A Magyar Statisztikai Társaság 1994. évi tevékenysége

(1)

SZEMLE

A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG 1994. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A Magyar Statisztikai Társaság (MS'l') l994.

december 9—én tisztújító Közgyűlést tartott. A közgyűlésen az Elnökség áttekintést adott a Társa—

ság tevékenységéről a legutóbbi tisztújító közgyűlés (l99l. április 12.) óta eltelt időszakban. Az alábbi- akban összefoglaljuk a beszámoló legfontosabb megállapításait Az elmúlt három év eseményei közül kiemeljük az 1094. e'vieket. hiszen a korábbi évek munkájáról évről évre részletes tájékoztatást adtunk.

A társaság legfontosabb feladata, hogy forumot teremtsen különböző aktuális témák megvitatására a társadalmi-gazdasági folyamatok, a környező világ változásainak megismertetésére és módszertani vi- tákra. melyek keretében a statisztikusok más szak- mák képviselőivel és a felhasználókkal is találkoz—

nak. Ajclenleg múkodő hét szakosztály a három év alatt mintegy 50 szakmai vitát, konferenciát, tájé—

koztató forumot szervezett. lízek között kétnapos programot kínáló. nagy részvétellel tartott tanácsko—

zásokat épp úgy találunk mint viszonylag szűk körű szakmai megbeszéléseket. ún. mühelyvitákat, Érté- kelésünk szerint a rendezvények száma. gyakori—

sága. a tárgyalt témák változatossága, az előadások és a viták szinvonala megfelel annak. amit egyesit- Ieti keretek között elvárhatunk. Ez a fajta társasági élet része a magyar tudománynak és a szakmai közéletnek

A Demográfial Szakasz/ály a három év folya- mán számos rendezvényt, tudományos ülést tartott önállóan, vagy vett részt mint közreműködő más társszervezetek szakmai kontéreneiáin.

l994 tavaszán a Szakosztály az MTA Demog- ráfiai Bizottságával együttműködve tudományos vi—

taI'Ilést rendezett a népesedéspolitika távlati alapel—

veiről. Az ülés előzményeként a népjóléti tárca veze- tője felkérte a KSH elnökét egy népesedéspolitikai koncepció kidolgozására. Ennek a koncepciónak a tervezetét tárgyalta meg a vitaülés, élénk érdeklődés és aktív részvétel kozepette. Az ülésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat a kormány—előterjesz-

tés végleges összeállításánál is figyelembe vették az erre felkért bizottság tagjai

Az [ENSZ Kairóban rendezte meg a Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferenciát l994. szep—

tember 5. és 13. kozott. A konferencia eredményei' ról, ezek nemzetközi és hazai megítéléséről, a legvi- tatottabb kérdéskörókről rendezett külön tanácsko- zást a Demográfiai Szakosztály. együttműködve a Nemzetközi Szakosztállyal. A konferencián szerzett tapasztalatokról c's tanulságokról Klinger András. a kormány-delegáció tagja számolt be a résztvevők—

nek.I

A _.Családok nemzetközi éve" 0 program kere- tében a Demográfiai Szakosztály társszervezőként vett részt azon a nagyszabású konferencián amelyet az MTA Dísztermében rendeztek a zCsalád a mai magyar társadalomban" címmel. Ezen a rendezvé—

nyen a Szakosztály több tagja tartott referátumot és szólt hozzá a vitához.

A ('iuu/aságslurisztikuI Stu/toszlály megalaku—

lásakor a gazdaságstatisztika és a gazdaság őssze—

függéséből adódó általános szélesebb szakértői kon érintő, átfogó. makroszintű kérdések, valamint ága- zati, szakterületi, illetve mikro jellegű feladatok megvitatását tűzte ki célul. A Szakosztály igyekezett bizonyos érdekegyeztetői, közvetítői, kapcsolattar—

tási fórumot is biztosítani az érdekeltek számára, valamint helyt adni a szűkebb érdeklődést keltő el—

méleti kutatások. fejlesztések megvitatásának.

Célkitűzései a témáktól függően — más szakosztályokkal együttműködve, önálló rendezvény szervezésével. illetve az elméleti, kutatási területen műhelymunkában valósulnak meg. Ezek sikere ba—

rométerként jelzi a gazdaságstatisztika átalaku—

lásának problémáit a tehetetlenség állapotát a ki—

lendülés irányát. az elméleti, módszertani meg—

oldások keresését majd a gyakorlati megvalósítás hétköznapi nehézségeit linnek megfelelöen tőbb

lA kontérenuáról szóló beszámolót lásd a Szalont/tai SSL'mlL' l995 évi 1 számában (82 86 old ).

