• Nem Talált Eredményt

SZÉKELY BERTALAN HAGYATÉKA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÉZIRATTÁRÁBAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "SZÉKELY BERTALAN HAGYATÉKA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÉZIRATTÁRÁBAN"

Copied!
28
0
0

Teljes szövegt

(1)

A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I O A T I O N E S B 1 B L I O T H E C A E A O A D E M I A E S O I E N T I A R U M H U N G A R I C A E

29.

B Ü K Y B É L A

S Z É K E L Y B E R T A L A N H A G Y A T É K A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A

K Ö N Y V T Á R Á N A K K É Z I R A T T Á R Á B A N

B E R T A L A N S Z É K E L Y S S O H R I F T L I C H E R NACHLASS

I N D E R H A N D S C H R I F T E N A B T E I L U N G D E R B I B L I O T H E K D E R U N G A R I S C H E N A K A D E M I E D E R W I S S E N S C H A F T E N

B U D A P E S T 1962

(2)
(3)

A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E ACADEMIAE S C I E N T I A R U M I I U N G A R I C A E

29.

B Ü K Y B É L A

S Z É K E L Y B E R T A L A N H A G Y A T É K A A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K É Z I R A T T Á R Á B A N

B E R T A L A N S Z É K E L Y S S C H R I F T L I O H E R NACHLASS

IN D E R I I A N D S C I I R I F T E N A B T E I L U N G D E I l B I B L I O T H E K D E R U N G A R I S C H E N A K A D E M I E D E R W I S S E N S C H A F T E N

B U D A P E S T 1902

(4)

L e k t o r á l t a D Á V I D K A T A L I N

és

F C I . Ö P N É C S A N A K D Ó R A

Büky Béla

Székely B e r t a l a n h a g y a t é k a a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k K é z i r a t t á r á b a n . •— Bertalan Székelys schriftlicher Nachlass in der

H a n d s c h r i f t e n a b t e i l u n g der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.

Bp. 1962. 24 p . 24 cm.

(A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k Közleményei. — Publicationes Bibliotheoae Academiae Scientiarum Hungaricae. 29.)

ETO 091.5 Székely B.: 027.2 (439.151)

(c) MTA könyvtára, 1962

(5)

H a irodalomtörténész olvasná az Akadémiai K ö n y v t á r k é z i r a t t á r á n a k növedék- n a p l ó j é t , szome t a l á n a k a r a t l a n u l is olsiklana n é h á n y olyan a d a t felett, a m i a művészet- történész érdeklődésót m i n d e n bizonnyal m e g r a g a d j a . 1956. áprilisi kelettel a következő bejegyzést találjuk i t t : „Székely B e r t a l a n vázlatkönyvei. 11 k ö t e t . E l a d ó : ö z v . L á n d o r Ti v a d a m é . " 1956. május 30-i k e l e t t e l a következő bejegyzés áll u g y a n i t t : „Székely B e r t a l a n

vázlatfüzetei -j- analecta-téka. 38 k ö t e t + 1 doboz. Előkerült egy régi f ő t i t k á r i szekrény- ből és a lebontott folyosói felső polcokról 1956 f e b r u á r j á b a n . " 1956 júliusában ismét ú j a b b gyarapodásról számol be a növedók-napló: „Székely B e r t a l a n kéziratai, vázlat- rajzai, hozzá írt levelek, újságkivágatok s t b . 4 csomag. E l a d ó : ö z v . L á n d o r T i v a d a r n é . "

U t o l j á r a 1961 decemberében g y a r a p o d o t t a kézirattár á l l o m á n y a Székely-anyaggal. Az eladó ismét ö z v . L á n d o r T i v a d a r n é volt, aki e z ú t t a l h a t á r o z o t t a n kijelentette, hogy nála

semmiféle t o v á b b i Székely-anyag nincs.

Az említett beszerzések révén az Akadémiai K ö n y v t á r olyan mennyiségű Székely- d o k u m e n t u m h o z j u t o t t , hogy ezt m á r n e m n e v e z h e t j ü k egyszerűen Székely-anyagnak vagy Székely-kéziratoknak, h a n e m joggal a l k a l m a z h a t j u k r á a címben használt Székely- h a g y a t é k kifejezést. Hasonló h a g y a t é k i a n y a g o t t a l á l u n k a Magyar Nemzeti Galéria g r a f i k a i osztályán, illetőleg a d a t t á r á b a n is; az a k a d é m i a i a n y a g mindamellett olyan jellegű, hogy szervesen egészíti ki m i n d a z t , a m i Székelyre vonatkozólag a Nemzeti Galériában t a l á l h a t ó . — Meg kell jegyezni, hogy a K ö n y v t á r n a k e gyarapodások előtt is volt m á r n é h á n y Székely-kézirata.1 U t a l u n k még a r r a , hogy e d o k u m e n t u m o k o n kívül még n é h á n y Székely á l t a l készített a r c k é p is v a n az A k a d é m i a birtokában.2

Azokat a „ v á z l a t f ü z e t e k e t " és „ v á z l a t k ö n y v e k e t " , melyekről az említett növedék- n a p l ó b a n szó volt, helyesebb meghatározással élve jegyzetkönyveknek n e v e z h e t j ü k , mivel ezek kisebb s z á m b a n t a r t a l m a z n a k v á z l a t o k a t és j ó v a l n a g y o b b számban jegy- zeteket. Ezek egy része, m i n t t u d j u k , a Lándor-családtól került hozzánk, másik része (38 db) viszont a F ő t i t k á r i H i v a t a l szekrényéből került elő. Bizonyára ezen utóbbival k a p c s o l a t b a n í r j a Z Á D O R A N N A a k ö v e t k e z ő k e t : „ A felszabadulás u t á n megdöbbenve értesültem arról, hogy m i n d e n (Székely-)anyag, ami az A k a d é m i á n volt, elpusztult . . . Mai A k a d é m i á n k lelkiismeretessége azonban t o v á b b f o l y t a t t a a keresést, és k b . 1950-ben (?) arról értesített, hogy Székely-anyagot t a l á l t eddig s z á m b a n e m v e t t i r a t t á r b a n . E z a megtalált a n y a g részben a gépírásos másolat mintegy száz oldal t e r j e d e l m ű részéből állt . . . részben egy n a g y o b b csomagban őrzött eredeti notesz-anyagból, amely sérült ós rongált á l l a p o t b a n u g y a n , de mégis a h a g y a t é k egy részét képviselte. Ez az a n y a g . . . restaurálás-konzerválás u t á n most m á r a k u t a t ó k rendelkezésére áll. H a mindehhez hozzávesszük a múzeumi a n y a g o t , v a l a m i n t a L á n d o r - h a g y a t é k b ó l előkerült töredékeket , azt kell m o n d a n u n k , hogy mégsem veszett el a teljes írásbeli h a g y a t é k . "3 E jegyzet- könyvek nagysága változó, 10 cm és 20 cm k ö z ö t t ingadozik. L e g t ö b b bejegyzés ceruzával t ö r t é n t , d e sok helyen b a r n a , ill. fekete t i n t á v a l írt részeket t a l á l u n k . E l v é t v e egy-két vízfestókkel készített színvázlatot is t a l á l u n k b e n n ü k . A k ö t e t e k , restaurálás u t á n , bordó vászonborítást k a p t a k . ( S A S V Á R I D E Z S Ő iparművész m i m k á j a . )

Az i t t levő Székely-anyag legértékesebb részét ezek a jegyzetkönyvek a l k o t j á k . Mit t a r t a l m a z n a k ezek? É p p e n e kérdés megválaszolása igen nehéz, mivel e könyvecskék Székely s o k r é t ű érdeklődésének olyan kaleidoszkópját n y ú j t j á k , a m i r e olyan valaki,

aki még n e m v e t t kezébe egyet som e k ö t e t e k közül, n e m is gondolna. A t o v á b b i a k b a n megkíséreljük az említett d o k u m e n t u m o k t a r t a l m á n a k v á z l a t o s ismertetését: a t é m a szerinti csoportosítás elvét f o g j u k alkalmazni, és egy-egy k i r a g a d o t t d o k u m e n t u m közlé- sével m e g p r ó b á l j u k érzékeltetni, hogy a b b a n a megadott t é m a k ö r b e n milyenféle kéziratok

1 Pl. egy Tolily Ferenchez Í r o t t levél s t b .

- VO. DIVALD KORNÉL: A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a p a l o t á j a és g y ű j t e m é n y e i . 54.. 56.

3 V i t a Székelv B e r t a l a n m ű v é s z e t é n e k t ö r t é n e l m i helyéről, összeáll.: Z.toOR ANNA. M ű v é s z e t t ö r t é n e t i í l r t e - sítfi. 5/1956. 71.

3

(6)

l e h e t n e k még. Az ismertetés során l e g g y a k r a b b a n a jegyzet k ö n y v e k r e fogunk hivatkozni, d e t e k i n t e t b e vesszük Székely különálló k é z i r a t a i t , leveleit is.

Székely egyike a z o k n a k a m a g y a r festőknek, kivel kapcsolatosan viszonylag kevés i r o d a l o m áll rendelkezésünkre. 1945 előtt foglalkozott vele P A L Á G Y I M E N Y H É R T , P E T R O - V I C S E L E K , L Á N D O R T I V A D A R , G E R L Ő T E Y J E N Ő stb. — A felszabadulás u t á n gazdag ki- á l l í t á s t rendeztek m ű v e i b ő l a Műcsarnokban (1955). Akiállítás, úgy látszik, felé f o r d í t o t t a a k u t a t ó k figyelmét, és megjelent n é h á n y t a n u l m á n y vele kapcsolatban; e t a n u l m á n y o k a n y a g á r ó l megfelelő t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a 22. lapon levő bibliográfia. S a j n á l a t o s tény, h o g y a Székellyel foglalkozó szerzők, kevés kivételtől eltekintve, t a n u l m á n y a i k b a n csak a m ű v é s z képeire, falfestményeire stb. t á m a s z k o d n a k , levéltári vagy k é z i r a t t á r i a n y a g h a s z n á l a t á r a nem g o n d o l n a k , sokszor a z t sem t u d j á k , hogy hol kellene az ilyen a n y a g o t keresni. Sokszor még azokkal a szerzőkkel szemben is kifogásokat t á m a s z t h a t u n k , akik h a s z n á l t a k kéziratos a n y a g o t Székely-tanulmányaikban : gyakran csak a rendelkezésre álló a n y a g töredékét vizsgálták át, és ennek segítségével a k a r t a k minden kérdésre k i m e r í t ő e n válaszolni. D O B A I J Á N O S p é l d á u l g y a k r a n hivatkozik kéziratos a n y a g r a S z é k e l y - t a n u l m á n y á b a n ,4 de e kézirat elsősorban az az i f j ú k o r i napló, a m i t így ír le:

„ A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya a szerző i f j ú k o r i n a p l ó j á t őrzi, melyet eddig csak Petrovics Elek h a s z n á l t fel, a l a p v e t ő t a n u l m á n y á b a n t ö b b idézetet közölve belőle.

