• Nem Talált Eredményt

Kisebb közlemények

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kisebb közlemények"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

12. szám -—-—

1261 —— 1 929

Kisebb közlemények.

Petites communications.

A főváros statisztikai hivatala hatvan éves.

Le soimantieme annioersaire du Bureau de statistigue de la m'lle de Budapest.

Nous avons relate, dans le numero de juin 1927 de la Revue Hongroise de Statistigue, le soi—

xantienze unniversaire du service statistigue officiel de la Hongrie. Le ,B u rea u statis tig u 6 de la vile d e B u d a p est uient, á son tour, entrer dans sa 60e anne'e. II a été fondé deux ans apres la Statistiaue officielle de la Hongrie, créée en mai 1867, mais deux uns avant FOITice général royal hongrois de slutistiilue, appelé (lepuis 1897 () i i i e e

til] u e, el établi a la place de la section statistitlue central r. hongrois de statis-

du ministere de lüligriculture, de Illndustrie et du 1869,

de statistiaue de Pest prit en 1873, lors de la re'u—

(Jommerce. Fondé en le Bureau munícipal

níon de Buda et de Pest, le nom de Bureau d e statistigue de la ville de Budapest.

._ C'est le premier directeur de l'organisrne statistiaue général, un homme dlune grande eu—

M. Charles K eteti,

premier en Hongrie, en novembre 1868, Ilide'e de

vergure, gui préconisa le

cre'er des Bureaux munícipaum de statistigue, in—

sistant partieulierement, dans une proposiiion sou—

mise au Conseil de statistiaue, sur la nécessité et sur l'importance dlinstituer un tel Bureau dans les deux villes soeurs. Le conseil znunicipal slétant également préoccupe', en 1868, de cette guestion, mise particulieremenl au premier plan par le dé—

nombrement a elfeetuer en 1869, la ville de Pest décida, des la fin de cette unnée—lá, non seulement de créer un Bureau de stutístigue, mais elle y élut, le 2

Joseph Kőrösi/,

sei-ment le 21 décembre 1869, se mit immediate- d e e e m b r e 1 8 6 9, le premier directeur, et celui-cí, aprés avoir prété ment auf travaux dlorganisation. Apr-es Ia réunion de Buda et de Pest, la competence du Bureau fut élendue sur toute la capitale, et Kőrösy devint, le 4 décembre 1873, chef du Bureau de statistigue de la ville de Budapest. A Joseph Kőrösy, gui fut pendant plus de 30 uns, de 1869 a 1906, á la tőle de re Bureau, ont succe'dé, de 1906 (1 1926, M.

Gustave Thin-ing, sous—directeur de 1894 a 1906, et en 1926 M. Louis I. Illyefalvi, sous- direeteur de 1924 [1 1926.

1) V. 6. —— Voir _ A magyar hivatalos statisz—

tika hatvan éves. Magyar Statisztikai Szemle 1927.

(V.) évf. 620. l.

A Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi júniusi számában 1) röviden megemlékeztünk Magyarország hivatalos statisztikai szolgálata megszervezésének hatvanéves fordulójáról. Most Budapest székesfő- város Statisztikai Hívatala is elérkezett ehhez az év- l'ordulóhoz: két évvel a magyar hivatalos statisz—

lika megalapítása (1867 május) után, de a föld mívelés-, ipar— és kereskedelemügyi minisztérium ke—

belében felállított statisztikai osztálynak az önálló Országos m. kir. (1897 óta M. kir. Központi) Sta—

tisztikai Hivatallá való átszervezését (1871) két év- vel megelőzve, 1869-ben alakult meg Pest város ——

1873 óta az egyesített Budapest székesfőváros ——

Statisztikai Hivatala. Tulajdonképen az országos statisztikai szerv széles látókörű első vezetője, Keleti Károly pendítettc meg Magyarországon először a városi statisztikai hivatalok létesítésének eszméjét 1868 novemberében és a statisztikai tanács elé ter—

jesztett javaslatában különösen a ,,testve'rfőváros"

