Általános mezőgazdasági összeírás 1972-ben

(1)

ÁLTALÁNOS MEZÓGAZDASÁGI ÖSSZElRÁS 1972—BEN

DR. FAZEKAS BÉLA — OROS iVÁN

A Minisztertanács 3401/1970. sz. határozata alapján a Központi Statisztikai Hi-

vatal az 1972. évre vonatkozóan általános mezőgazdasági összeírást hajt végre. A

felvétel végrehajtását a kormány 2/1972. sz. rendelete szabályozza.

A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon

több mint 100 éves. Az adatgyűjtések a távolabbi múltban természetesen csak a

mezőgazdasági termelés néhány alapvető mutatójára terjedhettek ki. 1828 óta meg- figyelték a bevetett terület nagyságát, a termés mennyiségét és a haszonállatok számát. A földterületi statisztika alapjául szolgáló első föld—nyilvántartást, az ún.

ideiglenes ikatasztert 1853—ban, a szőlőterületre és a szü'retre vonatkozó adatgyűj- tést pedig 1873-ban vezették be. Ezek az adatgyűjtések a mezőgazdaság egy-egy

részterületére vonatkoztak.

MEZÖGAZDASÁGI USSZElRÁSOK A FELSZABADULÁS ELÖTT

A kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban. mely együtt járt a statisztikai

módszerek fejlődésével. a múlt század végén Európa—szerte felvetette a mezőgaz-

daság helyzetének és termelésének alaposabb felmérését. A magyar statisztikai szolgálat —— Keleti Károly személyes irányítása mellett — szinte elsőként dolgozta ki egy széles körű mezőgazdasági megfigyelés programját. A megvalósítás — anya- giak és a feudális hatalmi szerv—ek hozzájárulásának hiányában —- évekig váratott

magára, és csak Keleti Károly halála után valósulhatott meg.

Az első részletes mezőgazdasági összeírást az 1895. évi VIII. törvénycikk rendelte el. Az adatfelvételt a törvény értelmében 1895. november 20 és 30-a között haj—

tottáik végre a november 20—i állapotot véve alapul.

Az adatgyűjtést (: törvényhatóságok első tisztviselőinek felügyelete alatt rész- ben "ügynökök" (számlálóbiztosok), részben bizottságok végezték. akiknek munká- ját községi. illetve törvényhatósági bizottságok vizsgálták felül.

Az összeírás valamennyi önálló gazdasági egységre kiterjedt. A ikérdőívek a

gazdálkodók személyi adatait. a föld területért művelési ágak és tulajdonforma

szerint, a munkában részt vevők számát nemek szerint, a műtrágyafelhassználást,

a gazdasági gépek és eszközök számát, a fogaterőt, az állatállományt kor, fajta és ivar szerint. a méhészkedésre vonatkozó adatokat, a gyümölcsfák szám—át gyümölcs—

féleségek szerint tudakoltáik. A feltett kérdések száma mintegy 500—600 volt.

Az összeírás adataiból összeállított öt vaskos kötet 1900—ig jelent meg folya-

matosan. 85 fontos adatot az eszmei időpontot követően 20 hónap múlva község-

sorosan publikáltak. A felvétel eredményein—ek elemzése a statisztikai analízis mód—

2—

(2)

132 DR. FAZEKAS BELA-OKOS WAN szereinek korabeli fejlettségéhez képest valóban mestermű, amely a magyar rme- zőgazdaságí viszonyokról hű képet festett.

Ezzel az összeírással Magyarorszag számos nyugat—európai ország statisztikai

hivatalát megelőzte. A felvétel nemcsak a XIX. század végi magyar mezőgazdaság ' helyzetét tárta fel, hanem alapul szolgált a mezőgazdasági statisztifkaegyes ága—

zatainak fejlődéséhez. a termelés későbbi rend—szeres évi felméréseiihez. Az össze—

írás számos adatát (földterület, állatállomány, igaerő és erőgépek, tejtermelés

stb.) ma is jól hasznosítjuk.

Az első világháború után a századforduló időszakához képest lényegesen megváltoztak a magyar mezőgazdaság viszonyai. Megváltozott az ország területe és és közigazgatási beosztása is. indokoltnak látszott az új helyzet felmérése. A Köz-

ponti Statisztikai Hivatal már 19234ban javaslatot tett egy mezőgazdasági ösz- szeírásra, majd később, 1928—ban a javaslatot megismételte, de ezek megvalósí-

tására főleg pénzügyi okok miatt nem (kerülhetett sor. Az összeírást csak 1935—ben hvajthatták végire, amikor is külföldi kezdeményezés adott az ügynek lökést: a mai FAO elődje —— a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet -— javasolta akkor a

világ országainak, hogy mérjék fel mezőgazdaságuk helyzetét.

Az 1935. évi összeírás is kiterjedt a földbirtokok számára. területére, ezenkívül ekkor már a gazdaságok eladósodásának mértékére is. Tuda'koflta az összeírásra

gazdaságok üzemi és termelési adatait. a munkaerővel való ellátottságot, a gépe- sítés helyzetét, a gyümölcsfaállományt. és az állattenyésztés számos adatát. Az ősz—

szeírás keretében külön birtakstatisztika is készült. Az adatokat az előző összeírás—

hoz hasonlóan öt kötetben publikálták, az első kötet az adatfelvétel után 22 hó- nappal jelent meg.

Az 1935. évi összeírásnalk — bár egyes részletei nem sikerültek kifogástalanul

— mind a mai napig nagy jelentősége van. A Központi Statisztikai Hivatal ennek az összeírásnak főbb adatait is feldolgozta az ország mai területé—nek és közigazgatási beosztásának megfelelően. Az 1935-ös összeírás feltárta, hogy 40 év alatt a magyar

mezőgazdaság csak szerény mértékben fejlődött, a termelés technikai feltételei-

nek általános javulása ellenére a gazdálkodás eredményei alig változtak. Az adatok segítségével meg'ítélhetővé vált a magyar mezőgazdaság nemzetközi helyzete és elmaradottsága is. Meg lehetett állapítani az adatokból, hogy a mezőgazdaság stagnálásá'nak alapvető oka a félfeudális földbirtokrendszer. Erre már a második világháború előtt sokan felfigyeltek, és az összeírás adatait felhasználták a paraszt—

ság helyzetének és a földbirtokviszonyoknnak az elemzéséhez. Később — 1945-ben — ez az összeírás szolgált alapul a földreform végrehajtásához is. Az összeírás anyaga ma is értékes forrásanyag. Ha a magyar mezőgazdaság háború előtti helyzetét akarjuk megismerni, és a háború óta eltelt időszak fejlődését óhajtjuk elemezni, akkor rendszerint az 1935. évi összeírás adataihoz Jkell nyúlnunk.

1942- ben történt még egy, az előzőknél szűkebb körű kísérlet a mezőgazdaság hely- zetének statisztikai felmérésére. Ez elsősorban az állatállományra, a mezőgazdasági gépekre és berendezésekre terjedt ki. Az összeírás adatainak a részletes publikálásóm a háborús események miatt nem kerülhetett sor, a főbb országos eredményeket az 1943—1946——os statisz—

tikai évkönyv közölte.