. . . A n a p l ó t Székely 1856 végétől h a s z n á l t a , ekkor Nagyszebenben ólt. U g y a n i t t , 1858 t a v a s z á n kezdte rendszeresen írni, m a j d m a g á v a l vitte Csehországba és Münchenbe, és í r á s á t 1862 tavaszán, m ü n c h e n i t a r t ó z k o d á s a végén h a g y t a a b b a , bár k é s ő b b is f o r g a t t a ós szívesen jegyezgetett beléje."5 Az A k a d é m i a K ö n y v t á r á b a n őrzött jegyzetkönyvek é p p e n 1862-vel i n d u l n a k ! Szervesen kiegészítik t e h á t az i f j ú k o r i n a p l ó t . A jegyzetköny- v e k sora az 1903—1904-es évekkel lezárul. Lehet, hogy Székely későbbi keletű jegyzet- k ö n y v e i elpusztultak, v a g y l a p p a n g a n a k valahol. L á n d o r T i v a d a r t ó l származó iratok k ö z ö t t t a l á l t u n k egy p a p í r d a r a b k á t : remegő kusza írással. Lehetséges, hogy ez Székely u t o l s ó írása, de ennek eldöntése még a j ö v ő f e l a d a t a .

1. Az említett i r a t o k és jegyzetkönyvek Székely é l e t é n e k s o k i s m e r e t l e n m o z z a n a t á t , kellemes vagy kellemetlen eseményét v i l á g í t j á k m e g , de c s a l á d j a , élő és e l h u n y t rokonai is f o g l a l k o z t a t j á k . „Székely lényegében egy kérdéssel foglalkozik n a p l ó j á b a n : s a j á t művészi fejlődésével — í r j a DOBAI.6 — Csakis művészi p r o b l é m á i t ítéli megörökítésre m é l t ó n a k — életének eseményeiről, családjáról, barátairól n e m ír, csakis m ű v é s z e t é r ő l . " Ez a megállapítás t a l á n igaz az i f j ú k o r i n a p l ó r a v o n a t - kozólag, de semmi esetre sem igaz későbbi jegyzeteivel k a p c s o l a t b a n . E g y a l k a l o m m a l

„ G a l t o n olvasása u t á n " elhatározza pl., hogy felírja m i n d a z o k a t az a d a t o k a t , melyeket r o k o n a i v a l ós hozzátartozóival kapcsolatosan t u d . N a g y a p j á v a l kezdi: „Székely P é t e r G y u l a f e h é r v á r i p r o t e s t á n s esperes, élt 82 évet, meghalt 1845 t á j á n — fogai mindvégig é p e k voltak, mindig p i p á z o t t . " ' M a j d így f o l y t a t j a oldalakon keresztül, mindenkiről feljegyezve egy-két érdekes jellemvonást. E g y másik k ö t e t b e n viszont betegségének t ü n e t e i t ós a gyógykezelés legapróbb részleteit í r j a le naplószerűen. N é h á n y kötetből a z i f j ú Székely B e r t a l a n , a P i l o t y - t a n í t v á n y képe b u k k a n elő. Az 1862-ik évben használt j e g y z ő k ö n y v 23. sztln. levelén (Ms 5006/2) pl. ezt o l v a s h a t j u k : „ E n h u b c r azt m o n d t a , h o g y az a mód mivel mi pilotisták k é p e k e t festünk — egész éven át az atelierbe ülvén és modelleket kopírozván — n e m az igazi — nagy kínnal — hosszú idő a l a t t megfestünk e g y képet — sok jó v a n benn ugyan d e a lélek — a b e o b a c h t u n g , a m o z z a n a t hiányzik.

Minden n y a r a t egy f i a t a l művésznek a r r a k é n e szánni hogy k i n n a természetben — kószálva m i n d e n t amit csak l á t h a t rajzoljon — g y ű j t s ö n m a g á n a k egy g o n d o l a t kapitálist — a k k o r a componálás v í g a n fogna m e n n i — a genre festés a létra min a históriai festés e l é r h e t ő . " D O B A I is közöl egy idézetet, a m e l y tanulóéveire, Bécsben t ö l t ö t t idejére v o n a t - kozik.8 Amint l á t j u k , t a n u l m á n y a i n a k emléke nemegyszer megjelenik e jegyzet k ö n y v e k feljegyzése között. Székely i f j ú k o r i n a p l ó j a ós azon egyéb jegyzetei, melyek a Magyar N e m z e t i Galéria a d a t t á r á b a n v a n n a k , szintén t a r t a l m a z n a k hasonló a d a t o k a t , úgyhogy életéről és t a n u l m á n y a i r ó l teljes k é p e t csak a két forrás egybevetésével n y e r h e t ü n k .

2. Egyrészt Székely életrajzi jellemzéséhez j u t u n k közelebb, másrészt művészi v a l ó j á n a k megvilágítását k a p j u k a k k o r , h a a d a t a i n k segítségével b a r á t a i t é s

4 DOBAI JÁNOS: Székely B e r t a l a n m ű v é s z i a r c u l a t á n a k k i a l a k u l á s á r ó l . M ű v é s z e t t ö r t é n e t i É r t e s í t ő . 5/195(1.

9 7 — 1 1 5 .

' DOBAI JÁNOS- i. m . 97.

" Uo.

7 1886-ból s z á r m a z ó j e e v z e t k ö n y v . 67—72. s z t l n . lev. J e l z . : Ms 50D6/23.

' DOBAI JÁNOS: i. in. 111.

4

(7)

m u n k a t á r s a i t p r ó b á l j u k megismerni. Székelyre b a r á t a i nagy h a t á s t g y a k o r o l t a k , t u d o t t b a r á t i viszonyt kialakítani, és meglevő b a r á t s á g a i t t a r t ó s a n f e n n t a r t o t t a ; ezt bizonyítják levelei. P A L Á I ; Y I egyik levelében érinti e t é m á t , és azt állítja, hogy Székely ,,még a baráti érzület kötelmeit is t ú l h a j t a n i h a j l a n d ó " . "

A m a g y a r pártfogók és barátok sorában elsőnek Eötvös Józsefül kell megemlíteni, hiszen ő volt az, a k i n e k kezdeményezésére az i f j ú festő visszatért h a z á n k b a , v á l l a l v a azt a sok nehézséggel és csalódással t a r k í t o t t é l e t p á l y á t , a m i idehaza v á r t rá. E ö t v ö s leveleket írt a Münchenben tartózkodó Székelyhez; az egyikben pl. elismeréssel emlékezik meg a t ö r t é n e t i festészetről, és a hazai m ű p á r t o l á s fellendítésére vonatkozólag t e r v e k e t dolgoz ki: ,,a festészet ezen ágának ébresztésére v a l a m i t t a l á n t e h e t ü n k , 's ö n D o b o z y j a egy eszmét t á m a s z t o t t bennem. — Megjegyzem h o g y csak eszme, 's hogy kivihetőségéről meggyőződve n e m v a g y o k ; de hogy a n n a k kivitelét meg fogom kísérteni — h a t . i. Ön jóvá h a g y j a , (bekezdés) Dobozy s nejének halála, azon szerencsétlen helyzetnek jelképe, melyen a nemzet egy epocheában keresztül m e n t . ö n így fogta fel ezt, 's igen helyesen az individumokban fest egy egész korszakot. — D e Dobozy egyszersmind a F e j ó r v á r i nemességnek különös emléke. E hőstett F e j é r v é r é , 's az ottani nemességet dicsőíti.

Eszmém az, hogy ö n képét a Fejérvári nők vegyék meg a Múzeum s z á m á r a , felszóllítván egyszersmind a többi megyék hölgyét, hogy m i n d e n megye valamely körében t ö r t é n t hőstettet vagy n a g y o b b eszményt, festessen le honi művész által nemzeti k é p c s a r n o k u n k számára. Minthogy éppen Fejérben a legtöbb g a z d a g ember lakik, s o t t se m é r ő s z á m v a n n a k , az eszme i t t t a l á n könnyebben létesíthető, 's csak egyszer kezdessék meg, a többit a megyék között létező versengés viszi ki, 's ú g y hiszem tetemes lendületet a d - h a t n á n k a m ű v é s z e t n e k . í r j a meg kérem nézetét eszmémről, 's D o b o z y j á n a k á r á t . — Szívesen írnék K e g y e d n e k még a compositio sorozatról, melyben t ö r t é n e t ü n k fő m o m e n - t u m a i t k í v á n n á ábrázolni, de kifogytam időmből 's erőmből, 's még csak azt a k a r o m közleni, hogy a L o n d o n b a küldendő képek kiállítása a figyelmet ismét L a j o s á r a f o r d í t v á n , a n a p o k b a n többen írtak alá. Mihánst ismét pár száz forint együtt lesz, n y o m m a l elkül- detem. Hogy ö n képét 1500 ftnál olcsóbban eladni n e m a k a r j a , ezt igen helyeslem;

nem is kétlem, hogy az összeget végre ö s s z e g y ű j t j ü k ; de ö n nem hiszi m e n n y i b a j j a l főkép most, m i u l t á n a víz által károsultak számára megkezdett adakozás kész mentségül szolgál, főkép a z o k n a k , kik eczélra semmit sem a d n a k . Türelemre van szükségünk m i n d - k e t t ő n k n e k . N e csüggedjen el ö n pazar p á l y á j á n , és számítson engem ha t á n a d d i g személyesen n e m t a l á l k o z t u n k , azok közé, kik k i t ű n ő tehetségei 's nemes t ö r e k v é s e i iránt őszinte tisztelettel viseltetnek, lekötelezettje E ö t v ö s " .1 0

E ö t v ö s Székely hazajövetele u t á n is szoros b a r á t s á g b a n m a r a d t a festővel, többször találkozott vele, többször meglátogatta szadai k ú r i á j á n . Székely egy levele, a m i szintén az Akadémiai K ö n y v t á r b a n van (Levelestár), é p p e n egy meghívást t a r t a l m a z E ö t v ö s Józsefnek a szadai k ú r i á r a . Mások is ott lesznek — í r j a Székely — pl. H o f f m a n n . D O B A I

is közöl részleteket E ö t v ö s leveleiből Székellyel k a p c s o l a t b a n , ez t o v á b b i bizonyíték barátságukhoz.1 1 E ö t v ö s József fia, a fizikus Eötvös Loránd is jó b a r á t j a Székelynek.

