Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI HíRADÓ

Az Összeírási osztály munkájáról

A Központi Statisztikai Hivatal Össze- írási osztálya 1952. I. felében alakult meg.

Az osztály feladata a nem rendszeres ösz- szeírások megszervezése, végrehajtása és feldolgozása. Az osztály megalakulása óta már több, a népgazdaság számára hasznos összeírást hajtott végre.

Az összeírásokra fokozottan vonatkozik a szocialista statisztikának a gyorsaságra vo- natkozó követelménye. Az osztálynak fon- tos feladata tehát az adalttelvételek és az összesítés elkészítése közti időt lerövidíteni.

Az Összeírási osztály felállításával a Hi—

vatal elérte, hogy az eddig különböző osz- tályok által szórványosan végrehajtott ösz—

sz—eirásokat most egy osztály végzi és így tapasztalatokat szerezhet atz összeírási munkával kapcsolatban, amelyeket a to- vábbi munkák során fel tud használni.

Az osztály első munkája a kisiparosokra és kiskereskedőkre vonatkozókösszeírás volt, amelyet a 8/1951. MT. rendelet alapján hajtott végre. A következő munka —— az ,,Fon- tosabb gépek összeírása" —— végrehajtására , a Népgazdasági Tanács határozata adott

utasítást.

1952. október és november hónapban az Összeírási osztály mintegy 200 cikkcsoportra- kiterjedő széleskörű anyagkészlet—felvételt hajtott végre.

1953-ban eddig már két adatgyűjtést fe—

jeztek be. Az egyik az 1953. január 15-i állapotnak megfelelő mezőgazdasági gép—

összeírás, a másik az 1953 február 1—i állal- pot szerinti kisiparos összeírás volt.

A mezőgazdaság gépösszieírávsa kiterjedt a gépállomások, állami gazdaságok, erdő- gazdaságok lstb. erőgépeire és fontosabb munkagépeire, gyártmány-típus szerinti bontásában.

az osztály több összeírást is

Az említetteken kívül kisebb-nagyobb jelentőségű

végrehajtott. Igy a készáru- és anyagrak—

tárak, hűtőházauk, tartályok összeirását, egyszeri munkaügyi felvételt stb.

Az eddigi összeirásokat az Összeirási osz—

tály eredményesen hajtotta végre, de mun—

kájában az eredmények mellett még szá- mos hiányosság van. Az elmúlt évben az.

össz-eírásokat nem lehetett előre elhatáro- zotrt szempontok alapján tervszerűen iite- mezni, hanem inkább a pillanatnyilag fel—

merült: szükségleteket kellett kielégíteni.

Ennek következtében az osztály munkája:

nem volt ütemes és folyamatos. A feldolgo—

zásokat emiatt nem lehetett eléggé meg- gyorsitani.

Az eddigi tapasztalatokat felhasználva az 1953-ban végrehajtásra kerülő fontosabb gé—

pek összeírá—sát már terv-szerűen előkészí—

tik és időben biztosítják a felvétel szerve- zési előfeltételeit. Az 1953. évi általános gépösszeirás az elmult évinek folytatása.

illetőleg kiegészítése lesz. Ujabb kérdőpon—

tok beiktatásával, a gépállománynak lóerő- szükséglet, elhasználtsági foka: és beszer- zési ideje (kora) is statisztikai megfigyelés tárgya lesz. Ez a felvétel előreláthatólag kiterjed a íorgácsoló és szerszámgépekre

13.

Az 1958. évi anyagkészlet felvételét ok- tóber l-re tervezi az Összeírási osztály. A felvétel az előző évinél több cikkre fog ki- terjedni, tényleges leltározás alapján.

Az összeírási osztály foglalkozik az orszá—

gos raktárgazdálkodás tervteljesítésének mérésével. illetve ellenőrzésével is, miután raktárgazdállkodási tervek készítése az ősz- szes minisztériumok számára kötelező.

Az adatgyűjtések végrehajtása mellett az összeírásí osztály legfontosabb feladata a törvénytelen, kontár-statisztikák elleni harc.

Ezen a: téren az osztály eredményeket ért el.

(2)

STATISZTIKAI HIRADO

KINAI NÉPKÖZTARSASAG ' ,

A statisztikai munka megszervezése

Kínában az ország felszabadítása előtt 'nem volt egységes, tudományosan megala- pozott, mindenre kiterjedő statisztika. Amíg nem szervezték meg a központi közigaz- gatást, addig a statisztika csak hozzávető- leges adatokkal tudott dolgozni. A Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt há—

rom év alatt természetesen nem lehetett még teljesen behozni az ezen a téren mu- tatkozó lemaradást. A központi közigazga—

tás megszervezésével és a földreform során szerzett adatgyűjtés alapján azonban meg- teremtődött annak lehetősége, hogy létre- hozzanak egy széleskörű statisztikai háló-

zatot.

1952 december 15-én az Allami Statisz—

tikai Hivatal igazgatója országos konferen- ciát hívott össze, amelyre meghívta a- sta- tisztikával foglalkozó vezető funkcionáriu- sokat és szakértőket. Az értekezleten részt- vettek kiváló szovjet szakértők is. Ezen a konferencián elkészítették 1953. évre az or- szágos statisztikai tervet és kijelölték azo- kat a feladatokat, amelyek során létre kell hozni Kínában a tudományos statisztikai rendszert.

