6. szám.
van. A lengyel-cseh-osztrák—magyar—román határtól keletre az Uralig elterjedő földe- ken 8 millió zsidó él.
Ha tanulmányunk alapján akarunk
következtetéseket levonni, akkor a már is—mert történelmi szempontok mellett gazda—
sági okokban kereshetjük a zsidók letele—
pülését vonzó körülményeket. Ezek: az or—
szág túlnyomó mezőgazdasági jellege, ipar- tól és kereskedelemtől idegenkedő kisbirto- kos és birtoktalan parasztság. Mindez igaz—
nak látszik, odáig, amíg az érem, helyeseb- ben szólva a földgömb másik felét nem néz- zük, és nem látjuk, azt, hogy éppen az Egyesült Allamok erősen kifejlett iparvilá-
._-'-_'-...
---..---u.II-n-I-nuunl-unulunnonuuonuu '
§ a
——509— 1930
gában foglalnak el nagy helyet. Ott pedig az európai viszonyoktól eltérőleg éppen nem a pénzvilágban, hanem a nagyipar leg- modernebb megszervezettségű ágaiban, az újság-, színház— és moziiparban foglalnak el vezető szerepet. Vizsgálódásaink ered- ményeképen be kell érnünk azzal, hogy a zsidóság letelepülésében egyrészt a törté- nelmi kényszerűség hatása nyilvánul meg, másrészt a fehér ember éghajlati feltételei- hez való ragaszkodás. Gazdasági téren pedig előtérbenyomulás minden olyan üzletágban, amelyet a lakosság zöme vagy nem kedvel, vagy nem ragad meg erősen.
Sibclka-Perleberg Artúr dr.
ill-ll-ntolunntuunn-w-m Ill.
SZOCIÁLIS STATISZTIK e
Munkavíszályok 1929-ben.
Les conflits du travail en Hongrie dans l7année 1929.
Résztme'. En 1929, le nombre des conflits du
travail (63), ainsi gue celui des établissements
toucliés pur eux (164), ont dépassé plus de deux fois les chi/Tres correspondants de 1928, mais (tin—
tensité inte'rieure des conflits étaít bien moindre, surtout en ce (]ui concerne les gréves industrielles, oü sous ce rapport les cliiffres ont été inférieurs () ceux de 1928. C'est au milieu de Fannée et suz'fnut dans le 116 trimestre gutil y a eu le plus de gréves.
La plupart en ont eu pour but ltaugmentatíon des suluires; cela 1171 pas réussi dans la moitié des cas; dans la plupurt des autres, les grévistes n,ont obtcnu gu'un résultut prtrtíel. En 1929, il niy fi pftS ou de lock-out.
*
A munkaviszályok adatait 1929-1'61 is hasonló részletességgel gyűjtöttük be és dolgoztuk fel, mint a megelőző esztendőkben, helyszűke miatt azonban a Szemlében csak a legfontosabb és legjellemzőbb adatoknak a közlésére szorítkozhatunk. Az itt kö—
zölt adatok így is teljes képét nyujtják az esztendő sztrájkmozgalmának.
1929-ben a munkaviszályok száma (63), vala—
mint a munkaviszályok által érintett telepek száma (164) több, mint kétszerese az 1928. évi hasonló adatoknak. Nem szabad azonban ebből arra követ—
keztetni, hogy 1929—ben az 1928-ra fokozatosan el- lanyhult sztrájkmozgalom kétszeresen akkora ará- nyokat öltött, mert 1929-ben a sztrájkok tartama alatt összesen szünetelő munkások száma már csak alig egy harmaddal magasabb, mint az előző esz—
tendőben, az összes szünetelők által elvesztett mun—
kanapok száma pedig, valamint a bérveszteség, aránylag nem sokkal áll felette az 1928. évi hasonló adatoknak. A helyzetkép tehát azt mutatja, hogy 1929-ben általánosságban mozgalmasabb sztrájkélct
volt, mint 1928—ban, ám ez inkább a sztrájkok
külső, mint belső intenzitásában nyilvánult meg, Ha a sztrájkokat a két föfoglalkozási csoport szerint szétbontva vizsgáljuk, az általános helyzet—
képtől eltérő jelenséggel állunk szemközt úgy a bányászatnál, mint az iparnál, A bányászatnúl ugyanis az 1929. évi sztrájkok úgy külső, mint belső intenzitásukat tekintve az 1928. évi adatok—
kal szemben körülbelül egy harmadnyi emelkedést mutatnak. Annak ellenére azonban, hogy az ipar körében az 1929. évi sztrájkok száma több, mint kétszerese az 1928. éviekének, 1929—ben az ipari sztrájkok belső intenzitása az előző évi ipari mun—
kaviszályokét el sem éri.
