett statisztikai adatfelvétel előfeltétele a megfelelő kérdőa ívek kidolgozása és azok kipróbálása, majd javítása. Ez gondos munkát és a hozzá- értő érdekeltek bevonását igényli. Az Általános Mezőgazdasági 'Osszeírás elő—

készítése e tekintetben nem különbözött más összeírások megszervezésétől.

Az összeírási rendszer előzetes kérdésfköreit az érdekelt mezőgazdasági irá- nyító szervek és a FAO igényeinek mérlegelése után központilag alakítottuk ki.

Ennek alapján készültek el az első kérdőívtervezetek. E tervezetet néhány megyei statisztikai igazgatóság nagy gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági statisztiku- sával még 1970 nyarán megvitattuk, majd központilagelkészítettük az előzetes kérdőíveket (valamennyi adatfelvétel kérdőívét). Ezt követően 1971—ben és 1972-ben a kérdőíveket és az összeírás lebonyolításának tervezetét szakemberek (miniszté- riumok és főhatóságok felelős munkatársai, egyetemi tanárok, tudományos kuta—

tók, nagyüzemi vezetőik. megyei tanácsok vezetői stb.) széles körének bevonásá—

val vitattuk meg. A Központi Statisztikai Hivatal szakmai és funkcionális főosztá—

lyaí és a megyei statisztikai igazgatóságok magukévá tették az összeírás ügyét, és maximális segítséget nyújtottak az előkészítő munkákban. Az érdekeltekkel való jó együttműködés. a kollektív munka jellemezte tehát az összeírásra való felké—

szülést.

Az összeírás valamennyi kérdőívet a gyakorlatban többször is kipróbáltuk. Első

izben a próbafelvételeket -— mind a (kisüzemi, mind az állami gazdasági és a ter-

(4)

melőszövetkezeti adatgyűjtést illetően — a megyei igazgatóságoknak azok a mun—

katársai irányították vagy végezték, akik felelős beosztásban részt vesznek a munkákban. Ezzel egyrészt kellő jártasságot szereztek az adattelvételben, másrészt munka közben is értékes tanulságokat gyűjtöttek a feltett kérdések helyességére, a

kérdőívek kitölthetőségére vonatkozóan. A megismételt próbafelvételek többszöri

jOVftÓSt tettek lehetővé. A végleges kérdőívek ily módon a megyei igazgatóságok szakembereivel és az említett szakértőkkel folytatott gyakori megbeszéléseken kris—

tályosodt—ak ki.

Különös gondot fordítottunk. illetve fordítunk az adatfelvételt végző számláló—

biztosok és a szocialista gazdaságokban a kérdőívek kitöltésével megbízott statisz- tikusok oktatására. A teljes körű kisüzemi adatfelvételt megelőzően például a

számlálóbiztosok mintegy 350 oktatóját az ország hat helységébe összpontosítva két napon át képeztük ki. Az oktatóknak és a számlálóbiztosoknak nemcsak a rájuk

váró munkát kellett megismerniök, hanem példákat is ki kellett dolgozniok. Az ok-

tatók — az egységes szemlélet érvényesítése érdekében további munkájukhoz ——

központilag készített vázlatot kaptak. A szocialista gazdaságok számára a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratban — az adatfelvétel előtt másfél—két hónappal — közöljük az összes kérdőívet és kitöltési utasítást. ezzel azt akarjuk elérni. hogy az adatfelvétel idejére rendezhessék a nyilvántartásokat. és elvégezhessék a kitöltés- hez szükséges előkészítő munkákat. A kérdőíveket a szocialista gazdaságok két példányban kapják, az egyik arra való. hogy ceruzával megkíséreljék a kitöltést.

Ezt a példányt a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak, illetve já- rósi felügyelőségeinek munkatársai a helyszínen ellenőrizni fogják, ezt követően

történhet meg a második —- a végleges — példány kitöltése.