A Központi Népi Kormány Közigazgatási Tanácsa 1953. január 8-án határozatot ho—

zott a statisztikai intézetek és a statisztikai munka megerősíte'séne és megjavítására:

1. Az Állami Statisztikai Hivatal a ve-

zető szerve valamennyi statisztikai munkát végző szervezetnek, valamennyi pénzügyi, gazdasági, kulturális, köznevelés, közegész- ségi és szociális adatokat nyilvántartó sta—

tisztika-i hivatalnak. ,

2. A külömböző közigazgatási területeken lévő statisztikai intézetek tartományi, vá—

rosi vezetősége stb. munkájukat a hivatal- lal közösen megállapíth rendszer alapján végzik.

3. 1953. l. negyedében a nagyobb terüle- tek, tarto—málnyok és városi hatóságok statisztikai intézeteit meg kell erősíteni, hogy azok végre tudják hajtani a központi hivatal által kitűzött feladatokat és saját hefyi

feladataikat, -

4. A helyi intézeteknek a központi hivatal intézkedéseit figyelembe kell venni és dátumszerűen végrehajtani. _

5. A hivatal—nak tanulmányozni kell és meg kell javítani az összes meglévő kérdő—

íveket, hogy jobban tudják végezni a kö- vetkező munkálatokat.

6. Az egyik legfontosabb feladat a statisz—_

tikai munkát végzők szakmai oktatása.

A Központi Niépi Kormány igen nagy fon—

tosságot tulajdonít a statisztikai munka he- l'yes megszervezésének. Ezt bizonyítja:, hogy a múlt év végén tartott konferencián maga Csu Te elvtárs is beszélt a statisztika fel—

adatairól.

LENGYEL NÉPKÖZTARSASAG—

A beszámolási rendszer megjavítása

A szocialista statisztika kialakításáért ví- vott harc során a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa 1952—ben két rendeletet ho- zott, amelynek célja a beszámolási rendszer megjavítása és az engedélynélsküli vadsta- tisztikák felszámolása volt.

Az engedélynélküli statisztikák elleni harcra először a Minisztertanács Gazda:—

sági Bizottságának 1948. február 6—i rende- lete adott alapot. Ez a. rendelet megtiltgjtal

__Hivatal

az olyan statisztikai adawtfelvételek végre- hajtását, amelyeket al Központi Statisztikai Hivatal nem hagyott jóvá. A rendelet be- tartását auzonbacn a Központi Statisztikai nem ellenőrizte. Ennek következ- tében az elmúlt négy év folyamán az enge- délynéllküli beszámolók elburjánzottaik. Be-' bizonyosodott, hogy a vaxdstaitisztikáuk fel- számolása csazkiis a vállalatok, az igazgató- ságok, a minisztériumok és a Központi

(3)

*STATISZTIKAI HIRADO

Statisztikai Hivatal szoros együttműködé-V sével, a törvény teljes szigorának alkalma—

zásával lehetséges.

A beszámolási rendszer helyes megszer- vezése és engedéllynélküli statisztikák meg—

szünietése érdekében először elkészítették a minisztériumok és az irányításuk alá tar- tozó vállalatok beszámolójelentés—einek ki- mutatását. Ennek alapján felülvizsgálták az érvényben levő beszámolójelentéseket, kér- dőíveket és utasításokat és azok közül szá- mosat, —— amelyek nem voltak indokoltak,

— megszüntették.

A megszüntetett beszámolók nagy száma ellenére a Központi Statisztikai Hivatal a toVábbi vizsgálatok során még mindig ta—

lált felesleges statisztikákat.

Az egységes beszámolási rendszer (kiala—

kítása érdekében a Központi Statisztikai Hi- vatal elnökének határozata alapján hozzá—

fogtak az 1953. évi beszámolási rendszer utasításainak kidolgozásához.

Az 1953. évi beszámolási rendszer meg- határozza a statisztikai munka és a be—

számolási rendszer koordinálásának és el- lenőrzésének egységes elveit.

Az utasítás kidolgozásánál a szovjet ta—

pasztalatok alapján a következő irányelve- ket vették figyelembe:

1. Az operatív intézkedésekhez vagy a tervteljesités elemzéséhez fel nem használ- ható kérdőívek és mutatószámok megszün-

tetése; '

335

2. hosszabb beszámolási időszakok beve- zetése és a távirati adatszo—lgáltatásnak a legszükségesebb mutatászámokra való le- csökkentése;

3. beszámolók csak a közvetlenül érde- kelt szerveknek küldhetők;

4. egyezményes rövidítések és egyszerű- sített űrlapok bevezetése.

A nyilvántartási elvek helyes megállapí—

tása és a bizonylatok felhasználása min- den-ekelőtt'maguknak az üzemeknek, az igazgatóságoknak az érdeke és feladata.

A minisztériumok eddigi munkájának ta—

pasztalatai alapján a beszámolórendszer helyes megszervezéséhez a következő feladatokat loell megoldani:

1. Az egész belső adatszolgáltatást, a statisztikai és beszámoló munkák koordiná- lását és ellenőrzését egységes utasítás szerint kell szabályozni.

2. A minisztérium hatáskörébe tartozó vál- lalatok e's igazgatóságok beszámolóiról ki- mutatást kell vezetni.

3. A bizonylatok kitöltését és _nyilvántar—

tását egységes elvek szerint kell végezni.

4. Az igazgatóságokon és az üzemekben végzett statisztikai és beszámolási munká- kat Összhangba kell hozni.

5. Meg kell kezdeni a statisztikusok szé- leskörű továbbképzését.