STATlSZTlKAl ELEMZÉSEK
A MAGYAR TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA AZ 1976—1977. ÉVI FELVÉTEL ALAPJÁN (H.)
DR. ANDORKA RUDOLF —- FALUSSY BÉLA
Az időmérleg-felvételnek. az életmódkutatás e nagyfontosságú módszerének és hazai alkalmazásának tárgyalása, valamint az 1976—1977. évi időmérleg-felvétel részletes alapadatainak bemutatása után (lásd: Statisztikai Szemle. 1980. évi 8—9.
sz. 828—843. old.) a továbbiakban azzal foglalkozunk, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók milyen arányban végeznek és mennyi időben különféle tevé- kenységeket egy évi átlagos napon és egyes évszakok. hetek különböző napjain.
A FÖFOGLALKOZÁSKÉNT VÉGZETT MUNKA
A megfigyelt napon a megkérdezetteknek 459. az aktiv keresőknek 622 száza—
léka dolgozott főfoglalkozása keretében.24 Az inaktív keresőknek 11.7, xaz eltartottak- nak pedig 8.4 százaléka végzett a kérdéses napon valamilyen kereső munkát a saját gazdaságán és háztartásán kívül.
A főfoglalkozás keretében a megfigyelt napon munkát végzők aránya hasonló a szocialista szektorban dolgozó különböző társadalmi csoportokban.25 (Lásd a 4.
táblát.) Három csoport helyzete azonban kivételes: a növénytermesztő nők munkája ma is mutat bizonyos szezonális ingadozásokat, ezért az átlagosnál kevesebb napon dolgoznak; az állattenyésztő és a mezőgazdasági gépkezelő férfiak az átlagosnál lényegesen több napon dolgoznak, mert a nagyüzemekben tartott állatok gondo- zása a munkaszüneti napokon sem szünetelhet, a mezőgazdasági gépkezelők, trak—
torosok pedig a mezőgazdasági gépi mukák csúcsidőszakaiban munkaszüneti na—
pokon is dolgoznak.
Lényeges különbségek vannak viszont a iőfoglalkozás keretében végzett munka időtartamában azokon a napokon. amikor ilyen munkavégzésre ténylegesen sor ke- rül. A férfiak általában hosszabb időt töltenek a főfoglalkozású munkával. mint a nők, mivel inkább vállalnak túlórát, és mivel a nők egy része részmunkaidőben dol—
gozik. A társadalmi csoportok közötti különbségek igen határozott képet mutatnak:
ahogy lejjebb haladunk a táblában felsorolt társadalmi csoportok között, úgy nő a
34 A főfoglalkozású munkahelyen munkát végzők viszonylag alacsony arányát az okozza. hogy a megfi- gyelt napok között — az év napjai közötti előfordulási arányuknak megfelelően — szerepeltek vasár- és ün—
nepnapok, szabad szombatok. fizetett szabadságnapok, betegállományban töltött napok. Az önálló parasztok sajáttuk, hogy25gazdaságukbanAazmezőgazdaságiösszes háztájivégzettönállókés kisegítőmunkájátés agazdaságbansegítőpedig acsaládtagokjövedelemkiegészitő mezőgazdaságivégzett munkaesetébenegyatételbemunkavégzéskerüljön.munkaarányatételébelényegesenkódol-ki- sebb, mert a saját gazdaságban végzett munkát, mint említettük. a jövedelemkiegészitő mezőgazdasági mun- kamunkanapon.tételébe soroltuk. A nem mezőgazdasági önállók segitő családtagjai nem dolgoztak rendszeresen minden
!
950 DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSY BÉLA
munkaidő. (Kivételt jelentenek az önállók és a segítő családtagok.) Az értelmiségiek
főfoglalkozású munkaideje a legrövidebb. az egyszerű irodai dolgozóké valamivel hosszabb, a nem mezőgazdasági munkásoké még hosszabb, és a mezőgazdaságban fizikai munkát végzők dolgoznak a leghosszabb ideig a munkahelyükön. A főfog- lalkozású munkaidő különbségei tehát bizonyos társadalmi hierarchiát fejeznek ki.Ez nem esik ugyan pontosan egybe a főfoglalkozású munkahelyen elért keresetek
sorrendjével (mert a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok átlagos havi keresete magasabb a betanított és a segédmunkásokénál), de sok tekintetben hasonlit ah- hoz. Olyan összefüggés látható, hogy az alacsonyabb keresetű társadalmi csoport tagjai ezért a keresetért több munkaidőt teljesítenek.4. tábla
A munkát végző aktív keresők aránya és munkaidejének átlagos időtartama társadalmi csoportonként*
A férfiak A nők
Társadalmi csoport közül munkát munkaidő- közül munkát munkaidő-
végzők tartama végzők tartama
(százalék) (óra. perc) (százalék) (óra. perc)
Vezető állású . . . . " . . . . . 69,5 8.03 68,6 7,37
Értelmiségi . . . 68.5 7.45 ói.ó 7.06
Egyéb szellemi . . . 68.i 8,05 65.3 7.44
Szakmunkás . . . . . . . . . 68.15 826 61,1 7,49
Betanitott munkás . . . 66,4 8,25 63,0 7,38
Segédmunkós . . . . . . . . . 68,4 8,42 62,8 7,33
Növénytermesztő . . . 622 8.43 428 810
Állattenyésztő . . . . . . . . 78,6 8.33 ói.7 8,33
Mezőgazdasági gépkezelő . . . . 73,5 9.28 . .
Mezőgazdasági önálló és segítő csa—
ládtag . . . . . . . . . . 25,6 8,08 59 6.18
Nem mezőgazdasági önálló és segí-
tő családtag . . . 69,6 7.27 383 322
Aktív keresők együtt 67,ó 824 56,4 7,4D
' A főfoglalkozús keretében, a megfigyelt napon.
Figyelemreméltó kivétel e szabály alól, hogy a vezetők hosszabb ideig dolgoz- nak főfoglalkozású munkahelyükön, mint az értelmiségiek, de kevesebbet, mint a többi társadalmi csoport tagjai. lgy a vezetők túlterhelése az értelmiségiekhez viszo-
nyitva igazolódni látszik.
Az a tény, hogy a főfoglalkozású munkahelyen töltött idő az aktív kereső fér- fiak körében 8 óra 24 perc. a nőknél 7 óra 40 perc, jelzi. hogy a magyar társada—
lomban az aktív keresők a törvényes munkaidőnél lényegesen hosszabb időt töltenek
() szocialista szektorban levő munkahelyükön. Ennek fő oka a túlórázéis.26
A JÖVEDELEMKIEGESZlTÖ MUNKATEVÉKENYSÉGEK
A főfoglalkozású munkahelyen végzett munkán kívül az aktiv kereső férfiak át—
lagosan naponta 61, az aktiv kereső nők 52 percet töltenek további jövedelemki- egészitő munkatevékenységekkel. Az időmérleg-vizsgálat szerint ezek közül a me- zőgazdaságban végzett jövedelemkiegészítő munka, elsősorban a háztáji és kisegí-
25 Somogyi Miklós és szerzőtársai néhány évvel korábban végzett vizsgálatukban (49) azt találták. hogy a szocialista szektorban dolgozó fizikai foglalkozásúak átlagosan havi 9 túlórát teljesítettek.