AZ ADATFELVÉTELEK EGYMÁSSAL O'SSZEFUGGÖ RENDSZERE

Összefüggő egésszé az összeírás egymástól időben és módszereiben elkülönülő és különböző társadalmi szektorokban végrehajtandó adatfelvételeit három tényező

— a folyamatos statisztikával való szoros kapcsolat, a részmegfigyelések belső összefüggései és a feldolgozás technikai megoldása — teszi.

1. Ahol lehetséges, ott szoros a kapcsolat a rendszeres adatfelvételek és az összeírás egyes szakaszai között.

Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek statisztikai beszámolási rend—

szere évek óta lényegében stabil. Ehhez a rendszerhez szorosan kapcsolódnak azok a kérdések, amelyeket az összeírás sorón végrehajtandó két teljes körű nagyüzemi kiegészítő adatfelvétel alkalmával teszünk fel a szocialista gazdaságoknak. A ki- egészítő kérdések vagy olyan jellegűek, amelyeket nem szükséges a nagyüzemektől minden évben megkérdezni, vagy olyan új jelenségekre vonatkoznak, amelyeket éppen újszerű voltuk miatt nem lehetett még a folyamatos beszámolási rendszerbe

beépítenil.

A kisüzemi adatfelvételek és a rendszeres statisztikai megfigyelések közti kapcsolat és folyamatosság elsősorban az állatállomány és a földterület adatai révén, továbbá számos korábbi megfigyelés -— például az 1957. évi reprezentatív kisüzemi adatfelvétel, az 1959. évi gyümölcsfaszómlálás. több vetésterületi és termésmegfi—

gyelés, az 1965. évi háztáji adatfelvétel stb. -— továbbfejlesztésével valósul meg.

Azért, hogy a kisüzemekre vonatkozó információink eddigi rendjét ne szakítsuk meg, az évi négy (egy teljes körű és három reprezentatív) állatszámlálóst —— a kér-

1 A kérdések körét lásd részletesebben: dr. Fazekas Béla—Oros Iván: Általános mezőgazdasági ösz—

szeirás 1972—ben. Statisztikai Szemle. 1972. évi 2. sz. (135. és 136. old.)

(5)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI ÖSSZEIRÁS 529

dések körét ezúttal kibővítve — beépítettük az Általános Mezőgazdasági Össze—

írásba. Hasonlóan jártunk el a növénytermelést, a gazdasági felszerelést, a mun- kaügyi és más adatokat illetően is, azzal a különbséggel, hogy e tekintetben nem a rendszeres, hanem a korábbi eseti adattelvételek információihoz kapcsolódnak az összeírás kérdései. A kisüzemek földjeire — azok hasznosítására — vonatkozó kérdések azzal az adatszolgáltatással vannak szoros kapcsolatban. amelyet az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal rendszeresen szervez és végez. Az összeírás azonban túl is megy ezen az adatgyűjtésen, amennyiben az így kapott különböző adatok a földhasználatra és a háztáji gazdaságokra, valamint az illet—

ményföldekre is kiterjednek.

Az Általános Mezőgazdasági 'O'sszeírásnak a folyamatos adatszolgáltatással való kapcsolata több alapvető információ tekintetében lehetővé teszi az időbeli összehasonlítást, (: változások mérését. Az adatok egy részét illetően időbeli összehasonlítási lehetőségünk nem lesz, nyilvánvaló azonban, hogy számos olyan új ismeret birtokába is jutunk, amelyeket későbbi adattelvételek útján is szükséges és érdemes lesz tudakolni. Az Általános Mezőgazdasági Összeírás eredményei alapján feltehető, hogy különösen a szocialista gazdaságokban ki kell egészítenünk az eddigi rendszeres adatszolgáltatást új megfigyelésekkel. Ez a kiegészítés az ötödik ötéves terv kezdetéig úgy befejeződhet, hogy ebben a tervperiódusban már a módosítások után stabilizált mezőgazdasági statisztikai rendszer működjék.