MEZÖGAZDASÁGl STATISZTlKAl ADATFELVÉTELEK A FELSZABADULÁS UTAN

A Központi Statisztikai Hivatal újjászervezésével egyidejűen 1949-ben a mező- gazdasági statisztikai rendszer gyors fejlődése indult meg. Az adatszolgáltatás: (:

tervgazdálkodás követelményeihez kellett igazítani. Ennek megfelelően kellett zki- építeni a statisztikai információk áramlását is. igy bizonyos adatszolgáltatávsozk rend—

(3)

ÁLTALÁNOS MEZÓGAZDASÁGI osszrisAs ' 1 33

szeressé. illetve a korábbiaknál gyakoribbá váltok. Rendszeressé vált például a me- zőgazdasági terület számbavétele, a hasznosítás módjának. mértékének a megál- l—apítása, gyakoribbá váltak az állatszámlálások, eleinte évenként egyszer. majd

reprezentatív felvételekkel bővítve évenként négy alkalommal számláltuk az álla-

tokat. Mind több és mind pontosabb eredményekkel rendelkeztünk a termelés vo—

lumenéről.

A statisztikának jelezni és követni kellett azokat a társadalmi változásokat is, amelyek a mezőgazdaságban végbementek. A felszabadulás után viszonylag gyor-

san szerveződtek az állami gazdaságok, 1948-tól kezdve sorra alakultak a termelő-

szövetkezetek és az állami gépállomások. A társadalmi átalakulással együtt járt a termelőeszközök —- elsősorban a föld és az állatállomány —— tulajdonviszonyainak vál—

tozása. Ennek következtében évről évre fel kellett mérni a földhasználat helyzetét, ismerni kellett a gépállomónyt, a kemizálás. az öntözés helyzetét és igy tovább.

A mezőgazdaság szocialis-tra rendszerének megszilárdulásáva'l párhuzamosan stabilizálódott a mezőgazdasági statisztikai információ áramlása is. Ezzel megnyílta lehetőség arra, hogy a mezőgazdaság döntő többségét kitevő és legkorszerűbb üze—

meinek termeléséről gyakori és teljes körű információt szerezzünk. A szocialista gazdaságok felszereltségéről. tevékenységéről. gazdasági eredményeiről igen sok adattal rendelkezünk, de nem tudunk mindent. amire a gazdasági szabályozó rendszer formálásához szükségünk lenne. Viszonylag kevéssé ismerjük a belső üzemi struktúrát, a vezetés, a szakosodás stb. kérdéseit, a különböző típusú gazdaságok együttműködési formáit és méreteit. Még kevésbé ismerjük a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok tevékenységét. E gazdaságokat illetően rendszeres adat—

szolgáltatás v—an a földterületre és az állatállományra vonatkozóan, igen sok becslést tartalm—az azonban a termelési eredményeket jellemző mutatók köre. A kisgazdaságok felszereltségéről, munkaerő—ellátottságáró'l, épületeiről stb. szinte alig rendelkezünk adatokkal.

A felszabadulás után több ízben is felmerült egy általános mezőgazdasági összeírás végrehajtásának gondolata. indokolt lett volna például a földreform utáni helyzetet megfelelő statisztikai felméréssel rögzíteni, akkor azonban erre nem volt sem pénz, sem megfelelő statisztikai szervezet.

Az 1950—es évek végén a FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete kérte hazánk csatlakozását az 1960—es mezőgazdasági világcenzushoz.

ezért —- továbbá, mert a hazai információs igények is indokolták — átmenetileg ismét napirendre került az általános mezőgazdasági adatfelvétel ügye. A helyzet mérlegelése alapján azonban —- ezekben az években folyt a termelőszövetkeze—

tek tömeges szerveződése —— el kellett halasztani az összeírást, hiszen a kapott adatok csak egy viszonylag rövid átmeneti időszakot jellemezhettek volna. Néhány rész—kérdés tüzetes megismerése azonban 'nem tűrt halasztást. ezért 1959—ben orszá- gos gyümölcsfa-összeirást. majd 1965-ben szőlőösszeírást hajtottunk végre. to—

vábbá 1960 óta 4—5 évenként sor került a mezőgazdaság gépállományának meg—

állapitására.

Mivel az utóbbi évtizedben a mezőgazdaság szocialista rendszere stabilizáló—

dott, és mind a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok ko—n—szolidálódtolk.

valamint a háztáji. a kisegítő és az egyéni gazdaságok perspektívái is körvona—

lazódta—k, indokolt egy olyan felvétel, amely képet ad a szocialista mezőgazdaság helyzetéről. Az összeírásra vonatkozó elgondolások találkoztak a FAO mezőgazda- sági vi—lág'ös—szeírási elképzelésével is. lgy az az összeírás, amelyet 1972—ben végre-

hajtunk. nemcsak a hazai statisztikai információs igényeket elégítheti ki, hanem

lehetővé teszi a koordinált nemzetközi igények tigyelembevételét is.

(4)

134 DR. FAZEKAS BELA—OROS WAN

A MEZÖGAZDASÁGI VILÁGÓSSZEIRÁS

A FAO céljául tűzte az emberiség élelm—ezési színvonalának emelését. a mező—

glazdasági hozamok növelését, az élelmiszerek hatékonyabb elosztását. E célok

megvalósításához nélkülözhetetlen eszköz a mezőgazdasági statisztika, envnelk pe—

dig az egyik fő forrása az államok többségében az időszakonként végrehajtott mezőgazdasági összeírás. A FAO vezető szervei több ízben java Oltólk már világ—

összeírás szervezését. Az 1961. évi FAO-konferencia 11. ülése ajánlást fogadott el

arra vonatkozóan, hogy az 1970 körüli években a világ államai egységes irány-

elvek szerint előkészített mezőgazdasági cenzust hajtsanak végre. A részletes program összeállításánál tekintett—el voltak az országok eltérő adottságaira. ezért a kérdések kisebb körét ajánlották a fejlődő országdknak, lényegesen szélesebb

körét az európai és más fejlettebb államoknak. Ezenkívül a kérdések között sok a fakultatív, amelyek közül az országok azokat választhatták. amelyek legjobban

megfelelnek sajátos viszonyaiknak.1 '

A v'ílágcenzus helyzetképet kíván adni a fejlődő országok mezőgazdasági ter- melésének színvonaláról, földbirtokviszonyairól és az élelmezés belső forrásairól.

A fejlett országok adataiból a FAO lkövetkeztethet az élelmiszer-feleslegekre, (:

termelés fejlődését elősegítő módszerekre és ez utóbbiak elterjesztési lehetősé—

geire. A korábbi összeírás és más adatforrások tényeit mérlegelve támogatja pél—

dául a FAO a fejlődő országokban a földreform megvalósítását és a kisgazda- ságok szövetkezeti társuláisát. A világösszeírásban való részvétel az egyes orszá—

gok számára is igen hasznos. mert az egységes fogalmi és tartalmi rendszerben publi—kálandó adatok értékes összehason—lításokra és elemzésekre adnak módot.

