Három magyar a Balti-tengernél : a Balti-tenger és Gdańsk Somlyó György, Pethő Tibor és Ruffy Péter szemével

(1)

Iskolakultúra,29.évfolyam,2019/11.szám DOI:10.14232/ISKKULT.2019.11.5

Marcin Grad

VarsóiEgyetem

1 SomlyóGyörgy(1920–2006)1951-benaMagyarÍrószövetségköltőiszakosztályánaktitkára.1953–54-ben irodalmielőadóazOrszágosBéketanácsnál.1954–55-benaMagyarRádióIrodalmiFőosztályánakvezetője.

Számosverseskötetszerzője.(SomlyóGyörgy,PethőTiborésRuffyPéteréletrajzaabibliográfiábanfelsorolt forrásokalapjánkészültel:BéládiésRónai,1990;Dávid,2002;F.Almási,2000;Zsoldos,2019).

2 PethőTibor(1918–1996)újságíró,pályafutásánaklegfontosabbállomásaaMagyar Nemzet(kétszerfőszer- kesztője is volt).A művei közül említhető:Afrika és Délkelet-Ázsia népeinek szabadságharca (1952), Útikalandok a régi Magyarországon(társszerző,1963),A háborúk ára (1966),Amerika közelről (1972), Kölcsönben a jövő(1984).

3 RuffyPéter(1914–1993)magyarújságíróésíróvolt.AzújságírópályafutásasoránaMagyar Szó,Erdélyi Lapok,Brassói Lapok,Újság,Hírlap,Kis Újság,Béke ésSzabadság,Érdekes Újság,végül(1959-től)aMagyar Nemzetbelső,1960-tólfőmunkatársavolt.AmásodikvilágháborúutánikorszakbanRuffyt„azországújjáépí- tésénektalánlegfürgébbtollútudósítójának”tekintették.Könyveiközöttgyűjteményesriportkötetek(Göcsejtől Hegyaljáig,Romlás. Riportok a rumról,A reporter visszanéz,Úttalan utakon),útirajzok(Varsói hajnal,Szegedi képeskönyv,Hazánk szíve, Budapest),illetvetörténetipublicisztikaiművek(Koronánk könyve)találhatókmeg.

4 Afentiekbenfelsoroltakonkívül1945és1989közöttakövetkezőkönyvek–azakkoriLengyelországról szóló útleírások vagy riportkönyvek (riportgyűjtemények) – jelentek meg:Barátok közt Lengyelhonban (BodrogiSándorésFerkisEmil,1964),Lengyelország(PálosTamás,1964),Lengyel teakeverék (Sebők Éva,1978), A Tátrától a tengerig. Lírai utazás Lengyelországban(HajdókJános,1979),Varsói krónika 1979–1981 (SzilágyiSzabolcs,1986).

Három magyar a Balti-tengernél

A Balti-tenger és Gdańsk Somlyó György, Pethő Tibor és Ruffy Péter szemével

A második világháború befejezése Magyarország és Lengyelország történetének új szakaszát nyitotta meg. Mindkét ország a Szovjetunió érdekszférájában találta magát, mindkét országban a hatalom fokozatosan, rövid időn belül, a demokrácia alapvető

szabályait megszegve, a szovjetek támogatását élvező helyi kommunisták kezébe került; elkezdődött „a szocializmus építésének” korszaka. Ez az 1989-ig tartó periódus a magyar–

lengyel kapcsolatok új fejezetét is jelentette. Attól eltekintve, hogy ezek a (hivatalos) kapcsolatok csak a meghatározott kereteken belül fejlődhettek, a két ország közötti kulturális együttműködés – ami különösen érdekes lehet a jelen tanulmányban tárgyalt problematika szempontjából – intenzív és gyümölcsöző volt. Ennek

az egyik fontos megnyilvánulása a magyar írók és újságírók Lengyelország iránti széleskörű érdeklődése volt, ami például számos újságcikket és néhány figyelemre méltó útleírást, illetve

riportkönyvet (riportgyűjteményt) eredményezett; közöttük található a tanulmány alapjául szolgáló három könyv is:

A Visztula sellője. Lengyelországi útinapló Somlyó György¹ tollából (1954), A Kárpátoktól a Balti-tengerig Pethő Tibortól² (1956),

valamint a Varsói hajnal Ruffy Pétertől³ (1961).⁴

(2)

Iskolakultúra 2019/11

M

ind a három említett útleírás⁵, a műfaji jellegéből adódóan, a szerzők azon lengyelországiutazásainakeredményekéntszületettmeg,amelyeksoránmeg- látogattákazországlegfontosabbvárosait,többekközöttVarsót,afővárost, Krakkót,Wrocławot,valamintGdańskot,alengyelBalti-tengerpartlegfontosabbváro- sátis.AjelentanulmányéppenaBalti-tengernek(elsősorban)ésGdańsknakSomlyó György,PethőTiborésRuffyPéteráltalfelrajzoltképérefókuszál.Kisebbmértékben, sajátoskiegészítésként,Gdyniaképéttárgyaljaezacikk,tekintettelarra,hogyGdańske szomszédvárossal,valamintSopotvárossalegyüttegyközösszervezetet,aHármasváros nevűtengerpartivárosegyüttestalkotja.

Megkelljegyezni,hogyPethőTiborésRuffyPéterazútleírásukbankülönállófeje- zetetszenteltekGdańsknak(Pethőnél:Ahol a háború elkezdődött,Ruffynál:Az Ötfütty- öbölben), ezenkívül Pethő egy egész fejezetet Gdyniának és a Balti-tengernek is („ Navigare necesse est”),RuffyVarsói hajnaljábanpedigaBalti-tengerésGdańskmég néhánymásfejezetbenjelenikmeg.Mindakétszerzőriportszerűenrögzítiésközvetítia magyarolvasószámáraatengerésGdańsk(illetveGdynia,Szczecinstb.)képét.

PethőTibor és RuffyPéter lengyelországi útirajzánakGdańskot és a Balti-tengert illetőnarrációjajellegébenkülönbözikaSomlyóGyörgyétől:Somlyónálnincsenekhosz- szabbriportszerűleírások,aszerzőnemisalkothosszabb,egybefüggőképetatengerről, GdańskrólvagypéldáulGdyniáról.AVisztula sellőjének„tengerparti”részeiirodalmi

„mozaikkockáknak”,illetveirodalmi„képeslapoknak”nevezhetők(egyébkéntaszóban forgóútleírásegyikrészénekacímeéppenTengerparti képeslapok),amelyekbenmaga atenger,valamintGdyniavagyGdańsklátképénekéséleténekaszerzőáltalkiválasztott egyes„elemei”–mintpéldáulakikötőbebeúszóhalászbárka(Somlyó,1954.53–54.), agdańskikikötőbenhorgonyzóhajófedélzetétmosómatróz(Somlyó,1954.52–53.) vagy „a híres aranytornyú gdanski városházában” található két festmény (Somlyó, 1954.42–44.)–elsősorbanfilozófiai,politikai,történelmielmélkedésekkiindulópont- játképezik.Somlyótehátezekenkeresztülakarrámutatniegy-egykonkréteseményre vagyáltalánosjelenségre(aGdyniakikötőjébebeúszóbárkalátványapéldáulaDaigo FukuryuMarujapánhalászhajótragédiájánakésavilágbékekörülielmélkedéseknek leszazapropója,AntonMöllerA templom építésecíműfestményepedigGdańskháborús elpusztításátésaháborúutániújjáépítésétjuttatjaaszerzőeszébe).

Mindhárom magyar szerző az 1950-es években járt Lengyelországban. Utazásaik szolgálati jellegűek voltak, nem turistákként, hanem újságírókként, riporterekként, a lengyeléletmegfigyelőikéntjártákvégigazországot.SomlyóGyörgy1954tavaszán voltLengyelországban(április4-tőlmájus3-ig)(Somlyó,1954.81.).PethőTiborszintén tavasszaljártLengyelországban,deegyévvelkésőbb,1955-ben(áprilisvégénérkezett, ésröviddelahíresvarsóiértekezletbefejezéseután⁶,május14-eutánutazottel)(Pethő, 1956.7.,239–246.).RuffyPéter–ahogymagaírjaakönyvebefejezőrészében–1945 és1960közöttnégyízbenjártLengyelországban(Ruffy,1961.191.),aVarsói hajnalban enégyutazásának„élményeitéstapasztalatait”(Tamás,1961.7.)foglaltaössze.

MindaháromszerzőLengyelország-képealapvetőenkétnagyobbdimenzióbóltevő- dikössze:Somlyó,PethőésRuffyisegyrésztaháborúspusztítások,másrésztazország újjáépítésénekbemutatásáratörekednekútirajzaikban,sezmeghatározószerepettöltbe aBalti-tengerésfőlegGdańskképénekközvetítésébenis.Kérdés,hogyazakkorihiva- talostörténetírásésazuralkodókommunistapolitikaipropagandamennyirebefolyásolta

5 Nemmerülvebeleaműfajimegkülönböztetésekésdefiniciókrészleteibe,etanulmánybanaháromfelsorolt könyvreaz„útleírás”(esetleg„útirajz”)műfajiterminussalutalunk.

6 AVarsóiSzerződéstnyolceurópaiszocialistaországírtaaláaz1955.május14-én,Varsóbanmegtartott értékezletutolsónapján.

(3)

azírók⁷látásmódjátésazútleírásoktartalmioldalát.Ajelentanulmányrészbenekér- désreisigyekszikválasztadni.

A Balti-tenger képe a három útleírásban

ABalti-tengernekaszóbanforgóútleírásokbanmegalkotottösszképében⁸alapvetően négymegközelítésiszempontkülöníthetőel.ABalti-tenger(természeti)szépségként, látványosságként és ezzel szoros összefüggésben hatalmas természeti erőként (1), romantikus(vagyisképzeletreésérzelmekreható),szintemágikustérségként(2),az„új”

Lengyelországésalengyelekéleténekfontoselemeként,illetveazembermunkájának színhelyeként(3),valamintfontostörténelmieseményekszíntereként(4)jelenikmeg.

Ezekaszempontoknemritkánátszövik,illetvekiegészítikegymást.

AmiaBalti-tengertminttermészetiszépséget,illetvetermészetierőtilleti,Somlyó GyörgyésPethőTiborazútleírásukbanköltőitájképetfestenekróla.Azutóbbiszerzőa nyugtalantengerlátképétírjale:

Aszélhabzó,tarajoshullámokatkergetettapartfelé.ABalti-tengermennyiremás, mintalágy,sötétkék,mediterrántengerek,félelmetesebb,szürkébb,fenyegetőbb.