2. Az összefüggések második tényezőjének az összeírás egyes részei közötti belső kapcsolatokat tekinthetjük. Legkézenfekvőbb a kapcsolat a teljes körű kis- üzemi adatfelvétel és az arra épülő reprezentatív felvételek között.

Az 1972. április 1 és 15 között végrehajtott összeírás főbb kérdéscsoportjaiy képezik bázisát a reprezentatív megfigyelésnek? E kérdéscsoportok — az állat- állomány adatai kivételével ——- összefoglaló jellegűek, részletezésük a további adat- felvételi szakaszokban valósul meg.

a) Az első kérdéscsoport (a kérdőíven az l—V. tábla) az adatszolgáltatók sze—

mélyi adatait. a gazdasághoz tartozók kor és nem szerinti megoszlását, iskolai végzettségét, foglalkozását és munkahelyét tudakolja. E kérdésekhez idomul a kb.

1 százalékos reprezentatív munkaügyi megfigyelés, amely 1972 júniusától egy éven át megyénként 48 gazdaságban folyamatosan kerül lebonyolításra. Ez az adatfelvétel tartalmát. különösen pedig végrehajtásának rotációs megoldását te—

kintve teljesen újszerű. Az év minden napjáról információt ad arról, hogy a kis- üzemi gazdaságok milyen mezőgazdasági és egyéb tevékenységet folytatnak, oly módon azonban, hogy az összeírók ugyanazt a gazdaságot csak hat alkalommal

keresik fel. '

b) A második kérdéscsoport (VI. tábla) az állatállományra és néhány állati ter—

mék termelésére vonatkozik. A teljes körű felvétel anyagára három reprezentatív (mintegy 10 százalékos) megfigyelés —- az 1972. június 30-i, az 1972. szeptember 30-i és az 1972. december 31-i — megfelelő része támaszkodik.

c) A gazdaságokhoz tartozók birtokában levő mezőgazdasági épületek, üzem—

képes gépek. felszerelések és járművek (Vll.-—Vlll. tábla) teljes körben felmért összefoglaló adatait az 1972. július első felében végrehajtandó képviseleti meg—

figyelés (kb. 10 százalékos) részletezi. Ehhez kapcsolódik egy értékbecslés, amely pontosabbá teszi a mezőgazdasági állóeszközök értékének és a nemzeti vagyon e részének megállapítását.

2 A kérdőívet lásd a Statisztikai Szemle. 1972. évi 2. sz. 139—142. old.

* A képviseleti adatfelvételek rövid tartalma a Statisztikai Szemle említett számának 143. oldalán található.

3 Statisztikai Szemle

(6)

530 DR. FAZEKAS BELA

d) Végül a negyedik kérdéscsoporthoz (IX. tábla), amely a gazdasághoz tar- tozók földterületét (annak művelési ágait és birtoklási jogcímeit) foglalja össze.

két reprezentatív felvétel is kapcsolódik. A földterületi adatokra épül az 1972.

november első felében végrehajtandó adatfelvétel (10 százalékos), amely a nö- vénytermelés szerkezeti összetételét és termelési eredményeit tudakolja. lde il—

leszthető a már 1971—ben elkezdett és ez évben befejezésre kerülő reprezentatív gyümölcsfa-összeírás is. Mint említettem. ennél az adatfelvételnél a' kikérdezési mód-

szer mellett a helyszíni felmérést is alkalmazzuk.

A reprezentatív felvételek többségéhez (ezeken keresztül a teljes körű kisüzemi összeíráshoz is) illeszkedik egy kiegészítő megfigyelés, amelyet a háztartásstatisz-

tikai adatokat szolgáltató mezőgazdasági tevékenységgel (vagy azzal is) foglal—

kozó gazdaságokban végzünk. Ennek célja a tarkarmányfevlhasználásvra. a gazda-

sági kiadásokra és bevételekre vonatkozó koefficiensek kialakítása. amelyeknek a

felhasználására a feldolgozás folyamán kerül sor. E megfigyelés segítségével meg- bizhatóbbá tehetők a kisüzemi termelési költségre és a termelési értékre vonat- kozó — eddig is számított -- mutatók.

