A tanyai népesség Kecskeméten, Szegeden és Hódmezővásárhelyen

Dr. KOVACSICS JÓZSEF.-

A TANYAI [NÉPESSÉG IgECSKEMÉTEN, SZEGEDEN ES HÓDMEZOVÁSÁRI— ELYEN

A felszabadulás óta óriási lépést tettünk a feudálkapitalista közigaz- gatás által kisemmizett, minden állami/támogatást nélkülöző külterületi

lakosság felemelése érdekében.

A hűbéri társadalomban a települések sorsát egyházfők, földesurak hatalma döntötte el, a kapitalista társadalomban tőkés érdekeltségektől függött a községekkel együtt a lakotth—elyek sorsa, fejlődése vagy pusz-

tulása is.

' l

A szocialista társadalomban a lakotthelyek sorsát is terpszerű fejlesz— _ tési programm irányítja a város- és községfejlesztéshez hasonlóan.

Az ötéves terv előirányzata szerint az 1950—54—es tervidőszakban 180000 új lakást kell létesíteni, ebből 90000 falusi lakás lesz (41. §). , ' Nagyarányú középítkezéseíket kell végrehajtani. Fejleszteni kell a városok

és falvak közműveit, növelni kell. a város- és községüejlesztés céljaira szükséges beruházásokat, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális élet-*

körülményeit ezzel is javítsuk (49. § l.). Középitkezésekre öt év alatt 480 millió forintot, város— és községfejlesztésre 851 millió forintot, a víz- vezeték- és csatornahálózat kiépítésére 545 millió forintot kell fordítani (49. § 2.). Az előirányzott összegekből többek között 400 új községházát

kell építeni (49. § B.). ,

Öt év alatt 2000 új kutat kell építeni 60 millió forint költséggel, hogy .a falvak jórészét egészséges ivóvízzel lássuk el (50. § 6.).

Ki kell építeni a falusi egészségházak hálózatát, öt év alatt 306 új falusi orvosi rendelőt kell létesíteni (42. § 5.). 1954—ben minden falunak rendelkeznie kell rádióval, telefonnal és mozgóképvetitőgéppel (50. §. l.).

Öt év alatt 250 tanyaközpontot kell létesíteni és ezzel is előbbre kell mozdítani a parasztság kulturális elszigeteltségének és elmaradottságának

a leküzdését (50. § s.).

*

Az első tervév előirányzata szerint december végéig 98 kijelölt tanya—

központban lesz községháza, 106 központban posta, 109 tanyaközxpontban bekötőút, 76 központban iskola, ezenkivül sok központban épül jegyzői lakás, orvosi rendelő, artézi—kút, telefon, gyógyszertár.

Megindult a Népgazdasági Tanács határozata alapján a tanyaközpon—

tokban a falusi lakásépítő akció, melynek során 15 évi hitelt kap 3%-os kamat mellett a tanyai nép. Sorra emelkednek majd az ötéves terv során

dolgozó parasztjaink házai a tanyaközposntotkban. Leendő új községeink képe merőben más lesz, mint a kapitalista örökséget magán viselő

falvainké. '

4 Statisztikai Szemle

Kovaosros Józan!—

574

Az ötéves terv során egyre inkább kialakul a szocialista falu képe- A régi falu ,, . . . helyébe lép az új falu társadalmi és gazdasági. épületei——

'vel, klubjaival, rádiójával, mozgóképszínházával, iskoláival, könyvtáraival és bölcsődéivel, traktm'jaival, kombájnjaival, cséplőgépeivel, automobil- államat."1

A török-, tatárdúlás idején elpusztult falvaink épülnek újjá, kelnek életre. Község volt a török hódoltság előtt a most községgé alakított Bugac, -Lalkltelek, Nyárlőrinc, Mártély, Martfü, Óföldeák, Szabasdkigyós, Tisza—

gyenda, Tomajmonostora, Székkutas, Röszke is. A török idők előtt Kecske- mét határában 7, Hódmezővásárhely határában 17 község állott. Csanád megyében, ahol a törökpusztítás előtt 17 város és 275 falu volt,2 még 1773-ban is csupán 9 község (Apátfalva, Battonya, Csanád, Földeák, Makó, Nagylak, Palota, Sajtény, Tornya) volt,3 Csongrtádban pedig 7 község (Algyő, Csongrád, Mindszent, Szegvár, Szentes, T—ápé, Hódmezővásárhely), a megye mai területét számítva 12 község volt. Ma Csongrád megyében a községek száma 60, a városok száma 5, 1945 óta alakult község 18. Bécs—

Bodrog megyében közel 500 falu pusztult el, a török kivonulásakor Szabad—

kán kívül alig maradt néhány község. Debrecen határában 22 község

pusztult el. ' '

A tanyák, külterületek, puszták benépesülése a közállapotok javulá—

sával ismét megkezdődött és a 18. század közepe táján fokozódott erő- teljesebben. Ebben az időtájlloan települt be többek között a kecskemét- kömyéki lakotthelyek egy része, a *szegedkömyélki lako-thhelyek (Balástya, Átokháza, Osorva, Domaszék, Zákány, a Röszkéhez tartozó Feketeszél és ' Nagyszéksós lakotthely), valamint a Hódmezővásárhelyből alakult Már-tély , új község külterületei (Darvasszék, Balrattyos, Feketehalom, Székhalom).

A külterületek benépesülése a 19. század közepe és a század! vége- felé még nagyobb lendületet vett. A mezőgazdasági népesség nem tudott megbirkózni azzal a nehézséggel, amit a lakótelep és a mezőgazdasági telephely közötti távolság jelentett; az elhagyott külterületeken, távol a hatóságoktól, inkább biztonságban érezte magát a csendőrség, rendőrség,

adószedők, végrehajtók zaklatásaitól.

