025.173.1:681.177
FOLYÓIRATNYILVÁNTARTÁS GÉPESÍTÉSE LYUKSZALAGGAL ÉS GÉPI LYUKKÁRTYÁKKAL A KGM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁBAN
Vásárhelyt Pál
A KGM Központi Könyvtárában mindeddig igen sok időt és munkát v e t t igénybe a minisztériumhoz tartozó vállalatok devizás folyóirat- rendelésének lebonyolítása és nyilvántartása. Különösen sok munkát igényelt az állandó árváltozások nyomonkövetése, azokról a vállala
tok tájékoztatása és a keretek betartásának ellenőrzése. A felmerülő egyre nagyobb nehézségek leküzdése érdekében a gépi lyukkártya-tech
nikát k e l l e t t segítségül h i v n i .
A gépi adatfeldolgozó vállalat előzetes számításai s z e r i n t azon
ban a munka megengedhetetlenül sokba került volna: különösen a kár
tyák lyukasztásának és ellenőrzésének d i j a emelte a költségeket. Ezt a nehézséget a Fejlesztési Osztály munkatársai a lyukszalagos Írógép, a lyukszalag és a szalag-kártya konverter felhasználása utján győz
ték l e .
billentyüsorral rendelkezik, és egy billentyű leütésekor a megfelelő betűt vagy számot a papírra nyomtatja. Ezen tulmenőleg azonban még két alapvető fontosságú t u l a j donsága van: egyrészt lyukkombinációk sorozata formájában papírsza
lagba lyukasztja mindazt az információt, amit leírtak, másrészt a l kalmas arra, hogy valamely szalagra rögzített információt automati- kungn leírjon, vagyis olvasható formába alakítsa vissza a lyukkombi
nációk által képviselt j e l e k e t .
A fentieknek megfelelően a lyukszalagos Írógép alapelemei a kö
vetkezők:
1. BillentyÜBor /klaviatúra/, amelyek kézzel működtetve állít
ják elő mind az i r o t t szöveget, mind a l y u k a s z t o t t papírsza
lagot.
2. Nyomtatóberendezés, mely a szöveget papirra rögzíti olvasha
tó formában, akár a billentyűk leütése, akár az olvaeóberen- dezésbe fűzött l y u k a s z t o t t papírszalagon egymást követő kód- Jelek hatására.
Lyukszalagos Írógép, lyukszalag, szalag - kártya konverter
A lyukszalagos Írógép lényegét tekintve e l e k t r o mos Írógép, mely a hagyomá
nyos Írógépeknél megszokott
411
TMT 1965.május-június III.évf. 5-6.szám 3. Szalaglyukasztó berendezés, mely papírszalagba lyukasztja a
betűknek, számoknak stb. megfelelő kódjeleket, akár a b i l l e n tyűk leütése, akár az olvasóberendezésbe fűzött lyukszalag beolvasása alapján.
4. Szalagolvaső berendezés, mely érzékeli a befűzött papírsza
lagra l y u k a s z t o t t kódjeleket, és azok alapján vezérli akár a nyomtatóberendezés, akár a lyukasztóberendezés működését.
A berendezés működését kissé részletesebben vizsgálva a követke
zőket láthatjuk: az Írógép billentyűjének leütésekor egy elektromos érintkező záródik, és a létrejövő áramlökés egyrészt a betűkart mű
ködteti, amely leosap a papírra, másrészt az un. kódoló egység beme
netére j u t . A kódoló egység a különböző billentyűk lenyomásakor lét
rejövő áramlökéseket impulzuskombinációkká alakítja. Ezek az impul
zuskombinációk működtetik a lyukasztőegység mágneseit, melyek közül a megfelelők meghúznak, és elvégzik a lyukasztást. - Az olvasóegység
ben a folyamat az ellenkező irányban z a j l i k l e . A lyukszalag olvasá
sakor a lyukkombinációknak megfelelő érintkezők záródnak, és impul- zuskombináoiőt hoznak létre. Az impulzuskombinációk dekódoló egység
be jutnak, amely áramlökést hoz létre, és kiváltja a megfelelő betűt vagy számot hordozó kar lecsapódását.
ma már számos, sokoldalú, magas igényeket kielégítő lyukszalagos Írógépet gyártanak. A folyóiratnyilvántartás gépesítésének céljára azonban a legegyszerűbb i l y e n berendezés, az ismert telex-írógép i s megfelel.
