Az európai gazdaság 1983-ban

(1)

STATISZTiKAI lRODALMi FIGYELÖ ' 1043

vonatkozó 1ó,5

kot tett ki. Az importhányad

számértékei a mondott években 14.11, és 242 százalék.

A keresőknek főágazat szerinti megoszlá- sát tekintve, erős a primer ágazatok foglal- koztatottságának csökkenése. Stabilnak mondható általában a feldolgozóiparé, a kereskedelemé és a közlekedésé. Rendkívül erős a foglalkoztatottság növekedése a szol- gáltatásokban. Az ipari ágazatok átlagbér szerinti rangsora is érdekes: 1960—ban a bá- nyászok és a közlekedési eszközök előállítá- sában foglalkoztatottak voltak az élen; a sor végén a bőrfeldolgozó-ipar. a ruházati ipar és a cipőgyártás állt. 1978-ban a bá- nyászok a negyedik helyen, a közlekedési eszközök gyártásában foglalkoztatottak a harmadik helyen szerepeltek, mig az első helyet a kőolajfeldolgozó—iparban, a máso- dik helyet az elektronikus gépek gyártásá- ban foglalkoztatottak foglalták el. Az utol- só három hely változatlan maradt.

Az állami támogatások és adókedvezmé- nyek megoszlását illetően: 1966—ban a bér—

lakások építése részesült ebben a legmagasabb arányban (35,30/0), valamint a közleke- dési ágazat (19,5%). 1978-ban a lakásépi- tések támogatása 23,4 százalékra esett visz- sza a közlekedési ágazatoké viszont 29,3 százalékra emelkedett.

(lsm.: Nyáry Zsigmond)

AZ EURÓPAI GAZDASÁG 1983-BAN

(Economic survey of Europe in 1983.) New York 1984. United Nations. 241 p.

Az Európai Gazdasági Bizottság titkársá- ga által összeállított anyag érdekes, máshol ritkán megjelenő adatokat közöl az európai szocialista országok mezőgazdaságáról. For—

rásként nemzeti és KGST statisztikai kiadvá—

nyokat. tervszámokat és tervteljesitési beszá—

molókat használtak. A bemutatott és értéke- lésre kerülő számok többek között kiterjed- nek a mezőgazdasági termelés ráfordításai—

nak volumenére, a fajlagos ráfordításokra.

valamint a termelékenységre és a hatékony- ságra. Az 1981. és 1982. évi adatok mellett közlik az 1976—1980—as tervidőszak átlagait.

amelyek alapján a változások dinamikája is vizsgálható.

A szocialista országok mezőgazdasági be- ruházási politikájára az 1980—as évek elején inkább a meglevő állóeszközök korszerűsí- tése jellemző, mintsem a termeiőalapok bő- vítése. A gépek és berendezések állománya minőségi változáson ment át: gyorsabban nőtt (: gépkapacitás, mint a gépek száma.

Az épület- és építményberuházások na—

gyobbrészt a tárolótér bővítését. és ilyen for- mán a veszteségek csökkentését célozták. A

70

műtrágya—felhasználás csak kisebb változást mutat. Bulgária már az 1970—es évek végén felzárkózott (: magas fajlagos felhasználású országokhoz. Az 1980-as évek elején Romá—

nia tovább csökkentette lemaradását, míg a Szovjetunióban folytatódott a lassú. de fo- lyamatos növekedés. A mezőgazdaság ener- giafelhasználása minden szocialista ország- ban növekedett. Emögött az erőgépek kapa—

citásának észrevehető növekedése és a villamos energia felhasználásának a korábbi éveknél mérsékeltebb növekedése áll, ami az energiafelhasználás korlátozására irányu—

ló törekvéseket jelzi. ,

Ami az egyes országokat illeti: a mező- gazdasági beruházások növekedése az 1980- as évek elején Romániában volt a legnagyobb mértékű (19%). Magyarország 2 szá—

zalékos növekedésével a szocialista orszá—

gok középmezőnyében van, mivel a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország az előző tervidőszakhoz képest csökkentette mezőgazdasági beruházásait. Az állóeszköz- állomány növekedése ugyancsak, Romániá- ban volt a legnagyobb: volumenét tekintve 27 százalék, szántóterületre, illetve foglalkoztatottakra vetítve pedig 26, illetve 44 szó- zalék. Magyarország ilyen vonatkozásban a 18 százalékos volumennövekedésével az utol- só helyen áll. A szántóra vetített 19 százalé—

kos növekedésünk hasonlóképpen a legki—

sebb érték a szocialista országok között, a foglalkoztatottakra jutó 14 százalékos növe- kedésünknél pedig csak Lengyelország érté—

ke alacsonyabb. A traktorkapacitás Lengyel—

országban növekedett a leggyorsabban (43 százalékkal). Magyarország 13 százalékkal a középmezőnyben foglal helyet. A szántóra vetített traktorkapacitás-növekedés tekinteté—

ben hasonló a helyzet. A műtrágya-felhasz—

nálás Bulgáriában növekedett a legnagyobb mértékben (37 százalékkal). Magyarország 3 százalékos növekedése a szocialista orszá—

gok között közepesnek minősül, mivel (: Né- met Demokratikus Köztársaságban és Len- gyelországban csökkent a műtrágya-felhasz- nálás. A fajlagos felhasználás változása az egyes országokban fél, illetve egy százalék-(- kal magasabb értéket mutat, de a sorren- det nem érinti. A villamos energia felhasz- nálásának növekedésében Lengyelország ve- zet 33 százalékkal. Magyarország 13 száza- lékos növekedésével ilyen vonatkozásban is a középmezőnyben foglal helyet. Csehszlo—

vákia az előző tervidőszakhoz képest csök- kentette villamosenergia-felhasználását a mezőgazdaságban.

Összefoglalóan akár a ráfordítások volu- menét, akár a fajlagos ráfordításokat vizs—

gáljuk, Magyarországon az 1980-es évek elején a szocialista országok átlagának megfelelő vagy attól elmaradó -— lásd álló- eszközök — növekedésről beszélhetünk.

(2)

1044

A termelékenység és a hatékonyság terü- letén a szocialista országok a terv célkitűzé- seit. nevezetesen a termékegységre jutó költség Csökkentését és a (teljes) hatékony- ság csökkenő trendjének megfordítását - a Jelentős erőfeSzitések ellenére — az 1980-es évek elején még nem tudták elérni.

Ami az egyes országokat illeti, a munka- terr'nelékenység Romániában növekedett a legnagyobb mértékben (18 százalékkal). Ma- gyar—országon a munkatermelékenység javu- lása 8 százalék volt. ami a szocialista or- szágok között közepesnek minősül. Lengyel- országban csökkent a munkatermelékenység.

Az állóeszköz—hatékonyság minden ország- ban csökkent, de ennek mértéke Magyaror—

szágon volt a legkisebb (70/0). amiben a többi szocialista országtól elmaradó állá—

eszköz-bővités is szerepet játszott. A terüle- ti termelékenységben elért 11 százalékos nö- vekedésünk a legmagasabb a szocialista or- Szágok között, Magyarország után Bulgária majd Csehszlovákia következik 9. illetve 6 százalékkal. Lengyelország az egyetlen. ahol ebben az időszakban a területi termelékeny-

ség is csökkent.

(Ism.: Szász Kálmán)

BIFFL. G.:

KULFULD! MUNKAVÁLLALÓK AUSZTRlABAN

(Der Strukturwandel der Auslönderbeschöftiguna ln Österreich.) —- Monatsberichte. Usterrelchisches Institut für Wirtschaftsforschung. 1984. 11—12. sz.

'649—664 p.

A második világháborút követően. a hat—

vanas évek kezdetétől számítják Ausztriá- ban a teljes foglalkoztatás kibontakozását.

Ez időtől egyszerűsítették a külföldiek mun- kavállalását szabályozó - 1933—ból szárma—

zó — jogi rendelkezéseket. Az 1962/63-ban hozott új intézkedések 36000 főnyi vendég- munkás alkalmazását tették lehetővé. főleg olyan Feladatok ellátására, amelyekre nem jelentkezett elég osztrák dolgozó. Eredetileg rövid határidejű foglalkoztatásra törekedtek, a későbbiekben azonban jórészt tartósan Ausztriában maradtak a külföldi munkavál- lalók. Előmozditották ezt a külföldiek foglal—

koztatásávol kapcsolatos államközi egyezmé- nyek, amelyeket 1962-ben Spanyolországgal (ezt 1969—ben kiegészítették), 1964—ben Tö- rökországgal, majd 1966-ban Jugoszláviával írt alá az osztrák kormány.

A vendégmunkások száma gyorsan gyara- podott: 1970-ben már 112 000, 1973—ban pedig 226 000 fölé emelkedett. Ily módon ará- nyuk az ausztriai összes foglalkoztatotthoz viszonyítva az 1969. évi 3,7 százalékról 1973- ra 8.7 százalékra növekedett. Ez utóbbi há-

nyad hozzávetőleg megegyezik a Német

STATlSZTlKAl lRODALMi FIGYELÖ

Szövetségi Köztársaság. Belgium vagy Fran- ciaország hasonló mutatójával, ahol már

*15—20 éve foglalkoztattak vendégmunkáso-

Ot.

Az 1974/1975. évi recesszió nyomán körül- belül 24 százalékkal, mintegy 55000 fővel csökkent az osztrák gazdaságban dolgozó külföldi foglalkoztatottak száma. Ily módon az 1977 és 1981 közötti években átlagosan 176000 körül mozgott Ausztriában a ven- dégmunkások száma. hozzávetőleg 6 száza- lékát érte el az összfoglalkoztatottakénak.

Az ezt követő két esztendőben további 29 400 külföldi munkavállalót bocsátottak el állásukból. emiatt közel 17 százalékuk lett munkanélküli és 5.3 százalékra mérséklődött grányuk az osztrák dolgozók összlétszámá-

an.

időközben — főleg a hatvanas évek ele- jéhez képest — megváltoztak a külföldiek foglalkoztatásának jellegzetes vonásai.

Ausztriában ugyanis eleinte döntően egye- dülálló. fiatalabb férfi dolgozókat alkalmaz- tak, akiknek rokonsága hazáiukban maradt.

Ennek eredményeként a vendégmunkások aránya az osztrák keresőkében jával magasabb volt, mint a külföldi állampolgárságú- aké az ausztriai összlakosságba—n.

Néhány év elteltével ezek az arányok mó- dosultak. Az 1971. évi népszámlálás adatai alapján kimutatták. hogy a vendég- munkások közül sokan helyben családot alapítottak. vagy áttelepítették hozzátartozó- ikat hazájukból Ausztriába. (E folyamat az—

zal függött össze, hogy a külföldi dolgozók foglalkoztatásának eredetileg tervezett idő—

tartama jelentősen meghosszabbodott.) Fen- tiek eredményeként a nők aránya az Auszt- riában élő török nemzetiségűek körében 13.

a jugoszlávokéban 37 százalékot ért el 1971-ben, miközben az osztrák népességnek 53 százalékát tették ki a nők. Tíz évvel ké- sőbb — az ausztriai arányok változatlansága mellett — már 44 százalékra módosult a kül- földi lakosok körében a nők hányada.

A nemzetközi tapasztalatokkal összhang- ban — 1971 és 1981 között -— a korábbihoz képest csökkent a keresők hányada az Ausztriában élő külföldi állampolgárságú Ia- kosok körében. ami részben elbocsátásokkal.

részben azzal függött össze, hogy gyarapo—

dott az eltartott családtagok száma. Ugyan- akkor körükben még így is magasabb volta ,,fog—lolkoztatottsági kvóta" (57 százalékot ért el), minta belföldi népességben. ahol a ke- resők aránya 44.7 százalékot tett ki.

A külföldi dolgozók ausztriai foglalkozta- tásában jelentős szerkezeti átalakulás ment végbe. amely időbelileg két szakaszra osz—

lik. Az első a lendületes gazdasági fejlődés időszaka volt. amely az 1964 és 1973 kö—

zötti évekre terjedt ki. Ezalatt legerőtelje- sebben a jugoszláv vendégmunkások szá-