A külterületi életforma teljesen társ'adalmonkívülivé nevelte az embe- reket. Közösségi életről szó sem lehetett, még a szomszédos lakóház, fel-—

keresése is sokszor órányi gyaloglást jelentett. Ólomlábon járt a hir,

újság, rádió, posta ritkán jutott el a, külterületekre.

A belterületek palotáilban lakó virílisek és városgazdák könyörtelenül kizsákmányolták a külterületek béres-, zsellér—, szegényparaszt népét, aki—k sorsukon nem változtathattak, községgé nem alakulhattak, mert a major, telep vagy puszta hovatartozásáról a belterületen lakó földesúr, a nagy- ,birtokosok, a terület adószerínti többsége döntött (1886. XXII.' tc. 148.,

149., 155. §).

Legszomorx'nbb képet az egészségügyi helyzet mutatta. Míg a bel—

területek többé—kevésbbé egészséges ívóvízű kutakkal, orvossal, bábával, a városok vízvezetékzkel, klinikákkal rendelkeztek, addig a falvak, városok 30—40%-át kitevő külterületi lakosságnak nem jutott artézi—kút, pusztí- tott a tbc, angolkór, golyva, hiányzott az orvos, bába, gyógyszertár.

a 1 Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest, 1949, 544. old.

2 Boro'vszkl Samu: Csanád vármegye története, 1715-ig, Magyar Tüdományos Akadémia, Budapest, 1897.

3 1773. évi Helységnévtár. (Lexicon Hungariae locorum populosorum.)

TANYAI NÉPESSÉG *

575

Csupán példaként hozom fel a civis várost, Debrecent, ahol a 166 284 kat. holdnyi (határban 24 446 külterületi lakos számára nem jutott külön temető, 5 míg 'a belterületen modern klinikálnban 296 orvos működött, addig a 80 km hosszúságban elnyúló külterületnek nem jutott orvos.

Amíg Csongrád város belterületén 20 orvos volt 16 000 lakos számára, addig a népesség 34,9%—át kitevő 8615 kül—területi lakosnak csupán 1 orvos

jutott.

A felszabadulás óta a tenti városok határában is megindult a község—

fejlesztésí munka. Debrecenben — ahol 5 tanyaközpont létesült —, külö—

nösen Macs és Nagyhegyes tanyaközpontokban folyik nagyobb lendülettel az új otthon, a falu építése. Csongrádon Bokros és Kettőshalom tanya—

központok épülnek.

*

További vizsgálódásaínkbem csupán Kecskemét, Szeged és Hóldme "'—

vásárhely városok külterületi problémáival foglalkozunk, tekintettel arra, hogy az összes tanyás városunk idevonatkozó anyagát nem lehetne be—

szorítani e cikk keretei közé. Ez a három város tekintendő egyébként a legnagyobb tanyás városnak, akár a külterületi lakosság számát, akár a település szétszórtságát vizsgáljuk. Az adatok tehát általános képet adnak a tanyakérdés jelentőségéről s annak a munkának a súlyáról, mely—

nek megoldását a Magyar Dolgozók Pártjának határozata alapján a kor—

mény napirendre tűzte.

Vizsgálódásunkat a legnagyobb tanyás várossal, Kecskeméttel

kezdjük. —

, A török idők előtt Kecskemét határában hét község állott. A községek a török uralom alatt részben elpusztultak, lakóik a városba húzódtak,, tekintettel arra, hogy a városban nagyobb védelmet találtak.

Az elpusztult községek terül—ete elpusztásodott és igen lassan népe—- sedett be. A II. József—féle összeírás (1787) szerint a Város összlakossága.

22 626 lélek, külterületi lakosként csupán 1308 lakost mutat ki.4 A város népességének fejlődését az alábbi adatok mutatják:

1787 1825 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949

22 626 35 563 42 319 44 887 49 693 59 225 68 424 73 ]109 79 467 87 269 88 369

A népszaporodás különösen a külterületeken jelentett óriási emel—

kedést, a belterületi népesség alíg fejlődött. Amíg a város összes népes—

sége 1949—zben 88369 lélek volt, a külterületi lakosok száma 55 OöO—et tett ki, ami a 'város lakosságának 62,3%—a. Az 1787-es népszámlálásban kimutatott lélekszámnoz viszonyított külterületi fejlődés 53 742 lelket mutat a 12 001 lakost jelentő [belterületi népszaporodással szemben. Az 1890 és 1930 közötti időszak alatt történt a külterületeken a legnagyobbar'ányú

4 Thirring Gusztáv: Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai II. József korában.

(Magyar Statisztikai Szemle, 1935, 369. old.).

497!

KOVACSIOS Józsa? *

1570

letelepedés. Ez alatt a 40 év alatt a külterületi népe—ség 24 000 fővel,

a bena-ületi csupán 5600 fővel szapomdotft.

1890 és 1930 közé esik tehát Kecskemétnél a tanyavilág kialakulása.

Sajnos, a külterületi lakotthelyek áejlődését szemléltető adatok csak az 1910—es népszámlálástól kezdve állnak rend-emezésre, így a lakotthelyek népességének 1890 és 1930 közötti fejlődését szemléltetni nem áll mó—

dunkb'an.

Az _1. sz. táblá az 1949. évi népszámláláskdr 1000 lelket elérő lakott- helyek fejlődését mutatja be abszolút számokban és índexszámokban.

Az adatokból különösen kiugró Máriahegy (388;8), Nagybugac (358), Alsó—

széktó (253,1), Kőrösihegy x(230,8), Matkó (208,8), Nyárlőrinc (188,7) lakotthe'lyek indexe.