A telex-irógépek lyukszalagjai 5 csatornásak, vagyis egy, a sza
lagon keresztbenfekvő oszlopon maximálisan 5 lyukasztás l e h e t , s ezek kombinációival f e j e z i k k i a betűket, számokat, speciális j e l e ket.
••••föf(f*» V « M K f Y J i *m* - :T aP * -T'Mi , • «y«í"ev Sf
•••••••• ••••• ••• • • • ••••• • • •
•••••••• ••••• • ••• • •• ••••• • ••••
•••••••• • • • • ••• • • • • ••••
•••••••• ••• ••• ••• ••• •••• •••••••• • ••• • ••• • • • •• • • ••• • <>•• • •• •• •••••••• • ••• • • • • • • • • •• • •
Auf der p r o p r a m m i e r i e D L o c h i t r e i f e n - S c h r e i b m « i c h i n e g e t c h r i e b e n e r B e l e g .
öt lyukhe-. /pozíció/ igénybevétele esetén - /ha a 00000 kódot nem számítjuk/ - 25-1=31 lyukkombináció lehetséges.
A telexgépek és az 5 csatornás szalagot használó lyukszalagos Írógépek ugyan vagy csak nagybetűkkel, vagy csak kisbetűkkel Írnak, a szokásos 26 betű és 10 szám ábrázolására azonban még i g y sem e l e gendő 31 lyukkombináció, nem i s beszélve az Írásjelekről és a speci
ális jelekről.
Ezen ugy segítettek, hogy bevezették a "betű", illetőleg a "szám"
billentyűt, és az ezeknek megfelelő kódjeleket. így mindazok a j e l e k , 412
VÁSÁRHELYI 7.: Polkáiratnyilrántartás gépesítése
melyek a "betli" kódjel után következnek, betűknek, tekintendők,mig a
"szám" kódjel után következő lyukak szamokat képviselnek.A 31 lyuk- kombináció közül Így 10 kombináció betű és szám ábrázolására egyaránt használatos, és hogy az adott esetben mit képvisel,azt csupán az előt
te álló"betű" vagy "szám" kódjel határozza meg.A gépi funkciókat ve
zérlő jeleknek,melyek a kocsivisszafuttatást,soremelést,közt,stb.jel
z i k , a jelentése mindig ugyanaz,akár"betű",akár"szám" kódjel előzi meg őket.
A lyukszalagon rögzített adatokat azonban gépi uton rendezni nem lehet, igy Magyarországon egyelőre a lyukkártya a könyvtérgépesités- nek elérhetőbb és leggazdaságosabb eszköze. A szalagot ezért csak se
gédeszközként vettük igénybe, s a belyukasztott adatokat IBM 046-jelű szalag-kártya konverterrel lyukkártyákra vittük át.
A szalag-kártya konverter lényegét tekintve megegyezik az i s mert IBM kártyalyukasztó berendezésekkel, de a kártyák lyukasztását nem manuálisan, billentyűsorról, hanem automatikusan, a lyukszalagba l y u k a s z t o t t j e l e k segítségével vezérlik. Az átalakítandó lyukszalag
nak mindazokat a kódokat tartalmaznia k e l l , melyek a kártyán végzen
dő lyukasztásoknak megfelelnek, de ezen tulmenőleg még un. vezérlő kódokat i s k e l l a szalagba lyukasztani, melyek a szalag-kártya kon
v e r t e r működését irányítják, és tudatják a géppel, hogy mit k e l l csinálnia. Az adatokat a gép ugyanolyan sorrendben l y u k a s z t j a be a kártyára, amilyen sorrendben a lyukszalagon levő kódokat érzékelte.
