Halálos kimenetelű balesetek 1939-ben

6; sZamt

tartást kellene lehetővé tennie, másrészt pedig a túlnépesedésnek említett veszé- lyeit, nemzetközi bonyadalmait, háborúit és emberirtásait megakadályozó eszköz gyanánt kellene annak szolgálnia, A közér—

dekű gyermekszámnak megvalósítása azon—

ban, mint már kifejteni is igyekeztünk, csak akkor fejthetné ki nemzetközi jótékony Ita—

iását a kuliúremberiségre, hogyha az nem izoláltan valósul meg, mert a gyermekszám izolált korlátozása következtében a szám—

beli és tömegbeli különbségek egyre na- gyobbá válnak és egyre jobban kiszélesed—

nek az egyes nemzetek és fajok között.

Amikor a Nemzetközi Népességtudo—

mányi Unió megalakult Angliában, pár évvel ezelőtt, megalapítói kifejezték abbeli meggyőződésüket, hogy rövid időn belül a knltúremberiségnek ez lesz a legalapvetőbb problémája. A nyers—

anyagokért, a legfontosabb technikai ja—

vakért, a földnek ilyennemű őserőiért és anyagaiért való küzdelem a világháború fo—

lyamán csak megerősíthetett mindenkit eb- ben a meggyőződésben. E célkitűzés szüksé—

gessége tehát egyre inkább érik és közérdekű nemzetközi problémává domborodik ki, fö—

leg a kultúremberiség körében. Előrelátha—

tólag a legfontosabb és talán sokszor és sok helyen a legnehezebb feladat, de amelyre e'p- pen ezért a legnagyobb gondot kell fordítani és a legokosabb eszközöket megkeresni, min-

-—-470———

1940

dig az lesz, hogy a közérdekű gyerme—Rama mot el lehessen érni, vagyis, hogy a kellő erejű népszaporodást és utánpótlást biztosí—

tani lehessen, főleg az előrehalaclottigazdaw sági és szellemi kultúrájú nemzeteknél és népeknél. Ezzel szemben azonban sohasem lesz közömbös az embertömegek számbeli arányának a kérdése, a rendelkezésükre álló természetbeli javak és erők mennyiségéhez, különösen pedig a nem szaporítható javak mennyiségéhez kepest, amelyeket általános—' ságban a becses nyersanyagok testesítenek meg. Természetesen vannak álmodozók, akik az anyagtól való függetlenítést képzelik el, csodálatos technikai haladás, atomrombolás stb. útján. Erről azonban csak akkor le—

hetne beszélni és mindez csak akkor tehetné gyakorlatilag tárgytalanná ezt a problémát,

ha már olyan stádiumban élne az emberiség, amikor a nyersanyagmennyiség elvesztette a a jelentőségét. Ezidőszerint azonban a nyers- anyag mennyiségének a kérdése csak hatvá- nyozva nő egyre inkább, ami a velük ellá—

tandó embertömegek népesedési problémáját előreláthatólag csak egyre jobban ki fogja e'lezni még a jövőben A létfenntartási eszkö—

zök és tényezők mennyiségének aránya a velük ellátandó emberek számával és szűk—

ségletmennyiségeivel szemben örök problé—

mája marad az embernek és minden szerves lénynek egyaránt.

Balás Károly.

SZOCIÁLIS VISZONYOK

Halálos kimenetelű balesetek 1939-ben.

Accidents mortels en Hongrie en 1939.

Résumé. En 1939, on a enregistré 2.675 acci—

dents mortels. Jamais, ce chiffre n,a été atteint pendant les 9 années pre'cédenies; dtailleurs, le nombre des accidents va croissant dianne'e en année.