Budapest szempontjából emelte ki ily hivatal szük- ségességét és fontosságát. Ugyancsak 1868-ban me—

rült fel első ízben e gondolat a városi kópviselőtes—

tülethen is.?) A következő évben a küszöbön álló 1869. évi népszámlálás tette igazán aktuálissá a pest—

városi hivatal megalapításának kérdését s a sta—

tisztikai tanács által kidolgozott tervezet, valamint

a városi képviselőtestület határozata folytán kiren- delt bizottság javaslatai alapján Pest városa nem- csak a hivatal felállítását határozta el még ugyanez év végén, hanem 1869 december 2-án az első igazgatót is megválasztotta Kőrösi) József szemé—

lyében, aki a hivatalos esküt 1869 december 21—én letette s haladéktalanul hozzáfogott az első magyar városi statisztikai hivatal szervezési munkálataihoz.

A pestvárosi statisztikai hivatal hatásköre a fő- város egyesitése után az egész székesfővárosra ki- terjesztetett és Kőrösy 1873 december 4-én az így megnagyobbított hatáskörű intézménynek: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának is vezetője lett. A hivatal hat évtizedes multjának több mint felén át: 1869-töl 1906—ig a nagyérdemű első szer- vező, Kőrösy József állott a budapesti statisztikai szolgálat élén; 1906—tól 1926-ig Thirring Gusztáv ——

1894-től 1906—ig a hivatal aligazgatója _— 1926-tól fogva pedig Illyefalvi I. Lajos —— 1924—től 1926-ig aligazgató —— a következő igazgatók.

2) V. 6. _, Voír __ Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Buda—

pest, 1896. 34. és köv. !. és Thin-ing Gusztáv dr.;

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának története 1869ml894. Budapest, 1894.

(2)

12. szám.

Az államok legfőbb statisztikai adatairól Szem- lénk 1927. évi 11. és 1928. évi 7. számában közölt jelzőtáblák után ebben az évben is összefoglaló kimutatást adunk a világslatisztika tágvonalú át—

tekintését nyujto számokról.

Bár közel egy esztendő telt el az 1928. év lc- zz'u'ulla óta, sajnos, egyes államoknak még e leg—

főbb adatai sem állanak rendelkezésre; a hiányok mindazáltal aránylag elenyészőek.

1262 ——

1929

Nemzetközi

Tableau économirjue'

'l'áblázatunkat ebben az évben is igyekeztünk, fejleszteni, azt további 4 országgal s néhány újabb- rovattal bővítettük ki.

Forrásul a leghilclesobl) nemzetközi kiadvá- nyok szolgáltak, így a Ní-mzolközi Statisztikai In- tézet, 0. Népszövetség és a római Nemzetközi Mc—

zőguzdasági Intézet udatgyüjlmnónyci, néhány ro—

kel- ,,World Economic

vatnál azonban (állampénzügyi adatok)

11 lt Redmond—féle

meg elégedni a

1) Egységét'tékre átszámítva kalóriaérték szerint. (Németország 2z9, Ausztria Zlavákia 10: 7 és a többi állam 113 kő— és barnaszénaránnyal.)

' 1 s : § : 941 3 l

: % % .,, 1-— 3 .s m. 3

.a — ön 7- 5 s: ": § —- '2 : 4 :: "* bow

., § 13 §.) 94 _g'g %% ...- e; 23 § van; .? § %;-

.k

§

N

§

a

§

13.49

Ig

m';

a):

2

(13

8—2:

og gs

Ev: §"

m$

Vili

ne

'G

§

EN

33

x

s

:

3

01.114

':

% FL

a 9

.g g;

.,g %%

43

l **

D 33)

35—

_MN

7.8 43

E.; ;ÉN

93 3

!

Ez:

32 N

§ %

§.

33

Bu

** ! 0033 % Én: !" ! ms 33 51- 29) % 331 l ki 733

Ország 1

—4v

.. 3333 ag

.; **

%: § §2§E 33 $; §; 3917. . %S:—

w - "' v: ' 'S ... x :: a. 1 .— u *

3 m _ha- ...% EN *a" " _mc % ne Pax 339 4331.- a _ fix-3

s 2 58- % 49 933 33 39 33 a: 43431 s 3 93:

s .. %s 9.8. 124 :: 3 s; az az 33 %. én:? 3 ?: faága-

s z z ; -o a: m e— ki 2 m az: _ m ? m 14 3:

1000 lakos , § i 5

1000km? lelek. habztlka-i (,"( sur10001000lelekreámes 1000 1000 0/0, 1,ooo,ooo Loooooo;(] 1 t 1 1,000.000P—pmgo.s

ames en

1 l

AmerikaiEgy. Áll... 7.339120013 1513 37-11 26-3 . . . 298 . 18- 245-7 5166 23.318 29.275 45.957 Argentínah... . 2.979 10.628 36 62-2 168 . . . 11 12-3 837 . 4.933 5.577—1— 539 Ausztrália.. 7.704 6.23: 0-8 1179 22-11 213 9-4 11-9 12 43 0—9 43-4 14-2 3.864 3.767— 97 Ausztria. .. 34 6.630 795 50-i) 31- 17-5 14-4 31 6 233 52-1 3-5 22 2.553 1.743— 305 Belgium... 3) 7.932 265- 21-0 19'] 13-3 123 5-7 3 12 601) 49 275 5.000 4.976— 24

Bolivia .. . 1.333 2.975 2-2 82-0 . . . . 0-6 . 1-5 . . 131 2514— 120

Brazilia.... .. .. .. .. 8.511 42.637 5— 34-4 . . . 22 . 20-15 . . 2.623 27111 133 Brit-India .. .. . 2.333 247003 87-4 89-8 72-3 . . 211 34- 736 21-7 5.157 7.034 41.877

Bulgária... ... 103 5.713 543 30-0 824 . . . s 52- 13-3 0-5 290 258— 32

Cseh—Szlovákia 140 14.535 102-9 40-0 40-3 233 15-1 8-2 21 2 48-5 14-0 274 3.234 35754r 341 Chile .. .. .. .. .. 752 4.219 5-6 . 36' 53-6 24-4 292 4 . . 76 14 820 13794 559 011119. .. . 43 3.487 31-0 565 34- 19-6 110 3- 4 73 53-0 33 . 2.644 2.620— 124

Délafrikai Unió .. 1.226 7.773 6-3 . 31-2 . . . . 19 122 2.265 1.495— 770

Esztország .. .. .... 48 1.115 232. 59-0 650 177 15-3 19 8 303 0-3 . 201 194— 7

Finnország... .. 383 3.597 9-3 82'7 63-9 . . . 7 3 6-3 0-3 1.149 895— 231

Franciaország 551 41.160 74-4 53'6 41-5 18-2 16!) 1-7 85 1 46'; 76-13 51-24 12.410 12.233— 17

Görögország .. 127 6.205 48-3 670 49-5 . . . 9 . 11-1 3-6 0-0 929 467— 462

Holl. KeL-India .. .. 1.900 52.700 27-7 92-7 . . . . 3 . . . 1-2 2.201 3.620 41.359

Ir szabadállam 6 2.972 431 . 52-1 20-0 14-1 5-9 . 28 . 03 1.619 1.262— 337

Japán ... 382 63.363 167-9 434 . . . . 45 15-5 144 317 5.816 5.222— 594 Kanada . 9.834 9.380 1—0 50-5 35- 238 11-1 127 31 13 6-2 146-2 136 6.959 7.823—4— 864 Kína. .. .. .. .. .. .. .. 11.031 453.090 41-3 800 . . . . 179 . . . 200 4.017 3.643 — 374

Kolumbia .. .. .. .. .. 1.233 8.100 6'8 80-0 . . . . 7 . 10- . 684 698—1— 14

Kuba .. .. .. .. .. 119 3.568 30- 73-0 43- . . . 4 . 75-0 . . 1.479 1.355-1— 370 Lengyelország,..." 333 30.403 779 62'8 75-9 32-5 16—7 159 27 120 53— 16-1 406 2.143 1.602— 546

Lettország .. 66 1.83 28-5 672 03- . . . 2 14 27-1 0-7 . 339 235— 54

Litvánia .. 56 2.23' 40-11 34-17 79-41 23-8 15-6 132 2 . 23- 1-7 . 165 145— 20 Magyarország 99 8.604 92-6 31-9 56"? 20-2 17-1 9-1 6-6 15 60-1 27-0 30 1.139 319— 370