A lyukszalagon levő valamely kőd kikapcsolhatja a lyukasztót,mialatt a szalag tovább f u t a leérzékelő mechanizmuson keresztül. A szalag
ban levő másik lyukkombináció a lyukasztót ismét bekapcsolhatja.Ily módon csupán a kívánt adatok kerülnek a kártyákra. Másrészről v i
szont a szalag-leérzékelés i s kikapcsolható, m i a l a t t a lyukasztó t o vább dolgozik. Ez a helyzet p l . akkor, ha az előző kártyából szárma
zó néhány adatot át k e l l másolni /dopplerezni/ a lyukkártyára. A dopplerezendő adatokat nem szükséges a szalagra ismételten rályukasz¬
t a n i ; olyan információ i s rávihető a kártyákra, mely nem i s v o l t a szalagon. I l y módon szalaganyag és költség megtakarítást lehet elér
n i . Végeredményben tehát egy készre l y u k a s z t o t t kártya tartalmazhat
j a a szalagon levő összes információkat, vagy azoknak csupán egy ré
szét, i l l . egyéb a szalagon f e l nem tüntetett adatokat.
Felmerülhet a kérdés, miért e bonyolult u t , a lyukszalag, a lyuk
szalagos Írógép és szalag-kártya konverter alkalmazása, mennyiben Jobb ez, mint a kártyák közvetlen előállítása?
1. Gazdaságossági okokból. Egy 80 oszlopos kártya alfabetikus lyukasztása 1 F t , s ez az összeg még 40 oszlop üresen hagyása esetén i s csak 0,50 Ft-ra csökken. A telex-irógépen kihasználatlan időt v e t tünk igénybe, s mivel a szalag-kártya konverter néhány órás bérletének d i j a minimális, egy kártya lyukasztásának költsége csaknem a kártya önköltségére esett vissza. /0,1 F t / - További megtakarítást j e l e n t az, hogy mivel a szalag lyukasztásával egyidejűleg közvetlenül olvasható, géppel i r o t t bizonylag i s létrejön, a gépírónő vizuálisan azonnal e l lenőrizheti a l e i r t adatok helyességét, a rögtön elvégezheti a szük
séges javítást. Az utólagos ellenőrzés i s egyszerűen megoldható, és A kártyák közvetett
előállításának előnyei
TMT 1965.május-június XII.évf. 5-6.szám igy nincB szükség magának a gépi bizonylatnak ellenőrző lyukasztás utján történő felülvizsgálatára, ami lyukkártyák esetében elkerülhe
t e t l e n , így az ellenőrző lyukasztőgép használatával kapcsolatos költ
ségek i s elesnek.
2. Munkaerőtakarékossági okokből. A lyukaeztógépeket szakkép
z e t t munkaerő k e z e l i , akinek munkája akkor a leghasznosabb, ha nagy gyakorlatot igénylő, rutinmunkát végez. Egyedi jellegű f e l a d a t meg
oldására népgazdasági szinten célszerűbb és helyesebb átlagos kép
zettségű gépirőnőt igénybevenni, a k i könyvtéri gyakorlata és ismere
t e i alapján a munkát emelett tudatosabban és átgondoltabban i s t u d j a elvégezni. A felmerülő hibák száma i g y eleve csökken.