37'7% des victimes étaíent ágées de 20 ans ou moins, 44'3% de 21 a 60 ans, ei 17'5% au—dessus de 60 ans. Au point de vue des professions, 27'7%

étaient des e'colíers, %% appartenaienl au com- merce et a Pindusirie, 24'3% exereaient une pro—

fession agricole. La majeure partie des accidents eurent lieu cette fois aussi dans les maisons (27'2%); puis viennení ceux des routes (24970) et du bord de I'eau (15'7%). Les fractures (52'4%) et les asphyxíes (20'9%) caractérisaieni *la plupart (les accidents.

Mindazok mögött az okozatok mögött, melyek szabályos időközökben, szinte tö—

kéletesen egyforma méretek között meg—

ismétlődnek, szabályszerűen megismétlődő azonos előidéző okok működését kell föl—

tételeznünk. Ezeknek az előidéző okoknak a felkutatása és megvilágítása azért fon—

tos feladata a statisztikusnak, mert ezek

ismeretében módot nyujt ezen előidéző okok működésének befolyásolhatására mindazoknak, akiknek ez a feladata.

Éppen a halálos kimenetelű balesetek évenkinti adatainak bemutatásánál ajánla—

tos erre a figyelmet fölhívni, mert általá—

ban nagy a hajlandóság a baleseteket egy—

szerűen a véletlenek közrejátszásának ro-

6. szám

vására írni, ami viszont kilátástalanná te- ,szi az előidéző okok befolyásolhatóságát, mert hiszen ki tud a véletlenek ellen hada—

kozni

Többször rámutattunk azonban már arra, hogyha a balesetek merő véletlenek következményei volnának, akkor éppen a véletlenek fogalmával összekötött rend—

szertelenség folyományaként lényeges kii- lönbségeknek kellene lenniök az egyes évek baleseti adatai között is. Adataink ezzel szemben azt mutatják, hogy a balese—

tek száma —— habár lassú emelkedő ten—

dencia mellett is —— évről-évre szinte pon- tosan egyforma.

Mi kÖVetkezik már most ebből? Nem más, mint az, hogy a balesetek előidézésére állandóan egyformán ható tényezők mű- ködnek közre. Ha pedig ez így van, meg lehet keresni ezeket a tényezőket, meg le- het állapítani azokat a viszonyokat, ame—

lyek a baleseteket rendszeresen előidézik és ezeknek az ismeretében széles lehetőség nyílik emez egészségtelen viszonyoknak olyan rendezésére, hogy ennek következté—

ben a balesetek száma csökkenthető legyen.

Nem egyszerű beszámoló tehát a halá—

los kimenetelű balesetek adatainak éven—

kinti elétárása, hanem figyelmeztető, amit nem is _szűnünk meg eléggé hangsúlyozni adatközlésünk kezdete—immár9 év —— óta.

1939-ben 2.675 halálos kimenetelű bal- eset történt. A balesetek száma évről-évre fokozatosan emelkedik, csupán a mult esz—

tendőben volt bizonyos visszaesés tapasz- talható, de az 1939—es esztendő adatai még a hirtelen kiugrást mutató 1937-es év ada- tait is felülmúlják valamivel.

Nem csupán a balesetek összes számát kifejező adat azonos évről-évre jelentékte—

len eltérésekkel, de majdnem pontosan egyeznek egymással a különböző évek részletadatai és arányai is élénk bizonysá- gául annak, hogy változatlanul egyformán ható okok alakítanak olyan viszonyokat, melyek mint rendszeres balesetokozók je—

lölhetők meg. Oly csekély eltérés van az évi részletarányok között, hogy nem is volna szükséges évenkint újra boncolgatni azokat, de mégis megtesszük, már csupán azért is, hogy végre felébresszük az eme kérdések megoldására irányuló érdeklő- dést.

Szükség van erre különösen azért, mert a betegségek következtében beálló halálo—

zásokkal szemben, ahol már a kórok által

—-—471—— 1940

megroncsolt emberi szervezet pusztulásá—

ról van szó, itt életerős, egészséges és túl- nyomórészt fiatal, tehát teljes értékű éle- tek megsemmisüléséről beszélhetünk. A korcsoportok szerint való megoszlás ugyanis a következő képet tárja elénk:

Halálos balesetek

!