1. sz. tábla

A Jelentosebb kecskemetko'myekz lakotthelyek nepessegenek fejlodese, 1 91 0—1 94 9

Az 1949.évinépszámláláskor A népesség számának alakulása

1000-nél népesebb kecskeméti in dexszámokbaú

külteruletl lakotthely szám szerint (1910. évi népesség : 100)

$$$-_ 1910 1920 1930 1941 1949 1910 1920 1930 1941 1949

megnevezése tfh?"

va ót_sága(km)vol- _evx' — népszamlálás' alkalmaval'

Alsószentkirály ... 19 945 1021 1153 1171 1291 100,0 108,0 122,0 12411 136,6 Alsószéktó ... 32 651 1088 1428 1883 1648 100,0 167,1 2193 2892 253,1 Ágasegyháza ... 22 1301 1484 1783 2014 2123 100,0 ]14,0 137,1 154,8 163,2 Belsőballószög ... 7 1540 1636 1866 1932 2023 100,0 106,2 121 ,2 125,5 131A Belsőnyir ... . ... 7 863 957 999 978 1145 100,0 110,9 1] S,? 113,3 132,7 Felsőmonostor . . ... 30 1208 1861 1635 2951 2274 100,0 154,0 1 35,3 2445 1883 Felsőszentkirály ... 19 2219 2162 2259 2306 2362 100,0 97,4 101,8 103,9 106,4 Felsőszéktó ... 4 503 543 753 839 1137 100,0 108,0 149,7 166,8 226,0

Helvécia 12 1391 1550 1870 2057 2364 100,0 111,4 134,4 147,9 170,0

Hetén'yegyháza . . 10,1 639 794 899 1096 1022 100,0 124,3 140,7 171,5 159,9 Kisfái ... 10 975 1091 1219 1251 1269 100,0 111,9 125,0 128,3 130,2 Koháryszentlőrinc' ... 19 1418 1594 1910 2274 2666 100,0 112,8 135,2 161,0 188,7 ncsög ... . ... 18 871 912 1140 1364 1581 100,0 104,7 130,9 156,6 181,5 őrösihegy . . . . 2 497 1028 950 1456 1147 100,0 206,8 191,2 293,0 230,8 Külsőballószög ... 12,5 1030 1122 1326 1500 1595 1000 109,0 128,7 145,6 154,8 Lakitelek" ... 25 — -— 971' 1075 1129 —— —-— 100,0 110,7 116,3 Matkó ... 132 681 798 926 1014 1422 100,0 1172 13110 14S,9 208,8 Máriahegy ... . ... 2,5 276 349 062 903 1073 100,0 126,5 239,9 327,2 388,8 Méntelek ... 8 1460 1625 1650 1673 1533 100,0 111,3 113,0 114,6 105,0 Nagybugac ... 37 354 401 573 790 1267 100,0 1133 161,9 223,2 358,0 Szarkás ... 8,2 1195 1277 1438 1410 1399 100,0 106,8 120,3 118,0 117,1 Talfája ... 7,6 1812 1308 1274 1469 1689 100,0 99,7 97,1 112,0 128,7 ' Törökfái . . . ; . . . 7.8 958 955 1053 2385 1038 100,0 99,7 109,9 249,0 108,3 Úrrét ... . ... 52 1158 1172 1111 11 74 1211 100,0 101,2 95,9 101,4 104,6 Vacsihegy*** ... . . . . . 2 803 630 951 1173 1012 100,0 78,4 ] 18,4 146,1 126,0 Városfőld . ... . . . . II,—') 2283

" 1913. I. l—ig község ugyanezen néven.

" 1930. évi népesség : 100; 1930—íg a szomszédos lakotthelyek adataiban szerepel.

'" Voelker- és Dárdai-telep nélkül.

55 000 külterületi lakos élt Kecskemét határában a felszabadulás előtt primitív, elhanyagolt életkörülmények között. A mezőgazdasági élet kez- detleges állapotban volt, s a kulturális élet minden lehetőségét kizárta a rettenetes szétszórtság (Városföld, Helvécia, Koháryszen'clőrínc), a futó-

TANYAI NÉPESSÉG 577

homok, a rossz utak, az intézménynélküliség, a magárahagyottság, a tár- sadalmonkivüli élet. Közösségi élet nem fejlődhetett ki a külterületeken, mert a Város útviszomyai is a belterületek palotáiban lakó kizsákmányolók érdekeit szolgálták. A határ útjai mind sugarasan a városba vezettek, a város 62,3%—át kitevő külterületi lakosság egymással érintkezni nem tudott, mert egyáltalán nem voltak a lakotthelyeket összekötő járható utak.

A külterületen lakó 1308 lakosból (Szőllők, Szállások és Péterip—uszta * nevek alatt; az 1787. éviadatok alapján T'hirring Gusztáv5 által kimuta—

tott társadalmi rétegeződés szerint, csak a férfilakosságot számítva, 299 volt a zsellér, a külterületi népességnek közel 23 %-—a. (314 fiúgyermek 1—17 éves, ú. n. sarjadék) Egy szabadságolt katonát és 55 egyéb foglal—

kozásút mutat ki még a II. József—féle népszámlálás. Nemes, pap, polgár,

paraszt a külterületen nem élt. _

Az egész város népességét vizsgálva, 62%-át tették ki a zsellérek ' az összlakosságnak, ha levonjuk az 1—17 éves gyermekek számát.

Az 1857 óta törvényhatósági jogú város igazi városias élete csak a felszabadulás után kezdődik. 1950 február 1-én az újonnan alakult Bács—

Kiskun megye székhelye s egyben járási székhely lertt, ezzel óriási előny- höz jutott, hiszen a tanácsok megalakulása egyben a szakigazgatás ész—

szerűsitését is jelenti, azt, hogy Kecskeméten összpontosulnak az összes szakigazgatási szervek.