E g y a l k a l o m m a l E ö t v ö s kristály-színképet állított elő, és Székely ennek a l a p j á n p r ó b á l t a kikeverni a s z i v á r v á n y színeit. Ez a k a r t o n l a p r a f e s t e t t szín-próba szintén az említett d o k u m e n t u m o k k ö z ö t t v a n . Eötvös Loránd t e r m é s z e t t u d o m á n y o s műveltsége, kísérletező szelleme bizonyára hatással volt Székelyre.1" Az egyik jegyzetkönyvben idegen írással egy tréfás hangú verset t a l á l u n k : „Bökvers Székely B e r t a l a n r a " ez. mint a melléírt meg- jegyzés igazolja, szintén Eötvös Lorándtól származik.1 3

Székely Zichy Mihállyal is jó viszonyban v o l t . N é h á n y d o k u m e n t u m k e t t ő j ü k b a r á t s á g á r ó l t a n ú s k o d i k .

Az említett d o k u m e n t u m o k egy része dr. Lándor Tivadar újságíróval, Székely m ű é r t ő b a r á t j á v a l áll k a p c s o l a t b a n . Megtaláljuk itt azon k r i t i k á k legtöbbikét, melyeket L á n d o r írt Székely B e r t a l a n r ó l ; leveleket, megállapodásokat és elismervényeket találunk itt Lándor aláírásával. Nem véletlen a Lándor-vonatkozások nagy száma, hiszen, m i n t említettük, a h a g y a t é k egy része Lándor T i v a d a r özvegyétől került az Akadémiához.

Székelynek L á n d o r T i v a d a r r r a l való kapcsolata: öregkori barátság; a jegyzetkönyvek a n y a g á b a n e kapcsolat n y o m a i t még nem t a l á l j u k . A megismerkedés körülményeiről,

1 PALAGYI MENYHÉRT Székely B e r t a l a n h o z . Lipcse. L!>01. I V . 18. J e l z . : Ms 5005/U.

" T ö r e d é k levél. h . n. d . 11. Jelz.: .Ms 5005/m.

1 1 DOBAI JÁNOS: i. m . 1 1 5 .

" S z é k e l y m a y a is n a g y kísérletező, ú j í t ó v o l t ; festékkeverési e l j á r á s o k a t eszelt ki. különféle vegyszerek h a t á s á t f i g y e l t e meg a v á s z o n r a r a k o t t f e s t é k e n : a Zsolnay-gyárral is k a p c s o l a t b a n á l l t .

13 ..piktor, kit az I s t e n sokáig éltessen 11!

Széchen.v v á r o s á n á l nincs k e d v e s e b b székhely Azért ü d v ö z l ü n k o t t hív b a r á t u n k Székely

Az isten t a r t s o n m e g és m i n d e n n a p székelj ! ( J e g y z e t k ö n y v , 1873.: 18. lev.) J e l z . : Ms 5000/7,

(8)

Székelytől m a g á t ó l semmit se t u d u n k meg. Ezzel k a p c s o l a t b a n mindössze özv. L á n d o r Ti v a d a m é szóbeli közlése n y ú j t ú t b a i g a z í t á s t . Szerinte, a Székely és L á n d o r k ö z ö t t i b a r á t s á g a művész első magyarországi g y ű j t e m é n y e s kiállítása a l k a l m á v a l született meg.

Lándor. m i n t újságíró és m i n t kritikus c i k k e t írt Székely kiállításáról. A cikk h a n g j a és megállapításai f e l k e l t e t t é k Székely érdeklődését a szerző i r á n t . E z t az embert szeretném megismerni — m o n d t a Székely a körülötte állóknak, mikor az egyik budapesti kávéház- b a n a kiállítás s a j t ó v i s s z h a n g j á t t a n u l m á n y o z t a . Megismerkedett hát L á n d o r r a l , és a t t ó l kezdve élete végéig b a r á t j a m a r a d t ; sőt m ű v é s z i h a g y a t é k á n a k jelentékeny részét is reá t e s t á l t a a b b a n bízva, hogy elkészíti m a j d művészi p á l y a f u t á s a ós élete méltó írásba- foglalását: a Székely-monográfiát. L á n d o r t h a l á l a megakadályozta e f e l a d a t á n a k telje- sítésében, ós így a Székely-monográfia m é g mindig megírásra vár.1 1 A h a g y a t é k révén rendelkezésünkre álló a d a t o k és hivatalos i r a t o k semmi közelebbit nem t a r t a l m a z n a k Lándor készülő Székely-monográfiájára v o n a t k o z ó l a g , a h a g y a t é k rendszerezésével mind- azonáltal s o k a t f o g l a l k o z h a t o t t : erre u t a l n a k a jegyzetkönyvekben kék színesceruzával írt bejegyzései. — L á n d o r az örökölt h a g y a t é k egy részét á t a d t a a Szépművészeti Múzeum- nak,1 5 de meg kell jegyeznünk, hogy n e m c s a k örökség ú t j á n j u t o t t Székely-képekhez, h a n e m m á r k o r á b b a n is a legnagyobb S z é k e l y - g y ű j t ő k közé számított.

Palágyi Menyhért is azok közé t a r t o z i k , kikkel Székely s ű r ű n t a l á l k o z o t t . P a l á g y i sokkal f i a t a l a b b Székelynél (szül.: 1859), leveleiben ,.Kedves Mester"-nek s z ó l í t j a ; a tanítvány— m e s t e r viszony szoros szellemi együttműködéssel is j á r t , á t h i d a l v a a korbeli különbség g á t l á s a i t . Palágyi nemcsak a m ű v é s z e t iránt érdeklődik, h a n e m a filozófiai t u d o m á n y o k mindegyike — különösen az esztétika — g y a k r a n tárgya s t ú d i u m a i n a k . Talán ez volt az a terület, melyen érdeklődéseik iránya leginkább egybeesett, n o h a Székely világos művészetfilozófiai elképzelései mellett P a l á g y i hasonló t é m á j ú írásait m a n a p s á g többen k o n f ú z u s n a k t a r t j á k .1 6 Palágyi és Székely filozófiai t é m á k k a l kapcsolatos levél- v á l t á s á n a k b i z o n y í t é k a a következő részlet : „ N e k e m . . . igaz gyönyörűségemre szolgált kedves levelét o l v a s h a t n i [Székely Palágyihoz í r t leveléről van szó], melyben n e m c s a k a festészetről, h a n e m a hazai kulturális viszonyokról oly rendkívül találó megjegyzéseket t e s z ; " — m a j d egy l a p p a l később — „ É r t e k e z é s e m („Neue Theorie des R a u m e s u . der Zeit") egy p é l d á n y á t b á t o r voltam igen tisztelt Mesternek elküldeni, jeléül a z o n igaz szeretetnek, mellyel i r á n t a viseltetem. A m u n k a írásában nagyon a n é m e t világhoz törekedtem a l k a l m a z k o d n i , és ezért előadásomba bizonyos külső szigort is v e g y í t e t t e m , holott h a m a g y a r u l í r h a t t a m volna, csak a belső szigorúságra ügyelek v a l a . Mostanában logikai rendszerem kidolgozásával vagyok elfoglalva, és ez oly annyira igénybe vesz, hogy ki sem m o n d h a t o m . De mihelyt csak lélegzetet vehetek, ismét D r e s d á b a megyek, hogy a k é p e k b e n gyönyörködjem. Olvasni, m o s t semmit sem olvasok, száraz logikai értekezéseken kívül. A n é m e t e féle d o l g o k a t pedig alig érdemes olvasni, m e r t kimond- h a t a t l a n z a v a r és h o m á l y uralkodik b e n n ü k ; inkább kötelességtudásból olvasom őket.

Az ángol logikusokhoz szeretek folyamodni, d e megvallom, hogy m i n d i n k á b b meggyőző- döm felületes voltukról. A németek e l h o m á l y o s í t j á k a philosophiát, az ángolok világossá, de sekélyessé teszik. I g a z á n nincs öröm a b b a n , a m i t a n y u g o t i szellem — legalább az ú j a b b időkben — produkál. Elég egy p l á t ó i dialógust elolvasni, miszerint az ember meggyőződjék, hogy a görög észfinomsághoz m é r v e a nyugoti szellem bizonyos á t ö r ö k l ö t t durvaságban leledzik m é g . " (idézett levél).