3. Az elektronikus feldolgozás segítségével

— a teljes körű és a reprezentatív felvételek adatait összekapcsoljuk, ennek eredménye—

ként megyei és országos szinten általánosítható és kielégítő részletességű adatokat kapunk:

— a termelőszövetkezetek és a hozzájuk tartozó háztáji gazdaságok adatait számítás- technikai módszerekkel egy egységként mutatjuk ki.

Ez utóbbi jelentőségére érdemes röviden kitérni.

A ter'melőszövetkezeti közös gazdaságok és a hozzájuk tartozó háztáji gazda- ságok együttesen. szerves egységként alkotják a ..termelőszövetkezetet", ez a való—

ságos helyzet. amit nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mezőgazdasági statisztika azonban mind ez ideig csak egy részét tudta feltárni és bemutatni ennek a tény-

nek (1965-ben és 1966—ban volt hasonló jellegű, de szűkebb körű mezőgazdasági

adatfelvétel).

' Az eddigi statisztikai adatgyűjtések túlnyomórészt vagy a termelőszövet- kezeti közös gazdaságokra, vagy a háztáji gazdaságokra vonatkoztak. Egyszerű összevonás révén be lehetett mutatni egy-egy járás, megye vagy az ország termelő—

szövetkezeteit és háztáji gazdaságait együtt is, de az adott termelőszövetkezethez tartozó háztáji gazdaságokat és a közös gazdaságot mint egységet többnyire nem mutatta be a statisztika. Ez különösen a munkaerőhelyzet megítélését nehezítette.

továbbá torzította a személyi jövedelmek (a közösből és a háztájiból származó együttes jövedelmek) adatait is. A közös tevékenységből származó jövedelmeket.

azok differenciáltságát ugyan megbízhatóan ismertük, az adott szövetkezethez tar- tozó háztájiból származékát azonban csak ritka időközönként vagy csak egy-egy nagyobb területegység átlagában szómíthattuk eki (természetesen a közös gazda—

ságtól elkülönítetten a háztáji jövedelmek differenciáltságát is rendszeresen meg—

állapíthatták). Az elektronikus feldolgozás lehetővé teszi. hogy a háztáji gazda—

ságok adatfelvételének eredményeit összevonjuk annak a közös gazdaságnak'az adataival, amelyhez a háztáji gazdaság tartozik. Ennek alapján megismerhető

lesz a közös és a háztáji gazdaság mint szerves egység. Az elektronika ily módon

olyan információk forrásává válik. amelyek a régi (kézi és kis—. valamint közép—

gépi) feldolgozási módszerekkel ma már a munkaerőhiány miatt hozzáférhe—

tetlenek volnánalk. Lehetővé teszi tehát a modern gépi adatfeldolgozás az egymás- tól térben vagy időben látszólag elváló adatfelvételek összefüggő rendszerének

kialakítását.

(7)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI USSZEíRÁS 531

ELÖNYUK ÉS HÁTRÁNYOK

Az összeírás ismertetett megoldása sok előnnyel, de az egyszeri teljes körű adatfelvételekkel szemben némi hátránnyal is jár.

Az előnyök a következőkben foglalhatók össze.

— Az Általános Mezőgazdasági Összeírás első szakasza — a teljes körű kis-

üzemi adatfelvétel — áprilisban befejeződött, sőt a főbb adatok előzetes kézi feldolgozása is elkezdődött. Jelenleg lezáródott már a kisüzemekben ez év július 1—én sorra kerülő reprezentatív felvétel, továbbá a szocialista nagyüzemekben ugyancsak júliusra tervezett teljes körű megfigyelés minden előkészülete. Mi- közben tehát már folyik az összeírás első szakaszában gyűjtött adatoknak az előzetes feldolgozása, és befejeződtek a második és a harmadik felvételi szakasz előkészületei, lehetőség van arra, hogy a' később végzendő megfigyelések terveit szükség szerint finomítsuk. Ilyen módosításokra feltehetően sor kerül. a teljes körű összeírás ugyanis felvet olyan problémákat, amelyeket az egyes kérdéscsoportokat részletező reprezentatív felvételeknél vagy az 1973. évi nagyüzemi kiegészítő meg—

