10. szám
olyan hosszú évtizedekig tartó átmenetnek kell azt tekintenünk, amelyre érdemes alaposan felkészül-
i—nünk. _ Heller András dt.
Az Országos Magyar Idegenforgalmi hivatal
"1939. évi tevékenységi jelentése.
Rapport de l'017'ice Hongroz's du Tom-ism sm- son activité en 1939.
Szerkesztette: Hallóssy István.
Rédigé par Etienne H a l l á s sy.
Budapest. 1940. 561. —— p.
A küzdelmes 1939. esztendőről szóló jelentés Hallóssy Istvánnak, az OMlH volt vezetőjének szakavatott szerkesztésében hagyta el a sajtót. A jelentés technikai nehézségek folytán csak az év első 11 hónapjának idegenforgalmát ismerteti grafikonok és adatok közlése kapcsán, de helyen—
."kint ki van egészítve a Magyar Gazdaságkutató .lntézet jelentésének megfelelő adataival is.
Az ország idegenforgalmából a budapesti ide—
genforgalom alakulása _a következő képet mutatta:
.a külföldi idegenforgalom az érkezések számának
"százalékában 23'3%—kal, az itt töltött éjjelekében pedig 14'5%—kal csökkent. Ugyanakkor a belföldi forgalomban ezek a számok 47'8, illetőleg 48'0%-os emelkedést mutattak. Ezáltal az 1938—es évhez viszonyítva nemcsak a külföldi idegenforgalom
"kiesése van pótolva, de még 69, illetőleg 6'8%-os emelkedése is mutatkozik az összes budapesti ide—
genforgalomban. A tanulság ebből országos vi- szonylatra is vonatkoztatva az, hogy a belső ven- ldégforgalom általában alkalmas és elegendő arra, 'hogy a magyar vendégforgalmi üzemek jövedel- mezőségét biztosítsa. A kevés számú kivétel a nemes valntájú luxus idegenforgalomra berendez- kedett nagyiizemekből adódik. A vidék belső ven- dégforgalma a felvidéki területsávval és Kárpát- aljával együtt szintén kb. 60%—kal, a Balatoné kb.
10—12%—ka1 emelkedett. Idegenforgalmi mérlegünk még mindig 72 millió P-vel passzív de tekintve, hogy az utolsó 13 év átlaga 19 millió P-vel volt passzív, alakulása kedvezőnek mondható.
Beszámol még a jelentés az OMIH tevékeny—
ségének főirányairól s azokat részletesen taglalja, kiterjed azonkívül a Hivatal belső szervezeti kér- déseinek ismertetésére, az érdekképviseletek be- vonása folytán előállott változásokat is figyelembe.
H. R. dr.
véve.
Papp Antal dr.: Adórendszerünk agrárpoli- tikai bírálata.
DT Antoine Papp : Critigue du régime des impöts hangrois, considére' (m point de lme de la politigue tagrazre.
' Különlenvomat a Magyar Gazdák Szemléje 1939. XLIV.
évfolyamának februári és márciusi számától. 49 lap.
Tíragc a part des mzméros de féwíer et mars 1939 (année XLIV) de la Magyar Gazda); szem- léje. 49 pages.
A munka tulajdonképen csak részben foglal—
íkozik azzal, amit címe ígér, vagyis adórendszer-ünk
———882——
19401 ,_,
agrárpolitikai bírálatával, inkább általánosságban foglalkozik adórendszeriink -—— helyesebben csak egyenesadórendszerünk —— ismeretével.
Rövid bevezetés után összefoglalóan ismerteti egyenesadóink történeti fejlődését, Ezeket a szak- emberek előtt ismert adatokat ügyesen és áttekint—
hetően foglalja össze, kitérve az 1848-es törvé—' nyekre, majd a közteherviselést ténylegesen életbe—
léptető császári nyílt parancsokra, a tényleges helyzet 1867—68. évi törvényesítésére, az 1875. évi adóreformra s —— a közbeeső intézkedéseket is röviden érintve —— találóan méltatja a Wekerle—féle 1909—es adóreform lényegét s ez adótörvények életbelépésének elhalasztását. Majd sorra jönnek a háborús intézkedések és végül az összeomlás utáni rendelkezések, melyek azután mai adórendszeriink kialakulásához vezettek,
A(következö fejezet az egyenesadók mai képét adja. különösen azok gyakorlati alkalmazása és"
hatása tekintetében. Az adóalanyokkal foglalkozva, becslés útján igyekszik megállapítani a magyar adóalanyok tényleges számát (ez tudvalevőleg a hivatalos adóstatisztika adatai alapján nem álla—
pítható meg) s arra a következtetésre jut, hogy az adóalanyok száma nál—unk 1930—ban 2,100.000 volt, ezek között pedig a földbirtokos osztály nem keve- sebb, mint 61%—kal szerepel. Ez a szám túlzottnak látszik és nincs egészen világosan kifejtve, hogy szerző miképen jutott ehhez az adathoz. Az adó—
tárgyakkal és adókulcsokkal foglalkozva, a nem- zeti jövedrelem (Fellner) adataiból indul ki és rész- letesen foglalkozik ebből a szempontból az egyenes- adók egyes fajaival, majd áttér az adóeredmé—
nyekre.