A világösiszeírásna—k statisztikai módszertani és szervezési céljai is vannak. Arra

lehet ugyanis számítani, hogy

a) a begyűjtött és feldolgozott adatok más későbbi és kiegészítő jellegű mezőgazdasági adatfelvételek bázisául szolgálnak;

b) az összeírás érdekében létrehozott technikai megoldások és szervezeti formák ered- ményesen hasznosíthatók lesznek más mezőgazdasági statisztikai tevékenységek keretei kö—

zött is;

c) azokban az országokban, amelyekben még nincs állandó mezőgazdasági statisztikai szervezet, az összeíráshoz kiképzett szakemberek segítségével egyre inkább állandósítani lehet a statisztikai munkát.

A FAO vil—ágösszeíráisá—bavn értesülésünk szerint 125 ország vesz részt. A magyar kormány 1970—ben jelentette be hivatalosan csatlakozásunkat. Az európai szo-

cialista országok közül még Lengyelország. Csehszlovákia, Románia, Bulgária és

Jugoszlávia szolgáltat adatokat a FAO világö'sszeírásához.

AZ 1972. ÉVl ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASAGI OSSZElRÁS

Magyarország az általános mezőgazdasági összeírást széles alapokon és sok—

oldalúan tervezi végrehajtani, így a FAO igényeinek kielégítése elsősorban fel-

dolgozási módszertani problémákat jelent. A vil'ágcenzus programja ugyanis 'nem különbözteti meg a termelőszövetk—ezeti közös és a háztáji gazdaságokat. Vélemé- nyünk szerint a közös és a háztáji gazdaságok adatainak elkülönített közlése félre-

értésre adhatna okot. Ennek elkerülése érdekében a közös és a háztáji gazda-sá-

iA világösszeírás programját magyar nyelven lásd: Az 1970. évi mezőgazdasági világ- és európai re—

gionális összeírási program. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) aján- lásának fordítása. Nemzetközi szervezetek statisztikai tevékenységéből 8. sz. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1970. 199 old.

(5)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI ÖSSZEiRAS 135

gok termelőerőire és tevékenységére vonatkozó információkat összevontan, egy

gazdasági egységként kívánjuk közölni. A közös és a hozzátartozó háztáji gazda-

ságok különböző forrásokból származó adatainak összevonása még megoldandó

probléma. A gépi feldolgozás programjainak kialakítása jelenleg folyik.

A felvétel célkitűzése

Az 1972. évi általános mezőgazdasági összeírás célja a magyar mezőgazdaság állapotának, termelésének és a termelés körülményeinek számbavétele. A meg- figyelést mind a mezőgazdasági nagyüzemekben, mind a kisüzemekben végre- hajtjuk. A két üzemtípusban vizsgálandó problémák az üzemek jellegéből adódóan természetesen nem azonosak. Ez a kettősség egyrészt különféle felvételi módszerek és technikák alkalmazását, másrészt a különböző felvételek *kellő összehangolását teszi szükségessé. Az összeírás mezőgazdasági statisztikánk felszabadulás utáni legjelentősebb vállalkozása, amely az 1895. és az 1935. évi felvételekhez bővített programmal csatlakozik.

Az 1972. évi felvétel tervezete a FAO vllágcenzusának európai programja és a hazai igények széleskörű felmérése alapján került kidolgozásra.

Kiegészítő adatfelvétel a szocialista nagyüzemekben

A megfigyelés a mezőgazdasági ágazatba tartozó valamennyi álla—mi gazda—

ságra. mezőgazdasági termelőszövetkezetre, szövetkezeti társulásra, halászati ter- melőszövetkezetre. mezőgazdasági szakszövetkezetre, mezőgazdasági szakvállalat és intézmény gazdaságára kiterjed (továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzemek).

Ezeken kívül az erdőgazdálkodási ágazatba, valamint a más népgazdasági ágba tartozó üzemek, vállal—atok, intézmények közül a nagyobb volumenű mezőgazdasági tevékenységet folytatókat (20 kat. holdnál nagyobb mezőgazdasági területtel ren- delkezőket) is bevonjuk a megfigyelés körébe. Ez utó'bbiafktól azonban csak a mező- gazdasági tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokat gyűjtjük be, tekintve.

hogy ezek együttes mezőgazdasági termelése a mezőgazdasági termelés összvolu- menének kb. 1 százalékát éri el.

A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó összeírás alapja a szokásos adat- gyűjtési rendszer. Mivel az örsszeírással kapcsolatos igényeket nem tudja kielégíteni a rendszeres adatgyűjtés, a bővítésre kétféle megoldást alkalmaztunk. Egyrészt az 1972. évi adatgyűjtési rendszer jelentőlapjait, ahol erre szükség és lehetőség volt.

kiegészítettük a témáju'khoz kapcsolódó kérdésekkel, másrészt a rendszeres adat- gyűjtés körét meghaladó igények kielégítésére szakértők bevonásával külön kérdő- ívsorozatot alakítottunk ki. A fontosabb témakörök a következők:

— tudakoljuk a gazdaságok üzemi szervezeti viszonyait, a gazdaságok önelszámoló egy—

ségeire, majorjaira, telepeire, belső közlekedési lehetőségeire vonatkozó adatokat;

— képet kapunk az összes földterület, a művelési ágak. a termesztett főbb növények koncentráltságáról, továbbá a gazdaságok földjeinek lejtési viszonyairól, a szántóterület talajösszetételéről. a földek tagoltsági helyzetéről;

— információt szerzünk (: gazdaságokat irányító vezetők és munkások, illetve termelő- szövetkezeti tagok szolgálatban töltött idejéről, a foglalkoztatott munkaerő stabilitásáról;

—- megkérdezzük a gazdálkodást közvetve befolyásoló tényezőket, mint például a szo- ciális ellátottságot, ezen belül a gazdaságok szolgálati lakásainak méreteit, vízzel, villany- nyal való ellátottságát. a munkásszállások állapotát. továbbá érdeklődünk az egészségügyi és kulturális helyzet iránt;

— a növénytermelési adotszolgáltatást az új technológiai eljárásokra, a nagy hozamú nö- vényfajtákra, a vegyszeres növényvédelem elterj—edtségére, a betakarítás és a terménytárolós

(6)

136 DR. FAZEKAS BÉLA—OROSWÁN ,

módszereire vonatkozó kérdésekkel egészítjük ki; azt is tudakoljuk. hogy a szocialista _nagy- , , _ üzem milyen módon segíti a háztáji gazdaságok, illetve az illetményföldek használóinak nti-'

vénytermelését; ,_

— az állattenyésztés rendszeresen begyűjtött adatait olyanokkal egészítjük ki, amelyek—

ből kitűnik. hogy milyen fajtájú anyaállatokat tartanak az állattenyésztés egyes ágazataiban; _ megkérdezzük a gazdaságokto'l a tehénállomány egészségi állapotára és a bárányértéke'sítés;

mennyiségére vonatkozó adatokatis:

-— a gazdaságok majorjainak (telepeinek) termelőeszközökkel való ellátottságát réSzle- tesebben is vizsgáljuk: informálódunk a majorok megközelítési adottságairól, közművesí- tettségéről, a tároló és egyéb gazdasági épületek kapacitásáról, továbbá az istállók mére—

teiről, felszereltségéről, kihasználtságáról; képet kapunk az állatállomány elhelyezését szal—_

gáló épületek szerkezetéről. műszaki állapotáról és az állattenyésztési munkák gépesített—*

sé éről is; ,,

g —— információt nyerünk az állatállomány koncentráltságáről, a legkorszerűbb szakosított ,' vagy komplex telepek állatállományáról, az ott alkalmazott termeléstechnikáról. a termelést:

befolyásoló fontosabb tényezőkről.