A TARSADALOM ÉLETMÓDJA
951
tő gazdaságokban végzett munka a legnagyobb időtartamú és a leggyakrabban előforduló.
Az 1963. évi országos időmérleg-felvétel óta a háztáji és kisegítő gazdaságokban
végzett. egy főre jutó munkaidő lényegesen megnőttz27 1963-ban a márciusi felvétel
idején egy megfigyelt személyre átlagosan 36 perc jutott naponta, 1976—1977—ben pedig — a tavaszi időszakban —- 61 perc. Különösen a nem mezőgazdasági munká—sok átlagos munkaideje nőtt meg, mintegy négy-ötszörösére.
Az Általános Mezőgazdasági Összeírás keretében végzett munkaidőmérleg-fel- vétel szerint 1972—1973-ban a háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező háztartá- sok tagjai összesen 2.7 milliárd munkaórát fordítottak e gazdaságokra (46). Az 1976—1977. évi országos időmérleg—felvétel mintája az ÁMÖ mintánál egyrészt va- lamivel szűkebb volt, mert nem terjedt ki a 11—14 évesekre és a 70 évesekre és idő- sebbekre, másrészt viszont annál valamivel tágabb volt, mert az ország egész né- pességére kiterjedt. nemcsak azokra. akik olyan területeken laktak. ahol a háztáji és kisegítő gazdálkodás szokásos volt. Felvételünk szerint 1976—1977—ben megköze—
lítőleg ugyanannyi (2,7 milliárd) munkaórát dolgoztak a háztáji és kisegítő gazda-
ságokban, mint az 1972—1973. évben.28
Ez a tény azért különösen figyelemre méltó, és egyben magyarázatot is igényel, mert a Központi Statisztikai Hivatal 1978. évi reprezentatív mezőgazdasági felvétele szerint a háztáji és kisegítő gazdaságok száma 13 százalékkal csökkent 1972 óta.
Ugyanakkor az általuk előállított termékek bruttó termelési értéke nőtt. Ez annak kö- vetkezménye, hogy a növénytermelésen belül előtérbe került a kertészet, az állattar- tásban az állomány csökkenésével párhuzamosan lényegesen nőttek a hozamok.
Termelésük tehát belterjesebbé vált. Úgy látszik, hogy a valamivel kisebb számú háztáji vagy kisegítő gazdasággal rendelkező háztartás tagjai átlagosan valamivel több időt dolgoztak e gazdaságokban, és így több terméket állítottak elő.
Az előállított termékmennyiség növekedésében szerepet játszhatott továbbá az is, hogy egyes háztáji munkákban (például a kukoricatermelésben) nőtt a közös gaz—
daságok gépeinek szerepe, továbbá a kisegítő gazdaságokban is volt némi gépe—
sítés, és általában jobban alakult a vegyszerekkel való ellátás, egyszóval lényeges technológiai fejlődés ment végbe.
Végül abban. hogy az 1976—1977. évi időmérleg—felvételben kimutatott összes munkaidő—ráfordítás a háztáji és kisegítő gazdaságokban nem csökkent, szerepet játszhatott az is, hogy a városi lakosság növekvő része művel kiskertet, részben ter—
mékei érdekében, részben kedvtelésből. A mezőgazdasági felvételek a városokban csupán a falusias részekre terjedtek ki. így a tipikus városlakók mezőgazdasági te—
vékenységét nem ölelték fel, míg az országos időmérleg-vízsgálat kimutatta azt is.
A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett különböző munkálatok között nö—
vekvő tendenciát mutat a nem szó szoros értelemben vett mezőgazdasági munka.
mint a gépek javítása. az anyagok beszerzései a termékek értékesítése, az ezzel kap- csolatos szállítás stb. Ezeket a tevékenységeket a jövedelemkiegészítő mezőgazda-
sági munkák tételébe kódoltuk, noha valójában a mezőgazdasági termelést kiszol- _ gáló nem mezőgazdasági tevékenységek.
Ennek a 2.7 milliárd órának 43 százalékát a munkásosztályhoz tartozó aktív és inaktív keresők, valamint az eltartottak. 42 százalékát a termelőszövetkezeti paraszt-
27 Mivel az 1963. évi időmérieg—feivételt márciusban bonyolították le, (: jövedelemkiegészítő mezőgazda- sági munkára vonatkozó eredményeit az összehasonlíthatóság érdekében az 1976-1977. évi felvétel tavaszi adataival vetjük össze.
28 A megkérdezettek átlagosan 58 percet töltöttek jövedelemkíegészítő mezőgazdasági munkával a ház- táji és kisegítő gazdaságokban. Ugyanakkor ezek a megkérdezettek 7.58 millió embert képviseltek az ország népességéből. Tehát átlagosan egy napon 7.3 millió órát. 365 napra számítva. 2.66 milliárd órát forditottak
"ilyen munkatevékenységekre.
952 DR. ANDORKA RUDOLF _ FALUSSY BÉLA
sághoz tartozók, 10 százalékát az önállók és segítő családtagjaik, 5 százalékát pe—
dig a szellemi foglalkozásúak dolgozták le. A munkásosztály ,.munkabefektetése" a , háztáji és kisegítő gazdaságokba tehát nem kevesebb. hanem árnyalatilag több,
mint a termelőszövetkezeti parasztságé.
Ha részletesebb gazdasági aktivitás és társadalmi csoportok szerinti bontásban
és nemenként vizsgáljuk az egy főre jutó átlagos mezőgazdasági jövedelemkiegé—szitő munkaidőt (lásd az 5. táblát). akkor még inkább kitűnik, hogy a mezőgazda—
sági foglalkozásúak munkaideje ugyan hosszabb, mint a többi társadalmi csoport tagjaira (háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkezőkre és nem rendelkezőkre együttvéve) jutó átlagos napi munkaidő, mégis a nem mezőgazdasági munkások együttesen közel kétszer annyi munkaórát teljesítenek. mint a mezőgazdasági nö-
vénytermesztők, állattenyésztők és gépkezelők együttvéve.
5. tábla
A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka átlagos napi időtartama és megoszlása társadalmi csoportonként
A nka öss ' -
Amunka átlagos itatmmótái Agfgzggogmngigiggz'rk
időtartama megoszlása
Társadalmi csoport (óra. perc)
százalék
férfi nő férfi nő [ férfi nő
Vezető állású . . . 0.09 0.05 1.1 0.3
Értelmiségi . . . . . . . 0.13 0.04 4.8 1.9 1.4
Egyéb szellemi . . . 0.35 0.09 4,4 8.9
Szakmunkás . . . . . . 0.37 0.12 8.7 O,7 135 3,4
Betanított munkás . . . . 1.00 028 6,0 4.1 5.8 8.4
Segédmunkás . . . . . . 1,17 0.44 4,7 3.4 3.5 4,5
Növénytermesztő . . . 2,52 2,13 6,4 4.5 2.2 2.0
Állattenyésztő . . . 1.58 1.05 1.9 0.4 0.9 0.4
Mezőgazdasági gépkezelő . 1,T5 . 1.2 . 1.0 0,0
Mezőgazdasági önálló és se-
gítő családtag . . . 5,46 4.00 2.2 132 0.4 32
Nem mezőgazdasági önálló
és segítő családtag . . . 1.55 1.44 1.2 O,7 0,6 0.4
inaktív kereső . . . . . . 1.45 0.46 142 8.2 7.9 10,4
Eltartott . . . . . . . . 1.19 1.09 0.8 12.7 2.4 10.8
"Együtt 0.58 1oo,o 1oo,o
A háztáji és kisegítő gazdaságokba befektetett összes munkaidőnek közel a felét az inaktív keresők, eltartottak és mezőgazdasági segítő családtagok (elsősor—
ban a munkások és termelőszövetkezeti parasztok segítő családtagjai) teljesítették, vagyis olyanok, akik — háztáji vagy kisegítő gazdaság hiányában — aligha járultak volna hozzá a nemzeti jövedelemhez. Jelentéktelen viszont a mezőgazdasági önállók
része az összes teljesített munkaidőben.
