Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI HIRADÓ

Személyi hírek

A Népköztársaság Minisztertanácsa a

Pedagógus Nap alkalmából dt. Cseh—

Szombathy Margitnak a KözpontiStatisz—

tikai Hivatal irányítása alatt álló ,,Fényes

Elek" Közgazdasági Technikum igazgató- jának negyvenéves pedagógiai működése során elért eredményeiért ,,

a ,,KIVÁLÓ TANÁR"

címet adományozta.

Szervezeti hírek —— Közlemények

!

Külföldi látogat-ó a. Statisztikai Techni—

kumban. Dr. A. ' Shoeb professzor, az

Egybsült Arab Köztársaság Oktatásügyi

Minisztériumának államtitkára, aki a magyar kormány meghívására hosszabb

időt töltött Magyarországon, 1958. április 29—én meglátogatta a Központi Statisz- tikai I—Iivatal irányítása alatt álló ,,Fényes Elek" Közgazdasági Technikumot. Shoeb professzor a látogatás során a szaktár—

gyak tantervét és a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseit tanulmá—

nyozta.

Utasítás a statisztikai képesítések meg-

szerzésének feltételeiről. A Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke a *Magyar Forra—

dalmi Munkás—Paraszt Kormány 1090/

1957. (XII. 1.) számú határozatában fog—

lalt felhatalmazás alapján — az érdekelt

miniszterekkel (országos hatáskörű szer-

vek vezetőivel)- egyetértésben — 1958.

május 28-án kiadott 1/1958. számú uta—

sításában szabályozta a statisztikai képe—

sítések megszerzésének feltételeit és a statisztikai szakvizsgák rendjét.

Az utasítás teljes szövegét a hivatalos

lapokon kívül az Ipari és Építőipari Sta-

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke jó munkája elismeréséül, a Magyar Nép-

köztársaság Minisztertanácsa 1022/1954.

(III. 26.) számú határozatával alapított

,,KIVÁLÓ DOLGOZÓ"

kitüntető jelvényt adományozta a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal Könyvtárában

dolgozó dr. Hajós Istvánné tudományos

osztályvezetőhelyettesnek és Kőszegi Ká—

rolyné előadónak. '

§

tisztikai Értesítő! 1958. évi 6. számának

melléklete is tartalmazza.

Állami Népesedési Bizottság létesült

Csehszlovákiában. A csehszlovák kor—

mány a népesedés fejlődésének figyelem—

mel kísérésére Állami Népesedési Bizott—

ságot létesített. A Bizottság feladatai közé tartozik többek között a csecsemőhalan- dóság alakulásának, a terhesség meg—

szakítására vonatkozó rendelkezések kö—

vetkezményeinek figyelemmel kísérése,

az abortuszok kérdése általában, a nők

foglalkoztatottsága és a gyermekek száma ' közötti kapcsolatnak, a balesetek gyakori—

ságának, a fiatalkorúak bűnözésének, a népesség kormegoszlásában bekövetkezett változásoknak stb. vizsgálata, illetve a

kormány kérésére megfelelő tájékoztatás és javaslattétel népesedési kérdésekben.

Az Állami Népesedési Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezeténél mint a ,,Népesedési Kérdések Csehszlovák Bi—

zottsága" fog fellépni.

A Népesedési Bizottság elnöke Dr.

Frantisek Fajfr, az Állami Statisztikai

Hivatal elnöke, elnökhelyettese Dr. Josef Lukás, az egészségügyi miniszter helyet—

(2)

STATISZTIKAI HiRADÓ

581 tése, tagjai az Állami Statisztikai Hivatal,

a Tervhivatal, az Egészségügyi Minisz—

térium vezető munkatársai, a Népbíróság elnöke, egészségügyi szakemberek.

(Siatislicky Obzor. 1958. évi 3. szám)

Vital a lineáris programozásról a szovjet

tudósok Moszkvai Házában. A szovjet tudósok Moszkvai Házának statisztikai szakosztálya 1958 januárjában megvitatta Ja. P. Gercsuk—nak ,,A lineáris progra- mozás mint a gazdasági feladatok opti- mális megoldásának kiválasztására szol- gáló új módszer" címmel tartott elő—

adását. Ez a módszer nem ismeretlen a

szovjet szakirodalomban. L. V. Kantorom'cs

professzor, leningrádi matematikus ,,A termelés megszervezésének és tervezésé—

nek matematikai módszerei" című, 1939—

ben kiadott könyvében mutatta be a szovjet szakirodalomban először ezt a 'módszert, amelynek ,,a meghatározó té—

nyezők módszere" elnevezést adta. Kanto- roVics módszere lehetséges alkalmazásá—

nak területeit is megjelölte könyvében.

A későbbi években Kantorovics és mun—

katársai (V. A. Zalgaller, M. K. Gavurinij

és mások) a módszert különböző gyakor—

lati gazdasági problémák megoldására is felhasználták (különösen az ipari anyag—

felhasználás racionalizálásánál és a vasúti

teherszállítások optimális tervének össze- állításánál). A nyugati államokban a

módszert lényegében csak az 1948—1949—

és években dolgozták ki s annak külön—

böző elnevezések után végül is a lineáris

programozás nevet adták.

A vita résztvevői rámutattak arra, hogy a lineáris programozás módszere a szoci—

alista gazdaságban igen széles körben al—

kalmazható. A módszer alkalmazásra ke-

rülhet számos tervezési feladat megoldá- sára. Eredményesen alkal azható a mód—

szer az iparági és az üzemen belüli ter—

vezés, területén, a vállalatok kooperációs terveinek kidolgozásánál, az építőipari gépeknek építkezési munkafajták szerinti

elosztásánál stb., stb. A vita résztvevőinek

véleménye szerint meg kell tenni a szűk—

séges intézkedéseket a módszer széles- körű alkalmazása érdekében.

(Veszíník Sziatísziikí, 1958. évi 2, szám)

Ismertető kiadvány Magyarországról.A Központi Statisztikai Hivatal szerkeszté—

sében ,,Mai Magyarország" cimmel gra—

fikonokkal és fényképekkel gazdagon illusztrált ismertető kiadvány jelent meg

magyar, orosz, angol, francia és német

nyelven.

A kiadvány az ország földrajzi leírása, :: _Iegfontosabb történelmi események összefoglalása után az állami és társadal-

mi rendet, a politikai és társadalmi szer—

vezeteket, a külföldi kapcsolatokat ismer—

teti, majd a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek alakulását mutatja be. Külön fejezet tájékoztatja a külföldi'látogatókat az ország idegenfor—

galmi nevezetességeiről és számos egyéb, a külföldieket érdeklő tudnivalót közöl.

(Mai Magyarország, Központi Statisztikai Hivalal.

Budapest, 1958. 128 old.)

Nemzetközi statisztikai adatok

A bruttó társadalmi termék értékének megoszlása népgazdasági ágak szerint. Az

alábbi táblákban az Egyesült Nemzetek

Statisztikai Hivatalának adatai alapján bemutatjuk, hogy a bruttó társadalmi ter- mék termelése milyen arányban oszlik meg az egyes népgazdasági ágak között.

(Bruttó társadalmi terméken a polgári elmélet általában a népgazdaság által ter—

melt termékek teljes értékét érti az érték—

csökkenés leírása előtt.)

, Bruttó társadalmi

termék az

M,,gnevezés 1956. [ 1954. __

évben (százalék) Ausztria ; Belgium 1. Mezőgazdaság, halászat. . 14 8

2. Bányászat ... 44 5

3. Ipar ... 31

4. Épitőipar ... 7 ' 6

5. Szállítás, hírközlés.. 8 9

6. Kereskedelem ... 10 11

7. Közigazgatás ... 7 9

8. Egyéb ... 10 21

/

(3)

582 STATlSZTlKM ;HIRÁDÓ 1

Bruttó társadalmi

termék az

Megnevezés 1955. ] 1956.—

évben (százalék)

Brazilia [ Kanada ,

1. Mezőgazdaság, halászat. . 32 10 '

2. Bányászat ... 4

3. I ar ... % 20 28

4. pltőipar ... 7

5. Szállítás, hírközlé . 8 12

8. Egyéb ... 21 19

Bruttó társadalmi termék az

1954. ! 1952.

Megnevezés ' '

évben (százalék) Fra cia- Egylptom orsnzág

1. Mezőgazdaság, halászat. . 35 16 2. Bányászat ... 1 ) 33 3. ! ar ... 11

4. pítőlpar ... 3 6

5. Szállltás,hlrközlés ... 7 9

6. Kereskedelem ... B' 13

7. Közigazgatás ... 16 11,

8. Egyéb ... 19 12

Bruttó társadalmi termék az Megnevezés 1956. évben (százalék)

Nyugat-

Német- Olaszország ország

1. Mezőgazdaság, halászat. . 8 22 2. Bányászat ... ; 42 1

3. I ar ... 32

4. pítőlpar ... 6 6

6. Szállítás, nlrk'őzlés ... 10 10 *

8. Egyéb ... 12 10

Bruttó társadalmi termék az Megnevezés 1956. évben (százalék)

Japán ! Norvégia 1. Mezőgazdaság, halászat. . 20 14

3. Ipar ... 26 27 4. Épttőipar ... 5 7 5. Szállítás, hírközlés ... 9 20 6. Kereskedelem ... 16 12

"§. Közigazgatás ... ) 92 4

8. Egyéb ... ' 14

Bruttó társ'adalml termék az

1953. 19565

Megnevezés -—————-——

évben (százalék) - Spanyoí- Török- f'

ország ország 1. Mezőgazdaság, halászat. . 35 41 2. Bányászat ... ' ... 2 1

3.1ar... . 26 14

4. pítóipar ... 3 et 6. Szállítás, hírközlés ... 5; 8

7. Közigazgatás ... 7 S

8. Egyéb ... 13 12

Bruttó társadalmi termék az A Maghe'vazés 1956. évben (százalék)

Nagy— Egyesült

brltannía Államok

1. Mezőgazdaság, halászat. . 4 5

3. I ar ... 38 32

4. pítőipar ... 6 5

5. Szállítás, hírközlés ... 11 8

6. Kereskedelem 13 17

7. Közigazgatás . . . . . 7 12

8, Egyéb ... 1-7 19 , (Monthly Éulletin of statistics. United Nations, ' 1958. március hó.)

Kínai Népköztársaság. A munkások és alkalmazottak száma a Kínai Népköztár- saságban az elmúlt 9 év folyamán nagy—

mértékben emelkedett. 1948-ban, a fel—

szabadulás előtt, 2,4 millió munkás és

alkalmazott volt atz—országban, 1957-ben számuk 23 973 000 főre emelkedett. A munkások és alkalmazottak száma —— a tervek szerint —- 1958 végén 24 392 000

lesz;

A kínai munkásosztály gyors ütemű növekedésének hatására megélénkült a

szakszervezeti mozgalom is. 1948—ban a szakszervezeti tagok száma 1 448 000 volt,

míg 1957 végén ez a szám 16 300 OOO—re növekedett. A kínai dolgozók az ország- építő munka során nagy sikereket értek el, az elmúlt öt év folyamán 3030 OOO—en kaptak ,,élenjáró termelő" és ,,élenjáró

munkás" kitüntetést. A kitüntetettek kö—

zött 280000 nő volt. ,

1957—ben a munkások és alkalmazottak

bérszínvonala 42,7 százalékkal volt ma—

gasabb, mint 1952—ben. A második ötéves

terv folyamán (1958—1962) az átlagbér

20—30 százalékkal emelkedik majd.,

(4)

STATISZTXKAI HIRADÓ

1957 júniusában a társadalombiztosítás-

ha bevont munkások és alkalmazottak

száma 9090 000 volt, mintegy három és

félszerese az 1951. évi biztosítottaknak.

Emellett közel 7 millió munkás és alkal-*

mazott részesült ingyenes orvosi ellá—

tásban. A szakszervezet kezelésében levő szanatóriumokban és üdülőhelyeken 26 000

ágy áll a dolgozók rendelkezésére, ezen- kívül —— különféle vállalatok és bányák kezelésében —— számos éjszakai szanató-

rium és üdülő van, mintegy 38 000 ággyal.

A felszabadulás óta eltelt 8 év alatt a

munkások részére épített lakások összes

alapterülete több mint 90 millió négyzet- 'méter. Több, mint 5 millió (családtagok—

kal együtt 17 millió) munkás költözött új lakásba. 1950 és 1957 között a kormány 5 milliárd yuant költött lakásépítésre. Az állami támogatással folyó magánlakás—

építkezések eredményeképpen 1953—1957 között 3 millió négyzetméter alapterületű új lakást epitettek, s ezekbe a jelzett idő—

szak folyamán 100000 munkás és alkal—

mazott család költözött.

(Peking Review, 1957.

kxéból)

ápr. 29, Yang Wei cik—

*

Német Demokratikus Köztársaság. Az

első és a második világháború nagy em—

berveszteségeinek hatására az ország né—

pességének kor szerinti összetétele meg—

lehetősen kedvezőtlen. Az első világhá—

ború különösen az 1880—1900 között szü—

letettek közül szedte áldozatait, míg a

második világháború következtében meg- haltak jelenleg éppen 30—50 évesek len—

nének, tehát a legproduktivabb korcso—

portokba tartoznának. Az emberi életben közvetlenül elszenvedett veszteségek mel—

lett mindkét háború nagy mértékű szüle—

téskiesést is okozott.

A második Világháború okozta szüle—

téskiesések következtében a második öt-

éves terv végén az iskolai tanulmányai- kat megkezdők száma nagymértékben csökken. Míg 1950-ben kereken 332 OOO-en kezdték el iskolai tanulmányaikat, addig

1960—ban ez a szám már csak 160 OOO—et

fog kitenni. E mellett a szakmai képzés- ben részvevő fiatalok száma is csökken, aminek a szakmunkás Utánpótlásra ked—

vezőtlen hatása lesz.

A íoglalkoztatottak kor szerinti meg-

oszlása 1956. december 31—én a követ-

kező voltzv

583

Foglalkoztatottak száma

a 40— a 60— *a 65

6 _ 50— éves-

Népgazdasági ág is;? 50 60 65 nél

idő-

éves sebb

korcsoportokban szám szerint

Ipar ... 2717,7 539,3 576,5 148,4 102,8 Kézműipar . 575,1 105,3 124,5 87,5 39,6 Építőipar ... 484,9 78,9 86,6 25,1 25,9

Mező- és erdő- ,

gazdaság . . :. . 1684,3 325,9 410,1 121,5 120,4 Kozlekedés ... 454,5 95,2 102,l 34,6 23,1 Posta és hírközlés 125,0 25,3 30,7 9,3 6,3 Kereskedelem . . . 929,6 195,4 203,8 54,1 47,6 Enyéb ... 1206,4 231,7 237,3 679? 56,2

Népgazdaság

összesen 8177,4 1597,0 1771,6 497,7 421,8 százalékban

Ipar ... 100,0 19,8 21,2 5,5 3,8 Kézműipar . 100,0 183 21,6 6,5 , 6,9

Építőipar. . . 100,0 16,3 17,9 5,2 5,3 Mező— és erdő—

gazdaság ... 100,0 19,3 24,3 7,2 7,1 Közlekedés ... 100,0 21,0 22,5 7,6 S,!

Posta és hírközlés 100,0 20,2 24,5 7,6 5,0 Kereskedelem , . . 100,0 21,0 21,9 5,8 5,1 Egyéb ... 100,0 19,2 19,7 5,6 4,7

Népgazdasátl

összesen 100,0 19,5 21,7

6,1 5,2

A háború pusztító hatása -—— a tényle—

ges emberveszteségek és a születéskiesés mellett — abban is megnyilvánul, hogy 'sokan váltak rokkanttá, részben vagy teljesen munkaképtelenné. A háború

utáni években a kormány rendkívül so—

kat tett a rokkantak, csökkent munka—

képességűek foglalkoztatása, elhelyezése érdekében. ,1956. december 31—én a súlyo—

san rokkant dolgozók száma népgazda- sági ágak szerint a következő volt:

A súlyosan rokkant dolgozók Népgazdasági ág

száma megoszlása (ezer fő) (százalék) Ipar ... 2400 515 Kézműipar ... 12,2 2,6 Építőipar ... 24,4 az

Mező- és erdőgazdaság. 21,1 45

Közlekedés 25,7 5,5

Pesta. és hírközlés... 10,4 22 Kereskedelem ... 46,6 10,0 Egyéb ... 86,() 185 Népgazdasúg összesen 466,4 100,0

A nagy veszteségek ellenére a Német

Demokratikus Köztársaságban sikerült jelentős munkaerőtartalékokat feltárni, és ezáltal a népgazdaság egyes ágaiban

(5)

584

STATISZTIKA! HIRlADÓ

dolgozók számát egyre nagyobb mérték-

ben emelni. Ez nagyrészt a nők munká—

baállitásával történt. A nők a Német Demokratikus Köztársaságban képessé—

geiknek megfelelő munkakörben dolgoz- hatnak, és a férfiakkal teljesen egyenlő elbánásban részesülnek. A nők bevonása a termelőmunkába éppen a háborús veszteségek következtében előállott férfi munkaerő hiány miatt jelentős. A nők szerepe a gazdasági életben csak növe—

kedni fog, hiszen l955—ben a 100' férfira jutó nők száma 124 volt. A gyermekes anyák munkábaállitását az üzemi óvoda—

és bölcsődehálózat segíti. A nők arányá—

nak az egyes népgazdasági ágak szerinti százalékos megoszlását mutatja be az alábbi tábla:

A dolgozó nők aránya az egyes népgazdasági

ágakban az Népgazdasági ág

1950. 1954. 1955. 1956.

évben (százalék) Ipar ... 323 37,8 38,6 38,4 Kézműipar ... 308 32,0 32,2 3l,6

Építőipar ... ao 9,1 s,4 s,5

Mező- és erdőgazdaság .. 542 412 37,8 37,5 Közlekedés ... 12,7 20,0 20,6 20,6 Posta és hírközlés ... 402 55,4 55,5 55,6 Kereskedelem ... 53,1 31,8 GLO 59,9 Egyéb ... 58,0 62,2 61,4 62,5 *

Népgazdasági összesen 38,4 41,9 41,7 42,0

A munkanélküliek (munkát keresők) száma a Német Demokratikus Köztársa—

ságban a népgazdaság fejlődésével pár-

huzamosan állandóan csökken. Míg 1950-

ben a munkanélküliek száma 325400 volt, addig 1957—ben számuk már csak 22 ZOO—at tett ki, 1950—hez viszonyítva te- hát 93,2 százalékkal csökkent.

A következőkben bemutatjuk, hogyan oszlik meg az alkalmazottak létszáma a

termelő munkások és egyéb a termelés—

ben közvetlenül részt nem vevő *munka-

erők között. Figyelembe kell venni, hogy a termelőeszközök fejlődése következtében

a technikai személyzet aránya állandóan

növekszik. Az adminisztratív munkakör—

ben dolgozók számának növekedése viszont nem tekinthető egészséges jelen—

ségnek, a jövőben az adminisztrációs munka gépesítése és egyben egyszerűsí- tése feltehetőleg csökkenteni fogja az ad—

minisztrativ alkalmazottak arányát.

A szocialista iparban foglalkoztatottak közül a.

gazdasági és

Év termelő műszaki adminiszt-

munkasok személyzet rációs személyzet aránya (százalék)

1950 ... 70,8 16 6,6

1951 ... 68,3 (),0 6,9

1952 ... 67,l 6,4 7,5

1953 ... Öö,? 6,6 _8,1

1954 ... 65,8 6,6 8,5

1955 ... 615 6,6 8,4

1956 ... kis,—1 6,8 83

1957 ... 67,5 7,0 8,3

Az állami építőiparban a termelőmun—

kások aránya az 1950. évi 80,9 százalék-

ról 64,6 százalékra csökkent, a műszaki

személyzet aránya ezzel szemben ugyan—

akkor 3,3—ról 6,3 százalékra, a gazdasági

és az adminisztratív személyzet aránya pedig 4,0 százalékról 6,2 százalékra. emelkedett. A mezőgazdaságban a műszaki

személyzet aránya 5,4 százalékról 7,9

százalékra emelkedett, míg az adminiszt—

ratív személyzet aránya 5,5—ről 3,9 száza—

lékra csökkent.

(Vierteljahreshefle zur Slatistik der Deutschen Demokralischen Republik, 1958. évi ll. szám, Dr.

Alfred Tomm cikkéből).

!

Anglia. Az ország külkereskedelmén'ek

helyzete 1958 első negyedében 1957. IV.

negyedéhez képest kismértékben rosszab—

bodott. Az elmúlt évben az export terén tapasztalt fellendülés megszűnt, és az—

export volumene 1958 első negyedében

csökkent. Az import volumene nagyjából

változatlan maradt, értéke azonban'csök- kent a világpiaci áraknak a válság hatá- sára történt esése következtében. A kül- kereskedelem összefoglaló adatait mutat—

ja az alábbi tábla.

Az

Az (a) import

és az

, export

Időszak import export ' eger, különb-

? ségének

ért—éke, millió font, havi átlagok

1956 ... 324 264 12 47

1957 ... 340 277 11 51

1957. I. negyed. . . 353 279 13 61

1957; IV. negyed . 827 280 12 35

1958. I. negyed. . . 311 274 14 24

(6)

STATISZTIKAI IIIIKADO

585

1958. I. negyedében a sterling—övezeten kívülről származó import összesen. 9,fö

százalékkal csökkent, az OEEC államok-

ból származó import kismértékben emel—

kedett. A nem sterling—övezetbe irányuló export 5 százalékkal csökkent, különösen az európai országok tekintetében. A dol—

lár-övezetbe irányuló export ugyanakkor

mintegy 9 százalékkal növekedett, ezen

belül az Egyesült Államokba irányuló ex—

port 13 százalékkal. A külkereskedelmi adatok alakulása övezetenként látható a

mellékelt táblán'

Az export csökkenése mellett a gép—

ipari termékek exportja növekedett, az

Egyesült Államokba például hatszorannyi

gépkocsit exportáltak, mint 1956 első negyedében. Az exportált gépipari termé—

kek volumene 1958 első negyedében külö—

nösen a repülőgépmotorok H— 310/0), a

traktorok (Jr sza/O), a gépkocsik H— 500/0),

a repülőgépek ($670/0) és a távbeszélő és

távíró berendezések (4—180/0) esetében

emelkedett.

Az import részletes vizsgálatakor meg—

ál apitható, hogy 1957. I. negyedévéhez viszonyítva a kakaó H— 600/0), a zöldség—

és gyümölcslélék (4-160/0), a nyersanya—

gok és félgyártmányok közül pedig a

gyapjúfonal (4—140/0) importja növekedett,

míg a tea (——50%), a sajt (——-—47%), vala- mint a szén (—55%), a grafit (—35%), a

cmk (—33%), a nyersgyapot (———39%) ésa

réz (—34%) importja csökkent.

Érték millió fontban

(havi átlagok)

M é 1957.

egnevez s 1956. ————-—————— 1958.

év I. H. I.

év ———————— negyed negyed

Import Nem sterling-

övezet ... 197 210 210 209 191 Ebből:

dollár-övezet 71 80 86 77 V 64

Sterling-övezet .. 126. 129 143 118 121

Import összesen 324 340 [353 327 377 Export

Nem sterling—

övezet ... 154 161 165 160 155 Ebből :

dollár-övezet. . . 45 48 44 49 45 Sterling—övezet .. 122 127 122 132 132 Export összesen 276 288 292 292 287

Összefoglalva megállapítható, hogy a

külkereskedelem helyzete általában rosz—

szabbodott, ami a tőkés világpiacon

tapasztalható válságjelenségekkel magya-

rázható. "

(Board of Trade Journal, 1958. április 25.)

A STATISZTIKAI IrDlÖlSZAKI KÖZLEMÉNYEK sorozatban megjelent

AZ IPAR TERMELÉSI INDEXE 1949—1957

cimű kiadvány

A kiadvány tartalmazza az ipari nettó termelési index számításának módszertani alapjait, tájékoztat a különböző számátási lehetőségekről és elemzi az egyes módszerek előnyeit és hiányosságait. Részletes összehasonlító számainyagol ad a vállalati teljes termelés és a nettó termelés indexéről az ipar egészére, az állami iparral, annak egyes ipar—csoportjaira és ipar—

ágaira vonatkozóan. Külön fejezetben ismerteti a kiadvány a nettó termelési index számítá- sának módszerét a fontosabb iparágakban. A részletes számanyag mellett grafikonok szem-

léltetik az egyes szektorok termelésének alakulását 1949—1957. években A kiadvány terjedelme: 82 oldal

Ára: 22,—— Ft