STATISZTIKA! ELEMZÉSEK
A MAGYAR TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA AZ 1976—1977. EVI FELVÉTEL ALAPJÁN (l.)
DR. ANDORKA RUDOLF -— FALUSSY BÉLA
Az 1970—es években az életmód kutatása a társadalomtudományok figyelmének középpontjába került az európai szocialista országokban. Ennek fő oka, hogy a?
gazdasági fejlődés, a népesség nagy részének életszínvonala olyan szintet ért el,, amelyen a közvetlen létfenntartási szükségletek fedezése már nem köti le a jövede—
lem túlnyomó részét, és a törvényes munkaidő rövidebb lett. Ennek következtében—
az egyének és családok a korábbi korszakoknál nagyobb szabadsággal dönthetnek jövedelmük és idejük egy részének felhasználásáról. A gazdaság és a társadalom , fejlődése szempontjából fontos kérdés. hogy a társadalom tagjai milyen módon hasz-
nálják fel — szeszes ital vagy kulturális javak vásárlására fordítják — a növekvő jöve- delemnek a létfenntartási szükségletek kielégítése után fennmaradó részét, és sport—
tal, kirándulással vagy csupán szórakozóhelyek látogatásával töltik-e a törvényes, munkaidőn felüli időt.1
Az életmód vizsgálatának két — egymással természetesen sok tekintetben össze—
fonódó — ága bontakozott ki a magyar szakirodalomban. Az egyik ág arra összpon—
tosítja figyelmét, hogy milyen életmód lenne a kívánatos a szocialista társadalom—
ban. A másik ág a mai magyar társadalom életmódjának, a történeti változásoknak
felmérésére tesz erőfeszítéseket. Azt igyekszik kimutatni. milyen módon élnek a kü-
lönböző nemű, életkorú. lakóhelyű, a különböző osztályokhoz és rétegekhez tartozó személyek és családok, milyen életmódtípusokat lehet megkülönböztetni. milyen té—nyezők hatnak ezekre.2
AZ ÉLETMÓD FOGALMA ÉS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI
Az életmód vizsgálata korán jelentkezett a szociológia tudományában. Marx és, Engels ,,A német ideológia" c. művükben utaltak a fogalomra3, Engels pedig, ami-' kor az angliai munkásosztály helyzetét leirta, részletesen foglalkozott annak olyan
* A szocialista országokban végzett éietmódkutatásokról összefoglaló képet adnak az (1) és (2) to—
nulmánykötetek.
? Az életmód vizsgálata ,,A szocialista életmód alapvető ismérvei, feltételei. fejlődési tendenciái" ci- mű kiemelt kutatási irány keretében folyt az 1976—1980. években. E kutatások összefoglalása Cseh-Szombathy László és Kulcsár Kálmán tanulmánya (3). Az éietmódkutotás az 1981-gyel kezdődő tudományos kutatási terv- időszakban is az országos szinten kiemelt témák között szerepel ..A társadalmi szerkezet. az életmód és a társadalmi tudat" kutatási irányban.
A Központi Statisztikai Hivatal tárcaszinten kiemelt kutatási témái között szerepelt ,.A társadalmi ré- tegződés és az életmód változása".
Az életmóddal foglalkozó magyar szociológiai irodalomból — a teiiesség igénye nélkül — megemlit- hetjük Losonczi Agnes (A). (5), H. Sas Judit (ó). Köpeczi Béla (7). Szántó Miklós (B). Csőregh Éva (9) és Mód Aladárne' (10) munkáit.
3 Lásd: Karl Marx és Friedrich Engels Művei 3. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976. 21—22. old.
DR. ANDORKA —- FALUSSY: A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
829
elemeivel, amelyek az életmód fogalomkörébe tartoznak (12). Max Weber az eltérő életvitelt a társadalom rendek szerinti differencióciója egyik dimenziójaként emlí-
tette (13).
Mégis. amikor az elmúlt években az életmód fogalma megjelent a szocialista országok szociológiai szakirodalmában, mindenekelőtt tisztázni kellett annak defi- nícióját. Azt, hogy ez mennyire nem egyszerű kérdés, bizonyítja I. V. Besztusev-Lada beszámolója a Szovjetunió Tudományos Akadémiájónak Szociológiai Kutató Intéze- te által szervezett ,.Az életmód elemzésének és prognosztizálásának módszertana"
című konferenciáról, ahol az életmódnak több mint 20 különböző definícióját aján—
lottók és alkalmazták (14).