Itt is visszatekintő (egész 1876—ig visszamenő) adatokat ismertet, majd az újabb adatok alapján arra a következtetésre jut, hogy egyenesadó ter—
hünk 1933-ban a nemzeti jövedelem 40%—át érte el.
Köztudomású, hogy mily nehézségekkel jár a nem- zeti jövedelemről rendelke—zésre áló becslések helyes értékelése és a közterheknek egyszerű szembeállí—
tása e vitatható becslézsekkel semmi esetre sem tekinthető helyes módszernek.
Végül a szerző néhány oldalon összefoglalja kritikai megjegyzéseit.
A kis munkát az adórendszeriink iránt érdek- lődők haszonnal forgathatják. Szö. Gy. dr.
A kereskedelempolitikai helyzet 1939-ben.
La, palit—igue commerciale en 1939.
A Magyar Vámpolitikai Központ jelentése 1940. március 5-i rendes közgyűlésére.
Rappm'! du Bureau central pour la politígue douam'ére hongroíse, fair pour son Assemblée générale ordi—
naz're du 5 mars 1.940.
Budapest 1940. 81 lap. —— p.
A Magyar Vámpolitikai Központ jelentései év—
ről évre tömören ismertetni szokták nemzetközi kereskedelmi megállapodásainkat, a velük össZe-
10. szám
függő vám- és devizapolitikai intézkedéseket, s a külkereskedelmi statisztika adatainak tükrében lehetőleg be is mutatják ezeknek a forgalom ala—
kulására döntő befolyással bíró tényezőknek hatá- sát. A tárgykör tehát évről évre ugyanaz, de a rendkívül nagy anyag elővetítésé-ben, taglalásában, számadatokkal való megvilágításában folytonos haladás mutatkozik, ami pl. az utolsó három évi jelentés szerkezetében előnyösen jelentkezik.
Az 1939. évi jelentés mindenekelőtt a magyar külkereskedelem hátterét, a világkereskedelem és a nemzetközi kereskedelempolitika helyzetét ecseteli, rámutatva azokra az utakra, amelyek a háború tartama alatt a forgalom lebonyolítására való- színűleg igénybevehetök lesznek. Majd nagy általá- nosságban a magyar kereskedelem— és deviza- politikára befolyással bíró fontosabb mozzanatokat (pl. a háború hatása *a nyersanyagbehozatalra, ska szabaddevizájú piacok felé irányuló kivitelre, a be- hozatali és kiviteli árak alakulására) vázolja.
Ezután a külkereskedelmi forgalom legjellemzőbb jelenségeit ismerteti külön a háborúmentes, külön a háborús periódusban, röviden érintve Kárpátalja visszacsatolásának hatását is. Ez általános jellegű, bevezető fejezeteket követi az egyes államokkal kötött kereskedelmi megállapodásainknak, az ezek gyakorlati keresztülvitelére szolgáló fizetési egyez- ményeknek rendelkezéseit, valamint az illető orszá-
gokkal lebonyolított áruforgalmunkra legjellemzőbb statisztikai adatokat ismertető főrész.
Főként a mai időkben, amikor a külkereske—
delmi forgalmat rövid időközökre, legfeljebb egy—
egy évre szóló megállapodások irányítják, mindenki számára, aki az általános közgazdasági problémák iránt érdeklődik, rendkívül hasznos szolgálatot tesz a Vámpolitikai Központ jelentése. Annak pedig, aki külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozik, ez a kiad-
vány nélkülözhetetlen. v. P. I.. dr.
Doros Gábor dr.: Házassággondozás. Az eugénia járható utjai.