A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka összes időtartamának tár- sadalmi csoportok közötti megoszlása 1972—1973 óta lényegesen megváltozott. Bár
a minták nem teljes egyezése miatt nem tudjuk az összes időráfordítás megoszlását egészen pontosan összehasonlítani (elősorban azért, mert az 1976—1977. évi idő—mérleg-vizsgálat mintájában nem szerepeltek a 15 éven aluli eltartottak és a 70 éven felüli nyugdíjasok és eltartottak). azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nem me- zőgazdasági munkáSOk időráfordításának aránya nőtt, a mezőgazdasági munká—
A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA ' 953
soké. a termelőszövetkezeti parasztoké. az egyéni gazdálkodóké, továbbá az inaktív keresőké és az eltartottaké csökkent.
6. tábla
A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka időtartamának megoszlása társadalmi csoportonként
(százalék)
197241973-ban
Társadalmi csoport 1976—1977—ben
Mezőgazdasági munkások, termelő- szövetkezeti parasztok, egyéni gaz-
dálkodók . . . 20,i 1645
Szellemi foglalkozásúak. kisiparosok 6.7 6.0
Nyugdíjasok . . . . . . . . . 24.9 22.4
Elta rtottak . . . . . . . . . . 36,5 27.4
1010 Nem mezőgazdasági munkások . . 11.8 ' 27,ó
Összesen ! 100,0
Ennek egyik magyarázata a falusi aktív keresők társadalmi—foglalkozási szer- kezetének és ezzel összefüggésben a háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező háztartásokban élő népesség szerkezetének fokozatos átalakulása. Miközben a mezőgazdasági felvételek szerint 1972-től 1978—ig a kisegítő gazdaságok száma va—
lamivel nagyobb mértékben csökkent, mint a háztáji gazdaságoké. az ilyen háztar—
tásokban élők között a mezőgazdasági aktív keresők száma lényegesen nagyobb mértékben csökkent. mint a nem mezőgazdasági fizikai aktív keresőké. A háztáji gazdasággal rendelkező háztartások összetételének vegyessége fokozódott, mégpe- dig oly módon, hogy bennük a nem mezőgazdasági munkások aránya nőtt. Ugyan—
akkor az eltartottak és a segítő családtagok száma minden más társadalmi csoport- nál gyorsabban csökkent.
A másik magyarázat az, hogy a korábbi mezőgazdasági munkások és termelő- szövetkezeti parasztok közül sokan nem mezőgazdasági munkásokká váltak. de ezek nek nagy többsége megtartotta vidéki (falusi) lakóhelyét, ahol lakása mellett gaz—
dasági udvara, gazdasági épülete (istálló, ól), kertje van. és -— ha a családban termelőszövetkezeti tag is van — háztáji földdel is rendelkezik. lgy nem meglepő, hogy részt vesznek a háztáji vagy kisegítő gazdaságok munkálataiban. Nem a régi nem mezőgazdasági munkásság életmódja változott meg tehát. hanem a mezőgaz- dasági rétegekből társadalmi mobilitás útján a munkásságba jutottak hozták ma- gukkal régi életmódjuknak bizonyos vonásait. Mégis — bár sokszor ugyanazokról a családokról van szó 1963-ban, l972—1973-ban és 1976—1977-ben, csupán más tár- sadalmi csoportokba tartoznak a tagjaik — a mezőgazdasági munkák áttolódása a nem mezőgazdasági munkásság időmérlegébe. alapvetően megváltoztatta a magyar társdalom osztályai és rétegei időmérlegének arculatát, az osztályok és rétegek kö—
zötti különbségeket.
Az egy főre jutó átlagos munkaidő társadalmi csoportonként igen nagy különb—
ségeket mutat. Ennek azonban főképpen az az oka, hogy társadalmi kategóriánként eltérő volt azoknak az aránya, akik háztáji vagy kisegítő gazdasággal rendelkező háztartásban laktak. Ha csak azoknak a munkaidejét nézzük. akik a kérdezett na- pon ténylegesen dolgoztak a kisgazdaságban, akkor a különbségek a társadalmi csoportok között sokkal kisebbek: a férfiaknál 1 és 3/4 óra és nem egészen 4 óra között, a nőknél 1 óra 21 perc és kevesebb mint 3 óra között helyezkednek el (az
954 DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSY l3ÉLA
önállók figyelmen kívül hagyásával, akik - mivel nem volt más munkahelyük — ter-
mészetesen ennél több órát dolgoztak a gazdaságban).Nagyon határozott különbségeket látunk az életkor függvényében is: míg a 15—29 éves korcsoportban a férfiaknál 29 perc, a nőknél 21 perc az átlagos napi munkaidő a háztáji és kisegítő gazdaságban. az életkorral párhuzamosan emelke- dik e munkaidő. és a 60—69 éves korcsoportban eléri a 118, illetve 82 percet. Ez arra figyelmeztet, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy a fiatalabb nemzedékek egyre kevesebb időt lesznek hajlandók a háztáji és kisegítő gazdaságokban dolgoz- ni a rendes munkaidejük előtt és után. illetve munkaszüneti napokon. Elképzelhető azonban az is. hogy minden nemzedékben az életkor emelkedésével párhuzamo—
san nő majd a háztáji és kisegítő gazdaságban végzett munka mennyisége.
A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka gyakorisága és tartama évszakonként és naptipusonként erősen változik. Ezek a változások nemenként és
társadalmi csoportonként némileg különböznek.
E munka évszakonkénti változását (lásd a 7. és a 8" táblát) befolyásolja a mező—
gazdasági munkák szezonalitása. Télen ritkábban és kevesebb ideig végeznek ilyen munkát, de azokban a háztartásokban, amelyek állatot tartanak. a munka előfor- dulásának és időtartamának ingadozáSa kisebb. Ezért a mezőgazdasági fizikai fog-
lalkozású férfiak és különösen a nők többsége a téli napokon is dolgozik.
7. tábla
A megfigyelt napon a háztáji és kisegítő gazdaságokban ténylegesen munkát végzők aránya évszakonként
(százalék)
Társadalmi csoport Tavasz Nyár Ösz ] Tél ] Együtt
Férfi !