3. Módszertani okokből. Az elvégzett munka bevezetését képezi számos olyan kiBérletnek, melyben a lyukszalagos Írógép akár önálló berendezésként, akár segédeszközként döntő szerepet játszik.A lyuk
szalag és a teiex-irőgépek ugyanis a vállalati dokumentációs munka fontos eszközeivé válhatnak. Sem valószínű, hogy a közeljövőben akár iparági szintű tájékoztató szerv saját lyukkártya-gépparkkal fog ren
delkezni, de annál egyszerűbben megoldható a dokumentációs irodák t e lex-Írógéppel történő felszerelése. A t e l e x - /s általában a lyuksza
lagos-/ Írógépek, valamint a szalag-kártya konverterek olyan berende
zések, melyeket már most számos cég gyárt, nem csupán a jövő Ígére
t e i , fejlesztés a l a t t álló egyedi próbálkozások, prototípusok, mint a dokumentáció gépesítésének annyi más eszköze. Felhasználási lehe
tőségeik bár még tovább bő\ithetők, alapjukban ismeretesek,igy elő
re meg lehet t e r v e z n i , hogy mire és hogyan fogják őket igénybevenni, alkalmán időben egyszerűen és gyorsan beszerezhetők és azonnal t e l jesen kihasználhatók. Ez igen fontos tényező, mert a vállalatok, i n tézmények vezetőit könnyebb rábírni ismert és könnyen hozzáférhető, jól kihasználható gépek beszerzésére, mint ismeretlen, nehezen be
szerezhető u j próbálkozások megvásárlására.
Végül, de nem utolsósorban nagy jelentőséggel bír a további fejlesztési munka szempontjából az i s , hogy a lyukszalagok ma mér egyre Inkább vezető szerepre tesznek szert a számitőgéptechnikában, s a legtöbb elektronikus adatfeldolgozó gép bemenetét képezik. I g y az egyszer szalagba l y u k a s z t o t t anyag e korszerűbb feldolgozási mód szempontjából sem vész e l , hanem későbbi számítógépes feldolgozása i s közvetlenül, további munka igénye nélkül alkalmas.
A gépi munka ismertetése A munka célja a következő jegyzékek összeállítása v o l t : 1. Az előfizető vállalatok jegyzéke
folyóiratonként, /központi, cím
jegyzék/;
2. Az előfizetett folyóiratok jegyzéke vállalatonként;
3. A folyóiratok jegyzéke a kiadás helye /ország/ s z e r i n t ; 4. A folyóiratok jegyzéke nyelv s z e r i n t ;
5. A folyóiratok jegyzéke szakterűlet s z e r i n t . 414
VÁSÁRHELYI P.: Folyóiratnyilvántartás gépesítése
A E 6 W t T T E T t_ U N 6 E N A 6 r i
c e v r M
5 « T E R V I N T
1. jegyzők
6 3 e s C 5 e s C 9
€ 5 6 5
« S
« S e s 6 5 6 IS 6 5 6 9 6 S 6 5 6 5 e s 6 5 6 9
£ 9 fiS
r i » 3 E » < U N O H G 3 E ^ ' . = 2 . ; - ' -
2. jegyzék
L E M O N C E ^ B i k l E I A © E S I
L, A S O £ A T C 1
3. jegyzék
415
2H? 1965.május-június XII.évf. 5-6.szám A vállalatok általános tájékoztatása szempontjából a központi címjegyzék, az l . s z . l i s t a b i r a legnagyobb jelentőséggel, ezért e z t . valamint a 3, 4. és 5 .S E. jegyzékeket érdemes f o t o r o t a eljárással sokszorositani. A 2.se. jegyzék csak néhány kiemelt nagy vállalat / p l . Egyesült Izzó/ és kutatóintézet esetében kerülhet sokszorositás- r at annak érdekében, hogy e vállalati i l l . intézeti dokumentációs i ¬ rodák munkáját megkönnyítsük. Ezek az irodák sokszorosított jegyzé
kek utján legtöbbször eddig i s tájékoztatták az érdekelt dolgozókat arról, hogy mely folyóiratokra f i z e t e t t eló a vállalat. - most e jegyzékek elóállításával kapcsolatos gépelési és sokszorosítási mun
ka terhe alól felszabadithatjuk őket. A 2.ez. jegyzék ugyanakkor a KGM Központi Könyvtára szempontjából i s nagyjelentőségű, mert a f o lyóiratok m e l l e t t az előfizetési árakat i s feltünteti d e v i z a - f o r i n t ban, kimutatva egyben a végösszeget i s . Igy a vállalatonként! devi
zakiadás nyilvántartására és ellenőrzésére i s szolgál.