A nagyüzeme—kre vonatkozó 1972. évi teljes körű felvételre az adatszolgáltatók

túlzott megterhelésének elkerülése céljából két részletben kerül sorjA gazdaság állapotát. helyzetét feltáró adatgyűjtések szorosan (kapcsolódnak az év első felében végrehajtandó rendszeres adatszoligávltatásokhoz is. A gazdaságok belső üzemi viv szonyaira, szociális ellátattságára, természeti adottságaira, fölldterüiletük tagoltl ságára vonatkozóan 1972 júliusában gyűjtünk adatokat. Az egész évre vonatkozó adatokat — a növénytermesztés, az állattenyésztés fontosabb technológiai adatait, a szakosított állattenyésztő telepek eredményeit, a gazdasági épületek szórtságát.

felszereltségét. kihasználását mutató adatokat — a gazdasági eredményekkel együtt 1973 első negyedévében állapítjuk meg.

A módszertani és szervezési kérdések tisztázása érdekében 1971. november és 1972. február között több ütemben próbaíelvételt hajtottunk végre valamennyi megye néhány állami gazdaságában és mezőgazdasági termelőszövetkezetében.

(Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy miután 1972-ben az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezebek statisztikai beszámolórendszere már csaknem teljesen azonos, az általános összeírás ke'rdőíveit is 'egyformára terveztük.) A próba- íelvételek első ütemében alkalmazott kérdőíveken a tapasztalatok alapján változ- tattunk, majd a javított kérdőíveket további felvételekkel ismét kipróbáltuk.

Sok nagyüzemben az élelmiszer—gazdasági koncepciónak megfelelően a mező- gazdasági termeléshez szorosan kapcsolódik az élelmiszeripari tevékenység. Szá- mos gazdaságban ezenkívül egyéb ipari és építőipari tevékenységgel. kereskede—

lemmel, szállítással és egyéb szolgáltatásokkal is foglalkoznak. A mezőgaz-

dasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről rendszeres adatszolgáltatásunlk van. A begyűjtött adatok kielégítik az összeírás igényeit is, ezért külön adatfelvételt

nem szervezünk, hanem a kiegészítő tevékenység méreteit és a gazdaságra gya—

korolt hatását a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben a rendszeres adat- szolgáltatás alapján kívánjuk vizsgálni.

A kisüzemi összeírás köre és néhány problémája

A mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó adatokat a kisüzemekben is (a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai. a mezőgazdasági

szakszövetkezetek tagjainak, a halászati szövetkezetek tagjainak gazdaságai, az il-

letménytöldet használók, (: földterülettel rendelkező nem mezőgazdasági főfoglal—

kozásúak gazdaságai, egyéni gazdaságok, csak állattartó gazdaságok) megkérdez- zük. Az e körbe tartozó gazdaságok száma 1. 7—1 ,8 millió között várható. A kisegítő és egyéni gazdaságok köze soroljuk azokat a mezőgazdasági földterülettel ren—

(7)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI CSSZEIRÁS 137

delkezőket, akik földadó fizetésére kötelezettek. Ennek alsó határa 400 négyszögöl (1439 m?) szántó. illetve 200 négyszögöl (719 m2) szőlő—, gyümölcsös- vagy kert—

terület.

Mint már említettük, a kisüzemekről rendelkezünk a legkevesebb számszerű- síthető információval, és a meglevő adatok jelentékeny része is becslés. A kisüze—

meknek — amelyek túlnyomórészt a szocialista szektorhoz tartoznak, és amelyek a szocialista nagyüzemekkel szoros termelési kapcsolatban, azok segítségére tá- maszkodva tevékenykednek —- a súlya igen jelentős a mezőgazdasági termelésben.

A tábla adatai jól mutatják, hogy a mezőgazdasági tevékenység eredményei-nek jelentékeny része — a nagyüzemi tevékenység egy része is — a 'kisüzemeknél jele- nik meg. Ezek a mutatók is indokolják a kisüzemek eszközeinek és tevékenységének részletes összeirását.

A mezőgazdasági nagyüzemi és kisüzemi tevékenység néhány jellemző adata 1970-ben

Nagy— Kis— Mezőgazdaság

üzemek* üzeme—k* osszesen

Megnevezés (összes gazdaság)

részesedése (százalék)

A mezőgazdaság bruttó termeléséből . . 60 40 100

A mezőgazdaság nettó termeléséből . . . 43 57 100

A mezőgazdasági területből . . . 83 17 100

Az ágazat bruttó termelési értékéből:

zöldségtermelés . . .. . . 57 43 100

szőlőtermelés. . . .' . . . 46 54 100

gyümölcstermelés . . . 47 53 100

A szarvasmarha— állományből** . . . 62 38 100

A tehénállományból" . . . 55 45 100

A sertésállományból" . . . . . . . . 38 62 100

A baromfiállományból" . . . 33 67 100

A tojástermelésből . . . 28 72 100

A tejtermelésből . . 56 44 100

A mezőgazdaság körét elhagyó termékek ér-

tékesítésből . . . 81 19*** 100

*A nagyüzemek és a kisüzemek fogalmi körébe tartozó gazdaságok felsorolását lásd a szocialista nogy- üzemekkel és a kisüzemekkel foglalkozó fejezetekben.

"Az 1971. évi tavaszi állatszámlálás alapján.

"'A háztáji gazdaságoknak a közös gazdaságokon keresztül értékesített termékei nélkül.

l

A ikisüzemekre vonatkozó adatok összeírását megnehezíti, hogy e gazdaságok többségében nyilvántartások-at nem vezetnek, a termékek egy részét nem mérlege—

li'k, és hosszabb idő után az adatokra is pontatlanul emlékeznek. A felvételi hiba csökkentése érdekében a kisüzemek megfigyelését egy teljes körű és több rep- rezentatív felvétellel oldjuk meg.

A földterületi adatok kikérdezését nehezíti az a körülmény is. hogy a föld—

ny'ilvántartásokat ezekben az években dolgozzák át méterrendszerűre. Jelenleg az

ország feléről vannak új nyilvántartások, de ez a munka még egy-ékét évig el- húzódik. Véleményünk szerint a kisüzemek területi adataik—at jelenleg még ponto—

sabban tudják kat. holdban és négyszögöl—ben kifejezni, ezért kérünk a területi kérdésekre ilyen mértékegységben választ. Az adatokat kiadványainkban elsősorban hektárban fogjuk közölni, néhány táblában azonban a legfontosabb adatokat a múlttal is összehasonlítjuk, ezért kat. holdban is megjelentetjük.

