Munkaviszályok 1939-ben és 1940-ben

6. szám

——406-—— 1941

Munkavíszályok 1939—ben és 1940—ben.

Conflits du travail en 1939 et 1940 en Hongrie.

Résnmé. En 1938, il y eut bien moins de conflils du travail gue pendant Pannée dlavant.

Mais 1939 et 1940 ont vu des conflits du travail égalant et, guelguefoís, dépassant en intensité méme ceux de 1937. (Sur les gréves de 1939; les principaux tenseignements ont été publiés dans

!I,Annuaíre Statístigue Hongrois relatíf á la méme Aannc'e.)

Én 1940 (contrairement aux années précéden—

'tes oü les conflits du travail de Budapest et de ses environs dépassaient fort, en nombre et en

ampleur, ceux du teste du pays), plus des guaire cinguiémes des gréves eutent lieu en province.

En 1940, d Budapest, il y eut une seule gréue gui, e'clatée en auril dans Pindustrie du bátiment, n'a duré 9116 2 jours.

*

Az 1933. évi mélyponttól a munkaviszá- lyoknak 1937—ig tartó fokozatos kiterjedése után 1938-ban beállott hirtelen elcsöndesü—

lés teljesen elszigetelt jelenség, mert az 1939.

A munkaviszályok 1940—ben. (Főbb adatok.) _—

- - A k l t t 1 tt _; ?:

($$$? %%ÉZÉLILÉ132181; Pemlinaunrí aligai??? 220211 " gg

combien § gi

' ' tel ! -— *" . N. a a§

A munkaviszály neme, ;; lapát 311351 %) _3 g _§ § %% ; foglalkozási ágak, § § 355535); m;":ggggk 055 %% § Élm— É §§ És; 33 fő. és alcsoportok ; § % ments WW'É'S """ .ÉZ'É %%"É 35 % §: Pn" §? :

_ __rn__ MN - d ! plo es par (;; 3-5'— ** N Y". § Ha?

területi megoszlás u %t; m "5 r. les elablísse— § § :: $$$ % aa 33: G a. *

§ ments H sás? "más süss

ággá industr. m$ Guam-53 3393" gggs-g

x . '" *

4; ág? lseíáglaanJTtstogzi—hgaggű munkások száma — nombres abs. ágé ag

Sztrájkok összesen 1939-ben 53 257 86.040 24.241 2.070 26.311 730

'?

Sztrájkok 1940- ben. _

Sz nben) ászat ... 16 86 31 219 23.838 496 24.334 780

Egyéb nem nemes fémek bányá

szata . 1 1 934 , 804 —— 804 860

Együtt . . 17 87 32.153 24.642 496 25 138 783

Ipar

L Vas- és fémipar 1 1 66 30 ——- 30 45'5

II. Gépgyártás, villamosságiipar 2 2 1.806 1.120 —— 1.120 85'9

III Kő, töld stb. ipar . 6 6 1301 1.214 —— 1.214 93'3

IV. Fa- és csontípar , . . 2 25 836 641 —— 641 76'6

VII. Ruházati ipar 2 2 73 73 — 73 1000

IX Elelmezési ipar. . 1 1 208 40 — 40 197

X. Vegyészeti ipar 2 2 96 83 —— 83 865

XI. Epitöipar . . . 2 135 5.025 3.137 981 4.118 820

Együtt . 18 174 8.906 6.338 981 7.319 822

Mindössze . . . 35 211 41.059 30.980 1.477 32.457 791

Terület ,

Budapest szfőv. számszerint . , _ v ,4 136 5.158 3.163 973 4.136 802

, ,, 0/0 * 11'4 64'5 12' 5 102 659 12? ——

Budapestet körny. közs. számsz. 1 24 806 611 —— 611 758

,, ,, , "I., 29 114 2 0 2 0 —— 1 9 ——

Vidék számszerint . . . 30 51 85. 095 27. 206 504 27. 710 790

,, 0/o 85 '? 24'1 85 5 87'8 34'1 85'4 ——

6. szám

évi és méginkább az 1940. évi munkaviszá—

lyok belső intenzitását jelző számadások újból elérik, sőt meg is haladják a csúcs—

pontot mutató 1937. évi arányokat.