(2)

SZEMLE

()Ol

célkitűzés megvalósult, néhány elképzelésről azon—

ban le kellett mondani vagy a témakör megvitatását későbbre kellett halasztani. A Szakosztály műkő- déséből kiemelkedik:

; az átalakuló mezőgazdaság és a mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztésének kérdésköre,

— a foglalkoztatás intonnácio—rendszere és kapcsolata más informácító-rendszerekkel e. társasági rendezvény, va—

lamint

4 a gazdaságstatisztika és a ten'iletiség témáival foglal- kozo l994. évi konferencia megszervezése.

A Társadalomstatisztikai Szakosztábi 1994—ben is folytatta a szakmai műhelyvíták szervezését. En- nek keretében több esetben került sor a KSH Társa- dalomstatisztikai főosztályon készitett kiadványok, illetve azok tervezeteinek megvitatására. E vitákon a hivatali szakembereken kivül nagy számban vettek részt más intézmények (kutatóintézetek, egyetemek, minisztériumok) szakértői is.

1994 tavaszán került sor a budapesti lakásárak alakulását bemutató kiadvány vitájára, ahol a statisztikusok és kutatók mellett az ingatlanforgalmi szakértők is kifejtették álláspontjukat.

A Szociológiai Társaság Gazdaságszociolőgiai Szakosztályával közösen rendezték meg a ,,Vállalkozok társadalmi összetétele" c. vitát. 1994 októberében pedig a háztartások megtakarítási és togyasztási szokásait bemutató adatgyűjtés eredmé—

nyei kaptak fórumot.

A Nemzetközi Statisztikai Szakosztály továbbra is azta eélt kovette, amit az 1990. évi újjáalakulása során így fogalmazott meg:

— módszertani kérdések megvitatása,

egy—egy nemzetkozi téma elemzése, értékelése, ,, hazai szakértők részvétele a nemzetközi szervezetek—

ben, az ott szerzett tapasztalataik átadása.

A Szakosztály jórészt a társaság más szakosztá- lyaival kozosen tartja ülését. Az l994-ben megvita—

tott témák:

— új korszak a GDP nemzetkozi összehasonlítási prog- ramjában (]CP),

— az ENSZ statisztikai tevékenysége,

u a Dél—Aiiikai Köztársaság — egy világ egy országban,

— az uj Nemzeti Számlarendszer,

—— a kairói Világnépesedési Konferencia és tanulságai

A Statisztikatörténeti Szakosztály keretében az

elmúlt három év során három vándorülésre és egy emlékülésre került sor, ezek közül az l994. májusi, Vasszécsenyben szervezett XXXI. vándorülést

emeljük ki.2

3 A rendezvény részletes ismertetését lásd: Sántha Jóna/né dr; A XXXll Statisztikatonéneti Vándort'ilés, Starlxmkm Szem/t" l995. évi 2. sz. l7I—l 75. old.

A Vándorülésen l7 előadás hangzott el. Örven- detes volt, hogy a statisztikatörténeti témák között új szinfoltként jelent meg a főbb gazdasági ágakat, ezen belül is az iparstatísztikát elemző tanulmány.

Különösen nagy érdeklődést keltett a rejtett gazda- ság szerepével foglalkozó előadás, A korábbi ván- dorüle'sekhez képest még hangsúlyozottabban jelen- tek ineg a helyi témák, 7 előadás foglalkozott a Vas megyét, illetve a határmenti térséget érintő kérdések statisztikai vizsgálatával. Az előző vándoi'ülésen .,ne'pszerüvé vált" regionális vizsgálatokat ismertető előadások az ország más térségeibe is kitekintettek.

A Vándorttle's keretein belül emlékezett meg a

Szakosztály a nemrég elhunyt Horváth Róbert és Mádai Lajos munkásságáról, akik a Szakosztály alapító tagjai voltak és a szakosztály 30 éves fennál- lása alatt számtalan előadással gazdagították a résztvevők ismereteit. E vándorulés keretében kül—

földi szakmai látogatásra is sor került, Az ausztriai Oberwart (Felsőőr) polgármestere hivatalában tájé—

koztatta a résztvevőket a központi és a tartományi statisztikai szervezetekkel való együttmi'iködésükről.