Lélegzik.Visszahúzódikahomokdűnékről,hogyaztánismételöntseazokattíz-ti- zenkétméterre.Mégebbenaragyogónapsütésbensemcsábítjafürdésreazembert.

Hideg.Július,augusztus,ezakéthónap,amikorpartjaitellepikafürdőzők.Mégis, ezatengeradjaazéletetitt,sokszázkilométerhosszúságábanafalvakésvárosok lakóinak.(Pethő,1956.125.)

SomlyóGyörgypedigazalkonyitengerszelídlátványátjelenítimegérzékletesen.Leírá- sábanaBalti-tengernemcsupánaszószorosértelmébenvetttermészetiszépségként szerepel,mivelszóesikazemberikéz„alkotásairól”,tudniillikagdyniaikikötő„kőkar- jairól”ésegybárkárólis:

AKőhegyen,aKamiennaGóránálltam,Gdyniakikötőjefelettazalkonyatban.

Aszintemozdulatlannaktűnőcsendben,mintegyetlenszépségesdallamúszott belassanakikötőkőkarjaiközéegyaprósárgabárkaakéktengeren,aszíneknek abbanacsodálatosanszelídtisztaságában,amitcsakakoranyárialkonyatfénye tudfesteni.Elbűvölővoltazegészlátványegységesszépsége:atáglátóhatár,a tengerbefélkörbenbenyúlóhatalmaskikötősapicikebárkatökéletesharmóniája.

(Somlyó,1954.53.)

Pethőlíraileírásábana„lengyel”tenger„jellegzetességeire”mutatrá,arratudniillik, hogynyugtalan,hidegésavizesötétszínű;aggodalmatkeltaszemlélőben,egykicsit dühös vadállatra hasonlít.Az idézett részletben a Balti-tengera mediterrán tengerek ellentétekéntjelenikmeg.NagymértékbenkülönbözikpéldáulazAdriától,amelynek –elsősorbantörténelmiésföldrajziokokbólkifolyólag–avilágtöbbitengerévelszem- benkiemelthelyevanamagyaroktudatában.

Mindakétfentebbidézettrészletkisebbirodalmiképeslapnakisfelfogható,tömör, szavakkalfestett(táj)képnek(Ćurković-Major,2002.79–80.).Aharmonikus,nyugalmas

7 PethőTiborésRuffyPéterelsősorbanújságírókvoltak,SomlyóGyörgypedigköltő.Némileegyszerűsítéssel ajelentanulmányban„íróknak”,illetve„szerzőknek”fogjuknevezniőket.

8 ABalti-tengerösszképealattetengernekmindháromútleírásmindegyikébenmegrajzoltképébőlösszeálló

„nagyobb”képetértjük.

(4)

Balti-tengernek Somlyó György által adott leírását azért is lehet „képeslapszerűnek”

tekinteni,mertegyolyansztereotipikusanidilli(sbizonyosmértékiggiccsesnekható) tengerijelenetetállítazolvasótekinteteelé,amelyemlékeztetazátlagostengerparti szuvenírboltokbankaphatószínesképeslapokra,festményekrevagyfényképekre.Ezek nélkülözhetetlenelemeivoltakasárgaszínűhalászbárkák(sokévigalengyeltengerparti tájképállandótartozékai),akikötőésatengerkéksége.⁹

AzútleíráserészéneknarrációjábanezazidillikusképnemcsakaBalti-tengerszép- ségének sajátos kifejezője, hanem Somlyó hosszabb elmélkedésének kiindulópontja is.Az alkonyi tenger, elsősorban a kikötőbe beúszó bárka látványa eszébe juttatja a szerzőnekPaulValéryegyikszonettjét,melyetőfordítottmagyarra„aháborúutolsó esztendejében”(Somlyó,1954.53.),valamintfilozófiaiéspolitikaireflexióraiskészteti:

Aszonettváltoztathatatlan,merevellentétbenállítjaelénkatársadalmat.Egyik oldalona„Politika”–ilyesformán,nagybetűvelésidézőjelekközt–,mintaminek azegyszerűemberkérlelhetetlenülkivanszolgáltatva:aVezér,akimárkészíti

„villámlószavát”,melytől„majdtébolyulthajnalriadazestre”.Amásikoldalona

„boldog,gondtalan”halász,akimitsesejtaráleselkedőveszélyről,„amennykőről, amitmárrobbantavezér”.Boldog–nemazért,mertfelismeriaveszélytésszembe tudszállnivele,haneméppenazért,mertnemtudróla,smertaköltőszerint,ha tudna,aztehetetlenségébencsakboldogtalannátenné.(Somlyó,1954.53.) AzösszefoglalástkövetőenSomlyóméghozzáteszi:„Évekótaeszembesejutotteza verssmostegyszerrefelderengtekelőttemélesképei”(Somlyó,1954.53.).A„most”

arraapillanatravonatkozik,amikoramagyaríróGdyniaegyikdombjánaktetejénállva csodáljaatengerlátványát.AVisztula sellőjeszerzőjeaValéryversébenszereplőhalász- naksajátosellentététabbanahalászbanlátja,akisejtéseszerintaBalti-tengervizein úszóbárkábanül:

Ebbenabárkábanisbiztosanegyhalászül.Hálójátbontogatvanéziacsillogó zsákmányt,családjáragondol,talánaszövetkezetügyes-bajosdolgairaissközben, ebbenapillanatbanis,nemegy„vezér”tervelvillámlóterveketavilágonazegy- szerűhalászokellen.Csakhogyezakisbárkamárnemaz,amelynekhalásza„mit sesejtamennykőről”.Haboldog,aveszedelemismeretébenésamagamilliókéval összefonterejetudatábanaz.(Somlyó,1953.53–54.)

Somlyótovábbá kitéregymásikhalászbárkára is,amely„aCsendesÓceánonúszott a tonhalak nyomát követve” és amely „félelmetes zsákmánnyal megrakva kötött ki ajapánkikötőben”,tudniillik„amodernmennykő[visszautalásPaulValéryszonett- jére–M.G.],ahidrogén-bombaiszonyatossugárzásátrakodtakiapartra,emberekés halaktestébenegyaránt”(Somlyó,1954.54.).Ezegyköltői,metaforikusutalásaDaigo Fukuryu Marujapánhalászhajó személyzetének tragikussorsára;ajapánmatrózokat azamerikaihidrogénbombarobbanásábólszármazóradioaktívhulladékfertőztemeg.

Ezazeset1954.március1-éntörtént,vagyisröviddelamagyarköltőlengyelországi utazásaelőtt.Afentebbidézetthosszabbrészletutolsókétmondatát(„Csakhogyeza kisbárka…”és„Haboldog…”)azakkorinemzetközihelyzetet,vagyisahidegháború valóságátfigyelembevévepolitikaiéskissépropagandisztikusnyilatkozatnakistekint- hetjük–pontosabban:elégvilágosutalásnakazúgynevezett„béketáborra”,vagyisa kommunistablokkországaira(a Szovjetunióvalazélen).A gdyniaikikötőbebeúszó

9 Érdemesmegjegyezni,hogyaBalti-tengervizeáltalábancsakszélcsendidejénkékszínű.

(5)

bárkafeltételezetthalászalengyelkéntrészeennekanagy,többmillió„tagot”számláló („amagamilliókévalösszefonterejetudatábanaz”),biztonságotgarantálónemzetközi kommunista„családnak”.„Lehetnek-eboldogokatengerekbármelypontjánakegyszerű halászai,hanemtudják,mitörténtjapántársaikkal?Slehetnek-eboldogok,hatudják, stovábbisúgyringanakaszelídhabokon,mintakiknemtudnakróla?”–teszifeleszin- ténkicsitpropagandisztikusízű,retorikuskérdéstaszerző,majdafilozófiaiéspolitikai elmélkedésekbefejezésekéntgondolatbanújraaBalti-tengervizénúszóhalászbárkához kanyarodikvissza:„Kisbárka,ottakikötőfehérkarjaiközt,akéktengerenvirágzó sárgaszirom,jelképeteazegyszerűéletnek,–maolyanvagynekem,mintegykiáltás”

(Somlyó,1954.54.).

ABalti-tengerlátványateljesenelragadjaSomlyót,szintemágikuserővelhatrá,hip- notizáljaőt;nemcsakmegtöltiamagyarköltőtengerpartiszállodájaszobáját,hanemúrrá leszérzelmivilágafölöttis.Amagyarírólíraitudósításábanatengernagyművész,aki sajátmódjáraalakítjaavalóságot:

TENGER–csakígyegyszerűen,ahogykimondom.Megkaptamkulcsomatapor- tán,akkorát,mintegyközépkorivárosé,felmentemaszállodalépcsőjén,benyitot- tamaszobámbaéskitártamazablakot.Ottvoltatengeraszobámban.Atenger, azóriásigyermekjáték,aperpetuummobile,akarmesternélkülösszhangbanszóló zenekar,anagyzenészésnagyfestő,színekszakadatlankeverője,dallamokfárad- hatatlankitalálója.

[...]

Kinyitomazablakotésittvanaszobámbanatenger.Nemishagyelaztánegy pillanatrasem,amígcsakénelnemhagyomapartját.Ülökazablakbanegésznap sreggeltőlkésőestigminthaegyébsevolnék,csakvalamihallatlanfény-éshan- gérzékenységűműszer,amelyahangokváltakozását,azárnyalatokcseréitjelzi,a megnevezhetetlenszíneketésfeljegyezhetetlendallamokatgyűjti.

Rémültenkelekfelszékembőlesteafároszokhunyorgatásaközt,melyolyan, mintvalamiellenállhatatlanútrahívás.Hosszúórákatültemmozdulatlanulvalami megbűvölt varázsban, szinte léttelenül. Nincs semmi a világon, ami mellett az emberúgyeltudnatörpülni,mintatengermellett.(Somlyó,1954.48–49.) AGdyniábólaHel-félszigetre¹⁰hajózóPethőTiborraszinténnagyhatástgyakorolta (nyílt)tengerlátványa,amelygyermekkorivágyakatébresztettújrabenne,snagytengeri utazásokéskalandokhangulatátidéztefel:

Nyílttenger!Milyentávoli,izgatófogalomez!Bennevangyermekkorunkkalan- dosolvasmányainakmindenromantikája,azafélelmetes,ismeretlenvilág,amely- bennapokonéshetekenátnéhánytízméternyipadlódeszkaazegyetlenszárazföld, egyébkéntközelstávolbancsakavégtelen,rejtélyesvíztömeg.(Pethő,1956.139.) ABalti-tengeréspartjaifontostörténelmieseményekszíntereiisvoltak;néhányukról olvashatunkAVisztula sellője,A Kárpátoktól a Balti-tengerig,valamintaVarsói hajnal lapjain.

