A népesség belső vándorlása

SZEMLE

451

A népesség belső vándorlása

Az egyes települések vagy területek

népességének számát, életkor és nemek

szerinti összetételét nemcsak a születések

és a halálozások, hanem a lakosság köl-

tözései is befolyásolják. A népesség

egyes tagjainak, csoportjainak lakóhely—

változásait a statisztikában vándorlásnak nevezzük, vándormozgalmon pedig a né—

pességnek a lakóhelyváltoztatások követ—

keztében kialakuló területi mozgását

értjük.

A vándormozgalmak a vándorlók régi

és új lakóhelye alapján két részre oszt—

hatók: belső és külső vándormozgalom—

ra. A külső vándorlás alkalmával a ván-

dorló átlépi a megfigyelés körének (az

illető országnak) határát, a belső ván—

dorló viszont ezen belül marad. Mivel az állami statisztikák megfigyelési köre országuk területe, ezért általában a nemzetközi vándorlást . tekintik külső

vándorlásnak, és a belföldi lakóhelyvál—

toztatást belső vándorlásnak. A megfigye—

lés köre azonban akármilyen nagyságú te—

rület lehet, amelyen belül statisztikai megfigyelést célszerű végezni.

Az ország határain belüli vándorlások

egy—egy település vagy terület népesedése

szempontjából gyakran nagyobb fontos—

ságúak, mint a nemzetközi vándorlások.

Az 1949. évi népszámlálási adatok szerint például az ország népességének csupán

56,8 százalékát írták össze a születési he—

lyén, s több mint 40 százaléka más tele—

pülésről —— mégpedig 19,7 százaléka me—

gyebeli, 16,6 százaléka más megyében,

6,9 százaléka pedig más országban (jó—

részt az 1920 előtti országterületen) vagy ismeretlen helyen levő településről —

vándorolt a népszámláláskori tartózko-

dási helyére. Amíg tehát a népességnek

36,3 százaléka a belső vándormozgalmak

következtében került 1949. évi lakó—

helyére, addig a külső vándormozgalmak folytán csak 6,9 százaléka.

A belső vándormozgalom tehát -— egy—

felől az elvándorolt népesség hiányán,

másfelől az odavándorolt népesség több—

letén keresztül —— jelentősen módosítja

az egyes területek népességszámának és

a népesség összetételének alakulását. Ez

a hatás az első ötéves terv időszakában

(egyes városok iparának kifejlesztésével,

új ipartelepek létesítésével, bányavidékek

§.

termelésének fellendülésével stb. kapcso- latban erőteljesebbé váló belső vándor- mozgalmak következtében olyan nagy volt, hogy az 1949. évi népszámlálást kö- vető években egyre inkább kétségessé

tette a lélekszám- és a népességmegosz- lás területi adatainak felhasználhatósá—

gát. Mindez szükségessé tetteabelső ván-

dorlási statisztika megszervezését.

A belső vándormozgalmak rendszeres

és folyamatos megfigyelését a Központi

Statisztikai Hivatal a személyi igazol—

vány bevezetéséről szóló 1/1954. (I. 9.) MT számú rendelettel kapcsolatosan kezdte

meg. A belső vándorlások számbavétele

a lakásbejelentési kötelezettség alapján történik, a bejelentő lakáslapok statisz-

tikai szelvényeinek összegyűjtésével. A

lakáslapok statisztikai szelvénye csak

néhány lényeges kérdésre terjed ki, ame-

lyekből a belső vándorlás legjellegzete-

sebb vonásai, a népesség területi lélek—

számának és Összetételének változásai

megállapíthatók. Az újonnan megszerve- zett vándorlási statisztika nemcsak a

vándorlások irányait, méreteit és az

abban résztvevő népesség összetételét tárja fel, hanem a népességi adatok helyi továbbvezetését is lehetővé teszi.

A lakosságnak az új lakásbejelentési

rendszerbe történő bevonása 1955 köze- pétől tekinthető teljesnek. Tanulmá- nyunkban ezért a vándorlási statisztiká- nak elsősorban az 1955. júniusával kez- dődő, első közel teljesnek mondható anyagát használjuk fel a belső vándorlá—

sok jellemzésére.1 A belső vándormozga—

lom alakulására —— a feldolgozott anyag alapján —— tett megállapításokat termé- szetesen nem lehet általánosítani hosz—

szabb időszakok vándormozgalmára, fő—

leg azért, mert abban a vándormozgalom idényszerű vonásai erősen tükröződnek.

Az adatok nyári idényjellege azonban

semmit "sem von le értékükből, hiszen a vándormozgalmak alakulásában általá—

ban éppen a nyári időszak a legfonto—

sabb. '

A belső vándorlás az átköltözés termé—

szetétől függően kétféle típusú lehet: ál;—

landó és ideiglenes (idény) vándorlás. Az

1 A tanulmányban közölt vándorlási és népmoz—

galmi statisztikai adatok előzetes jellegüek.

^{452 '}

állandó jellegű vándormozgalmat azok a vándorlók alkotják, akik állandó lakó—

helyüket változtatják meg, azaz letelepe—

dési szándékkal költöznek új lakóhelyük—

re. Az ideiglenes (idényjellegű) vándorló- nak viszont nem változik meg az állandó

lakóhelye, a vándorló csak rövid időre, ideiglenesen száll meg más helyen. Az ideiglenes vándorlás rendszerint idény- jellegű munkák (építkezés, mezőgazda—

sági munka, xüdülő-vendéglátó szolgál—

tatás stb.) elvégzésével van kapcsolatban, amelyeknek a zöme nyárra esik.

Az állandó jellegű vándorlás az állan- dó (vagy lakó—) népesség lélekszámát

megváltoztatja, az ideiglenes vándorlás

azonban csak a jelenlevő népességben idéz elő változásokat. Bár a népesség lélekszá—

mát véglegesen csupán az állandó vándor—

mozgalom módositja, egy—egy település

áruellátásának, idegenforgalmának, ven- déglátóiparának stb. tervezésénél, mun—

kaerőhelyzete felmérésénél az ideiglenes vándorlások által befolyásolt jelenlevő (tényleges) népesség számának alakulását is figyelembe kell venni. .