Dr Gabriel Doros : La Protection du mariage.
Les noies praticables de l'eugénigue.
Az előszót irta vitéz J 6 z s ef F e r e n e dr. kir.
herceg; bevezetéssel ellátta : D a r á ny i Gyula dr.
A Magyar Családvédelmi Szövetség és a Központi Házassági Tanácsadó és Gondozó Intézet kiadványa.
Ouvrage préfacé par le prince royal Dr Jos ep h—
Franc o is. Azrec une introduction du Dr Jules D a—
rány í. Publie'par la Fédération Hongroise de la Pro- tection de la Famille el lllnstimt centmlpour conseils en vue du mariage et pour la Protection des ménages.
Budapest, 1940. 163 l. —— 17.
E könyv a nemzet szempontjából legaktuáli—
sabb témák egyikével, a házassággal, annak céljá-
val, a faj, illetve a nemzet fenntartásával s ennek útjaival és módjaival foglalkozik. A kérdést termé- szettudományi, orvosi, jogi és egyházi szempontból vizsgálja, vagyis mindazon szempontokból, ame-
—883—-— 1940
lyekre a házassággondozás alkalmával figyelmmel kell lenni. A magyar faj régen diadalmas erővel vágta át magát Ázsia összes vad népein és Európa közepén századokon át ellenállhatatlan hatalmat jelentett. Valaha több magyar élt a földön, mint angol és francia s a mi fajtánk testi és lelki ereje biztosította államunk nemzetközi fölényét. Azonban részben elődeink, részben a magunk gyarlóságából idővel 'megfogyatkoztunk, meggyöngiiltünk és a magyarság súlyos megpróbáltatásokat kellett, hogy elszenvedjen. Nemzeti, faji értékeinknek államilag és társadalmilag megszervezett megmentése, védelme és fejlesztése nehezen látszik megvalósíthatónak.
Elzárkózottsággal fogadják egyes közéleti, Sőt köz- egészségügyi tényezőink is a házassági tanácsadás megszervezésének s az eugénetikai irányításoknak kérdéseit. Nem akarnak vagy nem mernek eléggé ezekkel foglalkozni s éppen ezért értékes Doros annyi gyakorlati érzékről tanuskodo s számos fontos adatot tartalmazó munkája. E téren nálunk helyesen nem kényszerrendszabályról van szó, nem sterilizációról, sem nem kötelező házasságelőtti vizsgálatokról, hanem azokról a nemes társadalmi célokról, amelyeket a Magyar Családvédelmi Szö- vetség Doros Gábor vezetése mellett maga elé tűzött.
A könyv a házassággondozásnak az erkölcs- nemesítés, a népszaporodás és a fajnemesítés szem- pontjából való jelentőségének fejtegetésével kezdő- dik. A magyar asszimiláció egyik feltétele az, hogy népiinkben minél kevesebb selejtes elem legyen. A
fakultatív házassági tanácsadás is azon fáradozik,
hogy hazánk emberanyaga mennyiségileg és minő- ségileg is erősödjék. A könyv az intézményes házas—
sági tanácsadás és gondozás munkaágazatait ismer- tetve foglalkozik a külföldi tanácsadó intézetekkel, a hazaiaknak történetével, a szociális, fajegészség- ügyi, jogi, sexualis és lelki tanácsadás és gondozás kérdéseivel. Az eugenia járható útjaival foglalkozva a vizsgálatok irányelvei és gyakorlati módszerei fele—tt tart szemlét. Az általános szempontok kifej—
tése után külön foglalkozik azon örökléses elme- és idegbajokkal, belbetegségekkel, érzékszervi bán- talmakkal, testi clkorcsulásokkal és családi fertőző betegségekkel, amelyek esetén a házasság meg- köt—ése ellenzendő. Statisztikai szempontból az át- örökléses betegségekre, nemi bajokra, s egyéb
csirabántalmakra itt közölt kórházi, klinikai s
egyéb intézeti adatok és arányok becsesek. A mű- nek .szakszerű orvosi felkészültség mellett lebilin—
cselő, vonzó előadásmódja miatt is bizonyára széleskörű olvasóközönsége lesz; de e könyv a közönségen kívül a kérdés irányítására hivatottak- nak is szól. Sok jeles útmutatást tartalmaz, tano- kat, amelyek követése a nemzet számára nagy haszonnal járhat.
Sz. T. (Ir.