Az említett Székely-anyagban van m é g egy Hevesi11-levél is, két levél Zsolnay Vilmos- tól, a pécsi fajanszgyárostól, v a l a m i n t számos levél t a n í t v á n y a i tollából. I g e n érdekes levél az, a m i t Székely Dániel írt fiához Székely Bertalanhoz. A levél o k t a t ó h a n g ú : sok pedagógiai elvet és a t y a i tanácsot t a r t a l m a z , és bizonyos fokig rávilágít a r r a a viszonyra, a m i Székely és c s a l á d j a között fennállt, és melynek értékelésében — m i n t t u d j u k — eltérők a vélemények.1 8 — Székely külföldi ismerőseivel és tanáraival k a p c s o l a t b a n köz- lünk egy feljegyzést az Ms 5005/eec jelzetű jegyzetkönyvből, amely mellé Székely a követ- kező két szót í r t a : „ E z e k e t ismertem" (1. kép). N é h á n y n é v — mint l á t j u k — aláhúzással van kiemelve; ez t a l á n azt jelenti, hogy az illető nevek viselőit Székely j o b b a n ismerte, vagy t a l á n t ö b b r e becsülte, m i n t a t ö b b i t . Érdekes, hogy Piloty neve nincs a l á h ú z v a .

" A m o n o g r á f i a előkészítésével kapcsolatban vö. Z.tnoR ÁSNA felszólalását ( M ű v é s z e t t ö r t é n e t i Értesítő.

5/11)56. 71) és VOINOVICH GÉZA levelét L á n d o r T i v a d a r h o z . Ez u t ó b b i jelzete: Ms 5005/zszs.

151,Andor 1915-ben 1551 darab, nagyrészt t e m p e r á v a l f e s t e t t Székely-vázlatot, számos írásbeli feljegyzést, azonkívül n é h á n y T.otz, Zichy, Berrcs és Kőnig r a j z o t , ill. Székellyel v o n a t k o z á s b a n álló levelet; 1944-ben 54 t e m p e r a és akvarell f e s t m é n y t , ill. szén- és ceruzarajzot a d o m á n y o z o t t a Múzeumnak. (Vö. a Magyar Nemzeti Galéria A d a t t á r a . 1957. I X . 1(1.)

1 1 V ö . GENTHON ISTVÁN f e l s z ó l a l á s á t . M ű v é s z e t t ö r t é n e t i É r t e s í t ő . 5 / 1 9 5 6 . 70.

" H e v e s i L a j o s író (1843—1910).

" ,Az i r o d a l o m b a n elterjedt az a nézet, hogy Székelyt "haragvó sziilei« rendelték h a z a . . . " Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 112. 23. jegyzet.

(9)

ü

A -jL-r-H-^A .-1

Székely külföldi b a r á t a i szorgalmasabb levelezők, m i n t a hazaiak — legalábbis ezt bizonyítja az itteni h a g y a t é k . — Számos német n y e l v ű levél m a r a d t fenn például egy C. O.

Kayser n e v ű b a r á t j á t ó l (kb. 40 db. J e l z e t ü k : Ms 5005/s), és Etienne Jules Marey f r a n c i a fiziológustól (kb. 10 db. J e l z e t ü k : Ms 5005/sz). Székelynek Marey-vei való k a p c s o l a t a bizonyító a d a t természettudományos érdeklődését illetőleg. Az egyik levélben p ö r g e t h e t ő fényképkorongokat t a l á l u n k , ami, úgy látszik, a

,,La cronophotographie" c. művének írása idején készülhetett. E fényképkorongokat Marey a z é r t k ü l d h e t t e el Székelynek, m e r t köztudomású volt róla, legalábbis b a r á t i körökben, hogy minden tech- nikai ú j í t á s i r á n t érdeklődik. Egy-egy levél azt bi- z o n y í t j a , hogy Anton Wemerre], a német festővel, Theodor von Frimmellol, az osztrák műtörténésszel, J. jBerres-szel, a „beriihmter Pferdemahler"-rel,1 9

August Kirstein műépítésszel, sőt Ernst Keil lip- csei könyvkereskedővel is levelezett. T u d j u k , hogy J. Hoffmann is k a p c s o l a t b a n állt vele, de e ba- r á t j á t ó l n e m őriz levelet a g y ű j t e m é n y . Az emlí- t e t t e k e n kívül sok m á s b a r á t i kapcsolata is volt Székelynek,2 0 de ezekre csak a jegyzetkönyvek megjegyzéseinek, lakáscím feljegyzéseinek, vala- mint a Magyar Nemzeti Galéria a d a t t á r á b a n levő ifjúkori n a p l ó n a k , illetőleg a máshol őrzött leve- leknek á t t a n u l m á n y o z á s a u t á n derülhet fény.2 1

3. A jegyzetkönyvek; f é n y t vetítenek egy má- sik h a t á s r a is, a m i Székely művészi p á l y á j á n a k megértésénél n a g y fontossággal esik l a t b a : o l -

v a s m á n y a i r a . Székely szorgalmas olvasó.

„ K o r á n klasszikus műveltséget szerzett, m á r húsz- éves k o r á b a n alaposan ismerte a latin klasszikuso- k a t , azonkívül D a n t é t , Boccacciót, Aretinót, R a - belais-t, Moliére-t, Le Sage-t, Voltairc-t, Rous- seau-t, de k o r t á r s a i t , Victor H u g ó t , L a m a r t i n e - t , Béranger-t, Georges Sand-t is olvasta, hogy Goe- théről n e is szóljunk."2 2 Sok jegyzet könyvében találunk ilyen feliratú részt: „ K í v á n a t o s köny- vek jegyzéke." Igaz, ebből m é g n e m derül ki, hogy Székely csak megvette e könyveket, vagy el is olvasta őket. A jegyzetkönyvek azonban sok helyen közölnek k r i t i k á t , t a r t a l m i ismertetést könyvekről; ezekből össze t u d n ó k állítani Székely olvasmányainak jegyzékét, ós az így nyert jegyzék tételszáma megközelítené az ezret. Vannak Szé- kelynek olyan olvasmányjegyzetei is, melyek függetlenek jegyzetkönyveitől: ezek önállóan tárolt kis füzetek 6 — 20 lap terjedelemmel. Ilyen füzetekbe jegyezte például a következő mű- vek t a r t a l m á t : H a d d o n , Alfréd Cort: Evolution in Art (1895); Le Bon, Gustave: Les lois

L

- y

i

k j - y o j h ^ A

J J

1. E nevos külföldi művészeket személyesen ismerte Székely

psy chologi ques de l'évolution des peuples (1894), Le Bon, Gustave: La psychologie des foules (1895); R i b o t , Théodule-Armand: Essai sur l'imagination créatrice (1900); Spencer, H e r b e r t : T h e Prin- ciples of Sociology (1876—1896); Sully, J a m e s : Illusions, A psychological study. L o n d o n ,

1872, és végül ugyancsak Sully: Sensation a n d I n t u i t i o n : studies in Psyehology a n d Aesthetics. L o n d o n , 1874. Sokat f o g l a l k o z o t t T h o m a s H e n r y Huxley fiziológiai m u n k á i v a l

12 Berresre vonatkozóan lásd még: DOHAI: i. m . 112, 33. jegyzet.

20 „Münchenben ismerkedett meg Ham von Maréesve 1, Lenhach-hal, Mnhirtta.1, akivel később is f e n n t a r t o t t a a k a p c s o l a t i t . . . "DOHAI JÁNOS: i. in. 114. 81. jegyzet. — JüHÁsz ANTAL a Szadai Székely-Múzeum rövid prospektusában Székely egykori iskolatársáról és b a r á t j á r ó l Szemlér Mihályról is megemlékezik. Az Akadémián levő hagyaték, sajnos, nem t a r t a l m a z leveleket e b a r á t i viszonnyal kapcsolatban.

21 Vö. SPRENOER MÁRIA: Eredeti művészlevelek a hivatalos i r a t o k között. Művészettörténeti Értesítő. 7/1958.

2 9 3 — 4 .

D O B A I J Á N O S : i. m . 9 7 .

7

(10)

is, a m i t szociológiai ós pszichológiai t a n u l m á n y a i bevezetésének t e k i n t e t t ; ezeket is a l a p o s a n kijegyzetelte külön füzetbe.

Az A k a d é m i á n őrzött a n y a g Székely u t a z á s a i v a l , külföldi művészeti m ú z e u m o k b a n t e t t látogatásaival és az ott látott műkincsek leírásával kapcsolatosan is gazdag váloga- tási lehetőséget n y ú j t adatkeresők s z á m á r a . N y i t o t t szemmel j á r j a a k é p t á r a k a t és mú- z e u m o k a t . J e g y z e t k ö n y v e i b e n természetesen ennek is n y o m a van, hiszen sokszor, a mű- emlékekről készített skicceinek és megjegyzéseinek segítségével, teremről-teremre követ- h e t j ü k őt, ós g o n d o l a t b a n végigjárhatjuk k é p t á r - és múzeumlátogatásait.

2. Vázlat a. Zrínyi kirohanása hoz

4. Az életrajzi vonatkozású s z e m p o n t o k tárgyalása u t á n említsünk meg n é h á n y olyan d o k u m e n t u m o t , a m i közvetlenül v o n a t k o z i k Székely m ű v é s z e t é r e . N a g y műveinek, falfestményeinek a l a p g o n d o l a t a e jegyzetkönyvekben jelentkezik legelőször.

Kompozícióinak változásait szinte lépésről lépésre kísérhetjük nyomon a v á z l a t o k e váz- l a t a i n a k segítségével, ugyanis elgondolásainak minden fázisát vázlat f o r m á j á b a n rög- zítette, az év, a hó ós a n a p megjelölésével. Főleg az 1874—1882 közötti időben készült j e g y z e t k ö n y v e t a r t a l m a z sok v á z l a t o t és t a n u l m á n y t kompozícióival k a p c s o l a t b a n (Jelzete: Ms 5006/13). A közölt kompozíció-vázlatok e kötetből valók. E v á z l a t o k és t a n u l m á n y o k t ü k r é b e n kompozícióinak epizódjai, mellókalakjai szinte úgy v á l t o z n a k és f o r m á l ó d n a k s z e m ü n k előtt, mintha v a l a m i l y e n különleges néma-filmet szemlélnénk, a m i Székely f a n t á z i á j á n a k csapongását m u t a t j a be. E változtatások nagy s z á m a sokszor m á r aggályoskodásra vall. A szövegközti illusztrációk által elsősorban a Zrínyi kirohanása c. képének kristályosodási f o l y a m a t á t m u t a t j u k be (2 — 7. kép), közlünk ezenkívül n é h á n y t a n u l m á n y t a Csónakázó szerelmesek (8. kép) és a Léda a hattyúval (9. kép) című képeire v o n a t k o z ó l a g is, m a j d egy színes m a d á r - t a n u l m á n y t (10. kép) és egy falkép- tervet (11. kép).