A Szakosztály elkészítette az elmúlt 30 év során elhangzott előadások bibliográfiáját. a gazdag anyag áttekintése során feltűnt, hogy az előadásoknak csak egy kis részét sikerült publikálni, Talán a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az előadások ,.megmentésére".

A Szakosztály távlati tervei között szerepel a nemzetközi szakmai kapcsolatok további kiépítése, regionális vizsgálatok eredményeinek ismertetése, egy—egy időszak komplex vizsgálata.

A Területi Statisztikai Szakosztály elmúlt három évi munkáját viszonylag szerény számú önálló ren—

dezvény, ugyanakkor a Társaság más szakosztályai által szervezett programokba való intenziv bekap- csolódás jellemezte. Önálló rendezvénynek tekint—

hető a Társaság 1992. december 2-ai ko'zgyűlésére szervezett program, amely a területfejlesztés törvé—

nyi szabályozásának koncepciójáról, a regionális folyamatok irányításának lehetőségeiről, a vál—

ságkőrzetekről és az Önkormányzatok területi sta—

tisztikát illető igényeiről szőlő előadásokat foglalta magában.

l993-ban a területi szervek intézményi rendsze- rében s részben ezzel osszefuggesben a személyi ál- lományban bekövetkezett változások a területi sta—

tisztika regionális munkacsoportokban folyó munka jára kedvezőtlenül hatottak, amit a pénzügyi nehéz- ségek sok esetben tovább súlyosbították. Ez az oka annak, hogy a munkacsoportok sokkal kevesebb vi- taülést tartottak, mint korábban, Ugyanakkor a Szakosztály tagjai intenzív közreműködést vállaltak és előadásokat tartottak a Statisztikatorténeti

(3)

602 ^SZEMLE

Szakosztály 1993. évi (Balatonalmádi) és l994. évi (Vasszéeseny) vándorűlésein. Ugyancsak jelentős szerepet vállalt a Szakosztály a Társaság 1993-ban Pécsett megrendezett foglalkoztatási tudományos konferenciájának megrendezésében és szakmai programjában,

A Közigazgarásr Igazságügyi és Jogi [ri/orma- tikai Szakosztály l994. első félévében megvizsgálta azokat a legfontosabb _iogszabályváltozásokat, ame- lyek a statisztikai tevékenységet érintik. A kialakult helyzetet áttekintve, tigyelembe véve az érdeklő- désre leginkább számot tartó kérdéseket. l994. júni—

us 22—én vitaüle'st rendezett, ,,Statisztika és valóság az egységes rendörségi. ügyészségi, bűnügyi statisz—

tika tükrében" címmel. Az előadáson nagy számban megielentek az érintett szakterületek jelenlegi és ko- rábbi vezető szakemberei és a téma szakértői. A vita túlmutatott a szűkebb értelemben vett szakmai kérdéseken, és a társadalomstatisztika e részterü- lete'nek számos egyéb összefüggésére is kiterjedt.

Az Elnökség beszámolója kitért a Társaság ha—

zai és nemzetközi társaságokkal, intézményekkel meglévő, bár még nem kellően intenziv kapcsola- taira is. Személyes ismeretségekre is támaszkodva

kapcsolatot létesítettünk más nemzeti társaságokkal.

A_iánlatot kaptunk a Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistieal lnstitute ,- lSl) szervezeté- nek l996-ban esedékes konferenciájának megrende- zésére, Az előzetes levélváltások alapján várható, hogy a KSH—val és a Budapesti Közgazdaság—tudo- mányi Egyetem Statisztikai Tanszékével együttmű- ködve a nemzetkozi szeminárium megvalósul,

Örömmel nyugtázhatiuk, hogy programjainkon előadást tartanak, illetve nagy számban jelennek meg nem statisztikus külső szakértők, érdeklődök is.

A tudományos egyesületek (partnerszervezetek) kö- zül kiemelhető a Magyar Közgazdasági Társasággal, a Szociológiai Társasággal, a Neumann János Szá- mitóge'ptudományi Társasággal, a Műszaki és Ter—

meszettudományi Egyesületek Szövetségével létesi—

tett kapcsolatunk.

A beszámoló után a Közgyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Vukot/ich Györgynek, a KSH elnökének felszólalását, aki rövid áttekintést adott a hivatalos statisztika időszerű kérdéseiről.

