STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
A LAKÁSÉPITÉS PEST MEGYÉBEN
Pest megyében 1993 végén 353,6 ezer lakás volt, számok az előző évivel azonos mértékben, (),9 százalék- kal gyarapodott. Az év folyamán 3,3 ezer lakást építettek, s 310-et szüntettek meg. (Országosan 20 925 lakás épült, és 4505 szűnt meg )
A lakásépítkezések száma a megyében a nyolcvanas évek elején még valamelyest emelkedett. Ezt köve- tően a gazdaság teherbíró képességének csökkenése a lakásépítések pénzügyi forrásainak szűkülése, a lakáshoz jutás költségeinek rohamos emelkedése az építési kedv visszaeséséhez vezetett. Az építkezések tite—
mének mérséklődését mutatja, hogy az l980—as évtized első felében még évente átlagosan 6,8 ezer, az ezt kö—
vető 5 évben 5 ezer lakás épült. 1991—ben az előző évinél 4százalékkal több lakás készült el, l992-töl számok
ismét csökkent, bár a csökkenés mértéke 1993—ban kisebb volt, mint egy évvel korábban. 1992-ben 7 az orszá- gos átlaggal megegyező — 22 százalékos visszaesés következett be, 1993-ban viszont az 1992. évinél mindösz—
sze 2,4 százalékkal kevesebb lakás épült, az országos 19 szazalékos csökkenéssel szemben.
A megyében 1993-ban ezer lakosra —— az egy évvel korábbival közel azonos — 3,4 épített lakás jutott, mi- közben az ország egészében az előző évinél (2,5) is kevesebb, csupán 2,0, E mutatószám alapján változatlannl
Pest megye áll az első helyen a megyék sorrendjében. _ ,
A lakásépítések népességhez viszonyított számát vizsgálva, nem tapasztalható különbség a városok és a községek között, az átlag azonban mindkét településtípusnál jelentős eltéréseket takar: a városokban l,0 és 7,0 között, a falvakban O és 11,8 között szóródott. A városok közül az élre Budaörs (7,0) és Érd (5,8) került, a rangsor végén" Vác, Nagykőrös, Abony és Aszód található, ahol ezer lakosra 2-nél kevesebb épített lakás jutott.
Az egyes községek között még számottevóbbek a különbségek. A mutató értéke Naykovácsiban (11,8) és Tinnyén (l l,l) volt a legnagyobb, de további 10 településen, köztük Leányfalun (93), Solymáron (9,0) és Sződligeten (8,7) meghaladta a községi átlag kétszeresét. 1993-ban 24 községben egyetlen lakás sem épült.
Ezek többnyire kis lélekszámú települések, de körükbe tartozik a 4 ezer főnél több lakosú Páty, valamint a 2 ezer tőt meghaladó népességű Kocsér és Kakucs is. Csomádon, lpolydamásdon, lpolytölgyesen, Kisorosziban és Perőcsényben ahol ezer főnélis kevesebben élnek— már 1992-ben sem épült'uj lakás.
Általánosságban elmondható, hogy a lakásépítési tevékenység főként az agglomerációs övezetben élén- kült. Az ide tartozó településekben összesen 1923 lakás épült, 12 százalékkal több, mint az előző évben, míg a megye más részein 21 százalékkal, 1382-re csökkent a számuk. Ezer lakosra az övezet városaiban 5,2, a többi városban Z,], a községekben pedig 4,2, illetve 2,8 épitett lakás jutott.
A befejezett lakások számának csökkenése nemcsak a kevesebb újonnan elkezdett építkezéssel, hanem az elhúzódó kivitelezési idővel is összefüggésbe hozható. 1993-ban 4,7 ezer új építési engedélyt adtak ki a me- gyében, 12 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a folyamatban lévő építkezések száma 2,4 százalékkal, 18 ezerre nőtt.
Az 1993—ban elkészült lakások átlagos kivitelezési ideje megközelítette a 2,5 évet. A lakások valamivel több mint kétharmadára 4 éven belül több, mint egynegyedére 5 éve vagy még régebben kértek építési enge—
délyt, Az építkezések elhúzódásában nagy szerepet játszik, hogy a lakosság képezi azoknak az épittetőknek számottevő és növekvő hányadát, akiknek a saját pénzügyi erőforrások kimerülése, a hitelhez jutás nehézségei, a magas kamatterhek megnehezítik a befejezéshez szükséges összeg előteremtését.
A lakásépitésekben a lakosság Pest megyében a korábbi években is jelentősebb szerepet vállalt, mint más megyékben általában, 1993-ban ez a tendencia tovább erősödött, a lakásoknak már 94 százalékát építtették természetes személyek, s mindössze 5,8 százalékát gazdasági szervezetek, (Országosan ezek az arányok: 87 és
11 százalék; 2 százalékot tett ki az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek részesedése) 1992-
STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK" 267
ben e két építtetői csoport aránya 91, illetve 9 százalék volt. 1993-ban a gazdasági szervek által épített lakások három városra (Budaörs, Cegléd és Szigetszentmiklós) koncentrálódtak.
A lakások jelleg és kivitelezők szerinti összetétele 1993-ban sem változott, kilenctizedük új lakásként épült. A bővítéssel létrehozottaknak mintegy 70 százaléka tető— és padlástér—beépítéssel készült, egynegyedük a városokban. A lakások négyötöde — mivel az építtetői körben a természetes személyek dominálnak — házilagos kivitelezésben készült, a fennmaradó hányad 55 százalékát egyéni vállalkozók, 45 százalékát egyéb gazdasági szervezetek építtették.
A lakások kilenctizedére változatlanul a családiházas forma a jellemző. A többszintes, többlakásos, va- lamint a csoportházas telepítés a városokban elterjedtebb, az ilyen jellegű lakások háromnegyede Budaörsön, Cegléden, Gödöllőn, Szentendrén és Szigetszentmiklóson épült.
Pest megyében a lakások 1993-ban az országosnál valamivel nagyobbak, átlagos alapterületük 96 négy—
zetméter volt. Az országos tendenciához hasonlóan, csak a családi házak épültek nagyobb alapterülettel (96 helyett 102 négyzetméter), atöbbi építési formában nem változott, vagy csökkent az átlagos nagyság.
Az épített lakások megoszlása és alapterülete a szobák száma szerint
Az 1992. Az l993. Az 1992. Az l993.
Szobák száma
évi átla ' l '
, , gos a apterulet
evben (százalék) (négyzetméter)
1 9,3 8,8 53 58
l,5 7,0 9,8 64 66
2 26,3 23,7 76 78
2,5 15,8 15,8 90 89
3éStÖbb 41,6 4l,9 111 115
Összesen 100, 0 100, 0 93 96
A felépített lakások közművesítettsége az előző évinél kedvezőbb, de még mindig elmaradt az ország egé- szére jellemző arányoktól. Közüzemí'vízhálózatba 87, közcsatoma—hálózatba 23 százalékukat kapcsolták be (országosan 92, illetve 40 százalék). A legnagyobb előrelépés a gázellátás terén történt, az új lakások 55 száza- lékát (az előző évben 44 százalékát) bekapcsolták a gázhálózatba, és ez alig marad el az országos (58 %) aránytól, A lakások többségében korszerű fűtési rendszer (76 százalékban etázs, 10 százalékban egyedi köz- ponti) működik. Az országos felszereltséghez hasonlóan a lakások 84 százalékában külön ve'céhelyiség s minden ötödik lakásban 2 fürdőszoba vagy mrdőszoba és zuhanyzóhelyiség is van.
Az előző évihez képest alig nőtt a megszűnt lakások száma. A 310 lakásmegszűnés fele avulás, kétötöde lakásépítés következménye volt. A városokban főként az avnlás, a községekben pedig az új lakások építése miatti felszámolások voltak túlsúlyban. Az építmények közel fele egy—, további kétötöde kétszobás, átlagos alapterületük pedig 63 négyzetméter volt,
Az elmúlt évben 513 új üdülő készült el, 28 százalékkal — országosan 21 százalékkal — kevesebb az előző évinél, Mivel a megye olyan országos jelentőségű üdülőterületekkel rendelkezik, mint a Dunakanyar, a Budai hegyvidék és a Ráckevei Duna—ág, még mindig itt koncentrálódik az építkezések közel egyharmada Az üdü- lők átlagos alapterülete az előző évi Sl—ről 53 négyzetméterre emelkedett, s növekedett a szilárd falazatúak
arányalS, 55—ről 62 százalékra —
V.J.
PEST MEGYE MEZÖGAZDASÁGA
A megye gazdaságainak használatában lévő földterület 1994 május 31-én 597 ezer hektár volt, 2 ezerrel több az egy évvel korábbinál, amit a szántóterület gyarapodása eredményezett. A többi művelési ágban jelen- tős módosulás nem történt, a szőlőültetvények több éve tartó csökkenése tovább folytatódott, a gyumölcsösöké ellenben megállt. Valamelyest kevesebb a kert, a gyep és kisebb az erdővel borított terület.