Az állandó és az ideiglenes vándorlá—

soknak megfelelően a lakásbejelentés is állandó vagy ideiglenes jellegű lehet. A lakásbejelentések közül azonban általá—

ban nem számítjuk bele sem az állandó, ' sem az ideiglenes Vándormozgalomba

azoknak a költözéseit, akik a településen belül változtatják lakásukat (lakásváltoz—

tatás), hanem csak azokét, akik lakó-

helyükről egy másik településre költöz—

nek (lakóhelyváltoztatás). Nem kísérjük figyelemmel jelenleg a belső vándorlási statisztika keretében az ún. ingavándor—

SZÉMLR

lásokat sem, amelyek az egyik települé—

sen levő lakóhelyről a másik településen levő munkahelyre naponta, illetőleg he—

tenként ismétlődnek meg, az állandó lakás

megváltoztatása nélkül. Nem terjed ki a vándorlási statisztika azokra az esetekre

sem, amikor az állandó vagy ideiglenes lakóhelyváltoztatásról nem kell lakás—

lapot kiállítani (például a szállodákban, üdülőkben megszálló személyekről, kór—

házakban ápolt betegekről, 14 napnál rö—

videbb ideig tartó hivatalos kiküldetés—

ben levőkről, fegyveres szolgálatot telje-—

sítő személyekről stb.).

Megjegyezzük még, hogy a lakásbeje—

lentési rendszer előírásaira tekintettel a

16 éven aluli korú népesség vándorlásai—

ban nem tettünk az állandó és ideiglenes

jelleg szerint különbséget. Mivel a 16

éven aluliak három hónapnál rövidebb ideig tartó lakásváltozását nem kell be—

jelenteni, azért a 16 éven aluliak ván—

dorlásait minden esetben az állandó

vándormozgalomba számítottuk.

A lakásbejelentő szelvények számának a költözés jellege szerinti összetételéről

az 1. tábla adatai tájékoztatnak. Az 1955.

év nyarán és őszén (június—november

hónapokban) a Központi Statisztikai Hi—

vatalhoz egy félév alatt beérkezett 606 514 szelvény nagyobb részét (55,5%) lakóhely- változásról, kisebb részét (44,5%) telepü—

lésen belüli lakásváltozásról töltötték ki.2

Az egy-egy városon, községen belüli la—

kásváltoztatások száma főleg az állandó

jellegű bejelentkezések között elég ma—

gas. A településen belüli lakásváltozta—

tásoknak ebben az időszakban majdnem

a fele Budapesten történt (106 994).

1. tábla. A bejelentő szelvények megoszlása jellegük szerint 1955. június-november hónapokban

Állandó ! Ideiglenes ! Összes

Az átköltözés jellege bejelentések

száma ! százaléka ! száma százaléka ! száma százaléka Lakóhelvváltoztatás (települések

között) ... 160 868 47,8 175 640 522 336 508 1001) Lakásváltoztatás (településen belül) 227 646 — 843 42 360 _ l5,7 , 270 006 1009

Összesen 388 514 i 64,1 218 000 ! 35,9 606 614 100,0

A tulajdonképpeni vándorlásoknak, a települések közötti lakóhelyváltoztatások—

nak körülbelül a fele ideiglenes jellegű.

A. lakosság ideiglenes jellegű vándormoz—

galma tehát különösen nyáron (június—

tól augusztusig az ideiglenes lakóhely—

változtatók aránya például megközelí—

tette a 60 százalékot) igen erőteljes. A

* A bejelentő szelvények száma 1955-ben ! 112 000, ennek 545 százalékát lakóhelyvxáltoztatasról állitot- tak ki. A lakóheiyváltoztalások (a tényleges belső vándorlásuk) 51,6 százaléka állandó jellegű volt,

SZEMLE

nagyszámú ideiglenes bejelentésnek az a magyarázata, hogy egyes kivételektől eltekintve a fennálló szabályok értelmé- ben ideiglenes lakásnak kell tekinteni azt a helyet is, ahol valaki állandó letele-

pedési szándék nélkül 24 óráig tartózko—

dik.

A vándorlások irányai és típusai

A vándor-lők áramlása

A vándorlás irányai között elsősorban

a faluból a városba történő vándorláso- kat kell megemlíteni. A városokba irá- nyuló vándorlás Magyarországon a ka—

pitalizmus fejlődésével kapcsolatban kez- dett nagy méreteket ölteni. Ez a vándor- mozgalom jelentékeny részben az elsze—

gényedett agrárproletariátus áramlása volt a megélhetést nem nyújtó faluból az, ipari munkaalkalmat ígérő városba. A bevándorolt népesség aránya a vándor—

mozgalomnak e korábbi jellegzetessége

következtében általában a fejlődő ipari

településeken, közlekedési, kereskedelmi csomópontokon, bányavidékeken a leg—

magasabb.

A városokba irányuló vándorlások ma

más jellegűek és összetételűek, mint a

múltban, jelentőségük azonban jelenleg

is nagy. A lakóhelyváltoztatóknak még 1955 nyári hónapjaiban (júniustól—

augusztusig) is — amikor pedig inkább a

vidéki munkaalkalmak és üdülési lehető—

ségekavonzzák a népességet —— majdnem a fele (47,8%) városba költözött, holott a városi lakosság az egész népesség 40 szá—

zalékánál alig nagyobb. A városokba irá—

nyuló vándormozgalmat Budapesten és a

nagyobb városainkban fennálló letelepe- dési szabályok korlátozzák, ennek hatá—

sára az állandó vándormozgalomnak csu—

pán a 34 százaléka irányult a városokba, ugyanakkor amikor az ideiglenes ván- dormozgalomnak 58 százaléka.