'
Ez a konferencia végül azt a definíciót fogadta el, hogy az életmód az egyes emberek, társadalmi csoportok és az egész társadalom élettevékenységei formáinak és feltételeinek együttese. A Szovjetunióban kiadott ,,A szociológus kézikönyve" cí- .mű munka egy év múlva tovább pontosította ezt a definíciót. Eszerint az életmód az ember élettevékenységei különböző formáinak együttese. összefüggésben e tevé—
kenységek feltételeivel és az ezek által meghatározott emberi fogyasztéissal/l Ezek _a definíciók tehát egyrészt a tevékenységeket, másrészt ezeknek külső feltételeit.
azok között is a fogyasztást említik.
A magyar szociológiai irodalomban kialakult definíciót Kulcsár Kálmán foglalta össze: ,,Az életmódot az emberek olyan tevékenységi—magatartási rendszerének te—
kintem — írja — amelyet — több—kevesebb tudatossággal —— életük fenntartására, kü—
lönböző szintű, társadalmi helyzetük szerint eltérő és történetileg is vóltozó szükség—
lleteik kielégítésére szerveznek."5 Vagyis az életmód a mindennapi életünkben, is—
métlődő lényeges tevékenységeinkben megnyilvánuló rendszer.
Célszerű az életmód fogalmát az életszínvonal hagyományos fogalmától és a legutóbbi években bevezetett élet minősége fogalomtól elhatárolni. Az életszínvo- nalam a magyar népgazdasági tervezés gyakorlatában az egyéni és kollektív szük—
ségletek kielégítettségi fokát. más szóval az e szükségletek kielégítésére fordítható használati értékeket (termékeket és szolgáltatásokat) értjük.6
Az élet minőségének eltérő definíciói fordulnak elő a szociológiai szakiroda—
Ilomban. E. Allardt finn szociológus szerint például az életszínvonal az anyagi élet- körülményekre vonatkozik. az élet minősége viszont az olyan szükségletek kielégí- tésére vonatkozik, amelyek az emberi kapcsolatok és az önmegvalósítás terén je- lentkeznek.7 Szalai Sándor szerint viszont az élet minőségének fogalomkörébe tar- tozik mindaz, ami az ember életének jó vagy rossz voltát befolyásolja, és az külön—
bözteti meg az életszínvonaltól és más rokon fogalmaktól, hogy kiterjed mind a
;külső tényekre. tényezőkre, mind azoknak belső felismerésére és értékelésére, vagyis ugyanazon jelenség (például az egészségi állapot) objektív jellemzőire és szubjek—
tív értékelésére.8
Ha e definíciókat vesszük alapul, akkor azt mondhatjuk, hogy mind az életszin—
vonal, mind az élet minősége befolyásolja az életmódot, vagyis az emberek tevé—
kenységi—magatartási rendszerét, és ugyanakkor mind a kettő függ is az életmódtól.
Ezért nem lehet az életmódot az életszínvonaltól és az élet minőségétől elszakítva
* Rabocsaja kniga szociologa. Nauka. Moszkva. 1976. 56. old.
5 Kulcsár Kálmán: A szocialista életmód formálásának feltételei és politikai problémái. Kossuth Könyv-
*kladó. Budapest. 1976, 6. old.
5 Kemenes Ernő: Az életszínvonal és a gazdasági növekedés összefüggései. Az életszínvonal változásá- nakKönyvkiadó.tervezése.Budapest.Megjelent:1968.Népgazdasági(MO—158. old.).tervezés és irányítás. Szerk.: Kovács Géza. Közgazdasági és Jogi 7 Allardt, E.: Dimensions of welfare in a comparative Scandinavian study. Research Group for Com- parative Sociology. Research Reports. 9. sz. University ofz*SmIGi Sándor Helsinki. Helsinki. 1975. 25. old.
ezt igen szemléletesen úgy fejezi ki. hogy az élet minősége mindaz, ami után akkor érdeklődünk. amikor a minden nyelvben és minden korban szokásos ..hogy vagy" kérdést feltesszük. (15).
830 DR. ANDORKA RUDOLF —— FALUSSY BÉLA
vizsgálni. Az is világos azonban, hogy e három fogalom nagyon határozottan elkü-
lönül egymástól.