A. munkaviszályoknak az 1929. esztendőn belül mutatkozó időszaki hullámzására vonatkozóan meg—
jegyezzük, hogy a bányászat és kohászatban úgy—
szólván kizárólag (egy kivételével) az esztendő má- sodik felében zajlottak le a munkaviszályok, sőt a legjelentékenyebbek az év utolsó negyedében, az iparnál ellenben az év közepe volt a munkaviszá- lyok szempontjából a legmozgalmasabb és különö- sen a II. negyedév. Az első negyedév úgy a bányá—
szatnál, mint az iparnál kevés számú és aránylag igen csekély intenzitású munkaviszályaival nagyon csendesnek minősíthető, a negyedik negyedévben pedig a sztrájkmozgalom az iparnál ismét aláha'
39
6. szám.
———510— 1930
Munkavíszályok Les conflits du iravail en
nyatlott, de még mindig jóval intenzívebb volt az első negyedévinél.
Az ipari munkaviszályok közül úgy külső, mint belső intenzitásukat tekintve, legjobban kiemelked- nek az építőipar körében lezajlott sztrájkok. Az építőiparban az 1929. év II. és III. negyedében, vagyis amint fentebb láttuk, abban az időközben, mely az ipari sztrájkoknak is kulminációs idő—
pontja, az építkezési tevékenykedés az előző esz- tendők ugyanezen időszakaival összehasonlítva, szin- tén kimagasló arányokat öltött (lásd M. Stat.
Szemle 1930. évi 5. sz.). Itt tehát a konjunktúra
g; A sztrájk tartama alatt 453 Nombre des joume'es
.a § ___—___— x 3 de travail perdues par
8 ? s ; ; .,, § m
is "§ § § % § : WWW—*—
! * eo § ** § % ' g;
.: É? :: ; § § § % 33 rá %
a: a.. § . :o s s s s s . §
S É 83 % § % s ! g ? § % %e 8.5
2 bis ._. § ._.3 m § .,, §
%? §? És e ::s s § ;;
Foglalkozási csoport, 33 Égi ** a § Ö 3§ § o § §; %% 19 %
.. . (§ Jag Égi ! es % $$$ * s; %%
terulet % 5: as; . % §: § :; e ; fán; sg
' 553 %É G § [ 2 § m § es? 2 § § Bi §
% %É $$$ :; Ég %% § le'e §; %3 33
.a. az: Eseti %% %% ige '.N § e § 6.3
e s: §.ng m :.5 N fás *; ab %;
§ *g'É ÉSÉÉE e e az 343'3 "1 xiii Nx
"1 wa sss—) ___.W $$$ :: :" erte
4- (CN :(C : "(§ pendant les graves % M § —— — __ ___
N'ö' .) által elveszett munka—
s z á m a -— n o m b r c :CMN napok száma
1. Bányászat és kohászat.
Barna- és kőszénbányászat _
9 38 13.930 8.369 579 8.948 64'2 79.830 8.017 87.847 Egyéb nem nemes ércek bá-
nyászata 1 1 218 151 151 693 , 9.966 9.966
Bányászat összesen .. É 10 39 14.148 8.520! 579 9.099 64'3 89.796 8.017 97.813
;
2. Ipar. .—
I. Vas- és fémipar .. .. 3 3 295 61 2 63 214 1.068 4 1.072
II. Gép- és Villamossági
ipar. . .. .. .. .. .. 5 5 923 676 69 745 807 12.917 69 12.986
III. Kőipar . . .. .. .. .. 2 2 808 472 220 692 856 3.152 2.090 5.242
IV. Faipar .. .. .. .. .. 1 4 522 297 297 569 3.578 3.578
VI. Fonóipar .. .. .. 12 18 3.303 515 823 838 254 2.194 947 3.141
VII. Ruházati ipar.. .. .. 6 8 251 196 5 201 801 1.663 80 1.743
IX, Élelmezési ipar 3 3 33 28 28 8419 226 226
X. Vegyészeti ipar 1 1 338 88 88 26'0 * 1.084 1.084
XI. Epitőipar .. .. .. .. 19 67 4.606 1.333 1.610 2.943 6329 8.420 10.291 18.711
XII. Sokszorosítóipar .. .. 1 14 162 66 5 71 4538 3.326 282 3.608
Ipar összesen .. .. i 53 125 11.241 3.732 2.234 5.966 53"! 37.628] 13.763 51.391 Ipar terület szerint.
Budapest . . . .. .. .. 35 82 5.117 2.032 909 2.941 57'5 ; 25.189 7.291 32.480
Budapestet környező közsé- ( ;
gek .. . . .. .. .. . . 5 5 1.758 898 132 5301 302 . 3.242 336 3.578 Egyéb vidék . .. .. .. . . 13 38 4.366 1.302 1.193 2.495 57] H 9.197 6.136 15.333 Mindössze .. 63 164 25.389 12.252 2.813 15.065; 594
127.424 21.780 149.204
és a sztrájkok közötti összefüggés kétségtelen jelei mutatkoznak.
Az ipari munkaviszályok közül külső intenzitás tekintetében második helyen a fonó- és szövőipari sztrájkok, belső intenzitásukat nézve azonban a gép- és Villamossági ipar körében lezajlott sztrájkok állanak. Utóbbialmál a legiekintélyesebb összegre rúg a munkaviszályok folytán elmaradt termelés ér—
téke is, mely majdnem megközelíti a kőszénbányá- szati sztrájkok folytán elmaradt termelés értékét.
A munkaviszályok tartama általában véve nem volt igen hosszúra nyúló. Mindössze 3 sztrájk (429
_—
6. szám.
—511—— 1930
1929-ben.
Hongrie dans Fannée 1929.
Salaires perdus par Átlag esett _ Mom/enne pour %% § '
WWrW—N ő—
x 3.3 ""E 875113 cessé le travail %%?)
ha *8 V; ; 8 5113
73 És § : .. . e %%
§ % § .: § % 3 5 is § $$$
$. a .: § .. .. % § ;— § . .
g; 2 3 e § ;: % .,, l ;; Z,? ! .g !) ga: Catégo—rzes de professzons,
N SÉ %t: § l§ ;? § §? —§§§ t - —
! §: § § § (§ § § 1 m :8 ; §, % errztozre
% § § § § o § §. box mi: nog 53. ! *;—
B a) V . r,, .,,N ÖN :: a: 545 ; §, ._
x 33 3* %S 35 e..— §§ a.,,— 35:
?? $$$ 515 § § ; ms '5 s. : ,ND *
§ gu %a 13 53 a Um 3? á'En'g'm
w xg N§ .o: ..: e; Eg 934 $ng
en (CN 4: EN Em § .,, : 3 "53 .,, % mg §
. . " ._. , .. 35 213: WS ÉW 03 % ""
u.i. is 3—3 ;- jei?
1. Ea'tmction mintára et h auts-fourneauw : Esz-[radion de lignite et de 427975 29209 457184 994 9.761 50.798 98 51 1,485.381 hom'lle
Extracticm d'autres métaum 43.828 43.828 151 9.966 43.828 660 290 144.400 mm précieua:
471.803Á 29.209 501012 910 9.781 50.101 10'7 55 1,629.781 Total de Fewtraction mintara
; 2. Industrie:
7.577 84 7.611 21 857 2.537 170 121 104.000 I. Fer et métaua:
II. Construction mécanígue;
101896 368 101.764 149 2.597 20.353 174 137 1,357.000 indust. de l'élcctr.
16.200 4.884 21.084 346 2.621 10.542 76 80 77.800 III. Céramtgue
15.099 15.099 297 3.578 15.099 120 51 102200 IV. Bois
15.571 3.623 19.194 70 262 1.600 3-7 23 193665 VI. Textile 10.160 640 10.800 33 291 1.800 8"? 54 49.300 VII. Habillement
1.613 1.613 9 75 537 81 58 —— IX. Alimentation
6.488 6.488 88 1.084 6.488 123 74 — X. Ind. ehzmigue
77.996 42.356 120.352 155 984 6.334 64 41 206797 XI. Bátiment
_ 52.469 4.113 56.582 71 3.608 56.582 508 797 119.100 XII. [mi. de la reproduction 9 304.569 56.018 3605873 113 969 6.803 86 60 2,2U9.862 Total de l'industrie
, Industria par territoires :
( 227.700 35.640 263.340 84 928 7.524 110 90 1,815.851 Budapest
C'ommunes environnamt 23.924 1.295 25.219 ( 106 716 5.044 68 48 197915 Budapest
_ 52.945 19.083 72.028( 192 1.179 5541. 61 29 196096 Autre province 776.372 85.227 861.599 239 2.368 13.676 99 57 3,839.643 Total général
. !
vsztrájkolóval) terjedt egy hónapon túl, 10 sztrájk (3.761 sztrájkolóval) két hét és egy hónap között, '13 sztrájk (2.803 sztrájkolóval) egy-két hét között 28 sztrájk (2.816 sztrájkolóval) 2—6 mapig és 9 sztrájk (2.443 sztrájkolóval) csupán egy :.napig tartott.
zajlott le,
A sztrájkok erösen túlnyomó része (49) 1929- 'ben is bérharc volt, értve ez alatt úgy a munkabér- 4eme1és céljából keletkezett sztrájkokat, mint azon
sztrájkokat, melyek a munkaadó által tervbe vett munkahérleszállítás ellen szerveztettek.
A sztrájkoknak azonban csak a felét koronázta siker, még pedig inkább csak részleges siker (27 sztrájk 4.745 sztrájkolóval; teljes siker: 6 sztrájk 553 sztrájkolóval). A sikeres bérsztrájkoknál 10—
20% munkabéremelés (munkabérleszállítás elma- radása) volt az eredmény.
1929-ben közlekedési sztrájkok nem voltak és kizárás esete sem fordult elő.
39*