Az 1939. évi —— majdnem kizárólag bér—

kérdés körüli nézeteltérések folyomanya-

ként kitört: _- sztrájkok között a legkiemel-

kedőbb méretűek a fonó- és szövőipari, az építőipari, a bányászati és kő-, föld-, agyag—

ipari sztrájkok voltak; a sztrájkolók majd—

nem 98 százaléka tartozott eme termelési ágak körébe. Mindezek a nagyobb kiterje-

Confiits du travail en 1940 (rense'ignements généraum).

—-407 -— 1941

désű sztrájkok túlnyomórészt 14 napon belül

zajlottak le és csak néhány húzódott el két

hétnél valamivel hosszabb időre. Az összes sztrájkoknak 96 százaléka részleges sikerrel zárult. (A számszerű főbb adatok az 1939.

évi Magyar Statisztikai Évkönyv 64. olda-

lán tétettek közzé.)

Az 1940. esztendő a munkaviszályok szemszögéből nézve teljesen kivételesnek mondható. Az itt közölt főbb adatok első rápillantásra nem mutatnak ugyan feltűnő eltéréseket, csupán azt jelzik, hogy az 1940.

. , . zo .__

Nombre difeígzgfgífárde travail Pertes de salaires %) ááa

at 33 §

'— *i ?; , ") "_ ; §: . ;; §? MÉg—;

§) §§ § _ÉS Én %; § %x §É§§ Gmres de conflits, branches

g % ÉÉ (Ét % §§ EÉ %% grg, ?; %; § áig-* de prufessíons, groupes et

%% gén-§ §§ § :É: §§ fiági; § § § Ég: § §§j§ sous-groupes ; répartition

%% Ésáiág *É'SÉÉÉ %% ÉEÉÉÉ §2§§§ ; §§§ terrztorz'ale

cé? 43383 22.33: 43 ($$$ $$$—*— — gs:

munkások általv elvesztett munkások munkabérvesztesége ? § $$$

munkanapok száma en peugős ?"

158.769 10.869 169638 588.518 46.160 631678 321227!) Gréves en 1939, au total

! Grévcs en 1940

331652 4.017 335669 1,688.204 12.251 1,700.455 5,783.200 Dans les mtnes de charbon Dans lr's mines de métaur mm

6.378 —- 6.378 24.013 —- 24.013 80 000 prz'cieu !:

338030 4.017 842047 1,712.217 12.251 1,724.468 5,863.200 Ensemble

' Industries

144 _ 144 756 — 756 — [. Side'mrgie et métallurgie

II. Constr. n/e'mmgue et indus-

5.934 —— 5934 33852 —— 83.852 120000 trle de l'étectlicite'

9.340 — 9.340 41.084 —— 41.084 802650 IH. lnd. de la, pierre, poterie, etc.

3.370 -— 3.370 16.699 —- 16.699 70.027 IV. ltm's et os

804 —— 804 2.099 —, 2.099 11.600 VII. Hahillvment

40 — 40 156 —— 156 —— IX. Alimrmtutiorb

548 —— 548 2.626 -— 2.626 35.000 X. Industria ch'imigue

6.189 1.935 8.124 35.771 7.611 443382 121488 XI. Báttment 26.369 1.935 28.304 133.043 7.611 140654 1,160.765 Ensemble 364399 5.952 370351 l,845.260 19.862 1,865.122 7,0'23.965 Total général

, Parties du territoire

6.672 1.899 857 36.322 7.503 48.825 123.588 La capitale, nombres abs.

1'8 319 23 20 37'8 24 18 0/0

Commum's voisines de Budapest,

8.21 —- 321 15.742 —— 15.742 62.459 nombres abs.

0'9 —— 0'9 0'9 —— 08 09 %

354513 4.053 358666 1,793.196 12.359 1,805.555 6,837.918 Prrwince. nombres abs.

97'3 68'1 96'8 97'1 622 968

973 %

6. szám

———408-—-— 194]