Az ,,életmódot" fogalmi definiálása után .,operacionalizálni" kellett. vagyis le
kellett fordítani a konkrét adatfelvételek nyelvére. A tevékenységi—magatartási rend- szert a következő konkrét kérdésekkel vizsgálhatjuk: milyen tevékenységekkel. kik- nek a társaságában, hol töltjük időnket? Ezeket a kérdéseket időmérleg-felvételek alapján kutatjuk. ezért ezeket tekinthetjük az életmódkutatás 'egyik fő eszközének.9AZ iDÖMERLEG-FELVÉTELEK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON
A szociológiai irodalomban ismert első időmérleg-felvételek egyikét Sz. G. Sztru-
milin végezte a Szovjetunióban az 1920-es évek első felében. 10 Ezt a felvételt tanit—
ványa. G. A. Prudenszkij az 1950-es évek végén megismételte. A két felvétel ered- ményeinek összehasonlítása alapján a szovjet társadalom életmódjának változásait
mutatták ki.11 A legutóbbi években számos szovjet szociológiai vizsgálatban alkal-
mazták az időmérleg—módszert, : a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala is vég- zett ilyen felvételeket.12 Lengyelországban szintén több időmérleg-vizsgálatra került sor a Statisztikai Főhiva'cal'ban.13 Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában issok esetben használták ezt a techniká t az életmód vizsgálatár a?"
A magyar statisztikusoknak és szociológusoknak is jelentős a szerepe az idő- mérleg—módszer alkalmazásában és fejlesztésében. A Központi Statisztikai Hivatal 1960-ban a városi munkás- és alkalmazotti háztartásokban élő háztartásvezető nők
időmérlegét vizsgálta (31)—(33), majd 1963—ban országos időmér leg-telvételt végzett
(34)-—-(36). Az utóbbi esetben 12000 18—59 éves személy napi időbeosztását írták össze márciusban, majd a termelőszövetkezeti családok tagjaiét mégegyszer augusz-tus hónapban is.15 Ez a m inden társadalmi osztályr a és rétegre kiterjedő, a m unkára
és a szabadidőre egyaránt nagy figyelmet fordító felvétel annak idején kivételes volt a világirodalomban.Magyar szociológus, Szalai Sándor akadémikus tervezte meg és szervezte a 12 ország részvételével 1965-ben és 1966-ban végzett nemzetközi időmérleg-vizsgálatot.
Ebben is fontos szerepe v olt a Központi Statisztika inivatalnak.16 Az egyes o rszágok—
ban általában egy—egy közepes nagyságú városnak és környékének nem mezőgaz- dasági háztartásai közül választották a felvételek mintáját. A felvételt egy kiválasz—
tott hónapban végezték. Ennek a telvételnek különös jelentőséget ad, hogy
1. egyike volt az első nemzetközi összehasonlító szociológiai felvételeknek, amelyben különböző gazdasági fejlettségű és társadalmi rendszerű (szocialista es kapitalista) országok azonos módszerrel kapott társadalmi mutatóit hasonlították össze;
9Cseh-Szombathy László és Surányi Bálint az életmód vizsgálatával és a fogalom operacionalizálásával foglalkozó tanulmányukban (16) az időmérieg-statisztika mellett a háztanásstatisztikát említik az életmódra vonatkozó ismeretek fő forrásaként, ezenkivül ide tartozónak tekintik a gazdasági, termelői tevékenységre. a testi. szellemi. anyagi. erkölcsi helyzetre. a viselkedésre. az emberek lehetőségeire vonatkozó adatokat is.
10 Sztrumilin, Sz. G.: Nas mir cserez 20 let. Szovetszkaja Rosszija. 1964. 188 old.; Problemü szocializma i kommunizma v SZSZSZR. Ekonomlzdat. Moszkva. 1960. 414 old.
UPrudenszkíi, G. A.: Vremja i trud. Müszl. Moszkva. 1964. 350 old.
12 Lásd többek között V. !. Bolgov (17), G. Sz. Petroszian (18), V. D. Parrusev (19), G. N. Volkov (20).
L. A. Gordon és E. V. Klopov (21) munkáit. valamint D. Dumnov és A. Romanov tanulmányát (22).
iii Lasd E. Wnuk-Lipinskí (23) és L. Adamczuk (24) munkáit.
" Lásd például az Egyesült Államokban $. Grazia (25), Angliában B. 5. Rowntree és G. R. Lavers (26), M. Young és F. Willmott (27). Franciaországban !. Dumazedier (28) munkált. Jó áttekintést nyújt a különböző
országokban folyó kutatásokról (29) és (30).
15 A termeiőszövetkezeti parasztság újbóli megkérdezésének célja a mezőgazdasági munka szezonális változásainak mérése volt.
16 Cseh—Szombathy László és Ferge Zsuzsa. valamint a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron me yei igazgatóságának dolgozói részt vettek a Győr városában és környékén vé zett ldőmérleg-feivétai lebonyo itá- sában. Az említettek az első eredményekről beszámoltak a Statisztikai zemlében (37). A nemzetközi ösz- szehasoniitó elemzés eredményei egy angol nyelvű kötetben jelentek meg (38). ennek egy részét a közel-
múltban magyar fordításban is kiadták (39).
A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
831'
2. ennek során dolgozták ki, az időmérleg-felvételek standardizált módszereit, amelyeket azóta sok felvételnél alkalmaztak, igy a Központi Statisztikai Hivatal is az 1976—1977. évir időmérleg-vizsgálatnál.
Az időmérleget sok más magyarországi adatfelvételnél használták, így Szalai Sándor egy műszerípari gyár dolgozóinak. Gazsó Ferenc, Pataki Ferenc és Várhegyi György a budapesti középiskolásoknak, Szentirmai László a szegedi egyetemi hallga- tóknak. Ferge Zsuzsa és munkatársai a pedagógusoknak és a szakmunkástanuiók- nak vizsgálatában. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1972-ben országos min—
tán időmérlegek alapján vizsgálta a napi tevékenységeket. elsősorban a rádióhall—
gatást és a televíziónézést (40)—(45).
A Központi Statisztikai Hivatal 1972—1973-ban az Általános Mezőgazdasági Összeirás (ÁMÖ) keretében a háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező háztartá- sok reprezentatív mintáján vizsgálta, hogy mekkora az ilyen háztartásokban élők összes munkaideje, ezen belül különösen a háztáji és kisegítő gazdaságban vég—
zett munka időtartama (46), (47).
Mivel az 1963. évi felvétel óta az ország egész felnőtt népességének mintájára kiterjedő és valamennyi tevékenység kimutatására figyelmet fordító időmérleg-fel—
vételt hazánkban nem végeztek. a Központi Statisztikai Hivatal alapos előkészítés után l976-ban és 1977-ben új felvételt bonyolított le, hogy az életmódnak az 1960- 05 évek eleje óta bekövetkezett változásait. valamint a társadalmi osztályok és ré—
tegek, továbbá demográfiai csoportok életmódjának jellegzetességeit és azok kü—
lönbségeit kimutassa.
AZ 1976—1977. ÉVI lDÖMERLEG-FELVETEL MÓDSZERE!
Az 1976—1977-ben végzett időmérleg-felvétel elsősorban abban jelent lényeges előrelépést a korábbi magyar és külföldi felvételekhez képest, hogy az első olyan országos felvétel, amely egy teljes évre kiterjedt. (A felvétel megszervezésében lé- nyeges segitséget jelentettek az AMC keretében végzett, a háztáji és kisegítő gaz—
daságokkal rendelkező háztartások tagjaira vonatkozó munkaidőmérleg-felvétel so—
rán szerzett tapasztalatok, minthogy ez szintén egy évet fogott át.) A finomabb elem—
zést nagymértékben megkönnyíti az is, hogy a felvétel során a korábbiaknál nagyobb számú időmérleget jegyeztek fel, úgy hogy azoknak sokféle szempont szerinti együt- tes elemzését nem akadályozzák a kis esetszámok. Mind a viszonylag nagy minta alkalmazását, mind az időmérleg-felvételnek az egész évre való kiterjesztését az tet- te lehetővé, hogy az ELAR—l mintáján, az ELAR összeíróinak segítségével bonyolítot-
tuk le.17
Az időmérleg-felvétel mintáját az ELAR—l. 2 százalékos számlálókörzeti mintá- ján belül kialakított 2 ezrelékes lakásmintából választottuk olyan módon, hogy az ezen lakásokban az 1976. novemberi rétegfelvétel alkalmával összeírt 15—69 éves személyek közül minden második került a mintába. Tehát a 15—69 éves népesség
1 ezrelékes mintáján végeztük el az időmérleg-vízsgálatot.
A 15 évesnél fiatalabb népesség kihagyását az indokolta, hogy az általános iskolás korú és fiatalabb gyermekek napi időbeosztása, az általuk végzett tevékeny—
ségek lényegesen eltérnek az idősebbekétől, ezért eltérő felvételi és feldolgozási módszereket, különösen másféle tevékenységkódokat kellett volna megfigyelésükre alkalmazni. A 70 éves és idősebb népesség megkérdezéséről azért mondtunk le, mert korábbi hasonló adatfelvételeknél gyakran az volt a tapasztalatunk. hogy az
"Az Egységes Lakosságl Adatfelvételi Rendszerre (ELAR) vonatkozóan lásd: dr. Horváth Gyula: A magyar statlsztikai rendszer időszerű kérdései. Statisztikai Szemle. 1977. évi 8—9. sz. 802. old.
832
DR. ANDORKA RUDOLF —- FALUSSY BÉLA
ilyen idős emberek egy részénél az interjú lebonyolítása aránytalanul sok nehézség- gel jár.