(8)

138 DR. FAZEKAS BELA—OROS IVÁN

Mind a teljes körű összeírás, mind pedig a reprezentatív felvételek nkérdőíveit valamennyi megyében kipróbáltuk, a tapasztalatokat a kérdőívek végső formájának kialakításánál figyelembe vettük. A Központi Statisztikai Hivatal területi szervei ezekben a munkákban aktívan közreműködtek.

Az általános mezőgazdasági összeírás alkalmával az évek folyamán állan-

dó'sított állatsz—ámlálási 'körzetbeosztást vesszük alapul. Azokat a körzeteket, ame-

_ lyekhez az optimálisnak tartott 150—200 gazdaságnál több tartozik. Ia(lköri'setekre osztjuk, hogy a felvételeket viszonylag rövid idő alatt be lehessen mindenütt fe-

jezni. A tapasztalataik szerint ennyi adatszolgáltatát a számlálóbiztosak 8—10 nap alatt fel tudnak keresni.

A kisüzemi teljes körű adatfelvétel

A kisüzemi gazdaságok legfontosabb adatait az 1972. március 31—i éjféli álla—

pot alapulvételével április 1 és 15 között figyeljük meg. A felvételt viszonylag szűk programmal hajtjuk végre, és a továbbiakban hozzákapcsolódó reprezentatív meg- figyelésekikel egészítjük ki.

A kisüzemi felvételben adatokat gyűjtünk a gazdasághoz tartozók szá—máról

kor, nem és foglalkozás szerinti megoszlásban, képet kapunk a gazdálkodó és

háztartása tagjainak legmagasabb mezőgazdasági végzettségéről is. Az állatállo- mány teljes körű megfigyelésén kívül kérdéseket teszünk fel a mezőgazdasági épü—

letek száim'ára, továbbá a gazdaság gépellátottságára vonatkozóan. A [kérdőíven közlik a gazdálkodók a földterület művelési 69 szerinti megoszlását, az Öntözött terület nagyságát stb. (Lásd a kérdőív négy oldalának másolatát a 139—142. ol-

dalakon.)

A teljességet az alábbi módon biztosítjuk:

- az adóbejelentési kötelezettség alá eső, mezőgazdasági földterülettel rendelkező gazdálkodók nevét. lakcímét és a használatukban levő földterületet a kérdőívekre a tanácsok- nál levő jövedelemadó-bevallási ívekből (: felvételt megelőzően ráíratjuk;

— a falvakban és a városok külső körzeteiben a számlálóbiztosok házról házra járnak.

s így veszik számba a csak állatot tartó és az adónyilvántartásokban esetleg nem szereplő gazdaságokat. (: városok belterületein csak a földdel rendelkezőket keresik fel;

— a termelőszövetkezetek tagnyílvántartásával a kérdőíveket összehasonlítjuk. hogy a kisüzemi felvételből egyetlen háztáji gazdaság se maradjon ki, és kódszámmal biztosítjuk, hogy később, a gépi feldolgozás során a háztáji gazdaságok egyes adatait a termelőszövet—

kezetek közös gazdaságainak adataival összevonhassuk.

A gazdaságok összeírását számlálóbiztosok végzik felülvizsgálők és községi fre—

lelősök irányítása mellett.

A teljes körű felvétel közel 14000 számlálókörzetben kerül végrehajtásra szélm- lálóbiztosok segítségével. ezenkívül több mint 3000 felülvizsgáló és mintegy 1000 községi felelős munkába áxllítása válik szükségessé. A számlálóibiztosokat az eddigi ál'latösszeírásoknál "bevárlt legjobb munkaerők, valamint megfelelő helyi ismere- tekkel rendelkező mezőgazdasági szakemberek és a pedagógusok közül választ- ju'k ki.

A számlálóbiztosok a teljes körű összeírás során két hét alatt mintegy két—

millió adatszolgáltatót. a falusi lakosság túlnyomó többségét és a városi lakosság

egy részét keresik fel az adatok összeírása céljából. Kérdőívet a felkeresett adat—

szolgáltatók mintegy 85—90 százalékáról állítanak ki, feltehető ugyanis, hogy a

felkeresettek 10—15 százaléka még állatállománnyal sem rendelkezik.

A telülvizsgálók feladata a számlálóbiztosok munkájának közvetlen irányítása és ellenőrzése. a kitöltött kérdőívek revíziója. összegyűjtése.

(9)

ÁLTALÁNOS MEZÓGAZDASÁGI ÓSSZEIRÁS 139 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Általános Mezőgazdasági Összeirás

Az adatgyüstést a KözpontiStatisztikaiHivatal elnöke 27/0050/71. sz. alatt rendelte el

Község, város: ...

[ZED

Területi kód: .. ._ v . . _.

KERDOIV

a háztáji és kisüzemi gazdaságok összeírásához

!972. márc. Ill

A számlálókörzet száma: ... 1313 A gazdaságsorszáma: ... Ujj

[III]

Feldolgozási sorszám:...

IV. A sAzunsÁsuoz mrnzúx szám

, ' ,

l. A GAZDALKDDO FUNTUSABB ADATAI 1 FGGLALKOZAS SZERINT' F

Sor- .

Neve: ... _ ' :: ' A

01 szám FOGLALKOZAS MM M

02 Name: férfi (1) - nó (2) ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

a b c d

03 Születési évének két utolsó számjegye: ... [D 20 Mezőgazd' sági nem nyugdijas, fiZiküí

_ termelőszovetke- nem Jaradekos

04 l'oglalkozása: ... . 21 zetben, szakszó— tag szellemi

vetkozctbenaagy . / _. . ,.

... 22 halászatitermeló— allandv ilzlklu

, _, ,. , -1k lm' zott

05 Sorszáma ;; lV.táblában-_ ... 23 uuvetkeutbe" a a d szellemi

06 Munkahelyének pontoa megnevezése: ! _ ,

24 Állami mezőgazdaságban hmm"

... 25 állandó alkalmazott szellemi

, , , 26 Egyéni gazdálkodó

". A GAZDASAFHÚZ TARTOZOK ÉZAMA 27 Időszaki - alkalmi munkás

KOR Es NEM SZERINT 23 alkalmazásl'mn fizikai

Nem mezű- álló. v

Sorv . " ' ' Férfi NÖ 99 gazdaságban KISZ—, MSZ,ta" szellemi

szám SZULETESI EV dolguzó * _

a b (: (3 önálló (kisiparos, kís—

30 k k* 6 : l .

07 1907 és korábbi évek em Ed ' km )

Nyugdíjasok. , . )

08 1903 . 1912 31 járadékosok, meLógaulusllgx MÉM".

. ' gyermekgondo- ?"

09 1913 ' 191, zási segélyben nem (wins/"

10 1918 — 1927 32 részesülők. mezögazdaaágl td

akik

M 1928 ' 1937 ,, 1958 előtt született eltartott,

12 1938 _ 1957 33 segítő családtag egyutt

13 1958 _ és későbbi évek 754 1958—ban és későbbi években hmmm ÖSSZESEN (07 ( 13. sorok együtt, illetve . öss ÉSEN (20 _ 34.50rok együtt, illetve

14 lV.tábla 35. sorának adata)

35 . sorának adata)

!- A gazdálkodó adatait itt is el kell számolni.

m. A moisgauoz untuzp'x színu

A LssmAaASAas MEZUGAZDASAGI veszmsea szem

! A gazdálkodó adatait itt is el kell számolni;

31. A GAZDALKODÓN KívijL A IV. TABU 20-25.

ES 31. somam ússzam szumma mm

Sor- ,, , , : ÖSZ ' Em

Elám MEZOGAZDASAGI VEGZETTSEG 523 dál.