SomlyóGyörgynemcsakgyönyörködikazalkonyitengerlátványában,vagyihletet merítvebelőleelmélkedikaDaigoFukuryuMarutragédiájárólésavilágbékekérdé- séről,hanemhangsúlyozzaaztis,hogyaBalti-tengertanújavoltazegészvilágtörté- nelemegyiklegfontosabbeseményének,azoktóberioroszforradalomnak.Somlyóaz

10 AHel-félszigetalengyeltengerpartrésze,nemmesszefekszika„Hármasvárostól”.

(6)

Aurórahíresoroszcirkálótidézimeg,amelynekegyikágyújábólleadottlövésadottjelet (azelterjedtközhitszerint)aszentpéterváriTéliPalotaostromára,sígyaztánahajóaz októberiforradalomjelképévélett.Aztlehettehátmondani,hogyazoktóberiforrada- lomaBalti-tengerpartján„születettmeg”(bármagaazAuróracirkálóaFinn-öbölbe torkollóNévafolyónhorgonyzott).Éppenezértamagyarköltőszámára,aki–ahogyaz AVisztula sellőjenarrációjábólkitűnik–aszocialistarendszerbuzgóhíve,aBalti-tenger fontosabb,mintaFöldközi-tenger,amelynekpartjaiazeurópaikultúrabölcsőjénekszá- mítanak:

KözelkétévezredenkeresztülaFöld- közi-tengerpartjainakvoltakalegfon- tosabbemlékeiazemberiségtörténeté- ről.DeazAuróraágyúinakvilágraszóló dörrenésétez a tenger vertevisszaitt előttem,emlékétezekapartokőrzik.

Haazemberkiszakítjamagátahullá- mokmindigújésújkarokkalráfonódó veszedelmes öleléséből és az üresen ragyogó messzeség bűvöletéből, – szemben azokat a partokat véli látni, amelyekelőszörhirdettékmegminden partoknakésmindentengereknekazúj emberitörténelem üzenetét.(Somlyó, 1954.49.)

A jelen tanulmány témája szempontjából különösenfontosésérdekesaz,hogyaBalti- tenger szemtanúja volt a második világ- háború kitörésének, amire költői módon mutatráRuffyPéter,aVarsói hajnal szer- zője.Akönyvébenleírjaaztahajókirándu- lást, amelyet egy nyári vasárnapon (ahogy kiderül a szövegből, 1959 augusztusában) tett az Okrzeja nevű sétahajó fedélzetén a Westerplatte-félszigetre,amásodikvilághá- borúelsőcsatájánakszínhelyére.Awester- plattei csata a német invázió első csatája volt:aSchleswig-Holsteincsatahajósortü- zetnyitottaWesterplatte-félszigetenállomá- sozó lengyel helyőrségre (Szokolay, 1996.

173.).¹¹ Ruffy a „nyílt tenger felé vezető”

(Ruffy,1961.38.)Ötfütty-öbölvizeinhajó- zott;ittérdemesmegjegyezni,hogyaszerző

11 Tegyükhozzá,hogyamásodikvilágháborúelsőharcieseményevalójábanaWieluńnevűnyugat-lengyel- országivárosbombázásavolt,deaWesterplatte-félszigetváltaháborúkitörésénekjelképévé.

Somlyó György nemcsak gyö- nyörködik az alkonyi tenger látványában, vagy ihletet merítve belőle elmélkedik a Daigo Fukuryu Maru tragédiá-

járól és a világbéke kérdéséről, hanem hangsúlyozza azt is, hogy a Balti-tenger tanúja volt az egész világtörténelem egyik legfon tosabb eseményének, az októberi orosz forradalomnak.

Somlyó az Auróra híres orosz cirkálót idézi meg, amelynek egyik ágyújából leadott lövés adott jelet (az elterjedt közhit

szerint) a szentpétervári Téli Palota ostromára, s így aztán a hajó az októberi forradalom jel-

képévé lett. Azt lehet tehát mon- dani, hogy az októberi forrada-

lom a Balti-tenger partján

„született meg” (bár maga az Auróra cirkáló a Finn-öbölbe

torkolló Néva folyón horgonyzott).

(7)

mindenvalószínűségszerintaHoltVisztulanevűfolyótorkolatiszakaszátnevezitéve- senÖtfütty-öbölnek.¹²

Amagyarszerzőhűenadjavisszaanyárisétahajózássirályokkalövezettidillikus hangulatát,valamintaforgalmastengerikikötővidám,élénklégkörét:

Nyárvan,ésvasárnap,éstengerkékazég.Sirályokröpködnek,cikázóégitáncot járva,azégfelélibegve,aztánlezuhanva,majdújbólamagasbaszállva,szeszélyes girlandokatrajzolvaalevegőéglangyosmelegére.Tíz,húsz,százsirálykísériahajót, megannyiégibalerina,fehérbalettcipőben.[…]Olyanezasirálytánc,ezanyáriégi tánc,mintboldogszertartás,amelyjókedvetkavar–agyermekeksikoltanak,apapák fényképeznek,amamákrettegvevonjákvisszaakorláttólgyermekeiket.Avízszíne tengerzöld,azégsejtelmesenkék,ahajónyitottfedélzeténekpadjainincselkedve éskacagvaszerelmesekbújnakössze.Ebbeanyárikékbe,boldogtengerzöldbe,e meghittvilágbaolykorbolondosstaccatókatkiáltanakbeleasirályok.

Azöböl,amelyenlágyanúszunk,anyílttengerfelévezet.Külfölditeherhajók- kal,személyszállítógőzösökkel,fehérvitorlásokkaltalálkozunk.Mindenfeltűnő hajóesemény.[…]Átkiáltunkahajókramindenfélenyelven.Köszöntünklengye- lül,franciául,angolul,oroszul,valakisvédül,énmeg,minthaértenévalaki,csökö- nyösenmagyarul.Azöbölbenrandevúzikavilág[…](Ruffy,1961.38.)

Deezazidillvégetér,avidámhangulatteljesenmegváltozik,amikorazOkrzejaegyik matróza„ahajótatjáraugrik[…]karjátszéttárja,mintprófétaapusztában,azutánavízre mutat”éskimondjaaz„itt”szót.Ezaz„itt”amásodikvilágháborúkitörésénekhelyére vonatkozik.AVarsói hajnalerészleténeknarrációjábanaBalti-tengeravilágtörténelem

„részesévé”válik:

AzÖtfütty-öbölbenvagyunk,aBalti-tenger és a történelem tenyerén.¹³ Itt,ezen aponton¹⁴,ahangosanmorajlóvizendördültelanáciSchleswig-Holstein„isko- lahajó”negyvenötágyúja–jeladásamásodikvilágháborúra–egyszerre,akkor…

(Ruffy,1961.40.)

Awesterplatteicsatáról,magárólaWesterplatte-félszigetrőlmégleszszóatanulmány továbbirészében,amelyGdańskSomlyóGyörgy,PethőTiborésRuffyPéteráltalfelraj- zoltképétmutatjabe.

Ha már a Balti-tengerneka történelembenvaló szerepéről van szó: Ruffy Péter a

Varsói hajnalánakegymásikfejezetébenaHel-félszigetenamásodikvilágháborúide- jébenlezajlottkétharcieseményrőlolvasunk.AHel-félsziget,amelyRuffyszerint„éles pengéjével a tengerbe hasító” kardra emlékeztet (Ruffy, 1961. 177.), hősies lengyel ellenállásszínhelyevolt1939őszén(alengyelekanémetcsapatokellenvédekeztek);

aHel-félszigetvédésétazúgynevezettszeptemberihadjárategyiklegfontosabb,1939.

szeptember1-étőloktóber2-áigtartóharcieseményénektekintik;alengyeleknek1939.

október2-ikapitulációjapedigehadjárategyikvégsőaktusavolt.AHel-félszigetmáso- dikvilágháborústörténeténekmásikfontoseseményeaWehrmachtkatonáinakaVörös

12 AHoltVisztulaeszakaszánálagdańskitengerikikötővan.AHoltVisztulaeszakaszánakkanyarodását, amelytőlezafolyóaBalti-tengerbe(pontosabban:aGdański-öbölbe)közvetlenültorkolló,úgynevezett KikötőiCsatornakéntfolytatódik,azÖtfütty-kanyarodásnak(ZakrętPięciuGwizdków)hívják–otthor- gonyzottafentiekbenemlítettSchleswig-Holsteinnémethajó,amikorszeptember1-énsortüzetnyitotta lengyelkatonákra.EzlehetamagyarázataRuffytévedésének.Eltekintveafelsoroltföldrajzirészletektől, RuffyútleírásánaknarrációjábanazÖtfütty-öbölbizonyosmértékbenaBalti-tengerrészénektekinthető.

13 Kiemelés:M.G.

14 VagyispontosabbanazÖtfütty-kanyarodásban.

(8)

Hadsereggel szembeni védekezése volt a háborúlegvégén,1945.májusában.

Ami az 1945-ös évi eseményt illeti: a magyar újságíró tévesen állítja, hogy a németekmájusvégéigellenálltak;azviszont igaz,hogy sokáig védekezeteka szovjetek ellen (csak május 9-én adták fel magukat;

a Hel-félsziget a német fegyveres ellenál- lásegyikutolsópontjavolt)(Kardas,2011.

165–186.).Azazállításpedig,hogy–Ruffy szavaitpontosanidézve–„Helfelszigetén,a kasubok¹⁵földjénértvégetamásodikvilág- háború” (Ruffy, 1961. 177.), csak részben felelmegavalóságnak.Lehet,ezzelRuffy asors,illetveatörténelemigazságosságára utalt,hiszenaHel-félszigetenaháborúele- jénalengyelekadtákmegmagukat,aháború legvégénpedig,ahogymárvoltszóróla,a németek kapituláltak (a Vörös Hadsereg általelfoglaltfélszigetpedig végül megint lengyelfennhatóságalákerült).Eztalengyel perspektívátfigyelembevéveegyetlehetne érteniRuffynakafentiekbenközöltállításá- val–szimbolikusértelembenaHel-félsziget tényleg a második világháború befejezése színhelyénektekinthető.