L E L t T T f l O T C 6 H M I C *. O l t I Z L C N l R f i l A fcl_ETTRlCA O L A t Z F O N D E R I A 1 T A L 1 A N A O L A 3 3 F R F O D O O l _ A. c z
F H U í T i C O L T l " * O L A ü Z
I N C C C M E B I A F E R f í O V l A B I A O L A S Z I N C C C N C R I A M E C C A N I C A O L A C Z K A C C H I M A U T C N C I L E I T A L 1 A N A O L A S Z
M A C C H I N E O L A S Z
M A C C H I N E E I C T O B I A C B I C 3 L 1 O L A S Z
H ' A C C H I N C R A S S E € N A T E C M M I C A D E L L I N O U C T S I A M E T A L M E C C A K M C A O L A C Z *
M A T f R I E P L A S T 1 C M E E O E L A S T O M E R I O L A £ 2
M E M O S I E E O A T T l O L A S Z M E T A L L U R G I A I T A L 1 A N A O L A C Z M O T O C t C L I S M O O L A S Z M O T O S I T Á L I A O L A S Z R A D I D | N D U S T H I A O L A C Z
C C I C N T I L é
E L E C T R I C * C V A J C
T E C H N I C A M O L I T O R I A O L A S Z T E R R A E S O L E O L A S Z
T R A N 5 P O R T I I N D U S T * * I A L 1 O L A S Z
4. jegyzék
9 « *
3 ö 4.
3 C 2 2 T 3
A S 3 3 7 C
J O C 1 3 !
3 7 C
2 0 0 A 7 0 2 3
™2 3 2 C 2
2 3 a
2 S 3 1 5 E>
3 A S
l M T E R N A T I
M O N A T S C M R I F T D E R I N T E R N A T I O N A L E H E I S E N B A M N K O N S P C s s V E R E I N I S U N í B E L S I U M O R C A N I S A T I O N B C | [ N T I F I U A
B E L I I U M .
" * D I O E L E C T R O N ) U E B t L ( I U X
R E V U C U M l V C R S C L L E O E 8 M I N E I O C L A M E T * L L U R « I C
B E L 6 I U H
B C A N O t M A V I C A
M O B 1 L I A O I N f A
D C L A F R I K A I L l N t O
T R A N S A C T i o m e o r T H E I O U T H F R i C A N I N 8 T I T U T E O r E L E C T t l C A L C N I I N E E R t D É L A F R 1 K A I U N l O
5. Jegysek
VÁSÁRHELYI F.: Folyóiratnyilvántartás gépesítése
a jegyzékek előállításához a következő kártyatípusokra van szükség:
1. Clmkártya. Ez a kártya a folyóirat t e l j e s elmét és összes lényeges a d a t a i t tartalmazza. Ha a cim egy kártyára nem fér k i , ak
kor több kártyán folytatódik, s a kártyák sorrendjét a "kártyasor
szám" elnevezésű oszlopba l y u k a s z t o t t sorszám j e l z i . A részletes kár
t y a t e r v az alábbi:
1. oszlop: kártyatípus. A clmkártya esetében ide 1 kerül.
2-4. oszlop: szakmai szám. I t t kódszám j e l z i , hogy a folyóirat mely szakterülettel f o g l a l k o z i k elsősorban.
8-11.oszlop: a folyóirat kódszáma. Minden folyóirathoz négyje
gyű azonossági számot rendeltünk. Sorszámozáskor figyelembe vettük a lapok elmének a l f a b e t i k u s rend
jét i s , hogy igy a gépi rendezéskor ne legyen szűk
ség betűk, csupán számok s z e r i n t i rendezésre, ami sokkal gyorsabb. Először csupán a 0 és 5 végződésű számokat használtuk f e l , i g y lehetőség van ujabb lapok közbeiktatására anélkül, hogy az a l f a b e t i k u s sorrend f e l b o r u l n a .