Korcsoport 53333 LM Ole—ban 1939-ben 1939-benl 1938—ban

10 éven aluli ... ! 580 217 24'1 11—20 éves ... ; 393 14"? 1532

21—30 ,, ... ; 898 14-9 15—4

31—40 ,, . . . . . 314 ; 11'7 10'8

41—50 ,, ... ; 277] 10-4 91

51—60 ., ... § 253 9'4 90

60 éven felüli ... ! 441 ) 16'5 17'5

Ismeretlen koru ... § 19 07 0'9

Osszesen. . . 2.675; 1000! 1000

A születéstől kezdve a 60. életévig te- hát a legfiatalabb korcsoportokban tapasz- talható a legnagyobbfokú pusztítás, mind szám szerint, mind aránylagosan. Az emel—

kedő korcsoportokkal ez fokozatosan ke- vesbedik a 60. életévig, csupán a 21—30.

éveseknél látható ennek a fokozatos csök—

kenésnek valamelyes megtörése, még pedig azért —— amint erre már az előző években is rámutattunk —— mert ebben a 10 éves korcsoportban vannak azok, akik a gyá—

rak, ipar—, bányatelepek ujoncai s a gépek kiszolgálása körüli járatlanságuk követ- keztében jobban ki vannak téve a baleseti

veszedelmeknek. lme ez is egy olyan ál—

landóan ható ok, amelynél jelentkezik a megoldandóság kérdése. A 60. életéven fe—

lül hirtelen ismét magasra emelkedik a balesetek száma, mert ebben az életkor—

ban már a látás, hallás igen sok esetben erősen tompult, az izmok gyors reagáló—

képessége erősen megcsökkent, a baleseti veszedelmek ennek következtében nehe- zebben kerülhetők el az öregeknél.

A mult (1938) évi arányszámokat azért közöljük az 1939—es év adatai mellett, mert rá akarunk mutatni arra, hogy bár az arányokban némi csekély eltérés ész—

lelhető -— a helyzetkép valójában ugyanaz.

A foglalkozási csoportosításban az őster—

melést, az iparforgalmat és a nyugdíjasokat leszámítva, csoportonkint tíz főnyi különb—

ség sincsen az 1938. évi és az 1939. évi baleseti áldozatok száma között.

Az őstermelésnél és az iparforgalomban egyenkint közel 100-zal több baleset tör- tént mint egy év előtt és főleg ez az oka

6. szám

w

' Halálos balesetek Halálos balesetek * ;

Foglalkozás szám ! "lo-ban A sérülés neme szám afa-ban" * _t' ' *

szerint ——————————————— szerint ———'———— '* ' *_ ', ;" _ '

1939-ben 1939-ben 11938-ban 1939—ben 1939—ben) $$$me

Ostermelés ... 670 251 2433 Törés, roncsolás . . .* . 1.400 52'4 * 4839,

Bányászat ... 49 1'8 1'8 Eulladás ... 559 209 21'3

Ipar—forgalom . , . . 754 292 260 Egés, forrázás ... 253 956 , 9"?

Közszol lat és szabad- Mérgezés ... 146 55,- , 89

foglal ozások . . . 74 2-8 3'1 Villámesapás ... 80 31) 2'7'

Véderő ... 76 28 30 Lövés ... 52 1'9 1'8'

Nyugdíjasok, tőkések . 69 26 21 Me _ a és ; ... 30 1'1 126 _ Házi cselédek . . . . 20 o'? 08 Villamos áramütés . . . 63 253 1'3 "

Háztartúsbeliek . . . 219 8'2 88 Egyéb ... 92 3-4 38

Tanulók, gyermekek . 689 25-8 277

Egyéb és ism. fogl. . 55 20 24 tuk a balesetet előidéző cselekmény és

annak is, hogy a korcsoportok közötti ará- nyok a 21——60. évesek hátrányára némi eltolódást szenvedtek.