A Balti-tenger összképének talán leg- inkább szembetűnő vonása a szocialista Lengyelországéletébenbetöltöttfontossze- repe.FőkéntPethőésRuffykönyvébenjut ezérvényrenyomatékosan.Ennekjobbmeg- értését elősegítendő szükséges utalni arra, hogyamásodikvilágháborúbefejezéseután, ajaltaiésapotsdami konferencia döntései alapjánújonnanhúztákmegLengyelország határait. Nyugaton olyan területekkel gyarapodott,amelyekaháborúelőttNémetor- szághoztartoztak–többekközötthosszabb tengerpartot is kapott az ország, a háború előttiállapothozképest.¹⁶Atengerígymég nagyobb jelentőségre tett szert, mint a két világháború közötti időszakban. Meg kell azonbanjegyezni,hogyamásodikvilághá- ború előtti Lengyelország kormánya szá- mára fontos volt a tengeri gazdaság létre- hozása,valamintegylengyeltengerikikötő

15 Kasubok:apomeránoktólszármazószlávnépcsoport,azészak-lengyelországiPomerániaivajdaságterü- leténélnek.

16 AzúgynevezettMásodikLengyelKöztársaságidején(1918–1939)alengyeltengerparthosszúsága147 kilométervolt,amásodikvilágháborúutánmársokkaltöbb,497kilométer(Szokolay,1996.199–200.).

A Balti-tenger összképének talán leginkább szembetűnő vonása a szocialista Lengyel- ország életében betöltött fontos

szerepe. Főként Pethő és Ruffy könyvében jut ez érvényre nyo- matékosan. Ennek jobb megér-

tését elősegítendő szükséges utalni arra, hogy a második világ háború befejezése után, a jaltai és a potsdami konferen-

cia döntései alapján újonnan húzták meg Lengyelország határait. Nyugaton olyan terü- letekkel gyarapodott, amelyek a

háború előtt Németországhoz tartoztak – többek között hosz- szabb tengerpartot is kapott az ország, a háború előtti állapot-

hoz képest. A tenger így még nagyobb jelentőségre tett szert, mint a két világháború közötti időszakban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a második világ-

háború előtti Lengyelország kormánya számára fontos volt

a tengeri gazdaság létreho- zása, valamint egy lengyel ten- geri kikötő megépítése (elsősor-

ban azért, mert Danzig Szabad Város német hatóságai

korlátozták az ottani kikötő- nek a lengyelek általi

használatát).

(9)

megépítése(elsősorbanazért,mertDanzigSzabadVárosnémethatóságaikorlátozták azottanikikötőnekalengyelekáltalihasználatát).Alengyelkormánydöntésealapján Gdyniábanmegépülttehátanagyésmoderntengerikikötő(Gdyniaezáltalhalászfaluból nagyvárossálett).Ezlettazországnakatengerfelé,ésezáltalanagyvilágranyílótalán legfontosabb(alengyelköztudatbanelterjedtállításszerintegyetlen)ablaka(Bilska, 2018.7.).

RuffyPétermáraVarsói hajnalnakaLengyel tájakcíműelsőfejezetébenrámutatarra, hogyLengyelországmennyitnyertapotsdamidöntésnekköszönhetően,amiatengerhez valósokkalnagyobbhozzáféréstilleti:

Arégi,„versailles-i”Lengyelországnakegyetlenkisablakanyíltatengerre.Egy kis„fortocska”,nemtöbb.Azúj,a„potsdami”Lengyelországnakegészarcaaten- gerrenéz.Lengyelországtengeriország,tengerihatalom,hajóiGhanátólIndiáig közlekednek,Lengyelországnem„fejeződikbe”GdańsknálvagyaHel-félsziget- nél,hanemfolytatódikatengereken,ahollengyelhajók,lengyelhalászok,lengyel matrózokjárnak.Lengyelországkitágult–nagyvilággánőtt.(Ruffy,1961.14.) Afentebbidézett,azegészVarsói hajnal stílusárajellemzőpátosszaléslelkesedéssel teli részlet egyrészt a lengyel tengerhajózásnak – közvetett módon az egész lengyel tengergazdaságnak,illetvetengerpolitikának¹⁷–valódinagymértékűfejlődésétésjelen- tőségétfejeziki¹⁸; másrésztpedigbizonyosmértékbenpropagandisztikusjellegűnek istekinthető,beleíródikugyanisabbaaszocialistaújjáépítésselkapcsolatos,aszovjet blokktalánmindenországábanészrevehetőtendenciába,amelyaszocializmussikereit, az„általa”elérteredményekethangsúlyozza.Ennekazegyikmegnyilvánulásamagaa patetikusstílus.Ruffyviszontelhallgatjaazt,hogyapotsdami(ésjaltai)konferencián Lengyelországnemcsakszerzettújterületeket(anémetektől,többekközöttnagyobb hozzáféréstatengerhez),hanemelisvesztetteakeletiterületeitaSzovjetuniójavára.¹⁹ Ésegyetlenszóvalnemutalarrasem,milyenfontosszerepevoltGdyniakikötőjéneka MásodikLengyelKöztársaságidején,csakaháborúutánilengyel„tengerhódítás”sike- reirőlír.BáraháborúelőttiLengyelországnak–Ruffyszavaitidézve–csak„egyetlen kisablakanyíltatengerre”,mégiseza„kisablak”,amelyalattelsősorbanGdyniát,az újonnanépültkikötőjét(szélesebbértelembenazegész147kilométerhosszúlengyel tengerpartotis)kellérteni,fontosvoltazegészországszámára.Akikötőnekésmagá- nakavárosnak,Gdyniánakamegépítése²⁰nagysikereésérdemevoltazakkorilengyel államihatóságoknak.Smivelaszocializmuskoraelítélteőket,aztfeltételezhetjük,hogy RuffyPéter –többé vagykevésbé szándékosan(lehet,hogya lengyel „vendéglátói”

hatására)–mintegy„lenézi”GdyniánakakétvilágháborúközöttiLengyelországtenger- politikájábanjátszottjelentőségét(ld.„Arégi,»versailles-i«Lengyelországnakegyetlen kisablakanyíltatengerre.Egykis»fortocska«,nemtöbb.”).Hozzákelltenni,hogya szerzőmegismétlievéleményétésészrevételeitazútleírásánakaNép vándorlás a XX.

17 Vö.azalábbiakbanközölthosszabbidézettrészletis(„Alengyeltájbaújelemvegyült…”)..

18 AmipéldáulazidézetbenemlítettGhanátilleti:1958.decemberébenaTczewnevűlengyelgőzöselindultaz észak-nyugatlengyelországiSzczecinbőlGhanábaésGuineába;ezzelkezdetétvetteatengeriösszeköttetés LengyelországésNyugat-Afrikaközött(WrońskiésZwolakowa,1966.87.).

19 Természetesenazisvalószínű,hogyeznemvoltszándékosarészéről–teljesenérthetőokokmiattsemlett volnaszabadírnierről.

20 Gdyniavárosirangot1926-bankapot,előbbhalászfaluvolt.Gdyniavárosiasodásaatengerikikötőépíté- sévelvoltkapcsolatos.

(10)

századbancíműfejezetében,amelybenazúgynevezett„VisszaszerzettTerületek”²¹kér- désévelfoglalkozik:

AkétvilágháborúközöttLengyelországnakcsakegyetlenkicsinyablakanézetta tengerre:Gdyniakikötőváros.ApotsdamidöntésalapjánLengyelország tengeri hatalommávált[…](Ruffy,1961.124.)

Visszatérveazelőzőrészlethez:aVarsói haj- nalszerzőjeatovábbiakbanfolytatjaagon- dolatait a Balti-tenger szerepéről a háború utáni Lengyelországban, rámutatva arra, hogyatengerújjelenségnemcsakazország földrajzában,hanemagazdasági,társadalmi életébenis,éssajátoskihívástjelentalen- gyelekszámára.Atenger„jelenléte”színe- sítiLengyelországtájképét:

Alengyeltájbaújelemvegyült:atenger.A lengyel földrajz tizenöt éve új tájjalismerkedik,alengyelembermost tanuljaatengert.Megtanulhálótkötni, halászni, világot járni, megszokja a hidegszeleket,megismerianagyten- geri országutakat. Lengyelország tér- képén megjelentek az élénk, zsúfolt, hatalmas nemzetközi forgalmat lebo- nyolítókikötők,akedveshalászfalvak, aholazéletkorántsemolyanidillikus.

(Ruffy,1961.14–15.)

Ruffy Péter aVarsói hajnal e részletében is,ugyanúgy,mintazelőzőlegidézettsza- kaszban, egy kicsit eltorzítja a tényeket.

Lengyelország–amintarrólmárvoltszó–a II.világháborúután,aBalti-tengerhezvaló nagyobbhozzáférésnekköszönhetően,nagy mértékbenkifejlesztettetengergazdaságátés tengerpolitikáját,deemlékeznikellarrais, hogyatengeraháborúelőttiidőszakbanis jelen volt,sőt fontosszerepet töltött be az ország életében (Gdynia megépítése és az ottanikikötősikeresműködése).Amagyar újságíró pont az „új”, szocialista Lengyel- országnakatengerrelkapcsolatosfeladata- iraéssikereireakarjaráirányítaniamagyar

21 „VisszaszerzettTerületek”ahivatalosneveaháborúutániLengyelországnyugatiésészakiterületeinek, amelyeketajaltaiéspotsdamibékekonferenciaalapjánelvettékanémetektőlésalengyelállamhozcsatol- ták.Ezaháborúutáni,németellenespolitikaiéstörténelminarráció,illetvenémetellenespropagandajegyeit viselimagán,arrautal,hogyeterületekvalaha„ősi”lengyelföldekvoltak,ésmost,amásodikvilágháború befejezéseutánvisszakerülteka„gazdájukhoz”,vagyisLengyelországhoz.

Ruffy Péter a Varsói hajnal e részletében is, ugyanúgy, mint

az előzőleg idézett szakasz- ban, egy kicsit eltorzítja a tényeket. Lengyelország – amint arról már volt szó – a II. világháború után, a Balti-

tengerhez való nagyobb hoz- záférésnek köszönhetően, nagy mértékben kifejlesztette tengergazdaságát és tengerpo- litikáját, de emlékezni kell arra

is, hogy a tenger a háború előtti időszakban is jelen volt, sőt fontos szerepet töltött be az

ország életében (Gdynia meg- építése és az ottani kikötő sike-

res működése). A magyar újságíró pont az „új”, szocia- lista Lengyelországnak a ten- gerrel kapcsolatos feladataira

és sikereire akarja ráirányí- tani a magyar olvasóközönség

figyelemét (a fentebb idézett, lelkesedéssel és némi pátosszal teli részletnek célja elsősorban

ilyen irányú hatást kelteni az olvasóban).