figyeléskor figyelembe kell majd vennünk. Az áprilisi adatfelvétel alkalmával pél—

dául feltűnt, hogy a háztáji gazdálkodásnak, illetve a háztáji jogcímén a jövedelem- szerzésnek lényegesen több típusa van, mint amennyit korábban ismertünk. Új és tömeges jelenségről lévén szó, indokolt a háztáji típusokat a szocialista nagy—

üzemek oldaláról is részletesebben megismerni. Erre vagy a jövő évi nagyüzemi összeírás alkalmával, vagy a nagyüzemek éves beszámolási rendszerében kerülhet

sor.

Az a megoldás tehát. hogy nem egy adott időpontban, hanem több egymást követő szakaszban hajtjuk végre az adatfelvételt. rugalmassá teszi azt. és bizonyos határokon belül, az élet által munka közben felvetett problémák gyors megoldására is módot ad. Ez a rugalmasság kétségkívül új vonása az Általános Mezőgazdasági Összeírásnak.

— Nem terheljük túl a kérdésekkel a lakosságot, mert csupán egyszer for- dulunk minden gazdálkodóhoz, és akkor is aránylag kevés kérdést teszünk fel, a kérdések többsége összefoglaló jellegű, a válaszadás ezért viszonylag egyszerű.

A további részleteket illetően csupán a lakosság kb. 10 százalékát, egyes esetekben ennél kisebb hányadát kérdezzük meg.

Az előkészítés során mérlegeltük, hogy nem volna-e megfelelő kisebb minta, de mivel csoportos kiválasztást alkalmazunk, és azt akarjuk, hogy a megyei adatok is elfogadható pontosságúak legyenek, ezért a mintegy 10 százalékos reprezen- táció mellett döntöttünk.

— A reprezentatív összeírás több és gondosabb előkészítő munkát igényel. ez a többlet azonban bőven megtérül, mert kevesebb emberrel kell dolgozni, így a Központi Statisztikai Hivatal központi és területi apparátusának munkatársait első- sorban a szorosabb értelemben vett ellenőrzési és feldolgozási statisztikai feladatok kötik le és kevésbé a szervezési, költségelszámolási. iratkezelési stb. munká-k vég- zése.

-— A reprezentativ adatfelvételekhez a teljes körű összeírásnál alkalmazott számlálóbiztosok közül kiválaszthatók azok, akik a legjobb munkát végezték. ezért azzal számolhatunk, hogy a reprezentatív megfigyelések során a teljes körűnél megbízhatóbb adatokat kapunk.

— Nemcsak az adatok megbízhatóságával számoltunk, hanem azzal is, hogy a

többszöri kérdezés és a rendszeres odatszolgáltatásokkal kialakított kapcsolatok

révén lényegesen több információhoz jutunk. mint egy egyszeri adatfelvétellel. igy

3'

(8)

lehetővé válik olyan összefüggések feltárása is, amelyek meghaladják a mező- gazdasági statisztika hagyományos körét.

Az összeírás adatainak segítségével nemcsak a mezőgazdaság, hanem az élel- miszer—gazdaság helyzete is elemezhető. Az ehhez szükséges nem mezőgazdasági

— élelmiszeripari és más — információkat a mezőgazdasági összeírás koncepcióját ismerve már beillesztettük az 1972. évi beszámolási rendszerbe.