Mexikó 1..*9 14.953 76 747 6.7- . . . 18 . 7-1 3- 1-1 939 16374r 648

Nagy-Britannia. .. 244 45.769 187-3 22-5 67 17-2 119 5-3 26 1.334 314 13-71 241-5 29.357 20.003 —9.794 Németalföld .... 34 7.731 224-3 529 23-1 23-3 96 13-7 10 33 6.7. 2— 103 6.153 4.563—1600 Németország .... 469 63.440 1353 35-61 30-5 136 11-6 7- 53 747 59- 335 1878 19.033 16.727 —2.306 Norvégia... .. .. .. .. 324 2.793 8- 71-19 36- 130 10-6 7-4 6 3 2- 0-2 . 1.640 1.037... 503 Olaszország... 310 41.173 131-6 27-17 567 26-1 15—6 106 113 36 68' 622 0-4 6.605 4.353 4.252 Szoviet-Oroszország 21.343150.500 7-1 83-5 . . . . 103 1.561 10-9 213-2 345 2.790 2.313— 477

Perú... 1.373 6.147 4-5 . . . . 3 . . . . 409 716 307

Románia... .. .. .. .. 295 17.694 60- 817 79-5 . . . 14 . 40-7 .1-4 1-0 1.132 969— 163 Spanyolország... 505 22.444 444 03-0 56" 296 18-4 11-2 28 . 73-* 326 6-1 2.866 1.019 —1.s47

Svájc 41 3.937 997 71-5 26—u 17-5 120 5-5 5 . 55-1 12 . 2.913 2.321 — 592

Svédország 443 6.033 136 63-51 40-1 162 12-0 4-2 15 50 9-4 5-2 0-4 2.612 2.393— 219 Sz. H. Sz. állam... 249 13.290 53-4 830 . . . . 11 . ! 27—4 28—1 16 793 646— 147 Uj—Zéland.. .... .. . 269 1.468 34 434 271 19-6 35 111 3 28- 2-3 1— 1.245 1.554—1— 309

Uruguay .. ,. 137 1.762 9-4 68'0 . . . . 1 . 4-7 4-1 . 553 5974— 44

Venezuela... .. .. .. .. 1.02 3.089 3- 300 . .

12-

. 439

4574— 18

Szó, Spanyolország k*), Olaszország 1:

(3)

12. szám.

_ 1263 — 1929

jelzőtábla, 1928.

international, 1 928.

(JhartU—tal, amely táblázat magánadalgyüjtésen ala- pul, de minthogy kiadója az egyes államok illeté- kes szerveitől szerzi be az adatokat, megbízható- ság szempontjából alig kifogásolható.

adalainál; a rovatba mi is kénytelenek voltunk ki—

vélelcsen nem az 1928, hanem a korábbi évekre vonatkozóan kiszámított adatokat, illetve népszám—

lálási adatokat beállítani.

Örvendetes Jelenség, hogy a kUlÖHDÖZÖ forrá— Az adatok kommentálz'lsára nincs teri'mk, de sokban fellelhető adatok évről—évre egyöntetűbbó azok önmagukban is eleget beszélnek.

válnak, egymásnak már nem annyira ellentmon- dóak, mint régebben. Nagyobb különbségek mutat—

koznak még mindig az egyes államok lélekszz'nn—

113..le ,. .—— . w

*- 31339 E § % ; i % § § ' § aj

§ (* N a l ': : x * _- ia *.

.;

u N m

* :"-

A* G

w a ,;

a'"

' , , , :; M ' w . l a; ; * ?: a

A penzezyseg ar- c§ wa * %. n i :— **

ug (,, m o (,, az§ " .,. a E ;; : l ] § 1?)

g 0 m : %4 a E ; folyama pengoben _.§ '073' _9. ' §. 33 ** l __:— ——

0.313 _S'ng; C'); 135— 59 53 _a; .o: SN meg. 9 J'Ho

530 %: § § § %% Cours de l'um'té de § 5; .a; ÉR) Ez; gg gn§ §á— Ég) .Én

%%:;: ?:—§§ §§§Go,: *§§k monnaíe,m pengő §§ %x: %% ÉN §§ P§ :%Éilgfí g§ P (1 y 8

__aa ou za; a: *.g a '*'—"§ s _a ...s

a N 0 § O _a; a; xi) ._..2 "_.G %A) .M § O 3 §, N

%% % EÉÁS §§§ sing igog %i az: %% %% Ét Érd 53

:)2— 355 § ** o'* z'*'].*áN Én 325; 532 ZN (9 Ez; 29

, ,

ll . .

penzegyseg . , . . )

1000 km 1000 ! 1000 unit? ? 19132100 1 0 0000 0/ . , lnlllláld 1 "

, , ', P — pangas 0 nullzards de pangos

l : monetaire

402'0 3-ll3'4 17.746' 24.752 Dollár ,. .. .. 5'747 98 171 15.521 23.653'5 4'50 2.005'7 100'4 232 209 Etals— Unis 380 947 205' 313 Aranypeso .. 5546 130 . 7.727 3.609'4 . 86'2 6'1 1'4 2'0 Argentíne 426 149". 44241 603 Fontslerling 27965 165 159 1.355 1.353'1 6—7 979 138 21 3 2 Australie 6'7 12'4 ]65'0 6? Schilling . .. 0810 130 108 861 135'6 6'27 196 21 1'3 l'F Autricht

97 98 177' 148 Belga ., . 0799 128 208 1.960 6789 4'25 19 86 1'6 1'7 Belgigue

26 64 26 2 Boliviano .. .. 2'034 . . 8.959 . . 8'6 05 (H 01 Boliuíe

319 45" 1052 167 Milreís , .. .. 0'690 . . 2.263 642'7' . 92'0 57 13 15 Brésil (*3'9 . 442 140! Rupia .. .. .. 2.098 145 147 3.959 6887 6'20 . 208 2 8 28 hide—Brit.

28 3' 14'3 3 Leva .. .. .. .. 0 041 3.072 2.985 172 539 9'90 127 11) 03 0'8 Bulgarie

137 207 1283 72 Fseh. kor. .. 0'17 979 748 1.439 1962 500 571 58 H) 1'8 Tchéco—Slovaguie 8'6 7'8 862 26 Aranypeso .. 0'695 191 100 242 344'9 6'4 20'8 24 0"? 07 Chili

5'2 4' 3195 123 Dán kor. .. 1'54 153 176 551 264'4 500 308 1'8 0'8 0'8 Danemark

18'4 121 82'(. lőí Fontsterling.. 27.965 121 12, 211 2472 5'51 . . . . Union Sud—Afric.

12 05 117 3 Esztmárka .. 1.510 121 112 36 05 7'50 . 0'2 O'] O'] Estonia

51 10" 99" 38 Finnmárka .. 0'145 145 1.233 223 438 (Fő!) 17'4 0'5l 0'(' 0'6 Finlande 43'3 2226 81591 1.418 Francia frank 0225 621 519 13.929 7.153'9 363 334'5 1052 96 9'6 France

25 199 6'; 18 Drachma. .. . 0'075 . 150 422 40'8 9'93 156 28 08 28 Grier.

7'2 . 42'9 Holland forint 231 149 16 711 3926 . 25 16 115 Indes Néerland.

4'3 . . 48 Fontsterling 27'965 . 177 . 179'0 . . . . . Etat líbred'lrlande

18'9 :51; 6157 93 ien .. .. .. . 2667 171 . 4.998 3.606'9 5'48 2932 165 4'7 4'5 Japan 65'3 84'8 1.244 1.07 Dollár .. .. .. 5.741 150 99 1.098 966' . 147'5 132 24 2' Canada

132 901 1253 27 Sangllaí-tael 3.694 161 . . . . 138 2"? 3" ' Chine

Zu 221 189 1 Aranypeso .. 5.615 . 118 312 3701 336 04 03 O'. Colombie

4'9 . 67'5 41 Peso .. ., .. . 5.747 . . . . . 18'4 05 05 06 bubu

196 26'? 210' 34 Zloty . .. 0644 120 122 988 3892 8'0 80'5 27 18 16 Pologne

27 29 251 ? Lat.. .. .. .. 1.109 111 110 92 26'1 6'25 (30 01 0'2 0'2 Lettom'e

1'5 . 104 2 Lite. .. .. .. . 0575 134 137 48 196 . 5'0 0'1 0'2 0'1 Líiuam'e

8'6 9'1 93"). 24 Pengő .. .. .. 1'000 135 128 511 2011 025 24'9 l'l 1'0 0'9 Hongrie