Nemcsak a balesetek számában, a ha—

lálos baleseti áldozatok kor és foglalkozás szerint való megoszlásában tapasztalható ez a szabályszerűség, de más vonatkozású összeállításokban is; ezek közül mint leg—

fontosabbat: a baleset színhelyére és a sé- rülések nemére vonatkozó adatokat emel- jük ki.

Halálos balesetek

Halálos balesetek

színhelye szám O/o—ban

szerint ———————

1939-ben 1939—ben ! 1938—ban

!

Lakóház ... I 726 l 27-2 31-7 Út, országút ... 665 24-9 238

Folyó, tópart . . . . ; 419 157 14'0 Termőföld, erdő . . . § 301 112 101?

Műhely, gyár, bánya . l 277 103 ( 100

Vasuti átjáró, állomás . 187 70 55

Egyéb hely ... 100 [ 3—7 47

Itt is van némi eltolódás az arányok- ban, de a sorrend változatlanul ugyanaz évről-évre. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy hol kell a balesetek megelőzése érdekében a legerélyesebb harcot megindí- tani. A lakóházakban történt halálos bal—

esetek magas száma és a baleseti áldoza—

tok közül a legifjabbkorúak magas száma között szoros összefüggés van. A lakóház—

ban szokott lezajlani ugyanis legtöbb eset—

ben az a katasztrófa, mely a szülők gon—

datlansága, előre nem látása következté—

ben a legapróbb gyermekek egyébként el-

kerülhető halálára vezet.

A sérülések nemét tekintve is változat—

lanul ugyanaz a sorrend, ha az arányok némileg módosultak is.

A legelöl felsorolt négy sérülési nemet, mely az összes sérülési módok kilenctizedét tes'zi, mult évi beszámolónkban felbontot—

korcsoportok szerint is; tekintettel arra,- hogy jelentéktelen változásokkal a helyzet

az idén ugyanaz, nem közöljük"ezeket az

A balesetek közvetlen okának a megál- lapítása a legnehezebb feladat, úgyszólván minden egyes esetnél más és más okoso—

portok összeszövődéséből kell kibogozni a valódi okot, éppen ezért a baleseti okok—

nak rendkívül széles skáláját kellett előírni.

A leggyakoribb és évente szinte ugyan- azon _arányokban előforduló okosopo—rtok- ból összefoglalva kiemelünk itt néhányat, melyek a baleseteknek jó kétharmadát idézik elő.

_ Halálos'balesetek A baleset valoszinü oka --———————————

száma ' % a

Szülők, gyermekgondozók ha— ;

nyagsága ... 439 [ 16'4 Veszél es helyen való fürdőzés 263 99 Gyors ajtás, szabálytalan előzés 240 ' 9 O Síkos, olajos, rosszul világított

stb. úttest ... 176 ] e, e

Járművekről való le- és felugra-

lás, lecsúszás ... 175 6'6 Veszélyes munkáknál előírások

be nem tartása ... 163 , 6'1

Állatok megvadulása ... 146 E 55 Ittasság ... 138 ; 5'1 Szabálytalan átkelés ... , 115 3 43

Ez az összefoglalás megmutatja ugyan, hogy melyek azok a leggyakrabban előfor- duló okesoportok, melyek halálos baleseti veszedelmeket hordanak méhükben, de az ilyen globális adathalmaz csupán tájékoz—

tató jellegű.

A balesetelhárítás érdekében való ala—

pos fölkészültséghez egy igen vastag könyvnek gondos és aprólékos áttanulmá- nyozása szükséges, mely könyv lapjai nem állanak másból, mint az egyes esetek ere—

deti statisztikai anyagából.

Mozolovszk'y Sándor dr.