(11)

olvasóközönségfigyelemét(afentebbidézett,lelkesedésselésnémipátosszaltelirész- letnekcéljaelsősorbanilyenirányúhatástkelteniazolvasóban).

Amagyarújságíróalengyeltengerikikötőketisemlíti,színes,idillikus,deezáltalegy kicsitsztereotip,„képeslapszerű”,a„tengeriromantikával”egyező,deavalóságnakcsak részbenmegfelelőképetvázolvafelakikötőiéletről:

AlengyeltájhozhozzátartozikaBáthorytengerjáróGdyniakikötőjében,éshoz- zátartoznakasvéd,szovjet,francia,német,finn,norvég,spanyolmatrózok,azok a dalok, amelyeket énekelnek, a kocsmák, ahol vigadnak, és hozzátartoznak a világmindenrészébőlérkezőhajók,amelyeketmegpillantazemberakikötőkben.

(Ruffy,1961.15.)

Ruffyazészaknyugat-lengyelországiSzczecinkikötővárosban²²lettlátogatásárólbeszá- molvaisaBalti-tengerjelentőségéremutatrá,idézveakikötőparancsnokszavait:

Shajóink[…]tizenötkemény,súlyosesztendőutánmaazegészvilágonjárnak.

AGdyniábanállomásozó„Báthory”személyszállítóhajóbonyolítjaleazutasfor- galmatLengyelországésAmerikaközött.HavonkéntindulGdyniábólakanadai Montrealba.Alengyel„Tobruk”,„Narvik”vagy„Białystok”nevűhajókLengyel- országésIndiaköztjárnak.Aligvantengerikikötőanagyvilágban,aholnefordul- nánakmeglengyelszemély-vagyteherszállítóhajók.(Ruffy,1961.137.)

„Alengyelhajósnéplett”(Ruffy,1961.137.)–teszihozzáaVarsói hajnal szerzője.

AháromszerzőaBaltitengerjelentőségétegyarántalengyelkikötőksikeresműkö- désénekperspektívájábólmutatjabe.„Lengyelországtengeriország,tengerihatalom”

(Ruffy, 1961. 137.) – Ruffy Péter idézett szavai PethőTiborA Kárpátoktól a Balti- tengerig címűútirajzamottójának,vezérgondolatánakistekinthetők.Pethőegyfiatal lengyeltengerésztisztnekköszönhetőenismerimegatengerszerepéta„népi”Lengyel- ország életében, akivel a Hel városából Gdyniába tartó hajó fedélzetén ismerkedett meg.²³Aszerzőegybefüggőhosszabbkijelentéskéntközlialengyeltisztválaszaitazokra akérdésekre,amelyeketamagyarújságíró,illetvecsehszlovákésrománkollégájatettfel neki(magukatakérdéseketnemközliaszerző).

APethőbeszélőpartnereközölteinformációkatengernekazországgazdaságiéletében valójelentőségérevonatkoztak.Atengerésztisztalengyeltengerhajózásnak,alengyel kereskedelmiflottánakamásodikvilágháborúutánifejlődéséről,alengyelhajógyárak sikereséseredményesműködésérőltájékoztattaútitársait.Ahogymártöbbszörszóesett róla,amásodikvilágháborúutániLengyelországerősenfelfejlesztettegazdaságánaka tengerrelkapcsolatoságait;nemmerülvebelearészletekbeaztlehetfeltételezni,hogy alengyelmatrózáltalmegadottadatokésinformációklényegükettekintvemegfelelnek avalóságnak.AtengerésztisztPethőTiboráltalközöltválaszaibamégispropagandiszti- kuselemekisvegyülnek.NagyonszembetűnőpéldáulaMásodikLengyelKöztársaság tengergazdaságának,tengerpolitikájánakelítélése:

Aháborúelőttalengyelhajókbruttoregisztertonnaértéke100000körülmozgott, s a hajók jobbára idegen tőke ellenőrzése alatt álló vállalatok tulajdonában

22 Szczecinmajdnem70kilométerestávolságbanfekszikaBalti-tengertől,azOderaésacsatornái,illetve mellékágaimentén.

23 Amegismerkedéskörülményeirőlennyitolvasunk:„Heliben[vagyisHelvárosában–M.G.]háromfiatal tengerésztisztisfelszálltahajóra.Egyikük,mikormegtudta,hogykülföldiújságírókvagyunk,beszédbe elegyedettvelünkéskészségesenválaszoltkérdéseinkre[…]”(Pethő,1956.140.)

(12)

voltak. A hajók a nemzetközi tőkeérdekeltségek által diktált feltételek mellett dolgoztak.²⁴(Pethő,1956.140–141.)

A fiatal lengyel tiszt kijelentése a sikerpropaganda jegyeit viseli magán, aminek jó bizonyítékamáraPethőáltalközöltelsőrészletis(amelyegyébkéntszinténtartalmaza háborúelőttiLengyelországhatóságairairányulókritikát):

Lengyelország tengeri állam […] Ez a meghatározás, amely a két világháború közötteltelthúszesztendőalattüresszólamvoltcsupán,anépiLengyelország fennállásánaktízévealattteltmegeleventartalommal.Országunknakmostmint- egyötszázkilométerhosszúságútengerpartjavan.AzOderaésaVisztulaközött jelentőskikötők,Gdańsk,Gdynia,Szczecintettéklehetővé,hogyLengyelország ipari,mezőgazdaságiéstengeriállammáalakultát.(Pethő,1956.140.)

SomlyóGyörgyalengyelországiútleírásábanszinténemlítiaBalti-tengerLengyelország ésalengyelekéletébenbetöltöttszerepét,decsakenyheésközvetettutalásformájában, snemannyirapatetikusan,mintpéldáulafentebbidézettRuffyPéter(„Arégi,»versailles-i«Lengyelországnakegyetlenkisablaka”,„Alengyeltájbaújelemvegyült…”), és nem is olyan hosszú, adatokkal telezsúfolt szöveg formájában, mint PethőTibor beszélgetőtársa.Somlyóaz általánosanvett tengernekés a partjain élő embernekaz összefüggéséremutatrá:

Atengeritájkülönbözikmindenfölditájtól.Asíkság,ahegyvidék,afalu,aváros –azemberlakóhelye,tevékenységénektermészetesszíntere.Atengernemlakó- hely,nemtalaja,csakszegélyeazéletnek.Ésmégis,atengerpartiemberéletének mindenpillanatátatengerhatározzameg.Azanyai,anagy,aveszedelmesésa szépségesőselem.(Somlyó,1954.48.)

A Balti-tengernek a szocialista Lengyelország számára jelentős szerepét közvetett módon,aGdyniakikötőjénekperspektívájábólmutatjabeaszerző.Somlyóazemlített lengyeltengerikikötőt„Észak-Európaegyiklegszebb,leggazdagabbforgalmúkikötő- jének”nevezi,ésrámutatamagyarkülkereskedelembenbetöltöttszerepéreis:„Gdynia egykicsitamikikötőnkis”–olvassuk.

Gdańsk képe a három útleírásban

Gdańskalengyeltengerpartlegfontosabbvárosa,smintilyen,mindaháromszóban forgómagyaríró,dekülönösenRuffyPéterésPethőTiborlengyelországiutazástörté- netébenfontoshelyetfoglalel.Egyarántszóesikbennükavároslengyeltörténelemben ésavilágtörténelembenjátszottszerepéről,dicsőmúltjáról,amásodikvilágháborúpusz- títóhatásárólésazújjáépítéséről.MindezekkelösszefüggésbenGdańsköt,egymással szorosanösszefüggőszempontbólkerülmegvilágításbaazútleírásokhasábjain:minta másodikvilágháborúkitörésénekszínhelye,mintleromboltésújjászületett(szocialista) város,mintalengyelekvárosa,mintatörténelmimúltemlékhelyeésmintkikötőváros.

Tekintettelatémaösszetettségére,jelentanulmánycsakazelsőkétszempontrafókuszál.

MindaháromszerzőrámutatGdańskhelyéreavilágtörténelemben, tudniillikarra, hogyebbenavárosbantörtkiamásodikvilágháború(emlékeztetőül:aGdańskhatárában

24 Kiemelés:M.G.

(13)

levőWesterplatte-félszigetenállomásozólengyelkatonákellenitámadásanémethadjá- ratelsőcsatájavolt).

RuffyPéterszemélyesenjártamásodikvilágháborúelsőcsataterén,agdańskitengeri kikötő vizeinésmagánafélszigeten is, azonaterületen, „amelyelőször szerepelt a másodikvilágháborúhadijelentéseiben”(Ruffy,1961.41.).Ahogyanmárszóvoltróla, Ruffy az Okrzeja nevű sétahajó fedélzeténhajózottaz Ötfütty-öböl vizén, lengyelek társaságában,segymatrózkiáltása(„itt”)hívtafelafigyelmétatörténelmijelentőségű helyre,aholeldördülta2.világháborúnyitányátjelentősortűz.Deennekaz„itt”szócs- kánakefejezetbentöbbértelmeisvan:

AzÖtfütty-öbölbenvagyunk,aBalti-tengerésatörténelemtenyerén.Itt,ezena ponton,ahangosanmorajlóvizendördültelanáciSchleswig-Holstein„iskola- hajó”negyvenötágyúja–jeladásamásodikvilágháborúra–egyszerre,akkor…

Ittkezdődöttamásodikvilágháború.Ittkezdődöttholtaamillióknak,régilaká- somnak,barátaimnak,többmintszázezerdonihalottnakésasokmilliónakavilág szétszórtcsataterein.IttkezdődöttVarsó,Sztálingrád,Berlinpusztulása,azausra- dierung,astukahalál;ittkezdődtekasírok,temetők,fakeresztek.Minthafekete fátyollenneezavíz,ezapart,ezalevegő,ezaföld;feketefátyol,melyráterült azanyákraMoszkvábanésMünchenben,PestenésNewYorkban.Ittkezdődötta gyász.

Ezahuszadikévforduló.Azéngyászomislengyelszemekbenreszket,lengyel pillákonül;már-márruháitszeretnétépniazember,mintadervisek.Decsaknéz, tikkadtan,fojtva:

Itt?Elsüllyedtemberek,szétvertcsaládok,elmállottembercsontok,temetőklakói, kikvalahaéltek–kiketvalahaszerettem,csókoltam;kikkelegyüttittam,nevettem, dolgoztam,éltem,holkeresselek?(Ruffy,1961.40.)