A minta tehát személyekből és nem családokból állt, bár előfordult —— ha kettő—
nél több 15—69 éves személy volt a háztartásban -. hogy egy családnak több tag- járól is készült időmérleg. Előnyös lett volna a kiválasztott családok minden tagjá- val időmérleg—felvételt készíteni, mert így ki lehetett volna mutatni a családon be—
iüli munkamegosztást, illetve a családtagok tevékenységei közötti kapcsolatot. Erről mégis lemondtunk, mert egy-egy család minden felnőtt tagjának megkérdezését túl—
ságosan nagy tehernek véltük a családok számára.
A mintába került személyeket egyenletesen osztottuk el 90 napra. Négy ilyen 190 napos időszakra terjedt ki a felvétel 1976. november 1-től 1977. október 26-ig.
Minden kijelölt személyről négy időmérleg készült, egymástól 90 nap távolságban.
Ezzel megnégyszereztük az időmérlegek számát anélkül. hogy az összeírás nehézsé- geit is arányosan növeltük volna, mert egyszerűbb volt egy személlyel négy alka- lommal a felvételt lebonyolítani, mint négy személy időmérlegét egy—egy alkalommal feljegyezni. Emellett a négyszeri megkérdezés lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes embereket időmérlegeik alapján életmódtípusokba soroljuk matematikai sta—
tisztikai módszerek segítségével. A nemzetközi időmérleg-vizsgálat adatai alapján végzett ilyen kísérlet ugyanis arra a következtetésre jutott. hogy egyetlen nap idő- mérlege ezt nem teszi lehetővé, hanem több napot, éspedig nemcsak egy évszakban kell megfigyelni a tipológiák megbízható kialakításához (48).
Ugyanakkor az 1 ezrelékes minta elemszáma elég nagy ahhoz. hogy az osztó- lyok és rétegek, demográfiai csoportok stb. életmódjára vonatkozóan következteté- seket vonjunk le. évszakokra bontva is. A négyszeri megkérdezés csak az igen rit-
kán előforduló tevékenys égeknél (például színhá zlátogatás) és a kislétsz ámú népes-
ségkategóriák esetében okozhat számottevő torzítást.
Az év folyamán halálozás, elköltözés, huzamos távollét és válaszmegtagadás miatt meghiúsult felvételek pótlására a tartalék mintán végzett felvételből vettük át hasonló demográfiai és társadalmi jellemzőjű személyek időmérlegeit. Ez nem min-
den esetben sikerült, így bizonyos lemorzsolódásra került sor.
Az összeírt személyek ala pvető demográfiai és fog lalkozási adatait az 1976 . no—
vemberi rétegtelvétel kérdőívéről vettük át. A rétegfelvétel és az időmérleg kérdő- fívek'párosítását számítógéppel végeztük, azonosító számok segitségével. Kisebb szá—
mú esetben a párosítás nem járt sikerrel. Ez is csökkentette a feldolgozható időmér- 'legek számát.
Összesen 27 607 időmérleg—kérdőívet dolgoztunk fel. Ezek a következőképpen oszlanak meg az említett négy 90 napos időszak között:18
tél (1976. december 1. _ 1977. február 28.) . . . . . . . . . . . . . 6998
tavasz (1977. március 1. -— 1977. május 29.) . . . . . . . . . . . . . 6946
nyár (1977. május 30. -— 1977. augusztus 27.) . . . 6738
ősz (1976. november 1—30. és 1977. augusztus 28. -— október 26.) . . . 6925 Egy napra átlagosan 76 időmérleg—felvétel jutott.
Az 1. tábla adatai mutatják, hogy a feldolgozott időmérleg—felvételek különböző ismérvek szerinti összetétele — a férfiak aránya, a budapesti, a vidéki városi és a
'községi lakosok aránya -— meglehetősen jól megfelel az ország 15—69 éves népes—
sége összetételének. tehát a lemorzsolódás és pótlás, valamint a párosítás siker- telensége nem torzította lényegesen mintánkat.
13 A négy 90 napos időszakot az egyszerűség kedvéért a négy évszaknak megfelelően neveztük el. noha mem estek egybe sem a hivatalos naptári. sem a meteorológiai évszakokkal.
A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
833
1. tábla
Az 1976—1977. évi időmérleg-felve'tel összetétele
"
(százalék) 7
Az ország Az időmérleg- 15—69 éves
Mutatószám felvétel népességében
mintájában (1977. j)anuár 'l.
A férfiak aránya* . . . . . . . 459 l 48,7
A budapesti lakosok aránya . . . 19,5 20,7
A vidéki városi lakosok aránya . . . 30,1 31,5
A községi lakosok aránya . . . . 50,4 47,8
* Az alacsonyabb arányt az magyarázza. hogy a minta nem terjedt ki az intézeti háztartásokra és a katonai szolgálatot teljesítőkre.
