Tunyogi Szücs Kálmán: A budapesti református nép száz esztendeje

4. szám. ; _

——,;58 —e 1335 .

rend Budapesten nincs fényűzően berendezve. Alig Tunyogi Szücs ad számot kis könyvében, mely

!6'700-uk el csak társadalmi állásának némikép mind szerkezete, mind t'ejezetbeosztasa, mind tar—

megl'elelö úri kényelemben; saját házukban w talma tekinteteben elüt a szokásos demográfiai dol—

egyes kivételektől eltekintve —— csak idosebb, s még gozatoktol és kevésbé rendszeres, mint azok. Viszont

hosszabbtartamú régi jó világot látott orvosok lak-

nak. Mindamellett az orvosok Budapesten évente kb. 1 millió pengő lakbért fizetnek Páratlan rész—

letes azután a lakáshygiene eszközeinek, a világítás,

fűtés, szellőztetés, stb.-nek statisztikája a budapesti orvosok lakásairól.

Ami az álláshalmozásokat illeti: a felvétel két íixfizetéses orvost 10'l%—ban, harom tixumosat

1400—ban, olyant pedig, akinek 4 állást sikerült

megkapni—a csak O'l%—ban írt össze. A háborúban való részvételre vonatkozó adatok szerint figyelemre-méltó, hogy az egykori Monarchia 9163 orvosa vonult bes ebből l9'1%—os az orvosi rendet sebesülés (7'8%), elesés (6'7%i) és eltűnés (4'6'70l révén ert veszteseg.

A németországi orvosi rendet ugyanakkor csak

15'5%-os ilyen veszteség érte. Számos igen érdekes adat van azután meg a munkában az orvosok köz—

téleti szerepléséről. hivatásuk ellátásáról, áldozat-

kész működésükről, haza— és felebaráti szerete—

tükröt.

Az orvosok elszegényedése különösen a világhá-

ború után fokozódott Az orvosi rend válsága a legutóbbi tizenöt esztendőben vált anyo-

masztóvá, hogy miként és mely tünetekkel. azt a

legkülönbözőbb adóstatisztikák. munkastatisztikák,

foglalkozási és egyesületi adatok útján Melly rész—

letesen megrajzolja. Az orvosok elszegenyedésének

egyik legjellemzőbb bizonyítéka, hogy a budapesti felvételt megelőző évben, 1929—ben az orvosok

40'0%—a nem volt szabadságon, mert a szabadság

költségeket okoz s egyúttal keresetveszteséget.

Molly könyve nélkülözhetetlen napirenden lévő orvosgazdasági

rohamosan.

kútforrás a

problémák meg-

oldásához. Olyan adathalmaz, mely egyben szines.

eleven életkép. a ma széleskörben megnyilvánuló

orvosnyomor oly szívhezszóló rajza, hogy arra az

aktuális orvosproblémák —— legyen az a szabad orvosválasztás rendszere. vagy az orvoskamara lé—

tesítése, vagy más égető orvosi szociális kérdés _—

megoldásánál feltétlen támaszkodnunk. eredményeit

ismernünk kell, Sz. T. dr.

Tunyogi Szücs Kálmán: A budapesti refor- mátus nép száz esztendeje.

Kalman Tunyogi Szücs: Cent ans de l'histoire de la population calvim'ste de Budapest.

Kálvin Könyvtár. 2. sz. —— Biblioíhégzm ()alvinímne, ne 2.

Budapest. 43 I. — pl

Budapest református népességének lélekszáma 186946] 1930-ig 13.013—ról 121.802-re gyarapodott, arányszáma pedig 4'8%-rol 12'1-re nött. E nagy népréteg fejlődéséről. d einogm fiai viszonyairól

a szerző éppen a tartalmi csoportosítás módositá- sával, az anyag kibővítésével új színt vegyített eléggé élénk és értékes vallásfelekezeti statisztikai

irodalmunkba. A mű hangsúlyozottan református

nézőszvögböl megirt dolgozat, ami részben előnyös, részben hátrányos vonása; nemcsak arra adott al—

kalmat. hogy szerző egyes jelei'ise'geket, kapcsolato-

kat, okokat és következményeket a szokásosnál ke-

rekebben tárjon fel, hanem azt is előidézte, hogy a

mű több fejezete tudományos tárgyilagosságra tö!

fekvés tekintetében nem éri el többek között Schnel-

ler és Karrier Szemlénkben ismertetettl) nagyobb mű- veit. Itt-ott a között adatokhoz és interpretálásukhoz

is szó fér, például a 24. lapon, ahol szerzo házas

ságbontás címen a budapesti eiva'lások abszolút

számsorát idézi, ellenben e számok ezrelékeként a

felbomlott összes házasságok hányadosait sorakoz-

t'atja fel. Úgyhogy a pl. 1876—ban S'GD/tio—es arányszám

természetesen nem a 22 el 'álásnak, hanem a 2600

halál és a 22 elválás által felbomlott házasság ősz.

szegének (2622) felel meg. Ezért azután az idefiizött

megállapítások sem állanak meg: az elválások gya- korisága nem maradt változatlan ;: világln'ilmri'i vó' géíg, hanem 1876—tól 1922-ig 0'01%o—ről—l'9%o-re duzzadt. Az említett kisebb szépséghibáktól elte

kintve hasznosnak es értékesnek mondhatjuk a kis

könyvecskét. Tartalmárót elég még annyit megem- líteni, hogy szerző a jellegzetesebb adatcsoportosí- tások segítségével méltatja a népmozgalom ismere-

tének jelentőségét, a budapesti reformátussz'ig lét-

számának és népesedési arányának alakulását, ván.

dorlási mozgalmait, természetes szaporodását tal

elősegítő okoknak, az akadályozó jelenségeknek és

a halál vagy élet problémáinak megvilágításávall, a nópszaporodás felekezeties felfogását, a népes—edésre

ható okokat, a népszanorodás általános hatásait és a budapesti reformátusság erkölcsi hivatását.

Revue de l'lnstítut International de Sta—

tisttgue.

[ Année. Livraison l, La Haye, 1933. 116 l. —— 17.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet első alapszit——

bályai szerint az Intézet már megalapításakor fel-

adatai közé sorolta egy negyedévi kiadvány (Bulle- tin trimestriel) szerkesztését, A Bulletin de I'Institut

International de Statistigue közel félszázad előtti első évfolyamai ehhez mérten többe-kevésbbé folyó—

iratszeri'i formában jelentek meg. Ahogyan azután

1) V, Ö. M, Sint. Szemle 1931. évf. 50. és köv.

l., illetve 518. es köv. l.