AmagyarújságírószemébenaWesterplatte-félszigetésaz„Ötfütty-öböl”vizenemcsak alengyel,hanemavilágtörténelemnek isarésze,valamintazőszemélyestragédiája is–Ruffykétszerisutalarra,hogyaháborúáldozataiközöttvoltakabarátai,illetve hozzátartozóiis(„kiketvalahaszerettem,csókoltam;kikkelegyüttittam,nevettem”és ígytovább).

RuffyaVarsói hajnal Gdańsknakszenteltfejezetébenarájellemzőköltőipátosszal írjaleawesterplatteicsatamenetét.Ezaleírás,valamintacsatakörülményeinekbemu- tatásatényekenalapul,deaszerzőadíszes,emelkedettstílusnakköszönhetőenbizonyos mértékben„kiisszínezi”azeseményeket,elsősorbanaleírásdrámaiságárafektetvea hangsúlyt.Úgytűnik,hogyRuffyelsősorbanfelakarjarázniazolvasót,felakarjakelteni benneahalálosveszélyérzését,svégül,denemutolsósorban,hangsúlyozniszeretné anémetekkegyetlenségétésafélszigetetvédőlengyelkatonákrendületlen,„eposzba illő”²⁵hősiességét.Eztpéldázzaakövetkező,szeptember6-ieseményekrevonatkozó részlet,amikorisanémetekvalóbankétszerisfelakartákgyújtaniafélszigetetborító erdőt(Tuliszka,2011.214–218.):

AkkorHitlerkatonáiasínekenbenzinciszternákattoltakafélszigetfelsőcsücskére, hogyleöntsékeztagyönyörű,legyőzhetetlenfélszigetet,éslángragyújtsanakmin- denkit,akimégellenáll.Ahőslengyelkatonákabenzintartályokbaeresztettékaz

25 Tulajdonképpenaz„eposzbaillőhőssieségről”az1944-esvarsóifelkelőkkontextusábanolvasunkaVarsói hajnalban,deeszavakjóltükrözikawesterplatteilengyelkatonáknakRuffyáltalmegalkottképétis.

(14)

utolsógépfegyversorozatot,hogyalángralobbanóbenzintűzfüggönyemégvédje őketnéhánypercig.Miutánelhaltatűz,ottültekazőszibaltiégalatt,várvaahalált.

(Ruffy,1961.43–43.)

Mintmindeneposznak,ennekasajátos„westerplattei”miniatűreposznakisvanfőhőse –HenrykSucharskiőrnagy,awesterplatteilengyelhelyőrségparancsnoka.Ruffyelbe- szélésébenSucharskiéskatonáiegyarántazideáljaikhozrendületlenülhűhősökkéntés tragikustörténelmialakokkéntjelennekmeg,akikmáracsatakezdeteelőttishalálra vannakítélve:

Azértvoltakittakatonákmindnőtlenférfiak,mertSucharskiőrnagy[…]amikor érezteavilágpusztuláselőszelét,hazaküldöttvagyáthelyeztetettmindenkit,aki- nekcsaládjavolt.Tudta, hogy a Westerplatte biztos halál, ha megindul a náci hadigépezet.²⁶Ittcsakazmaradjon,akitnemfoggyászolnisenki,csakmindenki –akineknincssenkije,csakamegtámadott,vérbeborultLengyelország.(Ruffy, 1961.41.)

A blitzkrieg már Lengyelország szívében tombolt.AWesterplatte agglegényei azonban még védekeztek. Mit vártak? Egy sort a történelemkönyvben, annyit, hogyWesterplattehűmaradt?Egykönnycseppet,amelymostgördülkielőttemegy kislányszeméből,gurulva,mintagyöngyszem,asírkövekre,aholazagglegények pihennek?[…](Ruffy,1961.42.)

AlengyelkatonákhősiességeéselszántharcaSzondiGyörgynek,a16.századidrégelyi várkapitánynakazalakjátjuttatjaRuffyPétereszébe:„Alengyelekvédekeztek,mint megannyi Szondy²⁷, még féltérden, vérbe borulva is” (Ruffy, 1961. 42.).A magyar szerződrámaierővelfestilenemcsakacsatamenetét,hanemalengyelvédőkkapitulá- ciójánakapillanatátis,Sucharskiőrnagyalakjátállítvaelőtérbe:

Smikormármindenelveszett,mikorLengyelországmárnemélt,staláncsakaz égvoltméglengyelamegtiportföldfelett,Sucharskitengerésztőrévelmegindult apáráspartokon,hogymegadjamagát.Kezébenvérfoltosfehérzsebkendőtlenge- tett.(Ruffy,1961.43.)

RuffyPéter1959nyarán,amásodikvilágháborúkitörésénekhuszadikévfordulójánjárt ahelyszínen.AháborúemlékezeteekkormégelevenvoltLengyelországban,sanéme- telleneskommunistapropagandafontoseleménekisszámított.Aháborúlengyelemlé- kezeténekeztazelevenségétRuffyaleégettésgyászolófákköltőiképéveladjavissza:

Afélszigetenafákgyászbanállnakhúszévutánis.Üstökükkoromfekete,törzsük olyan,minthavillámhasítottvolnarajtukkeresztül.Atölgyek–úgylátszik–nem ismerik a gyászéveket. Nem ismernek feloldozást, és nem tudnak felejteni. És nemhiszik,hogybegyógyulnakasebek,ésnemisremélik,hogyvanfeltámadás, ahogySucharskiszegényagglegényeisemtámadtakfelhalóporukbólsoha.(Ruffy, 1961.42.)

AWesterplatteszellemehatássalvoltRuffyra,valamintafélszigetetveleegyüttmeg- látogatólengyelekreéskülföldiekreis:„Asírokelőtt[vagyisawesterplatteihelyőrség

26 Kiemelés:M.G.

27 Kiemelés:M.G.

(15)

elesettkatonáinaksírjaielőtt–M.G.]állunk némán,lengyelek,oroszok,magyarok,fran- ciák”(Ruffy,1961.42.).

A fentebb idézett hosszabb részlet ele- jén azt olvassuk, hogy Sucharski őrnagy

„hazaküldött vagy áthelyeztetett minden- kit, akinek családja volt”. Ez a megállapí- tás tudomásom szerint eltér a valóságtól.

MelchiorWańkowicz,azegyiklegismertebb lengyel újságíró és riporter a Westerplat- te-félszigetvédelmérőlszólóhíresriportjá- ban²⁸csakannyitír,hogy1939.augusztus nyaráncsupánalengyelwesterplatteihely- őrségcivilalkalmazottjainakcsaládjaitküld- tékkiafélszigetről(egyébkéntmagukacivil alkalmazottak saját kívánságukra maradtak a katonákkal) (Wańkowicz, 1990. 52.).Az sem igaz, hogy a félszigeten csak nőtlen katonák(akiketRuffysajátosmódon„agg- legényeknek”nevez) teljesítettekszolgála- tot–példáulLeonPająkfőhadnagynakvolt felesége(Drzycimski,2009.96.).

Úgy látszik, hogy Ruffy aWesterplatte védelménektörténetétolyanelemekkelszí- nesíti, amelyek valódisága kétséges. Ilyen továbbá Sucharski őrnagy csata utáni sor- sánakaleírásais.Amagyarszerzőszerinta lengyelparancsnokanémetfogságbólmeg- szökve„szerzettegyrongyosbárkát,sazon heteken át hányódva leevezett Afrikáig”

(Ruffy, 1961. 43.). Ez a megállapítás szé- penbelekomponálódikawesterplatteicsata leírásába,deteljesenfiktív.Hasonlóanalen- gyelőrségkapitulációjánakfentebbidézett, patetikus, költői leírásához, mely szintén eltér a tényektől (Drzycimski, 2009. 139–

146.).Nyitottkérdés,hogye„költött”vagy

„kiszínezett” részek mennyire tekinthetők

„lengyelhatás”eredményének,mindenestre nagyvalószínűséggelfeltételezhetjük,hogy a westerplattei csatáról főleg a lengyelek tájékoztattákRuffyt.

Ahogyan már említettük, Ruffy Péter a

westerplatteiharcokleírásábanadrámaiságra,valamintalengyelhősieskatonákdicsé- retérefektetiahangsúlyt,nempedigakonkrétumokfelsorolására.Acsatánakáltalaadott bemutatásateljesenbeleíródikalengyeltörténetíróihagyományba.Awesterplatteicsata alengyelkatonasághősiességénekésharciasságánakjelképelett,sőt,lengyelnemzeti

28 1959-benkülönkönyvkéntadtákki.Érdemeshozzátenni,hogyMelchiorWańkowiczeriportjahozzájárult ahhoz,hogyaWesterplatte-félszigetvédelmelengyelnemzetimítosszávált(rólamégleszszóatovábbiak- ban),deahitelességevitatottatörténészekkörében.

Ahogyan már említettük, Ruffy Péter a westerplattei harcok leírásában a drámaiságra, vala-

mint a lengyel hősies katonák dicséretére fekteti a hangsúlyt, nem pedig a konkrétumok felso- rolására. A csatának általa adott bemutatása teljesen bele-

íródik a lengyel történetírói hagyományba. A westerplattei csata a lengyel katonaság hősi- ességének és harciasságának jel-

képe lett, sőt, lengyel nemzeti mítosszá vált. 1939 szeptembe- rében kelt életre, s a második világháború után fontos szere- pet töltött be a hivatalos kom- munista történetírásban, de a kommunista ellenes körökben is

népszerűségre tett szert – azt lehet mondani, hogy egyesítette

a lengyeleket. A westerplattei csata mítosza manapság is jelen van a lengyel köztudat- ban, de szakmai viták tárgyát képezi. Vannak olyan történé- szek is, akik igyekeznek részben lebontani a csata mítoszát, s az események más körülményeire

és árnyalataira világítanak rá (Wasilewski, 2013).

(16)

mítosszá vált.1939szeptemberében keltéletre,samásodikvilágháború utánfontos szerepet töltött be a hivatalos kommunista történetírásban, de a kommunistaellenes körökbenisnépszerűségretettszert–aztlehetmondani,hogyegyesítettealengyeleket.