Az ötéves terv Kecskemétet mint iparosítandó városrt jelöli meg. Biz—

tosítva lesz tehát a mai túlnyomórészt őstermelő lakosságú, kis város- maggal rendelkezö telep-ülés városias fejlődése.

.Eddíg Kecskemét magán viselte a hűbéri kor minden átkát: 33 000

belterületi lélek számára volt iskola, mozi, köves út, Villany, posta, szin—

ház, fürdő, vas-út, de 55 000 lakos számára csak por és elesettség jutott.

A nagy tanyás külterületei most sorjában leszakadoznak belőle 8 önálló községekké alakulnak. A Tanyai Tanács nyolc tanyaközpontot jelölt ki a város határából (Agasegyházát, Bugaomonostort, Helvéciát, Heté—nyegy—

házát, Koháryszentlőrincet, Lakiteleket, Szentkirályt és Városföld-et).

Közülük három (Bugacmonostor, Lakitelek és Nyárlőrinc) községgé is alakult s ezáltal a város nagy külterü—leti népességének aránya ma már

55,9%—ra (42 280 lakos) szállt le.

Alábbiakban az új községek rövid ismertetését adjuk.

Bugacmonoslor Kecskemét különálló határrészéből (Alsó—, Felső—monostor, Bugac—:

monostor, Kisbugac, Nagybugac lakotthelyek) alakult 1950 január 1—én nagyközséggé.

Területe általában terméketlen futóhomok, 30 827 kát. hold, lélekszáma 5550, nép—

sűrűsége 30, 28.

Bugacmonostor helyén már a török idők előtt község volt Bugacháza, Hentye'g—

szállása néven. Belterületnek tekinthető zárt települése az 1912—es, 1936- os és 1945——ös

5 Thirring Gusztáv: Idézett munka.

' parcellázás során alakult ki. Az új község 520 lakosa részesült 1945—ben 'földhöz— _ juttatásban, 10 000 kat. *hold földet osztottak ki. Az új község lakói fásítással, gyümölcs—

és szőlőtermeléssel, útépítéssel igyekeznek kultúrát vinni az erősen elhanyagolt táj—ra.

A Lakosság egészségügyi helyzete a multban igen rossz volt. Tbc-s volt a Lakesság 20———25%—a (BCG-oltás a lakosság 40%—ánál pozitiv megbetegedést mutatott ki).

Lakitelek új nagyközség, 1950 január 1—én vált ki Kecskemétből (Árpádszállás, Felsőalpár, Kisalpár és Szikra külterületi lakotthelyek) 9611 kat. hold területtel 4539 lélekkel.

Ezen a területen már a 15. században falu állott Lake néven, melyet a 18.

században Lakaljának neveznek. Állítólag ennek a településnek emlékét őrzi a mai Lakitelek név. Anonymus írja e vidékről, hogy Árpád Alpár homokján vívta ;Zalán elleni csatáját. Ennek emlékét őrzi a Kisalpár, Felsőalpár és Árpádszállás elnevezés.

A Szikna név a vidék híres tüzes borából származik. Már 1808-ban találkozunk ezzel az elnevezéssel is (Görög térkép). Természetesen csak szétszórt település volt, a köz—

pont az DFB-osztás és az Oncsa—házhely—osztás során alakult ki az árpádszállási részen az 1900—es években. Még az 1910—es és 1920—es népszámlálásokban külön néven nem is szerepel. 1945—ben 214 házhelyet alakítottak és osztottak ki. A telepü—

lés a községalakítás révén nagy fejlődés elé tekint, Vasúti, közlekedési adottságai megvannak. Területének jelentős része szőlő— és kertgazdasági művelési terület.

Nyárlőrinc (régen Koháryszentlőrinc) már a 15. században is község volt Szent—- lőrinc néven. A török idő alatt elpusztult, 1873—ban ismét községként szerepel, 1890-Jben Alpsár községnél van kimutatva. 1892—ben ismét községgé alakul, hogy ezután 1913-ban

újra Kecskemét határába olvadjon.

Nyárlőrinc sorsát a, felszabadulás Véglegesen megalapozta. A lakosság 90%-—a földet kapott s ezzel kezébe kapta sorsának irányítását. Nincs kiszolgáltatva többé a földesúr kényének—kedvének

1950 január elsejével Nyárlőrinc ismét —— most már véglegesen —— községgé alakult 11 540 kat. hold területtel, 2663 lélekkel. Területén 217 házhelyet osz—

tettek ki.

Kecskemét után a külterületi népesség nagyságsorrendje szerint Szeged volt a legnagyobb tanyás város. Népességének 37,3%—a (49 419 lélek) élt az 1949—es népszámlálás időpontjában is külterületen. 141 795 kat. holdnyi határa négy Vármegye határával érintkezett (Bács—Bodrog,

Pest—Pilis—Solt—Kiskun, Csanád és Csongrád megyékkel) és felnyúlott északon egészen Kiskunfélegyháza határáig, nyugaton Kiskunhalas, Öttö—

mös, Pusztamérge—s, délen a jugoszláv határ, keleten Tápé és Algyő hatá—

rolta.

A török idők előtt Szeged határa is tele volt tanyákkal, szállásokkal Kecskeméthez hasonlóan, melyek a másfélév'százados megszállás alatt elpusztultak s újra benépesülés-ük csak az! 1730—es években indult meg, a városi tanács esetenkint adott engedélye alapján. Az 1552—es tized—

lajstrom adatai szerint Reizner J. Szeged külterületi népességét 2500 főre teszi (belterület 624516 A törökutáni idők—ből, sajnos, a külterületi népes—

ség számának alakulására legközelebb csak 1869—ből van adatunk. Ekkor a város 71 022 főnyi népességéből már 25 015 élt külterületen. 50 évvel később 1910—ben már 40 531 külterületi lakost tüntet fel a népszámlálás.