Sen kodó

;; b x c d

1 5 Felsőfokú 16 Középfokú

1? Mezőgazdasági szakmunkás 18 Gazdaképzó tanfolyam

19 Mezőgazdasági végzettsége nincs

A munkahely (mg

; Sorszám '

szovetkczet h'l

NEV a w. ' '

_, álluml gaadasag táblaban pontos megnevezúse

a b ('

A kisüzemi teljes körű adatfelvétel kérdőíve (1. oldal)

(10)

140 ^DR. FAZEKAS BELA—OROS WAN

Területi kód: ... [

mm

A számlálókőrzet száma: ..

7

A gazdaság sorszáma: ... . . . . .

Feldolgozási sorszám: ... . . . , _

vu Álmáuomím

3 Sor-

, Db Sor— !

szám SZARVASMARHA nám LO mp

a b C a b c

36 Hanu, vglasziasxg 64 1 éves korig

37 Ek Csikó

a 4

) választáswl átminősítésíg 65 ! évesnél xdósebb

38 vnó 66 Kanca

39 va"lsr'tóllóesk"a 2 as v aug 67 llerélt

40 üszó 1 éves kortól 2 cves korig .

68 038 ZE SEN

él 2 éves kortól 7 hónapos vemhességíg

s -,

S:;m JUH m:

42 Előhssi úszó (7 hónapos vemhességlól) a b c

43 Tehén 69 választásig

" " Bárány

44 lgásokor 70 választástól 1 éves korig

45 Hízómarha (életkortól fuggetlenul) 71 Kos

., _ ! évesnél idősebb

46 osszESEN 72 Jake

47 1972. I. negyedévében szuletett borjak száma, db 73 Úrü l évesnél idősebb és hízójuh

Az összeírást megelőző napon 74 Anyajuh

48 , . '

klíeJtteJ, lxtcr

75 Tenyészkos

sor" 5 Db

szá! SERTLS 78 ÖSSZESEN

a b c

49 Malac, választásig 77 KECSKE Ö. % ZE S E N , db

60 Süldü ..

'78 BIVALY ÖSSZESEN. db 51 Előhasi koca (elöször vemhes)

(2 Anyak a 79 SZAMÁR ÖSSZESEN, db

J on

53 Tenyészkan ao öszvÉR ÖSSZESEN. db

54 Hízósertés (életkortól függetlenül) Sor , ,

l - , .. .A , ..

55 öss Z ESE N Szám TYUKEELE (gyongyos nelkul) Db

a b c

1972. I. negyedévében leellett kocák 81 Napos és növendék, 3 hónaposnál

56 és előhasz kocák száma. db fiatalabb

82 Tojó

57 szuletett malacok száma, db *

B

58 vásárolt. ajándékba 3 Kakas

kapott

1972. l. 84 Egyéb

59 negyed— eladott, elajándékozott sertések

évében szama. as ÖSSZESEN

so elhullott db

86 Az összeírást megelőző napon össze—

51 levágom szedett tyúktojások száma, db

62 xsvm. negyedévében sulya, kg 87 GYÖNGYÖS ÖSSZESEN, db

6?_* levágott sertések ! kora hónap 88 Ebből: napos és xmendék, 3 hónaposnál

! * '

fiatalabb

A kisüzemi, teljes körű adatfelvétel kérdőíve (2. oldal)

(11)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI USSZEIRAS 141

Területi kód, ,. ... mm A számlálók—dm száma; . . (. [B]

A gazdaság sorszáma: ,. , .4.. CD:]

Feldolgozási sorszám:

;?

se HBA össvzrww db gs HÁZINYÚL (HÚSNYÚL)ÖSSZESEN,dh

% Ebböl: napos és növendék, ? hónaposnál 97 Ebből: anyanyúl fiatalabb

% PRÉMES ÁLLATOK ös s z ES E N A db (házinyúl nélkül)

' — ; :

93 KACSA OSS ZEb L IN , db Kotlós Kíkelt Vásárolt na.

' §or keltetések baromnak pos barom-

92 Ebbol: napos és növendék, 3 húnnposnál elém Megnevezés száma Slámü [lak SZÚWR

fiatalabb l971—ben, db

a b c d e

93 PULYKA ÖSSZESEN, db 99 Csirke

94 Ebből: napos és növendék, 3 hónaposnál 100 Liba fiatalabb

101 Kacsa

95 MÉHCSALADOK SZÁMA ÓSSZESEN,db 102 Pulyka

, .. ,

A gazdasághoz' tartozók birtokában lévő A gazdasághoz tartozók birtokában levő (saját és bérelt) állandó jellegű üzemképes mezőgazdasági gépek,

Sor— mezógazdaságlepuletek, épületrészek SorA felszerelések, Jarmuvek

wzám me ne e ése száma, alapterülete, nám evezese száma,

g v Z db mg megn db

a' b c d 3 b C

103 Szarvasmarha— és lóístálló 110 Kéttengelyes 12 LE-s és kxsebb

traktor

104 Senésól 311 12 LE feletti

Bm—tárolóhel bor ' -

105 kamra) y ( pmce, bor- 112 Egytengelyes kertltmktor

106 Pajta (csűr) 113 Motoros kapa

E . ' "' ".

107 ólgííínízmisjfgsígxmgtlíbírmmX 114 Motoroe házi permetező

103 :gűígi?11rybmkkház' 135 Egyéb motoros permetezó

.:

109 KukoricagÓx—é US Univerzális motoros kertigép ,

! Befcgadóképesség. m3 117 Lócsös kocsi, szekér

Szállítóplams kocsi (fogatos, gepi vontatású) 119 Személygépkocsi 120 Egyéb gépkocsi

12! Szállítóplatós knesí (gépi meghajtásúl 122 Motorkerékpár (rendezámmal ellátott)

(12)

142 DR. FAZEKAS BÉLA—OKOS Nm

Területi !tjd: . , l.

A/ a nyilvántartás szerint:

IX. römmütm mmm

A számlálókörzet száma; . . . . ; ; A gazdaság snrszáma:

Feldolgozási sox-szám:

A gazdasághoz tartozók hittokában lévő földterület

8/ az adatszolgáltató szerint:

a/ . . , községben található

Sor— . .A San , '

szám Muvelési ág Kb 100 n.ol szám Megnevezés Kh ,100 11.61

a b c a b

'

:

123 Szántó, rét ; ; ,b./ művelési áganként

. .

Kert, gw'íxmölcsós, szóló, ; : ; :

124 óntozéses zoldségkertészet ! 130 Szántó § ; §

!

125 Legeló, erdo, nádas * : l :

; 131 Rét

! :

o 1

126 ös s 7. E s E N :v !l 132 Kert '§ '§

.

. !

' :

I'— 133 Gyümölcsös ( §

. A

S " :

m A 138. sor adatából Kb 100 n.öl 134 Szóló '

szám !

( b l

a ;_. T ;_' 135 Legeló ; ';

127 Ház körüli terület ; : ,: :

; ' 136 Erdő : :

. .

128 Öntözött terület 1971—ben l : ! ;

* ' 137 Nádas ; l

: .

HB Termótex'ület összesen 3 l

' (130 -137. sorok összesen) ; :

. : .. Nem művelhető terület ; *

l A l , . b %S: t á l 11

' 29 38 gar an (e !exrt erulet h ny tagbú á 139 (lakóés gazdaságiépületek, .; :

valamint az udvar területet ; 1

140 ÖSSZES TERÚLET ; :

(IHSHBSJIIJ41-146.sorok össz.) ; :

c. / birtoklási jogcímenként

Háztáji terület (kiadott és ; ;

141 víssiahagyott együtt) ; ;

Szakszővetkezeti tag egyénileg ; ;

142 művelt területe 1 ;

..

. . .

143 Bletményföld : :

l !

144 Személyi tulajdonú és . :

személyi használatú terület ; :

Az adatszolgáltatás kötelező.Valót1an adatok közlése, az adat— : :

szolgáltatás megtagadása büntető, illetve szabálysértési ren- 145 Bérelt ter-ület i :

delkezésekbe ütközik. Az adatok szolgálati titkot képeznek,

, !

[kizárólag statisztikai célra használhatók fel. 146 Egyéb ; E

I .

1972. április .; —n.

adatszolgáltató számlálóbíztos

aláírása aláírása

Statluvikni KínáóVílhlan Nyamdnüzem- 24847)

(13)

ÁLTALÁNOS MEZÖGAZDASÁGI 'OSSZEiRÁS 143 A községi felelősök gondoskodnak a számlálóbiztosi és felülvizsgálói feladatok ellátásához szükséges feltételek megteremtéséről, részt vesznek az irányítás és

szervezés munkájában. a térképvázlatok, az utca— és házszámjegyzékek elkészíté—

sében. az radónyilvántartásokből kigyűjtött adatok rendezésében. az oktatások meg- szervezésében, a költségelszámolások ellenőrzésében. a számláláshoz szükséges nyomtatványok szétosztásában, tárolásában stb.

Reprezentatív kisüzemi megfigyelések

A mintegy 10 százalékos mintával végrehajtandó reprezentativ felvételek célja az, hogy a (kisüzemek termeléséről és felszereltségéről minden eddiginél részlete- sebb adatokat nyerjünfk. Ezért az év folyamán az adatok jellegének megfelelő idő- pontban több megfigyelést hajtunk végre:

1972. július 1—i állapotnak megfelelően összeirjuk az állatállományt, egyes állattenyész- tési termékek termelésének nagyságát és bizonyos forgalmi adatokat; ugyanezzel a felvé—

tellel egyidejűleg hajtjuk végre az épületek és gépek részletes megfigyelését műszaki jel- lemzők, kapacitás, kor. állapot stb. szerint;

1972. október 1-én állatszámlólást hajtunk végre a júliusi összeírás kérdőívei segítséA gével;

1972. november 1—én a fontosabb szántóföldi növények termelése mellett a szőlő-. gyü- mölcs-, zöldség— és virágtermelés főbb adatait kérdezzük meg: a talajerőpótlás és az öntözés megfigyelése is ebben a felvételben szerepel (a területi adatok egyezőségét a teljes körű összeirássual a számlálóbiztosokna'k biztosítaniok kell);

1973. január 1-én állatszámlálást hajtunk végre az előző két negyedévihez hasonló mó—

don; ehhez a felvételhez még az egész évre vonatkozó néhány kérdést is kapcsolunk.

Mind a négy összeírás esetében a minta kiválasztásánál egylépcsős csoportos kiválasztást (alkalmazunk. A teljes körű felvétel körzeteit járásonvként, a sertés- tenyésztés intenzitását legjobban jelző kocaarány nagysága szerint sorba állítjuk.

és a megye nagyságától függően minden hetedik—tizedik körzetet jelöljük ki fel- vételre.

A teljes körzetek kiválasztását, a csoportos kiválasztást alapvetően munka- szervezési meggondolások és a viszonylag kisebb költségek indokolják. Ugyan-

akkor ez (a módszer a korábbi állatszámlála'sok mintakiválasztá—sáthoz eléggé ha-

sonló. a felvétel alapján a sertés— és a szarvasmarha—állomány nagyságáról, valamint a fontosabb állati termékek termeléséről negyedévenként adatokat kapunk.

azaz az állattenyésztési felvételek a szokásos negyedévenkénti reprezentatív állat- összeírások szerepét is betöltik.

Előnye még e ukiválasztásnsak, hogy a minta földrajzilag kellőképpen szóródik, ami valószínűsíti, hogy az ország különböző jellegű vidékei arányosan kerülnek megfigyelésre. További előny, hogy a kocaá'llomány aránya. ami a rétegezés ismérve, szoros korrelációban van nemcsak a tenyésztés intenzitásával, hanem .a települések jellegével is (leg—magasabb ez az arány a tanyai. szétszórt településeken, legkisebb a belterületi részeken). így feltehető, hogy a különböző települési formák arányo- san kerülnek megfigyelésre.

A képviseleti megfigyelésbe bevont körzeteket a teljes körű összeírás adatai alapján számitógép jelöli ki. Valamennyi felvételnél ugyanazok a gazdaságok kerülnek a mintába.

A reprezentációba bevont mintegy 1400—1500 mi—ntakörz'etben —— mintegy 180—

200000 gazdaság adatait —— a teljes körű felvételnél legjobb munkát végző szám-

lálóbiztosok írják össze. A reprezentatív megfigyelések ugyanis a teljes körűnél

lényegesen nagyobb szakértelmet kívánnak.

(14)

144 DR. FAZEKAS BÉLA—OROS IVÁN

A mezőgazdasági munkaidő megfigyelése

A rkisüzemek termelési adatain (kívül kb. 1 százalékos reprezentációval 1972

júniusától kezdődően 12 hónapon keresztül tervezzük megfigyelni a kisüzemek gaz—

daság—ához tartozó személyek tevékenységét abból a célból. hogy adataikatnyeri

jünk a gazdaság munxkaerőhelyzeté—ről, illetve arról. hogy a családtagok milyen

mértékben vesznek részt a mezőgazdasági termelésben. A felvételt személyen- — kénti ,,munkaídő-fénykép", ún. .,yesterday interview" keretében hajtjuk végre. Tá- jékoződunk arról is, hogy a gazdaság tagjai idegen gazdaságban mennyi munkát teljesítenek, illetve idegen személyek milyen mértékben vesznek részt a gazdaság *

munkaerő-szükségletének kielégítésében stb. A felvétel célja továbbá, hogy a "vá-—

rosi és a falusi népesség vagy a munkás. panaszt és kettős jövedelmű háztartások

életkörülményeínek és életszinvonalán—ak összehasonlitásához a jövedelem-meg—

szerzésére fordított munkára vonatkozóan adatokat gyűjtsünk. A kisüzemi gazda-

sággal rendelkező háztartások munkaidejének megismerése számos társadalmi

folyamat megértéséhez is alapot ad, mint például a községek-ből való elvándor—

lás. a mezőgazdasági foglalkozások elhagyása stb. Az egész mezőgazdaság ter-

melési eredményeinek értékeléséhez támpontot nyújtanak a kisüzemi gazdaságból

származó termékek előállításána felhasznált munkaidőről. Ennek alapján bizonyos képet lehet arról kapni, hogy a kisüzemi gazdálkodás a felhasznált erőforrásokhoz

viszonyítva mennyire hatékony. Adatok nyerhetők a különböző geazdaságlnagyságú.

termelési struktúrájú. állatállományú, felszereltségű gazdasággal rendelkező ház- tartások munkaidő-felhosználásának különjbségeiről, valamint a különböző össze—

tételű háztartások munikaidő-ráforditásáról.