12. oszlop: kártyasorszám. A cim első sorát 1, a második s o r t 2 jelöli, s t b .
29. oszlop: Hyelv kódjele.
30. oszlop: Ország kódjele.
31-58.oszlop: A folyóirat cim és az ország neve t e l j e s hosszá
ban kiírva.
61-63.oszlop: A periodicitás kódszáma. 052 jelöli a h e t i megje
lenésű, 012 a h a v i folyóiratokat, s t b .
64-67.oszlop: Az ér deviza-forintban. /A fillér értéket elhagy
tuk/
2. Vállalati vezérkártya. Ezen a kártyán csak a KGM vállalatok rövidített nevét és a hozzájuk r e n d e l t kódszámot tüntettük f e l . A kódszám megállapításakor ugyanúgy figyelembe vettük a vállalatok ne
vének a l f a b e t i k u s sorrendjét, mint ahogy a z t a folyóirat címkártyák esetében tettük. A kártya célja kizárólag a következő 3.ez. kártya
típus (datálnak automatikus kiegészítése, pontosabban az, hogy ne l e gyen szükség a vállalatok nevének ismételt leírására. A kártyaterv:
1. oszlop: kártyatípus: 2.
5-7.08zlop: vállalat kódszáma 33-47.oszlop: vállalat neve
52-53.oszlop: a folyó év száma /65/
3. Tételkértya. Minden folyóiratcímről készült egy i l y e n kártya, annyi példányban, ahány vállalat megrendelte. Ha valamely vállalat
417
TMT 1965.május-június XII.évf. 5-6.szám egy folyóiratot több példányban rendelt meg, akkor minden megrendelt példányról külön kártya készült. A kártyaterv:
1. oszlop: kártyatípus: 3.
5-7.oszlop: vállalat kódszáma 8-11.oszlop: a folyóirat kódszáma
A gépi munka menete röviden a következő v o l t :
A mintegy 300 vállalati vezérkártyát közvetlenül kártyalyukasz
tón készítettük e l . A kb. 2000 clmkártya és több mint 10 000 tétel- kártya a d a t a i t telex-géppel szalagba lyukasztottuk, o l y módon, hogy azok az adatok, melyek több kártyán ismétlődnek, csak egyszer kerül
tek a szalagon lyukasztásra és megfelelő vezérlő kódokkal biztosítot
tuk, hogy a szalag-kártya konverter az előzőek alapján átmásolja az egymást követő kártyákra az i l y e n közös adatokat. /Megjegyezzük,hogy mivel a telex-gép és a rendelkezésre álló szalag-kártya konverter az angol ábécének megfelelő betűkkel dolgozott, mig a lyukkártyagépek a magyar ábécé több speciális betűjét / p l . ő, ü, stb./ i s tartalmazzák, a telex-géppel történő Íráskor néhány betűt meg k e l l e t t cserélnünk.
Ez azonban kizárólag szöveg Írásakor, tehát a címkártyák elkészítése
kor v o l t szükséges, és igen egyszerűen megoldható./
A szalagot a lyukasztással egyidejűleg gépelt szöveg átolvasása alapján ellenőriztük, és az előforduló /igen k i s számú/ hibákat u j lyukszalagon kijavítottuk. A hibás részek az e r e d e t i lyukszalagon olyan felüllyukasztást kaptak, mely a szalag-kártya konvertert a h i bás rész átugrására utasította. A most már biztosan hibátlan lyuk
szalag adatait a szalag-kártya konverter segítségével lyukkartyákra másoltuk át és megkaptuk a cimkártyákat, vállalati vezérkártyákat és a tételkártyákat.
A vállalati vezérkartyákról átdopplereztettük a vállalat nevét a tételkartyára, majd az árat másoltattuk át hasonló módon a tételkár
tyára a cimkártyáról. Igy l e t t a tételkártya t e l j e s , és a megfelelő szempontok s z e r i n t i rendezésre alkalmas.