Az időmérleget a ,,tegnap-interjú" módszerével jegyezték fel. vagyis az összeíró az ídőmérlegre kijelölt napot követő napon (kivételes esetekben a második követ—
kező napon) kereste fel a mintában szereplő személyt, és annak elbeszélése alap- ján jegyezte fel a kijelölt napon végzett tevékenységeket, megjelölve a tevékenység kezdetének és befejezésének időpontját, az esetleges melléktevékenységet (például rádióhallgatás a háztartási munkával mint főtevékenységgel párhuzamosan). a tevé- kenység helyszínét, a tevékenységben részt vevőket s a jelenlevőket. Egy-egy időmér-
leg legtöbbször 20—30 főtevékenység felsorolását tartalmazta.19
A kitöltött kérdőívek alapján a kódolók sorolták be a tevékenységeket 100 kü- lönböző típusba, a tevékenységek helyszíneit 37 típusba és a tevékenységben részt- vevőket 10 típusba. A 100 tevékenységet az első feldolgozás céljára 50 típusba von—
tuk össze. Ezek 12 nagy tevékenységi kategóriába tartoznak (kereső— és termelő- tevékenység, háztartási munka stb.). Mivel azonban úgy látjuk, hogy a részletezet—
tebb tevékenységek szerinti elemzés nyújtja az érdekesebb információkat, és a nagy összevont kategóriák (például szabadidő) szerinti elemzés elmossa az életmód jel—
lemzőit és ezeknek demográfiai és társadalmi kategóriák szerinti különbségeit. lehe- tőleg a részletezettebb tevékenységtípusok szerint vizsgáljuk az időmérleget.20
Három táblatípust készítünk az időmérlegek alapján:
— az összes megfigyelések napi átlagos időbeosztását (a 24 óra, vagyis 1440 perc meg- oszlását) kimutató táblákat,
— a különböző
tevékenységeket a vizsgált napon ténylegesen végzők arányát kimutató táblákat.
X
— a különböző tevékenységeket ténylegesen végzők átlagos időráfordításait kimutató táblákat.21
ilyen táblák készültek az évi átlagos napról, az évi átlagos hétköznapról, szom- batról, vasárnapról. munkanapról és munkaszüneti napról, továbbá az átlagos tava- szi, nyári, őszi és téli napokról.
19 Az első és a negyedik interjú alkalmával egy-egy kiegészítő kérdőívet is kitöltötték. Ezeken az élet- mód egyéb elemeire vonatkozó kérdések szerepeltek, nevezetesen a lakáskörülményekre, a háztartás birtokában levő tartós eszközökre. a hétvégiház- és telektulajdonra. a háztáji és kisegítő gazdaságra, valamint állattar- tásra. a különböző szolgáltatások igénybevételére, a munkaidőn kívül végzett javító és szolgáltató tevékeny- ségekre. az évi szabadság eltöltésére, a megkérdezést megelőző három hónap esetleges hétvégi utazásaim.
arerokonistb. vonatkozóés barátiinformációk.kapcsolatokra. az egyesületi tagságra, a sportolásra, valamint a kulturális tevékenységek- 20 A tevékenységek kódrendszerét úgy alakítottuk ki, hogy tábláinkat össze lehessen hasonlítani a Köz- pontizők/összes21 EzekStatisztikaiszemély,a nemzetköziHivatalaz időtartam/tevékenységvégzők1963.időmérleg—vizsgálatévi felvételének,soránvalaminttípusúkidolgozottamutatókatnemzetköziidőtartam/összestartalmazóidőmérleg-felvételnekszemély,táblák. Lásd(: tevékenyséeredményeivel.Ph. ]. tonevég-
tanulmányát a (39) kötetben (121. old.).
A Statisztikai Szemle
834
2.tábla Azaktívkeresőférfiaknapiidőbeosztásapercben,társadalmicsoportokszerint (éviátlagosnap) NemmezőgazdaságifizikaiMezőgazdaságifizikaiÖnállóéssegítő foglalkozásúfoglalkozásúcsaládtagSzellemifoglalkozású Tevékenység vezető-,'_,_egyébkk'betanítottsegéd—növény-állatte-,kl"mezőgaz—nemmező- állósúertemiseglszellemiszamunasmunkásmunkástermesztőnyésztőgepezeodaságigazdasági Keresőéstermelőtevé- kenység 1.Főfoglalkozóském végzettmunka.335318330346336357325404417.125311 2.Szellemikülön- munka....242-—-——-—-- 3.Nemmezőgazda- ságifizikaikü— lönmunka...3-23323—-2—5 4.Jövedelemkiegé- szítőmezőgazda- ságimunka..9133537607717211875346115 Háztartási.karbantar- tásimunkák 5.Főzés.tálalás, mosogatás..11141311119659811 Lakás-.udvar-, jórdatakarítós.1414161311101010101211 Fűtés....3257111016131014 Vizhordás...——11221221 Mosás,vasalás, ruhajavítás,var- rás...222211—11——— 10.Háztartásiberen- dezésekkészíté— se,javítása,jór- műkarbantartá- sa.'..,.,129101365456412
6 'er—
N' cool
DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSY BELA _
11.Epületkarbantar- tás,építés,bőví- tés... 12.Egyébháztartás- banvégzettmun- ka... Vásárlás,szolgáltatások igénybevétele 13.Vásárlás... 14.Szolgáltatások igénybevétele. 15.Ugyintézés.. Személyesfiziológiai szükségletek 16.Alvás.... 17.Testihigi'nia,öl- tözködés... 18.Étkezés,evés. ivás,kávézás.. 19.Pihenés,beteg- ségmiattfekvés Gyermeknevelés, gyermekgondozás 20.Gyermekellátá- sa,gondozása. 21.Mesélés,játék, tanulás(:gye- rekkel.... Társas.közösségitevé- kenységek 22.Beszélgetés, megbeszélés. 23.Vendégeskedés. 24.Társasszórako— zás.tánc.játék. 25.Társadalmimun- ká... 26.Egyébközösségi. családitevékeny— ség...
1 2
20 476 56 81 19 25 19
10 13 11 ,—
4 7 9 5 4 8 1 2 0
10 11 25 2516 19 ,—
482 57 78 22 14
18 16 _
4 7 8 6 0 7 5 2 4
23 1516 17 ..
488 57 77 32 26 13
14 15 492 53 74 35 N)
10 'd' 490 47 85 35 20
13 C") 454 52 88 58 (Atáblafolytatásaakövetkezőoldalon.)
12 10 486 46 79 23 20 14 1
488 47 86 39
10 M
5 0 7 4 9 8 4 2 4
11A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
835
Tevékenység SzellemifoglalkozásúNemmezőgazdasági fizikaifoglalkozású Mezőgazdaságifizikai foglalkozású (Folytatás.) Önállóéssegítő családtag
836
vezető állásúértelmiségi egyéb szellemiszakmunkásbetanított munkás segéd- munkás növény— termesztő állatte- nyésztőgépkezelő nemmező— gazdasági
mezőgaz- dasági Tanulás,egyébszellemi tevékenység 27. 28.
Öröm.előadáson valórészvétel. Egyénitanulás, önképzés... Kulturális,szórakoztató tevékenységek 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
Ujság-ésfolyó- irat-olvasás.. Könyvolvasás (nemtanulási céllal).... Rádióhollgatá. Televíziónézés. Magnózós,le- mezhallgatás. Hagyományos nőikézimunka. Hobbyésegyéb szórakoztatóte— vékenység... Kulturális.szórakoztató intézmények tása 36. 37. 38. 39.
látoga- Mozi... Színház,hang— verseny.... Kiállítás,múze- um,egyébren- dezvény... Sportrendezvény
2326 2223 2629 9185
23 18 93
1815 1410 8982
13152716 118 7588
DR. ANDORKA RUDOLF —- FALUSSV BELA;
Szabadmozgás.tested- zés 40.Séta,küakatné- zéavórosnézés. 41.Kirándulásstran— dolós.sport. egyéb.... Köüekedés 42.Gyalogésegyé— niköüekedéá eszközzel... 43.He1yitömegköz- lekedéssel... 44.Tóvokágitömeg- közlekedéssel. Egyébtevékenységek 45.VaIIásítevékeny- ség... 46.Szeszesital- fogyasztás,kocs- mózós.... 47.Egyébésisme- redentevékeny- ség... Összesen
13 12 60 22 1440
15 17 52 23 1440
11 46 24 1440
46 20 14 1440
43 17 22 1440
44 12 12 1440
53 12 1440
58 1440
45 14401440
6 4
1440A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
837
838
3.tábla Azaktívkeresőnőknapiidőbeosztásapercben,társadalmicsoportokszerint (éviátlagosnap) NemmezőgazdaságifizikaiMezőgazdaságifizikaiÖnállóéssegítőfk Szellemioglalozasufoglalkozásúfoglalkozásúcsaládtag Tevékenység vezető,!,,,egyébk'betanítottsegéd-növény—állatte-,kl'mezőgaz-nemmező- állásúertemiseg:szellemiszakmunasmunkásmunkástermesz'őnyésztőgepezeodaságigazdasági Kereső-éstermelőtevé- kenység 1.Főfoglalkozóskénl végzettmunka.31426330328628828421031623126152 2.Szellemikülön- munka....261_......______ 3.Nemmezőgazda— ságifizikaikü— lönmunka...—-——212-.-—1,8 4..lövedelemkiegé- szitőmezőgazda— ságimunka..54912284413365209240104 Háztartási,karbantar- tásimunkák 5.Főzés,tálalás. mosogatás..766882891081171301206167154 6.Lakás-.udvar-,
j á r d a t a k a r í t ó s . 4 3 4 4 4 1 4 9 * 4 9 4 7 4 5 4 8 6 2 7 1 7 F ű t é s . . . . 2 — 1 1 2 3 4 2 1 0
8Vizhordás...——-—_1111..31 9.Mosás,vasalás,* ruhajavítás.var- rás..... 10.Háztartásibe- rendezések,ké- szítése.javítása, járműkarbantar- tása...1-—11—-—.-3..1a
[ ao
3333374745474539-—5734
DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSV BÉLA
11.Épületkorban— tartós,épités,bő— vités... 12.Egyébháztartás- bcmvégzettmun- ka... Vásárlás.szolgáltatások igénybevétele 13.Vósórlós... 14.Szolgáltatások igénybevétele. 15.Ugyintézés.. Személyesfiziológiai szükségletek 16.Alvás.... 17.Testihigiénia, öltözködés... 18.Étkezés,evés. ivás,kávézás.. 19.Pihenés.beteg- ségmiattfekvés Gyermeknevelés. gyermekgondozás 20.Gyermekellátó— sa,gondozósa. 21.Mesélés,játék, tanulás(:gye- rekkel.... Társas,közösségitevé- kenységek 22.Beszélgetés. megbeszélés.. 23.Vendégeskedés. 24.Társasszórako- zás.tánc.játék. 25.Társadalmimun- ka... 26.Egyébközösségi. családitevéken?- ség...
483 53 71 26 12 16 19
489 57 79 22 28 11 25 15
20 487 54 72 17 19 19 17
494 58 71 19 20 20 17
4 8 9 5 4 7 1 2 2
16 18 13488 49 69 27 11 16 14
493 45 78 29 14 17 13
O')
465 46 85 22 30 15 11 (Atáblafolytaiásaakövetkezőoldalon.)
110 15 284 43 94 30 29 48
15 14 498 40 81 28 10 23 11 3
497 47 76 16 10 1
A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
839
(FolytatásJ SzellemifoglalkozásúNemmezőgazdaságiMezőgazdaságifizikaiÖnállóéssegítő fizikaifoglalkozásúfoglalkozásúcsaládtag
840
Tevékenység vezető,!,,_egyébkk'betanítottsegéd—növény-állane-,k!"mezőgaz-nemmező- álla'súertemiseglszellemiszamunasmunkásmunkástermesztonyésztőgepezeodaságiigazdasógi Tanulás.egyébszellemi tevékenység 27.Órén.előadáson _valórészvétel.624221—-———— 28.Egyénitanulás, önképzés...1019962228——— Kulturálisszórakoztató tevékenységek 29.Újság-ésfolyó- irat—olvasás..612877534869 30.Könyvolvasós (nemtanulási céllal)1829181285213828 31.Ródlóhcllgutós.222322221543 32.Televiziónézés.83738080737565651816789 33.Magnózós,le— mezhallgatós.3111'l1—-——— 34.Hagyományos nőikézimunka.9911H14131410--1513 35.Hobbyésegyéb szórakoztatóte— vékenység...3442312——-13 Kulturális.szórakoztató intézményeklátoga- _tósa 36.Mozi.....13532l——-—-—2 37,Színház.hang— verseny;...2411-——-———2 38.Kiállítás!múze-* um,egyébren— dezvény..-111——,—-[_—-
3. 9- S p o r t r e n c l - e l x I é n v — — " * — — § —
l
!
l
! l
l
l
! DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSY BÉLA.
Szabadmozgás.tested- zés 40.Séta.kirakctné— zés,városnézés. 41.Kirándulás.stran- dolós.sport, egyéb.... Köüekedés 42.Gyalogésegyé- niközlekedési eszközzel... 43.Helyitömegköz- lekedéssel... 44.Tóvobágitömeg— közlekedéssel.. Egyébtevékenységek 45.Vallásitevékeny- ség... 46.Szeszesital- fogyasztás,kocs- mózós... 47.Egyébésisme- reHentevékeny- ség... Összesen
19 36 31 1440
11 10 38 30 1440
11 35 27 1440
11 37 18 1440
37 15 14 1440
35 14 12
1 4 4 0
42 1440
40
1 4 4 0
41 31 1440
33 1440
30 1440
A TARSADALOM ÉLETMÓDJA
841