A felvétel céljára a kb. 1 százalékos mintát kétlépcsős csoportos kiválasztással kapjuk. Minden megyében első lépcsőlként 20—20 község—et jelölünlk ki, majd min—

den kiválasztott elsődleges mintaelemen (községen) belül a gazdaságokat 4-es csoportokra osztva. véletlenszerűen kiválasztunk 12—12 négy szomszédos gazda—

ságból álló csoportot, azaz összesen 960 gazdaságot megyénként. Az országos minta tehát 19 200 gazdaságból (55—60 000 személy) fog állni.

Megfelelő szervezéssel biztosítjuk, hogy minden megyében az év minden napján 4—4 számlálóbiztos készítsen ,,munk—aidő-fényképet" az arra a napra ki—

jelölt 4-es gazdaságcsoportban. az ezekhez tartozó 10 éven felüli személyekről.

így egy éven keresztül minden napról megyénként 16 gazdaságban folyik az össze- írás, és a mintában levő minden gazdaság ó-szor lkerül összeírásra, szabályos 60 napos időközönként. (Az év 361—365. napjain folyó összeírás miatt néhány gaz—

daságban 7 összeírás is lesz.)

A leírt módszer eltér ugyan a mezőgazdasági összeírásoknál általánosan alkal—

mazotta'któl. de ilyen kis mintával is lehetőséget nyújt arra, hogy az adatgyűjtés eredményei alapján egyes főbb kérdésekről megyei szinten is tájékoztatást adjunk.

A lakosság mezőgazdasági eredetű jövedelmére vonatkozó adatok meghatározása A teljes körű és a 10 százalékos reprezentatív kisüzemi adatgyűjtések alapján célul tűzzük ki, hogy a reprezentatív megfigyelésre kijelölt mintegy 180 000 kisüzemi

gazdaságra vonatkozóan a mezőgazdasági termelés értékét és az ebből származó

jövedelem nagyságát egyedileg meghatározzuk. A rendelkezésre álló adatok bizonyos lkiegészítő információkkal együtt lehetőséget adnak arra. hogy az említett értékadatokat minden korábbi felvételnél teljesebben és szélesebb körben meg- tudjuk. A számításokat gépi úton tervezzük elvégeztetni.

(15)

ÁLTALÁNOS MEZÓGAZDASAGI osszak/xs 145 A számításokhoz a háztartásshatisztiika keretében adatokat gyűjtünk mintegy 1200 gazdaságban az állatállományról és a takarmányfelharsználásról. A gazda- ságok háztartásstatisztikai feljegyzéseiből kimunkált adatok alapján pedig tájé—

kozódunk a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos főbb kiadásokról. A reprezen—

tatív adatgyűjtés során megfigyelt gazdaságok adóterheit az adónyilvántartások.

a termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelmét a könyvelési

bizonylatok alapján vesszük figyelembe.

Gyümölcsfa-összeírás

Az általános mezőgazdasági összeíráshoz szervesen kapcsolódik a gyümölcsfa- állomány reprezentatív számbavétele. A kisüzemek gyümölcsfaállo'mányá't 1972—ben az 1959. évi összeírás alapján szisztematikus—an kiválasztott községekben, illetve körzetekben figyeljük meg. (Budapesten és Tolna megyében 1970—ben, Bács—Kiskun, Csongrád. Hajdú—Bihar. Szabolcs—Szatmár megyékben 1971-ben már végrehajtot- ták a felvételt.)

Felvetődik a kérdés. hogy a gyümölcsfák számán-ak meghatározását miért nem kötjük össze az általános felvétellel. A választ az 1959. évi gyümölcsfa-összeírás adatai adták meg. 1959-ben ugyanis a korábbi ikikérdez—éses felvételekkel szemben első ízben helyszíni számlálás alapján állapítottuk meg a gyümölcsfák számát.

A korábbi adatok alapján becsült 30—35 millió gyümölcsfával szemben akkor közel háromszorosát vették számba a szómlólóbiztosok. Feltehető, hogy kikérdezéssel ez alkalommal is félrevezető válaszokat kapnánk. ezért döntöttünk az 1959. évi teljes körű felvételre épített mintegy 20 százalékos reprezentatív megfigyelés mellett.

A kisüzemek gyümölcsfaállományát üzemformánként és gyümölcsnemen'ként, termő és nem termő kor szerint részletezve írják össze a száimilálálóbiztosok.

A nagyüzemek árugyümölcsöseit már 1971—ben részletesen megfigyeltük: táb- lánként adatokat gyűjtöttünk az árugyümölcsösöfk beállottsógáról, koráról, művelési módjáról. telepítési rendszeréről, elhelyezkedési és agrotechnikai viszonyairól.

Az adatok feldolgozása és közlése

Mind a nagyüzemek, mind pedig a kisüzemek adatait olyan csoportosításban dolgoztatjuk fel és tesszük közzé, hogy azok az irányító szervek és a FAO világ—

cenzusának igényeit egyaránt kielégítsék.

A nagyüzemek beszámolójelentéseit — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — beérkezésüket követően folyamatosan dolgozzuk fel. A szükséges kombi—natív cso- portosításoka't, számításokat a mágnesszalag-ra rögzített anyagból külön feldolgo- zási program segítségével oldjuk meg. A nagyüzemi adatok gépi feldolgozása előre—

láthatóan 1973 végéig befejezhető.

A kisüzemi kérdőívek adatainak feldolgozása a különböző célok szem előtt tartásával többféle módon történik.

Mind a teljes körű. mind pedig a reprezentatív felvételek adatait először a te—

rületi szervek dolgozzák fel azért. hogy a legfontosabb adatok bizonyos egyszerűbb csoportosítások szerint minél előbb rendelkezésre álljanak. A kézi feldolgozás után a legfontosabb termelési adatokat kombin—atív elemzés céljából elektronikus szá- mítógéppel is feldolgoztatjuk. Valamennyi gazdaságtípusr—a vonatkozóan sokféle csoportosításban országos és megyei adatok is rendelkezésre fognak állni.

Terveink szerint az adatokat optikai leolvasó berendezés segítségével visszük mágnesszalagra. A kérdőívek adatainak közvetlen leolvasását ez alkalommal még

3 Statisztikai Szemle