Kiegészülhetnek a mezőgazdasági ismeretek társadalomstatisztikai vizsgálatok-

kal is. Nem kétséges például a parasztság, illetve a mezőgazdasági tevékenységet folytatók rétegeződésének, szociális, kulturális helyzetének hatása a kisüzemek tevékenységére. fejlődési tendenciáira. Minderre az összeírás során — kapcsolva az innen nyert adatokat más információkhoz — feleletet kapunk.

— Az adatfelvételek időbeli különbségei folytán nemcsak a mezőgazdasági ter- melés eszközeinek állapota, hanem a termelés és a végzett munkák folyamata is figyelemmel kísérhető: például az állatállomány változása negyedévenként. továbbá a munkavégzés teljes egy éven át. (A próbafelvételek tapasztalatai azt mutatták.

hogy a kisüzemektől nem lehet tartamadatokat kérdezni, de ugyanazon adatok

ismételt megkérdezésével követhető a mezőgazdasági tevékenység folyamata.)

—— Az egyes adatfelvételi szakaszok időpontját úgy választhattuk meg, hogy a termelésre vonatkozó kérdéseket a termelési ciklus befejezésekor tehetjük fel, pél—

dául a növénytermelési jellegűeket novemberben. amikor már a termést is betaka- rították. A szocialista gazdaságok növénytermelési és állattenyésztési technoló—

giájára vonatkozó információkat a jövő év elején gyűjtjük be, mert akkor már nemcsak a termesztett. illetve tenyésztett fajtákat és az alkalmazott eljárásokat tu- dakolhatjuik. hanem a technológiák eredményességét is. További példa: a gyü—

mölcsfa—összeírást a nyári időszaikra időzítettük azért, mert akkor jól megkülön- böztethetők a gyümölcsfajok, sőt a fontosabb fajták is.

—- Az egyes adatfelvételek után azonnal megkezdődhet a feldolgozás. és így viszonylag rövid időn belül publikálhatók az eredmények.

— Végül —— de nem utolsó, hanem igen lényeges előnyként említem, hogy — sokkal olcsóbb az alkalmazott megoldás, mintha egyetlen alkalommal az összes kérdést feltéve hajtottuk volna végre az adatfelvételt. A kormány meghatározott pénzügyi keretet bocsátott rendelkezésre az összeírás céljaira, és úgy véljük, ezt a keretet a választott megoldással lehet a leghatékonyabban felhasználni.

Az előnyök mellett számolnunk kell az ismertetett megoldás néhány hátrányos következményével is.

—- A reprezentatív megfigyelés körébe tartozó részletes adatok nem jellemzik az egyes községek kisüzemeinek a helyzetét. hanem csak a teljes körben végzett számlálás adatai (a képviseleti felvétel útján nyert információik csak megyei és országos szinten lesznek elfogadható pontosságúak). A termelőszövetkezeti közös és a háztáji gazdaságok együttes feldolgozása is csak a teljes körű megfigyelés adataira vonatkozóan végezhető el.

-— A gépi úton történő feldolgozás már ez év őszén megkezdődik, de a ren-

delkezésre álló adatok teljes feldolgozása csak az utolsó szakasz (jövő év közepe) befejezése után történhet meg. Ennek következtében —- bár az összeírás 1972 ápri-

lisában elkezdődött — a végleges csoportosításokat és a mélyebb összefüggéseket

tartalmazó adatok csak l974—től kezdődően publikálhatók. Addig meg kell elégedni az egyszerű összesítéssel készülő adatokkal.

Mérlegelve a várható kedvező eredményeket és hátrányokat -- véleményünk szerint — kétségtelen, hogy az adatfelvétel módszertani lebonyolításának az álta- lunk választott módja a legelőnyösebb.