A tételkártyákat folyóirat kódszám /s ezzel egyben a cimek a l fabetikus sorrendje/ B z e r i n t rendeztük, kollacionáltűk a megfelelő cimkartyákkal, majd kinyomtattuk az előfizető vállalatok nevét f o lyóiratcímenként /központi címjegyzék/.
Ezután a tételkártyákat vállalati kód szerint rendeztük, és k i nyomtattuk vállalatonként a megrendelt folyóiratok elmét és árát. A lyukkártyák segítségével könnyű az árváltozásokat figyelemmel kisér
n i . Ha valamely folyóirat árának megváltozásáról tudomást szerzünk, a megfelelő clmkartyát kiemeljük és belyukasztjuk az u j árat. Egyben I betű belyukasztásával megjelöljük a kártyát. Időszakonként az I
jelzésű kártyákat gépi uton kiválasztva kinyomtatható az árváltozá
sok jegyzéke. Mikor pedig a vállalatoknak kiküldjük a felszólítást a következő évi devizás folyóiratok megrendelésére, egyben egy jegy
zéket i s küldünk számukra, melyben feltüntetjük az elmúlt évben meg
rendelt folyóiratok érvényes előfizetési árát. Igy a vállalatoknak 418
VÁSÁBHELYI P.: Polyóiratnyilvántartés gépesítése
ceupán az esetleg megrendelt a j folyóiratok árát k e l l maguknak meg
állapítani . A módosított árakat a cimkártyákról a megfelelő tétel
kártyákba automatikusan átmásolva egyszerű a keretek betartásának e l lenőrzése.
A 3. és 5.sz. jegyzék összeállítása már rendkívül egyszerű és gyors v o l t , csupán a -címkártyák egy- illetőleg bárom oszlop s z e r i n t i rendezésére v o l t szűkség.
A meglévő kártyaállomány szerepe azonban ezzel nem zárult l e . A további évek során csak az u j megrendeléseket k e l l cim és tétel
kártyákba lyukasztani, i l l e t v e a lemondott előfizetéseknek megfelelő kártyákat kiemelni, s igy igen k i s munkával előállíthatók a sokolda
lúan felhasználható jegyzékek. Különösen fontos ez az árak nyilván
tartása és ellenőrzése szempontjából: erre a célra a cimkártyákon kü
lön oszlopokat biztosítottunk, melyekbe három évig évente belyukaszt
ható a tervezett és a valódi, véglegesített ár. Az u j kártyák l y u kasztása az elkészített kapcsolási tervek és programkártyák felhasz
nálásával a továbbiakban i s olcsón és egyszerűen elvégezhető a t e lex Írógép és a szalag-kártyakonverter közbeiktatása utján.
/Megjegyezzük, hogy H o l l e r i t h gépparkkal folyóiratjegyzéket elő
ször a HIMDOK készített DEZSŐ László vezetésével. Szalag-kártya kon
verziót azonban nem alkalmaztak, és az előállított jegyzékek száma i s kevesebb v o l t . Könyvelési, árnyilvéntartási célokra a kártyákat nem használták./
VÁSÁRHELYI,P.: Punched taoes and punched carda i n the prepara- t i o n öf~a c e n t r a l r e g i s t e r i n the Central Library of the M l n i s t r y f o r Metallűrgy and Machine I n d u s t r y :
The costs of automatád preparsttion of the central r e g i s t e r of the periodicals subscribed by the special l i b r a r i e s i n the f l e l d of metallurgy and machine industry were greatly reduced by the means of using tape-typewriter and tape-to-card conversion instead of the key-punching operation t o prepare the punched cards. The paper tape containing the data of periodicals was prepared on teletypewritera and an IBM 046 converter was used f o r the conversion. The work o f tape-typewriters and tape-to-card converters i s described and the method of preparation of d i f f e r e n t l i s t s of periodicals i s discussed.
• • • 0 • • • 0