Különös tigyelmet kaptak a Hivatal és az igazgató- ságok szervezetét és munkáját érintő tervezett (azóta már tulnyomoreszt megvalosult) tennivalók,

A Társaság anyagi helyzetét, létszámának ala- kulását a Számvizsgáló Bizottság nevében Káposzta Sándor ismertette.

A Közgyülés részletes vita után néhány pontban módosította a Társaság alapszabályát. (Az uj alapszabály szövegét lásd e beszámoló után.)

A közgyűlésen sor került a Keleti Károly lim—

léke'rmek átadására Ezzel kapcsolatban idézzük lel, hogy az l922-bcn megalakult Magyar Statisztikai Társaság 1943—ban alapította a Keleti Károly Em—

lékérmet, amit a múltban egyetlen egyszer, 1947—

ben kiemelkedö életmüvuk elismeréseként Thirrmg Gusztávnak, Buday Lászlónak (posztumusz) és Laky Dezsőnek ítéltek oda. Az l993—ban uijáalapltott Emlékérem a hosszú időn át végzett kiemelkedő tu—

dományos és szakmai statisztikai tevékenység elis- mérését célozza. A Társaság tagiai közül háromé- venként, legfeljebb három személynek adományoz- ható, Odaitélésére, kellő indoklással, javaslatot tehet a Társaság minden tagja.

Alapos tájékozódás és előkészítés után az aján—

lást kapott személyek közül az Elnökség öt jelöltet terjesztett a Választmány elé. (Noha az Elnökség tagjaira is érkeztek jelölések, az Elnökség olyan ál—

láspontot foglalt el, hogy sajat tagjait ezúttal nem javasolja díjazásra) A Választmány titkos szavazás- sal a következőknek itélte oda a Keleti Károly Em—

lékérmeti

Dr, Árvay Jánosnak, a nemzeti számlarendszer elméletének fejlesztéséhez való kiemelkedö jelentö—

ségű hozzájárulásaért, e rendszer hazai és nem- zetközi alkalmazásáért, valamint sokrétű tudomá—

nyos publikációiért'.

Kovács Tibornak, a területi statisztikai korsze- rűsítésében, a településstatisztikai kutatásokban elért kimagasló eredményeiéit, valamint a hazai és nem—

zetközi intézményekben végzett figyelemre méltó tevékenységéért;

Nyitrai Ferencné (Ir—nak, a magyar statisztikai szolgálat fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepe, a nemzetközi tudományos életben kifejtett sokoldalú tevékenysége és makrogazdasági publikációinak el—

ismeréseként.

A Közgyűlés tudom:/wil vette, hogy az Elnökség 1995—ben — a módosított alapszabály értelmében A a Keleti Károly Pályadíj elnyerésére pályázatot ír ki.

(A kiírás már megjelent a Smrísztikai Szemle l995, évi 3. és 4-5. számában.)

A közgyűlésen tisztújitásra is sor került. A Ko- vács Tibor vezette lelölöbizottság (tagjai: Káposzta Sándor. (')ros Iván) a 15 tagú választmányra. valamint a 4 tagú elnökségre széles körű előzetes tájé—

kozódás után 25 névből álló listát terjesztett elő, A szavazás a korábbi gyakorlatnak megfelelően két menetben zajlott le. Elöször a Közgyűlés a választ- mány l9 tagját választotta meg, lizután ugyancsak az előzetes telrnéréseivel összhangban terjesztette elő a Jelölőbizottság az Elnökségre vonatkozó javaslatot, Kovács Tibor, a Jelölőbizottság elnöke javas—

latának előteriesztésekor nyomatékosan felhívta a

(4)

SZEMLE

603

figyelmet arra, hogy azért javasolja a hivatalban lé- vő elnökség változatlan összetételű újraválasztását.

mivel sem az elnöki sem az alelnöki, illetve főtitkári tisztségek betöltésére más jelöltek nem adódtak, (A módosított alapszabály szerint ajövőben az elnök és az alelnökök ugyanarra a tisztségre csak egyszer lesznek újraválaszthatók). A Közgyűlés, nagy több—

séggel, a hivatalban lévő Elnökséget változatlan összetételben újraválasztotta. Hasonlóan nagy sza—

vazataránnyal megválasztotta a Számvizsgáló Bi—

zottságot is.

A megválasztott tisztségviselők:

Kultur/k Jó.-.vtf/J a közgazdaság—tudomány doktora, a Budapesti Közgazdaság-tudomáriyi Egyetem egyetemi tanára (elnök);

S::lúgw György, a közgazdaság-tudomány doktora, a KSH föosztályvezető—helyettese (alelnök);

Vuvró [s'/ván, az állam- és jogtudomány doktora, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetóje (alelnök);

Morton Ádám kandidátus, a KSH osztályvezetője (főtitkár).