(9)

ÁLTALÁNOS MEZÓGAZDASÁGI OSSZElRÁS 533

PEBIOME

Hauasmancn B anpeAe 1972 rozta B Beurpl—m oőigaa ceAchoxoz-mücmemmx nepenucn onupaemca Ha Hakanmnnmü aa HCTeKmf-Je Bpewm omm- no cóopy ABHHMX a gamma oőoraxgae'r MHommu meToAOAomuecKuMH SACMEHTHMH uMexolgl—recn naaaal—mn. Hmmm sua/meres perne- Hue, comacao Kompowry nepenHCb ocytgeCTBAxeTca He eaunospemeuno, a noe'ranno, ny'reM

Komónnnpoaannn CHAOIIIHbXX u Bbxőopoxmbxx MCTOJIOB. Cnocoő cőopa Aannmx Tome sunset-cs!

KOMÖHHHpOBaHHblM: cognaAucrnuecKne xoanücma caMH aanommro'r onpocnme AHCTM, B OT- nemem—m HeőOAbmux xosnücTB Kex npammo npnmeune'rca Henocpeacmeunmü onpoc, a KOAK—

HECTBO mpymoabxx ZICpeBDEB ycTaHaBAnBacTcx nyTeM noacuera Ha mee—fax.

aHbee nepermcu TeCHO yBHBblBHIOTCH c ILaHHbIMH Texylgnx era—mc'rntrecxux HÖÖAIO' ztetmü. C npoeeaeHHmM c 1 ne 15 anpemr 1972 razza anomelM HaÖAIOAEHHCM oprammecxu conpmxenbx Ebrőopavmbre oőueaouarms. KOTOprc ae'raAnsnpym'r omeAbexe rpynnbt Bon—

pocos aneumoü nepemacn. Ha npo'rsmermn maa npezxcmwr npogecm mun) snaumeAbnmx BblÖOpO'iHbIX OÖCACJLOBaHPlf/i (ueTmpe oxaarm- npumepno 10—npogen'myro, a ozuro —— 1-npo—

gemnyro coaoxynnoam). Aarmme Haőmoztem—xű, ocylgecTBAner/rbrx B param—manat ccxropax B pamwmbre nepuoabr őyayT aaKArotieHm B oanHyro cnc'remy ny'reM oőpaóomn Ha 3BM.

Hac'romgníá cnocoő cőopa aaHHblx B pamxax oőlgeiír ceAbcxoxoznüc-raennoü uepenncu

HCBECT pm; npemytgecm. Bbmalorgeecn enawenue nmeew 'ro OÖCTOH'I'eAbCTBO, lna npnmene- r—me HaCTOHIgETO meToena Tpeőyer B cytgecmennoü mepe MeHbIHeFO 'Hrcna cnegnam—rc—ros, HO 331'0 oőmaamrgnx ÖOAee BbICOKOf/l KBaAmanagneü. AaAee nmee'r mecro yaemeenenue nepe- rmcpr, CAEZXOBaTeAhHO, nonmmavrm a(ptpexmenomb ucnouaosanmn (pl/mauconbrx AHMHTOB no cpamxenmo c npcmnnmu nepenucamifl, KOTOpble npanommncb CAHHOBPÉMBHHOA

'SUMMARY

The general census began in the Hungarian agriculture in April 1972 makes use of experiences of data surveys occumulated in the course of time, in addition it enriches the present knowledge with many new methodological elements, too. It is a new solution that the census is carried out not in a single stage, but in several parts, combining full—scope and representative surveys. The way of asking the data is also combined: socialist Farms fill in auestionnaires themselves. small forms are generally auestioned. but the number of fruit—trees is determined by surveys taken on the spot.

Data of the census are closely linked with those of the current statistical observations, Representative surveys, which detail certain auestion groups of the full-scope one (carried out from 1st to 15th April, 1972) are closely connected with the latter. Five significant representative surveys (four of them are of about 100/0 and one of about ii)/0 size) will be carried out in one year. Data of surveys performed in different sectors and segregated from each other also in time are cast into a uniform system by processing them on electronic

computers.

The way of data survey used in the general agricultural census has several advantages.

A major one of them is the lower reaujrement of experts, therefore they can be properly

selected. Moreover, such a census is associated with much lower costs, conseauently the available budget can be used more efficiently than before in censuses carried out in one

stage.