Kitagawa, Tosio: A statisztikai következtetés és ellenőrzés folyamatos módszereinek logikai szempontjai

.:S'I'ATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

933

EGB Kutatási és Tervezési osztályára

koncentrálódik. A Kutatási és Tervezési

csztály fő feladata, hogy a rendelkezésre

álló nemzeti statisztikákat a lehetőség tSzerint egységes definíciók, fogalmi el—

határolások és mindenekelőtt egységes

osztályozás szerint átalakítsa, olyanfor—

Tformán, hogy azok a lehetőség szerint minden gazdasági elemzéshez szükséges

követelménynek megfeleljenek. Szerző

utal arra, hogy Barna Tibor szerint az át—

:alakításhoz végzett kiigazításoknál azt az elvet követik, hogy az összehason—lítható—

:ságot előnyben részesítik a pontossággal :szemben.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében évente ülésezik az Európai Sta—

tisztikusok Értekezlete. Az Értekezlet

_tagjai az EGB munkájában résztvevő

nstatisztikai hivatalok vezetői. Az Euró—

pai Statisztikusok Értekezletének fő fel-

::adata a hivatalos statisztika módszerei- nek továbbfejlesztése európai keretek kö-

:zött, e statisztikák összehasonlíthatóságá—

nak —— figyelembe véve a nemzetközi :szervezetek ajánlásait —— megjavítása és .a statisztikai munka messzemenő koor- dinálására való törekvés az európai nem-

zetközi szervezetekben.1

Az Egyesült Nemzetek külön szerveze-

teiről szólva, szerző kiemeli az ezekben

folyó statisztikai munkálatokat és felso—

rolja statisztikai kiadványaikat

Az Egyesült Nemzetek szervezetén kí—

'vü1 működő nemzetközi statisztikai szer- vezetek közül különösen fontos a Nem- zetközi Statisztikai Intézet, amely ma a nemzetközi statisztika módszereinek elő- Tehaladása érdekében fejti ki tevékeny- ségét.

A továbbiakban a cikk az Egyesült

"Nemzetek Szervezetén kívüli regionális

szervezetekkel és a statisztikusoknak a nemzetközi szervezeteken kívüli regioná—

"lis együttműködésével foglalkozik. Az 'Egyesült Nemzetek Szervezetén kívülálló regionális szervezetek sorában szerző fel—

sorolja az Európai Gazdasági Együttmű- ködés Szervezetét, az Európai Szén— és Acélközösséget, az Európai Gazdasági Kö—

"zösséget, az Európai Atomközösséget, az Amerikai Államok Szervezetét, az Ame- rika-közi Statisztikai Intézetet. A statiszti-

"kusok nemzetközi szervezeteken kívüli

"regionális együttműködésével kapcsolato—

"san a Benelux—Uniót, a skandináv orszá- vgok statisztikusai közötti kooperációt, to- 'Vábbá a Brit Nemzetközösséget említi.

* Az ENSZ statisztikai munkájáról bővebben ilásd Kenessey Zoltán: Az Egyesült Nemzetek

;Szervezete statisztikai tevékenysége. (Statiszti—

girgkéizemle, 1957. évi 6. sz. 499—508. old.) c.

10 Statisztikai Szemle

A cikket az Egyesült Nemzetek szerve- zeti felépítése és a nemzetközi szerveze—-

tek által a nemzetközi statisztika egy- ségesítése tárgyában kiadott, világviszony—

latban érvényes ajánlások felsorolása egé—

szíti ki.

(Ism.: Kármán Tamásné) —

' KITAGAWA, TOSIO:

A STATISZTIKAI KÖVETKEZTETÉS És ELLENÓRZÉS FOLYAMATOS MÓDSZEREINEK

LOGIKAI SZEMPONTJAI

(The logical aspects of successive processes of statistical inferences and controls.) —— Bulle- tin de l'Institut International de Statistigue.

1961. 38. kötet 4. füzet, 151—165. p.

A kibernetika eredményei a statiszti—

kai megismerés előtt új távlatokat nyi—

tottak meg. Ennek nagy jelentősége van a statisztikai módszerek továbbfejlődése szempontjából. A kibernetika által bizto—

sított lehetőségek ugyanis csak akkor hasznosíthatók a statisztikai munkában,

ha az erre vonatkozó módszerek kellően megalapozottak. Nagyon sok esetben a kibernetika területéhez kapcsolódó sta—

tisztikai elemzések módszerei csak az ösz—

tönösségen alapulnak. Az ilyen természe- tű statisztikai elemzéseknek pedig szé—

les köre van, A statisztikai következte—

tés és ellenőrzés módszereinek kiberneti—

kai megfogalmazása végeredményben mindenütt szükségessé válhat, ahol olyan természetű kérdések merülnek fel, ame—

lyek a sztochasztikus analízis eszközei- vel tanulmányozhatók.

A statisztika módszerei és a kiberne—

tika között tehát szoros kapcsolat van.

A szerző véleménye szerint a statisztika és a kibernetika módszerei közötti kü- lönbség egyre kisebbé válik, és fejlődé- sük folyamán egy közös kutatási terü—

letben egyesülhetnek

Azokat a logikai szempontokat, ame—

lyek az érintett statisztikai módszerek ed—

digi kialakításában érvényesülnek, és amelyek a további fejlődésben is megha-

tározó szerepet töltenek be, a szerző há—

rom csoportba sorolja. Ezek

1. a megfigyelés eredményeinek objek—

tiv leírására,

2. az egyéni mérlegelés szerepére,

3. a gyakorlati tapasztalatok hasznosí—

tására vonatkozó szempontok.

