Dagum, E.M.B. de: Argentína külkereskedelmi multiplikátorának ökonometriai modellje

STATlSZTlKAi IRODALMI FIGYELÖ 1325

KULKERESKEDELMl STATISZTIKA

DAGUM. E. M. B. DE:

ARGENTINA KULKERESKEDELMl

MULTIPUKÁTORÁNAK 'OKONOMETRIAI MODELLJE

(An econometric model for the foreign trade multiplíer of Argentina). —Weltwirtschaf!liches Archiv.

1969. 103. kötet, 1. füzet. 26—404 p.

A külkereskedelmi multiplikátor az export—

növekedés és a nemzetijövedelem-növekedés között fennálló kapcsolat mérőszáma. Egy korábban megjelent tanulmánya folytatása—

képpen a szerző a kérdést Argentinára nézve vizsgálja. A cikk előnye a módszertani meg—

közelítés újszerűsége'ben rejlik; hátránya vi—

szont abban, hogy kénytelen túlságosan le—

egyszerűsített alapfeltevésből kiindulni. Ezek a következők:

1. csak két ország (A és B) áll kereskedelmi kap- csolatban egymással:

2. a modell feltételezi, hogy (: devizaárfolyamok, a kamatláb és az árak a vizsgált időszak tartama alatt állandók.

A modell egyenleteí a következők (a cikk—

ben használt szimbólikát kissé egyszerűsítve):

CA ? rA YA, t—J * "91 i' "it /7/

DIA : mA YA, t-—'i Jr ől % tv" /2//

MA : XH /3/

CH : CB YU, f_i "* ,92 "* "el /4/

MB : '" B YB,1,_1 * az * "ki /5/

MB : XA /6/

Az indexként használt A és B jelzés az egymással külkereskedelmi forgalmat bonyo—

lító két ország (a modellben egyik esetben Argentína és az Egyesült Államok, másik esetben Argentína és az Egyesült Királyság) megnevezésére szolgál. (Az A index tehát Argentínát, a B index egyik esetben az Egye- sült Államokat. másik esetben Angliát je-

lenti).

A fenti változók értelme egyébként a következő:

C —— belföldön előállított árucikkek fo- gyasztása,

Yt_i — nemzeti jövedelem az előző meg- figyelési időszakban.

M — összes import.

X -— export.

c, m — becslés útján megállapítandó pa—

raméterek.

8 Statisztikai Szemle

A modell hat egyenlete közül a fentiek szerint négy lineáris sztochasztikus össze—

függés, kettő identitás. Az összefüggések-—

mind az import, mind a fogyasztás vonat—

kozásában az indukált összefüggéseket je—

lentik. Az indukált import elnevezés például

— ellentétben az autonóm importtal —— arra

utal, hogy az importot — a /2/ és /5/ össze- függés értelmében —— a nemzeti jövedelem alakulása befolyásolja, más szóval: mekko- ra az import jövedelmi elaszticitása. Ugyan—

akkor C! különféle technológiai változások.

vámtarifa módosulások stb. hatására azim—

partban és exportban bekövetkező változá—

sok —- az előbbivel szemben -- autonóm vál- tozásoknak minősülnek.

A modell négy sztochasztikus egyenlete ——

/1/, /2/, /4/ és /5/ összefüggés -— alapján ,mind A, mind 8, országra nézve meg lehet becsülni a belföldi termékek iránti fogyasz-

tási határhajlandóságot (CA és CB ). vala—

mint a marginális import—hajlandóságot (mA és mB ). Ezenkívül a modell azzal a feltételezéssel él, hogy az egyik ország in—

dukált importja egyenlő a másik ország in—

dukált exportjával és viszont.

A paraméterek becslése a legkisebb négy—

zetek klasszikus módszerével történt, 18 megfigyelésből álló idősorok alapján. Te- kintettel arra, hogy az egyenletek magyará—

zó változói predetermináltak, az eredmé- nyek egyben a legjobb lineáris torzitatlan esztimátorok.

Argentinára nézve a belföldi termékek fogyasztói;határhajlandósága (az Y,_1 vál—

tozó paramétere az /i/ egyenletben) 0,64 az import fogyasztási határhajlandósága (az YH változó paramétere a /2/ egyenlet- ben) O,39. A kettő alapján az

sAzl—cA—mA

összefüggés értelmében kiszámítható a tá- karékossági határhajlandóság értéke is (s), ami a fentiek alapján negativ érték: — 0.03.

A fenti becsléseket az Egyesült Államokra és az Egyesült Királyságra is elvégezve a következő eredmények adódnak:

az Egyesült Államokban

(: : 0.68 m r- 0.02

s

az Egyesült Királyságban

c : 0.74 m : 0.11 5 : 0.15

Ki kell számítani továbbá azt, hogy a partnerország külkereskedelme hogyan hat

1 326

vissza a vizsgált ország külkereskedelmi te- vékenységére (foreign repercussion factor).