Szakmunkás. . . 26,0 * 30,1 28,0 l 20,8 § 26,2
Betanított munkás . . . 41,3 43,6 41,5 ! 329 l 39,8
Segédmunkás . . . . . 44,8 52,5 48,5 ] 389 46,1
Növénytermesztő . . . . 77,1 73,8 75,9 ] 65.13 § 73,0 Nő
Szakmunkás. . . 15,7 l 167 13.14 3 8.5 * 13,4
Betanitott munkás . . . 31,2 * 36,6 28.13 25.4 30,3
Segédmunkós . . . . . 40,0 45,2 33,5 30.6 3535
Növénytermesztő . . . . 85.7 80,5 78,3 81.8 i 82,8
Megjegyzés: A 7—10. táblában egyrészt azt a négy aktiv kereső társadalmi csoportot emeltük ki. "ame- lyek a háztáji és kisegítő gazdaságok művelésében lényeges szerepet vállaltak, másrészt amelyekről kello sza- mú időmérleg—megfígyelés állt rendelkezésre mind a négy évszakban és mind a három naptípusban.
A munkák szezonalitásán kívül befolyásolja a munkavégzést az is, hogy a kü-
lönböző társadalmi csoportok tagjai mennyi időt tudnak főfoglalkozású munkájuk mellett a háztáji és kisegítő gazdaság művelésére szakítani. A nem mezőgazdasági munkások, akiknek főfoglalkozású munkahelyén nem jelentkezik nyári munkacsúcs, és akik évi rendes szabadságidejüket is nyáron tudják kivenni. nyáron dolgoznak a legnagyobb arányban és a leghosszabb ideig e gazdaságokban, mert ott ilyenkor van munkájukra a legnagyobb szükség. A mezőgazdasági növénytermesztő férfiak viszont nem a nyári hónapokban dolgoznak a leggyakrabban és a leghosszabb ide—ig gazdaságaikban. mert főfoglalkozású munkaidejük a nagyüzemi munkacsúcs kö—
vetkeztében ekkor a leghosszabb. A növénytermelő nők azonban nyáron dolgoznak a legtöbbet a háztáji és kisegítő gazdaságokban, mivel nagyüzemi munkájuk vala—-
A TÁRSADALOM ELETMÓDJA
955 mivel kevésbé gyakori és rövidebb időtartamú, mint a férfiaké, így "belefér" nyári napjukba a nagyüzemi és kisgazdasági munkacsúcs egyidejű teljesítése.
A megfigyelt napon a háztáji és kisegítő gazdaságokban
8. tábla
ténylegesen munkát végzők munkájának átlagos tartama évszakonként
! l
Tavasz l Nyár ' Ösz l Tél ; Együtt
Társadalmi csoport
óra, perc
Férfi 4
Szakmunkás 231 2.36 2.30 j 1.37 * 2.20
Betanított munkás 2,28 2,48 2.42 3 1,57 2,30
Segédmunkás 2.3! l 3,04 2,51 2.35 2,46
Növénytermesztő . 3.52 ; 4.07 420 l 3.22 ! 3,56
Nő
Szakmunkás 1.21 3 1,54 ; 1.25 ; me l 1,29
Betanított munkás 1.35 1.34 1 1.51 1,05 l 1,32
Segédmunkás 1.58 224 4 1.45 l 124 l 1,55
Növénytermesztő . 2.33 3,07 ? 2.52 í 2,10 ! 2,40
Mind a nem mezőgazdasági munkás, mind a
fiaknál a hétvégi napokra összpontosul (] háztáji és kisegítő gazdaságokban vég—
zett munka. (Lásd a 9. és a 10. táblát.) Ez érthető, mert főfoglalkozású munkaidejük hosszú, sokszor hosszadalmas ingázással jár együtt, és ezenkívül rájuk hárulnak a nehezebb szántóföldi munkák. amelyekre nem a lakás közvetlen közelében kerül sor. A nőknél nincs hétvégi munkacsúcs, egyrészt mert inkább a lakás körüli -— kerti, állatgondozási — munkákat végzik. másrészt mert az aktiv kereső nők a háztartási
munkákat összpontosítják a hétvégi napokra.
l
mezőgazdasági foglalkozású fér-
Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka a hétnek és az évnek azon időszakaira összpontosul, amikor a szo—
cialista szektorban nincs vagy kisebb a munkaerő-szükséglet.
9. tábla
A ténylegesen munkát végzők aránya naptípusonként, néhány kiemelt társadalmi csoportban'
(százalék)
Társadalmi csoport Hétköznap Szombat Vasárnap
Férfi
Szakmunkás 25,6 28.5 26.8
Betanított munkás 372 459 45,8
Segédmunkás 469 41,2 46,7
Növénytermesztő 71,1 75,0 77,4
Nő
Szakmunkás * 13,5 13,7 12,5
Betanitott munkás 31.13 26,6 26,5
Segédmunkás 38.0 37,5 41,9
Növénytermesztő 83,1 81,7 82,9
' A háztáji és kisegítő gazdaságokban; a megfigyelt napon.
956 DR. ANDORKA RUDOLF _ FALusszELA
10. tábla
A ténylegesen munkát végzők munkájának átlagos időtartama naptípusonként, néhÉgykiemelt társadalmi csoportban'
Hétköznap l Szombat ! Vasárnap Társadalmi csoport
óra. perc
Férfi
Szakmunkás . . . . 2.00 1 325 2.56
Betanított munkás . . 2.15 3,18 2,42
Segédmunkás . . . . 2,3'l ) 4.03 ' 2.58 Növénytermesztő . . . 3.40 [ 4,30 l 4,33
Nő
Szakmunkás . . . . 129 1.2? ; 1.27
Betanított munkás . . 1.28 1.58 1,32
Segédmunkás . . . . 1.54 2,15 l 1.42
Növénytermesztő . . . 2,43 ] 3,02 ] 2.06
i
* A háztáji és kisegítő gazdaságokban. :: megfigyelt napon.
A háztáji és kisegítő gazdaságban végzett munkánál sokkal ritkábban fordult elő a megfigyelt napokon a szellemi és nem mezőgazdasági fizikai jövedelemkiegé- szítő munka. Csupán hipotéziseket mondhatunk ennek magyarázatára. lgy lehetsé—
ges az, hogy az ilyen tevékenységek egy része nem választható el az állandó mun- kahelyen töltött időtől vagy a főfoglalkozású munkaidőtől, ezért a megkérdezettek egyszerűen beleszámították abba.
Valószinű azonban, hogy ezek a szellemi és nem mezőgazdasági jellegű mel—
lékmunkák kisebb gyakorisággal, kevésbé rendszeresen fordulnak elő, mint a ház—
táji és kisegítő gazdaságban végzendő munkák. Az időmérleg-vizsgálatok során szer- zett általános tapasztalat pedig az. hogy a kevésbé rendszeresen előforduló tevé- kenységeket kevésbé pontosan és nem teljesen mutatják ki. Azt viszont látjuk az 1976—1977. évi felvétel eredményeiből is, hogy amikor és akiknél ilyen munkák elő- fordultak, az időtartamuk igen hosszú volt.
11. tábla
A megfigyelt napon iővedelemkiegészítő munkát végzők aránya és munkaidejének átlagos időtartama kiemelt társadalmi csoportonként
A férfiak A nők
. l .