A külterületi lélekszámfejlődés Szeged külterületén is sokkal erőteljesebb, mint a belterületi fejlődés.

6 Reizner: Szeged története. III., 138. old.—

TANYAI NÉPESSÉG * , 579

Amíg Szeged belterületi népessége 1869—1949 között csupán 12 175 fővel emelkedett, addig a külterületi népesség csaknem megkétszeneződött

és 25 Olö-ről 49 419-re emelkedett.

Az adatokból látható, hogy a külterületi népesség már a mult század közepétől komoly kérdést jelentett Szegeden. Sajnos, a kormányzat nem vett tudomást a külterületi népesség intézménynélküliségéről, nyomorá—

ról. A szülésznői teendőket javasasszonyok végezték. A gyermekek isko—

lázása lehetetlen volt. A lakosság társadalmi gyűjtéssel próbálkozott isko- lákat fenntartani, vándortanítókat fogadni. A Város csak a század végefelé ad némi támogatást a külterületelmek. 1891—ben kezd Szeged a tanyai népesség közigazgatásának kérdésével foglalkozni. Ekkor .már a külterü—

leti népesség száma több mint 30 000 volt. Ekkor létesült a felsőközponti közigazgatási kirendeltség, melyet a felszabadulásig eltelt 54 esz—

tendő alatt további három (alsóközponti, csengelei, ásotthalmi [Király- halomD kirendeltség követett. Ezek a kirendeltségek természetesen nem oldották .meg a tanyakérdést, inkább a lakosság elégedetlenségének a

levezetésére szolgáltak. '

A felszabadulást követő években a Város új vezetősége elrendelte további öt tanytaközpont felállítását, egyben a kirendeltségek mellé ható—

sági orvosi és állatorvosi szolgálat szervezését. A Tanyai Tanács idő- közben történt felállítása folytán megtörtént az intézkedés a tanya—

központok területrendezéed és fejlesztési tervének az elkészítésére, a tanya—

központok községgé alakítására. —

1950 január havában a (belügyminiszter Domaszék kivételével az ösz-

szes szegedi tanyaközpontokat községgé alakította.

Szegednek, valamint az új községeknek fontosabb területi és népes—

ségi adatait a 2. sz. tábla foglalja össze. '

Az adatokból kitűnik, 'hogy 41 602 lakos jutott községi szervezethez a szegedi külterületi lakosságból. A fennmaradó 7817 tanyás lakos (Doma—

szék tanyaközpont lélekszáma) már nem jelent különösebb problémát a városnak, részben azért, mert közvetlenül Szeged belterületéhez tapad Domaszék területe s a lakosság szociális, kulturális igényeit a város könnyen kielégíti.

Szeged népessége az új községralakulásokkal 132 616 főből 91014-re (azaz a régi népeség 68,6%—ára) esett. Ezáltal Szeged városainknak lélek—

számszerinti sorrendjét tekintve (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Kecskemét) a negyedik helyre került, azonban városiasság szem- pontjából csak előny a külterületek leszakadása, nem is szólva arról az előnyről, amihez a tanyai lakosok a községalakulásokkal jutottak.

Régen külön járás —— a kiskundorozsmai —— ékelődött a lakotthelyek közé. Ma mind a nyolc új község, sőt a Kiskundorozsma határában alakult községek (Bordány, Forráskút, Ullés, Zsombó) is a szegedi járáshoz tartoz—

nak, ahol a járási tanács osztályain minden ügyes-bajos tennivaló'ját

elintézheti a lakosság. A szegedkömyéki új községek együttes lélekszám-lá

* 53 000, területe pedig néhány hold hiján eléri a megszüntetett Abaúj

megye fél területét (138 000 kat. held).

2. sz. tábla

Szeged és az új községek fontosabb területi és népességi adatai, £1949

eztete-

Közigazgatási egységeknek és változásainak megnevezése

— szám szám

szerint % szerint %

§

Szeged város a területéből kivált

községek megalakítása előtt . . . . 141 795 100,0 132 616 100,0 Szeged város területéből kivált

községek:

Ásotthalom ... 21 620 15,3 8 094 6,1 Balástya ... 18 910 13,3 6 370 4,8

Csengele ... fo 535 7,4 3 681 2,8

Csorva ... 17 651 12,5 5 020 3,8 Mórahalom ... 13 958 9,8 6 748 5,1 Röszke..., ... 6760 4,8 4229 3,2 Szatymaz ... 11 340 8,0 3 959 3,0 Zákányszék ... 11 500 8,1 3 501 2,6 Szeged város területéből kivált (

községek összesen ... 112 274 79,2 41 602 31,4 SZeged város jelenleg (a területé-

ből kivált községek megalakulása

után) ... ' 29 521 20,8 91 014 68,6

'Ásotthalom (ismertebb régi nevén Városftanya) község neve 1771—ben fordul elő?