A városi népesség mozgékonysága na—

gyobb a vidékinél, az összes vándor-lók—

nak 45,5 százaléka volt Városi. A városi

emberek azonban viszonylag ritkábban

költöznek falura; az állandó jellegű el'-

vándorlóknak csupán 35,9 százaléka volt városi lakos (ezeknek is kb. egytizede másik városban telepedett le). Annál nagyobb azonban a városi lakosok réSZe vétele az ideiglenes jellegű vándormoz—

453

galornban (az összes ideiglenes jellegű

lakóhelyváltoztatásoknak 52,6 százaléka).

A belső vándormozgalom újabb jelleg-

zetessége az, hogy a népesség nemcsak Budapestre és a nagyobb városokba ván—

dorol, hanem más városok, az újonnan létesült ipartelepek, az ipari— és bánya-

vidékeken levő és egyéb települések kö—

zött is elég erőteljes a népmozgás. A

10 OOO—nél alacsonyabb lakosságú közsé—

gek közötti állandó vándorlások például

a három nyári hónapban az egész állandó

vándormozgalomnak egyharmadát, az ezekből a községekből kiinduló vándorlá—

soknak pedig kétharmadát tették ki.

A vándorlások irányai rendkívül sok—

felé ágazók, s ezáltal az egyes ország—

részeken belül és azok között a népesség

állandó kicserélődése folyik. Az ország—

részek állandó vándormozgalmának kö- rülbelül kétharmada az egyes ország—

részeken belüli vándorlásokból adódik;

egy—egy országrész külső vándormozgal- mában általában a szomszédos megyék, országrészek népességvonzása a legerő- sebb.

Az országrészek közötti állandó ván-

dormozgalmakban Budapestnek még ma is akkora a jelentősége, mint egy—egy országrésznek. Budapesthez hasonló országrészek közötti vándormozgalmat mutat a Dunántúl és a Duna—Tisza köze is, a Tiszántúl vándormozgalma már nem annyira intenzív. Szám szerint az északi megyék vándormozgalma a legkisebb, né-

pességéhez mérten azonban az északi országrész lakosságának nagy a mozgé-

konysága. *

Az országrészeken belül az egyes me-

gyék vándormozgalmának számszerű nagysága az egyes megyék lélekszámától, gazdasági jellegétől és területi elhelyez-

kedésétől függ. A megyék között Pest megyének a legnagyobb a vándormozgal—

ma, a nyári hónapokban Budapestet is

meghaladta. Elég magas a Dunántúl ke—

leti részén fekvő megyék vándormozgal—

ma is, a délkeleti és főleg a nyugati or-

szághatárral szomszédos megyéké ezeknél

alacsonyabb.

A vándorlás irányai között —— mint em-

lítettük —-— figyelemre méltó helyet fog-

lalnak el a városok, az ipari és bányász jellegű települések. A városok és a fon—

tosabb települések egymás közötti állandó

vándormozgalmában jellemzőnek látszó

454:

^SZBKI-É

sajátosságokat találunk. Példaképpen a

Dunántúl észak-keleti sarkában fekvő városok közötti vándormozgalmat ismer—

tetjük.

A Dunántúl észak—keleti részéből öt település egymás közötti és Budapesttel kapcsolatos féléves (1955. június—novem—

ber havi) vándormozgalmát az 1. ábra alapján vizsgálhatjuk meg, A térképen

a vándorlások irányát nyilak jelzik, ezek

vastagsága a vándorlók számával ará—

nyos. A vándorlók számát az irányvona—

lak mellett feltüntettük. Az öt település

közül Esztergomnak három más várossal

van erősebb vándorlási cseréje: Doroggal, Budapesttel és Tatabányával. Esztergom

városnak a 8 kilométerre fekvő, jó vasúti és autóbusz összeköttetéssel rendelkező

Doroggal szemben jelentős a vándorlási

többlete, holott Dorog bányász és ipari

jellegű, fejlett település, Esztergom pedig

elvesztette megyeszékhely jellegét, s, ina—*

ra az újabban létesült üzemek ellenére sem nagyon jelentős. Az összehasonlítás-

ból úgy tűnik, hogy a városiasabb jellegű

település vonzóereje nagyobb, s feltehető.

hogy a jó közlekedést figyelembe véve még egyes dorogi munkavállalók is szí-

vesen választják a kultúráltabb várost, Esztergomot állandó lakóhelyül. Követ—

keztetésünket Esztergom tatabányai és

budapesti viszonylatban jelentkező ván—

dor-mozgalma is alátámasztja; a városnak

a nagy gazdasági vonzóerejű és megye-

székhely jellegű Tatabányával szemben

ugyanis vándorlási többlete van. Eszter- gommal szemben azonban Budapest, a

nagyváros vonzóereje érvényesül.

1. ábra. A tata—dorogi 'szénmedence ö! településének egymás között! vándorlási cseréje 1955. június—november hónapokban

74 mmm/m

*,

0,

GRD-fü AN!

A városiasság vándorlási vonzóerejéről

felmerült feltevésünket a másik négy vi—

szonylat vándormozgalma is megerősíti.

Tatabánya és a közeli Tata egymás kö—

zötti vándorlási cseréjében a Dorog—esz- tergomi vándormozgalom jellegzetességei ismétlődnek meg. Bár Tatabánya jelen—

tős bányász és ipari jellegű, igazgatási központtá tett település, mégis több* mint

mó? rf'x:

! 5 m 75 20 25 km.

kétszer annyian költöznek innen a váro—

siasabb jellegű Tatára, mint megfordítva.

Oroszlány és" Tatabánya közül viszont

Tatabánya a városiasabb, s népességé—

nek száma Oroszlány, a várossá fejlesz—

tett —-— egyébként vándorlási többlettel rendelkező — bányásztelepülés népessége

rovására is gyarapodott.

A felsorolt példák elsősorban arra mu—

SZEMLB

tatnak rá, hogy a városok, a fejlett gaz-

dasági életű, bőséges munkaalkalmat

nyújtó települések nemcsak a vidéki (falusi) népességet vonzzák magukhoz,

hanem más városok népességszámának

alakulására is hatnak. A városok közötti vándorlás vizsgálata arra is rávezet, hogy

egy-egy város vándorlási vonzóerejében

a városiasság mértékének is szerepe van.

A városiasság a vándormozgalom inten—

zitásának nem az egyetlen, sőt nem is a legfontosabb tényezője. A város elsősor—

ban mint gazdasági egység jelent vonzó—

erőt a más településen élő népességre, nem hanyagolhatók el azonban a vándor- lási vonzóerő jellemzésénél azok a kul-

turális, egészségügyi, társadalmi stb. té—

nyezők sem, amelyek a városiasság fok—

mérői.

A vándorlásuk célja

A lakóhelyváltoztatás célja mind az ál—

landó, mind az ideiglenes jellegű vándor—

455

mozgalomnál igen változatos. Az állandó jellegű vándorlás elsősorban munkavál—

lalás céllal történik, a települések közötti ,,lakásváltozás" legtöbbször szintén 8 munkahely korábbi megváltoztatásának a következménye. Az állandó jellegű

vándormozgalomban igen magas az el-

tartójukkal együtt költöző személyek (há-

zastársak, gyermekek) száma is. Az ideiglenes jellegű vándormozgalomban résztvevők zömét az állandó vándorlá—

sokhoz hasonlóan a munkavállalók teszik ki. Ezek nagy része idénymunkás, illető—

leg idényjellegű munkák elvégzésére uta- zik, más részüknél a munkavállalás ál- landó jellegű, de egyes városokban ér—

vényben lévő letelepedési megkötöttsé—

gek vagy más okok miatt csak ideiglene—

sen jelentkeznek be új lakásokba. Az ideiglenes vándormozgalom másik jelen- tős összetevője az üdülőforgalom. Az ideiglenes vándorlás általában magáno—

sok költözéséből áll, családok viszonylag

ritkán vesznek részt benne.

2. ldbla. A vándormozgalom megoszlása az átköltözés célja szerint 1955. június—augusztus hónapokban

Az átköltözés jellege

Összesen

Az átköltözés cél]! állandó ideiglenes

szám százalék ! szám százalék szám százalék

Hunkaválhlás ... 16 601 24,3 40 892 445 ' 57 493 353

Munkahelvhez közelebb költözés . . 788 l,2 403 0,4 1 191 O,?

Lakásvúltozás ... 14 780 21,6 7 938 8,6 22 718 14,2

Házasságkötés . . . . ... 3 161 4,6 818 0,9 3 979 25

Tanulás ... 2 627 3,8 4 277 4,7 6 904 4,8

Gvógvkezelés ... 592 O,9 3 624 3,0 4 216 2,6

Údülén'. látogatás . . 2 544 3,7 27 621 30,1 30 165 18,8

Eltartóval együtt kő 24 872 36,3 4 753 5,2 29 625 185

Egyéb ... 2 206 3,4 1 426 1,6 3 722 2,3

Ismeretlen ... 171 0,2 72 0,1 243 0,2

Össze"! 68 432 100,0 91 824 100,0 160 256 um,!

* Csak a magánszemélyeknél megszálló üdülők.

3. tábla. Az egyes országrészekbc irányuló vándormozgalom* százalékos megoszlása az átköltözés célja szerint 1955. június—augusztus hónapokban

Az odaköltözés célja

Országrésx munka— lakás_ üdülés eltartóvai iegyéb lés Összesen

" fu— egvütt smeret en

vállalás változás látogatás költözés _ . . ,

Észak ... 51,5 16,5 11,5 15,4 5,1 100,0

Tiszántúl ... 26,l 17,2 26,4 23,6 6,7 100,0

Duna-Tisza köze . . ... 283 25,5 16,1 22,7 7,4 IOOJ)

Dunántúl ... 36,5 15,1 23,9 18,8 5,7 lO0,0

Budapest ... 39,9 17,6 21.6 10,7 10,2 100,0

Ismeretlen ... 26,5 32,1 9,6 28,5 3,3 100,0

Összesen 353 17,4 21,4 18,5 s,.e 100,a '

* Állandó és ideiglenes jellegű vándorlás együtt.

** llázasságkötési céllal és munkahelyhez közelebb köllözöiiekkel együtt,

*** Gyógykezelési céllal költözókkel együtt; csak a magánszemélyeknél megszálló üdülők.

***"? Tanulás céllal költözókkel együtt.

456 Szauna

A vándorlás célja országrészenként is nagyon különböző. A tiszántúli megyék kivételével a nyári hónapokban mind—

egyik területen munkavállalás céllal köl—

töztek a legtöbben. Az északi megyékbe irányuló vándorlásnak több mint a felét

a munkavállalók tették ki, de magas volt

a munkavállalók aránya a Budapestre és a dunántúli megyékbe költözőknél is. A

vizsgált időszakban a legtöbb munkavál—

laló —— az összes munkavállalás céllal köl—

tözőknek 41 százaléka —— a dunántúli me—

gyékbe érkezett. A munkavállalók aránya

az Alföldön volt a legalacsonyabb.

A munkavállalók vándorlása

A vándormozgalom legfontosabb indí—

téka a munkalehetőség, leglényegesebb

öszetevője a munkavállalók vándorlása.

A más céllal _költözködők nagy része

ugyancsak a munkavállalók vándorlásá-

hoz fűződik vagy azzal rokon.

A munkavállalók vándorlása néven

azokat a vándorlásokat tárgyaljuk, ame—

lyeknél az átköltöző a vándorlás céljául munkavállalást jelöl meg. A munkaválla-

lók vándorlását 1955. június—augusztus hónapok adataival jellemezzük. E nyári

hónapokban 57 537 munkavállalás céllal költöző közül 16 645 változtatta meg ál-

landó lakóhelyét, 40 892 pedig ideiglenes

lakóhelyre utazott. Az ideiglenes lakó—

helyre történő munkaerővándorlás általá—

ban idényjellegű munkákkal van kap-

csolatban, a letelepedéssel összefüggő rendeletek következtében azonban az

idényvándorlásba állandó szándékú ván—

dorlásuk is keverednek. Az állandó, és

ideiglenes munkavállalók vándorlásait emiatt összevontan vizsgáljuk.

A munkavállalók vándorlása főleg

a dunántúli és az északi országrész tele—

püléseire és Budapestre irányul, míg a

Dunaé—Tisza köze és különösen a Tiszán—

túl inkább az elvándorlás helyei. A mun—

kavállalóknak a nyári hónapokban tör—

ténő vándorlásait területi részletezésben a 4. táblában foglaltuk össze.

4. tábla. A munkavállalók vándorlása országrészek szerint 1955. június—augusztus hónapokban

e Az elvándorlás §," ,,

helye' § § :

'— P4 6 0

: É [T § 3 ;; Összesen

M ;. s-o

s a 's s § s :; §

— m .a :.1' : :!

_Éáygdavándorlas §]: ,_ E—c G .a g m ::

Északi országrész ... 4299 3 367 445 ' 671 1245 64 10 091

Tiszánt ... 458 4 927 605 568 1091 32 7 681

Duna—Tisza. köze ... 436 1 178 2210 711 1218 27 5 780 Dunántúl ... 943 2 716 2197 18 592 4078 136 23 662 Budapest ... 1285 4 098 2387 2 303 —-— 126 10 199

Ismeretlen ... 7 28 8 14 64 3 124

Összesen 7428 16 314 7852 17 859 7696 388 57 537

* Az ideiglenes bejelentkezőknél az állandó lakóhely.

A munkavállalás céllal költözőknek céllal költözők foglalkozási megoszlását

túlnyomó többsége (70,3 százaléka) mun—

kás, de az államigazgatásban és a közle—

kedés, kereskedelem, szolgáltatás foglal—

kozási ágakban igen sok alkalmazottat

(tisztviselőt) is lakóhelyváltoztatásra indít

a munkája. A legtöbb vándorló munkást

az építőiparban találjuk (19,80/0), munka—

vállalás céllal körülbelül annyi építő—

ipari dolgozó vándorol, mint a nehéz—,

könnyű— és élelmiszeriparban együttvéve.

A mezőgazdasági népesség számához vi—

szonyítva a mezőgazdasági munkásván—

dorlók száma alacsony. A munkavállalás

az 5. táblán közöljük.

A munkavállalás céllal költözők álta—

lában fiatalabb munkabíró korúak. Az összes munkavállaló vándorlónak körül—

belül a 75 százaléka 15—39 éves.

A munkavállaló vándorlók gyakran nemcsak lakóhelyüket, hanem foglalko—

zásukat is megváltoztatják. A nyári hó—

napokban a munkavállalás céllal költözők 22 százalékának változott meg egyúttal a

foglalkozása is. Az egyes foglalkozási

ágak közül az építőiparban a legkevesebb

8 foglalkozását változtató. ', Az épitő-

SZEMLE

ipari munkavállaló vándorlókra vonat- kozó adatok ugyanis nem annyira az

épitőiparba jövő munkaerők áramlására, mint inkább az építőipariaknak a korábbi munkahelyről más településen levő új munkahelyre történő vándorlására vo—

natkoznak. A többi foglalkozási ágban ál-

talában magasabb a foglalkozását meg—

457

változtató vándorló munkavállalók ará—

nya, mint az építőiparban. A nyári idő-

szakban a mezőgazdaságban is elég ma- gas volt a foglalkozásukat megváltoztató munkásvándorlók aránya. A legtöbb fog- lalkozását változtató munkavállaló ván- dorló előzőleg eltartott, tanuló stb. volt.

5. tábla_ A vándorló munkavállalók megoszlása foglalkozás szerint (százalékban) 1955. június—augusztus hónapokban

Foglalkozási viszony

Foglalkozás Alkalmazott Szövetkezeti Eltartott és

Munkás (tisztviselő) dolgozó Önállóu" ismeretlen Összesen

Nehézipar . . . . ... 13;O 2,0 O,1 0,2 —— 15,3

Bányászat, . . . . ... 5,7 0,6 —— —- —— 6,3

Könnyüipar' .. . ... 4,8 0,8 O,3 0,3 — 6,2

Építőipar ... 19,8 1,3 O,1 O,1 -— 21,3

Mezőgazdaság . . . . ... 10,2 1,9 1,4 l,? — 15,2

Közlekedés stb." ... 12,1 4,9 0,1 O,1 —- 17,2

Államigazgatás ... 2,6 8,6 —— —- — 11,2

Egyéb és lsmeretlen'" ... 2,1 O,5 0,0 (),1 4,6 7,3

Összesen , 70,3 ma 2,o , 2,5 4,6 100,0

* Élelmiszeripar—ral együtt. _

** Kereskedelem és szolgáltatás ágakkal egyutt.

A munkavállalók odavándorlása által 1955. nyarán legerősebben érintett váro—

sokat a 2. ábrán tüntettük fel. Az ábrán a városoknak öt olyan területi csoportját különböztethetjük meg, amelyek a mun—

kavállalókat erősebben vonzzák. Ezek a csoportok a következők: l. az északi vá—

2. ábra. A munkavállalók vándorlásában jelentősebb szerepű városok 1955.

Én ninfwam

513/1547)le '

' :. szam-won't ,; %

lJll '

Mmmm/'a; pull—why; —

E ! w; a.

"pam:

94:which/i: f/ya'm/cn/g';

aláírtunk

? anna ra: ""

wa

RILTAZMI !

vmit/mt [muy

*** Tanulóka—t, nyugdijasokat is beleértve.

**** Segítő családtagokkal együtt.

rosok, II. Budapest, III. északkelet—du- nántúli, IV.közép—dunántúli és V. Mecsek—

vidéki városok. Munkavállalók természe- tesen ezekből a városokból is vándorol—

nak el, a munkavállalók elvándorlása azonban főleg az alföldi városokban nagy.

június—augusztus hónapokban

W

xx

; § ? É" 'S

. sx . nwxxmmwmxw —_ O

0 urwumu

al]

Wsrub

% §

__Duruímruáu'x

JIJIH'EA/

Mmmm

ami!) %

! al]

' nap—Hím'ubfn ?,

%

í.

;

%

/f'

,

sex

SZEMLB

A vándorló népmég

Az egyes települések közötti vándor—

mozgalomban résztvevő népesség nemek, életkor és foglalkozás szerinti összetételét

az 1955. június—augusztus hónapokban

költözők adatai alapján ismertetjük. Az

állandó jellegű vándormozgalom felerész—

ben nők, felerészben férfiak lakóhely—

változtatásából tevődik össze. Az ideigle—

nes vándormozgalomban azonban elsősór—

ban férfiak vesznek részt (az ideiglenes vándorlók 80 százaléka férfi).

6. tábla. A vándorlók nemek szerinti összetétele 1955. június—augusztus hónapokban

Állandó ! Ideiglenes

Nem Összesen

jelleggel vándorlók

Férfi ... 32 781 73 273 106 055 ló ... 35 651 13 551 54 201

Összesen 68 432 91 824 160 256

Az állandó és ideiglenes vándormozga— állandó vándorlásban gyermekek és öreg lom egymástól eltérő jellege a vándorlók korúak is. Az ideiglenes vándorlók korösszetételében is kifejeződik. A lakó—

helyüket állandó jelleggel változtatok zöme fiatal, 15—39 éves produktív korú,

de elég nagy arányban vesznek részt az

ugyanakkor szinte kizárólag produktív korúak, s többségük idősebb produktív korú (40460 éves).

7. tábla. A vándorlók életkor szerinti százaléka: megoszlása 1955. június—augusztus hónapokban

Állandó Ideiglenes Korcsoport

Összesen jelleggel vándorlók

0—1; 18,5 cm 9,s

15—30 60,1 35,1 48,2

40—60 15,4 60,5 36,8

61— 5,8 4,1 5,0

Ismeretlen koru 0,2 0,1 0,2

Osszesen 100,a mao no,.

§A vándorlók foglalkozási megoszlását népesség kisebb számban változtatja ál-

a 8. táblán ismertetjük. Az állandó jel-

legű vándorlásnak mintegy a felét az el—

tartottak, nyugdíjasok és tanulók teszik

ki. A mezőgazdasági népességnél az egyéb

foglalkozású népesség sokkal mozgéko-

nyabb. A nem mezőgazdasági foglalkozá- súak közül az ipari csoportba tartozó

landó lakóhelyét, mint a közlekedés, ke—

reskedelem, szolgáltatás vagy a közszol—

gálat körébe tartozó népesség. Az ideig—

lenes vándorlók között kevesebb az el- tartott, de annál nagyobb a nem mező—

gazdasági foglalkozásúak, különösen az építőiparban dolgozók aránya.

8. tábla. A vándorlók megoszlása foglalkozás szerint (százalékban) 1955. június—augusztus hónapokban

* Állandó Ideigleneo'

* Foglalkozási ág "

lellegü vándorlás Nehézipar ... . . B,6 12,1 Rönnvü— és élelmiszeripar . . . 6,5 6,6

Épitőipar ... 2.5 16,1

Bányászat ... 1,8 4,3

Mezőgazdaság ... 9,3 7)?

Közl'lkedés, stb." ... 11,0 14, Államigazgatás ... - 8,5 10,7 Eltartottak'" ... 51,8 29,5

Összesen 100,0 100,0

* A teljes júniusi anyag és a július—augusztus hónapok anyagából kiválasztott 20 százalékos terje—

delmű reprezentatív minta—csoport alapján,

** Kereskedelemmel, szolgáltatással és magánszolgálattal együtt.

*** Nyugdíjasok, tanulók, hglalkozásúakkml együtt.

egyéb foglalkozásúak, átmenetileg foglalkozás nélküliekkel és ismeretlen

SZEKLE

450

A lakosság számának változásai

A belső vándorlások természetesen

nemcsak az egyes területek népességének összetételére, hanem lélekszámának ala-

kulására is hatással vannak. A vándor- lások okozta lélekszámváltozások mer—- téke elsősorban a kérdéses terület és a rajta élő népesség sajátosságaival áll kapcsolatban, a terület nagyságával azon—

ban fordítottan arányos. Az egész ország

belső vándormozgalmának egyenlege 0, de ha minél kisebb területi egységek lé-

lekszámváltozásait figyeljük meg, vi- szonylag annál nagyobbak a vándorlásx

fogyást vagy szaporodást jelző adatok. Az

egyes országrészek vándorlási különbö—

zetei az országrészek lélekszámához vi- szonyítva elenyészően alacsonyak, 1955.

júniusától—szeptemberig eltelt négy hó—

nap alatt például a háromezret sem halad-

ták meg. Az egyes országrészek megyéi-

böl elinduló vándorlók gyakran ugyan-

abban a megyében vagy országrészben

telepedtek le, az országrészek közötti

vándorlásuk pedig majdnem kiegyenlítik

egymást. Az adatok közül a tiszántúli megyék negatív vándorlási különbözete :

legjellemzőbb, ahol a népesség a vándor-

lások következtében közel 3000 fővel fo—

gyott.

Az egyes megyék vándorlási különbö—

zete a kisebb lélekszámhoz mérten már sokkal jelentősebb, s a megyék tényle—

ges szaporodását erőteljesen befolyásolja,

Budapest ésaz egyes megyék vándor-'

mozgalmának intenzitását, a vándorlási

különbözet nagyságát a 3. ábrán szemlél- tetjük. Az ábra diagramjal a megye települései közti vándorlásokat is ma- gukba foglalják, ezek a megyék állandó vándormozgalmának körülbelül a felét

teszik ki. A megyén belüli vándorlások

azonban —- mivel a megyén belüli költö—

zők be— és kijelentéseinek száma azonos

-—- nem zavarják az oda— és az elvándor—

8. ábra. Az egyes megyék állandó vándor-mozgalma 1955. június—szeptember hónapokban

A bevándorló ——É*vándorlási

rendelkező -— megyék az ország közepén és a Dunántúlon egy összefüggő területet

képeznek (Pest, Fejér, Komárom, Veszp—

rém, Somogy megyék és Budapest), amig a kivándorló — vándorlási hiányt mutató -—- megyék inkább az ország szélein he—

lyezkednek el (például Vas, Zala, Bács—-

többlettel

lások különbségének, a vándorlási kü- lönbözetnek a megállapítását.

woww-ami

J'

alul/world 0aMu:-oado OJNUDUDÚD alrimdí

Kiskun, Csongrád, Békés,

$zabolcs—Szatmár).

A megyék között vannak olyanok, ame—

lyeknek a vándorlási többlete a termé- szetes szaporodást megközelíti (például Pest), más megyék (például Bács—Kiskun, Békés, Csongrád stb.) vándorlási veszte- sége ugyanakkor a természetes szaporo—

Hajdú—Bihar,

t

460 szeme

dást érezhetően csökkenti. Egyes megyék tényleges szaporodása a természetes sza-

porodásnak 170 százalékát is eléri, má—

soknál pedig annak csupán 60—70 száza—

le'ka.

A vándormozgalmak következtében

leginkább szaporodó, illetve fogyó öt vá—

rost a 9. táblában soroltuk fel. A tábla baloldali oszlopai számszerint a legna—

gyobb vándorlási különbözetű városokat tartalmazzák, mig a jobboldali oszlopok—

ban szereplő városok rangsorát aszerint

állapítottuk meg, hogy a vándorlási kü—

lönbözetük népességük lélekszámához

mérten mekkora. A városok közül Buda- pest vándorlási többlete a legnagyobb. Ha azonban a vándorlási különbséget a váro-—

sok lélekszámához viszonyítjuk, Budapest

bevándorlási többlete annyira jelentékte—

lenné válik, hogy be sem kerül az első öt város közé, ahol viszonylagosan legna—

gyobb mérvű vándorlási növekedésével

Sztálinváros áll az élen.

9. tábla. Egyes városok vándorlási különbözete 1955. június-szeptember hónapokban*

Városok sorrendje (a vándorlási Vándorlásl 136333; ÉÉÉÉÁÉJÉIÉÉ' rágdigáü

' " * ' ü n ze

különbözet száma szerint) kulonbözet dorlási különbözet alapján)

1. Budapest ... 4— 2199 1. Sztálinváros ... 4— 487 2. Sztálinváros ... 4— 487 2. Tata ... 4- 189 3. Kecskemét ... -l- 443 3. Oroszlány ... 4- 00 4. Tata ... . 4- 189 4. Esztergom ... 4- 160

5. Esztergom 4- 160 5. lxecskemét ... 4- 443

58. Mezőtúr —— 138 68. Szeged — 471

' 69. kalocsa —— 250 59. Mezőtúr . —— 188

60. Eger ... — 281 60. Eger ... —— 281

61. Kiskunfélegyháza . .. -— 297 61. kiskunfél yháza — 297 62. Szeged ... —- 471 62. Kalocsa ... — 250

* Az egész évi vándorlási különbözet szerint a városok sorrendje a következő: 1, Budapest ("FG-WB),

2. Sztálinváros (***1659), 3. Pécs ("l-1170) 4. Győr (%752), 5. Debrecen (4—688), 58. Makó (—09), 39. Hajdu—

böszörmény (———103), 60. Eger (——116), 61. Kiskunfélegyháza (——194), 62. Mezőtúr (——3lu4). A táblában szereplő további városok egész évi vándorlási különbözete: Kecskemét (42), Tata (*294), Esztergom

('r396), Kalocsa 04435), Szeged (——58), Oroszlány (t447).

A vándorlási különbözet a legtöbb —-—

főleg ipari jellegű —— városban pozitív, a

mezőgazdasági jellegűekben sokszor ne—

gatív. Öt újonnan létesült ipari (bányász)

városban például (Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Sztálinváros, Várpalota) 1955.

év folyamán a 3000 főt is meghaladta az

állandó vándorlási többlet, ugyanakkor a

négy alföldi termelőszövetkezeti városban (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve) 400 főnyi vándorlási hiányt találunk. A vándormozgalmak nemcsak a városok—

ban, hanem a községekben is jelentős lé—

lekszámváltozást okoznak. Az egyes köz—

ségek vándorlási többlete vagy hiánya fő—

leg lélekszámukhoz mérten számottevő, gyakran azonban abszolút számban is ak—

kora, mint az egyes városoké.

Budapest vándormozgalma

Az ország fővárosának a belső vándor—

mozgalomban igen nagy a jelentősége,

ezért röviden külön is foglalkozunk vele.

A Budapest mai területén élő népesség

száma a második világháborút megelőző

évtized alatt kb. 270000 fővel nőtt, ebből a természetes szaporodás alig haladta

meg a 10 000 főt, a többi —— 260000 főt ki—

tevő -—- szaporodást a vándorlási többlet adta. A második világháború alatt Buda- pest lakossága csökkent, 1946—ban mint- egy 150000 fővel volt kevesebb, mint

1940—ben, ennek is túlnyomó többségét

(kb. 130000 fő) a vándormozgalom ered-

ménye tette ki. Rövid átmenet után a vándormozgalmak a hároméves terv idő-—

szakában, s különösen az ötéves terv első

éveiben újból erőteljessé váltak. 1948——

1953. években, amikor a fellendülő termé——

szetes szaporodás túll'faladta a 80000 főt, a vándormozgalmak révén kb. 280000 fő- vel nött Budapest népessége.

Budapest vándormozgalma a letelepe—

dési korlátozások ellenére ma is jelenté—

keny, bár a kétmilliót megközelítő lélek—

számhoz viszonyítva sokkal alacsonyabb,

mint az ország számos más településéé.

SZEMLE

461

Az állandó jelleggel beköltözők és elköl—

tözők együttes száma 1955. év második fe—

lében a 26000 főt alig haladta meg, s az

állandó népességet mindössze 2199 fővel növelte.

Az ideiglenesen Budapestre érkezők és a Budapestről ideiglenesen elutazók szá—

ma elég magas, az állandó vándorlások—

nak majdnem négyszerese, amit Buda- pest népességének lélekszáma, a város

igazgatási, kereskedelmi, közlekedési,

gazdasági központ jellege indokol. Az

ideiglenes lakóhelyváltoztatások azon-

ban a tartózkodási engedélyek kiadásá—

nak megszigorítása következtében a bu-

dapesti lakónépesség számát nem változ- tatják, a jelenlevő népességszám hul—

lámzásában azonban főleg városgazdál—

kodási szempontból fontos szerepük van (1956. januárjában például kb. 150 000 volt az ideiglenesen Budapesten tartóz—

kodók száma).

4), ábra. A budapesti állandó vándormozgalom irányai 1955. június—augusztus hónapokban

503500 —uu/'J *IEHPI E'IV

vm./sein

mma-auu'rumi:

100 200 500 1000

* állandó vándor/ó

; 462 ^{sze ,_ ,,}

A Budapestre irányuló és a Budapest- , ről kiinduló vándorlásokat, Budapestnek más területekkel kapcsolatos vándormoz- galmát a 4. ábrán tanulmányozhatjuk. A Budapestre költözők zöme a Duna—Tisza közéről és a Tiszántúlról indul ki, Buda—

pestről viszont főleg Pest megyébe és a Dunántúlra költöznek. Az északi me-

gyékbe és a Tiszántúlra sokkal keveseb—

ben vándorolnak Budapestről, mint meg- iordítva.

Budapest vándormozgalmát áttekintve megállapíthatjuk, hogy az eléggé intenzív 'belső vándorlások jelenleg nem változ—

tatják olyan lényegesen a budapesti né—

pesség számát és összetételét, % mint ko- rábban. A letelepedési korlátozások elle—

nére is elég sokan jönnek ugyan a fővá-

rosba lakni, de ezzel majdnem egyenlő azoknak a száma, akik elhagyják Buda—

pestet.

A belső vándorlások jelenlegi sajátos—

ságainak vizsgálata végeredményben arra figyelmeztet, hogy tervgazdálkodást foly- tató államunkban szükség van a belső

vándormozgalom bizonyos irányítására.A

belső vándorlásokat azonban, amelyek

végeredményben a lakosság önkéntes el—

határozásából jönnek létre, a gazdasági,

szociális és kulturális beruházások helyes mértékű decentralizálásával, átgondolt te-

rületi tervezésével, a vidéki erőforrások

és lehetőségek felderítésével és kihaszná—

lásával lehet és szükséges a kívánt me-

derbe terelni.

Dr. Acsádi György

Budapest ellátóöVezete

A Magyar Dolgozók Pártja Központi

Vezetőségének 1955. évi júniusi határo—

zata kimondja: a zöldségellátást úgy kell

fokozni, hogy az egy főre jutó fogyasz—

tás legalább 132 kilogrammra emelked- jék. A határozatnak ez a pontja különö—

sen a nagyvárosok —— elsősorban Buda—

pest —— ellátásánál ró nagy feladatokat az irányító szervekre.

.A nagyvárosok ellátása minden időben -— még akkor is, amikor lényegesen ki—

sebb szükségleteket kellett kielégíteni --

nagy feladat volt. A szállítást jól bíró,

jól tárolható élelmiszerekkel való ellátás

viszonylag könnyebben megoldható, csu—

pán szállítási probléma. Természetesen ez esetben sem közömbös, hogy a szállí-

tási költségek milyen mértékben emelik

az ilyen élelmiszerek árát. Más a hely-

zet azonban a romlandó, szállítást nem bíró élelmiszerek, például a friss zöld- ségfélék, a gyümölcsök stb. esetében.

Ezeknek az élelmiszereknek a szállítása különleges, igen költséges módszereket

igényel, amelyeket ha nem alkalmazná—

nak, értékcsökkenés vagy teljes romlás

következnék be. Ezért ezek termelése a város közelében oldható meg a legcélsze—

rűbben. "W

A kapitalista termelési rendszerben a piac hatására kialakul a városok körül egy bizonyos körzet, amelyen belül a ter—

melők helyzeti előnyben vannak :; távo—

labbról szállító termelőkkel szemben.

Ezen a területen a gazdálkodók főleg a

közeli városokban könnyen értékesíthető növényeket termelnek. Kialakul tehát

egy többé—kevésbé meghatározott terület,

amely a városok ellátását biztosítja.

A szocialista gazdasági rendszerben tudatosan, tervszerűen alakítják ki az el-

látó területeket helyes termelési tervek

és vetésforgók célszerű összeállításával,

valamint termelő gazdaságok szervezésé- vel.

Az ellátó övezet meghatározásánál

olyan területet kell kijelölni, amely — adottságai alapján — megfelelő fejlesz—

téssel, a mezőgazdasági termelő egységek szakosításával a város vagy iparvidék

ellátását biztosítani tudja.

Magyarországon az ellátóövezetek ki- alakításánál csaknem teljesen a zöldség—

ellátás szempontjait vették figyelembe.

Ezért az ellátóövezet elsősorban a zöld—

ségellátó övezetet jelenti.

A Budapest körüli ellátóövezet területi adatai 1938—ban a Budapest körül 40 kilomé—

terre fekvő területeken gazdálkodóknak polgármesteri rendelet engedélyezte, hogy a budapesti piacokon őstermelői igazol—

vánnyal termelvényeiket árusítsák. Az

így meghatározott terület mint:—33 850 000

kat. holdat, ezen belül mintegy 500000

hold szántót tett ki.