évi munkaviszályok valamivel még nagyobb belső intenzitásúak voltak, mint az egy év—

vel előbbiek. Szembeszökő különbség csak annyiban mutatkozik, hogy mig a területi csoportosítás adatainál az előbbi esztendők—

ben rendszeresen a főváros és környéke járt elől a munkaviszályok száma és arányai

tekintetében, addig 1940-ben a fővárosi és fővároskörnyéki sztrájkok mind számsze-

rint, mind pedig arányaikat tekintve, messze a vidéki sztrájkok mögött sorakoznak. Ha egy kicsit még jobban az adatok mögé pil- lantunk, még inkább kibontakoznak ennek az esztendőnek :) munkaviszályok szempont—

jából való kivételes viszonyai. Budapesten ugyanis a március hóban történt jelentékte-

len méretű 2 ruházati ipari sztrájktól (73

sztrájkoló) eltekintve, az egész esztendőben

a nyugodt munkamenetet csupán az április—

ban kitört és mindössze 2 napig tartott építő—

ipari sztrájk zavarta meg jelentősebben (3.050 sztrájkolóval). A vidéken pedig za—

vartalanul folyt a munka október közepéig, amikor a nagyméretű bányászsztrájk és azzal szoros kapcsolatban néhány csatla—

kozó iparág munkaviszályai bontották meg

néhány hétre a békés munkát. Az 1940. évi

munkaviszályok elég jelentékeny méreteket feltüntető főbb adatai tehát tulajdonképpen csupán eme két és főleg utóbbi sztrájkhul—

lám méreteit tükrözik, mert egyébként az esztendő Budapesten és a főváros környékén az április, vidéken az október második és november első felét kivéve, igen nyugodtan

telt el.

M. S. dr.

Lakóházépitkezések 1940-ben,

La construction de maisons d'habitatz'on en Hongrie ezt 1940.

Résumé. Pour la construction de maisons dlhabítalion, on a constaté une nouvelle régression en 1940. II en a été ainsi tant dans les communes gne dans les villes départementales ou autonomes, Toutefois,

des Iogements et piéces consiruits a dépasse' sen—

siblement celui de l'année_ düwant.

A Budapest, la construction accusait une iortc progression. On y bátissait suttout de grandes maisons, avec beaucoup de logements.

$

dans les uíIles autonomes, Ie nombre

Mult évi beszámolónkbanl) kitértünk a lakóház—

építkezési tevékenység 1930—39 között eltelt év- tizede alatt jelentkező eredményeinek ismertetésére is és megállapítottuk, hogy 1930—tól 1933—ig roha- mosan csökkent az építkezési tevékenység. Az 1933.

évi mélypontot követő években 1937-ig fokozatos, de mérsékelt emelkedés volt tapasztalható, innen

kezdve ismét hanyatlott az építkezési tevékenység és a második mélypontot az évtized végén 1939—

ben érte el. Az egész évtized alatt a lakóházak, lakások és lakószobák tiszta szaporulatát jelző

vonalak többé-kevésbbé párhuzamosan haladtak,

különbséggel, hogy egyes évek—

ben a lakások vagy a lakószobák szaporulata vala—

mindössze annyi

1) Magyar Statisztikai Szemle, 1940. évi 6. szám 473, oldal.

mivel a lakóházake' fölött alakult. Az 1940. eszten—

dőben az eddigitől lényegesen eltérő sajátságos állott elő, Nevezetesen 1940-ben a lakó—

házak tiszta szaporulatát jelző adat még mélyebbre

száll alá és nem csak az 1939. évi, hanem a még

alacsonyabb 1933. évi mélypont alá süllyed, ezzel szemben a lakások és lakószobák számának szapo- rulata elég jelentékeny emelkedő irányzatot vesz.

Az 1940. évi eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a lakóházak tiszta szaporulata 11.307 (1939—

ben 13.718), a lakásoké 16.083 (1939-ben 15.933) és a lakószobáké 23.933 (1939—ben 23.837). Ennek a sajátságos jelenségnek nyitjára azonnal rájö—

vünk, ha táblázatunkon területi tagolás szerint kii—

lön figyeljük meg az építkezési eredményeket. Táb—

lázatunk adatai azt mutatják, hogy a községekben az építkezési tevékenység 1940—ben is tovább ha- nyatlott,

helyzet

majdnem ugyanilyen mérvű hanyatlás tapasztalható a megyei városokban is. A törvény—

hatósági városokban (Budapest nélkül) a lakó—

házak szaporulata szintén alábbszállott, de a laká—

sok és lakószobák szaporulata már valamivel ma—

gasabb, mint a mult évi. A legélesebb ellentét azon—

ban a fővárosban jelentkezik, ahol a lakóházak

szaporulata is magasabb már, mint 1939—ben, de a lakások és lakószobák szaporulata messzemenően meghaladja az előző évit. Azt jelentik ezek az ada—

tok, hogy a községek és megyei városok lakóház—