A választmány tagjai: Andorka Rudolf akadé—

mikus, a Budapesti Közgazdaság—tudományi Egye—

tem rektora; Balogh Miklós, a KSH Nógrád megyei

lgazgatósága igazgatója; Éltető Ödön, a KSH főosz-

tályvezető-helyettese; Faragó Tamás kandidátus, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docense;

Hajnal Béla kandidátus, a KSH Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Igazgatósága igazgatója; Harcsa Ist- ván, a KSH tőosztályvezetőie; Józan Péter, a KSH tőosztályvezetője; Kovács Tibor a KSH Budapesti és Pest megyei lgazgatósága tőigazgatója; Laczka Sándorné, a KSH főtanácsosa; Lendvai János, a KSH elnökhelyettese; Miltényi Károly, a KSH Né- pességtudományi Kutató Intézet igazgatója; Németh Ferenc, a KSH tőosztályvezetője; Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei Igazgatósága igazgatója; Rácz Albert ny. államtitkár; Vértes András, a GKI Gazda- ságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója.

A Számvizsgáló bizottság elnöke Schindele Mik/ás (KSH), tagjai: Káposzta Sándor (Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem) és Németh Pál

(ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt).

A tisztújítás után Kupcsik .lo'zsefelnök kiemelte Polónyi Katalin eddigi körültekintő és következetes szervezótitkári tevékenységét, s felkérte őt az újabb hároméves ciklus szervezőtitkári teendőinek ellátá—

sára.

A Közgyűlés a statisztikai területen és különö- sen a Társaságban végzett aktív, eredményes, alkotó

jellegű tevékenységük elismeréseként örökös taggá választotta Köves Pál ny. egyetemi tanárt, Mód Aladárnét, a KSH ny. tőosztályvezetőjét, Sántha .ló—

:sefne't, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságá—

nak igazgatóhelyettese't és Végvári Jenőt, a KSH ny.

elnökhelyettesét.

A Magyar Statisztikai Társaság választmányá—

nak alakuló ülésére 1995. február 9—én került sor, és Kupcsik József elnökletével, az elkövetkező három év társasági tevékenységének körvonalazásával, a szakosztályok működésével foglalkozott. Az alapszabály a Szakosztályok vezetőségének megvá—

lasztásával, működésével nagyon röviden foglalko- zik, elkerülendő minden felesleges adminisztratív vagy bürokratikusnak tetsző szabályozást, Egységes álláspont alakult ki azonban arról, hogy a Választ- mány javasolja a szakosztályoknak, hogy minél előbb, de legkésőbb az I, félév folyamán, újitsák meg vezetőségüket, (Egy szakosztály esetében ez már meg is történt.) Ahol az indokolt, kivételesen az elnök mellett ,,ügyvezetö" alelnök vagy titkár is vá- lasztható, aki az elnök akadályoztatása esetén kellő felhatalmazással intézi a szakosztály ügyeit, szükség esetén érdemi döntést hoz a programok vagy más szakosztályokkal való együttműködés tárgyában.

A Társaság 1995-ben is két nagyobb, többnapos rendezvény megtartását tervezi. Várhatóan 1995.

május 10, és l24 között Szorospatakon lesz a XXXII.

Statisztikatörte'neti Vándorülés. A szakmai és a tech-

nikai előkészületek megkezdődtek. A tervek szerint

l995, szeptember 20-22-én, Szegeden kerül megren—

dezésre a Társaság kétnapos tanácskozása, amelynek előadásai ez évben valószínűleg a gazdasági egysé- gek kérdéskörére fognak rendeződni. Kupcsik Jó—

zsefvezetésével megalakult a Szervező Bizottság, a—

melynek tagjai Klonkai László, Kovács Tibor, Lendvai János Marton Ádám és Vértes András. E rendezvény szervezésében a Gazdaságstatisztikai Szakosztályé a meghatározó szerep, termeszetesen a Területi Statisztikai Szakosztály részvételével.

Tekintettel arra, hogy a módositott alapszabály szerint a jövőben Közgyűlés csak háromévenként lesz, ezért a választmányra a korábbiaknál nagyobb szerep hárul, Szükségessé válhat így évente esetleg nemcsak két, hanem három ülés ősszehívása is.

Dr, Marton Ádám