206 266 65' 73 Aranypeso .. 2'764 . . . . . 388 45 08 09 Mexigue

32'8 191'8 1.681'2 2.043 Fontsterling 27.963? 140 166 10.537 4.281'4 4'50 6992 2129 23'6 23'5 Gr.-Bretagne 37 88 225' 119 Holl. fm.. ,. 2.81 149 169 1.994 997'3 4'50 47'5 7'1 15 19 Pays—Bus 581 2108 28150 99 Márka .. ,. .. 1'374 140 152 7.680 3.801'5 700 4339 6'0, 125 121 Allemagm

36 167 1723 43 Norvég kor. 1.534 161 190 484 2248 553 193 26 05 06 Nori/ége

215 64'6 2724 250 Líra.. .. 0'302 462 485 5.247 1.518" 5'96 122'1 55'5 7'3 6'8 [talik 75'7 . 225'4 2. Cservonec .. 29597 173 209 5.354 5236 8'0 183"? 33 180 175 Russie

3'5 14'8 12' 11 Perui font ., 2281 192 181 170 150' ön?-' 118 D'? 0'2 0'3 Peron

11'1 14'9 53'3 3 Leu . .. 0'035 . . 731 1724 6'0 65'2 5-5 1'3 1'3 Roumam'e

16'1 . 125'4 155 Peseta .. .. .. 0954 167 . 4.461 2.819'0 5'02 2420 200 81 31 Espagne 5'3 0'8 219"! 106 Svájci frank 1'1 . 145 161 1.054 630' 3'50 721 24 04 04 Suisse 16'3 23'8 4668 177 Svéd korona 1540 148 172 839 360" 4'01 219 28 11 11 V.Suéde

9'8 . 35' 15 Dinár .. .. 0'101 104 . 554 1002 60 506 32 1'1 1'1 Royaume S. H. S.

51 1397 187 Fontsterling 27965 147 162 203 2028 . 25'3 7'0 0'7 0'7 Nouvelle—Zélande

28 28' 41 Aranypeso .. 5.902 104 . 426 383'5 150 I'?) 03 O'?) Uruguay

09 127 16 Bolivar.. .. .. 1'109

. . .

72 01 O'!

O'! Venezuela

1) Convertic en valeur d'um'te' suivant la valeur de calorie. (Proparííon de houílle el de lignilz : Allemagne 2 : 9, Autríche 3 : 5, Espugne 1 :2, Italic I .'4, théro-Sloi'aguie 10 : 7; les autres pays I : 3).

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ritoók Zsigmond: Homéros Magyarországon 328 oldal, 3500 Ft Ritoók Zsigmond az ógörög és latin irodalom nemzetközileg elism ert, kiemelkedő tudós tanára legújabb kötetében

[r]

Széchy Mária, epikusainknál (talán Gyöngyösi kivételével) és Kisfaludy drámájában is ú g y tűnik föl, mint Murány egyedüli ura és az ottani csapatok vezetője. A

a) Az osztály-ülésekben előadott minden értekezés kivonata. Egy-egy kivonat legfeljebb H nyomtatott lapra terjedhet. Továbbá az ülésen felolva- sott

Varga Dezs˝ o ´ es Bagoly Zsolt 2013 j´ ulius.. Az elektronika szerepe a m´ er´ estechnik´ aban. Az elektronikai kapcsol´ asok m˝ uk¨ od´ es´ enek fizikai h´ attere. Idealiz´

Ismert, hogy ilyenkor (konstans szakaszokb´ ol ´ all´ o bemen˝ ofesz¨ ults´ eg eset´ en) a kimenet a konstans szakaszokban exponenci´ alis, e −t/τ +konstans lefut´ as´ u,

1. §-ában meg ha tá ro zott fel - té te le i nek, ille tõ leg ezen fel té te lek fenn ál lá sát nem, vagy nem a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don

ütött főbe, hogy hirtelen elfelejtettél gépelni-tudni, összevissza nyomkodod a billentyűket, valahogy így: nem is tudodm, miewről kaorrok most írni., deck azt, hogy kiről