Keletmagyarország és Erdély gazdasági viszonyai 1938. és 1939-ben

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. —- Chronigue (le limes.

!C'cst le Journal de la, Société Hongroise de Statistigue oni rend compte en f'ranpais, dans sa ,,revue des publications hongroises", des onm'ages statistigues publie's en Hongrie.)

Magyar gyári munkásság.

Les onoriers de fabrigue hongrois.

Szociális helyzetkép. Szerk.: Rézler Gyula.

Ouvmge ojfmnt un tableau de situation sociale, ré,- digé sous la díreclion de Jules Rézlcr.

Kiadja a Magyar Közgazdasági Társaság.

Pnblz'é par la Société Hongroise d'Economie Politioue.

Budapest, 1940. 242 l. —— 17. (Közgazdasági könyvtár.

XXIV.)

A Magyar Közgazdasági Társaság a mezőgazda-

"sági munkavállalók szociális védettségéről irt munka közreadása után most a szociális védelemre leg—

inkább rászoruló másik nagy néprétegünknek, a gyári niunkásságuak társadalmi helyzetét megvilá—

gító tanulmányoknak kiadásával újabb tanújelét adta annak, hogy a közgazdaságtannal kapcsolatos

gyakorlati kérdéseknek tudományos alapon való feltárását épúgy feladatának tartja, miként tudo—

mányának elméleti művelését.

A jelen kötetbe Rézler Gyula által gyüjtött tanulmányok annak a munkaközösségnek termékei, mely Surányi—Unger Tivadar irányítása mellett már hosszabb idő óta társadalmi és gazdasági problé- máknak tudományos feltárását és megoldását tűzte ki célul.

A kötet bevezető tanulmányát is Rézler Gyula ,írta a magyar gyári munkásság egészéről. Átfogó képet ad benne elöször is ennek az osztálynak fej—

lődéséről, súlyáról, területi elhelyezkedéséről, tár—

sadalmi szerepéről, az osztályon belüli rétegződésé-

ről, az osztály társadalmi kapillaritásáról, az osz—

tályból kiemelkedettek és kihullottak utánpótlásáról.

Majd a gyári munkásságnak szervezettségében gyö—

kerező politikai, gazdasági és közéleti szerepét teszi vizsgálat tárgyává és ezzel kapcsolatban ismerteti

szervezkedésének multját és jelen szervezettségét. A közös érdekek felismerése, az egymásrautaltság érzése és az együvétartozás tudata egy társadalmi mosztályban sem fejlesztett ki olyan közös lelkiséget,

mint a gyári munkásságban, ép ezért ennek az osz—

tálynak mind a politikai, mind a gazdasági célú szervezkedése minden más iosztályénál nagyobb eredményeket tud felmutatni. A továbbiakban a gyáripari munkaviszonyokat (munkaidő, munka- bér, munkaviszály), ezeknek a gyáripari munkásság érdekében történt különböző törvényes szabályozá- sait, továbbá a gazdasági helyzetük javítására szol—

ggálő törvényes, társadalmi és a saját maguk léte-

:sítette jóléti intézményeket ismerteti.

A gyári munkásság egyeleméről kapott szociális helyzetképet nagyjában ugyanilyen felépítésű tanul—

mányok követik ennek az osztálynak egyes szakmai csoportjairól.

Nölol Rudolf a vas-_ fém— és gépipari, Urbán

János az Oltí Vilmos a fűrészipari,

Csikós—Nagy Béla a bőrgvári Rézler Gyula a textil—

és eukorgyári, Hegedüs Dániel a cipőgyári, Hanios László a papírgyári és nyomdai, Buóez Elemér a vegyipari munkások és végül Bán lmre a szén- bányászok lársadalmi és gazdasági helyzetét tárja az olvasó elé.

üveggyári,

A tanulmányok szerzői mon(lanivalóiknak meg- xilágítására minden vonatkozásban bőségesen hasz- nálnak statisztikai adatokat, elsősorban hivatalosa- kat, ilyeneknek hiányában azonban gyakran érdek- képviseleti, vállalaii vagv szakszervezeti adatokkal igazolják megállapításaikat. Sőt sok olyan adattal is találkozunk a könyvben, melyeket a tanulmányok szerzői fáradságos munkával maguk gyűjtöttek a helyszinen.

Miután valamennyi tárgyalt munkáscsoport együtt fejlődött az őket foglalkoztató iparággal, az egyes munkáskategóriák kialakulásának és fejlődé—

sének vázolása során a megfelelő gyári iparágak kialakulásáról és fejlődéséről, tehát gyáriparunk történetéről is áttekintő képet nyujt a könyv, me-

lyet társadalom— és gazdaságpolitikus egyaránt

haszonnal forgathat. A kötetet Surányi—Unger Tivadar a munka keletkezésének körülményeit és célját közelebbről is megjelölő előszóval bocsátotta

útjára, G. G. dr.

Keletmagyarország és Erdély gazdasági vi- szonyai 1938. és 1939-ben.

Les conditions économz'gnes de la Hongrie ori- entale et de la Transylvanie en 1938 et 1939.

Gazdaságstatisztikai adatok 44 térképpel.

Données de statisíígue économígue avec 44 Carles.

Összeállították: Keresziy Barna és Bartha János. A tér—

képeket készítette: Kereszty Barna.

Réunies par Barnabé Kereszty et Jean Bartha. Les cartes ont été faítes par Barnabé Ke resziy.

A szerzők kiadása. — Ouvrage publié par ses anteurs.

2— térkép — 2 cartes, 37 oldal tábla -— 37 pages de tableaux, és 42 kartogramm, — 42 cartogrammes.

Budapest, 1940.