Ekkoa' ültettek itt a városi erdőket, részben hogy megkössék a futóhomokiot, mely nem egyszer házakat temetett el, másrészt, hogy a város tüzelőhöz és épületanyaghoz jusson. Az erdők őrzésére 1881-ben létesítette a város az ú. n. Várostanyát, mely körül évtizedek során a település kialakult. *

. Az 1890—es években itt települt meg ez első tanyai orvos. Kezdeményezésére—

többen szőlőtelepitéshez láttak s negyobbarányú letelepedés indult meg. Az építkezé—

sek az'lglO-es években kezdődtek el a. már 4800 főt számláló lakotthelyen, amliker a lakosság követelésére a városnak iskolát és kövesutat kellett építenie. 1926—ban épült ki a gazdasági vasút, 1945-ben megkezdi a kirendeltség a működését, 1946—ben 220 házhelyet osztanak ki és megindul 1200 lakos földhözjuttatása. —

Balástya 1950-ben Felsőközpont ideiglenes néven alakult községgé Gajgonya, Összeszék, Fehértó és Balástya lakotthelyekből, melyek Fehértó kivételével mind 19. századi települések Felsőközpont a tanyakérdés szempontjából különleges jelentőségű. Ez volt a legelső magyarországi tanyaközpont. 1891—ben állitotta itt fel a város a közigazgatási kirendeltséget Csengele és Szatymaz lakotthelyekre Lie kiter—

jedő hatáskörrel. Természetesen a több mint 40 4000 kat. holdnyi területre kiterjedő

? Reiner János: Szeged története, III., 447. old.

TANYAI NÉPESSÉG

kirendeltség ugyanúgy nem látta el a lakosság gondozását, mint ahogy lBBl—ig a város nem volt képes e feladatra. A kirendeltség felállítása csak porhintés volt a

581

nép szemébe, a 6 km-re fekvő Kistelek piacára járó lakosoknak továbbra is gyalo- golniok kellett közigazgatási ügyintézés végett a 30 km—re fekvő városba. Ha valamit mégis jelentett a kirendeltség felállítása, az annak tudható be, hogy a kirendeltség körül a budapest—szegedi műút mentén lassan kialakult, kiépült a központ.

Csengele a városhoz tartozott Fekebehalmi, Kelőalji, Belsőcsengelei, Mais—ai hár—

mas, Mételyes és Alsócsengelei dűlők elnevezésű szétszórt településű lakotthelyekbőlw alakult községgé. Csengelét már az 1439-es oklevelek említik (Csánki I. 680.). A név hun—avar érintkezés emlékét őrzi. A híres csen'gelei szélmalmot, mely az első házzal egyidőben létesült, 1855—ben építették Az egész csenagelei határ ekkor még legelő volt. A városi nagybirtokosok 30—40 holdas bérletek útján törették fel szántófölddé a legelőt. 1910—ben épült a csengelei vasútállomás 18 évvel később a piostahivatall.

Az 1945—ös földosztás során több mint nyolcszázan részesültek földju'tta-tásban s ugyanakkor ugyanannyi házhelyosztás is történt. A csengelei lakosság számára fel—

becsülhetetlen a községgéalakulás jelentősége. Országúton számítva 50, vasúton 40 km—re voltak a csengelei lakosok Szegedtől.

__7 . I . J

, ;5'

l .?

*

f SZEGED VAROS

' l . . .

(x 0 [mr/' ,! hafaraba/ 7950 —ben alaku/f

[' c A 1

x_ ""x x U] kozsegek

341 * *

§ §

. § .

S ' ' ' - _ § '

__ lefed varo: jelen/egi hatara " xx ", xxx—x

n. — u _ fugg) — a, *, xx

——————— Xó'ue'ghalár ! §

§. o' !

, Halas/ya '

s_x ' '

N/ §

§ rv/

% / X

*X/ (

§

'-

I, * s _

II § § _

,, r a. _ _ _ §

* a

s o ("sor-va x

*: 1"

("§ ;, ( olólra'nysze'k

x V ,x

x / xx "— 'L ( X , z "*

x _) % AX, v § ,-

x x, x

§ x

§ ,) " Mo'/'aha/am

X x

* X

u.n-u t—cl'*. [300];ng l

K *

. x .

x

W

582 KOVACSICS JÓZSEF

ét

, Csoma (Ruzsajárás) Pusztamérges, Öttöm'ös és Ásotthalom, valamint Zákány—

szék községek között fekszik. ,

A település az 1900—es években még pusztaság volt. A város 25 évi bérletre kisebb parcellákat osztott s a települők lassan, szívós munkával törték fel a legelő—

ket. 1926—ban épült a kisvasút. A külterület elhanyagolt határrész volt s ennek meg- felelően a népbetegség sem volt ritka (tbc, gymnonbetegség). Ruzsajárás tipikus pél- dája a szétszórt tanyai településnek, ahol közösségi élet hiányában mind a politikai, gazdasági, mind a kulturális fejlődés akadályokba ütközik. 1945-ig a lakotthely terü—

letén semmiféle házhelyosztás nem volt. Mindenki a maga földjén épített, elhanyagolt külsejű szükséglakásokat. A felszabadulás után többszáz házhelyet osztottak ki, bíz-—

tosítva a megépülő közintézmények számára is a megfelelő telket. 1947—ben közigazga—

tási kirendeltséget kapott a lakotthely, 1950 január 1-én pedig Csorva néven köz- séggé alakult.

Mórahalom a városhoz tartozott Királyhalom, Nagyszéksós és a község nevét adó Mórahalom lakotthelyekből alakult. Ismertebb neve, melyen községgé is alakult, Alsőközpont volt. Egyike volt a legfejlettebb magyarországi külterületi lakott—

helyeknek.

A lakotthely kialakulása a 19. század második felére tehető. Ekkor kezdődött meg a hatalmas közlegelők feltörése. Nagyobb lendülettel vitte előre a letelepedést a kövesút kiépítése és a közigazgatási épületek és a postahivatal felépítése a kilenc—

venes években. 1926—ban épült ki a kisvasút. A hároméves terv során szülőotthon,

tüdőbeteggondozó és napközi otthon létesült, a községben nagyobbarányú házhely—

osztás is történt. A felszabadulás meghozta azt, amiről Alsóközpont lakói a Horthy—

rendszer alatt álmodni sem mertek, megkapták a szabadságot s maguk dönthettek sorsuk felett, nagyközséggé alakultak.