Awesterplatteicsatamítoszamanapságisjelenvanalengyelköztudatban,deszakmai vitáktárgyátképezi.Vannakolyantörténészekis,akikigyekeznekrészbenlebontani a csata mítoszát, s az események más körülményeire és árnyalataira világítanak rá (Wasilewski,2013).Deezabonyolultkérdéskörnemtárgyaajelentanulmánynak.

Annyitmindenestremegkelljegyezni,hogybármennyitévhitéslegendaisképződött acsataköré,amelynekelbeszéléseáltalábanapatetikustúlzásjegyeitmutatja,ezsem- mitsemvonleawesterplatteilengyelkatonákrendületlen,hősiesmagatartásábólésaz eseménytörténelmijelentőségéből(Tuliszka,2011.231–239.).

PethőTiborbangdańskilátogatásasoránszinténtudatosul,márazelsőpillanatban, milyennagyjelentőségűhelyenisjár,seztpatetikusanjuttatjakifejezésre(igaz,nem annyira,mintRuffyPéter):„MegilletődveszálltunkkiEurópánakazonaföldrajzipont- ján,aholamásodikvilágháborúelsőpuskalövéseeldördült”.Aháborútmetaforikusan

„viharnak”nevezi,amely„ebbőlazAeolusbarlangból[vagyisGdańskból–M.G.]tört a világra” (Pethő, 1956. 124.).A magyar újságíró részletesen ismerteti az olvasóval Gdańskmúltjátésműemlékeit,srámutataz„újGdańsk”építéséreis.Mégisúgytűnik, hogyPethőtudatábanetengerpartivároselsősorbanamásodikvilágháborúkitörésének színhelyekéntlétezik.Bár–Ruffyvalellentétben–nemírsokatawesterplatteicsatáról, útirajzaGdańskrólszólófejezeténekacímemégisaz,hogyAhol a háború elkezdődött.

Érdekességkéntérdemesméghozzátenni,hogyPethőis,Ruffyisidéziazegyiklegis- mertebb20.századilengyelköltőnek,KonstantyIldefonsGałczyńskinakawesterplattei lengyelkatonákhősiességétdicsérőversét.²⁹Gałczyńskiverseegyébkéntnagymérték- benhozzájárulta„westerplattei”lengyelnemzetimítoszlétrehozásához.

Aharmadikszerző,SomlyóGyörgyszinténrámutat–egyébkéntérdekes,szokatlan módon–Gdańskramintamásodikvilágháborúkitörésénekszínhelyére(errőlméglesz szóatovábbiakban).

Aszerzők(kisebbvagynagyobbmértékben)írnakGdańskelpusztításárólis,amelya másodikvilágháborúlegvégéntörtént,1945tavaszán³⁰,anémet–szovjetharcoksorán³¹ ésutánukis;akkorabelvárosnak90százalékapusztultel(azépületekdöntőtöbbségea tűzvészáldozatáulesett).

AGdańskelpusztításáértvalófelelősségkérdéserégótavitatárgya.Amásodikvilág- háborúután,aLengyelNépköztársaságidejébenahivatalostörténelminarrációszerinta városegyszerűenaharcokkövetkeztébenpusztultel,vagyezzelanémetekethibáztatták.

Amásikálláspontszerint(amelyfőlegaz1989-esrendszerváltásutánterjedtelszéle- sebbkörben)avárost(elsősorbanatörténelmijellegűbelvárost)aharcokbangyőztes szovjetekpusztítottákel(gyújtottákfel).Mindakétnézettéves;a„kikpusztítottákel Gdańskot?”kérdésreadhatóválaszpedignemegyértelmű(Wąs,2012.885–887.).

Megkelljegyezni,aváros–szinteteljes–megsemmisülésénekalapvetőokaafen- tebbemlítettelszántnémet–szovjetvéresharcokvoltak.Aharcokegyikszínteretöbbek közöttabelvárosvolt,aholGdańsklegszebb,történelmiépületeinekdöntőtöbbsége összpontosult.Aztislehetmondani,hogyavárosanémetcsapatokelszántfegyveres ellenállásnakésaVörösHadsereghevesoffenzívájánakmartalékáulesett(AdolfHitler március24–25-énerődneknyilvánítottaavárostésmegparancsolta,hogyazutolsókato- náigharcolvavédjékanémetek).Ezenkívülaszovjetekavároselfoglalásautánmagukis

29 Alengyelcíme:Pieśń o żołnierzach z Westerplatte.

30 AVörösHadseregfőtámadása1945.március14-énindultel.Gdańskfelszabadulása/elfoglalásadátumának általánosanmárcius30-áttartják.

31 Avárosbombázásábanamerikairepülőgépekisrésztvettek.

(17)

hozzájárultakavárosmegsemmisítéséhez:Gdańskot(vagyinkábbavárosakkorinevét használva:Danzigot)aVörösHadseregkatonáitisztanémet,tehátellenségesvárosnak tekintették,éseziserősenösztönözteőketaharcokutánmegmaradtépületekfelgyújtá- sára,elpusztítására,továbbárablásokra,gyilkosságokraésadanziginőkmegerőszako- lására(stb.)(Wąs,2012.885–887.).Aszóbanforgómagyarútleírások–teljesenérthető okokmiatt–hallgatnakaszovjetkatonákezenerőszakostetteiről.RuffyPéterGdańsk elpusztításáért egyedül a németeket okolja. Közli egy „Ticzner” nevű lengyel újság- íróval³²lefolytatottbeszélgetését,amelynekazegyikrészleteaz1945-öskatasztrófára vonatkozik:

MikorgyulladtkiGdańsk?[kérdezteamagyarújságíró–M.G.]

– Afelszabadulástmegelőzőnapokban.

– Avernichtungskommandogyújtottafel?

– Eztnemtudjukpontosan.Feltehetőenavárostelhagyóutolsónácicsapatok.

– Ellehetettvolnaoltaniatüzet?

– Nem,mertanáciktűzalatttartottákabehatolószovjetcsapatokat.

– Miértelmevoltazősivárosmegsemmisítésének?

– Afelperzseltföldtaktikájahozzátartozottahitlerihadviseléshez.(Ruffy,1961.46–47.) Ahogykitűnikazidézettrészletből,RuffylengyelbeszélőpartnereGdańskelpusztításá- értanémetekethibáztatja.

PethőTibor,akiazútleírásábanelégrészletesenmegismertetia magyarolvasóval Gdańsktörténetét,csakennyitíraváros1945-ösévielpusztításánakkörülményeiről:

1945márciusábanérkeztekGdańskaláaszovjetcsapatokésazI.LengyelPácélos Hadosztálykatonái.Azostromhathétigtartott,a németek kivonulásakor tűz ütött ki a városban.³³(Pethő,1956.128.)

Aszerzőtovábbáhangsúlyozza,hogyGdańskszinteteljesmegsemmisítésenagyvesz- teségvoltazeurópaikultúraszámára:„Atűzéslángmartalékaletttízévszázadszorgos nemzedékeinek minden munkája, az európai kultúra számos felbecsülhetetlen értékű műemléke”(Pethő,1956.128.)–olvassukA Kárpátoktól a Balti-tengeriglapjain.

Arról,milyenekvoltakapusztításméretei,vagypontosabban:hogyannézettkiaváros közvetlenülaharcokbefejezéseután,főlegRuffyPéterVarsói hajnaljábanolvashatunk.

Megkelljegyezni,hogysemRuffy,sematöbbikétszerzőnemláthattaezeketapusztí- tásokatteljesegészükben.Atengerpartilátogatásukalattavárosháborúbanelpusztított, legfontosabb,legértékesebbépületeinekegyrészétmársikerülthelyreállítaniukazújjá- építőknek,atöbbirekonstrukciójaazonbanmégfolyamatbanvolt.

Ruffytapusztításméreteivelafentebbemlített„Ticzner”nevűújságírónkívülegy másiklengyel,„egygdańskipártmunkás”ismegismertette.Mindkétbeszélgetésbeke- rültazútirajzszövegébe.Amagyarszerzőazonbannemcsakidéziakétlengyelvissza- emlékezését,hanemahallottakalapján,arájellemzőstílussal,szinteposztapokaliptikus képetfestamegsemmisített,kihaltvárosról:

Gdańsknemromvárosvolt,hanemegyemeletnyimagas,összefüggőhamutenger.

Atörmelékazutcákatisbeborította. Minthaföldrengéspusztított volna.Porés hamuvoltavilághírűvároshelyén.Atörmelékekenitt-ottlezuhantrepülőgépek roncsaiágaskodtak,akikötőbenazidemenekült,elhagyottnácitengeralattjárók rozsdásoldalalátszottkiavízből.(Ruffy,1961.49.)

32 MindenvalószínűségszerintHenrykTycnerlengyelújságírórólvanszó.

33 Kiemelés:M.G.

(18)

PethőTiborcsakannyitjegyezmegapusztításméreteitilletően,hogyGdańskafelsza- baduláspillanatában„aligvoltegyéb,mintüszkösrom”(Pethő,1956.128.).Somlyó Györgypedig„Gdanskrommálőttrakpartjairól”(Somlyó,1954.81.)ír,amelyeket–

ahogykitűnikazútleírásaszövegéből–személyesenlátottatengerpartilátogatásaalatt.

DeekisebbészrevételénkívülSomlyómásképpenisbemutatjaGdańskháborústörténe- tét,valamintaháborúutániújjáépítését.Agdańskivárosházatermeibenegykortalálható kétremekmívűfestményperspektívájábólnéziGdańsktörténeténekekétfejezetét.³⁴ AzelsőfestménycímeA templom építése(lengyelül:Budowa świątyni),AntonMöller műve, s 1602-ben készült (ma nem a régi városházában, hanem a gdański Nemzeti Múzeumgyűjteményébentalálható).Acíménekmegfelelőenafestményegyhatalmas templomépítésétábrázolja,láthatjukrajtaamagasállványokondolgozómunkásokat.

Somlyó György szemében ez a 17. századi reneszánsz festmény jól tükrözi Gdańsk másodikvilágháborúbefejezéseutániállapotát:

Gdanskban járva még külön távlatot kapott számomraAnton Moeller képe.Az akkorfelépítettfalakmaalaktalantörmelékkénthevernekszerteszét,vörösen,mint afeltépettnyershús.Smostemelkednekújraazállványok,hogymintnégyszáz évvel ezelőtt, újra a magasba szökkenhessenek mellettük a székesegyház falai.

(Somlyó,1954.43.)

SomlyóútleírásánakesoraisajátosirodalmiutaláskénthatnakGdańsk1945.évielpusz- tításáraésaháborúutániújjáépítésére.