1. 'Az objektivitás kérdése elsősorban

azt jelenti, hogyan kell a statisztikai meg—

fiEvelés tárgyát a valósághoz hűen leírni Erre két lehetőség kínálkozik:

a) a megfigyelés tárgyának megközeIí-v- tése valószínűség útján, —

b) függvényszerű megközelítés.

934

Az objektív megközelítés eszközei a ta- pasztalati függvények. Ezeknek a megbíz- hatóságát azonban mindenkor ellenőrizni

kell. Az ellenőrzésre szolgáló modellek kidolgozása külön feladat. Ez utóbbinak

különösen a reprezentatív felvétellel kap- csolatban van jelentősége. A szerző rá—

mutat arra, hogy meglehetősen széles kör—

ben (Hansen—Hurwitz, Marks és Mauldin,

Sukhatme és Seth) foglalkoztak azzal a problémával, hogy milyen matematikai modellel lehetne meghatározni a repre- zentatív felvétel azon hibájának hatását, amely a válasz megtagadásából (non re—

sponse) származik.

2. Az egyéni mérlegelést az teszi szük—

ségessé, hogy felmerülnek olyan kérdé-

sek, amelyekre az objektivitást biztosító

módszerek nem adnak választ. Ilyenek:

a) Milyen módszereket alkalmazzunk,

hogy a tanulmányozott jelenségről szer—

zett információink megbízhatók legye-

* nek?

b) Az elemzés során kapott eredmé-

nyek gyakorlati alkalmazásához milyen

intézkedések szükségesek?

E problémák Vizsgálatának komoly múltja van. R. A. Fisher, J. Neyman és

még sok más szerző is foglalkozott ilyen természetű kérdésekkel.

STATISZTIKAI IRODALm FIGYELÖ'

3. A megfelelő módszerek kiválasztá- sában a gyakorlati tapasztalatok útmuta—

tására is támaszkodhatunk. E tapasztala- tok segítségével sokszor előre felmérhet—

jük egy—egy operációnak a vizsgált jelen——

ségre vonatkozó jövőbeli hatását. Haszna-—

sak a jelzett tapasztalatok azoknak a to—

lerancia-határoknak a megvonásában is,.

amelyeken belül kell maradnunk a va-

lóság megközelítésében.

Az operáció-kutatásnál ugyanis min-

dig meg kell azt vizsgálnunk, hogy a je—

Vlenségek elemzésének konklúziójaként várható és a ténylegesen tapasztalt ered-

mények között milyen különbség mutat-—

kezik. Az így szerzett tapasztalatokat fel- használhatjuk olyan modell megkonstruá—

lására, amelyik az eredetinél előrelátha— — tólag jobb megközelítést ad. Ezután a várható és ténylegesen tapasztalt eredmé—

nyekre vonatkozó Vizsgálatunkat ezzel a

modellel is megismételjük. Ezt az eljá-—

rást mindaddig folytatjuk, amíg megkö—

zelítésünkben a kívánt pontosságot er nem érjük. Ez lényegében az ún. folyama—

tosság (visszacsatolás) elvének érvényesí—

tése. Itt is a statisztika és a ldbernetikm szoros összefonódását tapasztalhatjuk. A módszer alapgondolata a kibernetikából származik, és gyakorlati keresztülvitele is:

a kibernetika eszközeivel oldható meg.

(Ism.: Csikós Mihály)

DEMOGRÁFIA

STOICHITA, !. V.:

)NDEXRENDSZEREK A VIZSGÁLT SOKASÁG KOMBINÁLT CSOPORTOSITÁSA ALAPJÁN

(Sisteme de indici bazate pe gruparea combinatá a colectlvitátii cercetate.) — Revista de Stattsticá, 1961.12 sz. 31—44. p.

A demográfiai jelenségek időbeni válto—

zásainak tanulmányozását igen gyakran standardizálással szokták elvégezni. Az így kapott indexekből meg lehet állapí—

tani, hogy a vizsgált jelenség milyen mér- tékben és milyen irányban Változott meg a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ezek az

indexek globális jellegű relatív mennyisé—

gek, és így nem adnak lehetőséget azok- nak a közvetlen tényezőknek a feltárásá-

ra, amelyek a jelenség változásait elő-

idézték. Ezt a hiányosságot akkor tudjuk

kiküszöbölni, ha a vizsgált sokaságot —

jelen esetben a népességet — olyan jel—

lemzők szerint csoportosítjuk, amelyek a

változást előidéző tényezőket tartalmaz- zák. Ezzel a módszerrel kialakítható egy

;indexrendszer, amelynek tagjai a ténye—

zők hatásait külön—külön mutatják meg..

A cikk az eljárás alkalmazását a szüle—

tési arány dinamikájának vizsgálatán ön-w kényesen vett adatok segítségével mutat- Ja be.

Kiindul abból a matematikailag leve——

zethető tényből, hogy az általános (nyers?

születési arány koefficiense (n) felírható a propagatív korosztály tisztított születési

arány koefficiense (ns) és ennek a kora

osztálynak az egész népességben elfoglalt

aránya (df) szorzataként (n —— ns- df). Ha

a nyers születési arány koefficiensét fmintf'

a bázis- mind a folyó időszakra ilyen szor——

zat alakjában írjuk fel, akkor a segítsé—

gükkel kapott index változó állományú in- dex, amit az ismert elvek alapján meg-—

alkotott, három tagból álló indexrend-w

szerbe foglalhatunk össze (a 0 és l hat—

ványkitevők a bázis— és a beszámolási idő—m szakot jelölik):

ne1d;

1. Változó állományú index: a.

"."d?