Röszke Feketeszél, Nagyszéksós és Röszke—Szentmibálytelek lakotthelyek egy részéből alakult 1950—ben községgé.

Röszke régi település, már a 13. századi oklevelekben szerepel. Halászfalu lehetett, amit az egykori Tisza partján a magasabb partos részeken épült házak sajá—

tosságai bizonyítanak. A török hódoltság után katonai településsé változik. A Tisza 1897—es szabályozása folytán az itteni Tisza holt mederré változott, ezzel az egész település képe átalakult. A szabályozás folytán ugyanis hatalmas ártéri földek váltak művelhetőkké. Ez a nagyobbarányú telepedést okbzott s a jóminőségű feketeföldön különösen a paprikakultúra lett híres. Az 1945—63 földreform során 126 házhelyet s közel 2000 kat. hold földet osztottak ki. 1949 márciusában kirendeltséget kapott a lakotthely. A hároméves terv keretében napköziotthon létesült. Röszke területén

fejlett kertgazdálkodás folyik.

Szatymaz Fehértó és Összeszék lakotthelyek egy részéből, valamint a község nevét adó, mintegy 300 éve szereplő Szatymaz lakotthelyekből alakult. A lakosság még a mult század utolsó évtizedeiben kezdett itt megtelepedni. A környék egyik legmagasabb, egészséges fekvésű helye. Fejlődését az 1850—es években kiépülő kis—

vasút mozdította elő, valamint az árvíz által veszélyeztetett területekről költözött át ide a lakosság, főleg a közeli Sándorfalváról és Kiskundorozsmáról a nincstelenek, és itt mint mezőgazdasági munkások a szegedi kereskedők és nagybirtokosok szőlői—

ben nyertek alkalmazást. *

A felszabadulás után a föld- és házhelyosztás Szatymaz fejlődésére is nagy hatással volt. 1949—ben közigazgatást kapott a tanyai nép, 1950—ben pedig a település községgé alakult. A hároméves terv keretében napköziőtthon létesült.

Zákányszék Domaszék, Mórahalom, Csorva szétszórt településű lakott-helyek egy részéből alakult községgé. A település kifejlődése a legtöbb szegedkörnyékí lakott- helyhez hasonlóan a 19. század közepére tehető. A település fejlődését elősegítő tényezők között 1945 előtt a kisvasút kiépítését, 19-15 után a földreformot —— ISO-an részesültek földjuttatásban — kell elsősorban felemlíteni, valamint a házhelyosztást és a közigazgatási kirendeltség felállítását (1948).

A hódmezővásárhelyi tanyai települések a törökutáni időkben a kecske—

méti és szegedkörnyékizekhez hasonlóan alakultak ki, azzal a különbséggel, hogy Vásávhiely külterülete korábban kialakult, mint az előbbi városoké és az utóbbi 50 esztendő alatt már fejlődést alig mutatott. A jobbágyság kiszolgáltatott helyzete, a féktelen elnyomás, a városok lakóit állandóan prédáló, harácsoló földesurak, püspökök (a csanádi püspök 104 községre, illetve pusztára jelentette be igényét a török kiűzésekor megindult újra—

TANYAI NÉPESSÉG ' 583

szerzés folyamán, 60 helységet meg is kapot—ts) ldzsákmányolása és hatal—

maskodása következtében a lakosságot a teljes kulturális, gazdasági és szociális elmaradottság jellemezte. A bocszorkányokban való hit, a kuruzs-

lás egészen a 18. század közepéig uralta a határt.

Az egész határ a 18. század végén 265 000 holdra tehető, melyből 109 000 kat. hold volt a Károlyiaké, 133 000 kat. hold a városé és 37 000 kat. hold volt közös használatban. . —

A lakosok egyszerre három—négy gazdának is adóztak attól függően, hogy melyik volt erőseblbx. Éppen ezért a város történelme tele van for- rongással, láz—ongással, elégedetlenséggel az elnyomó földesurakkal szem—

ben. Nem csoda, hogy a város, különösképpen pedig a kültemület vissza- maradt a fejlődésben.

'x uh.-.—e'

HÓDMEZÖVÁSÁRHELY ...,---

_.

KULTERÚLETI LAKOTTHELYEI _.-'

n—

...

m 9

m, 0

run-(l ." én

.hm

"M"," 51. ':Mlm ' rum!-"y

mm:

0 ! ? 3 I 5 G 7 B B '8 in

gu

3 Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. III., 1907, 204. old.

584 * Kovwsms 505553?

Szeremleí Samu szerint az 1761—i földesúri összeírás 120 elsőosztályú tanyát mutat ki, ezenkívül 35 tanya volt az uradalom alkalmazottai részére.9

Az 1825; évi összeírásban ldmmtatott 26166 főnyi ö—ssznépességből és 3524 belterületi házból becslésszerűen kiszámítható külterületi népesség, öt lakost számítva házankínt, 9—10 000 körül lehetett.

Ilyen hozzávetőleges számítás alapján 1869—ben 19 000 főre tehető a külterületi lakosak száma. Ez a lélekszám a század végéig 20 OOO—re emelkedik, 1910—ben 24 500—at tesz ki. Az 1910 és 1949 közötti tényleges népszaporodás már csupán 108

A város legészakibb pontjának a felkeresése 43 km—nyi utazást jelen—

tett. Az adóvégrehajtók —— akik ugyancsak elég gyakran keresték fel a tanyai lakosságot — 35—40 km-es utazással Orosházán keresztül átutazva érték csak el a város határán fekvő gazdaságokat, ahonnan a lakosok soha nem jártak be Hódmezővásánhelyre, hiszen a szomszédos községeket, ahova gazdaságilag vonzódtak, alig néhány kilométer távolságban megtalálták.

A város belterületének vonzásköréből kieső lakotthrelyek erre! vonatkozó

adatait a 3. sz. tábla szemlélt—eti. '

3. sz. tábla

A Hódmezővásárhely körüli néhány lakotthely gazdasági vonzódása, 1949

A ***)"th * Hódmezővásár- egáígaíát'egl't'ílfáíí éíffáaáíet

hely belterüle- tétől való távol—

n e v e népessége sága (km) n e v e távolsága (km)

Batida ... 657 16 * - Maroslele ... 3 Bővehalom ... 459 12 Derekegyház ... 3

Csókás ... 1 66 1 7 Földeák ... 5 Csomor-kanyi lapos egy

része ... kb. 40 1 8 Vásárhelykutas ... 6 Erzsébet—oldal ... 203 l 9 Békéssámson ... 7 Földeákszél ... 1 54 l 5 Földeák ... A 4, 5

Hármashat—ár ... 1 l 8 l 5 Földeák ... 5,5 Hatrongyos ... 210 l 6 Földeák ... 4,5 Hatrongyosi útvég . . . 112 19 Földeák ... . . . . 5,5 Mátyáshalom egy

része ... kb. 52 14 Vásárhelykutas ... 9 Répáshát ... 491 1 5 Földeák ... 4

Szárazéz' . i' ... 542 21 Békéssámson ... 4,5

Szikánes ... 282 14 ' Földeák ... 5 Szőrhát egy része ... kb. 200 13 Vásárhelykutas ... 9 Táncoshalom ... 186 1 2 1/2 Földeák ... 6

Vöröskutas egy része. 130 13 Vásárhelykutas ... 7 k

9 Szeremlei Samu: !. m., 50. old.

TANYAI NÉPESSÉG 585 '

A gazdasági vonzás alapján összeállított adatokból látjuk, hogy Hód- mezővásárhely 24 608 főnyi külterületi népességéből az újonnan alakult Kardoskút és Vásárihelykutas lélekszámát is figyelembevéve (Mártély nélkül) 12 213 lakos húzódott el az anyavárostól, bizonyitva új község—

alakuvlások szükségességét és fontosságát.

Hódmezővásárhely határában ma virágzó szocialista építés folyik.

A külterületen híres Kossuth-dijas tennelöcsoport gazdálkodik. A város arculata is változik. Az ötéves terv során Hódmezővásárhely ipart kap.

Nagy közigazgatási terhet jelentő külterületétől megválik a város. Eddig határa 129 791 kat. hold volt, melyből a belterület csupán 1577 kat. hol—

dat tett ki. Területének többi része, 98,8%—a külterületnsek számított. Ezek az adatok lényegében a népesség területi elhelyezkedésére is fényt vetnek.

Az 1949. évi népszámláláskor jelenlevő 59 326 főnyi népesség 58,5%—a (34 718) lakott belterületen, mig 41,5%—a (24 608 fő) külterületi lakos.

A város népsűrűsége ((bel— és külterület) 79,4. A belterületi népsűrűség 3823,6.

Népsurusége legkisebb (79,4) volt a törvényhatósági városok néps" "—

sége között, de a megyei városok közül is csak az egészen községi jellegü:

Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Kiskunhalas, Hajdúszoboszló és Hajdúnánás népsűrűsége volt alacsonyabb. Területéből most levélnek a falusias részek. A három nagyközséggel ugyan 10 295 lélekkel fogyott a Város lakossága, ezáltal azonban egyrészt Hódmezővásárhely városias fej- lődése biztosítva lesz, másrészt az eddig elhanyagolt, községi intézmény nélkül élő külterületi lakosság is hatósági szervekhez jut és elindulhat a fejlődés útján.

Eddig három község alakult Hódmezővásárhely határában: a Békés megyéhez csatolt Kardoskút, valamint Vásárhelykutas és Mártély. A város jelenlegi népsűrűsége 100,9. A város határában további hat község (Rárós, Batida, Erzsébet, Kopáncs, Szikáncs és Kútvölgy) megalakulása Várható.

A megalakult új községek fontosabb rövid településtörténeti és statisz-

tikai adatai a következők: *

Kardoskút új nagy—község, mely Pusztaközpont, Aranyod, Fecskéspart és Barac- kos lakotthelyekből alakult és 1950 február 10-én kezdte meg működését. Területe nemrégen még ezerholdas és többszázholdats kulákok kezében volt. Ma kisparasztok termelőszövetkezetei építik a szocialista mezőgazdaságot. A község nevének első ismert említése 1774—ből való. ,,Kardos barma kútja" néven szerepel az akkori földes- úri térképen.10 A község területe 14 435 kat. hold, lélekszáma 2557.

Az új község Békés megyéhez került, ahova gazdaságilag is vonzódott. Eddig Orosházán keresztül a 40 kxn-re fekvő városba kellett a lakosságnak járnia, ma hely-—

ben van a jegyzőség és a 4—6 km—re fekvő Orosházán a járási székhely.

Mártély lakotthely mint önálló község 1950 január 1—én kezdte meg működé- sét. A középkorban község volt Mártir néven.11 A községhez tartozó lakotthelyek nagyobbarányú fejlődése 1860 táján indult el. A község területe 9920 kat. hold, lakosok száma 2110.

Székkutas (Vásárhelykutas) 1950 február 4-én alakult nagyközséggé. A város—

nak ezen a részén eddig 5677 lakos élt intézmény és községi szervezet nélkül. Az új község 22 815 kat. hold területtel szakadt ki Hódmezővásárhelyből.

Összegezve a három tanyás város külterületi népességéről mondotta—

kat, tekintsük át a fontosabb adatokat.

10 szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. I., 26. old.

11 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I., 678. old.