A román uralom alól felszabadult keleti és

erdélyi területek birtokbavétele után azonnal elő—

2. szám —117—-— 1941

térbe kerültek a felszabadult területekkel kapcso- latos gazdasági kérdések. A hosszú időn át elszakí- tott terület gazdaságiaéletének gyors és eredményes

átállításánál természetesen nem nélkülözhetők a gazdasági vonatkozású részletes adatok.

A fenti című kiadvány a román uralom alá

került egész terület, valamint külön a felszabadult feltárását tűzte ki terület gazdasági viszonyainak

célul. Ismet—teti a növényi élelmiszertermelés, az

ipari növénytermelés és a takarmánytermelés 1939.

állatállo—

mány 1938. évi nagyságát vármegyei törvényható—

ságok szerint. Az ipar köréből a gyáripar, valamint

évi fontosabb eredményeit, valamint az

az élelmiszeripar főbb adatait közli községenkint az 1939/40. évnek megfelelően. Különösen értékes-

nek mondható a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó tájékoztatás, amennyiben a kiadvány 1926—1939—ig évenkint és árunemenkint közli Magyarországnak a román uralom alá került volt magyar területtel lebonyolított áruforgalmának értékét, valamint az 1938. és 1939. évekről a kül—

kereskedelemben szerepelt árunemeket és azok értékét községenkint tünteti fel. Külön összefoglalás ismerteti a magyar vámtarifate'teleknek megfelelően

az 1988. és

területről származó fabehozatal mennyiségét köz-

1939. évekről a Romániához csatolt

ségenkint.

A táblás rész után a gróf Teleki Pál által szer-

kesztett

sűrűség alapján" című alaptérkép felhasználásával

,,Magyarország néprajzi térképe a nép—

42 kartogramm vármegyénkint a mezőgazdasági

termelés, az állatállomány, valamint a gyáripar

kül-

kereskedelmi forgalmát s végüla nagyobb jelentő-

jelentőségét, továbbá a fontosabb árucikkek

ségű gyógyforrásokat és gyógyfürdőket szemlélteti.

A kiadvány a lehetőségeket jól kihasználó, igen

gondos munka eredménye 5 igen jó szolgálatot tesz mindazoknak, akik a román uralom alól felszaba-

dult területek közgazdasági viszonyaival kívánnak foglalkozni.

Külső megjelenésben is komoly szerkesztési és technikai hozzáért-ésről tesz tanuságot.

J. Gy. dr.

Miklós Vendt: Die technisch wichtigen Mi—

neralschátze Ungarns mit Ausnahme der Kohlen und Erdöle vor und nach dem Zusammenbruch.

Sopron, 1939. 232 l. — p.

A Szerző célja —— amint az a mű előszavában meg is említi -— rövidrefogott, áttekintő képet adni 'arról, amit Magyarország ásványi kincseit-ől, azok lelőhelyeiről és származásáról az összeomlást meg-

előző években és a csonkaország területnövekeílésé—

nek évében tudtunk.

Ennek megfelelően a mű két nagy fejezetre

tagozódik, melyek közül az első a Horvátország

nélküli Nagy-Magyarország ásványi kincseit ismer—

teti az 1919. évig megjelent idevágó szakirodalom megállapításai alapján, a második pedig Csonka-

Magyarország 1938. évi októberi területének addig ismert ásványi kincseiről

termékenkint külön—külön

számol be. A bánya—

szerkesztett fejezetek a

vonatkozó szakirodalom alapján részletesen ismer- tetik a kérdéses ásványi termékek lelőhelyeit s a

termelés mennyiségére vonatkozó adatokat több

évre visszamenőleg tartalmazzák. A mű nem fog—

lalkozik a szénnel és ásványolajjal, de figyelemben

részesíti a kőbányászat körébe tartozó bánya- termékek közül azokat, amelyek technikailag fon- tosak. Az egyes fejezetekből az összeomlás előtti és

utáni időkre vonatkozólag készített két tartalom- jegyzéknek már pusztán az egybevetés—éből is szembetűnik, hogy mily súlyos volt a trianoni szer- ződés következtében Magyarország bányászatát ért

veszteség, de a Csonka—Magyarország ásványi kin- cseit ismertető fejezetekből kitűnik az is, hogy gúzsba kötött helyzetünkben bányamérnökeink és geológusaink megfeszített munkája mégis mennyi -— e területen megelőzőleg nem ismert -—— ásványi kinccsel gazdagította a nemzeti vagyont.

A mű függelékeként gazdag _— mintegy 40

oldal terjedelmű —— bibliogratiát nyújt a Szerző,

felölelve a magyar bányászat körébe tortozó jelen- tősebb összefoglaló szakmunkákat, értékes útba- igazítást nyújtva ezáltal e tárgykör iránt érdek-

lődők számára. Sz. Z.

A szociális vármegye. A komáromvármegyei közjóléti és gazdasági szövetkezet működése.

Le comitat social. Activite' de la Coopérativc e'co- nomz'gue et de prévoyancc sociale du comitat de Komárom.

A Magyar Közigazgatástudományi Intézet 33. kiadványa.

Publication numéro 33 de l'Institut Hongrois pour Sci- ences Administratives.

Budapest, 1941. 120 l, — 10.

Az utóbbi évtizedben

ciális feladatok intézményes megoldására hivatottak

megsokszorozódott szo—

a Család- és népvédelmi alap vidéki szervei, a vár-

közjóléti szövetkezetek. Ezek sorra most alakulnak meg, de csak a működésüket megszabó

megyei

általános irányelvek ismeretesek, részletes munka- terveik azonban még nincsenek. Ezért a Magyar Közigazgatástudományi Intézet a komáromvárme—

gyei közjóléti és gazdasági szövetkezet megszerve-

s