330
STATISZTIKA! IRODALMI F—lGYwELÓL —
modellek családja. A szerző ezeknek a mo- delleknek lényegesen kibővített változatait is javasolja, amelyekben a társadalmi szár- mazáson, iskolai végzettségem foglalkozá- son és jövedelmen kívül szerepel a fogyasz- tás, a termékenység. az egészség, az idő—
mérleg. a megelégedettség és az elidege- nedés stb. Az ilyen társadalmi modellek fel- építése és becslése a társadalmi jelzőszá- mok alapján azt fogja jelenteni. hogy ha- sonláan a közgazdaságtudományihoz, amely az ökonometria kifejlesztésével nagy lépé- seket tett tételeinek verifikálhatósága és konkrét politikai alkalmazhatósága irányá—
ban. a szociológia is nagy előrelépést fog tenni a tudományosság irányában és meg- álla'pítá'sainak társ—awdalompolitikai alkalmaz- hatósága felé.
(Ism.: Andorka Rudolf)
SZYRAN—WISNIEWSKA. Z.:
AZ EGYÉNI PARASZTGAZDASÁGOK MUlNKAERÖ-TARTALÉKÁNAK MEGALLAPlTÁSA
(Zróznicowanie zasobów síly roboczej w indywi- dualnych gospodarstwach rolnych.) — Wiadomosci
Statystyczne. 1974. 10.51. 13—17. p.
A munkaerő—tartalékok nagyságának ís- merete fontos mind az adott mezőgazdasá- gi üzem, mind az egész mezőgazdaság ha—
tékonyságának vizsgálata szempontjából, de ismerete elengedhetetlen más gazdasági ágak és az egész népgazdasági tervezés számára is. Köztudott ugyanakkor, hogy egyike a legnehezebben megszerezhető ada- toknak. különösen az egyéni parasztgazda—
ságokban, s ezért ilyen tárgyú pontos, rend—
szeres adatszolgáltatás még nem épült ki.
Ezen kivánt segíteni a Lengyel Statisztikai Főhivatalnak az egyéni parasztgazdaságok munkaerőhelyzetére vonatkozó 1972. évi rep- rezentatív felvétele, amelyet szerző tanul- mányában ismertet. (A felvételek főbb ered- ményeit 1973 végén, illetve 1974 elején pub- likálták.)
Az egyes gazdaságokban a következő adatokat gyűjtötték: (: gazdaságokba—n élők, a gazdaságokban foglalkoztatottak száma, nemük, születési évük, munkahelyük, 1971—ben ledolgozott munkaórálk száma. az egy mun—
kanapra eső átlagos munkaórák száma, a gazdaságban foglalkoz—tatott családtagok, ki- segítő munkaerők száma. A keresőnépessé-
gen belül megkülönböztették az állandóan.
főként és alkalmilag a gazdaságban, vala- mint a gazdaságon kívül foglalkoztatottakat.
Teljes foglalkoztatottságnak tekintették (:
produktív korúak (1907—1955 között szüle- tett férfiak és 1912—1955 között született nők) évi 2700 órányi munkáját (300 nap át—
lagosan 9 órával.) Használták ezenkívül a munkaerőegység fogalmát is, mégpedig a
következőképpen: egységnek tekintették a fent jelzett produktív korúakat. az ennél idő- sebbeket pedig 0,8, a fiatalabbakat 0,6
m u nka erőeg ységcn ek vették.
A felvétel főbb eredményei a következők:
a lengyelországi egyéni gazdaságokban élő 8282000 kereső közül kb. 75,5 százalékra tehető az állandóan vagy főként a panaszt- gazdaságokban dolgozóik aránya. 2.6 szá- zalékra a máshol dolgozáké és 21,9 száza- lékra a gazdaságokban csak alkalmilag foglalkoztatottaké. Átlagosan 4 fő élt egy gazdaságban, közülük 266 főt lehetett ke-
resőnek tekinteni: 1,97 fő állandóan, illetve főként. 054 tő alkalmilag dolgozott a gaz- daságban, 0.15 fő pedig más munkahelyen.
Ezek az átlagok azonban jelentős szóródá- so—kat takarták; míg a 20 hektárnál nagyobb gazdaságokban a keresők 61,7 százaléka állandóan. illetve főként a gazdaságban dolgozott, a törpebirtokosok (a 0.5 hektár—
nál kisebb bintokikal rendelkezők) között ez az arány csak 21,4 százalékot ért el. A kisebb gazdaságokban számottevő volt a csak alkalmilag foglalkoztatottak, valamint a máshol dolgozók aránya. és általában kevesebb az ott élők (ezen belül pedig a keresők) száma._ A 20 hektár feletti gazda- ságok ráawdáisul nemcsak gyakorlatilag tel- jes időben foglalkoztatták a család munk-a- erejét, hanem számottevő arányú napszá- most, nem családi munkaerőt is alkalmaz- tak. Az átlagot leginkább a 2—5 hektáros gazdaságok adatai közelítették meg. de ki—
egyensúlyozottnak tekinthető munkaerőhely—
zetet inkább csak az 5 hektárnál nagyobb gazdaságokban lehetett találni.
Minthogy a gazdaságok-at nem terület—
nagyság, hanem a végtermék öSSzege sze- rint csoportosították. a fentiekhez hasonló eredményekre jutottak. Minél nagyobb volt a gazdaság végtermékuének össz'ege, annál nagyobb volt a gazdaságban élők, illetve a keresők száma, az utóbbiakon belül pedig a gazdaságokban csak alkalmilag foglalkoz- tatottaké, és a máshol dolgozók aránya fo- kozatosan csökkent.
Igen érdekes eredményeket hozott az ado- tok vajdaságok szerinti csoportosítása. Ki- tűnt, hogy a nagyobb létszámú. illetve több keresővel rendelkező gazdaságok inkább a nyugati területeket jellemzik, de a főként a gazdaságban dolgozók száma a keleti vaj—
dazságokban magasabb. Az egy munkaerő—
egységre jutó termelési érték a nyugati vaj- daságo'kban kétszer akkora, mint a keletiek- ben. A vizsgálat révén nemcsak a munka—
erő-tartalék regionális és gazdaságnagysá- gonloénti elhelyezkedését sikerült feltárni, hanem kitűnt, hogy az a termelési eredmé- nyek ábrázolásához is segítséget nyújt.
(Ism.: Faragó Tamás)