Erre nézve a következő feltételezéssel él a szerző: A ország autonóm exportja B szem- pontjából autonóm import, tehát A ország számára az autonóm exportból származó jövedelemnövekedés B ország számára u- gyanakkora jövedelemcsökkenés. B jövede- delemcsökkenése természetesen csökkenti indukált importját is, ami egyenlő A indu- kált exportjával, vagyis A eredetileg adódó jövedelemnövekedése ;: B jövedelmének csökkenése folytán csökkent. Ennek mérő- számát a következő összefüggés szolgáltat- ja:

8

fA "B SB?

vagyis a visszhatást kifejezésre juttató e- gyütthatót úgy kapjuk. ha a partner-ország marginális import-hajlandóságát megszo- rozzuk a két ország marginális megtakarí- tási hajlandóságának az arányával.

A cél Argentína és az Egyesült Államok, valamint Argentína és az Egyesült Király- ság közötti külkereskedelem teljes multipli—

kótorát (total foreign trade multiplier) ki- számítani a becsült számadatok alapján. A

statikus multiplikátor eredeti mutatószámá- nak kifejezésére szolgáló formula

YA

A XA

mAJrsA—i-meí

B

megfelelő átalakítása után Argentína és az Egyesült Államok viszonylatában a multipli- kátor értéke 3,06; Argentína és az Egyesült Királyság vonatkozásában 3.49.

A cikk befejező része a multiplikátor di—

namikussá tételével foglalkozik. a szerző 1963-ban megjelent tanulmánya alapján.A dinamikus multiplikátor arra ad 'választ, hogy meghatározott t időszak alatt a nem- zeti jövedelem mekkora növekedést ér el. il—

letve a teljes multiplikátor értéke hány idő—

szak múlva valósúl meg. A kiszámított ér- tékeket a cikk táblázatban foglalva közli és ebből megállapítható, hogy —— negyedéves periódusokat véve alapul -- Argentína és az Egyesült Államok viszonylatában a teljes multiplikátor értéke három év alatt. Argentí- na és az Egyesült Királyság vonatkozásá—

ban hat év alatt érhető el.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

TARSADALOMSTATISZTI KA

MYERS. ]. K. - BEAN. L. L.:

TIZ ÉV MÚLVA:

A TÁRSADALMI OSZTÁLYHELYZET

ÉS AZ ELMEBETEGSEGEK KÖZÖTT! CSSZEFUGGES ViZSGALATÁNAK FOLYTATÁSA

(A decade later: :: follow-up of social and mental illness.) —— New-York — London — Sidney. 1968. Wiley.

250.

1958—ban jelent meg Hollingshead és Red—

Iích könyve az osztályhelyzet és az elmebe- tegségek közötti összefüggésekről (Social Class and Mental lllness). Ez a munka egy 1950—ben New Haven városban végzett vizs- gálat eredményeit tartalmazta. Adatokat gyűjtöttek mindazokról, akik ebben az idő- pontban mentális állapotukkal kapcsolatban orvosi kezelést kaptak. A kutatás eredmé- nyei szerint a társadalmi osztályok között lé- nyeges különbség van a mentális betegsé—

gek előfordulása, kialakulása és kezelése tekintetében. 1960—ban ún. ,,follow-up"

vizsgálatot végeztek. vagyis megkeresték az 1950—es vizsgálatban szereplőket és adatokat gyűjtöttek össze a betegek helyzetének vál- tozásáról, a nem kórházban levőknek a tár—

sadalomba való beilleszkedéséről és a ka- pott kezelésről. Feltételezték. hogy ezekben a vonatkozásokban is különbségeket fognak találni a társadalmi osztályok között.

Öt társadalmi osztályt különböztették meg olyan módon, hogy a foglalkozási kategó—

riából és az iskolai végzettségből indexet számítottak, amelynek értékétől függően so- rolták be az egyént. Meg kell jegyezni. hogy a mi terminológiánk szerint az így kapott csoportok nem osztályok. Az így képzett öt rétegbe nagyjából a következők kerültek:

1. nagyvállalatok tulajdonosai és vezetői. ön- álló értelmiségiek (New Haven népességé- nek 3 százaléka); 2. magasabb beosztású

vállalati dolgozók, alkalmazott értelmiségiek

(90/0); 3. egyéb szellemi dolgozók és a szak- munkások egy része (210/0): 4. a szakmun- kások másik része, valamint a betanított munkások (490/0); 5. alacsonyabb pozici—

ójú betanított munkások. segédmunkások, alkalmi munkások (18%). A társadalmi réte- genkénti elemzés során az első három ré- teget a legtöbbször összevonják. így tulaj—

donképpen egy felsőbb réteget, a betaní- tott munkásokat és a segédmunkásokat ha- sonlítják össze.

A tíz évvel korábban orvosi kezelés alatt álló 1563 beteg közül 1545—öt sikerült meg- találni 1960-ban. A kórházi adatok alapján feljegyezték gyógykezelésük történetét. Ezen kívül 312 olyan beteggel, aki 1960-ban nem