A képen ábrázolt épülő templom elsősorban a Gdańsk fő templomának, a belvá- rosbanlevőhíresMária-templomnakasorsátjuttatjaaszerzőeszébe.Avárosegyik szimbólumánaktekintettMária-templom1945márciusábanszinteteljesenelpusztult,a háborúután1946és1950közöttvégeztekrajtaújjáépítésimunkálatokat.Tágabbérte- lembenSomlyónakaMöller-festménykörülielmélkedéseiGdańskelpusztítottépülete- inekösszességéreisvonatkoztathatók.Az,aminéhányévszázaddalkorábbanépültfel, aháborúspusztításokkövetkeztébenromokbanhever;aszétromboltfalakvöröstéglái úgynéznekki,mintanyershús,ésezáltalaháborúhalálosanemberiáldozatairaisemlé- keztethetnek.AVisztula sellőjeerészleténekavezérgondolatamegegyezikPethőTibor fentebbidézettszavaival:„Atűzéslángmartalékaletttízévszázadszorgosnemzedé- keinekmindenmunkája,azeurópaikultúraszámosfelbecsülhetetlenértékűműemléke”

(Pethő,1956.128.).

AntonMöller17.századi festményea szerzőszemébenGdańskújjáépítését is jól tükrözi;azötvenesévekelsőfeleGdańskjánaklátképébenmegintjelenvannak,„emel- kednekújra”azállványok(úgy,mintarégiidőkben),megintszámosépítkezésimunkálat folyik.

A SomlyóGyörgyáltalemlítettmásikképneka címe– szószerintifordításban–

Gdańsk Apoteózisa,Gdańsk Lengyelországgal való összeköttetésének apoteózisavagy A gdański kereskedelem apoteózisa(lengyelül:Apoteoza Gdańska,Apoteoza łączności Gdańska z PolskąvagyApoteoza handlu gdańskiego;amagyaríróakövetkezőcímét adja:A gdanski kereskedelem virágzásának allegóriája),1608-bankészült,Izaakvanden Blockeflamandszármazásúgdańskifestőalkotása.

AfestményGdańskidealistavíziójátállítjaanézőszemeelé.Gdańsktökéletes,az Istenáltalkiválasztottvároskéntjelenikmeg.AképközéppontjábanagdańskiVárosi Tanácsotjelképeződiadalív,acsúcsánpedigGdańskjellegzeteslátképeláthatóaváros- házávalegyütt,amelynektornyátIstennekafelhőkbőlkinyúlókezetartja.Ezannak

34 Vagyisavárosháborústörténetétésaháborúutániújjáépítését.

(19)

jelképe, hogy az Isten fejlődést és jólétet biztosít a városnak (aVárosiTanács köz- vetítésével).VandenBlockefestményének alsórészébenagdańskikereskedőkezetfog a lengyel nemessel, a megegyezés jeléül (Śliwiński,2012.43–44.).

AfestményGdańsknaknemcsaka„töké- lességét”fejeziki,hanemarégiLengyelor- szágéletébenbetöltöttjelentőségéreéskivált- ságoshelyéreisutal(vandenBlockeidejében Gdańskalengyelállamhoztartozott).

Somlyóleírjaaképenábrázoltjelenetetés megmagyarázzaajelentését:

AhatalmasméretűképenJehovánaka felhőkbőlkinyúlókezetartjaaváros- háza arany tornyát, a Visztula több ágra szakadozva ömlik a tengerbe, deltájában nagy négyszögű uszályok fuvarozzák a búzát, a téren ácsorgó, társalgó, üzletelő polgárok között az előtérben egy főúr szívélyesen kezet- rázegyköznemessel.Sapolgárokközt elvegyülveottlátjukszárnyasbokával settenkedniapolgárságvezérlőistenét, azifjúHermést.Aképelképzelésében avilágon–vagyisGdanskban–min- dennek megvan a maga tévedhetetle- nül biztos helye. Három vallás békés kézfogásamindentalegmegtámadha- tatlanabbrendbentartavilágon.(Som- lyó,1954.43.)

IzaakvandenBlockeképe,hasonlóképpen, mintAnton Möller festménye, a legújabb történelemre vonatkozó reflexióra készteti Somlyót:

Atörténelemsokszorolykajánéstragikusdialektikájaúgyakarta,hogyhárom- százharmincesztendőveleképmegalkotásautánéppenebbenazistenikezeks afejlődőtőkeáltalolybiztosantartottvárosbanrobbanjonkiavilágtörténelem eddigilegiszonyúbb„rendetlensége”,séppeneztavárostromboljaleelsőnekazaz esztelenpusztítás,amelyetugyanennekazistentenyerébenolynyugodtancsücsülő polgárságnak egyenes utódai készítettek maguknak és az egész emberiségnek.

(Somlyó,1954.43–44.)

Amagyar író szerint Gdańsk történetében paradoxon rejlik: ugyanabban avárosban, amelyarégiLengyelország„gyöngyszeme”volt,amelyhíresvoltagazdagságárólésa szépségéről,néhányévszázaddalkésőbbkitörtamásodikvilágháború,amelypusztítást hozottnemcsakmagánakavárosnak,hanemszinteazegészvilágnak.Somlyószerintezt akatasztrófát„azistentenyerébenolynyugodtancsücsülőpolgárságnakegyenesutódai”

A magyar író szerint Gdańsk történetében paradoxon rejlik:

ugyanabban a városban, amely a régi Lengyelország „gyöngy- szeme” volt, amely híres volt a gazdagságáról és a szépségéről,

néhány évszázaddal később kitört a második világháború,

amely pusztítást hozott nem- csak magának a városnak, hanem szinte az egész világ- nak. Somlyó szerint ezt a katasztrófát „az isten tenyeré-

ben oly nyugodtan csücsülő polgárságnak egyenes utódai”

készítették „maguknak és az egész emberiségnek”. Ez az egyébként költői jellegű mondat

a németekre vonatkozik, első- sorban a gdański (danzigi) németekre, akik ugyan önma-

guktól nem robbantották ki a háborút, de Hitler politikáját támogatták. Somlyó e megálla- pítása beleíródik a háború

utáni németellenes disz kurzusba.

(20)

készítették „maguknak és az egész emberiségnek”. Ez az egyébként költői jellegű mondatanémetekrevonatkozik,elsősorbanagdański(danzigi)németekre,akikugyan önmaguktólnemrobbantottákkiaháborút,deHitlerpolitikájáttámogatták.Somlyóe megállapításabeleíródikaháborúutáninémetellenesdiszkurzusba.

AfentiekbenmáresettszóGdańsknakamásodikvilágháborúutániújjáépítéséről;a háromszerzőközülRuffyésPethőírtöbbetavárosújjáépítéséről,pontosabban:arégi Gdańskújjáépítésérőlésazújvároskiépítéséről.

Ruffy Péter, aki egyébként aVarsói hajnalban különös lelkesedéssel mutatta be a magyarolvasóknakegészLengyelországaháborúutániújjáépítését,kiemeliGdańsknak azélénkségét,hiszennemegésztizenötévenbelülépültfelavárosaháborúspusztítá- sokból:

Végigjárjukavárost,csillogókörutak,aHansa-kortidézőódon,vöröstéglásépü- letek,arégicukrászdákhangulatátidézőkiscukorházak,szeszélyesgirlandokkal, aranycsipkékkel…Vén, szakállas patríciusok palotái a XX. század közepén!

ADiákKlubbanvadtáncfolyik;azegyetemnemzetközidiákszállójábanghanai, amerikai,szovjet,svéd,magyardiákokattalálunk.MegnézzükGdyniakikötőjében a„Báthory”óceánjáróhajót,svégülmeglátogatjukGdańsknehéziparánakbüszke- ségét,avilághírűhajógyárat.(Ruffy,1961.52.)

Így tekint az újjáépített Gdańskra a magyar szerző, egy kicsit propagandisztikusnak nevezhetőirodalmiképeslapotalkotvaróla.GdańskaVarsói hajnal narrációjábanarégi ésazújvárosa.EzegyébkéntnemcsakGdańskra,hanemazegészországravonatkozik.

Ruffytöbbszörnagylelkesedésselmutatráalengyelújjáépítésesajátosparadoxonára, illetvekettősségére,arratudniillik,hogya20.századközepénrégiházak,palotákstb., a„régivilágba”tartozóépületekújramegjelennekLengyelországlátképében.

Aszocializmuskoravárakat,egykorikirályipalotákatépít,rombadőltpalotákat gótablakfonatokkalvagyreneszánsztámpillérekkel,középkorikapuvasalásokkal.

[…]VarsóbanegyidőbenépültaSzovjetunióhatalmasajándéka,ahatalmasará- nyúfelhőkarcoló,akultúrapalotájaésazÓvárosfantasztikusfogazatú,vasrácsos, középkoriésreneszánszÓpiaca.Alengyelvárosbanegyidőbenszületnekközép- korivárosrészekéstizennégyemeletesbérpaloták.Egyszerreépítikarégenmeg- haltpatríciusokházaitésamunkásosztálymagasbatörő,napfényesotthonait.Egy időbenszületikafelvonóésaközépkorifreskó;afelhőharcolóésavarsóiÓpiac tündéri házain látható dombormű, amely középkori családok foglalkozásának különbözőjelvényeitábrázolja.[…](Ruffy,1961.18–19.).

Gdańsk újjáépítésének méretei ámulatba ejtik Ruffyt: kiutazáskor, a vonaton ülve, visszanéz„avilágháborúkitörésénekfénybenfürdő,reneszánszragyogásbanszikrázó városára”,snémistilizálthitetlenséggelteszifelakérdést:„Ésazaligtizenötéveeme- letnyimagas,összefüggőhamutengervolt?...”(Ruffy,1961.53.).Amagyarújságíróa Gdańskrólszólófejezetetpátosszaltelifohásszalfejezibe,amelysokatelárulapolitikai nézeteiről(RuffyaVarsói hajnal lapjainaszocializmusigaziésőszinterajongójának tűnik).Azemlítettfohászanyíltanpropagandisztikus,aszocialistarendszertglorifikáló tendenciajegyeitmutatja(úgy,mintazegészútleírás):„Munkások,tihősök!Kommu- nisták,tihéroszok!”(Ruffy,1961.53.)

PethőTibor,akiakönyvébeneléghosszú,bedekkerszerűleírásátadjaGdańskóváro- sának,kiemelveazottaniépületekművészetiszépségét,ír„azújGdańskról”ésennek azépítészetistílusárólis: