Vegyes

VEGYES.

* Tessedik S á m u e l : Szarvasi n e v e z e t e s s é g e k azaz Szarvas mezőváros g a z d a s á g i krónikája. Az eredeti német kéziratokból fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Nádor Jenő. Függelékül Kemény Gábor fordításában és tanulmányával: Tessedik tanítási tervezete, a magyar iskolaügyről írott tizenkét paragrafusa s Hajnóczy Józsefhez írott levelei. (A Magyarságtudomány könyvei.

1. köt.) Budapest, 1938. (8-r., 152 1.)

Tettamanti B é l a : Oktatás é s oktatáselmélet. (Megjegyzések Prohászka Lajos: A z oktatás elmélete c. müvéhez.) (Szellem és élet könyvtára. Uj sorozat..

2. füz.) Szeged, 1939. (8-r., 18 1.)

*Dr. Tőrös László: Sárvári Pál, Arany János professzora. Nagykőrös,.

1938. (8-r., 176 1.)

Varró Margit: A z e n é t hallgató gyermek. A zenei élmény fejlődése.

(A Tanítás problémái 2 2 ) Budapest, 1939. (8-r., 39 1.)

* V i c s a y L a j o s : Történelmi olvasókönyv a magyar történelem tanítá- sához. I—II. köt. Szeged, 1940. (N. 8r„ Vl+244, 304 1.)

Volly István : Népi játékok. I—III. köt. Budapest, 1938. (8-r., 68, 88, 72 !'.)>

V E G Y E S .

A magyar középiskola történetéhez. A bécsi Fremden-Blaltt 1915. szept.

26-i száma t>Die deutsche Sprache in deti ungarischen Mittelschulenv. címmel Jankovich Béla közoktatásügyi miniszterrel folytatott beszélgetésből a követ- kező részleteket közli: »Középiskoláinkat, — jegyezte meg a miniszter, — többféle váddal illetik: a tanulók szellemi túlterhelésével, fogyatékos isme- reteivel, általában a tanítás ki nem elégítő eredményével. Ennek okát a.

rendszerben látom. Ezért elhatároztam, hogy valamennyi középiskolát lehe- tőleg egységes alapon újjászervezem, ami azután az egységes jogosítást is lehetővé tenné. Ezt két év előtt legkönnyebben a reálgimnázium útján lehe- tett volna elérni. A német nyelvet nálunk m á r az 1. osztálytól kezdve tanít- ják. Mindenesetre kívánatosnak tartom, hogy minden fiú vagy leány, aki.

a gimnáziumot vagy reáliskolát, a kereskedelmi iskolát vagy polgári iskolát.' elvégzi, a német nyelvet ne csak szóban és írásban. teljesen uralja, hanem a német irodalmat is-megismerje. A nyelvek sorrendjében pedagógiai szem- pontból változás kívánatos (a magyar turáni nyelv és nincs rokonságban az indogermán nyelvekkel). A német nyelv útján a tanulók bevezetendők a latin nyelvbe. Csekélyebb létszámú párhuzamos osztályokra van szükség..

Minthogy az amúgy is csekély számú reáliskolák nyolcosztályúak, nincs, akadálya annak, hogy az ú j típusú egységes iskolába beolvadjanak. A latin a 3. osztályban kezdődnék, a g ö r ö g az 5. osztályban,, mint szabadon választhaitó tantárgy, míg a többiek egy második élő- idegen nyelvet tanul- nának. A gimnáziumi és reáliskolai típus elkülönülései csak az 5. oszitályban.

kezdődnék, ami kiegészítő vizsgálat útján nagyon megkönnyítené az átlépést az egyik típusból a másikba. Sőt még tovább szeretnék menni és az egységes, középiskola útján megteremteni a kapcsolatot a polgári iskolával, amelynek tanterve nagyjában megfelelne a középiskola 4 alsó osztálya tervezetének'..

Mindez azonban még csak t e r v , h a a múzsák ideje ismét elérkezik, re- mélem, sikerülni f o g az ú j iskolát úgy megszervezni, hogy eleget tegyem a gyakorlati életnek és a mai korszellemnek . ..« -

Jankovich Béla' 1913 febr.. 26-tól 1917 jún. 15-ig volt közoktatásügyi miniszter.. Utána egységes középiskolája lekerült a napirendről és csak kerek

•évtized múlva támadt fel lényegesen ' más alakban, a — gimnázium ké4

•pében. — m — Sötét kép a francia néptanító sorsáról — 1852-ben. Bármily politikai és emberi gyűlölet vezérelte is a franciák nagy költőjét és íróját Victor Hugót JII. Napoleon ellen, mikor ez megszerezte magának 1848-ban — még pedig épen vele, a szintén pályázó V. Hugóval szemben is — az államfői méltó- ságot, a köztársasági elnökséget, m a j d államcsíny útján 1852-ben a császári koronát is, mégis bizonyára nemcsak ebből a gyűlöletből fakad az a sötét

"kép, melyet V. H u g ó a III. Napoleon korabeli néptanító szomorú sorsáról rajzol, hanem alighanem valami szemernyi igazság is van benne. Ez azonban még sem ad okot a tárgyilagosság elhanyagolására. H o g y a nagy Napoleon iránti dicsőítő kegyelete, sőt rajongása ellenére is sárba rántsa a gyűlölt epigont, amint ő nevezi: Kis Napoleont, V. H u g ó minden, politikai hibát -és bűnt ráken, valószínűleg olyanokat is, amik nem Napoleon bűnei. Erede-

tileg bizonyára régebbről és más, III. Napoleonon kívüli okokból fakad a

•néptanító akkori nyomorúsága s talán nem is olyan megrendítően szomorú -és rettenetes szociális helyzete. Ilyennek rajzolni azonban kitűnő alkalom a költőnek, hogy gyilkos fegyverként használja a közvélemény előtt az uralkodó politikai rendszer ellen. Ebben az értelemben kell tehát felfog- munk azokat a kemény és kérlelhetetlen sorokat, melyeket V. H u g ó 1852-ben

Brüsszelben megjelent Napoleop íe Petit c. műve II. könyvének 10. fejezetébe iktatott e tárgyról. A hatalomra jutott császár elleni egyéb súlyos vádak után ezeket írja 1852 májusában: »Mit tesz. Bonaparte ú r ? Legelőször is

;az oktatást veszi űzőbe és f o j t j a meg. Ma egyetlen igazi pária van francia 'hazánkban: a néptanító. Sohasem gondolkoztatok azon, hogy mi a néptanító.

"Ez a hivatal, amelyhez a zsarnokok úgy menekülnek, mint valamikor régen ' a t e m p l o m b a : a menedékhelyre. Nem elmélkedtetek még azon, hogy ki az az

-ember, aki a szegény nép gyermekeit tanítja? H a bementek egy bognárhoz, aki kerekeket, meg kocsirüdat gyárt, azt m o n d j á t o k : hasznos ember. Beléptek egy takácshoz, aki vásznat sző, azt mondjátok: értékes ember. Ellátogattok

•a kovácshoz, aki kapát, kalapácsot, ekevasat készít, azt mondjátok:, szük- séges ember. És ezeknek az embereknek, ezeknek a derék munkásoknak köszöntök. H a a néptanító házába léptek, mélyebben emeljétek m e g a kala-

potokat, mert tudjátok-e, mit csinál? A szellemet ápolja, ö a b o g n á r j a , a takácsa és a kovácsa annak a műnek, amelynek a létrehozásában ő az Isten- nek a segéde: a jövőnek. — Nos, ma hála a hatalmon levő pántnak, enn,ek a néptanítónak nem ezért a jövőért-kell dolgoznia. A jövőnek sötétségből

•és ürességből kell készülnie, nem pedig értelemből és világosságból. Akar- játok tudni, hogy milyen módon munkálkodik a tanító, ez a szerény, de nagy

"hivatalnok. A tanító, mint kántor kíséri a misét, énekel a kóruson, vecser- nyére haraingoz, rendezi a székeket, fölfrissíti a csokrokat a Szent Szív

•előtt, kifényesíti az oltár gyertyatartóit, leporolja a tabernákulumot, össze- h a j t o g a t j a a karingeket és a misemondó ruhákat, rendbentartja és váltogatja

;a sekrestyei fehérneműt, olaijat önt a mécsesekbe, leporolja a gyóntatószélc

párnáját, -kisöpri a templomot, sőt néhai a plébániát is. Ami ideje azután:

marad, azt — azzal a föltétellel, hogy soha neim ejt ki egyet sem eközüK a h á r o m démoni szó közül: Haza, Köztársaság, Szabadság — ha kedve- t a r t j a : fölhasználhatja arra, hogy ábécére tanítsa a kisgyerekeket.:: Első- pillanatra megdöbbenve, sőt szinte sajnálkozva és részvéttel az elnyomott néptanító iránt, olvassak a nyilvánvalóan nem épen konciliáns hangú írónaki e sorait, analógiákat keresünk hozzá, de azután ráeszmélve V. Hugónak:

ismeretes, ateistasággal kérkedő, gyűlölködően antiklerikális szellemére, több- ször elolvasva- e sorokat, mindinkább érezzük a bennük rejlő túlzást s végül, lassankint kiábrándulunk írójuk jóhiszeműen föltételezett tárgyilagosságai, iránt táplált hitünkből s világossá lesz bennünk, mennyire nem épületes, ahogy azt a szemernyi igazságot,- ami a sötét kép megrajzolására ötletet adhatott, szinte az igazságtalanságig és hamisításig menően, kihasználja ai legnagyobb fantáziával bíró költők egyike^ Victor Hugo. Érdekes'pedagógiai és művelődéstörténeti feladat volna, beható kortörténeti kutatások alapján, valóban objektív képet alkotni e tárgyról. gy. á.

Svéd miniszter a nevelésről. A skandináv o-rszágokból aránylag ritkán és nehezen jut el hozzánk az őket jellemző sajátos felfogás. Ezért érdemesnek tartottuk legalább sűrítve ismertetni azt a közleményt,, amelyre mostanában egy német-amerikai folyóiratban akadtunk. Árthur Engberg svéd kultusz- miniszter írta »Szabadságra való nevelés:: címmel. Manapság, úgymond, ami- . amikor a technika rohamos vívmányai, a rombolásra irányuló nyers erők

mind jobban háttérbe szorítják a lelket és személyiséget, inkább, mint valaha,, szükség van a nagy reformátorok hősi elszántságára. Arról az iskolát és- családot, az egyént és a közösséget egyaránt érdeklő kérdésről van szó, hogy milyen legyen az a nevelési eszmény, embertípus, amely nemcsak a j e - lennek, hanem még inkább a jövőnek legjobban megfelel. Ez dönt arról,, vájjon egy népnek fejlődése felfelé vagy lefelé fog-e irányulni', A nép neve- lésének nemzeti feladatait Goethe igen helyesen a következőkben l á t j a : :

»Hazafiasnak lenni annyi, mint: előítéletek ellen küzdeni, szűkkeblű nézeteket:

tágítani, a nép lelkét felvilágosítani, ízlését finomítani, gondolkodását és érzü- letét mentesíteni;;. Az emberek tehetségei közül első hely illeti meg a s z e l - lemieket és ezek keretében az igazságban rejlő örömet, a tárgyszerűség (Sack- lichheit) tehetségét. Ennek elsajátítása és gyakorlati alkalmazása- azonban egyúttal a legnehezebb. Itt minden önámítás, kontárkodás végre megbosszulja- magát: ideig-óráig el lehet fátyolozni, rejteni a valóságot, de eljő az idő-j- aniikor minden összeomlik, amit építettünk. A tapasztalat is bizonyítja, hogy-, csak az maradandó, ami tárgyilag is tartós alapokon nyugszik'. Hatalmi s z ó - val sok mindent el lehet érni: embereket és- államokat felmagasztalni és megsemmisíteni, de a kutatásnak egyetlen kérdését sem lehet megoldani, mert a tárgyszerűség pallosával szembekerülünk. Vigasztalást meríthetünk belőle,., hogy minden lépés felfelé minőségbeli fölényt feltétel-ez, amit csak a szellemi,, a lelkes és értelmes munka- eredményezhet. Ez egyúttal azt jelenti, hogy vala- mely népnek hozzájárulása a szellemi életnek valóságos haladásához, f ü g g e t - len annak a népnek külső és számbeli nagyságától. Az egész igazsággal:

o

egyetlen ember sem rendelkezik: csak. részletenként képes felismerni, m e r t folytonos fejlődésnek van alávetve, a közösség alázatos munkájában nő és a szabadság légkörében érik. Az igazság lényegileg be nem fejezett folyamat, amelyet a folytonos és szabad eszmecsere" termékenyít meg. Ennek hiánya megbé-

nítja a kutatást és megszűkíti a szellemi látókört. Egy kicsiny nép, amely lelki- ismeretesen és minden erejével igyekszik értékes tulajdonságait felkutatni és

felszínre hozni, amely erre buzdít és a dolgok rendjének keretében a szemé- lyes szabadság és önállóság védelmében érvényesülni engedi — ilyen népnek lehetősége van szellemi nagyhatalmi állásra. Az i f j ú s á g o t a tárgyszerűség művészetére nevelni egyértelmű azzal, hogy ráeszméltessük a személyes sza- badság és önállóság fontosságára, a szellemi sajátszerűséggel és az ember egyéni méltóságával szemben tartozó tiszteletadásra. (A szerző ezután -rész- letesen kitér a tömegek ösztöneinek felkorbácsolására és az egyéni gondolko- dás megbéjiítására, m a j d így f o l y t a t j a ) : A két eszmény között választani kell nem csak népnevelőinknek, hanem mindannyiunknak. Minden tétovázás és aggályoskodás nélkül a lelkek mélyén le kell horgonyozni a fogékonyságot mindazon értékek iránt, amelyek a nyugateurópai szabadságkultúra számára lényegesek és nélkülözhetetlenek. E végből szüntelen őrt kell állni, önfegyel- mezésre és. felelősségérzésre törekedni. — m. —

Jean Piagef a Magvar Paedagogiai Társaságban. A M a g y a r P a e d a g o g i a i Társaságnak március hó 5-én Kornis Gyula titkos tanácsos, egyetemi tanár- nak elnöklete alatt a Parlamenti Múzeum üléstermében tartott ülésén Jean Piaget genfi egyetemi tajnár, a Bureau International d'Éducation igazgatója

tartott francia nyelven előadást A gyermek társadalmi élete (La vie sociale

•de l'enfant)'címmel. Jean Piaget, mikor 1929-ben, 33 éves korában a genfi egyetem rendes tanára lett, igazgatói minőségben átvette az említett, P. Bővet által ugyanott magánintézményként néhány évvel azelőtt alapított Bureau-t, csakhamar nemzetközi hivatalos szervvé fejlesztette, melynek t a g j a i köz- oktatásügyi minisztériumaik útján immár csupán' államok maguk lehetnek.

Ezidőszerint a világ minden részéből 50 állam t a g j a a Nemzetközi Nevelés- ügyi Hivatalnak. Piaget rendkívüli buzgalmának és lelkesedésének eredménye a Bűreau-nak a világ legkülönbözőbb államainak közoktatás- és nevelésügyi fejlődéséről s jelenlegi állapotáról szóló mintegy 70 kötetnyi kiaidványa.

J. Piaget március 4-én a Külügyi Társaság ülésén épen ennek a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatalnak szervezetét és működését ismertette, Piaget, volta- képen biológusnak készült, tudományos fejlődésében azonban a lélektan és szociológia területére térvén át, mint egyetemi tanár főleg a lélektant és gyermektanulmányozást műveli. Előadása a Magyar Paedagogiai Társaságban is ebből a tárgykörből való volt. Az ülésen az elnöklő Kornis Gyula meleg szavakkal üdvözölte Jean Piaget professzort magyarországi látogatása alkal- mából, jellemezte őt, mint tanárt és tudóst és mint ,a> Bureau tudományos munkájának lelkes vezetőjét.

J. Piaget előadásában a gyermek szociális helyzetének törvényeit ku- tatván, játékbeli magatartásában jelölte meg a gyermek életbéli elhelyezke- désének vagyis szociális helyzetének előképét, illetőleg tükörképét s e g o n d o -

VEGYES.

l a t b ó l kiindulva a csecsemőkortól a 14 éves életkorig terjedő gyermeki lét szakaszain át kísérte a párhuzamot s jutott el a gyermeki szociális élet jelen- ségeinek ismeretéhez. J.* Piaget élénken, kiváló előadókészséggel bemutatott

fejtegetéseit saját, részben gyermekein végzett kísérleteiből és megfigyelé- seiből gyűjtött adatokkal, és példákkal világította meg, csöndes és szelid hu- m a n i s t a humorral tette élvezhetővé és a hallgatóságra nézve érdekessé és

tanulságossá. Az általános tetszéssel fogadott előadást, melyet nagyon előkelő közönség hallgatott végig, az elnök elismerő szavakkal köszönte meg,

Az előadást Szily Kálmán titkos tanácsos, államtitkár, mint házigazda

•által a Vallás- és Közoktatásügyi Misizztérium nevében az előadó J. Piaget tiszteletére adott szűkebb körű estély követte, melynek folyamán barátságos Tárgyalás közben Jean Piagetnak, mint á Bureau igazgatójának javaslatára m e g á l l a p o d á s jött létre arra nézve, hogy a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal legközelebbi kiadványainak egyike a magyar közoktatásügynek egy körülbelül

•6 ívnyi kötetre terjedő francia nyelvű ismertetése lesz. Az ismertető kötet m e g í r á s á r a J. Piaget igazgató Kornis Gyula egyetemi tanárt, a Magyar Paedagogiai Társaság tiszteleti elnökét kérte föl. gy. á.

Uj pedagógiai érdekű folyóirat. Régóta érzett hiányt pótolni van hivatva a f. év elejével az Országos Szociálpolitikai Intézet kiadásában megindult Szociális Szemle c. híavonkint megjelenő tudományos folyóirat, melynek 1.

számát Erödi-Harrach Béla egyetemi tanár és Oortvay György, a Nép- egészségügyi Múzeum igazgatója szerkesztette s melynek szerkesztését a 2.

számtól kezdve egészen Erödi-Harrach Béla vette át. Az ú j folyóirat a Be- köszöntőben foglalt programm szerint arra vállalkozik, hogy rendszeresen

•és tárgyilagosain tájékoztassa a magyarságot korunk tudományos és gyakor- lati szociális törekvéseiről. Az eddig megjelent 4 füzet megismerése után hozzáfűzhetjük, hogy e tájékoztató munkát, mely mindeddig valóban hiány- z o t t irodalmunkból, vagy legalább is egységes, összefoglaló szerve nem volt, a Szociális Szemle, mint- társadalompolitikai folyóirat újszerű, eleven ritmus-

ban végzi. Nemcsak tartalmi gazdagsága, sokoldalúsága, élénksége igazolja -ezt, amit főképen munkatársainak nagy g á r d á j a biztosít, — köztük nagynevű közéleti férfiak, de tehetségükkel idevágó érdeklődésükkel kiváló, képzett -és szorgalmas fiatalok is, — hanem a körültekintő, széles látókört bizonyító szerkesztés munkája is, A Magyar Paedagogia olvasóinak figyelmét annál inkább szívesen hívjuk fél az igen tetszetős -és modern, valóbán szép kiállí- tásban megjelenő s mégis rendkívül olcsó folyóiratra, mert — mint az eddigi számok tartalmából látjuk — a Szociális Szemle szerkesztősége nagy g o n d o t

f o r d í t arra, hogy a szociális nevelés kérdései is napirendre kerüljenek a folyó- irat hasábjaim. ,A Szociális Szemle, maga is egy teljes mértékben nevelői .irányú intézmény tevékenységének, az újpesti Főiskolai Szociális Telep csirá-

jából szintén szociálpedagógiai célzattal keletkezett Országos Szociálpolitikai Intézet munkásságának kivirágozása. örömmel üdvözöljük e helyütt i f j ú íolyóirattársunkat, melynek nevelési vonatkozású szellemétől sokat várunk a m a g y a r jövendő számára. gy. á.

Helyesbítés. Cser Jánosnak, a Magyar Paedagogiai Társaság rendes- tagjának A magyar gyermek szókincse. Gyakorisági és korszótár címmel B u d a - pesten 1939-ben »a Magyar Paedadogiai Társaság- kiadása« jelzéssel meg- jelent műve a könyv hátlapján mint a Magyar Paedagogiai Társaság könyv- tára c. kiadvány-sorozatnak 7. kötete van jegyzékbe foglalva s mint ilyent említi a címlap fejléce és a könyv előszava is. A könyv hátlapján lenyomtatott:

sorozatjegyzék mint a sorban 6: kötetet a következő című kiadványt említi:

Dr. Tettamanti Béla és Dr. Márer Erzsébet: A Magyar Paedagogia tartalom—

és tárgymutatója. Minthogy ez utóbbi kötet, címlapja szerint is kifejezetten^, tényleg mint a szegedi m. kir. Ferenc József-tudományegyetem pedagógiai intézetének kiadványa jelent meg Szegeden 1933-ban, nyilvánvaló, hogy a.

Cser János könyvének hátlapján jelzett sorozatban tévesen van a Magyar Paedagogiai Társaság kiadványaként, mint a Társaság Könyvtárának 6. kö- tete fölemlítve. A szegedi intézet jelzett kiadványa, a Cser János könyvéhez:

írt hivatalos előszó írójának bevallása szerint, bizonyára. tárgya és tartalma miatt, jóhiszemű tévedés gyanánt került az említett jegyzékbe, miért is ez adat helyesbítendő. így tehát Cser János könyve a »Magyar Paedagogiai Társaság Könyvtárának:: csak 6. kötetét alkotja és ez a jelzés illeti meg.

gy- ú.

MAGYAR PAEDAGOGIAI TÁRSASÁG.

Társaságunk 194Q. január 20-i felolvasó ülésén Mosdóssy Imre alelnök, elnökölt. Az ülés tárgysora ez volt: 1. Mosdóssy Imre r. t.: A gyermek előkészítése az iskolai életre. — 2. Bató László k. t.: La Carta delta Scuola:

(A második olasz iskolareform.).

1940. február 17-én tartott felolvasó ülésünkön Mosdóssy Imre alelnök, elnökölt. Az előadások a következők voltak: 1. Padányi-Erank Antal r. t . : A nevelés módszere — egy i f j ú lelki fejlődésével kapcsolatban. — 2. Orel Géza r, t g Á toll és a szerszám harca a nevelésben. (Pályaválasztás gyakor- lati alapon.) (Székfoglaló.)

1940. március 5-én Társaságunk a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté- rium óhajtására és közbenjöttével rendkívüli nyilvános felolvasó ülést tartott Kornis Gyula tiszt, elnök elnöklete alatt a Parlamenti Múzeum ülés- termében Jean Piaget genfi egyetemi tanár, a Bureau International d'Édu- cation igazgatójának budapesti látogatása alkalmából. Az ülés tárgysora:

a következő volt: 1. Kornis Gyula tiszt, elnök üdvözli az előadót. — 2..

Jean Piaget francia nyelvű előadása: La vie sociale de l'enfant. (A gyermek társadalmi élete.)

1940. március 16-i rendes felolvasó ülésünkön Huszti József alelnök, elnökölt. Az ülés tárgysora: Szukováthy Imre r. t.: A testnevelés szerepe a fejlődési zavarokkal küzdök gondozásában és nevelésében. (Székfoglaló.},

— 2. Borotvás-Nagy Sándor r. t : Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré?

(Székfoglaló.)

Felelős szerkesztő: Gyulai Ágost, felelős kiadó: Padányi-Frank Antal.

Ábrahám ós Sugár, Bagó M és Fia Utóda könyvnyomda, II., Fő-u. 42. Telefon : 355-854: