Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI HIRADÓ

Személyi hírek

A magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány a földművelésügyi miniszter ja- vaslata alapján dr. Kiss Albert egyetemi

docenst az Agrártudományi Egyetem Sta-

tisztikai és számviteltani tanszékére egye—

temi tanárrá kinevezte. '

Szervezeti hírek —— Közlemények—

A csehszlovák statisztikai hivatal elnö-

kének látogatása Budapesten. Dr. Franttsek Fajfr, a csehszlovák Állami Statisztikai

Hivatal elnöke Péter Györgynek, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elnökének meg- hívására 1958. augusztus 9—14 között, a Központi Statisztikai Hivatal munkájá—

nak tanulmányozása céljából Budapesten

tartózkodott. '

Népszámlálási bizottság alakult Cseh- szlovákiában. Az állami Statisztikai Hi—

vatal kollégiumának határozata alapján, 0. Ullman vezetésével népszámlálási bi- zottság alakult, amelynek feladata a nép—

számlálás előkészitése és lebonyolítása. A népszámlálás eszmei időpontja 1960. de—

cember 31. napjának 24. órája lesz. 1959

I. negyedében próbanépszámlálást tarta—

nak, amelyet egy 30000 háztartás bevéte—

leit vizsgáló reprezentatív felvétellel köt-

nek össze. %

(Slatíslickú Obzor, 1958. évf. 6, szám.)

Statisztikai társaság tervezetének vitája

a Román Népköztársaságban. A Román Központi Statisztikai Igazgatóság Tudo—

mányos—módszertani Tanácsa március

31—i ülésén megvitatta a statisztikai tár—

saság megalakításának tervezetét.

A vita keretein belül meghatározták a társaság célját, a tagság elnyerésének módját, a társaság szervezetét és szerveit, a tagok jogait és a társaság hatáskörét.

Az értekezlet résztvevőinek többsége hangoztatta a statisztikai társaság létre—

hozásának szükségességét. A társaság cél—

ját illetően megoszlottak a vélemények.

Uralkodó volt azonban az a nézet, hogy a társaság ne csak a statisztika tudományos

fejlődését, hanem a gyakorlati statisztika

megjavítását is szolgálja, működése ölelje fel a statisztika egész — elméleti és gya—

korlati —— tevékenységét.

Anélkül, hogy túlzott nehézségeket gör- dítettek volna a tagság elnyerése elé, a

résztvevők kiemelték, hogy a tagok felvé—

telénél több szempont: például a képesí—

tés, a gyakorlati vagy tudományos és di—

daktikai tevékenység figyelembevétele

szükséges.

A társaság szervezetével és szerveivel kapcsolatban rámutattak a munkahelyi és a területi szervezés összekapcsolásá- nak szükségességére, és megállapították, hogy az intézményekben és a vállalatok- nál munkacsoportokat lehetne létesíteni.

Végül javasolták, hogy a Társaság ren—

dezzen szaktanfolyamokat, szervezze meg a tapasztalatcserét, a Társaság tegyen ja—

vaslatot a kiadásra kerülő statisztikai tanulmányok és művek birálóira, az as—

piránsok disszertációinak opponenseire és a vállalati statisztikusi állások betölté—

sére.

(Revista de Staiísiíca. 1958. évi 4. szám.)

A gyermekekre fordított kiadások

számbavétele Csehszlovákiában. Az Al-

lami Statisztikai Hivatal 1958 júniusában és októberében reprezentatív felvételt hajt végre, amelynek célja azoknak a ki—

adásoknak a megállapítása, amelyeket az

egyes családok a gyermekek nevelésére,

eltartására és személyi szükségleteik ki—

elégítésére fordítanak. A felvétel a rend—

szeresen háztartásstatisztikai adatokat szolgáltató azon családokra terjed ki, amelyekben eltartott kiskorú gyermekek

(2)

STATISZTIKAI HIRADÚ

vannak. Az adatfelvételt az Állami Sta—

tisztikai Hivatal az Állami Népesedési Bizottsággal egyetértésben szervezte meg.

(Slalíslicky' Obzor, 1958. évi 6. szám.)

,,A születésszabályozás" cimmel meg—

jelent a ,,Reflektorfényben" c. sorozat

harmadik kötete. A könyvben statiszti—

kusok, orvosok, közgazdászok és jogászok

fejtik ki véleményüket erről a fontos tár—

sadalmi kérdésről. .

A könyv hét tanulmányt tartalmaz:

Dr. Milte'nui Károly: A születésszabályozás vita—

kérdései;

Dr, Mérey Gyula: A születésszabályozással kap—

csolatos problémák az emberiség történetében;

Dr. Zoltán Imre: A szülész hozzászólása a születés- szabályozás kérdéséhez;

Dr. Millénui Károly: Népesedésstatiszlika és né—

peserléselmélet;

Dr. Varga István: Szüleiésszabályozás és gazda)—

eági élet;

Dr, Viski János: A születésszabályozás kérdése a jog tükrében;

Pongrácz Zsuzsa: Női szemmel a születésszabályo- zásról és az abortuszokról.

(A születésszabályozás. Szerkesztette: dr. Szabady Egon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

1958. 206 old.)

Új magyar matematikai statisztikai

könyv. "Statisztikai minőségellenőrzés"

címmel új magyar matematikai statiszti- kai könyv jelent meg. A könyv a mate—

matikai statisztika módszerein alapuló olyan mintavételes késztermék-átvételi

eljárásokat ismertet, amelyek az előírt

minőséget biztosítják, és amelyek segít—

ségével a közönséges ellenőrzéssel szemben sok esetben a selejt megelőzését is le- hetővé tevő gyártásellenőrzési eljárások is konstruálhatók. Emellett —— éppen az ipar szélesebb szükségleteinek megfelelő—

en —- többnek is tekinthető: bevezetésnek a matematikai statisztikába.

A könyv a valószínűségszámitás és a

mintavételi eljárás elméleti alapjainak

ismertetése után rátér a gyártás— és a

885

késztermékellenőrzés legfontosabb gya—

korlati módszereinek tárgyalására. Ezu—

tán a minőségellenőrzés üzemi megszerve-

zésével és a gépipari sorozatgyártás, vala-

mint a textilipari gyakorlat különleges

problémáival foglalkozik. A könyvet szá—

mos ábra, segédtábla és igen sok gyakorlati példa egészíti ki.

(Slalisziilcai minőségellenőrzés. Az ipari minőség—

ellenőrzés malemalíkaí statisztikai módszerei.

Szerkesztette: 'Vincze István, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1958, 460 old.)

Szovjet külkereskedelmi kiadvány. A Szovjetunió Külkereskedelmi Minisztéri—

umának folyóirata, a ,,Vnesnjaja Tor—

govlja" (Külkereskedelem) 1958. évi 5.

számának mellékleteként hasznos statisz—

tikai kiadvány jelent meg. A kiadvány ,,A Szovjetunió külkereskedelme 1956—

ban" címet viseli, és gazdag statisztikai

anyagot tartalmaz a Szovjetunió árufor- galmáról országok szerint, az export és

az import összetételéről, közli a Szovjet- unió exportját és importját árucikkek

(természetes mértékegységekben és ér—

tékben) és országok szerint. A kiadványt a Szovjetunió Külkereskedelmi Miniszté—

riumának tervgazdasági igazgatósága ál—

litotta össze.

(A Szovjetunió külkereskedelme 1956—ban. Statisz—

tikai adatgyüjieme'nu. Moszkva. 1958. 154 old. Mel—

léklet a Vnesnjaja Torgovlja 1958. évi 5. számú- hoz.)

Statisztikai adatgyűjtemény Szlovákiá—

tól. A szlovák Statisztikai Hivatal dolgo- zóiból álló munkacsoport összeállításában megjelent a ,,Szlovákia statisztikai átte—

kintése" című adatgyűjtemény. A kiad- vány a társadalmi és gazdasági élet min—

den ágára kiterjedő, részletes adatokat tartalmaz, sok esetben összehasonlitás- ként 1937. évi adatokat is közöl.

Nemzetközi statisztikai adatok

A világ cukortermelése és -fogyasztása.

Az 1956—57. gazdasági évben a világ cu—

korfogyasztása 1 958000 tonnával, 4,8 százalékkal növekedett. Az 1957—58. év- ben a növekedés 1668 000 tonna, azaz

3,9 százalék volt. A cukorfogyasztás nö- vekedése a legnagyobb mértékű Nyugat—

Európában volt: az 1956—57. évben 669000 tonnával, 6,7 százalékkal emel—

kedett a fogyasztás. Európa cukor—

fogyasztása —— a többi világrészhez ké—

pest —- különben is igen nagy, 1956—57—

ben —— 17 707 000 tonnával —- a világ cu—

korfogyasztásának 42 százaléka jutott

Európára. Észak— és Közép—Amerika

ugyanakkor 10 500 000 tonna cukrot fo—

gyasztott, a növekedési ütem is jóval kisebb az európaiénál, az utóbbi két évben évenként csak mintegy 2 százalé—

kot tett ki. A világ répa— és nádcukor—ter—

melése az utóbbi négy gazdasági évben a következőképpen alakult.

(3)

STATISZTIKAI! HIRADÓ 886

'lá , é Az összes cukor- A

A v1 g cukonermel se termelésből a

' , 1 20—39 40—64

Gazda— össze- hbbö répa- nád- ——————————— é65

sági Lsen répa- nád— cukor cukor 20 ves

év cukor cukor

éven , 6351 ,

— _ tergglísínek Megnevezés aluli éves egy;

ezer tonna, (százalék)

sebb

1954—55 38 315 15136 23179 39,5 60,5 és algűágffűgfgoíráwa

1955—56 39 354 16 078 23 276 403 59,2 (százalék)

1956—57 41 951 16 551 25 400 39,5 60,5 1957—58 45 000 18 690 26 310 41,5 58,5

Mezó- és erdőgazdaság,

halászat ... 16 45 35

(Agrarwírischait, 1958. évi 6. szám, S. Mielke Bányászat ... 14 55 28

cikkéből ) ' Ásványbányászat ... 18 42 36

' Vegyipar . . . . ... 20 47 31

ggmfeldlolgozó ipar ... 17 49 32

- -- - - ' ' ' pek, ajókés elektromos

Anglia. A Munkaugyi ,Miniszterlum készülékek gyártása. .. 15 50 31 adatai szerint a munkások es alkalmazot- Közlekedési eszközök

_ , ,. , . ., ' ... 15 4 3

tak szama 1957. majus vegén 21,85 millio Féfnyiílgf'Bf' ____________ 16 42 33

fő, ebből 1420 millió férfi és 7,65 millió Prgggzarós műszerek gyár- 14 48 8;

nő. A munkások és alkalmazottak kor Tgxtillnar ':fííff III.: 18 37 39 szerinti megoszlása nemzetgazdasági ágak ÉuÉaÉStÉÉÉaÉlETPÉÚIZII ?; % 3;

és nemek szerint a következő volt. Élelmiszer" és dOhánY"

A

20 39 40 34 65

sss

,ven

Megnevezés aluli éves ea?!

sebb férfi munkások és alkalmazottak aránya

(százalék) Mező- és erdőgazdaság, ha.

lászat ... 13 42 40 5

Bányászat ... 9 40 48 :

sványbányászat ... H 45 44 3

Vegyipar ... 4 4-2 51 3 Fémfeldolgozó ipar A , . 6 42 48 4 Gépek hajók és elektromos

készülékek gyár tsa .. 9 45 42 Közlekedési eszközök

gyártása ... 8 44 45 8

Fémipar ... 8 43 44 5

Precíziós műszerek gyár-

tása ... 10 47 38 5

Textilipar ... 7 33 54 6 Bőr— és szőrmeipar ... 7 34 51 8 Ruházati ipar ... 10 37 46 7

Élelmiszer- és dohányipar 8 42 46 4

Fa— és parafaipar ... 12 42 42 4 Papír— és nyomdaipar . . 9 42 44 5

Egyéb gyáripar ... 6 42 47 5

Építőipar ... 10 49 38 3 Gáz-, vlllamosenergia- és

vízszolgáltatás ... 4 40 54 2 Közlekedés és hírközlés A . 5 41 51 3 Kereskedelem ... 11 41 43 5 Bank és pénzügyek, bizto—

sítás ... 5 39 52 4

Közigazgatás. . 2 32 60 6

Szabadfoglalkozások .. 5 42 48 5 Különféle szolgáltatások. 8 33 49 10

Összesen 8

41 47 4

fÉpítőipar ... 17 51 29

ipar ... 19 41 36 Fa- és parafaipar ,

Papir- és nyomdaipar .

Egyéb gyáripar ... 16 44 35 Gáz-. villamosenergia. és

vízszolgáltatás ... 18 46 34 Közlekedés és hírközlés . . 14 50 31 Kereskedelem ... 23 41 32 Bank és pénzügyek, bizto-

sítás ... 24 45 27 Közigazgatás ... 9 39 45 Szabadfoglalkozások . . . . 9 43 42 Különféle szolgáltatások . 9 31 49 1

e:Ha—Ihhow;campus-utkucnbum;—canmmm-ow—

Összesen 16 41 3 ?

A női alkalmazottak közül 3,77 millió férjezett, a férjezettek aránya a 25—34 éves korcsoportban 59, a 35—44 éves kor-—

csoportban pedig már 73 százalék. A 69 éves és ennél idősebb korcsoportban ez az arány 39 százalékra csökken.

(Ministry of Labour Gazette, London, 1958. évi 6. szám.)

Olaszország. Az olasz gazdasági életbe

—— egyelőre csak kicsiny, de egyre növek—

vő mértékben -— tart az idegen tőke be- áramlása. Az 1955—1958. években a be—

ruházások értéke 10 525 milliárd lírát tett

ki, ebből 320 milliárd volt a külföldi tőke.

A gazdaság fejlesztéséhez okvetlenül szükséges beruházások összegének a jel—

zett időszakban 11475 milliárd lirának

kellett volna lennie, így a tényleges és a

szükséges beruházások között 950 milli-

árd lira hiány mutatkozott. Tekintettel

arra, hogy az olasz tőke ezt a hiányt nem

(4)

STATISZTIKAI HIRADO

tudja pótolni, a közeljövőben a külföldi tőkebeáramlás fokozódása várható.

1958. első negyedében a külföldi tőke- befektetések összege 4,1 millió lira volt.

Ennek mintegy felét (2,08 milliárd lira) a

vegyiparba és a gyógyszeriparba fektet—

ték. Az ezen felüli külföldi beruházások megoszlása ebben az időszakban a követ—

kező volt:

Megnevezés Idegen beruházások

összege (millió lira)

Épitőípar ... 600

Élelmiszeripar ... '50

Nehézipar ... 250

Mezőgazdaság ... 210

Textilipar ... 200 Egyéb gazdasági, illetőleg iparágak 160

(Problémes Économiaues Párizs, 1958. június 10.)

*

Csehszlovákia. 1957-ben egy tonna

nyersvas olvasztásához naponta átlagosan 1,102 m3 hasznos kemence térfogatra volt szükség. Ez 1953—hoz viszonyítva 22,2 szá- zalékos csökkenést jelent.

A Martin-kemencék kihasználását az egy m2 alapterületről egy időegység alatt kitermelt acél mennyisége jellemzi. A Martin—kemencék alapfelületének egy

mZ—ére eső átlagos napi acéltermelés

1957-ben a legkedvezőbb volt 1953 óta. A kemence—kihasználás 1957-ben 1956-hoz viszonyítva 6,5 százalékkal növekedett, az egy m2 alapterületre jutó átlagos napi acéltermelés ily módon 0340 tonnával emelkedett. 1953—hoz viszonyítva az egy m2 alapterületre jutó átlagos napi acél—

ltermelés egy tonnával, azaz 21,8 százalék—

ákal emelkedett. —

A nagyolvasztók kihasználásának és a Martinkemencék alapterületének egy mz—

ére jutó átlagos napi acéltermelés alaku- lását az alábbi tábla mutatja.

1953.I1954. 11955. l1956411957.

Megnevezés

év A nagyolvasztók

hasznos térfogata ,, kihasználásának

együtthatója

(malt/24 óra) A Martin-kemencék

alapfelületének 1 mZ-ére jutó átlagos napi acél—

termelés (t) . . . .

1417 1423 1341 1196 1102

4580 4618 4700 5240 5580 (Stalíslíckú Obzor, 1958.

Csehszlovákia. Az egy, kWó villamos—

energia előállítására felhasznált tüzelő—

anyag mennyisége az Energiaügyi Mi—

évx 6. szám.)

887

misztérium erőműveiben évenként átlago—

san 2,5 százalékkal csökken. A tényleges tüzelőanyagfelhasználás (normál kg-ban, egy kWó termelésre számítva) 1957—ben 12,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint

1952-ben.

Az egy kWó villamosenergia termelé—

sére jutó átlagos tüzelőanyag-felhaszná- lás az Energiaügyi Minisztérium erőmű—

veinél a következőképpen alakult:

Év Tüzelőanyag

(normál kg) (kőről—30 05130 056210 116150

1957—ben —- 1956-hoz viszonyítva — az átlagos fajlagos tüzelőanyagfelhasználás 0,0134 normál kg-mal csökkent. E látszó—

lag jelentéktelen csökkenésnek azonban

nagy népgazdasági jelentősége van, mert

az erőművek túlnyomórészt gőzgépekkel dolgoznak, és így a megtakarított tüzelő—

anyag több mint 141 000 normál tonnával jelent. Ez a mennyiség kb. 240 000 ,MWó villamosenergia előállítására lenne ele- gendő.

(Stalislickú Obzor, 1958. évi 0. szám.)

Pakisztán. A krómérc—bányászat és

—export igen jelentős Pakisztánban. Az

Egyesült Államokba, Angliába, Japánba, a Német Szövetségi Köztársaságba és

Norvégiába exportálják a legtöbb króm—

ércet.

A krómérc-bányák jelenleg havonta mintegy 2500 tonna ércet termelnek, de ezt a mennyiséget szükség esetén növelni tudják. A termelést ma még nagymérték—

ben hátráltatja az a körülmény, hogy a vasúthálózat nincs megfelelően kiépítve, és kevés a gördülőanyag, valamint a kül—

földi kereslet sem mindig elég nagy.

1953 és 1957 között a krómérc—termelés a következőképpen alakult:

Év Termelés (tonna)

23 435 21 859 28 401 22 746 25 000

A pakisztáni krómérc nagy része igen

jó minőségű, krómtartalma 48 százalék vagy annál több. A gyengébb minőségű

(5)

888 krómércet is el tudják helyezni a világ—

piacon, nagy részét Japánba szállítják.

1955—ben és 1956—ban a krómérc—export területi megoszlása a következő volt:

Az exportált krómérc

megnví- értéke [meynyi- értéke

3 ge —, sage -

Ország (tonna) (mind) (tonna) (rupla)

az 1955. I *az 1956.

évben

Anglia ... 7 710 779 045 9 410 1 161 529 Norvégia ... 11 975 1 146 295 5 560 769 711 Japán ... 1 000 167 130 5 500 836 581

Egyesült —

Államok 1 200 110 656 8 600 950 920 Kanada ... 200 18 429 3 000 378 000 Német Szövet-

ségi Köztár—

saság ... —— —— 2 000 530 095 Olaszország . .. —— —- 1 000 120 811 Összesen 22 085! 2 211 556! 35 070 4 747 647

1957-ben a krómérc—export visszaesett, az év folyamán exportált mennyiség 14000 tonna, az exportált érc értéke pe-

dig 2400 000 rupia volt. Az 1957. évi ex—

port területi megoszlása még nem isme- retes, annyi mindenesetre megállapítható,

hogy a csökkenés okai egyrészt a vasúti

szállításban a súlyos árvizek hatására be—

következett zavarokban, másrészt az

Egyesült Államokba exportált mennyiség

nagymértékű csökkenésében keresendő.

Az Egyesült Államok ugyanis 1957-ben

STATISZTIKAI HIBADÓ

A többi országok részaránya nagyjából

változatlan maradt. A beruházási javak

importja 1957—ben mintegy 160 százalék—

kal volt magasabb az 1950. évinél. A fo- gyasztási cikkek importja ugyanazon idő-'

szakban 77 százalékkal növekedett. Rész—

arányuk az iparon belül az 1950. évi 27 százalékról 1957-ben 31 százalékra növe—

kedett. A legnagyobb növekedés az építő-

anyagok, a vasszerkezetek és az olaj-

vezető csövek importjában tapasztalható, 1957-ben ezek együttes értéke mintegy háromszorosa volt az 1950. évinek. Az építőanyagok közül a cement importja növekedett a legnagyobb mértékben,

mert az elmúlt évek nagyarányú nehéz- ipari, valamint a villamosenergiaterme—

lésben eszközölt beruházásai (például a Szent. Lőrinc folyamon épített vízierőmű)

olyan nagy mennyiségű cement felhasz-—

nálását tették szükségessé, amit a hazai

cementgyártás nem tudott szállítani.

1957—ben, a hazai cementtermelés növe—

kedése következtében, a cementimport 15 százalékkal csökkent.

Nagymértékben növekedett a repülő—

gépek és az egyéb közlekedési eszközök behozatala is, jórészt az ún. ,,védelmi

program" kiterjesztése következtében.

Az import szerkezetét részletesen az alábbi táblában mutatjuk be.

főleg TörökorSzágtól vásárolt krómércet. '

_ _ Az import értéke

(Pakistan Trade, Karachx. 1958. év1 5. szám.)

,, Megnevezés 1950. ! 1954. , 1957.

Kanada. Az utóbbi években megválto— évben (mmm dollár)

zett Kanada importjának szin—k.ezete' AZ Fűtő- és tüzelőanyagok 493 457 591

1955—1951- evekben az armmport a Ipari nyersanyagok ... 1004 1063 1460

' ' ' ' ' Ebből:

brutto nemzeti kiadasnak 17,§ szazaleka textil, bőr. szőrme ______ 363 290 353 volt, szemben az 1927—1929. evekben kx— vegyegipm nyersanyag _ 149 206 258

mutatott 20 százalékos aránnyal. Válto- ggggéz—ási javak --- 703 1218 1837

Zás történt az áruimport 0rSZág0k 529" gépek és felszerglések 440 609 981

'n ' me zlásában is! A 'z '1 ' "- villamosipari gpek ... 82 199 237

m tl gos .. VI Sga t ldo repülőgépek és egyéb köz-

szakban az Egyesult Allamok részafá— lekedési eszközök 65 227 246

n a Kanada áruim ort'ában növ k d építőanyagok, vasszerke-

y . , .. p 3 e e ett' zet,olajvezet6 csövek . 116 182 373

Angháe CSOkkent— Fogyasztási cikkek ... 946 1264 1640

Ebből:

élelmiszer, ital, dohány . . 379 450 554

Részesedés a kanadai ruházat, lakástextil és bőr

importban az áru ... 53 91 118

— ———————————— személ épkocsi és alkat-

Memmés 1927—1929. ] 1955—1957. részig. ... 234 234 345

———— tartós háztartási javak . . 102 171 208

évekbvn (százalék) Egyéb import ... zs 91 95

Import összesen 3174 4093 5623

Egyesült, Államok ... 67 72

Anglia ... 16 10

(Canadian Statisiícal Review, 1958. évi 5. szám.)

(6)

STATISZTIKAI HIRADÓ

Szovjetunió. Az ország külkereskedel-

mére vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazzák az alábbi táblák.

Az ipari és mezőgazdasági eredetű termékek aránya

Az exportban] Az importban képviselt arány az

M , ——————'————_"'——'

eg'm Még 1956. [1955. !1956. [1955.

évben (százalék)

összesen ... 100,0 100,o 100,0 100,o

Ipari termékek ... 91,9 90,0 87,1 86,2 Ebből:

mezőgazdasági eredetű nyersanyagból készült ,

iparcikkek ... 12,8 13,1 11,5 14,0 Mezőgazdasági termékek . 8,1 10,0 12,9 13,8

A készáruk és a nyersanyagok aránya

Az expowtbanlAz importban képviselt arány az

megnevems 1956Ll1955. 1956.11955.

évben (százalék)

összesen ... 1oo,0 100,0 1oo,0 100,0 Készáru . ... 63,2 61,8 60,3 65,0 Ebből:

termelési rendeltetésű *

gépek és felszerelések. 17,6 17,5 24,8 30,2

Nyersanyag ... 36,8 38,2 39,2 35,0

A Szovjetunió külkereskedelmi forgal—

_mának megoszlása fontosabb országok

szerint a következő volt.

889 Az 1956. évi I Az 1955. évi

W—

Ország export ! impoxt ! export, L import értéke (millió rubel)

Összesen 14 676,8 14 452,5 13 874,3 12 242,2 Ebből :

Ausztria ... 43,7 258,6 56,0 1422 Anglia ... 59213 297,6 67615 284,3 Belgium ... 116,9 128,2 96,5 60,8 Bulgária ... 433,6 578,7 510,() 485,5 Magyarország 507,4 483,3 461,2 586,1 Német

Demokratikus

Köztársaság . 2 285,4 2 505,3 1 914,7 2 025,7

Hollandia 167,4 39,6 131,4 133,7

Görögország . . 28,9 25,2 17,1 DA

Dánia. ... 33,1 25,6 30,5 39,8 Olaszország . . . 135,7 103,9 69,9 65,2 Norvégia ... 78,2 86,1 70,4 60,2 Lengyelország . 1 429,0 1 133,0 1 727,3 1 146,6 Portugália . . . . 0,1 1],O — 13,8 Románia ... 848,1 941,4 1 070,9 8393 Német

S7övetségi

Köztársaság 167,2 272,5 117,1 95,1

Finnország 459,1 584,8 424,7 5113

Franciaország . 278,5 202,3 238,8 IMA Csehszlovákia. . 1 494,8 1 585,8 1 423,8 1 546,0

Svájc ... 46,4 7,5 33,6 16,4

Svédország . . . 138,ö 104,1 1142 68,0 Jugoszlávia. . .. 2762 198,7 65,6 70,0 India ... 161,G 73,2 29,3 17,6 Irán ... 76,7 60,6 89,8 76,2 Kínai Nép-

köztársaság . 2 932,1 3 056,9 2 993,4 2 574,0 Koreai Népi-

demokratikus

Köztársaság 2153 204,8 176,6 163,0 Maláj Állam—

szöveCség . . . 1,3 335,9 —— 87,2 Mongol Nép—

köztársaság . 413,6 217,2 486,8 215,1

Ghana ... 0,0 33,0 0,0 46,2

Kanada ... 8,6 98,3 7.8 10,5

Egyesült

Államok 108,7 19,2 952 2,2

Argentína. . . . . 76,5 51,8 95,8 1]2,7

Kuba ... — 58,5 -— 143,1

Uruguay ... 11,4

49,2 1,2 39,9 (Vnesniaiu Torgovlja SzSzSzR za 1956 god. Szla- tiszlícseszki] obzor. MOSzkva, 1958.)