A földi plazmaszféra vizsgálata
whistlerek segítségével
MTA doktori értekezés
Tézisei
Lihtenberger János
Budapest
2010
A kutatási téma el®zményei és a kit¶zött
feladatok
Az utóbbi 10-15 évben az ¶rzika-¶rkutatás egyik f® te-
rülete az ¶rid®járási kutatások, ugyanis napjainkra ivilizá-
iónk ¶rtevékenység-függ®vé vált, szinte láthatatlanul min-
dennapi életünk részei lettek a m¶holdak által nyújtott szol-
gáltatások:telekommunikáió-TV,Internet,(mobil)-telefónia;
navigáió (GPS, GLONASS, GALILEO); távérzékelés (mez®-
gazdaság,környezetvédelem,természetikatasztrófákmonitoro-
zása).Annyiraigazez,hogynemisaszolgáltatáslétét,hanem
esetlegeshiányát,zavarátvesszükészre.ANapésagalaktikus
kozmikus sugárzás változásainak hatása a Föld fels®légkörére
(¶r-id®járás) f®leg az ember alkotta eszközöket (m¶holdakat)
érinti, a sugárzásiövekben keletkez® ésonnankisapódónagy
(sokszor relativisztikus) energiájú töltött részeskék ionok,
elektronok képesek a m¶holdakat id®legesen vagy véglege-
senmegbénítaniésezzel am¶holdseréjénekköltségén(ami
dollártíz-vagyszázmilliókbanmérhet®!)túlmen®-társadalmi,
gazdasági károkat okozni, esetenként emberéleteket veszélyez-
tetni(pl.mágnesesviharokalattmindamágneses,mindaGPS
alapúnavigáió megbénulhat, ami a polgárilégiközlekedésben
komolyveszélyforrást jelent).
Ahhoz,hogyképeseklegyünkezeketaz¶r-id®járásihatáso-
katmodelleznivagyel®rejelezni,lekellírnunkafels®légkörben,
aplazmaszférábanésasugárzásiövekbenvégbemen®folyama-
tokat. A nagyenergiájú részeskék hullám-részeske kölsön-
hatások során keletkezhetnek és és sapódnak ki a sugárzási
övekben.Ahullám-részeskekölsönhatás pontosleírásához le
kell tudni írni a közegbeli (jelen esetben a plazmaszférabeli)
hullámterjedést, ami lényegében hideg, ütközésmentes plazma
esetén, amilyen a plazmaszféra, két paramétert®l: a girofrek-
veniátólésa plazmafrekveniátólfügg.Az el®bbi a mágneses
térer®sséggel, az utóbbi a töltéss¶r¶séggel arányos. Mindkét
paraméter mérhet® in-situ, azonban a m¶holdak a zikai tör-
vényeimiattsajnosnemlehetnekmindigmindenüttott.Aföldi
mágnesesteretszerenséreelégpontosanletudjukírnimágne-
sestérmodellekkel(entrálisdipólusilletveDGRF/IGRFmo-
dellek).Atöltéss¶r¶ségmeghatározásáramajdnemhatvanéve
létezikegyolsó éshatékony módszer,a villámok által keltett
természetesrádióhullámok,awhistlerekhasználata,melyekse-
gítségével meghatározható a terjedési út (mágneses er®vonal)
mentielektrons¶r¶ség-eloszlás,amelykulsfontosságúparamé-
teraplazmaszféra ésa sugárzásiövekmodellezésben.
Bár a Nemzetközi Geozikai Évt®l (1957-58.) a világ szá-
mos obszervatóriumában kezdték el a whistlerek regisztrálá-
sát,éskomolyeredmények születtekawhistlerekértékelési el-
járásaira,a whistlerek manuális kiértékelési eljárásai azonban
rendkívülid®igényesekésfárasztóak.Azeljárásokels®lépésea
whistlerekdetektálása a nyers adatokban,a klasszikus eljárás
a szélessávú VLF jel végighallgatása vagy újabban a dinami-
kus spektrum vizuális vizsgálata. Az el®bbiben a emberi fül,
azutóbbibanaszemjátsszaadetektor szerepét.Mindkételjá-
rása valós id®nél 10-20-szor lassúbb, egy órányi regisztrátum
végighallgatása- végignézése 3-5 óra, és egy ember 1-2 órányi
anyagnál nem tud naponta többet végighallgatni, végignézni.
Ezért bár a tehnika ígéretes, a whistlereket sohasem alkal-
maztáka plazmaszféraelektrons¶r¶ségénekrutin monitorozá-
sára.
Ahhoz tehát, hogy a whistlereket alkalmazni lehessen a
plazmaszféravizsgálatában és¶r-id®járásikutatásokban, meg
kell valósítani a whistlerek automatikus detektálását, ki kell
dolgozniazokatazeljárásokat,amelyeksegítségéveladetektált
whistlerekinvertálhatóak, azazszármaztathatóak aplazmasz-
féra elektrons¶r¶ségének adatai, és ez az inverzió közel valós
id®ben,automatikusan végezhet® el.
Atémafontosságátjelzi,hogymindazEurópair-ügynökség
(ESA), mind az EU programokat indít az ilyen típusú kuta-
tások el®segítésére. Az ESA 2009-ben indította a Spae Si-
tuational Awarness (SSA) programot, amelynek élja az ön-
álló európai operatív szolgálatok megteremtése három terüle-
ten (¶rszemét, földközeli objektumok és ¶r-id®járás), az EU
pedigazFP-7-eskeretprogramban(FP7-SPACE-2010-1)külön
Workprogramme-ban(SPA.2010.2.3-1: Seurityofspaeassets
fromspaeweather events) támogatjaaz ilyenkutatásokat. A
NATOSSAprogramjánakel®készületeiszinténmegkezd®dtek.
Új tudományos eredmények
1. Automatikus whistlerdetektáló eljárás
Kidolgoztam egy eljárást (AWD), amelyik képes a nyers
VLFadatokból automatikusan kiválasztani (detektálni) a kö-
zepesmágnesesszélességenterjed®whistlereket.Azeljárásszá-
mítógépes algoritmusa a valós id®nél gyorsabb ésígy képes a
whistlerekfolyamatosautomatikus detektálására.
Az AWDeljárást kiterjesztettemnagyobb ésnagymágne-
ses szélességen terjed® whistlerekre, whistlersoportokra, va-
lamint kis mágneses szélességeken és m¶holdakon regisztrált
whistlerekre(töredék,ferde ésnem vezetettwhistlerek)[Lih-
tenberger,2009℄.
2. Új whistlerinverziós eljárás
Kidolgoztamegyúj,azeddiglétez®knélpontosabbwhistler-
inverzióseljárást,amelyintegráljaalegújabb elméletihullám-
terjedésiésm¶holdass¶r¶ségmérési adatokbólszármazó mág-
neseser®vonalmentiempirikuselektrons¶r¶ségeloszlásmodel-
leket [Lihtenberger, 2009℄.
3. Többutas terjedés¶ whistlersoport modellje
Kidolgoztamegymodellt,amelyleírjaatöbbutasterjedés¶
(MP) whistlersoportokat. A modell az er®vonalmenti elekt-
rons¶r¶ség eloszlásmodellje melletta plazmaszféra egyenlít®i
elektrons¶r¶ség proljának új, kétparaméteres leírását is ma-
gábafoglalja [Lihtenberger, 2009℄.
4. Virtuális whistlernyom transzformáió
Deniáltam egyúj, általam virtuális whistlernyom transz-
formáiónaknevezettmatematikaieljárást,amelyetatöbbutas
terjedés¶ valós whistlernyomokra alkalmazva a plazmaszféra
egyenlít®i elektrons¶r¶ség prol két paramétere meghatároz-
ható, így a megszokottól eltér®en nem sak az egyes nyomok
terjedési útjai mentén, hanem a plazmaszféra széles radiális
tartományábanismeghatározhatóazelektrons¶r¶ségeloszlása
[Lihtenberger, 2009℄.
A virtuális whistlernyom transzformáió segítségévelbebi-
zonyítottam, hogyaz általam kidolgozottújwhistler-inverziós
eljárás a mérési és eljárási pontosságokon belül pontosabban
írja le a valóságot, mint az eddigi eljárások [Lihtenberger,
2009℄.
5. Automatikus whistlerelemz® algoritmus
Kidolgoztam egy eljárást a whistlernyomok automatikus
elemzésére (AWA), amelyb®l a gyakorlatban is alkalmazható
számítógépesalgoritmustkészítettem.Agyakorlatialkalmazás
azautomatikusan detektáltéselemezhet® whistlerekközelva-
lósidej¶feldolgozásátjelenti,amellyelelérhet®aplazmaszféra
elektrons¶r¶ségénekközelvalósidej¶monitorozásaésamellyel
lehet®véválikaplazmaszféradinamikájánakvizsgálataésvalós
idej¶plazmaszféramodellek kidolgozása¶r-id®járásivizsgála-
tokban[Lihtenberger etal., 2010℄.
6.Globálisautomatikuswhistlerdetektoréselemz®
hálózat (AWDANet)
Széleskör¶ nemzetközikooperáióbanlétrehoztamegy glo-
bális hálózatot az automatikus whistlerdetektor és whistler-
elemz® (AWDA) állomásokból (AWDANet). A folyamatosan
b®vül® észlel®hálózatnak jelenleg 15 m¶köd® és 12, a közel-
jöv®ben telepítésre kerül® állomása van. Az AWDANetben a
whistlerdetektálás operatív üzemben, a whistlerelemzés kísér-
letiüzemben folyik.Ahálózat els®dlegeséljaplazmaszferikus
elektrons¶r¶ségadatokoperatívszolgáltatása¶r-id®járásimo-
dellekhez,el®rejelzésekhezésoperatívprogramokhoz (pl.ESA
ésNATO SSA)[Lihtenberger et al.,2008℄.
7. Villám-whistler korreláiós vizsgálatok
AzAWDANettöbbéveswhistleradatsorainstatisztikaivizs-
gálatokat végeztema whistlerekalig vagy nemismertkeletke-
zésiésterjedésikörülményeinekvizsgálatára.EzazAWDANet
másodlagos élja. Megállapítottam, hogy a whistlerek terje-
dési meridiánja, amely szükséges informáió a plazmaszféra-
modellezéshez, az európai-afrikai és az amerikai meridiánok
esetébenegybeesikavev®állomásmágnesesmeridiánjával,míg
azúj-zélandivev®állomásesetébenastatisztikusvizsgálatnem
ad egyértelm¶ eredményt [Lihtenberger et al., 2008; Collier
etal., 2006,2009; Rodger et al.,2009; Collier etal., 2010a,b℄.
Azeredmények hasznosítása,továbbfejlesz-
tése
Adolgozatbanismertetettkutatásieredményekszámoseset-
ben új kérdéseket indukáltak, amelyeket a jöv®ben kell tisz-
tázni,illetve feladatokat generáltak,amelyeketa közeljöv®ben
tervezünk teljesíteni. Ilyen feladat például az AWDANet tel-
jeskiépítése,az AWA eljárástelepítése ésüzembehelyezése az
AWDANetállomásain ésa whistlerekb®l, valamint a más for-
rásokból(FLR,m¶hold)származós¶r¶ségadatokkeresztkalib-
ráiója,amely nélkülaz integráltfelhasználás aplazmaszféra-
modellekben nemképzelhet®el.Ezeknekafeladatoknaktöbb-
ségétazelkövetkez®3-4évbentervezzükelvégezni,amireamár
említettelnyert FP-7-es pályázat lehet®ségetteremt.A követ-
kez® lépés az AWDANet szolgálatszer¶ m¶ködésének megte-
remtése, amely pl. az ESA vagy NATO SSA programokban
valósulhat meg.
Anyitottkérdésekközétartozikawhistlerekterjedésimeri-
diánjánakmeghatározásamindenvev®állomás esetében,ehhez
esetenként speiális mérések szükségesek (pl. közeli mér®állo-
másoktelepítése háromszögeléseskilépési-pontmeghatározás-
hoz).Egyidej¶földiésm¶holdasmérésekszükségesekazinver-
ziós módszerek ellen®rzéséhez éskalibráiójához, enélkül sak
közvetettbizonyítékokállnakrendelkezésreamodellekpontos-
ságáról. Ilyen típusú mérések tervei (SAS-4 kísérlet) elkészül-
tek,amegvalósításterveiis körvonalazódnak.
Továbbinyitott kérdésa teljeshullámalak-megoldás alkal-
mazása valódi, plazmával töltött görbült s®tápvonalban (ez
modellezi azer®vonalmenti vezet®szerkezeteket) ésavesztesé-
geketisgyelembevev®megoldásalkalmazásapl.kisszélesség¶
terjedésesetén,aholaveszteségbiztosannemhanyagolhatóel;
illetveannakmegvizsgálása,hogyaveszteségekgyelembevé-
telead-egyelembeveend®korrekiót aveszteségmentesmeg-
oldásdiagnosztikai alkalmazásaiban.
El®ttünk álló feladat a AWD algoritmus rutinszer¶ alkal-
mazása m¶holdakon mért nagytömeg¶ VLF adatra, ez az al-
kalmazásawhistlerkeletkezés-terjedéselméletéhezésahullám-
részeske kölsönhatás elméletéhez is adhat informáiót. Ko-
molykihíváslehetanem-vezetett,tehátaf®legm¶holdonvett
whistlerekdiagnosztikaialkalmazásánakkidolgozása, ezazed-
digielméletek ésmódszerek újszer¶ kombináióját igényli.
A tézispontokhoz kapsolódó publikáiók
Collier,A.B.,A.R.W.Hughes,J.Lihtenberger, andP.Ste-
inbah (2006), Seasonal and diurnal variation of lightning
ativityoverSouthernAfriaandorrelationwithEuropean
whistler observations, Ann. Geophys.,24, 529542.
Collier, A. B., B. Delport, A. R. W. Hughes, J. Lihtenber-
ger, P. Steinbah, J. Öster, and C. J. Rodger (2009), Cor-
relation between global lightning and whistlers observed
at Tihany, Hungary, J. Geophys. Res., 114, A07,210, doi:
10.1029/2008JA013863.
Collier, A. B., S. Bremner, J. Lihtenberger, J. R. Downs,
C. J.Rodger,P.Steinbah, andG. MDowell (2010a),Glo-
ballightningdistributionandwhistlersobservedatDunedin,
New Zealand.,Ann. Geophys.,28, 499513.
Collier, A. B.,J. Lihtenberger, M. A. Clilverd, P. Steinbah,
and C. J. Rodger (2010b), Soure region for whistlers de-
teted at Rothera, Antartia,J. Geophys. Res.,submitted,
doi:10.1029/2010JA016197.
Lihtenberger, J.(2009), Anew whistler inversionmethod,J.
Geophys. Res.,114, A07,222, doi:10.1029/2008JA013799.
Lihtenberger,J.,C.Ferenz,L.Bodnár,D.Hamar,andP.Ste-
inbah (2008), Automati Whistler Detetor and Analyzer
system:AutomatiWhistlerDetetor,J.Geophys.Res.,113,
A12,201,doi:10.1029/2008JA013467.
Lihtenberger, J., C. Ferenz, D. Hamar, P. Steinbah, C. J.
Rodger, M. A. Clilverd, and A. B. Collier (2010), The Au-
tomati Whistler Detetor and Analyzer (AWDA) system:
Implementation of the Analyzer Algorithm, J. Geophys.
Res.,p.aepted,doi:10.1029/2010JA015931.
Rodger, C. J., J. Lihtenberger, G. MDowell, and N. R.
Thomson (2009), Automati whistler detetion: Operatio-
nalresults from New Zealand, Radio Si., 44, RS2004, doi:
10.1029/2008RS003957.