STATISZTIKAI IRODALIM FIGYELÖ
1177
galma kiszélesedik, a meghatározott daság további fejlődését. Ahogy a fo—
anyagi termelési folyamattal kapcsolat- gyasztási szolgáltatások növelik a fo-
ban álló tudományos munkát is bele gyasztási alapot, úgy a termelésnekkell számítani. Wojciechowska szerint azonban a fenti műszaki fejlesztési rá—
fordításokat nem tekinthetjük produk—
tív munkának.
Az üzemi költségek és a beruházási
költségek közé tartozó műszaki fejlesz- tési ráfordítások viszont produktív mun—
kának minősülnek, kivéve, ha a beru—
házások olyan berendezések létesítésére
szolgálnak, amelyekben a 3. pontba so—
rolt típusú műszaki fejlesztési munka
folyik.Van tehát a társadalmi munkának egy olyan különálló területe, amely nem anyagi szolgáltatásokat nyújt az anyagi termelés számára. Az ilyen tár—
sadalmi munka eredményei önállóan, nem pedig a produktív munka eredmé—
nyeinek közvetítésével jelentkeznek.
A szocialista országok elméletében és gyakorlatában általában elfogadták azt a tézist, hogy a nemzeti jövedelem elő—
állításában csak a produktív munka vesz részt. Ezzel szemben a műszaki fejlesz—
tési ráfordítások a termelési eszközök—
höz hasonlóan meghatározzák a népgaz—
adott műszaki fejlesztési ,,szolgáltatások"
is a szélesen értelmezett felhalmozási, alaphoz tartoznak; ebbe beleszámítanak.
tehát az anyagi beruházási javakon ki- vül az új műszaki elgondolások, isme—
retek és szakképzettség is. A népgaz—
daság további fejlesztésére vonatkozó—
döntéseknek figyelembe kell venniük
ezeket is.E. Minc több érvet adott elő a nem produktív munka eredményeinek a nemzeti jövedelemben való szerepeltetése
ellen. Meg kell azonban különböztetni
az általános államigazgatási, vagy hon- védelmi kiadásokat a tudományra, mű-szaki fejlesztésre, közoktatásra, köz—
egészséGiigyre fordított kiadásoktól, mert
az utóbbiak növelik a társadalom ter—melő képességét.
Eddig a szakirodalomban és a gya—
korlatban nem fordítottak gondot a nem
produktív termelési jellegű szolgáltatá—sok eredményeinek kiszámítási módsze——
reire.
(Ism.: Andorka Rudolf)
MEZÖGAZ DASÁGI STATISZTIKA
, TRECKER, HEINRICH—STEYLAER'T'S, ROGER:
MINTAVÉTELI ELJÁRÁS A BELGA MEZÖGAZDASÁGI MUNKAERÖ—STATISZTIKÁBAN
(Stichprobenverfahren in der belgischen Statistik der landwirtscaftlichen Arbeitskráfte.) -— Statistische Informationen, 1963. 4: sz. 5——
70. 1).
Az 1959. év folyamán Belgiumban igen részletes teljeskörű mezőgazdasági adat—
felvételt hajtottak végre. Ennek a mun—
kaerőre vonatkozó részét az Európai
Gazdasági Közösség Mezőgazdasági Fő-
igazgatóságának kezdeményezésére rep—rezentatív módszerrel is feldolgozták, mert az adatokat gyorsabban kívánták megismerni, mint ahogy a teljeskörű
felvétel feldolgozása elkészülhetett. így
került sor 1961—ben arra, hogy az Euró—
pai Gazdasági Közösség Statisztikai Hi—
vatala által kidolgozott terv alapján és általa irányítva egy kereken a gazda—
ságok 11 százalékát felölelő mintából
előre megbecsüljék a munkaügyi ada—
tokat. A mintavétel rétegezetten történt,
a négy fő réteget az üzemek természete
szerint különítették el egymástól:1. főfoglalkozású gazdálkodók üzemeire, 2. üzemi (áru) kertészetekre,
3. mellékfoglalkozású gazdálkodók áruter—
melő üzemeire,
4. intézmények (illetve vállalatok) mezőgaz—
dasági üzemeire.
E négy fő kategórián belül a mező—' gazdasági használatban levő terület nagysága szerint további 13 alcsoportra bontották a mintát.
A reprezentatív eljárás alkalmazott módjának helyességét bizonyítja az utó—
lag időközben már szintén befejezett
teljeskörű felvétel eredményeivel történő
összehasonlítás. Ezt az összehasonlítástszolgálja a fő kategóriánként és gazda—
ságnagyság—csoportonként részletezett eredménytáblák hosszú sora, mely minden egyes vizsgált ismérvre vonatkozólag
mind a becsült, mind a teljeskörű ada—
tokat és ezek eltérésének mértékét, va—
lamint a becslés relatív hibáját tartal—
mazza.
A munka számos technikai jellegű, a
jövőben hasznosítható tapasztalattal és tanulsággal is szolgált, melyekre a ta—nulmány szintén kitér. Jelentőségberr
1178
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖnem utolsó ezek közül, hogy a reprezen—
tatív eljáráshoz szükséges munkaidő csak mintegy 12 százaléka volt a teljes—
körű adatfeldolgozáshoz felhasznált mun—
kaidőnek, nem számítva a mintavétel matematikai előkészítéséhez és az ered-
mények későbbi tudományos feldolgozás—hoz szükséges munkaidőt.
A tanulmány fő érdeme, hogy részbe—_
tesen, konkrétan és hiánytalanul lépes—
ről—lépésre leírja —— ami elég ritka wet a szakirodalomban —— az egész eljárnak kezdve a mintavétel megtervezésétől a
reprezentatív felvétel eredményeinek köz—
Iéséig. _ *
(Ism.: Juhász László)—
BIBLIOGRÁFlA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek
érkeztek be: '
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
Anuário estatistico 1962, Vol. 2. Ultramar. —- Annualre statistíoue 1962. Vol. 2. Outre-Mer, Lis- boa. 1964. lnst. Nac. de Estad. 196 p.
Portugália statisztikai évkönyve, 7962.
l 35 B l/1962 ltnllan statistical abstract 1963. Rome. 1964.
Centr. lnst. of Statistics. 226 p., 14 t.
Olaszország statisztikai évkönyve, 7963.
I 32 D 5/1963 Jaareljfers voor Nederland 196! —-1962. —— Sta- tistical year book of the Netherlands 1961—1962.
Uitg. Centraal Bureau voor de Statistlek. Zeist.
1964. De Haan. XXX, 421 p.
Hollandia statisztikai évkönyve, 7967—7962.
! 37 B 1/1961—62 Statistieal handbook of Japan 1964. Tokyo. 1964.
Bureau of statistics. IV, 132 p.
Japán statisztikai évkönyve, 7964.
I 51 D 1 ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK Ackermann, W.: Solvable cases of the decision problem. Amsterdam. 1962. North—Holland Pubi.
Camp. VIII, 114 p.
Blbliogr. 108—112. p.
A döntési probléma megoldható esetei.
8041 Anwendung mathematischer Methoden in der
Ökonomie. Primenenie matematiki v ékonomlcse—
szklhlszszledovanijah. Hrsg. von V. 8. Nemcsinov.
Ubers. v. Kluge, Wintgen, König. Leipzig. 1963.
Teubner. 437 p., ! t. mell.
Bibliogr. 417—427. p.
Matematikai módszerek alkalmazása a közgazdaság- ramban.
8550 Die Arbeiten der Konferenz Eu ropáischerStatistlker 1953—1959. Stuttgart — Mainz. I960. Kohlhammer.
16 p.
(Die Statistik in der internationalen Organisa—
tionen. H. 3.)
Az Európai Statisztikusok Konferenciájának tevé- kenysége, 7953—7959i
1 4 B 108/3
Blumenthal, B.: Einführung in die Matrizenrech- nung. Allgemeinverstándliche Darstellung für Nicht—
mathematiker. 2. Auf]. Leipzig. 1963. Teubner.
47 p.
Bevezetés a matrix-számitásba.
8486
Buszlenko, N. P. — Sreider, _]. A.: Die MonteCano. __ '— ,
Methode und ihre Verwlrklichung mit elek—t iii—' schen Dlgitalrechnern.(Metod sztatiStticBEs—zk ita- pütanlj (Monte Carlo) i ego reallzaeiia na citroiltlh vücsiszlltel' nüh masinah.) Uberswon G. Eisenrelch.
Leipzig. 1964. Teubner. I89 p.
Bibliogr. l90—191. p.
A Monte—Carlo-módszer és realizálása digitális számítógépekkel.
8489 Cooper, J. D.: The art of decision—making; New York. 1961. Doubleday. Xll, 394 p.
A döntés fajtái. ;
8457
Cyert, R. M. — Davidson, H. J.: statistical sam- pling for accounting information. Englewood Cliffs.
N. J. 1962. Prentice—Hall. IX, 224 p.
Blbliogr. 217—220. p.
Statisztikai mintavétel információk számbavételére.
8295 Demlng, W. E.:Some theory of sampling. 4tl1 print.
New York —- London. 1961. Wiley. XVII, 602 p.
A mintavétel elmélete.
8449 Faure, E. — Boss, J. P. —— Le Garff, A.: La re- cherche opérationnelle. 2e éd. Paris. 1962. P. U. F.
126 p.
Bibliogr. 127. p.
Az operáció-kutatás.
8009 Groműko, O. L. —— Trudova, M. G.: Kratkij kursz sztatísztiki. Moszkva. 1963. Izd. Moszkovszkogo Univ. 249 p.
Rövid statisztikai tanfolyam.
8407 Harman, W. W. : Principles of the statistical theory of communication. New York etc. l963. McGraw- Hill. Xl, 29! p.
Bibliogr. 285—286. p.
A hírközlés statisztikai elméletének alapjai.
8051 Howard, R. A.: Dynamic programming and Mar—
kov processes. New York -— London. 1960. Mass.
Inst. of Technology - Wiley. VIII, I36 p.
Bibliogr. 133. p.
Dinamikus programozás és Markov—folyamatok.
8048
Hrístow, W. K.: Grundlagen der Wahrscheinliche keitsrechnung, mathematischen Statistlk und Metho—
de der klelnsten Ouadrate. Berlin. 1961. Verl. f.
Bauwesen. 327 p. ' _
A valószinűségszámítás alapjai, matematikai Asla—
8549 tisztika és a legkisebb négyzetek módszere.