A Léda a hattyúval című t a n u l m á n y á n — m i n t l á t j u k — f e l t ü n t e t i az é v s z á m o t : 1876. Hasonló t a n u l m á n y o k a t t a l á l u n k , k o r á b b i kelettel, más jegyzetkönyveiben is: ez a t é m a , úgy látszik, végigkísérte őt egész művészi p á l y á j á n . — Á Révai-lexikon Székely- cikkében a z t olvassuk, hogy ,,1879-ben »Zrínyi kirohanásán« k e z d e t t dolgozni", ez bizonyára igaz a festményre vonatkozólag, de a festmény alapgondolata jóval korábbi, és a megvalósítás tervezgetése 1879 előtt t ö b b mint egy évvel megkezdődött : b i z o n y í t j a ezt akkori jegyzet k ö n y v e .

(11)

3. Vázlat a Zrínyi kirohanása c kép mellékalakjaihoz. 1879. jan. 5.

4. Tanulmány a Zrínyi kirohanása című képhez.

A megvalósult kompozíción nem szerepel

9

(12)

Az illusztrációk k ö z ö t t b e m u t a t u n k k é t tájrészletet is (12— 13. k é p ; az Ms 5005/eee/6 j elzet ű j egyzet könyvből). Ilyen t á j részletekkel, vagy amint ő azt ne vezt e,, ,Mot i vschatz " -ca 1 jegyzetkönyvei tele v a n n a k . B á r m e r r e j á r , bárhol megfordul, v á z l a t f o r m á j á b a n örökíti m e g a t á j számára érdekes részleteit. N é h a színes k r é t á t , d e v a l a m i v e l g y a k r a b b a n fehér t e m p e r á t is h a s z n á l a fényfoltok érzékeltetésére. A színeket m i n d e n k o r ceruzával í r j a a v á z l a t megfelelő részébe (lásd a közölt t á j k é p - t a n u l m á n y t ) .

A jegyzetkönyvekben viszonylag kevés n y o m á t t a l á l j u k arckép-festményeinek. I t t - o t t mégis felbukkan egy-egy a d a t v a g y v á z l a t . Az egyik j e g y z e t k ö n y v b e n például Deák Ferenc profilját l á t h a t j u k , a m á s i k b a n egy kezdetleges á l l a p o t ú vázlatot Heckenastné arcképéhez.

J-t

.Jk.

| t ' « I í,v»

/ '-L. t e

| ' f • - fM t h M w " ^

5. Vázlatok Zrínyi alakjához. 1879. jan. 15.

Székely a 60-as években könyvillusztrálással is p r ó b á l k o z o t t . A próbálkozás némely- kor csak t e r v m a r a d t , de a j e g y z e t k ö n y v e k megőrizték e terveket is. U g y a n a z a jegyzet- k ö n y v e , melyben a Z r í n y i - t a n u l m á n y o k vannak, t a r t a l m a z n é h á n y vázlatot Petőfi

Tündérálom c. költeményéhez. Könyvillusztrációival k a p c s o l a t b a n a z o n b a n az a leg- érdekesebb, a m i t az 1867-ből származó jegyzetkönyvben t a l á l u n k (Jelzete: Ms 5005/eee/10).

E b b e n 30 illusztrációvázlat szerepel P e t ő f i életére v o n a t k o z ó l a g , a m i t P á k h Albert t e r v e z e t t , de soha meg n e m írt P e t ő f i - é l e t r a j z á h o z k é s z í t e t t .

Nemcsak a v á z l a t o k a l a p j á n k í s é r h e t j ü k nyomon a művész egy-egy kompozíciójá- n a k jegecesedését, de azon leírások a l a p j á n is, melyek egy-egy k é p alapgondolatára v o n a t k o z n a k , v a g y ennek egy bizonyos á l l a p o t á t rögzítik (rendszerint v á z l a t kíséretében t a l á l j u k ezeket a leírásokat). A közölt Zrínyi-alak (6. kép) mellett pl. a következő észre- vételt t a l á l j u k : ,,A csupán menés és visszanézés n e m elég — közös a k á r k i mással — n e m charakterizálja Zrínyit — őtet a kereszténységért v a l ó ö n t u d a t o s h a l á l b a menés jellemzi — ezért a Mária-képre m u t a t n i , rohanni is — beszédet t a r t a n i is — két motív egyszerre a d v a egyik a m á s i k a t g y ö n g í t i — legjobb lesz a z é r t őtet n y u g o d t a n beszédet t a r t v a és a Mária-képre u t a l v a á b r á z o l n i . 17 J a n u á r 1879." Ilyen jellegű megjegyzést t a l á l u n k pl. az 1885. évi j e g y z e t k ö n y v b e n is: , , P h a n t a s z t i k u s lóhoz hasonló fa az állat- k e r t b e n . E g y ilyen fa l á t á s a k o r j u t o t t eszembe a r a j t a lovagló gyermek 1875-ben E n v e d e n a mely ötletből n ő t t e ki m a g á t az a n y a i őrszem."2 3

5. Már e m l í t e t t ü k , hogy Székely művészetével eddigelé inkább képei a l a p j á n fog- l a l k o z t a k ; az Akadémia K ö n y v t á r á b a n őrzött kéziratok és jegyzetkönyvek arról tanús- k o d n a k , hogy v a n egy másik Székely B e r t a l a n is: a m ű v é s z e t f i l o z ó f u s é s

" 1885. évi jegyzetkönyv, 20 sztln. levél versoján. Jelz.: Ms 5006/22.

(13)

e s z t é t a . E z t bizonyító megjegyzései, elgondolásai jegyzetkönyveiben szerteszórva t a l á l h a t ó k meg; valószínűleg r i t k á n ér rá a r r a , hogy e megjegyzéseket rendszerbe foglalja.

E n n e k ellenére ezek egy n a g y rendszerbe illenek bele, a m i t Székely e s z t é t i k á j á n a k nevez- h e t ü n k , és a m i maga is rendkívüli teljesítmény. Csak m u t a t v á n y k é p p e n közlünk néhá- n y a t a művészet azon á l t a l á n o s elvi kérdései közül, melyek f o g l a l k o z t a t j á k . A t a r t a l o m és a f o r m a kérdésével kapcsolatosan a következőket í r j a : ,,Form u n d I n h a l t lassen sich in den bildenden K ü n s t e n nicht t r e n n e n . I n welcher Weise ist dieses Verháltniss a m besten zu studieren ? [bekezdés] Wenn m a n die F o r m s t u d i e r t so ergibt der I n h a l t sich

• M H H i •j'Z&^^Mmm&mmm 6. Vázlat Zrínyi alakjához. 1879. jan. 17.

noch n i c h t , die F o r m h a t keine Direktive in sich — wenn m a n z. B. die V e r á s t e l u n g und L a u b einer Eiche studiert so bringt m a n wohl eino Eiche zusammen, aber was mit dieser Eiche n u n a n f a n g e n ? [bekezdés] Wenn m a n d e n I n h a l t eines kunstigen Werkcs studiert

— a u s was es bosteht, wie es angeordnet, welche S t i m m u n g sie wirken soll, so gruppieren sich u m d a s H a u p t z i e l eher diejenige Ingredienzien die m a n dazu b e n ö t h i g t , d a r u m ist und war in jeder K u n s t der I n h a l t das P r i m a r e — was zuerst da w a r ; die F o r m h a t t e man studiert in dem I n h a l t darzustollen — a n d e r s ist es gar n i c h t d e n k b a r — d a ű man z. B.

die F o r m studiert hát t e o h n e von dem I n h a l t eine A h n u n g zu habén . . ."2 4

E h h e z hasonló problémát, érint egy másik észrevételében is. E b b e n a művészet t á r g y á n a k puszta valóját és a n n a k ilyen v a g y a m o l y a n színben való megjelenését hason-

" J e g y z e t k ö n y v 1880—1890 közöttről, 4. sztln. levél. Jelz.: Ms 5005/eee/5. A szögletes zárójelbe tett részek itt is és a t o v á b b i a k b a n is a s a j á t megjegyzéseim. — B. B.

11

(14)

lítja, össze: ,,Sein u n d Schein" címszó a l a t t : „Dem prosaischen Sein entspricht ein a la p r í m a Gemaltes. D e m Schein etwa ein Ding, welches auf d u n k l c m Grundé schwachfarbig o p a l gemalt u n d lasiert ware. Das Gebiet der Maierei is[t] d a s Gebiet des schönen Scheines.

[a k ö v e t k . oldalon] E s ist merkwürdig wie wenig Gcscheintes die Deutschen — t r o t z ihrer groűen Zahl — producieren u n d erstaunlich - wie die H u n g a r e n , t r o t z ihrer geringen Zahl, f ü r machen h a t t e n u m Schein hervorbringen."2 5

E g y magyar n y e l v ű megjegyzésben a művészi tehetséggel és a művészi tehetség fej - leszthető voltával k a p c s o l a t b a n n y i l a t k o z i k : „Hogy oly s o k a n vetik m a g o k a t n á l u n k a művészetekre, részint azon feltevésből (ha nem is ö n t u d a t o s feltevésből) ered, hogy az egyén — egyoldalú — s z a k m á k n a k megfelelő tehetségekkel, képességekkel jön a

7. Vázlat a Zrínyi kirohanása c. kép mellékalakjaihoz

világra, a melyeket kifejleszteni legkellemesebb életczél, m i a l a t t i n k á b b az áll, hogy az e m b e r általános képességekkel jön a világra, ezeknek kifejtése s a j á t s z a k m á k r a külön- v á l á s a pedig az aquisitio — megszerzés eredménye. T e h á t n e m a n n y i r a egy meglevő képességnek kifejlesztése vagy n e m kifejlesztése a kérdés, h a n e m inkább ezen képességnek m a g á n a k a megszerzése — az á l t a l á n o s képességi a l k a t r é s z e k n e k — egy speciális képes- séggé való rendezése. Rendesen úgy s z o k t á k ezt kifejezni, hogy valaki v a l a m i r e t e r m e t t

— m i a l a t t mindenki — mindenre t e r m e t t , csak is az á l t a l á n o s capacitás teszen itt f o k o k a t észlelhetővé."2 0

Ezen általános jellegű művészeti kérdések mellett g y a k r a n t a l á l u n k olyan feljegy- zéseket, melyek részletkérdést, pl. a t á j k é p f e s t é s p r o b l é m á j á t , a színlátás kérdését, a skicc-készítés t e c h n i k á j á t világít j á k meg. A megvilágítás szerepét jegyzi fel egy alkalom- m a l : „ E s ist merkwürdig, dass schlecht harmonisierende Bilder bei L a m p e n l i c h t gut aussehen, dass ferner Bilder mit einem gelben Firniss g u t aussehen u n d wenn m a n dieses wegnimmt oft schlecht; ein Beweis, d a s die Harmonie eines Bildes wesentlich vom gelb a b h a n g t , von welchem stellenweise zu viel odor zu wenig vorhanden ist."2 7

25 Jegyzetkönyv, 1897—99: 5—6. sztln. lev. Jelz.: Ms 5006/27.

=• Jegyzetkönyv, 1880: 58. sztln. levél. Jelz.: JIs 5006/23.

" Jegyzetkönyv, 1885: 31. sztln. levél. Jelz.: Ms 5006/22.

(15)

E g y másik a l k a l o m m a l Keleti t á j r a j z a i r ó l m o n d bírálatot, de e g y ú t t a l összegezi is a tájképfestés t e c h n i k á j á r a vonatkozó elgondolásait: „Keleti t á j r a j z a i n k kiállítása [lejjebb] Keleti h a v a l a m i festői dolgot l á t o t t ezt f i x u n d fertig leujjolta bizonyos csinos dilettantizmussal — de m i u t á n az egészről semmi t e r v n e m volt, az ilyen studiumok n e m s o k a t használtak. Schleich kivel a bayerische[s] Gebirgbe[n] t a l á l k o z t a m — skizzkönyveit l á t t a m — ha v a l a m i a természetben felötlött — a z t p r ó b á l t a az emlékezetből lerajzolni

— és ha ez némileg v a l a m i t n y ú j t o t t a k k o r közelről, távolról köröskörül m e g j á r t a a t á r - g y a t — a színeket fölírta — á l t a l á b a n az egészről igyekezett képzelmet szerezni, n e m pedig egy csinos r a j z készítésével a phantaziai képet megrögzíteni — és ezáltal ezt t ö n k r e tenni, mert ilyenhez m i n t készhez n e m lehet f o l y t a t á s t találni. A t á j r a j z o l ó n a k t e h á t k i s

skizzeket kell készíteni a motívról — (hogy ez fehér és fekete vagy színes legyen ez mellékes, lehet színes is, de csak rövid idő a í a t t készüljön az a fődolog) — motivsehatz.

[bekezdés] A forma megértése végett — fák, fellegek, terrain-rajzok. [bekezdés] A t e x t ú r a végett szürke ós b a r n á v a l festett egyszersmind elair-obseur nagy s t u d i u m o k . [bekezdés]

A stimmungsskizz — igen rövid idő a l a t t készítve, az összvefoglalt k é p h a t á s n a k a termé- szet á l t a l n y ú j t o t t m i n t á j a , [bekezdés] T e h á t motivsehatz, stimmungsskizz-rajzok, textur-skizz — farben skizze sok variánsokkal, hogy a stimmimgsskizzhez m a g u n k a t accomodáljuk — ezek v o l n á n a k egy tájfestész tudási kellékeinek fő alkatrészei."2 8

N é h a kizárólag festékkeverési, ecsethasználati kérdések foglalkoztatják. Meglepő érdeklődésének e kettőssége az egyik póluson a legmagasabb igényű művészetfilozófiai megfigyelések állnak, a másikon viszont a festészet t e c h n i k á j á n a k részletkérdései. Az 1903-as jegyzetkönyvéből (Ms 5006/31 jelzetű jegyzetkönyv 16. sztln. lev.) a következő technikai észrevételt k ö z ö l h e t j ü k : „Ezen eljárás mellett az egész villog, mert a fedő- festékkel való eljárás v é k o n y rétegű lévén, az alsó sárga á t h a t o l ; t o v á b b i világos és egy- ö n t e t ű , most erre gyönge rétegű b a r n a bedörzsölések csakis jól h a t h a t n a k . "

6. Székely jegyzetei n e m mindig művészeti kérdéseket t á r n a k elénk, h a n e m gyakran arról t a n ú s k o d n a k , hogy a művész sokat t ö r ő d ö t t p s z i c h o l ó g i a i é s f i l o z ó f i a i problémákkal is; egyéni elgondolásai és egy kialakulóban levő filozófiai rendszer csírái megtalálhatók a jegyzetkönyvekben. Filozófiai érdeklődését az előbb említett olvas-

" Jegyzetkönyv, 1902: 14. sztln. Iev. Jelz.: Ms 5006/29.

8. Tanulmány a Csónakázó szerelmesek c. képéhez. 1879.

13

(16)

m á n y a i is bizonyítják. E z ú t t a l filozófiai elmélkedését m u t a t j u k be: az elsőben az ítélet- a l k o t á s hibáiról beszél, a másodikban viszont az ítéletalkotás sekélyességéről és az ezzel összefüggő eredetieskedésről mond b í r á l a t o t : ,,Es gibt einen allgemeinen Willen u n d einen besonderen Willen. Der allegemeine Wille z. B. das Sicherhalten, von u n a n g e n e h m e n E i n d r ü c k e n schützen — Der besondere Wille, welcher jedoch mit dem allgemeinen eine gcwifie Verbindung h a b é n wird — als cin Glied von dem vorgestellt wird bezieht sich z. B.

auf dio E r w e r b u n g einer besonderen Geschickhchkcit, oder die A u s f ü h r u n g einer Einzel- h a n d l u n g die mit dieser Geschicklichkeit z u s a m m e n h á n g t . [bekezdés] — Bei d e m allge- meinen Wollen sind instincktartige — s o d a n n durch Sympathie angeregt — n a c h a h m e n d e Motive — wo die besondere Willenshandlung gemacht oder nicht gemacht werden soll, h á n g t v o m Urtheil — u n d Glauben a b . [bekezdés] Das Urtheil ist in seinem K e r n e logisch a b e r desscn Peripherie ist mit Glauben v e r s e t z t , der Glaube selbst ist aber versetzt m i t W ü n s c h e n , so daű praktisch Wünschen — d e n Glauben hervorbringt, u n d d a d u r c h d a s U r t h e i l n a c h sich zieht. [a követk. oldalon] Ein solches durch Glauben u n d W ü n s c h e n v e r f á l s c h t e s Urtheil ist ein Aberglaube, solche Aberglauben sind z. B. d a ű G ü t e siegen müsse — [bekezdés] Der Satz »Wisson ist Macht« ist kein Aberglaube, m a n sieht d a ű Wissen iiber Nichtwissen den Sieg d a v o n t r á g t — aber halbes Wissen k a n n f ü r ganzes Wissen ausgegeben — u n d dieses k a n n g e g l a u b t werden, imd halbes Wissen, schlecht Wissen a n welches geglaubt wird — welches a u s Mangel an Intelligenz nicht als echtes Wissen ei'kannt wird. [bekezdés] Die m e i s t e n Menschen habén selbst f ü r d a s eigene F a c h ein schwaches Urtheil, für andere F á c h e r gar kein Urtheil — bequemer ist es sich zu crinnern was a n d e r e Leute darüber gesagt h a b é n , das was m a n f ü r wahr hált besteht z u m g r ö ű t e n Theil a u s Geglaubten, [a k ö v e t k . oldalon] u n d z u m kleinsten Theil a u s Gewussten. Die Bildung wáre sonach d a s Q u a n t u m des Geglaubten zu v e r m i n d e r n , m i d jenes des Gewuűten zu vermehren. — Alléin es ist ausserordentlich schwer weil d a s K o p f b e r e i e h vollgepropft ist mit Sympathien-wünschen u n d Aberglauben — die Beispiele a u c h a u f Schliisse f ü h r e n , die falsch sind, n á m l i c h insofern das Beispiel selbst d a s Ergeb- niss einer verrenkten Lage war — u n d so torkeln die meisten schafsmássig von einer Meinung hinüber zu seinem Gegensatz — , jedes umso grimmiger festhaltend — je weniger dieses kühle-logische Erregung v e r t r á g t — d a h e r das Sprichwort, daű m a n 40 J a h r e b r a u o h t bis m a n v e r s t á n d i g wird — Aus j e vielfacheren Ingredienzien das Dasein besteht , u m so grösser is[t] a u c h die Confusion — so heutzutage m a n wird in ein elendes Milieu hineingeboren — d u r c h Heirath man sinkt noch mehr hinein ; infolge der H e i r a t h K i n d e r — deren intellektuales u n d sittliches Wesen, wegen'dem elenden Milieu — auch geringfiigig a u s f ü l l t — das ist d a s Leben."2 9 Az í t é l e t a l k o t á s sekélyességéről és az eredetieskedésről szóló elmélkedés pedig a következő: , .Dafi bei den meisten Menschen Urtheil n u r r u d i m e n t á r v o r k o m m t , sie meistens gehörtes n a c h a h m e n d (alsó daű das Gedáchtniss sie leitet) vor- gehen — ist nicht zu verwundern — d e n n wie viel Kentnisse gehören dazu u m in philoso- phischen, ethnischen, politischen, aesthetischen Dingen halbwegs ein Urtheil zu bilden — dagegen wie leicht ist es ein fertiges U r t h e i l nachzusagen — was W u n d e r , dass die Men- schen d a s Leichtere ergreifen vollends h e u t z u t a g e , wo bei der Schw ierigkeit des Lebens m a n seit der Kindheit überbürdet wird. E i n e gedankenlose Ü b e r n a h m e fertiger Urtheile

ist eine E n t l a s t u n g — Daher je m e h r Unterrichtszwang, Ü b e r b ü r d u n g — u m s o m e h r E n t l a s t u n g — alsó Urteilsmangel. D a n n m a n hat keine K r a f t , keine Musse welche zur originellen Urtheilsbildung notwendig ist, d a h e r auch d a s Geschrei n a c h individueller Originalitát — welche Originalitát eben a u s v o r h a n d e n e m Urteilsmangel wieder mifiver- s t a n d e n wird. [bekezdés] Originalitát —Urspriinglichkeit — ist die Aussage, dass m a n das W o h e r einer Leistung, eines Werkes — seinem Ursprung nicht anzugeben v e r m a g — u n d zurückverfolgend, schliesslich das W e r k der unanalysierbaren N a t u r b e g a b u n g zuzuschrei- b e n d sich gcnöthigt f i n d e t — alles was m a n auf Vorbilder z u r ü c k f ü h r e n k a n n , gilt als n i c h t originell. [bekezdés] Nun gibt es eine Menge ungebildeter Vorstellungen, die m a n weiter auf kein Originál zurückverfolgen k a n n a u ű e r auf sich selbst, d. h. die Áhnlichkeit m i t ungebildeten Vorstellungen, diese sind ja auch ounanalysierbare Naturbegabimg«.

D a m a n aber von dieser Sorté viel h a t — so k a n n sie n i c h t werthvoll seii) — denn der W e r t h der Dinge wird bestimmt d u r c h ihr R a r s e i n . "3 0

Stiláris szempontból Székely n e m sok élvezetet n y ú j t olvasóinak; ez é r t h e t ő is, hiszen feljegyzéseit csak s a j á t magának s z á n t a . Magyar nyelvű szövegeinél még nehezebben g ö r d ü l n e k német n y e l v ű írásai és ez a nehézkes németség sokszor megnehezíti filozófiai g o n d o l a t a i n a k megértését, mivel ezeket á l t a l á b a n n é m e t nyelven í r t a . Aki a z o n b a n a

21 Jegvzetkönyv, 1897—1898: 18—19. sztln. levél. Jelz.: Ms 5006/27.

30 Uo.

(17)

stílustól függetleníteni t u d j a m a g á t , é s a g o n d o l a t i t a r t a l m a t kíséri figyelemmel, az érdek- lődéssel fogja olvasni minden sorát; v a n ezekben az odavetett filozófiai elmélkedésekben valami olyan vonás, a m i Montaigne-re emlékeztet.

7. Filozófiai észrevételeinek és g o n d o l a t a i n a k elemzése u t á n t é r j ü n k r á Székely egy olyan működési körének b e m u t a t á s á r a , a m i ismét ú j a b b oldalról világítja meg őt: a M i n t a r a j z i s k o l á n , a későbbi [1908] Képzőművészeti Főiskolán t ö l t ö t t éveinek jellemzésére. — Székely, m i n t Piloty egyik legkiválóbb t a n í t v á n y a , külföldön számos

9 . Léda és a hattyú. 1 8 7 6 .

a l k a l m a t és lehetőséget t a l á l h a t o t t volna tehetségének kibontakozásához, de ő vállalva a m ú l t századi m a g y a r művész-sors nehézségeit, idehaza keresett állást, és így j u t o t t a Mintarajziskola t a n á r i k a t e d r á j á h o z [1871]. Pedagógus-lelkiismeretességéről jegyzet- könyvei lépten-nyomon t a n ú s k o d n a k . Óravázlatokat készít, gondosan feljegyzi tanári működésével kapcsolatos észrevételeit és t a n í t v á n y a i n e v é t . A legapróbb részletekre ki- t e r j e d ő alapossággal kíséri figyelemmel t a n í t v á n y a i előmenetelét: feljegyzi h i b á i k a t , j ó t u l a j d o n s á g a i k a t . Növendékeitől megkívánja, hogy b e n y ú j t o t t r a j z a i k a t sajátkezűleg t i n t á v a l í r j á k alá és több, ehhez hasonló szokást, illetőleg k ö v e t e l m é n y t honosít meg az iskolában. A jegyzetkönyvek a n y a g á n túl is számos a d a t o t t a l á l u n k t a n á r i működésével k a p c s o l a t b a n . Ilyenek például az iskola igazgatójához intézett kérvényeinek, feljegyzései- nek fogalmazványai. Egyik feljegyzése a termek rossz megvilágításával kapcsolatos, egy másikban az épület fűtetlensége m i a t t panaszkodik s t b . Tanártársairól is többször tesz említést. 1902-ből származik például a következő jegyzetkönyvbeli részlet: ,.Aggházi —

15

(18)

szorgalmas, d e n e m t u d t a n í t a n i , például v á g y n á k nála 4ed évesek a kik semmit se fes- t e t t e k még — G y u l a i — nem figuralista — ide d u g t a be a k o r m á n y — j ó i n d u l a t ú e m b e r , d e m a g a m u t a t v a n e m eorrigál. Ballo — n e m t u d v á n componálni. nézetei gyerekesek, t e h á t a kezek r a j z a i ő m a g á n á l szerfölött kezdetlegesek — a z o n k í v ü l — nem m u t a t , csak beszél a t a n í t v á n y a i h o z — Hegedűs t a l e n t u m o s ember, de m i u t á n Neográdyt is helyet- tesíti — Ballonál asszisztál — n é h a a szabad iskolában is eorrigál — azonkívül a r a j z - tanárjelöltek II-dik ós III-dik osztályát és a I I I és IV éves n ő o s z t á l y t — egy nagyon el- n y a g g a t o t t ember — H a valaki megbetegszik, nincsen ki helyettesítse mi lesz ez oskolából

10. Madártaiiulinányok. Színes. 1890. körül

ha m a g a m megbetegszem ! Tallyesnitzky n e m rajzol — az anatómiai t a n o k megértetése igen h i á n y o s — ezt is pótolni kell." (Ms 5006/29. sz. jegyzetkönyv, 10. sztln. lev.)

A t a n á r i m u n k a g y a k o r l a t i feladatain t ú l a p e d a g ó g i a e l v i k é r d é s e i is f o g l a l k o z t a t j á k . O volt az első Magyarországon, aki a r a j z o k t a t á s elvi kérdéseivel valóban alaposan foglalkozott. Az A k a d é m i á n őrzött Szókely-hagvaték a n n y i r a gazdag az ilyen v o n a t k o z á s o k b a n , hogy ezekből a k á r egy kis r a j z o k t a t á s i enciklopédiát is össze lehetne állítani. — A t e r m é s z e t t u d o m á n y o s o k t a t á s mellett tör pálcát és ezáltal, korát megelőzve, m á r h e t v e n évvel ezelőtt m o d e r n nevelési elveket v a l l o t t . T e r m é s z e t t u d o m á n y o s érdeklő- désére festék-kémiai és a n y a g i s m e r e t i t a p a s z t a l a t a i n t ú l Eötvös L o r á n d , a fizikus és Jules E t i e n n e Marey, a fiziológus is h a t h a t o t t . Legterjedelmesebb olvasmány-jegyzete talán é p p e n az, amit H e n r y T h o m a s Huxley t e r m é s z e t t u d o m á n y i műveiből készített m a g á n a k . Özv. Lándor T i v a d a r n é t ó l vásárolt kéziratos a n y a g egyik d a r a b j á n — tehát nem j e g y z e t k ö n y v b e n — olvassuk a következő idevágó észrevételt:

(19)

„Mit kellene egy gyermeknek tanulni úgy hogy n e m i n t most 4 elemi — 8 közép és 4 szakiskolai — t e h á t 16 évi t a n u l á s u t á n egy kipréselt, tehetetlen — kedvetlen és keveset t u d ó — de a további t a n u l á s t ó l kedvét — erelyét elvesztett ember legyen, [bekezdés]

í r á s — olvasás — kifejezés — motiváció, b í r á l a t , analyzise a m e g é r t e t t n e k és a meg n e m é r t e t t n e k világos elválasztása. Kevés g r a m m a t i k a — n e m sok m a t h e m a t i k a . [bekezdés]

(A m ú l t a t a k a t o n a segélyével a p a p és a jogtudós intézték — a j ö v ő t az őstermelő és iparos segélyével az orvos és természettudós fogja intézni.) T e h á t t e r m é s z e t t a n i és biológiai ismeretek terjesztessenek, d e n e m a k u t a t á s eredményeit a b s z t r a k t a l a k b a n a d v a , h a n e m a hozzá vezető a d a t o k a t ismertetve — a t a n u l á s i vágy tartassék éberen — a gondolat fejeztessék ki világosan." (A kéziratot, mivel önálló lap, nem t u d j u k d a t á l n i . )

11. Falkép-vázlatok a Lándor-hagyatékból. Különálló lap

8. A Lándor-féle g y ű j t e m é n y b ő l hozzánk került d o k u m e n t u m o k k ö z ö t t t a l á l u n k ú j s á g k i v á g a t o k a t is, melyek Székely egy-egy képével kapcsolatosak. B i z o n y á r a nincs meg i t t minden olyan kritika, bírálat, ismertetés, a m i a festő t á r l a t a i v a l , egy-egy képének kiállításával kapcsolatos, de t e k i n t v e azt, hogy sok külföldi újság is szerepel, sok olyan v a n i t t , a m i n e k a megkeresése sok fáradságba kerülne. A Székelyre v o n a t k o z ó kritikák- n á l a z o n b a n sokkal érdekesebbek azok a feljegyzések, b í r á l a t o t t a r t a l m a z ó j e g y z e t e k , amelyek n e m rá v o n a t k o z n a k , h a n e m amelyeket ő t e t t m e g egy-egy művésszel, műalkotással vagy művészi felfogással k a p c s o l a t b a n . Székelyről feljegyezték, hogy E r d é l y b e n „gúnyos megjegyzésekre kész f i a t a l művész v o l t " .3 1 A g ú n y sokszor az ítélet o b j e k t i v i t á s á n a k rovására megy, és v a l ó b a n , Székely — jegyzetcinek t a n ú s á g a alap- j á n — m e g t a r t o t t a e gunyoros, élesen bíráló m o d o r t élete végéig. Bírálatai sokszor túlzók.

Munkácsyval kapcsolatban pl. t ö b b helyen félig m é l t a t l a n k o d ó , félig gúnyos feljegyzéseket t a l á l u n k . Bírálatai mégis — minden t ú l z á s u k ellenére — rendkívül érdekesek, m á r csak a b b ó l a szempontból is, hogy eldöntsük: kire neheztelt Székely, kire h a r a g u d o t t , kit t a r t o t t nevetségesnek, és kinek képességeit, ismerte el. Elszórt kritikai megjegyzéseiből, észrevételeiből n e m csekély t e r j e d e l m ű k i a d v á n y t lehetne szerkeszteni. B í r á l a t o k , kritikák f i a t a l a b b korából származó jegyzetkönyveiben is v a n n a k , de zömmel mégis azokban a

J 1 E m l í t i DOB.U JÁNOS: i. m. 103.

2 Büky: Székely Bertalan. 17

(20)

jegyzetkönyvekben lehet ilyeneket t a l á l n i , melyeket idősebb k o r á b a n készített. A

„ f i a t a l o k " művészi felfogását nem t u d j a m a g á é v á t e n n i és állandóan b í r á l a t t a l illeti.

K i s s József költeményeinek illusztrációival kapcsolatosan3 2 pl. a következőket í r j a : „Bis j e t z t h a t m a n m e i s t e n s d a s Wissen b e z a h l t , weil seine E r w e r b u n g viel k o s t e t u n d a u c h sehr tauglich ist Gewissensachcn zu leisten, also die R a r i t ä t wurde bezahlt, — obige P u b l i k a t i o n [Kiss J . költeményeinek e m l í t e t t kiadása — a közbeszúrás t ő l e m ] — n e b s t m e h r e r e seiner a u s l ä n d i s c h e n Vorgänger ist ein Versuch die I g n o r a n z als etwas Rares, also Wertfolles [ ! ] darzustellen — eine o f f e n b a r e Lüge, [bekezdés] Dieses Bestreben — d a s Minus als Plus a u s z u g e b e n — also d a s Gewönliche als r a r , d a s Leichte als schwer — d a s V e r r e n k t e als n o r m a l , d a s Verrückte als g e s u n d , involviert R ü c k s c h r i t t , V e r k o m m e n , n u r ; u n d die V e r k o m m e n h e i t selbst als zeitgemäss ausgeben — in dieses is [ !] wieder eine Lüge. Denn K u n s t soll B l ü t h e sein. D a s R e a d m e von Gesundheit . W a h l k r a f t , Intellect — u n d diese selbe K u n s t soll n u n auf e i n m a l Verwesung, Schwachköpfigkeit — v u l g ä r e Wahlosigkeit [ !] sein. Diese V e r t r a c k t h e i t d e n Gestink als Wohlgeruch gelten h a b e n zu wollen [egy á t h ú z o t t félsor u t á n ] u n d dieser Versuch o f t a u c h m i t Erfolg g e k r ö n t zu sehen [a k ö v e t k . oldalon] g i e b t Veranlassung z u bedenken ob unsere sogenannte K u l t u r a u c h wirklich etwas t a u g e . — [bekezdés] I n einem W i t z b l a t t soll folgendes s t e h e n : »Ich stelle ihnen H e r r n N vor — er ist ein Genie, d e n n er weiß a b s o l u t e nichts.« — [bekezdés] Dieses Misstrauen mit welchem man gegenüber d e m Wissen s t e h t beweist die schlechte Q u a l i t ä t des Wissens — d a s bei den heutzutagigen Lernverhältnissen erreichbar ist — u n d b e t o n t

— d e n U n v e r b i l d e t e n a l s schon a m r e c h t e n Weg Seienden, [bekezdés] Verbildet, ungenü- g e n d gebildet sein ist Unglück — aber die Negation d a v o n — das gar n i c h t gebildet sein als etwas Positives auszugeben, d a z u g e h ö r t eben die Confusion von h e u t z u t a g e , [bekez- dés] Angeborene Vortheile des höheren Talents, auch erworbene Vortheile des fleissig erlernt Habens, will d e n Neid nicht gelten lassen. Keiner soll einen Vorzug vor dem a n d e - ren h a b e n , dieses ist a l s Merkmal der Gegenwart, [a k ö v e t k . oldalon] in Amerika schon als S t a a t s g r u n d s a t z g e l t e n d — ist sie n u n a u c h bei uns eingebürgert — »alles wird gleich« — dieses auf das I n t e l l e k t u e l l e übertragen heisst aber soviel wie: alles wird mittelmässig

— j a u n t e r m i t t e l m ä s s i g — schlecht, [bekezdés] U n d da bei diesen Verfahren d e m Einzelne kein leitendes Ziel b l e i b t — denn alles bessere f ü h r t j a kein Vortheil m i t sich — so ist Vervollkommnung wegen Mangelan Ziel ausgeschlossen. K e i n e Tradition — keine Autori- t ä t — kein Ziel! a b e r so geht es a b s o l u t e n i c h t — m a n n i m m t also eine falsche k u r z e T r a d i t i o n m o d e a n — der I g n o r a n t e wird A u t o r i t ä t u n d d a ohne Ziel d a s Streben auf- h ö r t — wird das Ziel ein ewig Wechselndes — K u r z a t h m i g e s — die Mode wird d a s Ziel — ein keine G r ü n d e h a b e n d e s , nichtconsequentes E t w a s — d a s nicht ergründet werden k a n n — [bekezdés] E h e m a l s war d a s Ziel ein allgemeines Wissen, s p ä t e r ein partielles Wissen (Impression-ton), jetzt ist das Nichtwissen was m a n versucht bezahlen zu lassen. — Prosit !33

A következő idézetből kitűnik, h o g y a fiatalok művészi t á r g y választása és a régi t é m á k állítólagos kimerülésének p r o b l é m á j a is f o g l a l k o z t a t t a kritikai szellemét: „ l m Leben Steinle's wird e r w ä h n t , dass ihn sein Lehrer Kuppelwieser vom Anfange her Fiesole nachzeichnen liess. Also einen a b s t r a k t e n Stoff — a b s t r a k t dargestellt — liess er kopie- ren — so k a m es d a ß Steinle's K u n s t k e i n e echte Lebensfähigkeit aufweist. Die Lebendig- keit des Lebens soll m a n erfahren lernen, weil m a n a b e r diese schwierige Sache n i c h t zugleich filmen, ( h a l b d u n k e l — F a r b e — Vortrag in sich begreifend), a t t a q u i e r e n k a n n so wird m a n bald d a r a u f geführt es einzelweise zu versuchen — vorest m i t der Linie — weil dieses a m wenigsten A p p a r a t e e r f o r d e r t , ein bei sich g e f ü h r t e s Skizzenbuch u n d Blei

— t h u t es v o l l k o m m e n . W a n n h e i l d u n k e l — aber m o n o c h r o m gemahlt oder mindestens in 2 Kreiden auf m i t t e l t o n u n d zwar — u m Urtheil zu bilden viele Versionen desselben S u j e t s — wie m a n a u c h durch vielfache Linienversuche — auf das Wesen der Linien k o m m t — [bekezdés] weiterhin Tonigkeit (Monochromie ü b e r f ü h r e n in F a r b e , F a r b e ü b e r f ü h r e n in T o n i g k e i t — mit der Helligkeit steigt die Farbigkeit) — Der Vortrag — Sauberkeit — S c h m u t z — texturlos — t e x t u r i g — schichtelos — schichtig — breit — enge — u n d so weiter — Weil m a n m i t dem erzählerischen Gehalt n i c h t umzugehen v e r s t a n d — so w u r d e diesem Veracht e r k l ä r t — und m i t d e m S c h i m p f n a h m e n »anekdote«

belegt — so dass m a n bestrebt ist sujeetlose Bilder zu m a l e n — dieses is[t] aber nicht mög-

33 A szóban forgó k i a d v á n y : Kiss JÓZSEF költeményei. Ferenczy K á r o l y , Grünwald Béla, Holíósy Simon, Réti I s t v á n és Thorma J á n o s képeivel. Bp. 1897. Révai k. 191. 1. 30. t.

1 1 Jegyzetkönyv 1897-ből, 18—8. sztln. lev. J e l z . : Ms 5006/27. Néha ilyen ironikus példázódást írt le a „fiatalok- k a l " kapcsolatban: „ V é g y egy szimpla f r á t e r t - - fehér papiroson és szénen szűrd á t — hagyd ázni félévig müncheni sörbe — mártsd Párisi s a u c e b a — a d j hozzá két m ű b a r á t i d i j j a t — tedd száradni a kiállításba — egy pár journalistikus tojással habard fel és n é m i »fővárosi szellem« hozzáadásával kész az ú j nemzedék festészete." (A Lándor-liagyatékból, különálló lapon.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A tanulmány korábbi vál- tozata 1992 szeptember 29-én Budapesten hangzott el a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság által szervezett

október 6.-án hangzott el Budapesten, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudomá- nyos Társaság által szervezett rendvédelem-törté- neti tudományos

Annak a kulturmunkának haszna és értéke nem veszhet el, mely oly kitűnő mesterek, mint Székely Bertalan, Schulek Frigyes, Rauscher Lajos vezetése és

Hadrovics László 1956b. Szláv jövevényszavaink kérdéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYÉI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCJENTIARUM

Boriász Jenő —Szakmáryné Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene.. Csapodi Csaba; A legrégibb magyar könyvtár