Tarsadalmi csoport közül munkát munkaidő— közül munkát ! munkaido—
végzők tartama végzők r tartama
(százalék) (óra, perc) (százalék) : (óra. perc)
Szellemi munkát végzők
Vezető 1,9 2.02 2.1 l l,13
Értelmiségi . 2.5 243 3,2 ? 2,56
Egyéb szellemi 1.1 2,13 0.8 % 2.35
Nem mezőgazdasági fizikai munkát végzők
Szakmunkás 1.4 3,10 1.0 3,26
Betanított munkás 1.2 4.05 036 : 2.24
( Segédmunkás . 0.9 3.211 0.8 1 4.13
Megjegyzés. Azokat a társadalmi csoportokat emeltük ki. amelyeknél :: jövedelemkiegészitő szellemi, illetve nem mezőgazdasági fizikai munka gyakrabban előfordult.
A TARSADALOM ELETMÓDJA
957
Végül az is valószínű, hogy a jövedelemért végzett ilyen munkák összemosód- nak — a megkérdezettek talán össze is mossák őket - a háztartási munkákkal. azo- kon belül az épületek karbantartásával. bővítésével, építésével. valamint a háztartási berendezések készítésével. javításával, a járművek karbantartásával, javításával. Ha ezeket valaki a saját család részére végzi, akkor természetesen nem szerepelhetnek a jövedelemkiegészítő tevékenységek között, noha eredményük új tartós javakban ölt testet. illetve ha azokat a háztartáson kívüli személyekkel, munkadíj fejében kellene elvégeztetni, akkor a családi költségvetést terhelnék. Tehát végeredményben hozzá- járulnak a család életszínvonalának emeléséhez. Ha pedig ezeket a munkákat más háztartások —- elsősorban rokonok, ismerősök, szomszédok — részére végzik, akkor ezek számára jelentenek értéket. Mivel azonban a magyar társadalom nagy részé- ben kiterjedt kölcsönös összedolgozási, egymást segítési kapcsolatrendszer él, jog- gal feltételezhetjük. hogy a más háztartások részére ellenszolgáltatás nélkül végzett építési, javítási, karbantartási munkák is hozzájárulnak közvetve a családi jövede-
lem növeléséhez.
Az ilyen típusú háztartási munkák elősorban a férfiak körében fordultak elő na—
gyobb gyakorisággal és hosszabb időtartammal. (Lásd a 12. táblát.) Minden tizen—
kilencedik férfi foglalkozott a megfigyelt napon házépítési — bővítési — karbantar—
tási munkákkal, és minden tizedik foglalkozott háztartási berendezések, járművek ké—
szítésével, javításával, karbantartásával. Az építkezési munkák -— amikor előfordul—
tak — általában négy. négy és fél órát vettek igénybe. a háztartási berendezésekkel és járművekkel kapcsolatos munkák pedig egy, másfél órát. Jellemző, hogy a szak- munkások körében fordultak elő a leggyakrabban ezek a szakipari munkák.
12. tábla
Az építkezési és tartóseszköz-javítási, -karbantartásí munkákat ténylegesen végzők aránya és munkaidejének átlagos időtartama
a különböző társadalmi csoportokba tartozó férfiaknál
Háztartási Háztartási
Épület építése, berendezés Épület épitése. berendezés karbantartása. készítése, karbantartása, készítése.
bővítése javítása. jármű bővítése javítása. jármű
Társadalmi csoport karbantartása karbantartása
tevékenységet végzők aránya tevékenység időtartama
(százalék) (óra. perc)
Vezető állású . . . . 4,9 18.2 4,05 1,07
Értelmiségi . . . 3.8 13.3 4.11 1.05
Egyéb szellemi . . . 5.7 11.7 4.45 1,30
Szakmunkás . . . . 7.0 14.11 4.13 1.34
Betanított munkás . . 5,9 8,4 4.36 1.15
Segédmunkás . . . . 5.7 8.0 3.59 0.59
Növénytermesztő . . . 3.3 7.8 4,24 O,45
Állattenyésztő . . . 4.3 7.8 3.40 1.05
Mezőgazdasági gépke-
Zelő . . . . . . 5.6 10.11 3.40 0.58
Mezőgazdasági önálló
és segítő családtag . 2.0 5,0 5.28 125
Nem mezőgazdasági önálló és segitő csa-
ládtag . . . . . 5.0 13.7 2.11 1.25
lnaktív kereső . . . . 3.9 3.4 4.45 2.22
Eltartott . . . . . . 31 6.9 4,56 1,26
Összesen 5.4 M,!) 4,21 1,23
958 DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSY BÉLA
Az időmérleg-felvétel alapján megbecsülhetjük. hogy mekkora a magyar társa—
dalom 15—69 éves tagjainak összes évi munkaidő-ráfordítása a különböző nem me—
zőgazdasági jellegű jövedelemkiegészítő munkákra. Eszerint egy év alatt 46 millió
munkaórát fordítanak szellemi jellegű jövedelemkiegészítő munkákra, 92 millió munkaórát nem mezőgazdasági fizikai jövedelemkiegészítő munkákra. 369 millió őrát építési munkákra és 185 millió órát háztartási berendezések és járművek javítására.karbantartására. Ez az összesen 692 millió munkaóra messze elmarad ugyan a ház- táji és kisegítő gazdaságokra fordított 2.7 milliárd munkaórától (amelyen belüi, mint
említettük. szintén vonnak építési és javítási tevékenységekre fordított órák). de még—
is jelentősen hozzójárul a családok és a társadalom jólétének emeléséhez.
Az a tény, hogy mindenfajta jövedelemkiegészítő tevékenység. valamint az em—
lített építési, javítási. karbantartási tevékenységek előfordultak szinte minden tá:—
sadalmi csoportban (tehát például szellemi jellegű munkák a fizikai foglalkozásúak- nól és fizikai jellegű munkák a szellemi csoportokban). arra enged következtetni.
hogy a mai magyar társadalom aktív kereső tagjai igyekszenek minden jövedelem-
kiegészítő munkalehetőséget megragadni, valaminta háztartási szükségletekkel kap-
csolatban előforduló szakipari munkákat maguk elvégezni.
Lényegében ugyanezt láthatjuk az inaktív keresőknélués az eltartottaknál is.
A különböző fajta jövedelmet biztosító tevékenységekkel töltött Id"' egy évi átlagos napon
Tórsadalcsi csoport. Óra, perc Társadalmi csoport Óra. pert:
Férfi Nő
Inaktív kereső . . . 2,48 Inaktív kereső . . . 'l,29 Eltartott . . . . . . . . . . 1.48 Eltartott . . . . . . . . . . i,37
' Főfoglalkozású munka, jövedelemkiegészítő mezőgazdasági, nem mezőgazdasági fizikai és szellemi munka együtt.
E viszonylag igen jelentős munkával töltött idő következtében az időmérleg so- rán összeírt összes jövedelemszerző munkával töltött időnek 12,4 százalékát inaktív keresők és eltartottak (5,3 százalékot férfiak. 7.1 százalékot nők) teljesítették. Ha ehhez még hozzászámítjuk a mezőgazdasági segítő családtag nők által teljesített munkaidőt, amely az összes jövedelemszerző munkaidőnek 3.1 százaléka, akkor lát- juk, hogy az összes jövedelemért végzett munkának több mint egyhetedét olyanok végezték, akiket a közfelfogás a nem dolgozók közé szokott sorolni. Hasonló az utóbbiak munkavégzésének aránya a háztartási munkákhoz sorolt építési, valamint tartóseszköz—javítási, —karbantartási munkák összességén belül is.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalom tagjainak nagy több—
sége nagyon sok időt tölt jövedelemszerző munkatevékenységekkel. Arra vonatkozó—
an, hogy ez a munka mennyire intenzív és mennyire hatékony. az egész napot fel—
ölelő időmérleg-vizsgálat keretében nem kaphattunk információkat. Az állandó mun- kahelyen és a különböző különmunkákkal töltött idő azonban mindenképpen fárad—
ságos — akár hatékony a munka, akár nem. sőt akár nagyon intenzív, akór kevésbé
—, ezért a kimutatott hosszú munkaidő jelentős terhet jelent. Ezt azért vállalják. mert az egyéni és a családi életszínvonal emelkedéséhez ezzel lényegesen hozzá lehet já-
rulni.
Emellett azonban a magyar társadalom elért életszínvonala egészében véve is jelentős mértékben annak köszönhető. hogy a társadalom tagjainak nagy része—
ilyen hosszú időtartamú munkatevékenységekre vállalkozik. Ugyanakkor az is két—
ségtelen, hogy a jövedelemszerző munkával töltött hosszú idő megakadályozza azt,
A TARSADALOM ÉLETMÓDJA
959
hogy a művelődésre, közösségi életre. szűkebb körű tórsas kapcsolatokra. sőt a nem munka jellegű családi együttlétre több időt fordítsanak. Fokozza ezt a problémát az a tény, hogy mind a közlekedésre fordított idő, mind a háztartási munka ideje meg—
lehetősen hosszú, és így a kulturáltabb és közösségibb jellegű életmód kialakulását fékezi.
KÖZLEKEDÉS
A gazdaságilag fejlett tőkés országokban végzett vizsgálatok azt mutatták ki..
hogy a munkaidő rövidülésével párhuzamosan a közlekedésre fordított idő meghosz—
szabbodott úgy. hogy a szabadidő lényegesen kevésbé nőtt, mint amennyire a mun——
kaidő csökkent.
A közlekedés napi átlagos időtartama29 Magyarországon is meglehetősen hosszú. a legtöbb aktiv kereső társadalmi csoportban túllépi vagy legalább meg—
közelíti az egy órát.
13. tábla
Az egy főre jutó átlagos közlekedési idő
(óra, perc)
l
Társadalmi csoport Férfi ; Nő
l
Vezető állású 1.30 l,12
Értelmiségi 1,22 LM
Egyéb szellemi 1.18 1.11
Szakmunkás
1,20 i,04
Betanitott munkás . 1,22 1.06
Segédmunkós 1,08 1,01
Növénytermesztő 1,00 0,53
Állattenyésztő . . . 1.02 0.50
Mezőgazdasági gépkezelő . . 0.54 .
Mezőgazdasági önálló és segítő csa—
ládtag . . . . . . . . . . 0.58 0.39
Nem mezőgazdasági önálló és se-
gítő családtag . . . 1,18 0.38
lnaktiv kereső . . . . . . . . 0.49 0,35
Eltartott . . . . . . . . . . i 1.35 0.51
Összesen 1,14 . O,5ó
A nők kevesebb időt töltenek közlekedéssel. mint a_férfiak, még azonos társa—r dalmi csoporton belül is, mivel kevésbé hajlandók a távoli munkahelyeken végzett munkát, az ingózást vállalni. Az egyes társadalmi kategóriák közötti legszembetű- nőbb különbség, hogy a mezőgazdasági foglalkozásúak valamivel kevesebb időt közlekednek. mivel a mezőgazdasági munkahelyek jelentős része a lakóhely közelé- ben van. míg az ipari és más nem mezőgazdasági munkahelyek sokszor más tele- püléseken vagy ugyanannak a városnak tóvoli részein helyezkednek el, így az ott dolgozók több időt töltenek közlekedéssel.
39 A kódolóskor a közlekedéssel töltött időt aszerint osztályoztuk, hogy az gyalog történt vagy egyéni közlekedési eszközzel (személygépkocsivai stb.), vagy helyi, illetve távolsági tömegközlekedéssel. Az adatok gépi feldolgozásakor azokat a közlekedéssel töltött időket csoportosítottuk a munkahely és a lakás közötti közlekedés kategóriájába. amelyeknek kiindulásakor a megfigyelt személy otthon tartózkodott, és befejeződé- sükkor a munkahelyére ért és fordítva. Ha útközben egyéb tevékenységeket is beiktatott. akkor nem került a munkahely és a lakás közötti közlekedés kategóriájába. Valójában azonban az utóbbi fajta közlekedési időnek jelentős része is a munkába utazást, illetve az onnan haza utazást szolgálta. Ezért nem tudtuk a munkával kapcsolatos és egyéb utazási időt szétválasztani.
960 DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSY BÉLA
HÁZTARTÁS. KARBANTARTÁS. VÁSÁRLÁS
Láttuk. hogy a nők munkaideje mind a főfoglalkozás keretében. mind a jöve—
delemkiegészítő munkákban rövidebb. és kevesebb időt töltenek közlekedéssel. Ez- zel szemben közhelynek számít az a megállapítás. hogy a tág értelemben vett ház—
tartási munkákra fordított idejük lényegesen hosszabb a férfiakénál. A tömegkom—
munikációs eszközökben és a társadalomtudományi szakirodalomban egyaránt gyakran találkozunk azzal a képpel —- negatív értékeléssel —. hogy a munkaidő után a feleségek. családanyák főznek. takaritanak, mosnak stb.. miközben a férjek és csa—
ládapák pihennek, újságot olvasnak stb.
ldőmérleg-felvételünk eredményei is azt mutatják. hogy a nők lényegesen hosz—
szabb - háromszor akkora — időt töltenek különböző háztartási, karbantartási mun- kákkal. vásárlással. szolgáltatások igénybevételével. mint a férfiak. Ezt az összefog- laló megállapítást azonban sok vonatkozásban finomitani lehet, és ezzel ki lehet ,
mutatni a változások bizonyos tendenciáit is. V
Mindenekelőtt a Központi Statisztikai Hivatal 1963. évi vizsgálata óta lényegesen rövidült (5 óra 20 percről 4 óra 19 percre) a nők átlagos háztartásimunka—ideje.
ugyanakkor kissé nőtt a férfiaké (1 óra 6 percről 1 óra 26 percre). Ezáltal annak megosztása elmozdult a kiegyenlítődés irányában: az arány 1963-ban 4,8:1, 1976—
1977—ben pedig 3:1 volt.
Továbbá társadalmi csoportonként meglehetősen eltérő a nők és a férfiak ház- tartásimunka—ídeje és e munkák megosztásának egyenlőtlensége.
14. tábla
Az egy főre jutó átlagos háztartási munkával töltött idő társadalmi csoportok szerint 1976—1977—ben
Férfi Nő A "fi 55 0
Tarsadalmi csoport ___—___sz— ídőrógőrbitás
óra, perc hányadosa
Vezető állású . 1.25 3.13 2.3
Értelmiségi . . . 1.20 257 2.2
Egyéb szellemi . . . 1.35 3,14 2.0
Szakmunkás . . 1,34 3.38 2.3
Betanított munkás 1.27 357 2.7
Segédmunkás . . 1.16 4,10 3.4
Növénytermesztő . . . 1.03 4.11 4.0
Állattenyésztő . . . . 'l,03 3,57 3.7
Mezőgazdasági gépke-
zelő . . . . . . 1.16
Mezőgazdasági önálló
és segítő családtag . 1.08 5.34 4.9
Nem mezőgazdasági önálló és segítő csa-
ládtag . , . . . 1.12 5.05 4.2
lnaktív kereső . . . . 2.19 5.05 2.2
Eltartott . . . . . . 0.55 454 5,3
Összesen
1,26 4,19 3.0
A férfiaknál a háztartási munkával töltött idő minden társadalmi csoportban
egy és másfél óra között mozog (az inaktív keresők kivételével, akik ennél több időt
töltenek vele). és enyhe olyan tendencia mutatkozik. hogy a városi és a magasabb képzettségű rétegek tagjai több háztartási munkát végeznek, viszont a nőknél aA TARSADALOM ÉLETMÓDJA
961
mezőgazdasági segitő családtagoktól és az inaktív keresőktől az értelmiség felé haladva a háztartási munka ideje majdnem felére csökken. Ez nyilvánvalóan össze- függ a háztartás felszereltségének és a családnagyságnak (gyermekszámnak) a kü-
lönbségeivel is, mégis levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magasabb jövedel- mű és iskolai végzettségű városi családokban a nők háztartási munkaterhe az átla-
gosnál lényegesen kisebb, és megkockáztathatjuk azt az óvatos feltevést is, hogyaz utóbbiak a jövőben általánossá váló tipust képviselnek.
Végül nem mindenféle háztartási munkában aránytalanul nagy a nőkre háruló rész. (Lásd a 15. táblát.) A mosás, vasalás, ruhajavitás. varrás a nők kizárólagos mun- katerülete, igen nagy a részük a főzéssel kapcsolatos munkákban és a takarítás- ban is. Viszont a vásárlásban már elég nagy a férfiak szerepe, a fűtéssel kapcso- latos munkák nagy részét ők vállalják, az építési és eszközkarbantartási (ezen be- lül gépkocsi-karbantartási) munkáknak, amelyek nem jelentéktelen és feltehetően növekedő időt igényelnek, túlnyomó részét a férfiak végzik.
15. tábla
A férfiak és a nők egy főre jutó átlagos munkaideje különféle háztartási munkáknál
Átlagos időtartam A női és a férfi időráfordítás A háztartási munka tipusa (óra. perc) 1976—1977-ben a hányada
férfiaknál ] nőknél 1976—1977-ben ] 1963-ban Főzés, tálalás. mosogatás . . . .' 0.13 158
1
9.1 18,0Lakás, udvar, járda takarítása . . . 0.14 O,53 3.8 13,0
Fűtés . . . . . . . . . . . . 0.09 0.04
Vízhordás . . . . . . . . . — . 0101 0.01 0'50 1'0
Mosás, vasalás, ruhajavítás, varrás . 0,02 0.46 23,0 .*
Háztartási berendezések készítése.
javítása, jármű karbantartása . . 0.08 —
Épület karbantartása, épitése, bővi— 0.14 033
tése . . . . . . . . . . . 0,14 0.03
Vásárlás . . . . . . . . . . 0,09 0.19
Személyes. lakossági, egészségügyi
szolgáltatások (fodrásznál, körzeti 1,8 2.5
orvosnál stb. töltött idő) . . . . 0,04 0,05 ügyintézés hivatalban . . . 0.01 0.01
* Az 1963. évi vizsgálat adatközléseíben (31) a férfiakra jutó mosási stb. idő 0.0 óra, ezért a női és a férfi időráfordítás hányadosa — formailag — végtelen.
A nők háztartási terheinek csökkenése és a férfiak növekvő részvállalása az 1963. évi adatokkal való összehasonlitásból is kitűnik: a női-férfi időráfordítási há—
nyadosok minden tevékenységtipusnál lényeges eltolódásokat mutatnak a kiegyen- lítettebb részvállalás irányában.
Ugyanezt mutatják a megfigyelt napon különböző háztartási munkákat végző férfiak arányának változásai is. igy például a főzést. tálalást. mosogatást végző fér—
fiak aránya 10.2—ről 30,2 százalékra, a lakás-. udvar-, járdatakarítást végzőké 10.3- ről 3i.1 százalékra, a bevásárló férfiak aránya pedig 11.0-ről 21,0 százalékra emel—
kedett. A férfiak részvétele tehát a hagyományosan női háztartási munkák többsé—
gének területén is lényegesen növekedett.30
3" Az összes háztartáslmunka-időbe beszámítottuk az előző fejezetben röviden tárgyalt épitési tevé- kenységek idejét. valamint a háztartási berendezések és járművek készítésére, javítására. karbantartására for- ditott időt is. Ezeknek átlagos tartama a férfiaknál 22, a nőknél 3 perc. Ha kihagyjuk őket a háztartási mun- káklen terheléseközül, akkorvalamivela férfiakkevésbéháztartásimunka-idejemozdul el az egyenlőbb1963 ótateherviselésnagyjából változatlan,irányába. és a nők és férfiak egyenlőt—
2 Statisztikai Szemle
962 DR. ANDORKA RUDOLF — FALUSSV BÉLA
AZ ÖSSZES KÖTÖTT lDÖ HOSSZA
A főfoglalkozás keretében végzett munka, a jövedelemszerző különmunkák. (:
háztartási munkák és a közlekedés idejét együtt ..kötött" időnek nevezzük abból ki—
indulva. hogy e tevékenységek az egyén, illetve a család létfenntartásához szüksé—
gesek. Csak a kötött idő —— és a fiziológiai szükségletekre fordított idő (amely viszony—
lag rugalmatlan) — után fennmaradó idővel rendelkezhet az ember többé—kevésbé
szabadon.31
Az így számított kötött idő hosszát az egyes társadalmi csoportok. valamint a férfiak és a nők vállára nehezedő időteher mutatójaként használjuk. Ezért az aláb- bi felsorolásban a legnagyobb terheltségű csoporttól a legkisebb terheltségű felé haladva közöljük a kötött idő teljes hosszát.
A kötött idő hossza
gazrgőssgg?lglkltígisgg?rő'em Óra, perc gaígősszi?lbnkti$is§§?rffem Óra, perc
Állattenyésztő nő . . . 11.04 Egyéb szellemi nő . . . 9,38 Állattenyésztő férfi . . . 10,47 Nem mezőgazdasági önálló férfi . . 9.35 Növénytermesztő nő . . . 10,47 Betanított munkás férfi . . . 9.28 Segédmunkás nő . . . 10,4'i Szakmunkás férfi . . . 9.20 Mezőgazdasági önálló és segítő csa- Egyéb szellemi férfi . . . 9.02 családtag nő . . . 10.40 Vezető állású férfi. . . 8.44 Növénytermesztő férfi . . . 10,23 Értelmiségi nő . . . 8.44 Betanított munkás nő . . . 10.20 Értelmiségi férfi . . . 8.17 Mezőgazdasági gépkezelő férfi . . 10.13 Eltartott nő . . . 722 Nem mezőgazdasági önálló és segi- inaktív kereső nő . . . 7,07 tő családtag nő . . . 10.07 inaktív kereső férfi . . . 5,56 Mezőgazdasági önálló férfi . . . 9.54 Eltartott férfi . . . 5.34 Vezető állású nő . . . 9,46 Összes nő . . . 9.01 Szakmunkás nő . . . 9.42 Összes férfi . . , . . . . , 8.27 Segédmunkás férfi . . . 9,40
Tehát a kötött idő, vagyis a létfenntartást szolgáló tevékenységgel való terhelt- ség szempontjából elég határozott különbségek mutatkoznak a magyar társadalom osztályai és rétegei között. A legnagyobb teher a mezőgazdasági termelőszövetke- zeti tagokra és a mezőgazdasági munkásokra nehezedik. utánuk következnek a nem mezőgazdasági szakképzetlen munkások, majd a szakmunkások. A szellemi ré—
tegek helyzete egyértelműen a legkedvezőbb, közöttük is az értelmiségiek kötött ide—
je a legrövidebb.
1963 óta a kötött idő minden nem mezőgazdasági társadalmi csoportban né- mileg csökkent32. de ez a változás nagyon eltérő nagyságú volt, ezért a társadalmi csoportok közötti különbségek megnövekedtek. Míg 1963-ban alig volt különbség
31 Ez a definíció természetesen vitatható. Egyrészt ide lehetne sorolni az említetteken kívül a gyermek—
nevelési és -gondozási Időt. másrészt a tanulási időt. Kérdés viszont, hogy helyes—e a teljes közlekedési időt ide sorolni, hiszen annak egy kisebb része jellegzetesen szabad idős tevékenységekhez kapcsolódik. Mégis az általunk alkalmazott kötött idő fogalom alkalmasnak látszik arra, hogy szemiéltesse (: különböző társadalmi csoportok. valamint a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított terhelését olyan tevékenységekkel, amelyek a
létfenntartáshoz kapcsolódnak.
3" Az itt elemzett adatok alapján csak megközelítőleg tudjuk összehasonlítani az 1963. évi és az 1976—
1977. évi időmérlegeket. mert az 1963. évi felvétel egyetlen hónapra, márciusra vonatkozó eredményeket adott (illetve a termelőszövetkezeti tagoknál augusztusra vonatkozóan is). míg az 1976—1977. évi adatok az egész évre vonatkoznak. Ha az utóbbi felvételből kiemeljük a tavaszi időszakra vonatkozó adatokat, azt találjuk, hogy a kötött idő hossza szellemi foglalkozásúaknái és a nem mezőgazdasági munkásoknái csökkent. A me.
zőgazdasági fizikaiak esetében a tendenciák kimutatását megnehezíti a munka erős szezonalitása, különösen 1963—ban. Azt lehet látni hogy 1963-ban az augusztusi felvétel ldején a termelőszövetkezeti tagok kötött ideje hosszabb volt mint 1976—1977—ben a mezőgazdasági fizikai rétegeké a három nyári hónap átlagában, viszont 02.19636 évi márciusi felvétel idején rövidebb volt a kötött idejük. mint 1976—1977-ben a három tavaszi hónap át 096 an.
A TÁRSADALOM ÉLETMÓDJA
963
a vezető állásúak és az értelmiségiek, az egyéb szellemi foglalkozásúak és a nem mezőgazdasági munkás rétegek kötött idejének hossza között. csupán a termelő—
szövetkezeti tagok kötött ideje volt az előbbiekénél lényegesen hosszabb (elsősor-
ban a nyári időszakban), 1976—1977-ben e csoportok között nagyon határozott kü—lönbségek alakultak ki.
A nők és a férfiak kötött ideje közötti különbség alakulásában két ellentétes tendencia érvényesült:
1. az alkalmazásban álló férfiak és nők közötti különbség csökkent a férfiak viszonylag lényegesen hosszabb különmunkája és a háztartási munkában való részvételük növekedése következtében ;
2. viszont a nők viszonylagos munkaterhét növelte gazdasági aktivitásuk növekedése, va- lamint a mezőgazdaságban dolgozó nők rendszeresebb, kevésbé szezonális foglalkoztatása.
E két tendencia közül — úgy látszik — az utóbbi bizonyult erősebbnek. úgyhogy -- ha a megfigyelt nők és férfiak kötött idejét hasonlítjuk össze -— a nők kötött ideje több mint fél órával hosszabb a férfiakénál, és a nőknek a férfiakhoz viszonyított terhelése valamivel nőtt.33 Ez annak ellenére igy van, hogy a mezőgazdasági foglal- kozásúak kivételével minden aktiv kereső társadalmi csoporton belül csökkent a nők és a férfiak kötött ideje közötti különbség, vagyis a kiegyenlítődés irányában válto-
zott a helyzet.
A GYERMEKEK NEVELÉSE ÉS GONDOZÁSA
A gyermekekkel kapcsolatos tevékenységekre fordított idő a háztartási mun- kákhoz hasonlóan differenciálódik férfiak és nők, valamint társadalmi csoportok sze—
rint. Mig a férfiak a nőkkel egyenlő részt vállalnak a gyermekekkel való játék. tanu—
lás. a nekik való mesélés tevékenységeiből, tehát a széles értelemben vett nevelés-—
ből. a gyermekek ellátása, gondozása nagyobb részt női feladat maradt. Az értel—
miségi férfiak határozottan több időt foglalkoznak gyermekeikkel — éspedig nem—
csak nevelésükkel, hanem gondozásukkal is —. mint a nem mezőgazdasági munkás férfiak és különösen a mezőgazdasági fizikai férfiak. Ebben vitathatatlanul szerepe van annak. hogy a munkás és paraszt férfiak kötött ideje lényegesen hosszabb, így kevesebb idejük marad a gyermekekkel való foglalkozásra, mégis azt mondhatjuk.
hogy az értelmiségi családoknál a gyermekekkel való kapcsolat új mintájának jeleit látjuk. és hogy ez a minta — a többi társadalmi csoport kötött idejének jövőbeni csökkenésével párhuzamosan —- fokozatosan elterjedhet az egész társadalomban.
Ugyanakkor az értelmiségi nők is többet foglalkoznak gyermekeikkel, mint a más csoportokba tartozó nők.
Az egy megfigyeltre jutó átlagos gyermekgondozási és nevelési idő (férfiaknál 12 perc. nőknél 26 perc) természetesen nagyon elvont mutató, hiszen egy részüknek nem volt gondozásra és nevelésre szoruló gyermeke.
Pontosabb képet kapunk a gyermekgondozással és -neveléssel járó elfoglaltsá—
gok tartamáról, ha azt vizsgáljuk: mennyi ideig tartottak ezek a tevékenységek olyan megfigyelt személyeknél. akik azokat ténylegesen végezték.
Az iskolaköteles kornál fiatalabb gyermekkel rendelkező családokban az anya napi időmérlegében szinte szükségképpen megjelentek a gyermekek gondozásával.
ellátásával kapcsolatos tevékenységek. (Lásd a 16. táblát.) Ilyenkor az időtartamuk
33 Az összes férfi és az összes nő összehasonlítását 1963-ban és 1976—1977-ben megneheziti, hogy az előbbi felvétel a 18—60 éves, az utóbbi a 15—69 éves korcsoportokra terjedt ki. Mégis némi támpontot nyűjt—
hat a tendenciák megítéléséhez. hogy a kötött idő hossza az összes férfi esetében 1963-ban 576 perc. 1976—- 1977—ben 507 perc. az összes nő esetében pedig megfelelően 546. illetve 541 perc.
2.
